5 Péntek, 1962. február Itt

A m a g y a r é r t e l m i s é g megt i sz te lő k ö t e l e s s é g e

a -dolgozó n é p tudatos szolgálata Dr. Orlutay Gyula előadása a szegedi értelmiségi nagygyűlésen

A Hazafias Népfront országos fótitkára, az Eötvös Lo- kérdéseket, különben elárul-ránd Tudományegyetem rektora, dr. Ortutay Gyula juk saját magunkat. akadémikus szerdán és csütörtökön Csongrád megyébe lá- Befejezésül a személyi fogatott. Tegnap délelőtt Szegeden a Hazafias Népfront he- kultusz és a dogmatizmus lyi vezetőivel, írókkal, szobrászokkal, pedagógusokkal talál- felszámolásának a tudomány kozott, illetve beszélgetett Szeged kulturális életének kér- fejlődésére gyakorolt óriási déseiröl. Ugyancsak délelőtt a megyei pártbizottságra látó- lendítő hatását hangsúlyozta. gatott dr. Ortutay Gyula. Rámutatott, hogy az értel-

A kora délutáni órákban a Szegedi Orvostudományi miségnek elemi " kötelessége Egyetem kultúrtermében találkozott az egyetemek képvise- fellépni a maradi nézetek: a löivel, majd utána öt órakor az egyetemi aulában tartott narodnyikizmus, a provin-elöadást a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága és a cializmus, s általában min-szegedi egyetemek népfrontaktíva-csoportjai által rende- den konzervativizmus ellen. zett értelmiségi nagygyűlésen. A magyar értelmiségnek

A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Sándor János, nincs szégyellnivalója, csak az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Biczó ezután is törekedjék mindig György, a megyei jogú városi tanács elnöke Ko(onaSa«- ereje ^ tudasa legjavát adni dor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád . megyei bizottságának titkára. iMcsán Mihályné országgyü- a dolgozo magyar nep bol-lési képviselő, dr. Antalffy György, a Szegedi Tudomány- dogulasáért. egyetem rektora, dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudomá-nyi Egyetem rektora, dr. Buza László akadémikus, a Haza-fias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke és dr. Ked-9essy György egyetemi tanár,

A vezető szerep a forradalmi munkásosztályé

Dr Buza László megnyitó- hivatás, hiszen Petőfi Sán-jában üdvözölte a gyűlés dor is eszköznek ajánlotta résztvevőit majd dr. Ortutay magát népe szolgalataban, Gyula tartotta meg előadását pedig köztudomasu, menny í-- A z értelmiség szerepe a re önérzetes, büszke egyem-mai társadalomban* címmel, ség v o l t

Bevezetőjében dr. Ortutay Ezután az oktatásügy és a Gyula, Szegeden töltött évei- tudomány helyzetet elemezte re emlékezett meleg szavak- dr. Ortutay Gyula, egyreszt kai majd rögtön rátért az a szocialista országokban, értelmiség problémáira. Ab- másrészt Nyugaton Tekinte-ból indult ki, hogy mennyire lyes nyugati lapokbol vett

helytelenek az értelmiség Idézetekkel bizonyította, hogy vezető szerepéről vallott Amerikában például a Icg-nézetek. sürgősebb feladatok egyi-

Az értelmiség nem osztály, kének tartják a közoktatás-hanem réteg, amelynek se- ugy helyzetenek megjav.-hol sincs vezető szerepe, a , a s a t -tőkés államokban pedig kü- Nemcsak az altalános okta-lönösen. Rámutatott, hogy a tás, hanem például a peda-mi társadalmunkban nem az gógusképzés is igen elmara-értelmiség vezető szerepére ° ° t t A New York Herald van szükiég - ezt a felada- Tribüné m u l t é v nevemben tot csak a forradalmi mun- szamában Például a kovet-k ás osztály láthatja el - ha- kezo megdöbbente kérdést nem arra, hogy szocializmust tette fel: -Szuksegesek-e az építő társadalmunk mindkét általános iskolák?* Ez szem-alapvető osztálya a lehető leltetően mutatja mennyire legmagasabb értelmi szintre hanyatlóban van ott az egesz -.rLikediék oktatasugy. Az eloado ossze-eme je hasonlító példáiból az is vi-

Egészségügyi komplextervek

Eredményes munkásvédelem a szegedi textilüzemekben

Sok gondott okozott a sze- A tavalyi tapasztalatok is téséért, a dolgozók idegel-gedi textilipari üzemekben, igazolják, hogy a textilgyá- nek kíméléséért a felújítá-hogy a különböző szervek rákban általában erősödött a soknál és tatarozásoknál egymástól függetlenül vé- kapcsolat az egészségügyi, a gezték az egészségvédelmi gazdasági és a társadalmi tevékenységet. szervek között.

A szovjet tapasztalatok Eredményesebben védekez-alapján tavaly már min- nek ma már a foglalkozási den vállalatnál készítettek megbetegedések ellen, üzemegészségügyi komplex- A textilművekben az együt-ter veket.

A tervezésben és a végre- lényegesen csökkentek a hajtásban részt vett az üzem lábgomba megbetegedések, orvosa, a szakszervezeti bi- mert gondoskodtak megfe-zottság reszortfelelőse, a lelő hintőpor beszerzéséről Vöröskereszt helyi szerveze- és rendszeres használatáról „ , , , . . _ „ tének képviselője s a válla- A fürdőkben rendszeresen b c a r o p t e t t feladatok meg-lát igazgatója. E tervekben fertőtlenítik a lábrácsokat is. valositasat. A bzegecn n.en-rögzítették a műszaki gyó- A komplextervek szerint J L i ű I gyító és megelőző intézke- több helyen a nyugodt, szin-déseket. te otthoni légkör megterem-

figyclembe vették a szin-dinamikai törvényeket.

Ennek megfelelően festették különböző színűre a gépeket, vagy alkatrészeket. A Dél-rost szegvári telepén dr. Ge-

" münka' "eredményként r é b G y ö r g y munkapszicholó-gus tervei alapján festettek az üzemrész falait és gépéit.

Többet törődnek ma már a dolgozók egészségvédelmé-vel és számon kérik a terv-

Természetesen hazánkban lágosan kiderült, hogy ná-meg becsülik és értékelik az ] u n k s o k k a l tökéletesebb az ertelmisegiek munkáját. c k t a t á s i rendszer felépítése,

Azután számokkal, adatok- s aránylag sokkal többen ta-kal, idézetekkel bizonyította, r.ulnak mind a középisfeolá-hogy az Egyesült Államok- kon, mind az egyetemeken, ban és a többi kapitalista Beszélt az előadó arról is, országban az értelmiség hogy ma már az amerikai egyáltalán nem szólhat bele tudósok is elismerik a Szov-a vezetésbe. Szerepe csupán jetunió tudományos fejlődé-a hallgatás, vagy ha nem sének fölényét. A két rend-akar áruló lenni, akkor a szer közötti hatalmas különb-tiltakozás lehet. Ezekben az séget az is szemléltetően ta-országokban kizárólag a nusítja, hogy nagytöke tartja kézben az összes állami pozíciókat, vagyis e szűk réteg kezében összpontosul a vezetés.

Nálunk Magyarországon

a Szovjetunióban évente 190 ezer mérnököt Képez-nek ki, az Egyesült Álla-mokban pedig csak 90 ez-ret.

a nép még tudatosabb szol- Bátran megállapítható: ha gálatát kérjük, kívánjuk van tanuló ország, akkor az az értelmiségtől. a Szovjetunió és a szocialista

Nincs ennél megflsztelőbb országok.

A magyar értelmiségnek nincs szégyellni valója •

pedagógusokkal

Megbízhatóan! i Hatvan éve működik nagyobb javítás nélkül a szegedi kötélüzemben egy hatalmas, négyszög-letes, kötelet készítő gép. megbízhatóan, ponto-

san. Most a Csepeli Vasművek részere gyártja a géphajtó köteleket, újabban mű-anyagból. Felvételünkön a hatalmas gép, s kezelője, Ábrahám István.

röskereszt 18 tagú egészség-ügyi csoportot hozott létre. A csoportban tevékenykedő munkások különleges egész-ségügyi képzést kaptak.

Az egészségügyi komplex-terv kiterjed a beteg dol-gozókról való gondosko-dásra is. A szakszervezet felsőbb

szervei az üzemi bizottságok-kal. üzemorvosokkal, gazda-sági vezetőkkel évről évre megbeszélik az egészségügyi tervkészítés időszerű felada-tait és később értékelik is e tervek végrehajtását. A sze-gedi textilüzemekben most készítik az 1962. évi üzem-egészségügyi terveket. Idén már célul tűzik ki. hogy va-lamennyi szegedi textilüzem-ben minden beteget. 24 órán belül meglátogatnak.

Helyes lenne, ha az új komplextervben nagyobb gondot fordítanának a fog-lalkozási betegségek meg-előzésével együtt a mun-kásvértclem egyéb kérdé-seire, például a balesetek megelőzésére.

Tavaly ugyanis tovább emel-kedett a munkából kiesett órák száma. Háromszázhet-Vennyolc textilmunkást ért baleset 1962-ben.

A továbbiakban rámuta-tott, hogy a kapitalista or-

szekkel, a szemben.

Csaknem négymillió hallgató

a TIT múlt évi előadásain

A Tudományos Ismeretter-jesztő Társulat jó eredmény-nyel zárta az elmúlt évet: a társulat tevékenységének fő formáját jelentő előadásokon néhány ezer hiján négymillió hallgató vett részt.

A TIT múlt évi tevékeny-ségének egyik fő jellemzője, hogy az ipari és a mezőgaz-dasági termelést közvetlenül segítő témák a korábbiakhoz képest nagyobb arányban szerepeltek: az iparban több mint 18 000, a falvakban mintegy 30 000 ilyen előadás hangzott el. (MTI)

szágokban tapasztalható tu- _ dományos és kulturális ha- tási liberalizmusnak, az el

néző, szépítgető osztályozás-nak, mert ennek az egyetemi

, . i _ felvételeknél isszuk meg a ^ " i Ü ^ i ^ ^ f ^ : levét. Szükséges, hogy a ta-

nyatlásnak jórészt az ideoló-giai züllés az oka, vagyis az, hogy tehetelenek a marxiz-

ben. Egy belga filozófus ta- ^ r o k , az o S k Ts%zün^-nulmanyabol idezett nehany l e n ü l k é é k m a g u k a t . P o _ mondatot, ak, beismerte m i k a i f r á z i s o k k a l n e m l e h e t hogy -Európa az emberről h e l y e t t e s í t e n i semmilyen váltott arisztokratizmus he- e l ő a d á s t m e r t a d i á k o k ' e z t lyett ma mar az emberi m á r h a r m a d i k a i k a l o m m a i egyenloseget vallja*. Nyil- e s z r e v e s z i k . N a g y o n k o m o _ vánvaló, ezt azért volt keny- i y a n k e u venni ezeket a telen elismerni, mert látja, hogy Kongóban, Afrikában, sőt az egész világon a gyar-mati iga alatt sínylődő né-pek felkeltek elnyomóik el-len. A tőkés országok töme-gei előtt nincsenek távlatok, ezzel szemben az SZKP XXII. kongresszusa húszéves programot hirdetett meg. amely reális útat mutat a kommunizmushoz.

A mai magyar értelmiség problémáit boncolgatva hangsúlyozta a népfront fő-titkára:

Merje az értelmiség bát-ran Jútrondani nagyobb

Barcs Sándor cikke a Novoje Yremjuban

A nyolc nyelven megjele-nő Novoje Vremja című szovjet külpolitikai folyóirat legújabb számában »Gondo-latok a mai Magyarország-ról'* címmel közli Barcs Sándor cikkét. A cikk a ma-gyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá-írásának 14. évfordulója al-kalmából összehasonlítást tesz a régi és a mai Ma-gyarország között. (MTI)

Helyi adottságoknak megfelelő bérszabályzat az állami gazdaságokban

Az önállóbb bérgazdálko- ban milyen bérezésre számít-dás érdekében az ország két- hatnak a dolgozók az egyes százkét állam gazdasága- munkákért. Az önálló bérsza-ban a helyi adottságoknak bályzatok kidolgozása lehető-megfelelő bérszabályzatot vé teszi, hogy a gazdaság vi-dolgoznak ki. Az állami gaz- szonyait messzemenően fi-daságok vezető szahetnbeteí gyeievnbe véve úgy állapít-a MEDOSZ bizottságaival a munkanormákat, együtt vcgztk el ezt a mun- "

__ kát. Szabályzatban rögzítik, h°9V az összhangban legyen igényét az írókkal, a művé- hogy a különböző üzemágak- az üzemszervezési elvekkel.

ISMÉT ITTHON Az itthon nemcsak a csa- nyugdíjba ment és most zista. Kimenő alkalmával

ládi fészket jelenti, hanem a magam indulok el otthonról, együtt jártunk bemutatott szülővárost, a gyárat, a ko- Leszerelésem után már bar- , D . rábbi munkahelyet, a bará- madnap dolgoztam a festő- s z u ' e i n f ' a z t á n elbucsuz-tokat, ismerősöket, lányokat, műhelyben. Nagyon szere- tunk. Majd ismét találko-Mert fiatalokról van szó, tek rajzolni és a mostani zunk, de addig még sokat pontosabban a Szegedi Ken- munkahelyemen jól érzem k e j j tanulnunk Én szeret-derfonógyár négy ifjú dol- magam, ezt választom hiva- , , , -gozójóról, akik két évvel ez- tásomnak Már a sportban is n é m ' m i n t l e v e l e z o h a l , g a t ó

előtt elmentek az üzemből tevékenykedem, a Helyiipar elvégezni az egyetemet, és nemrégiben visszatértek, labdarúgó-csapatának csatár-

Leszereltek. sorában játszom. Fiatal va- M i n t p á r t t a g Most itt ülnek körülöttem gyok, aztán majd talán meg J^irrrvzorn

az asztalnál, a gyár tanács- is nősülök. Megvárt a Ma- U U i y o ^ o m i O V U D D . . . termének egyik sarkában, rika, a textilművekben gé- E g é s z e n m á s irányúak a Innen búcsúztatták őkét ak- p e s . . . _ , . kor, s érthető, hogy vissza- vékony, nyúlánk Pópity Ká-térésük után ömlik belőlük a A t e r v e k roly elképzelései az ő köz-szó, teli vannak élmények- . . . . . vetlen jövőjét illetően. kp] tprvpkkpi Erről tovább nem beszel, , . , . .. kei, tervekkel. megértően mosolyognak a Őszinte lelkesedés árad be-

Ü i r a e g Y Ü t t többiek. A gyerekareú Du- lőle: dás Bélának már nincsenek ® „ „ „ „ u . „ „ „«.*_

- Én hétszer jöttem - ilyen tervei, ő kissé szűk- ~ Bevonulásom után két haza — említi a magaster- szavú. h é t múlva mar KISZ-titkár metű Heim József. — A hí- Nekem nem volt sze- voltam. A kiképzés során res forradalmi ezrednél rencsém. Budapesten voltam mindenből ötöst kaptam, szolgáltam Kalocsán Több- a díszszázadban, sűrűn osz- Mint a budapesti díszelgő szor megdiesertek, kaptam tót tak szolgálatba, s ritkán . , , „. „ ajándékot, pénztárcát, por- jöhettem haza. Kétszer is s z a z a d t a g j a ' m o d o r n b a n v o l t

celándíszt, még levelet is tagja voltam azonban az megismerni a kormány tag-küldtek szüleimnek, meg a élenjáró szakasznak. Ez az- jait, Kádár elvtársat is. Ren-gvárba, megírták, jó katona zal járt, hogy a különböző g e t e g társadalmi munk, vagyok. Igaz, egyszer meg- v e z e t ő államférfiak fogadá- v l i J l H - , n V w w i m « , t „ i , büntettek, dohát ilyen min- cárt rv-i r-x ryi é> 1 n r> f V i n V r l í c r o l ° * büntettek, dehát ilyen min- s á n megjelentünk díszelgé- , , denkivel előfordul. Volt né- s e n Mesterségem géplakatos, é r t e bennünket, voltunk Ze-hány alkalmi feladat, pél- itt szabadultam fel az üzem- begényben, Dobogókőn, VI-dául ki kellett festeni a b ^ j956-ban. segrádon. Lillafüreden. A

s z ü e U ü n k V a g a i t s Z - U r e m " l ^ o l ó d ^ a " ^ " a g y

mennyezetére Én vállaltam, g g S s ^ ^ z T m ö k V z i l a ^ p a r k a g

itt az üzemben mar tanul- "— •"-•--Béla —, még most, sem elég tem. Tizedesként szereltem jó a sorunk. Viszont van le- le és most megint a kender- • gattem, értettem hozzá

meg is dicsértek érte, sot h c t ő s é g a változtatásra. El- g v á r külső üzemében dolso-kaptam többször ot nap sza- tcxtiltechniku- , uzemeoen doigo-b a d s a g o t - n^ü az utolsó Tvben már a a b o 1 5 5 " b e n k e z d t e m '

— örültek is itthon, ami- gyár ösztöndíjasa voltam és M a r bekapcsolódtam az ifjú-kor betoppantam, de mindig a z előfonóba kerültem segéd- sági mozgalomba és ez a emlegette édesanyám: mikor művezetőnek. Itt is dolgo- munka tölti ki napjaimat, megyünk megint együtt a z o t t édesanyám, ő már 25 N a „ v r > n J j V „ gyárba. Mert ő negyven évig é v e a g y á r munkása. Aztán j , 0 l , 1

é ^ m m a g a m a

dolgozott a vizesfonóban és bevonultam sorkatonának, t l a U U o k kollektívájában és én is, amikor felserdültem,' Budapesten szolgáltam, kies- még évekig- szeretnék a itt lettem anyaghordó, zsi- tem két évig a munkából. Kommunista Ifjúsági Szö-nórkötő. Bíztattam, majd új- Az utolsó hónapokban meg- vetségben dolgozni ra járunk együtt, de bizony ismerkedtem egy lánnyal, nem így le t t Már júniusban Editkével, aki még gimna- Markoviin TTSor