sürgősségi gyermekellátás szülők elsősegélynyújtási...
TRANSCRIPT
Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Egészségügyi gondozás és prevenció szak
Védőnő szakirány
Sürgősségi gyermekellátás- szülők elsősegélynyújtási ismereteinek
felmérése
Sztojev-Angelov Ilona Szkibák Krisztina
konzulens védőnő hallgató
2019
„.. nem elég egyszer, elméletben megtanulni az elsősegélynyújtást, időnként ismételni
és lehetőleg gyakorolni is kell. Pedig fontos lenne a mentők kiérkezéséig segítséget
nyújtani, hiszen például a hirtelen szívmegállás, légúti elzáródás, vagy erős vérzés
esetén az első 3-5 perc meghatározó jelentőségű a túlélés, a gyógyulás szempontjából.”
Győrfi Pál
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés....................................................................................................... 1
1.1. Témaválasztásom indoklása.......................................................................... 1
1.2. Kutatásom céljai ............................................................................................ 1
1.3. Hipotézisek.................................................................................................... 2
2. Szakirodalmi áttekintés ............................................................................ 3
2.1. Az elsősegélynyújtás története ...................................................................... 3
2.2. Elsősegélynyújtás fogalma ............................................................................ 4
2.3. Törvényi rendelkezések ................................................................................ 4
2.3.1. 1997. évi CLIV. törvény ........................................................................ 5
2.3.2. 2012. évi C. törvény (Büntető törvénykönyv) ....................................... 6
2.4. A leggyakrabban előforduló balesetek gyermekkorban ............................... 6
3. Anyag és módszer ...................................................................................... 8
4. Eredmények ............................................................................................... 9
4.1. Demográfiai adatok ....................................................................................... 9
4.2. Elsősegélynyújtási ismeretekkel kapcsolatban feltett kérdésekre kapott
válaszok eredményei ............................................................................................. 15
5. Következtetések, javaslatok ................................................................... 34
5.1. Hipotézisek elemzése .................................................................................. 34
5.2. Javaslatok .................................................................................................... 35
6. Összegzés .................................................................................................. 37
7. Irodalomjegyzék ...................................................................................... 38
Mellékletek ..................................................................................................... 40
1
1. Bevezetés
1.1. Témaválasztásom indoklása
Szakdolgozatom témájának az egészségügy egyik olyan területét választottam, amely
a hétköznapi élet egyik alapvető részét képezi, ennek ellenére mégsem lehet olyan
sokat hallani róla. Ez pedig nem más, mint a gyermekek számára nyújtott
elsősegélyellátás. Az emberrel bárhol bármikor történhet olyan baleset, a
gyermekekkel pedig az életkori sajátosságokból adódóan meg főleg, mely során
könnyűszerrel súlyos sérüléseket szerezhetnek, vagy akár halálos végkimenetel is
történhet.
Természetesen magával az elsősegélynyújtással a hétköznapi embernek is van
lehetősége találkozni, leggyakrabban a jogosítvány megszerzésének folyamatában.
Vannak már olyan iskolák is, ahol kifejezetten van elsősegélynyújtó tanóra, de ez
inkább csak az egészségügyi tagozatú iskolákra jellemző. Sajnos az emberek tudása
leggyakrabban ennyiben kimerül, esetekben teljesen elfelejtik az ott tanultakat, pedig
ez a tudás emberi életeket menthet. A szerencsésebbek sohasem kerülnek olyan
helyzetbe, ahol alkalmazniuk kell ezeket az életmentő módszereket. Ha viszont
mégis, az nagyon megterhelő lehet az adott személy számára, mind fizikailag, mind
lelkileg, főleg, ha a próbálkozásunk eredménytelennek bizonyul. Arról nem is
beszélve, ha egy gyermek esetében történik az, hogy például újraélesztést kell
végrehajtani. A lehető legrosszabb esemény lehet egy szülő életében, ha a saját
gyermekével történik ilyen tragédia.
1.2. Kutatásom céljai
Szakdolgozatom fő célja, hogy felmérjem, hogy a szülők, mennyire vannak tisztában
a gyermekkorban esetlegesen előforduló sürgősségi állapotokkal, illetve azok
elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőivel. Leendő védőnőként a legfontosabb
feladatomnak tartom, hogy az általam gondozott család, ezen belül is a gyermekek, a
legbiztonságosabb környezetben nőhessenek fel, és úgy gondolom, hogy ennek az
2
egyik alappillére, hogy a szülők tisztában legyenek azzal a tudással, amely lehetővé
teszi, hogy a gyermeket egy váratlan baleset során megfelelő ellátásban tudják
részesíteni. Munkám során mindenképpen szeretnék ezzel bővebben foglalkozni,
akár tanfolyamok indítását kérvényezni minden olyan egyén számára, aki szeretné
azt a tudást elsajátítani, hogy hétköznapi emberként hogyan lehet gyermek, vagy akár
felnőtt emberi életet megmenteni.
1.3. Hipotézisek
Feltételezem, hogy a szülők körében nyújtott elsősegélynyújtási ismeretek
vizsgálatának folyamán kiderülhet, hogy:
a szülők többsége nincs tisztában a gyermekeknél alkalmazható
elsősegélynyújtás alapjaival;
Magyarországon a szülőknek és a leendő szülőknek nincs lehetősége a
gyermekeknél alkalmazható elsősegélynyújtás alapjait elsajátítani;
a szülők és a leendő szülők a gyermekvállalás során nem tulajdonítanak
jelentőséget a gyermekeknél alkalmazható korszerű elsősegélynyújtási alapok
megszerzésére;
a szülők és a leendő szülők úgy gondolják, hogy a felnőtteknél alkalmazható
elsősegélynyújtó technikák alkalmazása megfelelő a gyermekek esetében.
3
2. Szakirodalmi áttekintés
Az elsősegélynyújtásnak jól működő formái, módszerei vannak. Én ennek az egyik
számomra legfontosabbnak tartott részére szeretnék bővebben kitérni, ahogy már a
fentiekben említettem, a gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtásra.
Szakdolgozatomban a mindennapi életben leggyakrabban előforduló gyermeki
balesetekre és ezen helyzeteknek a megoldására, kezelésére szeretném a hangsúlyt
fektetni. Sajnos nagyon sokszor hallani a hírekben, hogy egy gyermek életét veszti
akár figyelmetlenség, akár véletlen szerencsétlenségek során, legyen ez otthon, vagy
bárhol máshol. Úgy gondolom, hogy 10-ből legalább 5 esetben elkerülhetővé
válnának ezek a helyzetek, ha a szülők, gondviselők, vagy más jelen lévő személyek
tisztában lennének azzal, hogy hogyan is kell egy gyermeket életveszélyes
helyzetekben ellátni. A leggyakrabban előforduló elsősegélynyújtást igénylő esetek
gyermekkorban a fulladás (idegentest aspiráció), görcsös állapotok (lázgörcs,
epilepszia), végtagsérülések (zúzódás, ficam, törés), égési sérülések, mérgezések,
áramütés (Páll, 2018.).
2.1. Az elsősegélynyújtás története
Első sorban egy kis történelmi betekintést szeretnék tenni arról, hogy hogyan is
alakult ki az elsősegélynyújtás mai formája.
Már az ősidők emberei is nagyon jól tudták már, hogy az emberi élet nagyon
törékeny. Az orvoslás, gyógyítás történelme egészen Apollón fiához, Aszklépioszhoz
(Kr. VI. -V.) vezethető vissza, akit a gyógyítás isteneként tartottak számon.
Kr. e. 1235-ben II. Ramszesz idején egy folyóba fulladt ifjút úgy élesztettek újjá
bajtársai, hogy fejjel lefelé lógatva ütögették a hátát, gyomrát nyomogatták, hogy a
víz minél hamarabb kiürüljön a szervezetéből és újra levegőhöz jusson.
Magában a Bibliában is fellelhető egy bejegyzés, amely Elizeus prófétáról szól,
miszerint az élete során ő kizárólag sikeres újraélesztéseket hajtott végre.
A történelem során, főleg a számos háborús év során, hatalmas szükség volt a sérültek
megfelelő ellátására, ennek következtében fokozatosan és folyamatosan alakultak ki
egyfajta segítő szervezetek (szerzetesrendek, hadi ápolórendek), a későbbiekben
4
pedig mentő intézetek, kórházak, melyek nagy segítséget jelentettek nem csak csaták
idején, hanem a békeidőszakok mindennapjaiban is egyaránt. A technika gyors
fejlődésének köszönhetően az orvoslásban, és ezáltal az elsősegélynyújtásban is
alkalmazott módszerek, eszközök folyamatos fejlődésben vannak, amelynek
köszönhetően egyre hatékonyabbá és gyorsabbá válik az intézménybe való bejutás,
illetve az ellátás (Hunka és mtsa, 2015).
2.2. Elsősegélynyújtás fogalma
Az elsősegélynyújtás definíciója tágabb értelemben: „Az elsősegélynyújtás komplex
értelmezésben kifejezi a bajbajutott körüli mindazon elsődleges tevékenységeket,
melyek a személyekre és a tárgyi környezetre leselkedő veszélyek elhárítását és a
további károk kialakulásának megakadályozását célozzák. Ebből a legfontosabb
szempont az emberi élet mentése és az egészségkárosodás megállítása vagy
késleltetése kell, hogy legyen.” (Dr. Betlehem, 2012, 10-11 p.)
„Szűkebb értelemben az első segítségnyújtást a rosszullétek és a balesetek
alkalmával a beteg vagy sérült személyek elsődleges ellátására értjük.” (Dr.
Betlehem, 2012, pp. 10-11.).
2.3. Törvényi rendelkezések
Mint ahogy már említettem, az elsősegélynyújtás folyamatos fejlődést mutat, ezáltal
időnként törvénymódosításokra van szükség, amelyek nemcsak a hazai, de a
nemzetközi elvárásoknak is képesek megfelelni. Sajnos külön törvényi szabályozás
az elsősegélynyújtásra, ezen belül is a gyermeki elsősegélynyújtásra, jelenleg nem áll
rendelkezésre Magyarországon. Ami pedig volt, a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet
az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra
vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról, az 2009. január 01-én hatályon kívül
helyezték. 1
1 https://elsosegely.hu/cikk.105.151972_viii_5_eum_rendelet
5
2.3.1. 1997. évi CLIV. törvény
Magyarországon az egészségügyi ellátás legfőbb törvényi szabályzója a 1997. évi
CLIV. törvény. Az elsősegélynyújtással kapcsolatosan
a II. Fejezet (A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI) 1. Cím Az
egyén szerepe a törvénybe foglaltak alapján „5. § (3) Mindenkinek e)
kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása
szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős
szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást
szerez.”
a III. Fejezetben is (NÉPEGÉSZSÉGÜGY) találhatunk rendelkezést. A
törvény kimondja az 1. Cím Egészségfejlesztés részben, hogy a „38. § (1) A
köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás
keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni h)
az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát”.
a VI. Fejezet (AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS
KÖTELEZETTSÉGEI) az egészségügyben dolgozók kötelességére
vonatkozik. A törvény kimondja, hogy „125. § Sürgős szükség esetén az
egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott
körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló
eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg
a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős
szükség fennállását vélelmezni kell.” 2
2 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV 1997. évi CLIV. törvény
6
2.3.2. 2012. évi C. törvény (Büntető törvénykönyv)
Az egészségügyi dolgozóknak, ahogy a fent említett törvény is kimondja, szükség
esetén azonnal segítség nyújtásban kell részesíteni a sérültet. Ennek a kihagyása
esetén bűncselekmény elkövetése áll fenn. A XV. Fejezetben (AZ ÉLET, A TESTI
ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK) Segítségnyújtás
elmulasztása címben foglaltak szerint:
„166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan
személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett
meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés
esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az
elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a
közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.”3
2.4. A leggyakrabban előforduló balesetek gyermekkorban
Az ember veszélyérzet nélkül születik. Az újszülött gyermekeket sem szabad
felügyelet nélkül hagyni, hiszen pillanatok alatt legurulhatnak a pelenkázóról, vagy
az ágyról. A mozgásfejlődés során a csecsemőknek, gyermekeknek egyre nagyobb a
mozgás-, ennek köszönhetően a tér igénye, ezért a számukra a legbiztonságosabb
környezet kialakítása elengedhetetlen. A gyermekek kíváncsi, érdeklődő
természetüknek köszönhetően mindent meg akarnak fogni, mindenre fel akarnak
mászni, ezért nagyon fontos, hogy a szülők megfelelően bababiztossá tegyék a
lakásukat, illetve kornak megfelelő játékokat biztosítsanak a gyermeküknek. Ha a
szülők erre maximálisan oda figyelnének, a gyermekbalesetek, és az ennek
következtében kialakuló sérülések, 70-80%-a elkerülhetőek lennének. A
gyermekhalálozást 34%-ban okozzák balesetek.
Sajnos az elővigyázatosság ellenére is előfordulnak veszélyhelyzetek.
Magyarországon lassan ugyan, de fokozatosan csökkenő tendenciát mutat a balesetek
3 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV 2012. évi C. törvény
7
során elhunyt gyermekek száma Ehhez azonban az is nagyban hozzájárul, hogy évről
évre egyre kevesebb gyermek születik országunkban4, valamint a rossz gazdasági-,
és szociális helyzet is, melynek okán a szülők nem tudnak olyan eszközöket
beszerezni (például bukósisak, biztonsági dugó, csúszásgátló), amelyek a lakást
biztonságossá teszik a csemeték számára.
A balesetek során a gyermekek olyan sérüléseket is szenvedhetnek, melyek az egész
további életüket gyökeresen megváltoztathatják. Legyen szó akár egy súlyos
fejsérülés következtében kialakuló bénulásról vagy egy forrázás során szerzett súlyos
égési sérülésekről, maradandó hegekről.
A súlyos gyermekbalesetek körülbelül 75 %-a fejsérülés, mely nagyon könnyen
bekövetkezhet akár 1 véletlen esés során is, ha rosszul érkezik a gyermek például a
betonra5.
Az agy-, és koponyasérülések után a leggyakoribb gyermekbaleset a fulladás. Ezt
okozhatja a nem kornak megfelelő játékok gyermeknek való adása, vagy a
széthagyott apró tárgyak a lakásban.
A forrázás következtében égési sérülést szerző gyermekek száma is gyakori jelenség
országunkban. Ennek oka lehet a túl forró fürdővízben való mosdatás, vagy a forralt
vízhez, esetleg fűtőtesthez való könnyű hozzáférhetőség.
A mérgezések is általában a szülői hanyagság miatt következnek be a nem helyesen
tárolt gyógyszerek, mosószerek, mosókapszulák stb. miatt. Ezek a vegyszerben
gazdag használati cikkek nagyon színesek, amelyek nagyon könnyen felkeltik egy
kisgyermek figyelmét és ezáltal előszeretettel szeretnék is azt a szájukba venni (Dr.
Simon, 2010; Ujhelyi, 2018).
4 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html?down=904 5http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyermekbalesetek__negy_ev_alatt_minden_gyerek_befut_a_mi_utca
nkba
8
3. Anyag és módszer
Kutatásomat az internet segítségével végeztem online kérdőív (Google Űrlapok)
használatával (I. számú melléklet). Fő célom az volt, hogy ez a kérdőív felhívja a
gyermeket vállalók figyelmét arra, hogy milyen kiemelkedő szerepe van a
gyermekeknél előforduló balesetek esetében az elsősegélynyújtásnak, valamint, hogy
rájöjjenek arra, hogy mik a hiányosságaik, amelyek pótlása életeket, sőt akár a saját
gyermekük életét is megmentheti.
A kérdőív online volt elérhető, melynek a kitöltésre 2018. december 11-étől volt
lehetőség egészen 2019. január 25-éig.
Online adatfelvétel miatt a vizsgálatom nem reprezentatív.
Adataim rögzítéséhez és feldolgozásához a Microsoft Excel Office 365 számítógépes
programot használtam.
9
4. Eredmények
4.1. Demográfiai adatok
Az online felületen megtalálható kérdőívemet összesen 200 fő töltötte ki.
Kutatásomhoz összesen 100 fő is elegendő lett volna, de mivel ez a szám a
kétszeresére növekedett, így még tágabb képet kaptam arról, hogy a magyar lakosság,
még ha csak egy tört része is, mennyire van tisztában azzal, hogy életveszélyes
helyzetekben mi a teendő.
Kérdőívem elejét demográfiai adatok felmérésével kezdtem.
A válaszadók nemek szerinti megoszlása
1. ábra
A válaszadók nemek szerinti megoszlása
Az 1. ábrán a nemek szerinti százalékos megoszlás látható. Kitöltőim 90%-a
nőnemű, 10 %-a férfi. Ez az arányszám lényegében annyira nem meglepő. Általában
a nők, főleg a leendő, vagy már primi-, multipara édesanyák, lényegesen több időt
töltenek a gyermekekkel. Az ellátásukkal kapcsolatosan is legtöbbször velük
kommunikálnak a védőnők, illetve az egészségügyben dolgozó más szakemberek.
10
Vannak olyan konzultációk, felkészítő tanfolyamok, ahol az édesapák is jelen
vannak, de ez alapján a kérdőív alapján, a férfi nem teljesítménye alul maradt.
A válaszadók életkor szerinti megoszlása
2. ábra
A válaszadók életkor szerinti megoszlása
A 2. ábrán a korok szerinti összegzés látható. A kitöltők majdhogynem fele, 48,5%
„20-30” év körüli. A legtöbb fiatal párnak ebben az időintervallumban születnek
gyermekei, így érthető, hogy ebből a korosztályból töltötték ki a legtöbben a
kérdőívet. Meglepő, hogy a „14-19” éves korosztályból is igen sokan, 22,5%, részt
vettek a felmérésben. Jó kiindulási alap a számukra a későbbi szülővé válás
folyamatában. A középkorú kitöltők 13, 5%-a vett részt a kutatásban, míg a „41-50”
évesek közül 10,5%. A legalacsonyabb számban az „51-60” éves korosztály volt
jelen 5%-kal.
11
A válaszadók iskolai végzettsége szerinti megoszlása
3. ábra
A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása
A válaszadók közül egyetlen 0,4 %-a az, aki az általános iskolát sem végezte el. A
felmérésben résztvevők 4,1 %-a végezte el a „8 általánost”, és szintén 4,1 %-a a
„Szakiskolát/szakmunkásképzőt”. 66% rendelkezik „Szakközépiskolai/ középiskolai/
gimnáziumi” végzettséggel. Magas az aránya az „Egyetemet/főiskolát” végzetteknek
is, ez 25,4 %. A kitöltők végezettsége nem feltétlenül mérvadó ebben a kutatásban,
hiszen egy szakmunkásképzőt végző személy is lehet ugyanolyan jártas az
elsősegélynyújtásban, mint egy diplomás egyén.
12
A válaszadók családi állapotának megoszlása
4. ábra
A válaszadók családi állapotának megoszlása
A legnagyobb százalékban az „Egyedülálló (nőtlen/hajadon)” személyek adtak
választ a kérdésre, 57,3 %-os arányban. Ez betudható annak is, hogy a kitöltők
többsége a 14-19 és a 20-30 éves korosztályból került ki, manapság pedig ugye egyre
nehezebb, a párválasztás és házasságkötés időszaka is egyre jobban kitolódik a
későbbi korosztályokra. 40, 1%-ban töltötték ki a kérdőívet házasságban élők. A
legkisebb számban az „Elvált” személyektől kaptam választ, ők 2,6 %-kal vannak
jelen a felmérésben. „Özvegy” titulusú kitöltő nem szerepel a kutatásban.
13
Gyermeket nevelő szülők megoszlása
5. ábra
Gyermeket nevelő szülők megoszlása
A válaszadók legnagyobb százalékának, azaz 55, 6 %-nak, még nincs gyermeke. Ez
a szám azonos a 4. ábrán feltüntetett „Egyedülállók” számával, mivel ezt az opciót
is 110-en jelölték be, ebből kikövetkeztethető, hogy nincs egyedülálló szülő a
válaszadók között. A kitöltők között az egy gyermeket nevelő család választ 22,2%
jelölte be. Két gyermeket nevelő szülők 14, 6%-a, míg három vagy több gyermeket
nevelő szülők 7,6 %-a töltötte ki a kérdőívet. Összességében a válaszadók közül
44,4%-nak van gyermeke, vagyis 87 főnek. Ez sajnos kevesebb, mint a válaszadók
fele.
14
Életkorok szerinti megoszlás
6. ábra
Életkorok szerinti megoszlás
Az 5. ábrán szereplő adatok alapján már látható az az eredmény, hogy a válaszadók
közül összesen 87 fő nevel gyermeket. A 6. ábrán látható információk alapján 92-en
válaszoltak erre a kérdésre. Számításaim alapján 5 főnek érvénytelen a válasza. A
mellékelt diagram a beérkezett válaszok alapján készült el, de ellenőrzést végeztem,
és így megkaptam, hogy 3 olyan fő jelölte be a „0-1 éves”, egy fő a „4-7 éves”,
végezetül egy fő a „13-16 éves” lehetőséget, akik az előző kérdésre azt a választ
adták, hogy „Nincs gyermekem”. A javított számítások alapján tehát „0-1 éves” korú
csecsemője van 17,2 %-nak. „1-3 éves” korú kisdedet nevel 25, 3%. „4-7 éves” a
kisgyermeke 18, 4%-nak. „8-12 éves” fiatalt nevel 12, 6%. „13-16 éves” korúak
szülei 5,8%-ban, „17-21 éves” fiatal felnőtteket nevelők pedig 20, 7%.
15
4.2. Elsősegélynyújtási ismeretekkel kapcsolatban feltett kérdésekre
kapott válaszok eredményei
Sürgős ellátást igénylő esetben végzett első teendők megoszlása
7. ábra
Sürgős esetben végzett első lépések megoszlása
Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre jó választ konkrétan nem lehet adni. A legelső
lépést mindig az adott helyzet, adott sérülés határozza meg. Gyermekek esetében
teljesen érthető, hogy az „Azonnal mentőt hívok” lehetőségre érkezett a legtöbb
válasz, hiszen sokkal rémisztőbb és nagyobb veszélyeket hordozhat egy gyermek
esetleges balesete. Erre a kérdésre én is ugyanezt jelöltem volna be, mint a válaszadók
39,3%-a. A „Súlyosságtól függően otthon ellátom” opciót 28,8% jelölte meg. Ha a
szülő megfelelően fel tudja mérni a helyzet súlyosságát, és úgy látja, hogy az otthoni
ellátás elegendő, teljesen elfogadható a válasz. Azonban sajnos olyan is előfordul,
hogy például egy égési sérülést nem vesznek komolyan a szülők, nem kezelik
megfelelően, melynek következtében súlyos szövődmények is kialakulhatnak. A 3.
legmagasabb jelölést az „Azonnal háziorvoshoz/ügyeletre viszem” lehetőség kapta,
ez 22,5%. A legérdekesebb eredményt az „Azonnal sürgősségi osztályra viszem”
opció kapta, erre csak 6,3%-ban érkezett válasz a kitöltőktől. Véleményem szerint ez
azért alakult így, mert a szülők hamarabb hívnak mentőt a sérült gyermekükhöz,
minthogy kórházba viszik, mert ezáltal már a sürgősségi osztályra vezető úton is
16
szakszerű ellátásban részesül a gyermekük és gyorsabban is kerül az ellátó intézetbe.
Sajnálatos módon a legkevesebb válasz a „Védőnőhöz fordulok segítségért” -re
érkezett, 3,1%-tól. Azonban biztos vagyok benne, hogy a szülők, főleg az édesanyák,
a gyermekükkel kapcsolatban mindenben kikérik a véleményét a védőnőjüknek, csak
vannak olyan helyzetek, amik komolyabb ellátást igényelnek, és ekkor nem a védőnőt
tartják kompetensnek a gyermekük ellátásában.
Sürgősségi beavatkozást igénylő esetek megoszlása
8. ábra
Sürgősségi beavatkozást igénylő esetek megoszlása
Szerencsére a válaszadók közel háromnegyedének, vagyis 67,8%-ának a
gyermekével meg nem történt semmiféle olyan baleset vagy betegség, amely
sürgősségi ellátást igényelt volna. Sajnos azonban a kitöltők 32,2 %-a már került
olyan helyzetbe a gyermekével, amely azonnali sürgős ellátást igényelt.
17
Baleset esetén a szakemberek választásának a megoszlása
9. ábra
Baleset esetén a szakemberek választásának a megoszlása
Baleset esetén a szülők a „Védőnőhöz” nagyon csekély számban fordultak
segítségért, ez 3,3%-ot jelent, valamint ugyanilyen számban kértek támogatást
„Családtag, rokon” -tól is. A legtöbben a „Házi orvos” által nyújtott segítséget
vették igénybe, azaz 55%. „Mentőt hívott” sérült gyermekéhez a kitöltők 38, 4%-a.
Az erre a kérdésre kapott válaszokat össze vetettem a 7. ábrán látható kérdésre kapott
válaszokkal és az esetek többségében a két kérdésre adott válaszok fedik egymást.
Ahol eltérés látható, véleményem szerint azért lehetséges, mert a gyermek olyan
sérülést szenvedhetett el, amely például csak házi orvosi ellátást igényelt, míg más
adott helyzetben a szülő egyből mentőt hívna hozzá.
18
Mentőriasztási okok felmérése
10. ábra
Mentőriasztási okok felmérése
A 10. ábrán látható kérdés és az erre feltüntetett válaszok a leggyakrabban előforduló
gyermekbaleseteket, sürgősségi ellátást igénylő állapotokat ábrázolják. Szerencsére
a legtöbb esetben a válaszadók egyből az Országos Mentőszolgálathoz fordulnának
segítségért. Az itt feltüntetett lehetőségek közül talán a legsúlyosabb következményei
a „Keringés-, légzésleállásnak” -nak lehetnek, és ezt a választ adó 198 főből 194
személy is így látja, mivel ők is azonnal mentőt hívnának ilyen esetben. A további
feltüntetett lehetőségek szerint is a legcélszerűbb a mentők hívása, bár egy végtag
törés esetén, főleg, ha nem nyílt törésről van szó, nem feltétlenül szükséges a riasztás,
mégis a legkevesebb válasz a „Szűnni nem akaró hányás, hasmenés” -re érkezett 65
személytől.
19
Idegentest eltávolításának módszerére adott válaszok aránya
11. ábra
Idegentest eltávolításának módszerére adott válaszok aránya
A gyermekek körében az egyik leggyakoribb életveszélyes állapotot okozó baleset a
félre nyelés, fulladás. A csecsemők, kisgyermekek mindent a szájukba vesznek, ezért
a szülőnek, ha véletlenül a gyermek kezébe mégis akad olyan tárgy, ami fulladást
eredményezhet, elengedhetetlen az a tudás, amely képessé teszi arra, hogy az
idegentestet megfelelő módon eltávolítsa. Szerencsére a válaszadók 60,1%-a tudta a
kérdésre a helyes választ, miszerint „Eszméleténél lévő gyermeknél váltakozva 5 háti
ütést, 5 hasi lökést, 1 éves kor alatt csak mellkasi lökést” alkalmazna vészhelyzetben.
Nagyon sokan megjelölték a „Heimlich-fogást”, ami lényegében szintén jó válasz
lenne, ha felnőttekről lenne szó a kérdőívben, de mivel a gyermekek a célcsoport, így
ez a válasz nem helyes. Ezt 30, 8% fő jelölte meg. Sajnos 9,1% a „Gyermekét lábánál
fogva, lefelé lógatva és rázva próbálná az idegentestet eltávolítani” gyermeke
szervezetéből, arra nem is gondolva, hogy így könnyűszerrel további sérüléseket is
okozhat.
20
Lázgörcs tüneteire adott válaszok megoszlása
12. ábra
Lázgörcs tüneteire adott válaszok megoszlása
A gyermekek többségének a szervezete általában nagyon jól tűri a magas lázas
állapotot, de előfordulnak esetek, ahol görcsös rohamokat okoz. Nagyon fontos, hogy
a szülők tisztában legyenek a tüneteivel, hogy a roham elmúlta után azonnal elkezdjék
a lázcsillapítást. A válaszadók közül 193-an (97%) helyesen gondolták/tudták, hogy
a lázgörcs egyik fő tünete az „Egész test megfeszülése, rángatózása testhőmérséklet
jelentős emelkedése mellett”. Mivel több választ is adhattak a kérdésre, 21, 6%,
vagyis 43 fő, megjelölte azt is, hogy a lázgörcs „Váratlanul alakul ki, nem tart tovább
pár percnél”, mely választ szintén helyesen tudta, aki ezt megjelölte. Továbbá helyes
válasz még, hogy „37, 5 fok fölötti lázas állapot, de magától a láz mértékétől nem
függ”. Ezt az opciót 12, 6%, azaz 25 fő jelölte meg. Az egyetlen helytelen választ,
ami a „Gyermek félre beszél és agresszívvá válik”, szintén 12, 6%, tehát 25 személy
jelölte meg.
Összességében azoknak a száma, aki mind a három helyes választ megjelölték, 8 fő.
Ez nagyon kevés. Ennek ellenére bizakodásra ad okot, hogy a többség, még ha csak
egy vagy két helyes válasz esetén, de java részben ismerik a tüneteket.
21
Lázgörcs kezelésére adott válaszok megoszlása
13. ábra
Lázgörcs kezelésére adott válaszok szerinti megoszlás
A kérdéshez felsorolt válaszok között két helyes válasz található. Az első a „Gyermek
puha, biztonságos helyre fektetése, nyugtatgatás, szabad légút biztosítása”. A
válaszadók közül 81, 9%, azaz 163 fő jelölte be ezt az opciót. A másik helyes válasz
a „Görcs utáni orvosi kivizsgálásra vinni a gyereket” lehetőség volt, amit 65, 8%,
vagyis 131 személy jelölt meg. Sajnos sokan nem tudják, hogy a görcs alatt tilos
gyógyszer alkalmazása per os, mert fulladást eredményezhet, mégis 18,1%, vagyis
36 fő jelölte meg az „Azonnali lázcsillapító adását” válaszlehetőséget. Szintén
könnyen fulladáshoz vezethet a „Görcs alatti hűtőfürdő alkalmazása”, mivel víz
kerülhet a trachea-ba. Ezt az opciót 25,1%, tehát 50 fő jelölte meg. Csekély számmal
ugyan, de 7 %, 14 fő, megjelölte a „Görcs alatt gyermek leszorítása, gyógyszer
beadása” választ is, ami szintén kerülendő teendő lázgörcs alatt. Összességében
vizsgálva a kérdésre kapott válaszok alapján 78 fő az, aki a csak a két helyes választ
jelölte meg.
22
Végtagsérülések kezelésére beérkezett válaszok megoszlása
14. ábra
Végtagsérülések kezelésére beérkezett válaszok megoszlása
A válaszadók többsége, 80%, azaz 160 fő, helyesen tudta, hogy egy végtagtörés
esetén a „Végtag sérült helyzetben való rögzítése” a helyes ellátás. Ennek az
eljárásnak fájdalom csillapító hatása is van, illetve megakadályozza a végtag
mozgását, ezáltal az esetlegesen bekövetkező további sérülések kialakulását, ezért
tilos a „Végtag alapállásba való visszaállítása”. Mindezek ellenére ezt az opciót 9
%, azaz 18 fő jelölte meg. Természetesen ez a törés jellegétől és helyzetétől is függ.
Nyílt törés esetén nagyon fontos a sérült terület lefertőtlenítése és az utána történő
rögzítés. A „Fáslizással” történő rögzítést is 37,5 %, vagyis 75 fő, jelölte meg
helyesen. Egy törött végtag minden esetben kórházi ellátást igényel, 2 fő (1%) szerint
viszont „Nincs semmi teendő”. 86 fő (43%) az „Azonnal mentő hívását” jelölte meg,
ami szintén elfogadható válasz, főleg, ha egy nagyon súlyos, esetleg artériát is ért
csonttörésről van szó.
23
Vénás vérzés tüneteire adott válaszok megoszlása
15. ábra
Vénás vérzés tüneteire adott válaszok megoszlása
Egy nyílt, vérzéssel járó sérülés ellátásához elengedhetetlen a vérzések típusának
ismerete. A válaszadók 76%-a helyesen tudta, hogy a vénás (visszeres) vérzés
jellemző tünete a „Sötétpiros, erősebb intenzitású vérzés”. Viszonylag magas
számban keverték össze a kitöltők az artériás vérzéssel, amelynek a vezető tünete az
„Élénkpiros, lüktető, sugárban távozó vérzés”. Ezt a helytelen választ 13,5% adta a
kérdésre. A kapilláris vérzés tüneteit, amik a „Gyenge intenzitású, hamar megszűnő,
egyesesetekben csak cseppekben jelentkező vérzés” -t, 10, 5% jelölte meg lehetséges
válaszként.
24
Nyomókötés ellátási módszerére adott válaszok megoszlása
16. ábra
Nyomókötés ellátási módszerére adott válaszok megoszlása
A választ adókból 91%, azaz 181 fő helyesen tudta, hogy a nyomókötést „Artériás”
vérzésnél kell alkalmazni. 30, 2%, tehát 60 fő tudta, hogy a „Vénás” vérzésnél is
sikeresen alkalmazható a nyomókötés. Ezen módszer alkalmazásánál nagyon fontos
ügyelni a sterilitásra, valamint a vénás vérzésnél felhelyezett nyomókötés lazább
voltára, hogy ezzel elkerüljük a vénás pangás kialakulását. Az artériás vérzésnél
szorosabb kötést kell készíteni. 6 „Kapilláris” vérzés esetén nincs szükség
nyomókötésre, mivel ez a fajta vérzés magától is könnyen képes elállni, viszont a
szakszerű sebellátás itt is elengedhetetlen. Ezt az opciót 3,5%, vagyis 7-en jelölték
meg. Összességében az „Artériás” és „Vénás” lehetőségeket 39-en jelölték meg.
6 Betlehem József: Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás
25
Hűtési technikák ismeretére vonatkozó válaszok megoszlása
17. ábra
Hűtési technikák ismeretére adott válaszok megoszlása
A megadott válaszok között csak egyetlen egy helytelen válasz szerepel. Az „Égett
testfelület szabaddá tétele, szükség esetén bőrbe égett ruhát kitépni” szigorúan tilos,
ennek ellenére ezt az opciót 15 fő (7,5%) jelölte meg. Helyesen tudták a választ azok,
akik megjelölték a „Súlyos, nagy testfelszínű, mély égés esetén azonnal mentő
hívását”. Ez 167 (83,9%) személyt jelent. Továbbá 158 (79,4%) jelölte meg, szintén
helyesen, hogy „10-15 percig az égett felületet hideg folyó víz alá kell tartani”. A
„Hűtés után fertőtlenítés, majd könnyed, steril fedőkötés” alkalmazása is
elengedhetetlen egy sérült bőrfelület ellátásához, ezt 125 (62,8%) jelölte be helyes
válaszként. Azoknak a száma, akik mind a 3 helytálló választ megjelölték, 73.
26
Újraélesztési arányszámok alkalmazásának a megoszlása
18. ábra
Újraélesztési arányszámok alkalmazása szerinti megoszlás
Gyermekek esetében a helyes újraélesztési arányszámok a következőek: „Orrba és
szájba végzett befúvás 5-ször, majd 30 mellkasi lenyomás 2 ujjal” a sternum alsó
harmadán. Ezt a helyes választ összesen 49, 7% jelölte meg. Nagyon magas azoknak
a száma, 45, 7%, akik az „Orrba és szájba végzett befúvás 2-szer, majd 30 mellkasi
lenyomás 2 ujjal” -t választotta, ami a felnőttek esetében alkalmazott újraélesztési
arányszámokat tartalmazza. Ezen esetekben persze nem két ujjal, hanem két kezet
összekulcsolva, a mellkas középvonalára helyezve kell az újraélesztést végrehajtani.
4, 6%, „Orrba és szájba végzett befúvás 10-szer, majd 35 mellkasi lenyomás 2 ujjal”
lehetőséget adták meg válaszként, sajnos szintén helytelenül.
27
Mérgezés tüneti kezelésére kapott válaszok megoszlása
19. ábra
Mérgezés tüneti kezelésére kapott válaszok megoszlása
A mérgezéseknek számtalan fajtája lehet. Mindegyiket külön módszerrel kell kezelni,
a szervezetbe jutott méreganyagoktól függően. Mégis a leggyakoribb teendők közé
tartoznak az ábrán megjelölt lehetőségek. Helyes választ adtak 157-en (78, 9%),
miszerint mérgezés gyanújánál javasolt a „Hánytatás (Kivéve marószer, szerves
oldószer lenyelése esetén”. Fontos megjegyezni, hogy 2 éves kor alatt tilos a
hánytatás. Szintén helyes válasz a „Gyomormosás”, ezt 132-en (66,3%) tudták a
kitöltők közül. A „Hashajtás” is teendő lehet mérgezés esetén, de a hasmenés tüneti
panaszként is jelentkezhet jelentkezik, 22-en (11,1%) ezt a lehetőséget is bejelölték.
Egyes mérgezések esetében (például alkoholmérgezésnél) javasolt a „Bő étel és
folyadékfogyasztás”, ezt 54-en (27,1%) adták meg helyes válaszként. Összességében
nézve azoknak a száma, akik mind a 4 választ megjelölték, csupán 5 fő.
28
Áramütés esetén szükséges teendőkre vonatkozó válaszok megoszlása
20. ábra
Áramütés esetén szükséges teendőke vonatkozó válaszok megoszlása
A fent ábrázolt kérdéshez 3 helyes és 1 helytelen válasz tartozik. Az első helyes
válasz, amit a válaszadók közül 194-en (97%) tudtak is, az „Áramtalanítás, majd
életjelenségek megvizsgálása”. Elengedhetetlen ilyen esetben a környezet
biztosítása, biztonságossá tétele, mivel ezáltal a saját életünk is biztonságban van és
a sérült személyben sem következnek be további állapotromlások. A „Sérült
gyermek nyugalomba helyezésére” 106 (53%) válasz érkezett, amely szintén
helytálló. Az áramütés után bekövetkezhetnek egyéb sérülések is (pl. égési sérülés),
ezért nagyon fontos ezeknek a „Sérüléseknek ellátása”. Mivel egy áramütött
gyermek vagy felnőtt állapota, még ha kezdetben jól is volt, bármikor rosszabbra
fordulhat, létfontosságú a mentők hívása és a kórházi megfigyelés. Mégis 6 személy
(3%) úgy gondolta, hogy „Ha a sérült jobban van, nem szükséges kórházba
szállítani”. 78-an választották ki az opciók közül mind a 3 helyes választ.
29
Tervezett és tudatos részvétel arányának vizsgálata az elsősegélynyújtó
tanfolyamokon
21. ábra
Tervezett és tudatos részvétel arányának vizsgálata az elsősegélynyújtó
tanfolyamokon
Nagyon kevés azoknak a szülőknek az aránya, akik részt vettek gyermekekkel
kapcsolatos elsősegélynyújtó tanfolyamon. Ez a szám 23, 4%. Ez nem csak a szülők
hibája, hanem a rendszeré is, ugyanis nagyon kevés helyen tartanak ilyen
tanfolyamokat, ezért valamilyen szempontból érthető, hogy a részvételi arány ennyire
alacsony. A „Nem” opciót választók közül,76,6% sok olyan is van, akiknek még nem
született gyermeke, de nagy számban fellelhető olyan is, akiknek viszont igen,
összesen 77 szülő.
30
A gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtás alapjaiból való tudatos
felkészülés arányának megoszlása
22. ábra
A gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtás alapjaiból való tudatos felkészülés
arányának megoszlása
Annak ellenére, hogy milyen kevesen vettek részt gyermeki elsősegélynyújtó
tanfolyamon, nagyon szép számban vannak azok, akik utána olvastak,
tanulmányoztak olyan kiadványokat, amelyek hasznos tanácsokkal látják el az
érdeklődőket. A kérdésre „Igen” válasz 69, 2%-ban érkezett. „Nem” tájékozódott
még a témában a kitöltők 30,8 %-a, ami sajnos elég magas arány.
31
Tanfolyamok szervezésére való igény felmérése
23. ábra
Tanfolyamok szervezésére való igény felmérése
Nagy örömmel vettem, hogy a válaszadók 99, 5%-a szerint szükség lenne ilyen
tanfolyamok lebonyolítására. Ez a kérdőívben szereplő kérdések alapján is
alátámasztható, hogy nagy szükség van ezekre a tanfolyamokra, mivel sajnos
kijelenthető, hogy a gyermeki elsősegélynyújtás alapjaival kapcsolatosan igen
hiányos a szülők tudása. Egyetlen egy ember szerint nem lenne szükség ezekre a
tanfolyamokra, pedig az illetőnek a kitöltése alapján 2 gyermeke is van, tehát ez egy
nagy kérdőjel marad, hogy miért gondolja így a helyzetet.
32
Szakemberek által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésére
való igény felmérése
24. ábra
Szakemberek által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésére való igény
felmérése
Teljesen érthető, hogy a szülők, főleg az édesanyák a „Védőnőtől” várják el, hogy
szervezzenek ilyen tanfolyamokat, hiszen a felsoroltak közül ő az, aki napi szinten
érintkezik a családokkal, gyermekekkel, vele vannak a legközvetlenebb
kapcsolatban, és a bizalmi szint is erősnek mondható. A válaszadók közül 184 fő (92,
5%) várja tőlünk a szervezést. Ugyanakkor nagyon nagy az igény (74, 9%- 149 fő)
arra is, hogy egy „Gyermekellátásban dolgozó személy” szervezzen ilyes fajta
programokat, valamint a „Házi orvostól” (67,3%- 134 fő) és „Mentőtiszttől” (66,8%-
133 fő) is nagy arányban várják a szervezést. A legkevesebb számban az
„Önkormányzattól” várják el az ilyesfajta programok indítását (37,2%- 74 fő), pedig
ahhoz, hogy a „Védőnő” is megszervezzen egy ilyen projektet, az „Önkormányzat”
segítsége és beleegyezése nélkülözhetetlen.
33
Jogosítvánnyal rendelkezők száma
23. ábra
Jogosítvánnyal rendelkezők száma
A kitöltök több mint a fele, 59%-a, rendelkezik jogosítvánnyal. Kutatásomban ezzel
a kérdéssel viszont azt akartam megtudni, hogy a kitöltők közül hányan vannak azok,
akik már biztosan találkoztak és tanultak elsősegélynyújtást. Mivel ilyen nagy
számban rendelkeznek jogosítvánnyal, és 12, 5%-nak már a jogosítvány megszerzése
folyamatban van, így nagy valószínűséggel ők már találkozhattak, és vélhetően el is
sajátíthatták már az elsősegélynyújtás alapjait, hiszen ebből kötelezően vizsgát kell
tenni. Mindazonáltal nagyon elszomorító, hogy vannak olyanok, akiknek van már
jogosítványa és a válasz arányokat megtekintve, feltételezhetően mégsem tudtak
bizonyos kérdésekre helyes választ adni. Azonban ez egy kiindulási pontnak nagyon
jó, hiszem a gyermeki elsősegélynyújtás tudnivalóit jól rá lehet építeni a már
megtanultakra. 28, 5%-nak még nincs jogosítványa, de remélhetőleg a későbbiekben
ők is fognak foglalkozni, ha nem is a jogosítvány kapcsán, hanem például
gyermekvállalás előtt az elsősegélynyújtási alapismeretekkel.
34
5. Következtetések, javaslatok
5.1. Hipotézisek elemzése
Kutatásom eredményeinek feldolgozása során megállapítom, hogy az általam
vizsgálni kívánt hipotézisek beigazolódtak.
1. hipotézis: feltételezem, hogy szülők többsége nincsen tisztában a
gyermekeknél alkalmazható elsősegélynyújtás alapjaival
A kapott válaszok alátámasztják, hogy a szülők nagy része nincs tisztában a pontos
teendőkkel gyermeket ért balesetek következtében. Sokan tudták a jó válaszokat, de
a többszörös feleletválasztós kérdések során tapasztaltam, hogy hiába jelölték meg a
jó válaszokat, sokak bejelölték mindezek mellett a helytelen választ is. Sajnos
felmerült bennem az is a kutatásom során, hogy ezek a feleletválasztós kérdések
ugyebár magukban hordozták a választ, de ha a szülőknek maguktól kellett volna
helyes választ adni a kérdésre, félek, hogy még rosszabb eredmények születtek volna.
2. hipotézis: feltételezem, hogy Magyarországon a szülőknek és a leendő
szülőknek nincs lehetősége a gyermekeknél alkalmazható elsősegélynyújtás
alapjait elsajátítani
Kutatásom során az internet segítségével kerestem országszerte olyan tanfolyamokat,
amelyek a gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtásra készítik fel a szülőket.
Elvétve találtam 1-1 ilyen tanfolyamot. Arról, hogy a szülők milyen gyakorisággal és
milyen számban vesznek részt ezeken a tanfolyamokon sajnos nincs adat. Ennek oka
az is lehet, hogy maguk a szülők sincsenek rendesen tájékoztatva ezeknek az
időpontjáról, illetve ezen tanfolyamok fontosságáról, és mivel tényleg nem gyakran
hallani a gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtásról, nem is nagyon kutakodnak
ez ügyben.
35
3. hipotézis: feltételezem, hogy a szülők és a leendő szülők a gyermekvállalás
során nem tulajdonítanak jelentőséget a gyermekeknél alkalmazható korszerű
elsősegélynyújtási alapok megszerzésére
Ezt a feltételezésemet a kérdőív során született eredmények alátámasztják, hogy a
válaszadók több, mint háromnegyed része nem foglalkozott sem gyermekvállalás
előtt, sem a várandósság alatt azzal, hogy ha gyermekét valamilyen baleset éri, mi a
helyes eljárásmód.
4. hipotézis: feltételezem, hogy a szülők és a leendő szülők úgy gondolják, hogy
a felnőtteknél alkalmazható elsősegélynyújtó technikák alkalmazandóak
gyermekek esetén is
Ez a feltételezés szintén beigazolódott, mivel akár az újraélesztési arányszámokról,
akár egy félrenyelés során alkalmazott technikáról legyen szó, a kitöltők jó része
beleesett abba a hibába, hogy a felnőttek esetében szükséges ellátási módot (is)
megjelölték, mint opciót.
5.2. Javaslatok
A védőnői munka alappillére a gyermekek optimális fejlődésének nyomon követése.
Kiemelt jelentősége van a munkánk során a státuszvizsgálatoknak, látogatásoknak,
hiszen itt teljes egészében látjuk a gyermekeket otthoni és idegen környezetben.
Nagyon fontos, hogy a védőnő minél hamarabb észlelje, hogy ha a fejlődésben
bármiféle probléma adódik, szakdolgozatom témája végett gondolok itt a gyermek
elhanyagolásából bekövetkező balesetekre vagy akár a szándékosan okozott
sérülések felfedezésére, azonnal megtegye a szülő a szükséges lépéseket. Tervezem,
hogy munkába állásom után aktívan részt veszek ezen tanfolyamok
megszervezésében. Kutatásom során találtam is olyan lehetőségeket, melyek a
képzések megszervezésében és lebonyolításában nyújtanak segítséget. Javaslom az
ezekkel való együttműködést minden gyermekekkel foglalkozó munkakörben
dolgozónak. Lehetőséget nyújt a Babasegély Szolgálat 7, amely Budapesten,
7 https://www.babasegely.com
36
Miskolcon és Debrecenben tart felkészítő tanfolyamokat megfelelő gyakorisággal,
valamint a Magyar Gyermekmentő Alapítvány8 , akik országszerte tevékenykednek.
Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy minél több tanfolyamot elindítsanak a
szülők számára, védőnői szemszögből akár egy szülőségre felkészítő tanfolyam
keretein belül történő felkészítés is hatalmas jelentőséggel bírhat. Létfontosságú,
hogy a szülők tudják, hogy mely helyzetekben szükséges a mentő hívása, és mely
esetekben, mert sajnos nagyon gyakori jelenség az indokolatlan mentőriasztás, ezáltal
fontos, hogy ezen a képzésen erre is külön felhívják a figyelmüket.
Továbbá javaslom tanácsadások során, már a várandóság ideje alatt, illetve a már
szülőkké váltak figyelmét arra, hogy ha tanfolyamon való részvételre nincs is
lehetőség, nagyon hasznos az is, ha ezeket a tudnivalókat akár szakirodalmakból,
online felkészítő videókból sajátítják el gyermekük biztonsága érdekében. Nővédelmi
gondozás keretein belül a gyermekvállalásra készülők figyelmét és érdemes felhívni
ennek a jelentőségére, sőt iskolai védőnőként Egészségnevelő órák során már
gyermeki korban el lehet kezdeni a felkészítést.
8 http://www.mgya.org/
37
6. Összegzés
Szakdolgozatom fő témája és célja az volt, hogy felmérjem, hogy a mai szülők
mennyire felkészültek az elsősegélynyújtás tudnivalóival kapcsolatban. Mivel az
emberek tudása legyakrabban kimerül annyiban, amennyit a jogosítvány megszerzése
alatt tanultak meg az elsősegélynyújtással kapcsolatosan, fontosnak tartottam, hogy
felmérjem, mekkora a szülők tudása a gyermekekkel kapcsolatos
elsősegélynyújtásban. Hipotéziseimben felvázoltam, hogy valószínűleg ez a tudás
kissé hiányos az adott témával kapcsolatban. Országos szinten is nagyon kevés olyan
lehetőség van, ahol a leendő szülők és szülők részt tudnának venni az
elsősegélynyújtási tanfolyamokon gyermekvállalás esetén. Kutatásomat az internet
segítségével végeztem. Egy meghatározott időszakban online volt elérhető az egyik
legnagyobb közösségi hálón. A válaszadók száma 200 fő volt. Sajnos a kérdésekre
az általuk bejelölt válaszok alapján összességében nézve az eredmény elég rossznak
mondható és felvetett hipotéziseim is beigazolódtak. Kutatásom is kimutatta, hogy
nagy számban vannak azok, akik nincsenek tisztában megfelelőképpen a
gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtás alapjaival, ezért fontosnak tartom
leendő védőnőként a gyermekek biztonságos fejlődése érdekében, hogy a szülőket
felkészítsék a helyes eljárásokra.
38
7. Irodalomjegyzék
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
(https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV, letöltve: 2019.02.20.)
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
(https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV, letöltve: 2019.02.20.)
Dr. Betlehem József: Első teendők sürgős esetekben- elsősegélynyújtás; Medicina
Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2012
(tamop.etk.pte.hu/elsosegelynyujtas/konyv/elsosegely-magyar.pdf, letöltve: 2019.
02.04.)
Dr. Csomai Zita: Baba- elsősegély, Perfect Shape Könyvkiadó, 2009
Dr. David Bass - Prof. Maurice Kibel: Elsősegélynyújtás csecsemőknek és
gyermekeknek - Átfogó útmutató gyermekbalesetek és betegségek kezeléséhez,
Booklands 2000 Kft. Kiadó, 2009
Dr. Simon Éva: Gondos szülők gyermekelsősegély könyve, SZALAY-PANNON-
LITERATÚRA KFT. Kiadó, 2010
Goschler Ádám- Krivácsy Péter- Szűcs Andrea: Sürgősségi gyermekellátás- Az
első órák teendői; Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015
Hunka Balázs- Kisiván Csaba: Az elsősegélynyújtás kézikönyve; Medicina
Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015
Oláh Éva: Gyermekgyógyászati kézikönyv I-II. Diagnosztikai és terápiás útmutató
gyakorló gyermekgyógyászoknak; Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2008
Páll Nikoletta: Baleset-megelőzés, sürgősségi helyzetek és elsősegélynyújtás az
óvodában, bölcsödében; Neteducatio Kft., 2018
Ujhelyi Enikő: A gyermekápolás elméleti és gyakorlati alapjai; Medicina
Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2018
39
Cikkek:
https://www.parents.com/health/injuries/first-aid/fast-first-aid-tips-for-6-common-
accidents/
http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/stayin-alive
http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyermekbalesetek__negy_ev_alatt_minden_
gyerek_befut_a_mi_utcankba
Mellékletek
I. számú melléklet: Kérdőív
1. Neme?
o Nő
o Férfi
2. Életkora?
o 14-19
o 20-30
o 31-40
o 41-50
o 51-60
3. Legmagasabb iskolai végzettsége?
o Kevesebb, mint 8 általános
o 8 általános
o Szakiskola/szakmunkásképző
o Szakközépiskola/középiskola/gimnázium
o Egyetem, főiskola
4. Családi állapota?
o Egyedülálló (nőtlen/hajadon)
o Házas (férjezett/nős)
o Elvált
o Özvegy
5. Hány gyermeket nevel?
o 1
o 2
o 3 vagy annál több
o Nincs gyermekem
6. Milyen életkorú gyermeket nevel?
o 0-1 éves
o 1-3 éves
o 4-7 éves
o 8-12 éves
o 13-16 éves
o 17-21 éves
7. Ha a gyermekén bármiféle különös elváltozást érzékel (pl. nehézlégzés,
görcsölés, ájulás), mit tesz először?
o Súlyosságtól függően otthon ellátom
o Védőnőhöz fordulok segítségért
o Azonnal háziorvoshoz/ügyeletre viszem
o Azonnal a sürgősségi osztályra viszem
o Azonnal mentőt hívok
8. Volt-e már gyermekének olyan balesete/betegsége, amely az Ön megítélése
szerint sürgősségi ellátást igényelt?
o Igen
o Nem
9. Ha az előző kérdésre igennel válaszolt, kihez fordult segítségért?
o Védőnő
o Házi orvos
o Családtag, rokon
o Mentőt hívott
10. Mely esetekben hívna mentőt a gyermekhez? (Többszörös választási
lehetőség)
o Mérgezés
o Égési sérülés
o Görcsös roham
o Végtag sérülés
o Szűnni nem akaró hányás, hasmenés
o Keringés-, légzésleállás
11. Ha gyermeke félre nyel valamit (pl. Lego darabkák, mogyoró stb.), mely
módszert alkalmazná az idegentest eltávolítására?
o Gyermekét lábánál fogva, lefelé lógatva és rázva próbálja az
idegentestet eltávolítani
o Eszméleténél lévő gyermeknél váltakozva 5 háti ütés, 5 hasi lökés, 1
éves kor alatt csak mellkasi lökés
o Heimlich- fogás
12. Az alábbiak közül melyek a lázgörcs tünetei? (Több választási lehetőség)
o Egész test megfeszülése, rángatózása testhőmérséklet jelentős
emelkedése mellett
o Váratlanul alakul ki, nem tart tovább pár percnél
o 37, 5 fok fölötti lázas állapot, de magától a láz mértékétől nem függ
o Gyermek félre beszél és agresszívvá válik
13. Válassza ki, hogy lázgörcs esetén mi a helyes eljárás! (Több választási
lehetőség)
o Görcs alatt gyermek leszorítása, gyógyszer beadása
o Gyermek puha, biztonságos helyre fektetése, nyugtatgatás, szabad légút
biztosítása
o Görcs után orvosi kivizsgálásra vinni a gyermeket
o Görcs alatt hűtőfürdő alkalmazása
o Azonnali lázcsillapító adása szájon keresztül
14. Végtagsérülés esetén (ficam, zúzódás, törés) mely ellátási technikát
alkalmazná? (Több választási lehetőség)
o Fáslizás
o Végtag sérült helyzetben való rögzítése
o Nincs semmi teendő
o Azonnal mentő hívása
o Végtag alapállásba való visszaállítása
15. Melyek a vénás (visszeres) vérzés jellemzői?
o Élénkpiros, lüktető, sugárban távozó vérzés
o Sötétpiros, erősebb intenzitású vérzés
o Gyenge intenzitású, hamar megszűnő, egyes esetekben csak
cseppekben jelentkező vérzés
16. Mely vérzésnél kell alkalmazni nyomókötést?
o Artériás
o Vénás
o Kapilláris
17. Égési sérülés esetén mely hűtési technikát alkalmazná? (Több választási
lehetőség)
o Súlyos, nagy testfelszínű, mély égés esetén azonnal mentőhívás
o Égett testfelület szabaddá tétele, szükség esetén bőrbe égett ruhát
kitépni
o 10-15 percig az égett felületet hideg folyó víz alá tartani
o Hűtés után fertőtlenítés, majd könnyed steril kötés
18. Válassza ki a helyes újraélesztési arányokat gyermekek esetében!
o Orrba és szájba végzett befúvás 5-ször, majd 30 mellkasi lenyomás 2
ujjal
o Orrba és szájba végzett befúvás 10-szer, majd 35 mellkasi lenyomás 2
ujja
o Orrba és szájba végzett befúvás 2-szer, majd 30 mellkasi lenyomás 2
ujjal
19. Válassza ki a teendőket mérgezés gyanúja esetén! (Többszörös választási
lehetőség)
o Hánytatás (Kivéve marószer, szerves oldószer lenyelése esetén)
o Gyomormosás
o Hashajtás
o Bő étel és folyadékfogyasztás
20. Válassza ki a teendőket áramütés esetén! (Többszörös választási lehetőség)
o Áramtalanítás, majd életjelenségek megvizsgálása
o Sérült gyermek nyugalomba helyezése
o Sérülések ellátása
o Ha a sérült jobban van, nem szükséges kórházba szállítani
21. Gyermeke megszületése előtt tudatosan részt vett-e elsősegélynyújtó
tanfolyamon?
o Igen, tudatosan mentem, hogy megismerjem a gyermeki
elsősegélynyújtás alapjait
o Nem
22. Próbált-e tudatosan megfelelő ismereteket szerezni a gyermeki
elsősegélynyújtás alapjairól (pl. könyvek, cikkek, videók)?
o Igen
o Nem
23. Ön szerint kiknek kellene részt venni ezen tanfolyamok megszervezésében?
(Több választási lehetőség)
o Védőnő
o Házi orvos
o Önkormányzat
o Gyermekellátásban dolgozó személy
o Mentőtiszt
24. Ön szerint szükség lenne-e ilyen tanfolyamokra?
o Igen
o Nem
25. Van jogosítványa?
o Igen
o Nem
o Jelenleg veszek részt a tanfolyamon