a kÉt vilÁghÁborÚ kÖzÖtti magyar sajtÓ (1919-1944) · • munkatársak: szekfű gyula,...
TRANSCRIPT
A KÉT VILÁGHÁBORÚ
KÖZÖTTI MAGYAR SAJTÓ
(1919-1944)
TÖRVÉNYEK, RENDELETEK
A SAJTÓVAL KAPCSOLATBAN
• 1918. évi 2. néptörvény
• 1919. június 23
• Szellemi Termékek
Országos Tanácsa
• 1938: 15. tc.
• 1939. szept. 1
• 1940: kormányrendelet
• Sajtóellenőrző Bizottság
• 1944. március 19
Kolosváry-Borcsa Mihály
sajtókormánybiztos
VÖRÖS ÚJSÁG
1918-1919
• Hetente kétszer, később háromszor jelent meg
• Terjedelem: 4 oldal
• 300 000 példány
• Első szám: 1918. december 7.
• Utolsó szám: 1919. augusztus 3.
• Szerkesztő: Szamuely Tibor
• Vezércikkek: Kun Béla
8 ÓRAI ÚJSÁG
1915-1944
• Az Est konkurenciájánakinduló délutáni bulvárlap.
• A harmincas években Bethlen István kormányához közel álló lap
• 1935-től ellenzékiként működik. A Gömbös-kabinettel élesen szemben álló lap.
ÚJ NEMZEDÉK
1919-1944
• Szerkesztő: Bangha Béla jezsuita hitszónok, politikus
• Katolikus radikális lap
• Itt publikáltak: Szekfű Gyula, Horváth János, Gerevich Tibor és Eckhardt Sándor is.
• Központi Sajtóvállalat létrehozása is Bangha nevéhez fűződik.
KORUNK SZAVA
1931-1944
• Alapító: gróf Széchenyi
György. Folyóirat,
• Irányvonal: a
demokratikus
törekvések, keresztény
liberalizmus,
náciellenesség.
MAGYARSÁG
1920-1944
• Andrássy Gyula finanszírozta
• Milotay István és Pethő Sándor alapította a jobboldali nemzeti egység megteremtésére.
• A gazdasági és kulturális élet magyar kézbe vételét tűzte ki célul.
Milotay Sándor
Magyar Nemzet
1938-1944• Szerkesztő: Pethő Sándor
• Sokszínű szellemiséget képviselt
• Legfontosabb fóruma lett a nemzetiszocialista befolyást ellenzőknek.
• Nagy népszerűségre tett szert
• Munkatársak: Szekfű Gyula, Barankovics István , Márai Sándor.
• A lapot többször felfüggesztették, de véglegesen csak a német megszállást követően tiltották be
• 1944. március 22-én a Gestapo feldúlta a lap szerkesztőségét.
• 1945. május 1-jétől tudott újraindulni a lap.
Pethő Sándor
NAPKELET
1923-1940
• Irodalmi folyóirat
• Alapító: Tormay Cecil
• Támogató: az 1922-ben
létrejött Magyar
Irodalmi Társaság
• Irányvonal: keresztény-
nemzeti
• Csak keresztény
vallású írók munkáját
közölteTormay Ceceil
MAGYAR SZEMLE
1927-1944
• Kulturális, világnézeti, politikai
folyóirat
• Alapító szerkesztő: Szekfű Gyula
történész
• Szellemi arculatát a
reformkonzervativizmus, valamint
a szellemtörténeti irányultság
jellemezte.
• Tanulmányai a társadalmi élet
minden területét felölelték.
• A témaválasztás sokrétűsége
jellemezte a folyóiratot.
Szekfű Gyula
A TOLL
1929-1938
• Irodalmi hetilap
• Szerkesztő: Zsolt Béla,
neves radikális újságíró
• Olvasók: városi polgárság,
értelmiség
• Aktuális politikai,
művelődési kérdések
• Munkatársak: Márai Sándor,
Kosztolányi Dezső, József
Attila, Karinthy Frigyes
SZÉP SZÓ
1936-1940
• Irodalmi, társadalom-
tudományi folyóirat
• Szerkesztők: ignotus Pál,
József Attila
• Kiadó: Cserépfalvy
• Közölte: József Attila
verseit, Remenyik
Zsigmond,Tersánszky Józsi
Jenő, Nagy Lajos és Déry
Tibor prózai írásait
SZÍNHÁZI ÉLET
1912-1938
• Színházi, irodalmi,
művészeti hetilap
• Illusztrált
• Példányszám: 10 000
• Főszerkesztő: Incze
Sándor, Harsányi Zsolt
• Mozi rovat: Korda
Sándor
CIMBORA
1922-1929
• Gyermeklap
• Szerkesztő: Benedek Elek
• Erkölcsnevelő szórakoztató
irodalom,
természettudományos
ismeretterjesztés
• Magyar és egyetemes
gyermekirodalom
klasszikusai
• Levelező rovat – helyesírás
• Munkatársak: Áprily Lajos,
Dsida Jenő, Reményik
Sándor
MTI
• 1880-ban hozták létre magánvállalatként
• Alapítók: Maszák Hugó és Egyesy Géza
• 1882 - félhivatalos hírszolgáltató iroda
• 1898-1918 – Radó Sándor
• 1918- a Károlyi kormány államosítja
• 1920-tól részvénytársaság
• 1923 – monopólium a rádióadásokra
• 1944- német ellenőrzés
• 1945 – a Szálasi kormány ellenőrzi