Szabó Stefánia A magyar népművészet

Magyarok lakta vidékek, etnikai tájegységek- történelmi Magyarország területe

- földrajzi sajátosságok különbözősége + népcsoportok jellegzetes motívumai

A népművészet területei

- Népi építészet- Tárgyalkotás (faragás, kerámia, szerszámok,

eszközök,stb.)- Viselet- Népi tánc- Népi hagyományok- Népi költészet, Népzene

Történeti áttekintés

- Honfoglalás előtti népek

- Honfoglalás- Középkor- Reneszánsz XV.

század- XVI-XVIII. század- XIX. század- Századforduló- XX. század eleje

A magyar díszítőmód fontosabb jellemzői

• Igény a díszítésre• Anyag, technika, díszítés harmóniája• Alkotásai praktikus célra is készül, az anyaggal nem erőszakos• Józan ornamentika: szerkezet hangsúlyozása konstruktív

vonalakkal• - Stilizált, ami anyag és szerszám szerint változhat• - Síkdíszítmények nem árnyaltak kivétel: tiszántúli hímzés• - Színek: általánosnak látszó nagy színpompa• vagy 1 szín pl. házfal• vagy színkavalkád pl. pingált házfal Pest megye, kerámiák• - Esztétikára való törekvés pl. népi ruházat, lakodalmas kalács,

halottaságy, bútorzat elhelyezése, hímzések stb.

Díszítményeiben alapvetően nincs:

• geometrikus formák és elemek beépülése (tehát nincs bizánci – mohamedán - arab hatás ott pl. szőnyegeken)

• vallásfelekezeti vonások és/vagy szimbólumok (magyarságot övező összes népekre jellemző!

• Pl. oláh vagy rutén ember ajtaja, kanáltartója, tányérja, ágya)

• dús arany- és ezüsthímzés ( - ami van a régi magyar ún. úrihímzésben és a Balkánon)• női nyakban lógó arany- és ezüstvagyon• németes várak, házak, tornyok, templomok• technikák: pl. üvegfestés, primitív balkáni faégetés

Ornamentikája• - ősi elemek a legegyszerűbb motívumokban (pl. lőporszaru,

ácsolt ládák, kéregedények stb.) XIX.sz-ra lényegesen leegyszerűsödnek

• - kb. XIX. századtól ( 1848. kibontakozik)• - nagyrészt növényi jellegű (korábbi mértanias mintákat is

virágok kötik össze)• - rózsa, tulipán, szegfű, gyöngyvirág, harangvirág, búzavirág,

gránátalma, néhol pálma,sűrű levéldísz: ún. rozmaring• - állat: madár (gyakran virággal a csőrében),

juh( foglalkozásonként is )• - mintákat a képzelet alakítja

• - ált. ritmikusan tagolt, nagyobb folt- apróbb dísz váltakozása• - a díszített - dísztelen részek a tárgy szerkezetét

hangsúlyozzák• - a színezés is a kompozíció tagoltságát erősíti• - erőteljesség, határozottság, élénk képzelőerő• - apró tárgyakon is bizonyos monumentalitás

Az alkotókról

• kezdetben saját maga: önellátó (termelő, gyártó, fogyasztó egyben)A közösség saját szükségletéhez mért önmagát ellátó tevékenységet nevezzük házi munkának

• házi szükségleten felüli tárgy készítése -> csere: háziipar• közösségből kiválás csak a tárgy termelésével ->

kézművesség• kézműves pénzen vásárolt nyersanyagból pénzért

árusítja a készített tárgyat -> iparos mesterség: mesteremberek, iparosok

• ún. rétegművészet

EKF GyakorlóiskolaEger