A magyar Alkotmánybíróság

Készítette: Milovszky Tamásné (MITRAAA. PTE)

Igazságügyi igazgatási szak, levelező tagozat

2

1. Bevezetés

A magyar Alkotmánybíróság múltja 1989-ig nyúlik vissza, bár az 1970-es évek közepén

már felmerült annak a gondolata, hogy az Alkotmány védelmében szükség lenne egy

független, semleges szerv létre hozására. A jogalkotással összefüggésben ezt a feladatot az

Országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa látta el. A 80-as években a törvényhozók

már nem zárkóztak el mereven az Alkotmánybíróság gondolatától, de az akkori politikai

rendszer még nem tette lehetővé ennek a létrehozását. Azonban mégis történt változás. Az

Alkotmány módosításáról szóló 1983. évi II. törvény az alábbiak szerint rendelkezett:

1. § Az Alkotmány 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsot választ. Az Alkotmányjogi Tanács

ellenőrzi a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát. Az alkotmánnyal

ellentétes rendelkezés végrehajtását - az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott

jogszabályok, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései kivételével -

felfüggesztheti.1”

Tevékenységét az Alkotmányjogi Tanácsról szóló 1984. évi I. törvény szabályozta. Bár

maga a Tanács nem volt politikailag semleges, ezért nem láthatta el maradéktalanul a

feladatát, létrehozása mégis fontos lépésnek tekinthető. 1980-as évek vége felé megjelent az

Alkotmányjogi Tanács Alkotmánybírósággá történő átalakításának elképzelése. Ez azonban

csak elképzelés maradt. 1989-ben az Alkotmányjogi Tanács megszűnt, és megalakult az

Alkotmánybíróság.

2. Az Alkotmánybíróság megalakulása

Hosszas politikai egyeztetés után 1989 januárjában határozott az Országgyűlés az

Alkotmánybíróság létrehozásáról. Az 1989. évi XIII. törvény elfogadásával az Alkotmány az

alábbiak szerint módosult:

17. § Az Alkotmány a 32. § után a következő IV. fejezettel egészül ki:

„IV. fejezet

Az Alkotmánybíróság

1 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8540

3

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát,

illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a

törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki

kezdeményezheti.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság

tagjainak a megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata

szükséges.

(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság

hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről alkotmányerejű törvény

rendelkezik.”

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989.évi XXXII. törvény rendelkezett a hatásköréről,

meghatározta szervezetét és az eljárási szabályait. Ezt a törvényt 1989. október 19-én

fogadta el az Országgyűlés, és 1990. január 1-jén az Alkotmánybíróság megkezdte

működését. Bár a törvény az Alkotmánybíróság székhelyeként Esztergomot jelöli meg,

azonban kezdettől fogva Budapesten működik. Kezdetben az Országgyűlés épületében

folyt a munka egyetlen irodában, majd a Váci úti MSZP székházban kapott helyet, ezután

került kialakításra az Alkotmánybíróság mai épülete Budapesten, az I. kerületben.

Kis kitérőként megjegyezném, hogy Esztergom Város Képviselő-testülete határozatával

úgy döntött, hogy a tulajdonát képező, Jókai utca 1. szám alatti, volt Sándor-palota

tulajdonjogát ellenérték nélkül átadja az Alkotmánybíróság részére2. Az épületet

kiürítették, de az átalakítása gazdasági okokból kifolyólag nem vált lehetővé.

Az Esztergomi Sándor-palota 2006-ban

2 http://www.esztergom.hu/wps/portal/aktualis?docid=IVOS-88LGHE

4

3. Az Alkotmánybíróság jelképei

Az Alkotmánybíróság egyik szimbóluma II. András király függőpecsétjének aranyozott

másolata, amelyet az alkotmánybírák hordanak a nyakukban ítélethirdetéskor.

Ez a jelkép még egyszer megjelenik az Alkotmánybírósággal kapcsolatban. Az

Alkotmánybíróság elnöke azoknak, akik munkájukkal segítették az Alkotmánybíróság

tevékenységét, Alkotmánybírósági Érdemérmet adományozhat. A 65 cm átmérőjű, ezüstből

készült érem, sötétkék bőrbevonatú dobozban kerül átadásra. Az előlapján a függőpecsét

címeres, a hátlapján a királyos oldala található. Az Alkotmánybírósági Emlékgyűrűt a

leköszönő alkotmánybírák kapják, melyet a testület elnöke a mandátumuk lejárta előtti utolsó

teljes ülésen ad át.

Az Alkotmánybíróság másik jelképe a talár. A bírák 1990 tavaszán viselték először

magukon a veszprémi érsekség varrodájában készült, sötétkék színű bársony öltözéket, mely

igazi divatot teremtett. Nem sokkal később a Legfelsőbb Bíróság, majd a Megyei Bíróságok

bírái öltötték magukra a talárt, melynek viselése 2000 óta a helyi bíróságon is kötelező. Ennek

ellenére az igen gyakran emlegetett „taláros testület” alatt még mindig az Alkotmánybíróság

értendő. Az alkotmánybírák a talárjukat szekrényben tartják és csak az ítélethirdetéskor

5

viselik. A függőpecsétet megformázó medált a mandátumuk lejártával megtarthatják az

alkotmánybírák, míg a talárt nem3.

4. Az Alkotmánybíróság tagjai

Az 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróság tagjainak számát tizenöt főben jelölte

meg. Ebből, megállapodás szerint öt tagot a rendszerváltás előtti parlament, ötöt az első

szabad választások során megválasztott Országgyűlés, majd a további öt tagot a későbbi

parlament választott volna meg. Ennek megfelelően az első öt tag megválasztására 1989.

október 23.-án sor került. Ez az öttagú testület kezdte meg munkáját 1990. január 1-jén.

1989 novemberétől volt az Alkotmánybíróság tagja:

Dr. Sólyom László, 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság

helyettes elnöke, ezt követően 1990 júliusa és 1998 novembere között az

Alkotmánybíróság elnöke volt,

Dr. Ádám Antal,

Dr. Kilényi Géza,

Dr. Zlinszky János,

Dr. Solt Pál, akit 1990 júniusában az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé

választott.

1990 júniusában és júliusában választotta alkotmánybírává az Országgyűlés:

Dr. Lábady Tamást, aki 1993 júliusa és 1998 novembere között az

Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt,

Dr. Herczegh Gézát, aki 1990 júliusa és 1993 májusa között az

Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, majd 1993 májusában a Hágai

Nemzetközi Bíróság tagjává választották.

Dr. Tersztyánszky Ödönt,

Dr. Vörös Imrét,

Dr. Szabó Andrást, akit az Országgyűlés Dr. Solt Pál helyére választott meg.

Dr. Schmidt Pétert.

A tíz taggá bővült testület elnökének megválasztották Dr. Sólyom Lászlót, aki addig a

helyettesi tisztséget töltötte be. A helyettes elnöki tisztségre Dr. Herczegh Gézát választották.

1993 májusától az Alkotmánybíróság hosszú ideig kilenc taggal működött. Az Alkotmány

3 Alkotmánybírósági Évkönyv 2008

6

harmincötödik módosításaként ismert 1994. évi LXXIV. törvény az alkotmánybírák számát

tizenötről tizenegyre csökkentette, de ezt a létszámot az Alkotmánybíróság első kilenc évében

nem sikerült feltölteni.

1997-ben és 1998-ban jelentősebb személycserék történtek.

Elhagyta a testületet:

Dr. Schmidt Péter 1996. december,

Dr. Szabó András 1998. Február,

Dr. Zlinszky János 1998. március,

Dr. Sólyom László, Dr. Ádám Antal és Dr. Kilényi Géza 1998. november,

Dr. Lábady Tamás, Dr. Tersztyánszky Ödön és Dr. Vörös Imre 1999. június.

Mandátumuk lejártával az alapító tagok befejezték alkotmánybírói munkájukat és más

területen tevékenykedtek tovább. Az 1996 novembere után megválasztott tagokat csak

felsorolásszerűen említem. Természetesen nem kevesebb az érdemük az Alkotmánybíróság

munkáját tekintve, mint akár az alapító, akár a jelenlegi tagoknak, de a dolgozat terjedelme

nem teszi lehetővé a hosszabb felsorolást.

Tagokká választották:

Dr. Németh János (1997.07-2003.08)

Dr. Bagi István (1997.07-2006.06)

Dr. Erdei Árpád (1998.03-2007.03)

Dr. Harmathy Attila (1998.12-2007.04)

Dr. Strausz János (1998.12-2004.12)

Dr. Csúcz Ottó (1998.12-2004.05)

Dr. Kukorelli István (1999.06-2008.07)

Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva (1999.06-2006.02)

Dr. Tócsányi László (2007.02-2010.10)

1998 novembere és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság elnöke volt Dr. Németh

János. 2003 augusztusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt

Dr. Erdei Árpád.

7

Az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjai:

Dr. Paczolay Péter Dr. Holló András

Dr. Paczolay Péter, aki 2008 júliusa óta az Alkotmánybíróság elnöke,

Dr. Holló András, aki 2008 júliusa óta a helyettes elnöki tisztséget tölti be,

Dr. Balogh Elemér,

Dr. Bihari Mihály,

Dr. Bragyova András,

Dr. Kiss László,

Dr. Kovács Péter,

Dr. Lenkovics Barnabás,

Dr. Lévay Miklós,

Dr. Stumpf István.

5. Az Alkotmánybíróság Hivatala

A Hivatal az elnöki titkárságból, a főtitkárságból, a gazdasági főosztályból és az

alkotmánybírói törzskarokból álló szervezet.

Az elnöki titkárság az elnök és a kabinetfőnök, a főtitkárság a főtitkár, a gazdasági

főosztály a gazdasági igazgató, az alkotmánybírák törzskarai az alkotmánybíró utasításának és

az ügyviteli szabályzatnak megfelelően látják el az ügyviteli és előkészítő teendőket, valamint

egyéb teendőiket.

Az Alkotmánybíróság Hivatalán belül működő főtitkárság látja el az indítványok

feldolgozásával kapcsolatos feladatokat: így kapcsolatot tart a kérelmezőkkel, illetőleg

előkészíti az indítványokat érdemi elbírásra az alkotmánybírák számára. A szervezeti egység

vezetője a főtitkár.

A Hivatal költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási, üzemeltetési, intézmény-fenntartási és

személyügyi feladatait a gazdasági főosztály látja el, illetve előkészíti az ehhez szükséges

elnöki döntéseket.

8

Az elnök irányító, koordinatív és képviseleti tevékenységét az elnöki titkárság segíti.

Vezetője a kabinetfőnök, tagjai a nemzetközi és protokollügyek referense, a sajtófőnök és a

belső (külső) ellenőr4.

6. Következtetés

A megadott témával kapcsolatban ennél sokkal nagyobb terjedelmű dolgozat elkészítése

sem lenne megerőltető feladat, hiszen sokféle megközelítésből vizsgálható az

Alkotmánybíróság. Dolgozatomban kísérletet tettem arra, hogy más oldalról mutassam be a

testületet, kissé elszakadva a tanultaktól. Bár mindenképpen érdekes és hasznos ismerni az

Alkotmánybíróság hatáskörét, feladatait, az alkotmánybírák megválasztásának feltételeit, és

még sorolhatnám, ezeket tanulmányaink során már megismerhettük. Arra törekedtem, hogy

némiképp színesen, olvasmányosan teljesítsem a dolgozat kritériumait. Remélem sikerült. Az

anyaggyűjtés során én mindenesetre számtalan új információval gazdagodtam.

4 http://www.mkab.hu/index.php?id=hivatal1

9

Tartalom

1. Bevezetés ............................................................................................................................ 2

2. Az Alkotmánybíróság megalakulása .................................................................................. 2

3. Az Alkotmánybíróság jelképei ........................................................................................... 4

4. Az Alkotmánybíróság tagjai ............................................................................................... 5

5. Az Alkotmánybíróság Hivatala ........................................................................................... 7

6. Következtetés ...................................................................................................................... 8

Felhasznált irodalom:

Dr. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése. Pécs, 2003

http://www.1000ev.hu

http://www.mkab.hu

Alkotmánybírósági Évkönyv 2008

http://www.esztergom.hu