a nas-ok lehetőségei napjainkban - university of...

Miskolci Egyetem

Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Általános Informatikai Intézeti Tanszék

A NAS-ok lehetőségei napjainkban

Szakdolgozat

Készítette

Név: Kiss Dániel István

Neptunkód: GWE4CG

Szak: Mérnök Informatikus Bsc

Szakiány: Infokommunikáció

A NAS-OK LEHETŐSÉGI NAPJAINKBAN

Tartalomjegyzék I.

1. Előszó.................................................................................................................. 1

2. Gondolattérkép .................................................................................................... 3

3. Network Attached Storage (Hálózati adattároló) ................................................. 4

3.1 Történelmi áttekintés [3] ............................................................................ 4

3.2 A NAS technológia [1, 3] ........................................................................... 4

3.3 További jellemzők, társrendszerek [1, 4, 8, 16, 17] ................................... 6

3.3.1. DAS (Direct Attached Storage) ..................................................... 7

3.3.2. NAS (Network Attached Storage) ................................................. 8

3.3.3. SAN (Storage Area Network) ...................................................... 10

3.3.4. Összegzés (SAN vs. NAS) ......................................................... 12

3.3.5. Fogalommagyarázat ................................................................... 13

4. Synology NAS ................................................................................................... 15

4.1 Választás, vásárlás [7] ............................................................................ 15

4.2 DS216Play .............................................................................................. 16

4.3 A NAS felépítése [5] ................................................................................ 17

4.3.1. Tároló/Merevlemez ..................................................................... 17

4.4 A Synology DSM telepítése .................................................................... 20

4.5 Adat management [2, 6] .......................................................................... 21

4.5.1. RAID ........................................................................................... 21

4.6 Fileszolgáltatások ................................................................................... 23

4.6.1. SMB/AFP/NFS ............................................................................ 23

4.6.2. FTP/FTPS/SFTP/TFTP ............................................................... 23

4.7 Csatlakozási lehetőségek ....................................................................... 25

4.8 Port továbbítás [19] ................................................................................. 27

4.9 Felhasználók ........................................................................................... 28

4.10 Multi Média [7, 10] ................................................................................. 29

4.10.1. Alkalmazások ............................................................................ 29

4.10.2. Média alkalmazások, „stream”-elés .......................................... 30


Tartalomjegyzék II.

4.10.3. Mobil alkalmazások ........................................................................... 33

4.11 Saját felhőszolgáltatás, biztonsági mentés ........................................... 34

4.12 Cloud Station Server ............................................................................. 34

5. Az OpenMediaVault NAS .................................................................................. 37

5.1 Háttere és története [11, 14, 15] ............................................................. 37

5.2 „Laptop-NAS” .......................................................................................... 38

5.3 Az OpenMediaVault telepítése [14,15] .................................................... 39

5.3.1. Az OMV konfigurálása ................................................................ 40

5.3.2. Rendszerindító konfigurációk ...................................................... 41

5.4 Felhasználók, Fileszolgáltatások ............................................................ 43

6. NAS-ok közötti kommunikáció megvalósítása ................................................... 45

6.1 NAS Backup ........................................................................................... 45

6.2 Rsync [9] ................................................................................................. 45

6.3 Biztonsági mentési feladat konfigurálása ................................................ 46

7. A PHP webalkalmazás ...................................................................................... 48

7.1 Synology webszerver .............................................................................. 48

7.2 FileTransfer Adatbázis ............................................................................ 49

7.3 A program felépítése, működése [9, 12, 13, 18] ..................................... 50

7.3.1. login.php ..................................................................................... 50

7.3.2. dbconnection.php ....................................................................... 51

7.3.3. syntoomv.php ............................................................................. 51

7.3.4. Függvények ................................................................................ 52

7.3.5. Alapállapot .................................................................................. 54

7.3.6. Főtallózó ..................................................................................... 54

7.3.7. Ütemező ..................................................................................... 56

7.3.8. Archiváló ..................................................................................... 59

7.3.9. SSH csatorna megnyitása .......................................................... 60

7.3.10. File transzfer ............................................................................. 61


Tartalomjegyzék III.

7.3.11. HTML ........................................................................................ 62

7.4 Összegzés, jövőbeni lehetőségek ........................................................... 64

8. Összefoglalás .................................................................................................... 65

9. Summary ........................................................................................................... 66

10. Köszönetnyilvánítás ........................................................................................ 67

11. Irodalomjegyzék .............................................................................................. 68

12. Mellékletek ...................................................................................................... 70


1 | O l d a l

A NAS-OK LEHETŐSÉGEI NAPJAINKBAN.

A XX. század végén elkezdődött digitális forradalom, a távközlési, illetve

számítástechnikai eszközök elterjedésével járó, immár, életünk számos területén

jelenlévő hatásokat leíró kifejezés. Kézzelfoghatóbban, nem lenne egyszerű a

környezetünkben olyan embert találni, akinek nincs, vagy nem hallott még

számítógépekről, okos telefonokról, egyéb az információ technológia fejlődésének

köszönhető eszközökről. A „fehérgalléros” munkák 99%-nak szerves része, vagy

inkább teljes egésze, az informatikán és termékein alapul. Az ipar minden területén

jelen van. Új anyagok, új élelmiszerek, új gyártási, tárolási, szállítmányozási,

felhasználási technológiák sokasága került alkalmazásra. Kihatással van az

oktatásra, szociális kérdésekre, újradefiniálhatja az emberi kapcsolatokat, új

aspektusba, más megvilágításba helyezi a jövőnket. Nagy vita ma, hogy ezen

eredmények jó, vagy rossz irányba terelik az emberiséget. Ha dönthetünk, akarunk-

e, ha nem dönthetünk, készen állunk-e a változásra. Az bizonyos, hogy ennek az

érmének nem csak két oldala van. Nem különben, rendkívül figyelemre méltó tény

a materiális és szellemi termékek végeláthatatlan listája, mely nem egészen 65 év

alatt született a fejlődés által.

A digitális áttörést informatikai és elektronikai szempontból, az eddig használt

analóg technológiákat felváltó 0-ák és 1-ek, kettes számrendszerbeli leképezési

technológiája, a digitális technológia jelentette. A forradalom során elérhetővé vált,

hogy az információ, annak hordozása és közvetítése, melyhez korábban, újságok,

könyvek, hanglemezek, videó kazetták álltak rendelkezésre, ma multimédia

alkalmazások segítségével digitális formátumúra alakíthatóak, ezáltal többféle

eszközön megjeleníthetőek és a tárolhatóak. Az adattartalmak másolatainak

hálózatra való kapcsolásával és a fejlődés előrehaladtával, életünk minden

metszete rögzítődik és tárolódik valahol.

Természetesen a multimédia alkalmazásokon jóval túlmutat a digitális forradalom.

Az információs és kommunikációs technológia fejlődése a világ gazdaságát pár év

alatt teljesen átformálta. Eddig soha nem látott mennyiségű és mértékű adat áramlik

interkontinentálisan. Lehetővé téve a termelés növekedését, kielégítendő az egyre

növekvő felhasználási igényt. Mindennek az alapját, a tranzakciók lebonyolítását és


2 | O l d a l

feldolgozását szolgáló rendszerek kapacitásának robbanásszerű emelkedése adja.

Megszületett korunk egyik legnagyobb találmánya, az Internet.

Internet nélkül sem a tranzakció kezelés, sem például a globalizáció és az erőforrás

kihelyezés sem lenne sikeres, ugyanakkor ma már, ezen keresztül zajlik az emberi

információ és adatcsere zöme. Az adatmennyiség egyre nő. Ma nem kevesebb,

mint 3,8 milliárd ember használja az internetet. 46 Exabyte, azaz 46 Milliárd GB

adatot, kreálunk, és 269 Milliárd e-mailt küldünk el naponta! A YouTube-ra, 400

órányi videót-, a Facebookra 135 ezer, az Instagrammra több mint 46 ezer képet

töltenek fel; 3,6 millió Google keresést indítanak el, 15 millió szöveges üzenetet

küldnek el, percenként! (Legalábbis a Microfocus.com adatai alapján.) A számokból

sejthetjük, ekkora adatmennyiség feldolgozásához és felhasználásához, az adatot

tárolni is kell. A kérdés: hol és hogyan tároljuk az adatainkat, globálisan és

egyénként. Milyen technológiák állnak rendelkezésünkre ma, erre a célra? Hogyan

lehet az adatot, gazdaságosan, biztonságosan és gyorsan elérhetően eltárolni?

Milyen funkciókat kaphat egy adattároló? Hogy szolgálhat ez Minket?

Szakdolgozatomban, megpróbálom bemutatni a Hálózati adattárolók egy speciális

típusát a NAS rendszert. Feladatom, megismertetni a technológiát, példa alapján

bemutatni a rendszer jellemvonásait. Konkrét eseteken végigvezetve bemutatni a

hasonlóságokat, különbségeket. Kiaknázni a NAS-ok webszerver funkcionalitását,

és egy saját fejlesztésű webalkalmazáson keresztül, adatkapcsolatot kiépíteni, két

eltérő operációs rendszerű NAS között.

A témaválasztás során, megpróbáltam egy olyan témát választani, amely az

Egyetemen tanultak, nagyobb részét érinthetik. A kidolgozás során sikerült, shell

script azon belül sh/bash, xml, html, php, css, MySQL programozási nyelveket

használni, ugyanakkor hasznát vettem programozási tárgyak, operációs

rendszerek, adatbázis kezelés, és számítógépes architektúrák, hálózati ismeretek

tudás anyagának. Továbbá sikerült egy működő és az elvárásaimnak megfelelő

otthoni multimédia / backup rendszert összerakni melyet a jövőben is használni

fogok.

A dolgozatban elméleti és gyakorlati tudást kívánok közölni egy megvásárolt,

Synology DiskStation DS216play szoftver-hardver együttesből álló NAS-ról és egy

OpenMediaVault szabadfelhasználású szoftverrel telepített, épített „lapotp-NAS”-ról

és a „közéjük” fejlesztett Php webalkalmazásról.


3 | O l d a l

GONDOLATTÉRKÉP

A dolgozat elkészítéséhez elengedhetetlennek tartottam egy kimerítő és részletes

gondolattérképet létrehozni, mely nem csak megjeleníti az érinteni kívánt témákat,

de strukturáltan, tudatos sorrendiséget követve, a tartalomjegyzék is körvonalazódik

belőle. Ehhez én egy Xmind nevezetű program próbaverzióját használtam, de

számos ingyenes és megvásárolható „Mind-map” program létezik.

A fileról készült kép az egyes számú mellékletben található.


4 | O l d a l

NETWORK ATTACHED STORAGE (HÁLÓZATI ADATTÁROLÓ)

Történelmi áttekintés [3]

Az 1980-as évek elején Brian Randell és a Newcastle Egyetem munkatársai

kifejlesztették és bemutatták a távoli fájl elérést a UNIX gépeken. A Novell NetWare

szerver operációs rendszere és az NCP protokoll 1983-ban jelent meg. A Newcastle

Connection után a Sun Microsystems 1984-es NFS kiadása lehetővé tette a hálózati

kiszolgálók számára, hogy megoszthassák tárhelyüket hálózati kliensekkel. A

3Com és a Microsoft kifejlesztette a LAN Manager szoftverét és protokollját, hogy

továbbfejlessze az új piacot. A 3Com 3Server és 3 + Share szoftver volt az első

célra épített szerver (beleértve a saját hardvert, szoftvert és több lemezt) a nyílt

rendszerű szerverek számára.

A Novell, az IBM és a Sun által kiadott file serverek sikerének inspirációjával,

számos cég dedikált fájlszervereket fejlesztett ki. A 3Com volt az első olyan cég,

amely egy dedikált „NAS”-t épített kizárólag asztali operációs rendszerekhez, habár

ez még jócskán eltér a kívánt funkcionalitásoktól. Majd, az Auspex mérnökei az

1990-es évek elején piacra dobták az integrált NetApp filert, másnéven NetApp

Fabric-Attached Storage (FAS), NetApp All Flash FAS (AFF), legvégül NetApp's

network attached storage (NAS) amely támogatta mind a Windows CIFS, mind a

UNIX NFS protokollokat, továbbá kiváló telepíthetőséggel és skálázhatósággal

rendelkezik. Ez alapozta meg a piacot a NAS eszközök számára.

A NAS technológia [1, 3]

A Network Attached Storage (NAS) egy fájlszintű számítógépes adattároló szerver,

amely számítógépes hálózathoz csatlakozik, és adathozzáférést biztosít az

ügyfelek heterogén csoportjához. A NAS a fájlok kiszolgálására specializálódott.

Elsősorban egyedülálló számítástechnikai készülékként gyártják – célhardver,

speciális számítógép. Olyan különálló hálózati eszközök, amelyek egy vagy több

merevlemezt vagy más tárolóeszközt tartalmaznak, gyakran logikai, redundáns

tárolókonténerekbe vagy RAID-be rendezve. Az a számítógép tekinthető NAS


5 | O l d a l

eszköznek, függetlenül a lemezek számától és a lemez méretétől, amely megosztja

a tartalmat a hálózaton keresztül. Legtöbbször azonban, amikor NAS-eszközökre

utalunk, általánosan egy speciális, több lemezes tömböt tartalmazó számítógépre

gondolunk. Általában hálózati fájlmegosztási protokollokat, például NFS-t (népszerű

UNIX rendszereken), SMB/CIFS-t (Server Message Block / Common Internet File

System) (Windows rendszereken), AFP-t (Apple Macintosh gépekhez), továbbá

FTP-t (File Transfer Protocoll), rSync (alkalmazás – protokoll) vagy akár Bonjour-t,

File Fast Clone-t használnak. (Ezekről később még részletesebben is szót ejtünk.)

A dedikált hálózati csatolású tárolók potenciális előnyei a fájlok kiszolgálására

szolgáló általános célú szerverekhez képest gyorsabb adatelérést, egyszerűbb

adminisztrációt és egyszerű konfigurációt is tartalmaznak.

Szoftverezettség szempontjából, itt is operációs rendszerek vezérlik a

hardverelemeket. Ugyanakkor nem egy „hétköznapi” rendszert kell magunk elé

képzelni. Teljes funkcionalitású operációs rendszerre nincs szükség NAS eszközön.

Inkább a célnak megfelelő mértékben „lebutított” bár szebb kivejezés lenne, hogy

operációs rendszer absztrakciók használatosak hozzá. Ezen rendszerek

csoportosíthatóak szülőrendszerük alapján, illetve hogy milyen rendszer az alapjuk

(kerneljük). Továbbá hogy nyílt forráskódú, ingyenes szoftverek-e, vagy gyár által

kiadott és forgalmazott licenszelt rendszer-e.

Például:

Név OS kernel Nyílt/Ingyenes

iXsystems, FreeNAS 11.1 FreeBSD Igen/Igen

Xinit Systems, Openfiler 2.9 Red Hat Enterprise Igen/Igen

Netgear, ReadyNAS OS 6.6.0 Debian/Linux 4.1.30 Nem/Nem

OpenMediaVault, OMV 3.x (Erasmus) Debian/Linux Igen/Igen

Synology, DSM 6.0 Debian /Linux 3.10.77 Nem/Nem

A dolgozatban további részében bemutatásra kerül részletesebben a Synolgy DSM

6.0 illletve az OpenMediaVault Erasmus. Viszont egyelőre térjünk vissza az

általános működésre.

A gyártók, gyártási technológia szerint három csoportba sorolják a NAS-okat:


6 | O l d a l

> Számítógép alpú NAS - Számítógépen (szerver vagy személyi számítógép)

telepített az FTP / SMB / AFP stb. kiszolgáló szoftver. Ezen típus

áramfogyasztása a legnagyobb, de ezek a leginkább sokoldalúak és funkcióit

tekintve a legerősebbek. Néhány nagy NAS gyártó, mint a Synology, a

QNAP, a Thecus és az Asustor, ilyen típusú eszközöket gyártanak. A

maximális FTP sebesség a számítógép CPU-jától és a RAM mennyiségétől

függ.

> Beágyazott rendszer alapú NAS - ARM vagy MIPS alapú processzor

architektúra jellemzi és valós idejű operációs rendszert (RTOS) vagy

beágyazott operációs rendszert használ NAS szerver futtatásához. Ezen

típus áramfogyasztása kielégítő, és a NAS-ban működő funkciók a

végfelhasználói követelménynek minimálisan megfelelnek. Marvell, Oxford

és Storlink készít chipseteket az ilyen típusú NAS-okhoz. A maximális FTP

átviteli sebesség 20 MB / s-tól 120 MB / s-ig terjed.

> ASIC alapú NAS - NAS egyetlen ASIC (application-specific integrated circuit,

alkalmazás-specifikus integrált áramkör) chip használatával, a TCP / IP és a

fájlrendszer hardveres megvalósításával. A chipre nincs operációs rendszer,

mivel teljesítményigényes műveletet a hardveres gyorsító áramkörök végzik.

Az ilyen típusú NAS áramfogyasztása igen alacsony, ugyanakkor a funkciók

csak SMB és FTP támogatásra korlátozódnak. A LayerWalker az egyetlen

chipset-gyártó ehhez a típushoz. A maximális FTP átviteli sebesség 40 MB/s.

További jellemzők, társrendszerek [1, 4, 8, 16, 17]

Ezen a ponton megjegyezném, nem kevés különbség és hasonlóság van a

technológiák között, továbbá eléggé tág értelmezései léteznek, mellyel igencsak

bonyolult a lényeg kiszűrése. Megpróbáltam érhetően és lényegre törően kiemelni

a fontos információt. Adattárolás technikai hierarchiája szerint: DAS < NAS < SAN

.


7 | O l d a l

DAS (Direct Attached Storage)

1. ábra

A közvetlen csatolású tároló (1. ábra) számos formában telepíthető; lehet, hogy a

merevlemezek közvetlenül a szerver belsejében kapnak helyet, vagy külső

tárolóként csatlakoznak közvetlenül a SCSI / SAS kártyához a szerver belső

buszán, ugyanakkor, ha egyszerűbb „szervermentes” hálózatra gondolunk, ma már

egész egyszerűen a routerhez csatlakoztatott USB-s külső merevlemez, vagy más

hálózati kapcsolatra képes eszközre csatolt adattároló. Ez a technológia az első,

ugyanakkor az utóbbi módokon mai napig használatos architektúra. Ennek

függvényében, hibái jól ismertek, de van kamatoztatható előnye is:

> Olcsóbb, mint a NAS és a SAN. Ha közvetlenül a szerverre van

csatlakoztatva, a költségek ugyanolyan alacsonyak lehetnek, mint

egyszerűen megvásárolni a merevlemezeket. Beszerelése egyszerű, és

direkt csatlakozás révén a válaszidő is jó számokat mutat az adatelérésben.

> A diszkek intelligenciával nem rendelkeznek (just a bunch of disks – JBOD).

A kötetkezelés és a fájlrendszer feladatait az állomás/szerver látja el.

> A szerver vagy kiszolgáló eszköz és a DAS között a sebesség nagyon gyors,

habár hálózati eléréssel már csakis a közvetítőtől és erőforrásaitól függ.

> Nem osztható meg. Legalábbis a hálózaton kívül. Így súlyos hátrányt

jelenthet nagyobb virtuális szerver telepítésekben.

> Nem igényel külön IP-címet, nem különálló hálózati elem.

> Legnagyobb problémája, hogy a szerver, vagy a közvetítő egység esetleges

leállása esetén a csatolt háttértárak nem elérhetők, illetve hogy sok esetben

felesleges kapacitások alakulnak ki, hiszen a rendelkezésre álló szabad

helyek nem csoportosíthatók át.

> Nem skálázható*. Lényegében a kapacitás nem fejleszthető, vagy csak

nagyon korlátozott módon és mértékben. Szerverbe szerelt DAS egyszerűen

helyet / kapcsolódási pontokat foglal, melyek száma véges.


8 | O l d a l

> Hálózati teljesítménye nem éri el a NAS vagy SAN megoldásokét. Pedig a

teljesítmény természetesen jelentős tényező a nagy áteresztőképességű

virtuális kiszolgáló környezet biztosításában.

> Adminisztrációs költségei jellemzően 40 százalékkal meghaladják a

beszerzésre fordított összeget - a particionálás, jogosultságkezelés a

szétszórt tárolóeszközök miatt sok időt vesz igénybe, ennek folytán drága.

> Nem kínál speciális szolgáltatásokat, mint például távoli másolat készítése,

DR (Disaster Recovery, Katasztrófa-helyreállítási) célokra, vagy távoli

betekintési lehetőségre.

Tehát mikor jó megoldás a DAS? Költséghatékonyság szempontjából abszolút

győztes architektúra. Jó, ha a hálózatunkban csak egy operációsrendszer családot

használunk és nincsenek kiküszöbölendő fájlrendszerbeli problémák.

NAS (Network Attached Storage)

2. ábra

Az összehasonlítás aspektusában, tényleg tekinthetünk a NAS-ra (2. ábra), mint

egyfajta - mai divatos elnevezéssel - „Okos tárhely”-re. Hiszen több szerveroldali

feladatot és funkcionalitást képes önállóan nyújtani, illetve itt már kiépített a

többplatformos hozzáférés lehetősége - a NAS rendszer több, a hálózatra

csatlakozó gép operációs rendszerének fájlrendszerét képes emulálni. A NAS

egységekkel csökkenthetők az elpazarolt kapacitások, illetve az adminisztrációs

költségek.

> A tároló elérési mechanizmus fájl alapú. A fájlrendszer és a kötetkezelés

feladata a NAS szerverre kerül.

> A kliens számára egy hálózati helyként jelenik meg pl: \\NAS-Server\Shares

> Megosztható. Olyan speciális számítógép, amely megosztott tartalmat nyújt

a többi számítógépnek és felhasználóknak a hálózaton keresztül. Ez


9 | O l d a l

ellentétes a DAS eszközzel, amely a számítógéphez közvetlenül csatlakozik.

A NAS és a DAS lemez tömbjei hasonlóak a funkciókban és a műveletekben,

illetve hasonló RAIDx és partíciós stílusokat hozhatnak létre mindkét

esetben.

> Egy erősebb NAS virtualizációra is képes, operációs rendszer emulálásra és

erőforrás és tárhely virtualizálásra is.

> Skálázható*, kapacitás és teljesítmény szempontjából. Nagyobb virtuális

telepítések esetén a teljesítmény nagy kérdéssé válik. Ugyanakkor

- A NAS olyan speciális funkciókat kínál, mint a „Vékony – tárhelykiosztás*”

(Thin Provisioning), a „Távoli replikáció*” (Remote Replication) és a

„Pillanatfelvétel-technológia*” (Snapshot recovery). Ezek a tulajdonságok,

számos virtuális környezetben előnyösek. A Vékony – tárhelykiosztás és

Pillanatfelvétel-technológia kombinációja lehetőséget kínál arra, hogy több

száz virtuális gépet hozzanak létre nagyon kevés tárolási költséggel. Ez egy

rendkívül hatékony tárhely tartalékolási módszer fejlesztési vagy on-demand

környezetben.

> A NAS költséges lehet. A költségek ellenére a NAS-eszközök piaca rendkívül

széles - a kis kétlemezes eszközöktől (mint az enyém) a több-petabyte-os

hardverkonfigurációig.

> IP(ek) cím szükséges hozzá, és nem kevés hálózati teret foglalhat le.

Lassabb válaszidő és potenciálisan nő az adatátviteli hibák lehetősége. A

teljesítményt nagyban befolyásolja a hálózat állapota.

Összességében több mint elég otthoni kiszolgálórendszer létrehozásához. Könnyű

telepíteni és jó szoftverezettségének köszönhetően a funkcionalitások kiaknázása

és konfigurációja is könnyebbnek nevezhető. Természetesen ezekről a

továbbiakban részletesen is szó lesz. Az összehasonlítás tekintetében elegendő

ennyi információ a tisztábban látáshoz.


10 | O l d a l

SAN (Storage Area Network)

3. ábra

A Storage Area Network (3. ábra), azaz tárolóhálózat működése SAN

alrendszerekből és kapcsolókból áll. A merevlemezeket tartalmazó eszközök

valamilyen gyors kapcsolaton keresztül egyfajta hálózatba vannak szervezve, ez az

alhálózat pedig a kapcsolókon keresztül elérhető a szerverek számára. A

transzparens megvalósítás miatt nincs elpazarolt kapacitás, a rekordok kezelése,

illetve a tranzakció-kezelés esetén pedig ez a megoldás sebességben is

verhetetlen. Jól megtervezett hálózat esetén további előny a megnövekedett

biztonság is - létrehozható akár földrajzilag kiterjedt SAN rendszer is, amely az

adatok megfelelő tükrözése esetén előre nem látható katasztrófa bekövetkeztekor

is garantálhatja az adatok biztonságát.

> A tároló elérési mechanizmus blokk alapú. A szerverek közvetlenül

hozzáférnek az adatblokkokhoz a tárolóhálózaton keresztül. A fájlrendszert

az állomások/szerverek, a NAS vagy egyéb eszközök biztosítják.

> A kliens számára egy meghajtóként jelenik meg pl:

W:\Applications\Production

> Az állomás/ szerver ellátja a kötet menedzselést, de a RAID feladatait a

tároló látja el, a blokkaggregáció feladata megoszlik az állomás és az

eszközök között.

> Az állomások tárolóhálózaton keresztül csatlakoznak a diszktömbhöz – SCSI

alapú hozzáférési mechanizmus: SCSI, Fibre Channel, iSCSI *

> Megosztható. Az erőforrások könnyen megoszthatók több virtuális szerver

és hardvereszköz között.

> Magas szinten skálázhatók, mind kapacitás, mind teljesítmény

szempontjából.

> A SAN tároló szinkron replikációt biztosíthat. A szinkron replikáció általában

nem elérhető a NAS implementációkban és sok környezetben ez a

kulcsfontosságú katasztrófa-helyreállítási stratégia.


11 | O l d a l

> A SAN környezetek rendkívül rugalmasak és nagyon jól felszereltek. „Kettős

kapcsolt hálózattal” (Dual Fabric), és HBA kártyákkal vagy adapterekkel

vannak szerelve, melyek a már említett Fiber Channel architektúra velejárói.

> Gazdaságosan méretezhető, nagyon magas szintű hardverkihasználtság,

kiemelkedően gyors adatelérést biztosít. Lehetővé teszi a virtuális

környezeteket, a felhőalapú számítástechnikát stb.

> Bonyolult és nagyon összetett. A teljesítménye függ a további SAN

alrendszerek teljesítményétől, komplex hálózat tervezésre és építésre van

szükség, és ez igaz a fizikai hálózat kiépítésére is.

> Több statikus IP-t igényel, és nagy IP-range-et is foglal.

> Kiépítéséhez és maximális kihasználtságához, képzett szakember és

folyamatos karbantartás igényeltetik, drága legalábbis közép és nagy

vállalatoknak ajánlott.

A kapcsolók, a szerverek és a tárolóeszközök közötti kapcsolat napjainkban az

SCSI és a Fibre Channel (üvegszál) csatornainterfészeken alapul. A kettő közül az

utóbbi nyújtja a nagyobb teljesítményt Fibre Channel: 128 Gbit –majd 16 GB/s

ráadásul nagy távolságokon (~100 km) is alkalmazható. Mindkettőnek létezik

TCP/IP felületen kapcsolódó változata is, az iSCSI leginkább a kiterjedtebb

hálózatok létrehozásának érdekében született meg, az FCIP pedig a

költségcsökkentés okán -a Fibre Channelnek ezen kívül létezik egy, a

hagyományos csavart érpáron is működő verziója.

Egy ilyen rendszernek kezdetben jóval nagyobb a beruházás igénye, a

későbbiekben azonban rugalmasabban használható, bővíthető, szervizelhető, és a

mentést is jobban tudjuk ütemezni. Ugyanakkor láthatjuk, hogy ez a technológia az

egyik legmagasabb szintű adattárolási mód, ami ma használatban van.

Természetesen ez a kis említés, meg sem közelíti azt a tudásanyagot, melyet a

SAN rendszerekhez fellehetne sorakoztatni, viszont jelen írásban, a NAS rendszer

technológiájával és otthoni felhasználásával foglalkozunk mélyrehatóbban.


12 | O l d a l

Összegzés (SAN vs. NAS)

4. ábra

SAN (4. ábra) NAS (4. ábra)

• Blokk szintű hozzáférés.

• Fájlrendszert az állomás/szerver,NAS

tároló biztosítja.

• Elérés tárolóhálózaton keresztül: FC,

Infiniband, stb.

• Kiterjedése: ~100km.

• Elérés lehetséges adathálózaton

keresztül is: iSCSI.

• Nagy átviteli teljesítmény.

• Jól méretezhető.

• Fájl szintű hozzáférés.

• Fájlmegosztás.

• Elérés: NFS, SMB/CIFS, FTP stb.

segítségével.

• Elérés adathálózaton keresztül

(Ethernet, IP).

• Kiterjedése: korlátlan (a késleltetéssel

számolni kell).

• Teljesítménykorlát.

• Speciális OS.


13 | O l d a l

Fogalommagyarázat

Skálázhatóság: Az informatikai (beleértve a hardver, szoftver) skálázhatóság

képes egy rendszer, hálózat, vagy egy folyamat áteresztőképességének

növelésére. Ez rendkívül fontos olyan környezetekben ahol elengedhetetlen a gyors

és azonos kiszolgálási idő minden csatlakozott felhasználónak. A terhelés rejtve

marad, így érhető el, hogy a nagyobb rendszerek (Google kereső, Facebook,

Yahoo, stb) egyidejűleg több millió felhasználót képesek fennakadás nélkül

kiszolgálni. A skálázhatóság két fő típusa:

Felfelé vagy vertikálisan skálázható: nagyobb hardver kapacitás (gyorsabb vagy

több processzor, nagyobb vagy gyorsabb memória és merevlemez) nagyobb

számítási teljesítményt ad

Kifelé vagy horizontálisan skálázható: újabb szerverek hozzáadásával növelhető a

teljesítmény

(Wikipedia)

Vékony-tárhelykiosztás: Tárterület-igény visszafogását szolgálja a „Thin

provisioning”. Egy olyan tárhelyvirtualizációs technológia mely az igényszerinti

allokációval (on-demand-allocation) és túljegyzési (over-subscription) képességgel

rendelkezik. Tulajdonképpen a teljes, fizikai valójában rendelkezésre álló háttértár-

kapacitásnál nagyobb tárterület osztható ki. Ennek hátterében az áll, hogy számos

különböző szolgáltatás üzemeltethető párhuzamosan, amelyek nem használják ki

egyszerre a teljes, rendelkezésükre bocsátott kapacitást. Azaz nem a

csúcsidőszakra kell méretezni az igényeiket kiszolgáló storage-et, ami

értelemszerűen csökkenti a teljes kapacitás iránti igényt.

(BitPort.hu)


14 | O l d a l

Távoli replikáció: A távoli replikáció az információ hálózaton keresztüli

megosztásának folyamata, mely biztosítja a két különböző adattároló közötti

konzisztenciát. Más szóval, ez egyfajta adat tükrözés a nagytávolságban.

Pillanatfelvétel-technológia: Segítségével visszaállíthatja a fájlok adott

időpontban érvényes verzióját. A fájlrendszer a hagyományos biztonsági mentési

megoldások esetében megszokott tárhely és számítási erőforrások töredékét

használja fel.

iSCSI/SCSI: Az iSCSI egy IP-alapú hálózati kommunikációs szabvány adattárak

(storage-ok) összeköttetésére. Lehetővé teszi, hogy különböző számítógépek

hálózaton keresztül elérhessék és kezeljék a fizikailag más helyen lévő

központosított adattárakat. Alapvetően ez már egy meglévő ethernet hálózatra épül

(szemben a Fiber Channel-el), ami bár olcsó kialakítás, de lassú. Egy másik

megfogalmazásban, hogy értsük a küldöbséget az iSCSI és az SCSI között: Az

iSCSI egy szállítási réteg-protokoll, amely leírja, hogyan kell a Small Computer

System Interface (SCSI) csomagokat TCP / IP hálózaton keresztül szállítani.

(Synology Whitepaper)


15 | O l d a l

SYNOLOGY NAS

A továbbiakban a Synology álltal gyártott NAS-ok, azonbelül a DS216play jelzésű

termék alapján mutatnám be az egyéb általános illetve specifikus jellemzőket.

„A 2000-ben alapított Synology hálózathoz csatlakoztatható tárolási megoldásokat

(NAS), IP-alapú megfigyelési megoldásokat és hálózati berendezéseket gyárt,

amelyek forradalmasítják az adatok és hálózatok kezelését, illetve a megfigyelést a

felhőtechnológiák korszakában. A Synology célja, hogy a legújabb technológiák

előnyeit kihasználva előremutató funkciókkal ellátott termékeket kínáljon

ügyfeleinek, és az ügyfélszolgálat terén is kiemelkedő szolgáltatást nyújtson.”

(Synology)

Választás, vásárlás [7]

Mikor végre elszántam magam, hogy megvásároljam első NAS-omat, már túlvoltam

jó pár átböngészett weboldalon, videón egyéb a témával foglalkozó íráson. A

legjobb útmutatót egy német anyacég által, de magyar szerkesztőséggel is

rendelkező havilap, a CHIP magazin nyújtotta. Körülbelül 2015 végétől, szinte

minden hónapban külön rovatot kap a NAS mint téma, de legalább felkerül a

„vásárlási tippek-top10” rovatba, ráadásul 2016 végétől egy többhónapos „NAS

kalauz” - sorozat is indult mely részletesen beszámolt az aktualitásokról, a

versenytársakról és termékeikről. Természetesen ritka, hogy ezen írások a végén

egyértelműen a szánkba adják a választást, inkább egy pro – kontra összesítést

várhatunk mely után az olvasó a maga igényei és a pénztárcája mérete alapján

meghozhatja saját döntését. Így történt ez velem is. Megfogalmaztam mire van

szükségem és összeraktam mennyit szánok rá…

Szükségem van: egy legalább két lemezes, DLNA-képes (UPnP),

multimédiafunkciós, Gigabites Ethernettel, legalább 1GB DDR3 rammal,

értelmesebb processzorral, sokoldalú backup funkciókkal, felhőszolgáltatással,

webszerver funkciókkal, Windows, iOS és Andriod kompatibilitással, magyar nyelvű


16 | O l d a l

multitasking operációs rendszerrel, és jó támogatottsággal rendelkező és

amennyire lehet halk működésű NAS-ra, körülbelül 100.000 forint értékben. Mindent

összevetve sikerült megvásárolni, a Synology DiskStation DS216play-t.

Bizonyos hirdető oldalak fals információt közölnek a termékekről. Egyik szembetűnő

tévedés a DLNA/UPnP viszony. Találkozhatunk olyan hirdetéssel melyben az

eszköz DLNA képes, de nem UPnP képes. Ez gyakorlatban csak fordítva

lehetséges. Lássuk miért: A DLNA lényege, hogy egy mindent összekötő

infrastruktúrát biztosítson a szabvánnyal kompatibilis eszközöknek. Az alapja a jól

ismert HTTP-hálózati és az uPnP (Universal Plug’n’Play), valamint UPnP AV-

protokoll. Ebben a rendszerben a HTTP-protokollon keresztül zajlik az adatfolyam

továbbítása (streaming), az uPnP a hálózati konfigurálást végzi (hálózaton lévő

gépek felismerése, portok átirányítása stb.), míg az audio-video műsortartalmak

kezeléséről az UPnP A/V gondoskodik. Ha közérthetőbben, a DLNA megteremti a

feltételeket, hogy egy távoli kiszolgálón tárolt multimédiás állományokat (hang, kép,

mozgókép) játszhassuk le egy helyi eszközön.

DS216Play [18]

DS216play-ben (5. ábra) debütáló új 1,5 GHz-es

kétmagos CPU STiH412 Monaco Ultra mellett egy 4-

magos GPU biztosítja, hogy H.265 (HEVC), MPEG-

4 Part 2, MPEG-2 és VC-1 kódolású filmeket akár 4K

(3840×2160) felbontásig és 30 képkocka/másodperc

sebességig képes legyen valós időben áttömöríteni,

szükség esetén kisebb felbontásúra átszámolni ez a

DiskStation. Így még akár lassú mobilos internet

kapcsolat mellett is lejátszhatóak lesznek telefonon,

tableten a NAS-on tárolt Blu-ray filmek, 4K-s videók,

klipek. Ha „csak” fullHD felbontású filmet kell

transzkódolni, akkor abból egyszerre akár 3-at is

képes feldolgozni. Eközben a képminőségre is

kiemelt figyelmet fordít a DS216play, hiszen – először a Synology-történelemben –

Faroudja videófeldolgozó algoritmust használ.

5. ábra


17 | O l d a l

A DS216play (6. ábra) egyéb fontos paraméterei, funkciói:

> olvasási sebesség: 107,7 MByte/másodperc,

> írási sebesség: 91,47 MByte/másodperc.

> Áramfogyasztás: működés/készenlét:

31,96/10,14 watt

> IP-kamerák max. száma: 25

> Egyidejű letöltések (Download Station) max.50

> Felhasználók max. száma: 2048

> Egyidejű kapcsolatok max. száma: 256

> Cloud Station egyidejű fájlátvitelek max.256

> Méretek: 203×165×233,2 mm

> Ventillátor zajszintje: 20,2 dB(A)

A NAS felépítése [5]

Mint azt feljebb láthattuk, nem sokban különbözik alkatrészügyileg a Synology által

gyártott NAS, egy személyi számítógéptől. Persze ezt általánosíthatjuk is, hisz a

legtöbb gyártó hasonló elemekből építi fel a termékeit. Ha kategorizáljuk, az első

fent említett első kategóriába azaz a Számítógép alapú NAS-ok családjába tartozik.

Alaplapra integrált processzor, memória, esetleg GPU. Hálózati kártya, Ethernet

csatlakozó, USB és persze a kialakításnak megfelelően SATA merevlemez „tálcák”.

Léteznek modellek, melyek Wifis hálózati kártyát, illetve bővíthető RAM buszokat,

sőt van amely HDMI csatlakozót is tartalmaz.

Tároló/Merevlemez

A NAS egyik legfontosabb hardvereleméről még nem esett szó. Ez pedig a tárhelyet

adó merevlemez (vagy akár SSD). Kritikus pont. Hogy is lehetne egy elsősorban

biztonsági mentési célra, de legalábbis fontos adatok tárolására szánt eszköz

tárhelye megbízhatatlan? „Ne spóroljunk – évek múlva pórul járunk.” Ez egy

6. ábra


18 | O l d a l

megfelelő szlogen lehetne bármely merevlemez forgalmazó cégnek, hisz mint

tudjuk az esetek nagytöbbségében a tároló krach csak évek multán jöhet szóba,

viszont olyakor „váratlanul” és nagy károkat okozva. Hiába hiszünk benne, hogy ha

valami 3 éve működik, az nem romolhat el másnap.

A merevlemez kiválasztására is ugyanúgy rákell szánni az időt és mindenképpen

számolni kell vele hogy az esetek 99%-ban nincs benne a NAS árában. Számos

paraméter jelzi nekünk, mit tud vagy éppen mire ajánlott a választott HDD.

Az Írási és olvasási sebesség nagyrészt a lemez forgási sebességétől függ, amely

jellemzően 5400, 5900, 7200, de létezik akár 15.000 fordulat/perc (RPM). Minél

magasabb a fordulatszám, annál hamarabb fordul körbe a tányér. Az 5400-5900

RPM-es HDD-ket adattárolásra ajánlják, ott általában kevesebb a töredezettség, így

folytonosan olvashatjuk az amúgy is nagy fájlokat. A 7200 RPM-es HDD-ket

elsődlegesen rendszerlemeznek ajánljuk, de használható adattárolásra is,

napjainkban már vannak az elődökhöz képest halk és hűvös példányok, amik

felveszik a versenyt az 5400-5900RPM-es társaikkal szemben, ha adattárolás a cél.

A merevlemez átviteli sebességének növelésének érdekében beépítenek egy

gyorsítótárat, angol nevén cache-t.

A Cache a számítástechnikában az átmeneti információtároló elemeket jelenti, célja

az információ-hozzáférés gyorsítása. A gyorsítás egyszerűen azon alapul, hogy a

gyorsítótár gyorsabb tárolóelem, mint a hozzá kapcsolt gyorsítandó működésű

elemek, így ha ezen területek tartalma korábban már bekerült a gyorsítótárba (mert

már valaki/valami hivatkozott rá korábban), az ilyen adatokat nem a lassú működésű

területről, hanem a gyors cache tárolóból lehet előhívni.

Tányérkapacitás, adatsűrűség: Minél nagyobb egy tányér kapacitása, annál

kevesebb tányérral érhetjük el, ugyanazon merevlemez kapacitását, illetve

növekszik az adatsűrűség, így gyorsul a merevlemez. Ez azért van, mert pl. a

250GB-os tányérokból 4 db kell, hogy elérjük az 1TB-os kapacitást, míg a 334GB-

os tányérokból elég csupán 3 db. Ekkor a kevesebb tányér miatt kevésbé terheljük

a forgató motort, ráadásul növekszik az élettartam is. Kevesebb tányér esetén

alacsonyabb a zajszint, a fogyasztás alacsonyabb és kevésbé melegszik a

merevlemez.


19 | O l d a l

A szektor, szektorsűrűség: Fizikai szektor: HDD hardveres szektor, a gyártó

hozza létre így a lemez struktúrát, ezekből épül fel fizikailag egy HDD. A mai HDD-

k mind 4 Kilobyte szektorosak és szoftveresen kifelé emulálják az 512 Byte-ot, hogy

régebbi op. rendszerek is felismerjék. Idővel ezt az emulációt elhagyják majd, és

akkor win7-nél régebbi op. rendszerek látni sem fogják a HDD-t. Fizikai szektor

adott, változtatni nem lehet.

Logikai szektor: A HDD az op. rendszer felé ezt mutatja. Fentebb írtam, hogy

jelenleg 512 Byte-ot emulál az op. rendszer felé minden HDD, ez sem változtatható.

Szektorcsoport (foglalási egység): Az op. rendszer a szektorokat csoportokba

rendezi, ez partíciónálásnál változtatható. (klaszter méret). Alapértelmezetten 4

Kilobyte. Lefelé nincs értelme változtatni, felfelé csak akkor, ha nagy fájlok kerülnek

tárolása a HDD-n. Elméleti szinten, kisebb lesz a fájlok helyfoglalása.

Az AF, vagyis Advanced Format (gyakorlatban) : Ugyanakkora adat kisebb

fizikai helyen elfér a struktúra miatt. A szektorokhoz hibajavító kód (ECC) és

szinkronizáló minta (Sync/DAM) is tartozik, amelyekből nagyságrendekkel

kevesebbet kell alkalmazni az Advanced Format eljárást használva. A hibajavító

mérete egy 512 bájtos szektor esetében kb. 40 bájt, de ekkora helyet foglal el a

szinkronizáló minta is. 4 Kbájt adatra 640 bájt extra jut, a formázás hatékonysága

tehát kb. 86,5%. Az Advanced Format estében ugyan hatékonyabbra cserélik a

gyártók az ECC-t, amely nagyobb helyet igényel, 100 bájtot, de ez nyolcszoros

méretű, 4 Kbájtos szektorra vonatkozik. Azaz: Advanced Format esetén 4 Kbájt

adatra csak 140 bájt extra jut, a hatékonyság tehát 96,5%-os. Azaz ugyanannyi adat

kisebb helyen is elfér.

(prohardver.hu)


20 | O l d a l

A Synology DSM telepítése

Nos, révén a DiskStationManager rendkívül

informatív megjelenésének, a telepítés nem igényel

különösebb előképzettséget, relatíve egyszerű. Így

szeretnék csak pár ominózus részt kiemelni.

Legelső lépésként szereljük be a merevlemezt,

illetve ha több van, akkor is ajánlott 1 darabbal az

operációs rendszer telepítését végigvezetni. A

lemez természetesen formázásra fog kerülni.

Az eszköz üzembe helyezése és routerhez való

csatlakoztatása után, böngészőnkön keresztül,

http://find.synology.com webalkalmazás

segítségével megtalálhatjuk a hálózaton lévő

Synolgy NAS-unkat.

A varázsló el is kezdi a telepítést persze csak az

engedélyünkkel, vagy az internetről letöltött friss

csomagot, vagy akár általunk előre letöltött

valamely DSM csomag telepítését is

kezdeményezhetjük. (7. ábra)

Telepítés, adminisztratív beállítások és a kezdő

alkalmazások hozzáadása után valami hasonló

felületen találjuk magunkat, mint más operációs

rendszereken megszokhattunk. Alkalmazások, asztal, ablakok és felül tálca is van.

Most hogy a rendszerünk él, csatlakoztathatjuk az esetleges további meghajtókat

(természetesen kikapcsolt állapotban) majd elkezdhetjük a rendszer konfigurációját.

A konfigurációs beállításokat és lehetőséget a már említett gondolattérkép alapján

kívánom bemutatni. A térképet úgy állítottam össze, hogy szorosan kapcsolódjon a

DSM által kínált alkalmazásokhoz, ugyanakkor a csoportosítás a logikailag

összetartozó elemek egyfajta menü jellegét alkotja, mely bár hasonló a Synology

7. ábra

http://find.synology.com/


21 | O l d a l

topológiájával, helyenként eltér tőle, így próbálva a lehető legtágabb értelmezésben

venni a NAS technológiát, egy konkrét példán végigvezetve.

Adat management [2, 6]

Első legfontosabb feladatunk, a lemezkötet létrehozása. Ezt a DSM-ben a

„Tároláskezelő” alkalmazásban tudjuk rendezni. Az hogy milyen kötetet kívánunk

létrehozni, sokkmindentől függhet. Hány lemezünk van és milyen célra szeretnénk

azt használni. Ezzel elérkeztünk az Adattárolási mechanizmusok világába.

RAID

A RAID (angolul Redundant Array of Inexpensive Disks vagy Redundant Array of

Independent Disks) egy olyan tárolási technológia, amellyel az adatok replikálása

vagy elosztása több fizikailag független merevlemezen, egy logikai lemez

létrehozásával lehetséges. Alapvetően a RAID az adatbiztonság- és/vagy az átviteli

sebesség nevelését szolgálja. Lássuk most az elterjedtebb vagy használatban lévő

RAID szinteket:

> RAID0 – Nem valódi RAID, összefűzésnek, csíkozásnak is szokták nevezni.

Lényege hogy egyenletesen szétdarabolja az adatblokkokat a diszkek

között. Nincs paritás, nincs redundancia, ugyanakkor adatvédelem sem, hisz

ha bármelyik lemez meghibásodik, az az egész tömb hibáját okozza.

> RAID1 – Ez az első igazi RAID mely már megvalósítja a fent említett

adatbiztonságot, sőt majd megkétszerezi az adat olvasási sebességét.

Gyakorlatilag tükrözés, pontos másolat készül minden adatról a másik

meghajtóra. Az írás párhuzamosan történik a diszkekre így az nem lassabb,

nem gyorsabb.

> RAID5 – Blokk szinten csíkozott, különlegessége hogy az először RAID3 ban

alkalmazott paritás információt (Egy adott paritáscsík a különböző

lemezeken azonos pozícióban elhelyezkedő csíkokból egy matematikai

művelet segítségével kapható meg. A rendszerben egy meghajtó kiesése

nem okoz problémát, mivel a rajta lévő információ a többi meghajtó paritás

információjának visszafejtéséből megkapható) körbeforgó módban tárolja a

vezérlő a lemezeken, nem csupán egy lemez dolgozik paritástárolóként. Így


22 | O l d a l

bármely lemez meghibásodik kicserélés után a rendszer újraépíti a kötetet

és az adataink megvannak. Minimum 3 diszk szükséges, és csak 1 lemez

meghibásodása orvosolható.

> RAID6 – Kiterjesztett RAID5. Ezzel a módszerrel ellentétben az előzővel itt

egyszerre két meghibásodott lemez állítható vissza, cserébe kétszer annyi

helyen tároljuk a paritás információkat.

> RAID10 – Vagy esetekben RAID 1+0, lényege a két szint öszeolvasztása.

Legalább 4 lemez szükséges, melyeket előbb RAID1-ben tükrözik párosával,

majd RAID0-val csíkozzák. Létezik az eljárásnak egy fordítottja is RAID01 de

az nem annyira használatos.

> JBOD - tulajdonképpen nem valódi RAID-kötet, de a RAID-vezérlők

többsége felkínálja ezt a lehetőséget. A JBOD (Just a Bunch Of Disks – csak

egy köteg lemez) megoldás lényege, hogy több merevlemezt egynek lásson

az operációs rendszer, de ehhez nem használ redundanciát; szimplán

összefűzi a merevlemezeket, tehát a lemezek kapacitása összeadódik, ettől

fogva egyetlen nagy lemeznek látszanak. Komoly hátránya, hogy ha az egyik

meghajtó meghibásodik, minden adatunk elvész. Használata éppen ezért

csak korlátozottan ajánlott, fontos állományok tárolására inkább ne vegyük

igénybe.

> SHR – A Synology saját fejlesztésű, automatikus RAID kezelője, melynek

segítségével kiterjesztett tárhelyet kapunk eltérő méretű kötetek esetén is,

megőrizve az adatbiztonságot és a sebességet. Bonyolult ugyanakkor

valóban komoly technika. Használható 1 lemezzel is, és még így is

redundancia védelmet nyújt.

Miután kiválasztottuk a nekünk megfelelőt, haladhatunk is tovább a

konfigurálásban. Nekem mivel jelenleg egy lemez áll rendelkezésre, az SHR

bizonyul a legjobb döntésnek. A kötet létrehozásakor a file-rendszert is

megadhatjuk. Jómagam az ext4-nél, mint közismert file-rendszer Linux

környezetben, maradnék.


23 | O l d a l

Fileszolgáltatások

SMB/AFP/NFS

Meg van, hogy min szeretnénk tárolni, nézzük meg, milyen fájlszolgáltatások

léteznek file-jaink eléréséhez. Ezen beállítások menedzseléséhez a „Vezérlőpult =>

Fájlszolgáltatások” menüt válasszuk a DSM-ben.

> SMB – A Samba gyakorlatilag egy programcsomag mely megvalósítja a

Server Message Block –protokollt UNIX rendszereken. Az SMB lényege

hogy UNIX gépeken levő fájl- és nyomtató erőforrásokat tesz elérhetővé

Windows operációs rendszert használó számítógépek részére. Ráadásul

fordított elérésre is lehetőséget ad: Windows megosztásokat használhatunk

általa UNIX rendszerekből. Gyakran SMB/CIFS –nek is nevezik, habár az

Common Internet File System, a Microsoft fejlesztéseként, egy TCP/IP alapú

és az FTP kiegészítéseként számon tartott protokoll. Végül a Microsoft

átvette az SMB fejlesztését az IBM-től. Ma a SMB 3.x –nél tartunk.

> AFP - Apple Filing Protocol (AFP), előzetesen AppleTalk Filing Protocol,

mely hasonlóan egy szabadalmaztott hálózati protokoll az Apple File Service

(AFS) részeként. Funkcionalitását tekintve nagyon hasonlít az SMB-re csak

ez a Mac OS és a Unix alapú szerver között biztosítja a fájl kiszolgálást.

> NFS - Az NFS szolgáltatás lehetővé teszi a Linux-felhasználük számára,

hogy hozzáférjenek az adatállományhoz. Hasonlóan az SMB-hez, csak itt az

Linux rendszerrel való adatkapcsolat kialakítása a cél.

FTP/FTPS/SFTP/TFTP

> FTP - File Transfer Protocol egy általánosan elterjedt kommunikációs

protokoll fileok átvitelére bármely TCP/IP alapú kommunikációt támogató

hálózaton, legyen szó akár belső hálózatról vagy az Internetről. Az FTP nem

biztosít semmilyen titkosítást az adatok védelmére az átvitel során. Azonban

az átviteli sebesség gyorsabb és kisebb rendszererőforrásokat igényel.

> FTPS - FTP SSL / TLS titkosítási szolgáltatás: A szabványos FTP kibővítése

a Transport Layer Security (TLS) és a Secure Sockets Layer (SSL) titkosítási

protokollokkal, amelyek az átvitel során védelmet nyújtanak. Az átviteli


24 | O l d a l

sebesség azonban lassabb, és a titkosítás miatt több rendszererőforrást

fogyaszt.

> SFTP - FTP amely a Secure Shell (SSH) protokollal van kibővítve. Az SFTP

csak egy TCP portot igényel. Privát (titkos) és a Publikus (nyilvános) kulcsok

használhatók a felhasználók hitelesítésére. Az átviteli sebesség azonban

lassabb, és a titkosítás miatt több rendszererőforrást fogyaszt.

> TFTP - Trivial File Transfer Protocol, egyszerű fájlátviteli protokoll, amelyet

általában konfigurációk vagy rendszerindítási (boot) fájlok átvitelére

használnak. Magyarul a protokoll által „boot”-olhatunk a NAS-on tárolt

rendszerfilokból.

A két „fileszolgáltatás-család” nagy különbsége, hogy míg az SMB/AFP/NFS File

szerver protokollok melyek fő célja, hogy lehetőséget adjon egyszerre több

felhasználónak ugyanazon file olvasását mely fizikálisan a Fájlszerveren tárolódik,

addig az FTP-k ténylegesen „csak” adat továbbításra készültek két eszköz között.

Mit is jelent ez? FTP kapcsolattal, olvasáshoz és szerkesztéshez lekell mentenünk

a filet a lokális tárhelyünkre, míg mondjuk SMB kapcsolattal, nincs szükség erre,

olvasni és szerkeszteni is lehet közvetlenül a szerveren. Azonban van még egy

lényeges különbség a kettő között. A kettő csoport közül csak az FTP nyújt

biztonságosabbnak mondható Internetes kapcsolatot. Az FTP minden esetben

authentikáció köteles, másik nem. Habár manuálisan kilehet vinni a nyílt webre

(esetenként a 445-ös porton), de ez egyáltalán nem ajánlott, nem támogatott. A

Synology, és más NAS rendszerek sem támogatják, legtöbbször nem is adnak

lehetőséget a grafikus interfészen keresztül ilyen portovábbításra. Ergo csak FTP

kapcsolatot szabad használni az interneten.

Konkrét példaként: Windows felhasználóként, SMB protokollon keresztül

csatlakozok elsősorban a NAS(ok)-hoz. Így az FTP-vel szemben, Windows

Intézőben, a hálózati mappa tartalmát ugyanolyan tudjuk kezelni, mintha saját.

meghajtónkat tallóznánk. (A 8. ábrán FTP-n vs SMB-n keresztüli csatlakozás)


25 | O l d a l

8. ábra

Csatlakozási Lehetőségek

Miután felkonfiguráltuk a szükséges fileszolgáltatásokat, tekintsünk be a szerver és

a grafikus interfész csatlakozási lehetőségeibe. A Synology DSM-en belül a

„Vezérlőpult => Csatlakozási lehetőségek” menüben érjük el a következőket.

LAN – A lokális IP címen keresztül, csatlakozva a helyi hálózathoz. Az IP címet

rengeteg féle módon megtudhatjuk, nagy eséllyel minden esetben ad valamilyen

támpontot a gyártó, amivel megtalálhatjuk az eszközünket, ugyanakkor kézenfekvő

megoldás belenézni a routerünk „Admin” felületén, a csatlakoztatott eszközökre.

Hasonló megoldás lehet a Windows CommandLine használata, ahol az arp –a

paranccsal, kilistázzuk a csatlakozott klienseket. A legtöbb NAS GUI-ja (grafikus

interfész) az IP-címmel és alapértelmezett http portal (:80) megnyitható a

böngészőből, ez a Synologynál is hasonló, viszont itt a port :5000, vagy https

protokoll esetén :5001 (ezek persze módosíthatóak). A „nyers” parancssoros Linux-

hoz a Putty programmal, SSH kapcsolattal tudunk csatlakozni. Ehhez az IPcím és

az általánosan SSH (Secure Shell) kapcsolatra használt :22 port szükséges.

(9. ábra)

9. ábra


26 | O l d a l

QuickConnect – Ez teljesen Synology specifikus lehetőség. Létrehozhatunk egy

úgynevezett „QuickConnect ID”-t amit összehangolva a Synology fiókkal,

létrehozhatunk egy egyszerű internetes elérést a grafikus interfésznek és néhány

szolgáltatásnak. Mondhatjuk, ez egy nagyon egyszerű, de nagyon lassú módja hogy

elérjük az internetről a NAS-t. Ilyenkor kapunk egy webcímet:

http://QuickConnect.to/kissdanielke, ami legtöbbször egy német szerveren

keresztül juttat el minket a célállomásig. Az ID-t használhatjuk a Synology Mobil

alkalmazásain is, ami megint csak egyszerű megoldás, de lassú kapcsolatot

eredményez.

VPN – Csatlakoztathatjuk NAS-unkat, már meglévő VPN szerverhez. Virtuális

magánhálózat (Virtual Private Network) lényegében egy titkosított adat

kommunikációs csatornát biztosít a szerver és a kliensek között, a nyílt weben.

Manapság rendkívül hasznos és használatos, egyénként és cégekben.

DDNS – A dinamikus DNS lehetővé teszi, hogy a dinamikus IP-címmel rendelkező

eszközök is használhassanak rögzített domaint. Mivel a nyilvános IP címet az

internetszolgáltatónk osztja ki a routernek, előfordulhat, hogy egy újracsatolás után,

már nem azt az IP-t kapja meg. a DDNS szolgáltatás ezt kiküszöböli. Egy bizonyos

traceroute csomagot küld időközönként a kiszolgálónak, melyben benne van a

nyilvános IP. Ezt a DDNS kiszolgáló párosítja a domainel és nyilvánosan elérhetővé

teszi. A jó dinamikus DNS szolgáltatások fizetősök, szerencsénkre viszont a

Synology biztosítja (10. ábra).

10. ábra

Azzal, hogy létrehoztunk egy domaint-t sajnos még nem válik elérhetővé a NAS az

internetről. Ehhez port továbbítási szabályokat kell létrehoznunk a routeren.

http://quickconnect.to/kissdanielke


27 | O l d a l

Port továbbítás [19]

A Synology egy a DSM-ben lévő segédprogram az EZ-Internet segítségével

lehetőséget kínál a routeren beállítandó port továbbítási szabályok létrehozására.

A program ellenőrzi a kapcsolatot, majd felismerve a routert hozzáadhatjuk a kívánt

alkalmazások továbbítandó portjait a szabálylistához. Egy gond van csak, hogy ez

a funkció nem működik megfelelően. Vagy a program, vagy a router a hibás, viszont

egy kevés idő elteltével „eldobja” a beállításokat a router. Így manuálisan kellet a

szabályokat létrehoznom (11. ábra):

11. ábra

A porttovábbítás, (angolul port forwarding, vagy néha tunelling) egy olyan eljárás,

amely a számítógép-hálózatokban lehetővé teszi bizonyos belső hálózati címek

külső elérését egy megadott porton keresztül. A port forwarding rendkívül hasznos

minden olyan feladat esetében, ahol egy adott lokális hálózat (LAN) egyik belső IP-

címét akarjuk elérni egy külső gépről (WAN).

(Wikipedia)


28 | O l d a l

A Synology weboldalán minden egyes telepíthető alkalmazásnak megtaláljuk a

hozzárendelt portját, Így például a 21 es az FTP, 22 az SSH, 5000 a GUI, 873 rSync,

6690 Cloud Station, 9025 Video Station és még persze sok másik is.

Felhasználók

A Felhasználói beállításokat a DSM „Vezérlőpult => Felhasználó” menüjében tudjuk

konfigurálni. A felhasználók maximális száma 2048 lehet. Ez jelen esetben több

mint elég, de még egy kisebb cég és környezetének is elegendő lehet. Minden

egyes felhasználónak az alábbi paramétereket tudjuk beállítani: Név, Leírás, Email,

jelszó. A jelszó lehet örökérvényű, vagy állíthatunk be lejárati dátumot.

Megadhatjuk, milyen felhasználói csoportba tartozzon, azaz hogy milyen jogkörrel

rendelkezzen. Megadhatjuk milyen mappa illetve file-eléri engedélyekkel

rendelkezzen egyénileg, írás, olvasás, nincs hozzáférése, stb.. Állíthatunk neki

kvótát, amivel megszabhatjuk, mekkora tárhelyet használhat a NAS-on. Adhatunk

neki külön alkalmazás engedélyeket, továbbá szabhatunk sebességkorlátot is

ezekre. Ezeket a beállításokat megtehetjük csoportszinten is, így legközelebb mikor

új felhasználót viszünk fel, nem kell egyesével minden engedélyt kiosztani vagy

elvenni, egyszerűen a megfelelő csoportba lehet tenni. Amint látható a 12. ábrán.

12. ábra

Az ilyesfajta beállítások persze minden NAS rendszer által támogatottak, e

funkcionalitás nélkül nem is lehetne megfelelően használni a szolgáltatásokat. A

DSM kezeli továbbá a Tartományi rendszert, LDAP protokollt, illetve még a ma

egyre nagyobb teret kapó SSO (Single Sign On). Egyébként külön alkalmazásként

az Active Directory Server is telepíthető mellyel létre lehet hozni a tartományt.


29 | O l d a l

Multi Média [7, 10]

Alkalmazások

A legtöbb NAS mint ahogy már említettem, egy speciális, de valódi operációs

rendszert futtat. Ennek köszönhetően képességeit új alkalmazásokkal lehet

bővíteni. Ezek az alkalmazások nagyban kitudják szélesíteni a NAS felhasználási

körét. A Synology DSM-ben ezen alkalmazásokhoz a „Csomagkezelési Központ”-

on keresztül juthatunk el. (13. ábra) Ezek egy része a NAS valamely meglévő

funkcióját támogatja (a Glacier Backup például az adatmentést), mások pedig

teljesen új funkcionalitásokat adnak a felhasználó kezébe. Így csinálhatunk például

a NAS-ból e-mail szervert, DNS szervert, illetve egy ilyen alkalmazással tudjuk

aktiválni és konfigurálni a felhő-szolgáltatási lehetőségeket („Cloud Station Server”).

Tölthetünk le továbbá üzleti szolgáltatásokat, mint például a „Directory Server” ami

hozzáférés-vezérlési, hitelesítési és fiókszolgáltatásokat nyújt, vagy az „Office”-t

ami Drive alapú dokumentumkezelést tesz lehetővé hasonlóan az MS Office-hoz.

Találhatunk, vírusirtó alkalmazásokat, illetve otthoni, vagy nagyobb

megfigyelőrendszert menedzselő szoftvereket is a Csomagkezelő biztonság

szekciójában. Használhatunk olyan segédprogramokat is, mint a „Tárolóelemző”

mellyel megfigyelhetjük a NAS használatára vonatkozó általános trendeket,

valamint részletes jelentéseket hozhatunk létre a kötethasználatról. Itt találjuk még

a „Web station” nevű alkalmazást mely elengedhetetlen velejárója a NAS

webszerver ként való használatának. Továbbá rengeteg fejlesztői eszközt is

telepíthettünk. Appache server, PHP, Java, Node.js, Perl, Ruby, vagy a Phyton.

Ezek a szoftvercsomagok zömében a Synology belső fejlesztői által kiadott

termékek, ám egyre több a külső „hitelesített” fejlesztő, akik termékei felkerülnek az

elérhető alkalmazások palettájára. Ilyen például a „Git”, a „MantisBT”, „Tomcat7”

vagy a „MariaD 10B” és a „WordPress”. Természetesen a multimédia alkalmazások

melyről a következőkben kicsit részletesebben szót ejtek, sem maradhatnak el,

Audio Station, Photo Station, Video Station, Plex.

A fent említett alkalmazások mind a Synology DSM által használatos programok,

ugyanakkor, ez nem azt jelenti, hogy más NAS OS-eknél nincs meg a funkciók saját

alkalmazásba öntött párja. Szinte kivétel nélkül az összes felsorolt szoftvernek van

az adott operációs rendszerre írt változata, vagy a gyártó, vagy külső fejlesztők


30 | O l d a l

jóvoltából. Ilyenek a fejlesztői eszközök, vagy akár a „Plex” mely még az ingyenes

FreeNAS és OpenMediaVault operációsrendszerekkel is kompatibilis. A nagy

különbségek abban rejlenek, hogy milyenek ezek a megírt programok, mennyire jól

használják ki a hardvert, mennyire sokoldalúak és mennyire kezelhetőek. A

Synology által gyártott és használt szoftverek híresen jók ilyen téren.

13. ábra

Az utóbbi alkalmazásokon keresztül bemutatnám a NAS médiaszolgáltatásait.

Média alkalmazások, „stream”-elés

Egy általam kevésbé használatos alkalmazás az Audio Station. Ezzel a szoftverrel

képes a NAS egyfajta Audió stream szerverként működni. A feltöltött zenei

tartalmakat magas minőségben hallgathatjuk, listákba szervezhetjük,


31 | O l d a l

megoszthatjuk, stream-elhetjük. A hozzá tartozó mobil alkalmazással (DS Audio),

mobilinternetes kapcsolattal is jó minőségben játszhatóak le a tartalmak.

A Photo Station egy online képgaléria, mely lehetőséget kínál a fényképek

hatékony rendszerezésére a filok menet közbeni elérésére és megosztására.

Egyfelől galéria mely backup funkciókkal rendelkezik. Könnyedén állíthatunk be a

saját gépünkről feltöltési ütemezést és szinkronizációt az adott mappával, de

megtehetjük ugyanezt mobil telefonunkkal is a DS Photo alkalmazáson keresztül. A

legjobb hogy mindent tudunk automatizálni, így egyszeri konfiguráció elegendő. A

mobil alkalmazás annyira intelligens, hogy egy un. Geofence modul segítségével,

hozzáadhatjuk, azokat a lokációkat ahonnan szeretnénk feltöltést automatikus

kezdeményezni. Például megadhatjuk az otthonunkat, így hiába csak Wifi-n

keresztül történik az adatfeltöltés, nem indul el, mondjuk a munkahelyemen ahol

ugyanúgy Wifi-t használok.

A Video Station filmjeink, sorozatink, esetleg házi videóink táraként szolgál. Mint

azt már korábban említettem a DS216play képes valós időben újratömöríteni a

videó tartalmat, melynek köszönhetően alig akad olyan eszköz mely nem képes

lejátszani azt. A támogatott konténerek az MKV, MP4, AVI, TS, MPG vagy WMV.

Ezeken belül szinte bármilyen formátummal megbirkózik. A filmeket, sorozatokat

automatikus letöltött metaadatok alapján rendezi, bemutatót közöl. Képes lokális és

menet közbeni letöltéssel feliratokat kezelni. Természetesen ehhez is tartozik egy

jól működő mobil applikáció a DS Video.

„Stream”-elés / „Cast”-olás

Természetesen mindhárom szoftver és alkalmazás páros legjobb része az

összehangolt működés, melynek hála a „stream/cast” funkciók remekül

használhatóak. Mint azt már említettem a legtöbb NAS-on nincs HDMI csatlakozás,

így felmerül a kérdés, hogy mégis hogyan tudjuk a képi, hang vagy videó tartalmakat

külső megjelenítőre küldeni. A válasz média streamelés vagy egy speciális formája

a „Cast”-olás. A streamelés önmagában egy folyamatos adatátviteli technológia

mely lehetővé teszi az adatotok kisebb csomagokban, úgynevezett „packet”-ekben

való közvetítését, melyek beérkezésekor azonnali feldolgozásra kerülnek

egyenként. Működése:


32 | O l d a l

A médiaszerver, esetünkben a NAS szolgáltatja a média tárhelyét és előállítja a

streameléshez szükséges 2 vagy videó anyag esetében 3 rétegét („layer”) az

adatfeldolgozásnak:

1. A megfelelő kodek-ekkel (melyek tartalmazzák a szükséges tömörítő/kibontó

algoritmust a kódoló eszközök és lejátszók számára) kódolt a biteket. pl:

H.264(svideó) és AAC(hang).

2. A konténert, mely tartalmazza (összefogja) a kódolt biteket pl: FLV, MP4 (ez

a réteg csak videó esetén szükséges).

3. És a transzport réteget mely eljuttatja az adatot a szervertől a kliensig. Ez a

következő protokollokra épül: RTP (Real-Time Transport Protocol), RTCP

(Real-Time Control Protocol) és RTSP (Real Time Streaming Protocol). Az

RTP végzi az igazi átvitelt, egy hálózati protokoll mely audió és videó

anyagok szállítására alkalmas TCP/IP hálózatokon. Együttműködik az

önmagában nem szállító RTCP-vel mely monitorozza és irányítja az átvitelt.

az RTSP pedig a kliens oldali parancsokat kezeli, mint például:„pause”,

„play”.

Az eszköznek amire streameljük a médiatartalmat egy DLNA/UPnP kompatibilis

DMA eszköz kell, legyen. DLNA/UPnP hogy a hálózati kapcsolat „könnyedén”

kialakítható legyen, ismerjen minden olyan a médiafolyamhoz köthető protokollt,

ami a fogadáshoz és a feldolgozáshoz kell; és DMA, (Digital Media Adapter) mert

szükséges hogy az eszköz a hálózaton érkező digitális adatfolyamot képi/hangi jellé

tudja átalakítani. Remek példa az ilyen eszközre a ChromeCast. (14. ábra):

14. ábra


33 | O l d a l

A „Castolás” annyival egészíti ezt ki, hogy hozzáad egy kliensoldali alkalmazás

réteget, mely nem csak az adatfolyam fogadására, de képes átvenni a

streamelésnél említett 3. réteg bizonyos feladatait. Ha például szeretnénk

számítógépünk képernyőjét kivetítőn látni HDMI kábel nélkül, akkor folyamatosan

streamelni kell azt például a TV felé, ez jelentős késleltetéssel jár, hisz a hang és

képanyag fönt említett kódolása, csomagolása, elküldése és feldolgozása időt vesz

igénybe, ráadásul eléggé leterheli a hálózatot. Gondoljuk csak el, tükrözéssel

(„screen-mirroring”) a TV-re küldjük számítógépünk grafikus felületét, miközben

elindítunk egy filmet a NAS tárhelyéről, sőt a Video Station alkalmazáson keresztül.

A NAS a hálózaton keresztül, konvertálás és tömörítés után streameli

számítógépünkre a tartalmat. Majd mi ezt a tartalmat tovább streameljük a TV felé,

végigjárva ugyanazt a 3 pontot. Így már igazán leterheljük a hálózatot és

feleslegesen emésztünk fel további erőforrásokat. Ha „Castolunk”, átadjuk a

transzportvezérlést a kivetítőhöz közvetlenül (HDMI-n) csatlakoztatott „Cast-

eszköz”-nek és a továbbiakban a média adatfolyam csak a szerver és az eszköz

között áramlik. Csupán a tartalom irányítása (tekerés, szám váltás) többek között a

már említett RTSP protokollal kerül a számítógépünkre, mobil telefonunkra.

Egyetlen hátránya, hogy csak azok az alkalmazások tudnak így működni melyek a

szerver és a „Cast” eszköz számára is elérhetőek. A ChromeCast szerencsére

támogat minden Synology által használatos Média alkalmazást, így különösebb

gond nélkül lehet a NAS média tartalmát a TV-re küldeni.

További média alkalmazásnak tekinthető a Letöltő központ. A NAS felhasználók

zöme, éjjel-nappal bekapcsolva tartja eszközét, (habár lehetséges be-és

kikapcsolási feladatok ütemezése is) ebből adódik, hogy a letöltéseket és

feltöltéseket is az okos-tárhely kezeli. A „Download Station” hatékonyan tudja

kezelni BitTorrent, FTP, http, NZB és eMule le/fel töltési mechanizmusokat.

Természetesen mobil alkalmazás is tartozik hozzá a DS Get.

Mobil alkalmazások

Mint már több ízben említettem, az Android, iOS platformokat használó telefonra

vagy táblagépre (15. ábra) optimalizált szoftverek is szép számmal vannak,

ráadásul remekül használhatóak. Ami különösen figyelemreméltó, hogy mennyire


34 | O l d a l

jól megtudták oldani a Synology fejlesztői a

szinkronizált működést. Ha valamilyen

folyamatot elindítunk a számítógépünkről,

legyen az egy film „Cast”-olása vagy egy

letöltés, azt a telefonunkon, abszolút nyomon

követhetjük, és gond nélkül átvehetjük az

irányítását. Ez igazán kényelmessé teszi a

használatot és színvonalassá tesz azt. Persze

a fent említett média alkalmazások mobil

verzióin kívül is van még hasznos app. A DS

Finder-el monitorozhatjuk a NAS státuszát, a

DS File-al mely egy filekezelő, rendezhetjük

fileainak, mappáinkat. A DS Cam –al

megfigyelhetjük biztonsági kameráinkat, a DS

Cloud-al privát felhőnket használhatjuk, csak

hogy egy párat megemlítsek.

Saját felhőszolgáltatás, biztonsági mentés

Manapság, egyre elterjedtebbek a felhőszolgáltatások. Leginkább a felhőben való

adattárolás, de egyre nagyobb utat tör magának a „Cloud – Computing” azaz a

felhőalapú számítási kapacitás és erőforrás kiosztás (bérlés). Erről pár szóban: A

„cloud computing” magyarra fordítva „számítási felhő” egy olyan kiszervezett

informatikai szolgáltatás, amely nem kötődik egyetlen megnevezett földrajzi helyhez

vagy egy dedikált szerverhez, hanem az adatok valahol, a sok-sok szerver által

alkotott “felhőben” tárolódnak és kerülnek feldolgozásra. Így a felhasználó kis

teljesítményű eszközzel, akár egy mobiltelefonnal kapcsolódik a szolgáltatóhoz,

amelynek szerverei nagy számítási és háttértároló kapacitással rendelkeznek. A

szolgáltatás maga lehet egy webmail, egy távoli szöveg- vagy táblázatszerkesztő,

video és fényképmegosztó, közösségi oldal, de egyre több cég is számítási felhőt

használ például adatbázis futtatására. Hiszen gondoljunk csak bele mennyivel

egyszerűbb, egy szolgáltatás bérlése, ahol biztosított a „korlátlan” kapacitás, a

15. ábra


35 | O l d a l

szerverek üzemeltetését és egyéb DBA feladatokat a bérbeadó lát el, továbbá nem

kell számolni az amortizációs költségekkel sem. Egyértelmű, ez a jelen és a jövő.

Nos, NAS-ok esetében elsősorban tárhelyként funkcionáló felhőszolgáltatásokról

beszélhetünk, révén nem feltétlenül rendelkeznek komolyabb számítási

kapacitással. Ugyanakkor a tárolókapacitást mondhatni a végtelenségig

bővíthetjük, legalábbis sokkal-sokkal több tárhelyet tudunk biztosítani a privát

felhőnknek, mint amennyit, ma a globális felhőszolgáltatók (Google Drive, Apple

iCloud, Dropbox, Mediafire) ingyenesen elérhetővé tesznek. Az igazsághoz

hozzátartozik, hogy definíció szerint a felhő alapú „szolgáltatásokat nem egy

dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a

szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve”. Ergo egy „egy-NAS-

os” környezetre nem helyén való a felhőszolgáltatás szót használni, még ha privát

felhőre is gondolunk, helyette a „felhőélmény-szolgáltatás” lenne mely alatt a

felhasználó folyamatos online élményét értjük.

Cloud Station Server

Valószínűleg az összes Synology NAS-ból percek alatt készíthetünk felhőalapú

tárhelyet. Az ehhez szükséges szoftverek valamennyi NASon rendelkezésre áll. A

Cloud Station Server segítségével több eszköz között szinkronizálhatunk adatokat,

a megosztott mappákat okostelefonról vagy tabletről is elérhetjük, létrehozhatunk

biztonsági mentéseket vagy akár a NAS tartalmát egy másik NAS-ra

szinkronizálhatjuk.

A Synology kiadott a felhőszolgáltatásunk használatához két desktop alkalmazást

a Cloud Station Drive-ot és a Cloud Station Backup-ot. Értelem szerűen az egyiket

„Drive” szolgáltatásokra a másikat Backup szolgáltatásokra tudjuk használni.

Használatuk egyszerű. A CS Drive esetében felkonfigurálhatunk egy „Drive” –

mappát melynek tartalma azonnal szinkronizálódik a NAS-on erre a célra kijelölt

mappával. Illetve már meglévő mappákat is beállíthatunk, mint szinkronizálandó

mappa. A mobil alkalmazás, a már említett DS Cloud melynek segítségével mobilon

is elérhetjük a „Drive” –mappa tartalmát. Ez persze hasonlóan működik a legtöbb

felhőszolgáltatónál. Sajnálatos hasonlóság továbbá a lokál tárhely használat is.

Sajnos a saját gépünkön a „Drive” mappa és a telefonunkra szinkronizált mappa is


36 | O l d a l

használja a belső memóriát így az adataink többszörösen vannak tárolva, ahelyett

hogy csak szimbolikus linkek mutatnának a szerveren tárolt filokra. Jelenleg így

működik a Google Drive, OneDrive stb., ha használjuk a desktop vagy mobil

alkalmazásukat. (Böngészőn keresztül persze nem így látjuk, mert ott egyenesen a

szerver tárhelyére csatlakozunk.) Egyedül a DropBox ad lehetőséget igényszerinti

letöltésre és ennek függvényében a tárhely használatra. Természetesen

szabhatunk file korlátokat méret és kiterjesztés megszabásával, továbbá állíthatunk

itt is a már említett Geofence modullal kizárólagos szinkronizálási lokációt. Persze

ez a fajta szinkronizáció előnnyel is jár, hiszen offline file elérést biztosít minden a

„Drive”-hoz csatlakozott kliensnek. A maximális felhasználók száma 256, tehát 256

kliens csatlakozhat NAS-unk felhőszolgáltatás alá vont mappáihoz.

A biztonsági mentés kezelője Cloud Station Backup. Ezzel a desktop alkalmazással

kezelhetjük a biztonsági mentések ütemezést, verziókövetést és inkrementális

backupot alkalmazva. Használata hasonló a fönti programéhoz, funkciói

egyszerűek. Érdekessége hogy mivel ez a program is a szerver Cloud Station

Server-nek szánt dedikált mappába dolgozik, a DS Cloud mobil alkalmazáshoz is

lehet társítani, persze ez, a már említett belső tárhely foglalási probléma miatt, nem

célszerű.

Drive vagy Backup?

A kettő között az alapvető eltérést egyre nehezebb megállapítani. Mért készítsek

backupot a fényképeimről, ha feltöltve a felhőbe, ugyanúgy biztonságban van? Miért

töltsem fel a felhőbe a számítógépem operációs rendszeréről és programjairól

készített lemezképfájlt, ha azt alapvetően nem tudom a szerveren keresztül

használni és nem akarom mással megosztani. A két kérdés után kicsit tisztul a kép.

Használjunk felhőszolgáltatást, olyan adattartalomhoz, melyet szeretnék több

platformon elérni, másokkal megosztani és használjunk biztonsági mentési

funkciókat olyan adattartalomhoz mely nem kompatibilis több platformmal, vagy

megosztása felesleges, esetleg túl nagy (belső tárhely kezelési probléma).


37 | O l d a l

AZ OPENMEDIAVAULT NAS

16. ábra

Háttere és története [14, 15]:

Az OMV (16. ábra) egy Debian alapú, hálózati adattárolók, NAS-ok számára írt

Linux disztribúció. A grafikus felülettel (GUI) rendelkező speciális operációs

rendszer fejlesztésénél, több Windowshoz szokott felhasználó szokásait és

számítógépes ismereteit vették figyelembe. Használata így nem feltétlenül igényel

komolyabb szintű Linux ismereteket, habár telepítését és üzemkésszé tételét

érdemes olyan emberre bízni, akinek már van egy kevés Shell Script és parancssor

ismerete.

Az OMV révén ez is egy speciális, de teljes értékű operációs rendszer, az alapvető

szolgáltatásokon, hálózati protokollokon kívül bővíthető extra szolgáltatásokkal,

kiegészítőkkel. A Debian hatékony csomagkezelő rendszerével, egyszerűbb

telepítésekkel rengeteg ingyenes szoftverrel vagy szoftvercsomaggal magunk is

kiterjeszthetjük az alap OS hatáskörét. Alapvető szolgáltatásai: NFS, FTP, SSH,

SMB/CIFS, SNMP, Rsync, víruskereső, RAID, S.M.A.R.T.

Az OpenMediaVault alapítója a német Volker Theile aki korábban a FreeNAS

vezető fejlesztője volt. 2009-ben felhagyott a FreeBSD-vel, helyette Linux-alapú

NAS megoldáson kezdett dolgozni. 2011. őszén jelent meg a 0.2-ás kiadás, ami

nyilvánosan letölthető, kipróbálható és már üzemszerű használatra is alkalmas volt.

További két év múlva, 2014. ősz elején jelent meg a stabil 1.0-ás kiadás. Jelenleg

az OMV 3.x (Erasmus) fut, mint „stable” – verzió, de már tesztelhető a 4.0 béta

verziója is, melyet 2018 végére bizonyosan teljes verzióban kiadnak.

Az OMV kezdetekben csak AMD és x86 architektúrájú PC-ken futott, ami mostanra

kibővült ARM processzoros gépekkel. Így akár futtatható Raspberry Pi-n Cubox-on

és valamennyi armhf architektúrájú eszközön.


38 | O l d a l

„Laptop-NAS”

A szabad felhasználású NAS-OS-ek egyik nagy előnye a választható platform,

ellentétben a gyártói NAS-okkal, melyeket szoftver és hardver együtteseként

vásárolunk meg. Persze előnyében a hátrányuk is, hiszen teljesen más egy

hardverfüggetlen operációsrendszer, mint az, amit célzottan az eszközre,

legalábbis hasonló felépítésű eszközcsoportra fejlesztenek. Az nyílt rendszerek

kevésbé tudják felhasználni az erőforrásokat, működésük lassabb és kevésbé stabil

az egyes konfigurációkon, még ha teljesítményükben hasonlóságot mutatnak.

Ugyanakkor az OMV-t szinte bármilyen PC-re, laptopra vagy miniszámítógépre

feltelepíthetjük.

Erre a célra, egy régebbi Acer laptopot használtam. Ezelőtt pár évvel, még jónak

számító Intel(R) Core(TM)2 Duo CPU P7450 @ 2.13GHz – processzorral, 4GB

DDR2 memóriával, dedikált videó kártyával, Gigabites hálózati kártyával és SD

kártya olvasóval rendelkezik. Ami viszont igazán jó tulajdonságának számított hogy

elhelyeztek benne egy második SATA csatlakozási pontot. (nem a CD/DVD

meghajtó helyett) Igaz, ehhez kicsit átkellett szabni a borítást, de sikerült beletenni

még egy 2,5”-os merevlemezt.

Célom a második, helyi hálózatra csatolt NAS-sal, hogy képes legyen archív

funkciókat megvalósítani, a már meglévő, dinamikusan, több platformról elérhető

Synology NAS-hoz. Felhasználva a DSM kompatibilitási előnyeit és alkalmazásait,

könnyedén készíthetek számítógépemről, telefonomról biztonsági mentést és

persze tárolhatok több gigabájt, olyan tartalmat melyre szükségem lehet a jövőben.

Jóllehet ugyan, ezeket a tartalmakat nem használom napi szinten, nem szeretném

felhőszolgáltatáson keresztül elérni, megosztani másokkal, csak szeretném

biztonságban tudni. Erre a célra remek alternatívát nyújt, a szolgáltatásokban

kevésbé gazdag, de megbízható OMV, mellyel felszabadíthatom a ritkán használt,

de kulcsfontosságú adatok által „feleslegesen” foglalt tárhelyet.


39 | O l d a l

Az OpenMediaVault telepítése [11, 14, 15]

A telepítéshez szükséges képfájlt a gyártó oldaláról ingyenesen letölthetjük. Mivel

mérete nem nagy egy két gigabájtos pendrive is alkalmas bootolható USB kulcs

készítéshez. A kulcshoz használhatjuk a Rufus nevezetű programot. Ingyenes,

„portable” (nem igényel telepítést), használata egyszerű. A program megnyitása

után válasszuk ki a pendrive-ot és tallózzuk ki a telepítő médiát.

(openmediavault_3.0.86-amd64.iso). Használjunk MBR partíciós sémát, a klaszter

mérete alapértelmezett 4kb lehet, a filerendszer pedig a Unix rendszerek számára

is ismeretes FAT32.

A telepítés megkezdése előtt nagyon fontos, hogy csak egy az operációs rendszer

meghajtójának szánt tárhely legyen a számítógéphez csatlakoztatva. Ezen a ponton

kiemelnék egy nagyon lényeges különbséget. Mint azt a táblázatban említtettem, az

OMV külön rendszermeghajtót igényel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azt a

tárhelyet melyre az operációs rendszert telepítjük, nem használhatjuk adattárolásra,

ergo hiába van 2 * 320 Gigabájt merevlemez kapacitásunk abból a tartalmak

tárolásához csak az egyiket használhatjuk. Ez így hatalmas veszteség. Ezen

probléma kezelésére bekellett vezetni egy harmadik tárolót, mely a laptop SATA

csatlakozóinak hiányában, egy „Flash meghajtó” azaz SD kártya. Ha csak az SD

kártya van csatlakoztatva, kezdődhet a telepítés:

1. „Boot”-olás után válasszuk a telepítést, válasszuk ki a kívánt telepítési

nyelvet, az országot és a billentyűzet kiosztást.

2. Adjuk meg a gépnevet. Sem ékezetes, sem speciális karaktert nem

tartalmazhat (azonosítási problémákat okozhat). Az én esetemben ez

egyszerűen „OMV”. A tartomány név maradjon „local”.

3. Adjuk meg a „Root” jelszavát. A „root” lesz az eszköz legfontosabb

felhasználója, ha úgy tetszik rendszergazda. A kiosztható összes joggal

rendelkezik, és minden korlátozás nélkül használhatja a számítógépet.

Adjunk meg erős jelszavat.

4. Debian tükör országnak válasszuk Magyarországot, és a felkínált

lehetőségek közül válasszuk a ftp.hu.debian.org –ot.

5. HTTP proxyra nem lesz szükség.

ftp://ftp.hu.debian.org/


40 | O l d a l

6. A GRUB egy rendszerindító, pontosabban „boot loader” szoftver. Ennek

helyét adjuk meg a partíciós tábla MBR-jébe ( „Master Boot Record” az adott

tár első 512 byte-ja), ami legtöbbször a /dev/sda.

Az említett beállítások után kezdődik a tényleges telepítés. A rendszer

automatikusan újraindul, majd jelzi, ha elkészült. Telepítés után jelentkezzünk be a

konzolon, vagy ha saját gépünkről szeretnénk folytatni, jelentkezzünk be Putty-al a

már eméített módon. Szerencsére, alapbeállításként bevan kapcsolva az SSH, így

a lokális IP címmel és a megszokott 22-es porttal kapcsolódhatunk. (17. ábra)

17. ábra

7. Bejelentkezés után frissítsük az operációs rendszert a legújabb változatra.

~# apt-get update, az ~# apt-get upgrade parancsot használjuk.

8. Az ~# omv-initsystem paranccsal érvényesítsük és inicializáljuk a

jelenlegi verziót, majd a ~# poweroff paranccsal állítsuk le a rendszert.

A rendszer mostantól él, a telepítéssel elkészültünk. Leállítás és áramtalanítás után

csatlakoztathatóak a merevlemezek és elkezdődhet az OMV konfigurálása.

Az OMV konfigurálása

Ahogy az a Synology DSM esetében megszokhattuk, az OMV-nek is van saját

grafikus felülete, ahogy parancssor használat nélkül is elvégezhetjük a szükséges

beállításokat, ehhez azonban segítségül kell hívni egy konfigurációs

segédprogramot. Az indításához a ~# omv-firstaid parancs meghívására van

szükség. Az elindított konzol applikációval automatikusan betudjuk állítani a

hálózatot, és eltudjuk indítani a GUI-t. Ehhez először futtassuk le a „Configure

network interface” - majd a „Configure web control panel” –modult.


41 | O l d a l

Ezzel lehetőség nyílik a böngészőből elérni a NAS IP címére hivatkozva a grafikus

felületet. A GUI-n elérhető beállításokat egy virtuális felhasználó az „admin” –végzi.

Így ahhoz, hogy elérjük a teljes konfigurációs listát, ezzel a felhasználónévvel kell

belépnünk. (Érdekes, hogy semmilyen más felhasználó nem éri el a részletes

funkcióit csak az „admin”.) Az alapértelmezett jelszó : openmediavault. Sikeres

belépés után, egy letisztult és kifinomult felülettel találkozunk. Hasonlóan az

előzetesen bemutatott DSM-hez, itt is menük és al-menük rendszerén át történhet

a paraméterezés.

Rendszerindító konfigurációk

Első feladat, a „Flash” – bootolás biztonságossá tétele. Mivel alapvetően

merevlemezre írt szoftverről van szó, így nem alapértelmezett a memóriakártyára

írt operációs rendszer. Ehhez szükségünk van egy kiegészítő modul telepítésére. A

bővítmények kezelését a „Rendszer = > Bővítmények” menü alatt tudjuk elérni.

Telepítenünk kell az OMV-Extras nevű bővítménycsomagot mellyel elérhetővé

válnak új beállítási lehetőségek. A belső keresőn keresztül megtalálhatjuk a „Flash

Memory Plugin-t”. Ha ezt engedélyeztük, újra kell definiálnunk az úgynevezett

„mount point”-ot, tehát a csatlakozási pontot az „fstab”katalógusban. Az /etc/fstab

fájl határozza meg, hogy a lemezek partícióit, más blokkeszközöket, vagy távoli

fájlrendszereket hogyan csatolunk a fájlrendszerünkbe.

A ~# nano /etc/fstab paranccsal, módosítva az említett file-t, kitudjuk zárni,

hogy a „Flash” megajtó olvasásakor attribútumai újraíródjanak. A /dev/sda1-hoz,

mely esetemben a rendszer partíciót jelöli, hozzáadjuk a noatime és a

nodiratime opciót, továbbá kikommentáljuk (#) a „Flash” számára kártékony

swap partíciót. Ezzel biztosítjuk, hogy áramkimaradás, vagy a rendszer

összeomlása után is a már felkonfigurált operációs rendszerünk vezérelje az

eszközt. (18. ábra)

18. ábra


42 | O l d a l

Most, hogy a memóriakártyáról tudjuk futtatni az operációs rendszert, mind a két

merevlemezt felhasználhatjuk adattárolási célokra. Mivel az OMV NAS elsősorban

archív funkciókat lát el, a legfontosabb irányelv a biztonságos tárolás. A kötet

létrehozásakor, RAID0, JBOD, vagy RAID1 közül választhatunk hisz két lemez áll

rendelkezésünkre. Esetemben a RAID1, azaz adattükrözés a kézenfekvő. A

fizikálisan /dev/sdb és /dev/sdc meghajtóból létrehozhatunk egy logikai kötetet mely

a /dev/md0 meghajtó nevet viseli. Ahhoz, hogy ez a logikai egység is filerendszerbe

legyen csatolva, a már említett fstab katalógusba (19. ábra) felkell vezetni a kötet

csatlakozási pontját. A ~# blkid paranccsal megnézhetjük a fizikai és logikai

kötetek egyedi azonosítóját a „UUID”-t. Ezzel az azonosítóval, vagy a pontos fizikai

csatlakozással tudunk a kötetre hivatkozni és megadni a kívánt „mount point”-ot,

illetve további opciókat.

19. ábra

Ha az fstab tartalmazza a kötetinformációkat és a csatlakozási pontot, a

~# mount /ArchData paranccsal felcsatolhatjuk a meghajtót és elkezdtetünk

vele dolgozni.

Az OMV, amennyire szabad felhasználású, annyira ragaszkodik az

implementációjához. Ez alatt azt értem, hogy hiába lehet minden beállítást konzolon

is eszközölni, a GUI egyszerűen nem képes a „Command Line” módosításokat

feldolgozni. Ahhoz hogy maradéktalanul hasznosítani tudjuk az operációsrendszer

egyes moduljait, ezen a ponton döntenünk kell, hogy melyik útvonalat választjuk.

Innentől a grafikus felület beállításait alkalmazom.


43 | O l d a l

Felhasználók, Fileszolgáltatások

A meghajtó felcsatolása után, elkezdhetjük a megosztott mappák létrehozását. Az

OMV esetében ez felhasználó és file szolgáltatás függvénye, ráadásul nem minden

szolgáltatás keresztezhető. Akár FTP, NFS, vagy SMB protokollal hozunk létre

megosztást, minden esetben megkell jelölni a jogosult felhasználókat, illetve

minden megosztást saját kezűleg létrehozni és hozzáadni. Ezt, mivel az OMV-nek

nincs beépített grafikus fileok, mappák és könyvtárak tallózására alkalmas felülete,

konzolon kell kalibrálni, majd a GIU-n hivatkozni, ahogy a 20. ábrán látszik:

20. ábra

A DSM-hez képest, a NAS elérését tekintve egy elég nagy hiányossággal

találkozunk. Az OpenMediaVault sajnos alapfunkciót tekintve nem támogatja a

távoli, nyílt hálózatról való elérést. Nincs dedikált DDNS kiszolgálója, így csak külső

szolgáltató által biztosított az internetes elérés. Például NO-ip, DNSdynamic,

CHANGEIP.com. Ezen szolgáltatások legtöbbször csak kezdő periódusban

ingyenesek, vagy ha tovább, akkor igencsak korlátozottan (egyidejű csatlakozások

korlátozása, limitált portok, stb..) Legtöbbször a beállítása hosszú és bonyolult.

Mivel ez a NAS is lokális hálózatra van kötve (ahogy a másik is), nincs szükség

internetes elérhetőségre.

A felhasználók legmagasabb számát, a hardveres erőforrás változatai tükrében, az

OMV nem maximalizálta, ugyanakkor tartománykezelésre, vagy LDAP-ra már nem

képes. A felhasználók jogkörét hasonló egyszerűséggel megszabhatjuk, illetve

csoport szintű engedélyezés is ugyanúgy lehetséges.


44 | O l d a l

Előny, hogy a rendszert, root felhasználóként tudjuk irányítani. Minden joggal

élhetünk és minden felhasználó tevékenységét tudjuk szabályozni. Ez a lehetőség

sajnos hiányzik a Synology NAS-ból. Hiába telepítjük és jelöljük ki az „admin”

felhasználót, root jogkörünk sosem lesz.

Összegezve, habár a Synology DSM egy kötöttebb és korlátozottabb célszoftver,

az OMV jóval közelebb áll a konzolos működéshez, nagyobb szaktudást és

hosszasabb paraméterezést igényelhet. A DSM a kezünkre adja az opciókat, az

OMV esetében legtöbbször kutakodni kell. Platformfüggetlenségének

köszönhetően, a kalibrációs lehetőségek rendkívül sokszínűek, így előfordulhat,

hogy a fejlesztői dokumentációk sem nyújtanak biztos megoldást az adott

problémára. Ugyanakkor az OMV egy teljes értékű NAS operációs rendszer,

számos fejlesztési lehetőséggel, akár multimédia funkciókkal. Ha nem igényelünk

széleskörű mobil elérést és komolyabb szinten szeretnénk vagy tudunk foglalkozni

a Debian rendszerekkel, az OpenMediaVault, jó hátteret tud biztosítani adataink

tárolásához és feldolgozásához.


45 | O l d a l

NAS-OK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA

NAS Backup

Előfordul olyan eset akár még otthoni körülmények között is hogy a NASon tárolt

adatokról szeretnénk biztonsági mentést készíteni. Erre a Hyper Backup –nevezetű

DSM alkalmazás használható. A biztonsági mentési cél lehet egy helyi megosztott

mappa, egy külső eszköz, egy másik Synology NAS eszköz, egy rsync-szerver vagy

egy nyilvános felhőszolgáltatás.

Mint már említettem feladataim közé tartozik egy másik NAS rendszer bemutatása

és használata. Ez a NAS egy laptopból átalakított OpenMediaVault szabad-

felhasználású, operációs rendszert használó rsync kompatibilis eszköz.

Rsync [9]

Definíció - Mit jelent az Rsync?

Az Rsync szoftveres eszköz a fájlmappák és könyvtárak szinkronizálására.

Használható távoli szerverre való filok feltöltésére, és jól használható az adatátvitel

minimalizálására, helyi filok tükrözésének kezelésekor. Az Rsync használható

szimpla adatmásolásra vagy háttérben futó démonként. Különösen hasznos a fájl

átviteléhez szükséges sávszélesség szabályozásában.

Az Rsync az rcpt- és az scp-t hivatott felváltani. Széles körben használt, rugalmas,

gyors, szkriptelhető. Alapvetően GNU / Linux rendszerekre írt, de ma már

használható Windows-on is

Részletesebben:

Eredetileg Andrew Tridgell, Wayne Davison és Paul Mackerras írta, 1996. június

19-én jelent meg. Ez szabad szoftverként elérhető (GNU General Public License)

Főleg a webes fák szinkronizálására használták a teszt („stagein”) és az éles

(„production”) rendszerek között. Az Rsync alkalmas nagy mennyiségű adat

átvitelére, lehetővé téve az ultragyors és hatékony biztonsági másolatokat.


46 | O l d a l

Az Rsync két módban tud működni. Képes tömörítve és rekurzívan file-okat és

könyvtárakat másolni távoli szerverekre, illetve képes démon módban a háttérben

futni ütemezett feladatokat ellátva. SSH protokollt vagy „Remote Shell”-t (RSH, egy

Unix parancssori segédprogram) használ a filok kiszolgálásra általában TCP 873-

as porton. Támogatja az anoním vagy hitelesített rsync kiszolgálókat. Támogatja

továbbá linkek, eszközök, tulajdonosok, csoportok és jogosultságok másolását.

Nem igényel „root” jogosultságokat.

Biztonsági mentési feladat konfigurálása

Az Rsync és a Hyper Backup segítségével képesek vagyunk Synology NAS-unk

kijelölt mappáinak való biztonsági mentésére vagy szinkronizációjára. Ehhez

mindkét NAS-OS-t felkell ruházni a szükséges rsync kompatibilitással.

Az OMV-t szolgáltatás

engedélyezésén túl felkell készíteni

az adatfolyam fogadására. A GUI

„Szolgáltatások => Rsync” (21. ábra)

menüjében átkell kapcsolni a

„Szerver” fül-re ahol az

engedélyezésen mellett, létre kell

hozni egy un. „Rsync Modult”. A

Modulban kikell választani a már

létrehozott megosztott mappát, elkell

nevezni a megosztást, megkell adni

az engedélyezett felhasználót, aki

kezdeményezhet fájl másolást, illetve

megkell adni egy felhasználói

csoportot is. A „Chroot” és a

„Felhasználók hitelesítése” biztonsági

okokból jó ha bevan kapcsolva. A

„Hosztok engedélyezése” mezőbe

pedig legyen beírva a hoszt gép IP-je.

21. ábra


47 | O l d a l

A Synologynál a „Vezérlőpult =>

Fájlszolgáltatások” (22. ábra)

menüjében kapcsoljuk be a

szolgáltatást. Eztán a Hyper

Backupban is elkezdhetjük a

felkonfigurálni a feladatot.

Célhelynek választhatjuk a „Távoli

Rsync-szerver”-t így démon módba

használva az Rsyncet, vagy

választhatjuk a „Távoli adatok

másolása” célhelyet mellyel az egyszerűbb adatmásolás módban használjuk az

említett funkcionalitást. Ebben az esetben a kiszolgáló típust állítsuk „rsync

kompatibilis kiszolgáló”-ra, írjuk be az IP-címét. Adjuk meg a portot (alapértelmezett

873), és írjuk be az OMV-n felkonfigurált hitelesítési adatokat. Ha az IP-cím, a

felhasználónév és jelszó párosítás rendben van, a „Biztonsági mentés modul”

legördülő menüjében megkell jelennie az OMV-n felkonfigurált modulnak. A

következő ablakokon beállíthatjuk a menteni kívánt mappákat, majd a menteni

kívánt alkalmazásadatokat, majd beállíthatjuk a mentés folyamatát. Mint például a

küldési tömörítést, blokkszintű mentés engedélyezését, metaadatok mentését,

illetve bejelölhetjük, hogy a mentett filok az eredetiek törlése esetén

megmaradjanak-e, vagy sem. Továbbá hiába nem démon módban használjuk az

Rsyncet a Synology lehetőséget ad ezen feladat ütemezésére is. (23. ábra)

23. ábra

22. ábra


48 | O l d a l

A PHP WEBALKALMAZÁS

Az előzetes tapasztalatok alapján, a fenti módszerrel, elég problémásnak,

hosszadalmasnak éreztem a szerverek közötti kommunikációt, így annak

érdekében, hogy bemutathassam a Synology NAS webszerver funkcióit, továbbá

egy dinamikusabb megoldást kínáljak az archiválásra, létrehoztam egy, habár

kezdetleges, de működő PHP és MySql alapú webalkalmazást, mellyel

kitallózhatjuk a Synology NAS file-jait és továbbküldhetjük az OMV NAS-ra a helyi

hálózaton, de akár távoli vezérléssel is.

Synology webszerver

A Synology NAS gazdag web-hoszting funkciókkal rendelkezik. Ehhez

funkcionalitáshoz a Web Station (24. ábra) nevű alkalmazás telepítésével juthatunk

hozzá. A program segítségével, egyszerűen közzétehetjük weblapjainkat, akár

többet is egyszerre. Virtual Host támogatással és további HTTP / HTTPS

beállításokkal minden egyes példányhoz külön-külön. Lehetőségünk van többfajta

háttérszervert választani (Nginx, Apache), és részletes PHP beállításokat

eszközölhetünk, amelyet dinamikus, adatbázis-alapú, személyes vagy üzleti célú

webhelyek létrehozására alkalmazhatunk. Alapértelmezetten a már előre

létrehozott „web” könyvtár szolgál a weblap filejainak tárolására. Így ha ide tesszük

.html vagy .php kiterjesztésű weblapjainkat, azt könnyedén elérjük a domain név /

weblapnév böngészőbe való beírásával. -http://daninas.diskstation.me/proba.php

24. ábra


49 | O l d a l

FileTransfer Adatbázis

A Synology lehetőséget ad a phpMyAdmin telepítésére, mely egy platform független

PHP-ban megírt grafikus adatbázis menedzselő rendszer. Segítségével könnyen

létrehozhatjuk és konfigurálhatjuk a szükséges táblákat és kapcsolataikat.

Weblapom szorosan együttműködik az adatbázissal. DB mezők értékeinek

olvasásával és DB műveletekkel van például megvalósítva a filok, mappák

tallózása, az archiválandó elemek kiválasztása, illetve státusz értékek is helyet

kapnak benne.

A felépítése egyszerű. Összesen 6 táblát tartalmaz, melyeket a PHP szkript

futtatása során töltünk és használunk. Látható a 25. ábrán:

25. ábra

> LOGIN: A bejelentkezéshez szükséges hitelesítési adatokat tartalmazó

tábla.

> SYN_URL: Filok és mappák tallózásához tároljuk benne az elérési útvonalat.

Dinamikusa változik, mikor a könyvtárak között lépkedünk, a tárolt értékre

hagyatkozik a „Explorer”, ebből olvassa ki hogy hol áll aktuálisan a kurzor.

> SCHEDULE_STARTED: Egyetlen, egy hosszú karakteres mezőt tartalmaz,

funkciója: tárolni, hogy van-e megkezdett ütemezési feladat.

> SCHEDULE: Az archív ütemezés fő táblája. Mivel egyszerre több elemet is

archiválhatunk, szükség volt egy átfogó táblára, melynek egyedi azonosítója,

az S_ID jellemzi az aktuális feladatot, csoportosítva az archiválandó

elemeket.

> SCHEDULE_FILES: Az ütemezés részlet táblája. Ebben tároljuk a konkrét

elemek (filok, mappák) néhány jellemzőjét, attribútumait. Egyedi azonosítója

az SD_ID, mely abszolút jellemzi az ütemezett elemet.


50 | O l d a l

> ARCHIVE: Az archivált elemek táblája. Az ütemezés lezárása után,

elkezdődik az elemek átvitele a két szerver között. Ekkor ez a tábla is

feltöltésre kerül. Tartalmazza az archiválandó elemekre jellemző ID-kat, az

elkészült file nevét és egyéb attribútumokat, köztük egy a file-t jellemző

MD5_SUM értéket.

A program felépítése, működése [9, 12, 13, 18, 20]

A weblap alapvetően négy .php fileból és két .css fileból áll: bootstrap.css, login.css,

login.php, logout.php, dbconnect.php és a syntoomv.php. A bejelentkezési felületet,

egy a https://bootsnipp.com/tags/login -ről letöltött előre elkészített bootstrap kód

adja. A Bootstrap egy előre megírt front-end keretrendszer. Multifunkcionálisan

alkalmazható eszközkészletet kínál, aminek a segítségével gyorsabban,

átláthatóbban és hatékonyabban dolgozhatunk. A HTML struktúra és a CSS

tulajdonságok mellett számos JavaScript és JQERY bővítménnyel is rendelkezik

(adamlaki.com). A két .css file a megjelenítéshez szükséges objektumokat

tartalmazza, melyek példányosításával történik a formázás. Mivel e kódok megírása

nem az én munkám eredménye, részleteiben nem is mennék bele a működésbe.

Tulajdonképpen ez a bootstrap lényege. Modulszerű használhatóság, anélkül hogy

nekünk kellene külön definiálni az objektumokat.

login.php

A login.php felel a bejelentkezés hitesítéséért, elkezdi a munkamenetet („session”)

továbbá sikeres bejelentkezés esetén definiál egy „session változót”

($_SESSION['logged']), melynek tulajdonsága, hogy bármely hivatkozott lapon

elérjük a tartalmát, a szerveren tárolódik és meg is tartja annak értékét a szerver

újraindításáig, vagy manuális munkamenet leállításig. A hitelesítés az adatbázisban

tárolt adatokkal hasonlítja össze a $_SERVER['REQUEST_METHOD'] = "POST"

–on keresztül beérkező adatot. „A $_POST változó neveket és értékeket tartalmazó

tömb, melyek a HTTP POST metódussal lettek továbbítva. Az az információ, melyet

https://bootsnipp.com/tags/login


51 | O l d a l

egy űrlapról küldenek POST metódussal, láthatatlan a többi felhasználó részére, és

nincs korlátozva az információ mennyiségét illetően.” (http://web.progtanulo.hu).

Ahhoz hogy a php script-ben használni tudjunk adatbázist, létre kell hozni a

kapcsolatot. Érdemes a kapcsoló script-et kivezetni egy külön .php fileba, melyet

így elegendő a require_once paranccsal integrálni a lapba.

dbconnection.php

A dbconnection.php (26. ábra) felel az adatbázis kapcsolat kialakításáért. a PHP

nyelv objektumorientáltsága jóvoltából, a kapcsolat definiálása egyszerű.

Példányosítani kell a mysqli objektumot, ezáltal felépítve a kapcsolatot. Ha a

kapcsolat él, a példányon keresztül használhatjuk az objektum függvényeit, mint

például a query, close, connect stb… Szintaktikailag így épül fel:

new mysqli(IP,Felhasználó,Jelszó,Adatbázis név, port);

26. ábra

syntoomv.php

Ez a file a weblap legfontosabb, legalábbis legtartalmasabb eleme. Ebben van

implementálva, minden olyan weblap motor művelet mellyel a valódi funkcionalitást

megvalósítjuk. A programkódot hat részre tagoltam, az átláthatóság és a könnyebb

bemutathatóság érdekében. Ezek sorrendben: „Functions” (függvények), „Initial

State” (alapállapot), „Main Explorer” (főtallózó), „Scheduler” (ütemező), „Archive”

(archíválás) és végül „HTML”.


52 | O l d a l

Függvények

Azonos műveletek elvégzéséhez, illetve az ismétlődő kódsorok helyettesítésére

többek között függvények is használatosak lehetnek. Annak érdekében, hogy a kód

rövidebb, áttekinthetőbb legyen, több összetett művelet láncot is kivezettem. Szem

előtt tartva az agilis programozás alapelveit, igyekeztem beszédes elnevezéseket

adni a funkcióknak.

A program felépítéséből és működésből adódóan, zömében „If” –es elégazások, és

„POST” metódusok jellemzők. Ahhoz, hogy a weblap megfelelően reagáljon a

felhasználó navigálására, több esetben is implementálni kellett, a kirajzolást végző

HTML rész számára (is) szükséges, változó értékeket feltöltő kódokat.

A DrawToScreen() funkció (27. ábra) hivatott az főtallózó listaelemeit átadni.

Ennek a függvénynek minden egyes POST után lekell futnia, hiszen bármely

műveletet is végzünk, látnunk kell, hogy aktuálisan milyen mappában vagyunk.

Működése: az erre szánt adatbázis táblából kiolvassa az aktuális útvonalat (melyet

a tallózáskor használatos POST-ok módosítanak), a chdir paranccsal idemozgatja

kurzort, a scandir paranccsal átvizsgálja az adott helyet és a $LIST nevű tömb

(array) változóba eltárolja az elemeket.

27. ábra

A DrawSchedList($SCHEDULE_STARTED), hasonló célt szolgál és hasonlóan is

működik, mint a fent említett, ugyanakkor ennek van egy bemeneti paramétere,

mellyel azt adom meg, hogy az ütemezési feladat elkezdődött vagy befejeződött-e

már. Ennek megfelelően más – más feltétlenek kell eleget tenni az ütemezett lista

elemek kirajzolásához. Fontos tudni, hogy a ->fetch_all(MYSQLI_NUM)

adatbázis funkcióval, kétdimenziós táblateret kapunk, hiszen egy DB-beli tábla

gyakorlatilag egy kétdimenziós tömb (sorok, oszlopok). Mivel a függvényben egy

sor kerül lekérdezésre, az eredeti kétdimenziós tömböt átalakítom egy dimenzióssá

az array_map('current', $query_result) paranccsal. (28. ábra)


53 | O l d a l

28. ábra

A DrawArchivedList()funkció (29. ábra) is ezt a célt szolgálja, csak itt a már

archivált elemek listázása a cél. Ezt a listát is folyamatosan megkell jeleníteni az

első betöltéstől kezdve az aktuális archív feladat végrehajtása után is.

Növekményes listát ad, mely a tömb elem sorrend megfordítsa által, jön létre.

29. ábra

A OneValueQuery($query), egy egyszerűsítés mely az egy mezőértékű

lekérdezéseket gyorsítja meg.

A ConvertSize($bytes), egy méretkonverziós függvény , mely „emberi nyelvre”

alakítja át a byte-ban megadott méretet. Lényege hogy a bevitt byte értéket

megvizsgálva KB, MB, GB (stb) – formátumúvá alakítsa át. Ezt a bevitt szám 1024

hatványaival való oszthatóság vizsgálatával dönti el.

Az utolsó használt függvény a FolderSize($dir), mellyel rekurzívan

(mappákon belüli mappák tartalmát is vizsgálva) ki lehet nyerni a méretet byte-ban.

Ezt az úgynevezett „Elvis operátorral” valósítottam meg.


54 | O l d a l

Alapállapot

Ahhoz hogy az oldal újratöltésénél,”tiszta lappal” induljunk, definiálni kellett egy

programrészt mely inicializálja az adatokat, és eltüntetni a felesleges, le nem zárult

archív műveletek adatbázisbéli nyomait. (30. ábra) Ugyanakkor megkell említeni,

hogy a kód legelőször a már említett $_SESSION['logged'] változó

vizsgálatával kezdődik. Csak is abban az esetben történhet bármi, ha a változó él,

ergo megtörtént a bejelentkezés. Azt hogy az oldalt aktuálisan újratöltötték az

f($_SERVER['REQUEST_METHOD'] != "POST") {}

vizsgálatával tudjuk megállapítani. Tehát ha még nem érkezett POST, akkor

vagyunk az alapállapotban.

A következő rész lényege, hogy kezdőértéket adjon a már említett $LIST változónak

és kitörölje az adatbázisból, a megkezdett, de be nem fejezett archiválási /

ütemezési feladatok nyomait.

30. ábra

Főtallózó

A „Main Explorer” szekció felelős a mappák közötti navigációért. Előre, hátra, vagy

egyenesen vissza a gyökérmappába. A weblap betöltésekor a /volume1 –

gyökérmappa tartalmát láthatjuk. Minden mappa egy külön <input> mezőként van

definiálva a HTML szekcióban.

<input type = 'submit' name = 'move' class='btn btn-default'

value =".$LIST[$i].">


55 | O l d a l

indexe a ’move’, értéke pedig maga a listaelem, azaz a mappa neve melyre

kattintunk. Mint azt már említettem, az aktuális elérési útvonalat az adatbázis erre a

célra kijelölt táblájában tároljuk, így kattintás után POST metóduson keresztül,

hozzáfűzzük („append”) a ’/’ jelet és persze a hivatkozott mappa nevét a

mezőértékhez. Így a kibővített elérési útvonallal meghívva a chdir parancsot,

átállítjuk a kurzort a kívánt mappába és újraírjuk a $LIST tömb tartalmát az aktuális

mappa elemeinek listájával, minek hatására a HTML szekció újrarajzolja a

könyvtártartalmat. Ez a folyamat zajlik le minden esetben, amikor egy mappára

kattintunk. A kód látható a 31. ábrán

31. ábra

Visszafelé is hasonlóan működik az eljárás, de természetesen erre egy dedikált

„Back” – vissza gomb áll rendelkezésre (32. ábra). A fő különbség, hogy az

adatbázis tábla URL mezejéből most elvesszük az utolsó ’/’ utáni részt, ezzel

biztosítva a hátralépést. Továbbá rendelkezésre áll egy „Home” gomb is mellyel

töröljük az URL mező tartalmát, így csak is a BASEDIR mező érték lesz átadva, ami

permanens /volume1 azaz a gyökér könyvtár.

32. ábra


56 | O l d a l

Ütemező

Az archiválás alapfeltételeit az ütemező szekció definiálja. Minden esetben megkell

nyitni egy ütemezési feladatot. Ezt a weblap „Start schedule” – gombjával tehetjük

meg. (33. ábra) Az ütemezés megkezdésekor, bekerül egy rekord az adatbázis

SCHEDULE táblájába, egyelőre még elég kevés értékkel, viszont létrejön az S_ID

mely az egész ütemezési feladatot jellemzi. Ezenkívül a SCHEDULE_STARTED

tábla STARTED mező értéke ’Y’ –re, azaz megkezdett-re áll.

33. ábra

A következő lépés az elemek ütemezési listára való felvétele. Ez egyszerűen a file

vagy mappa neve mellett található - jellel hozzáadhatjuk az archiválandó elemek

listájához. Nem probléma, ha különböző mappából szeretnénk elemeket

hozzátenni, az ütemezés megkezdése után is tallózható a tartalom. Az említett nyíl,

a HTML szekcióban definiált <button>, melynek indexe ’schedule’ és az értéke

maga a file vagy mappa elérési útvonala (neve) kibővítve egy ’+’ - jellel, mely jelzi,

hogy hozzáadni szeretnénk a listához.

<button type='submit' name = 'schedule' value

='".$LIST[$i]."+' style='border: 0; background:

transparent;'>.

A gomb lenyomásakor, meghatározásra kerül néhány az elemre jellemző

attribútum, mint például az utolsó módosítás dátuma, teljes elérési útvonala stb…

Továbbá rekord kerül a SCHEDULE_FILES táblába, hozva az előzetesen létrejött

S_ID-t és létrehozva a file/mappára jellemző SD_ID-t. Az SQL itt úgy lett megírva,

hogy képes legyen ellenőrizni, hogy van-e, a táblában, a beszúrni kívánttal


57 | O l d a l

megegyező elérési útvonalú elem. Csak akkor ír be, ha még nincs. A duplikáció ez

által kivan szűrve. A kód látható a 34. ábrán:

34. ábra

A listaelemeket el is távolíthatjuk az ütemezési feladatból, ehhez a listaelem mellett

megjelenő - jelre kell kattintani. Hasonlóan a hozzáadó verziójához ez is egy

<button> melynek indexe ’schedule’ és értéke az elem neve, viszont itt egy ’-’ –

kapcsolóval ellátva. Így jelezve, hogy az elemet eltávolítani szeretnénk. A POST

értéke továbbra is az elem elérési útvonala (neve), így az adatbázisból is, a neve

és a kinyert SD_ID által törölésre kerül a rekord. A kód látható a 35. ábrán:

35. ábra

Az archiváláshoz az ütemezést zárni kell. Ezt az „End schedule” (37. ábra) gombbal

tehetjük meg. Megnyomásakor STARTED mező értéke visszaáll ’N’ –re, továbbá

kitöltésre kerül az ütemezés megkezdésekor létrejött SCHEDULE tábla rekordjának,

hiányzó mezőértékei. Kiszámításra kerül például a SCHED_SIZE mező érték, mely

az S_ID-hoz tartozó összes file/mappa méretét összeadva számolódik. Ebből az

összméretből, készül egy időbeni becslés, mely megsaccolja az archiválási

folyamat várható időtartamát. A számítás mögött a logika, roppant egyszerű, saját

tapasztalataim alapján, 50MB-nyi adat előkészítése(zipp) és átküldése a másik

szerverre, ráhagyással, 10 másodpercbe telik. Az ütemezés lezárásakor, az


58 | O l d a l

összméret és az időtartam átadódik a HTML szekciónak mely, megjeleníti az

információt az ütemezett elemek alatt, egy „radio” gombbal. Az archiválás csak

akkor kezdhető meg, ha ez bevan jelölve, így figyelmeztetvén a felhasználót. Ahogy

az a 36. ábrán megfigyelhető:

36. ábra

Az „End schedule” gomb megnyomása esetén a következő kód fut le:

37. ábra


59 | O l d a l

Archíváló

Az archiválás technikai megvalósítása két fő szekcióból áll. Az első a kiválasztott

elemek egyenkénti becsomagolása („zippelése”) (38. ábra), a második az adat

transzfer. A becsomagolás megkezdéséhez, három feltételnek kell teljesülnie:

legyen lezárva az ütemezési feladat, legyen elfogadva a várható időtartam, illetve a

SCHEDULE tábla ZIP_SUCCESS_FLAG-je is legyen ’N’ értékű. Ha a feltételek

teljesülnek, beírja a START_DATE-et a SCHEDULE táblába, majd minden a

$SCHEDULE_LIST tömb elemét egyenként átnevezi, elhelyezi és becsomagolja. A

csomagoláshoz a Linux „zip” alkalmazása hívódik a PHP script-be. Mivel könyvtárak

is csomagolásra kerülnek a rekurzivitás elengedhetetlen. Szerencsére a PHP nyelv

lehetőséget ad külső konzol nyelvek használatára, ehhez a shell_exec parancsot

lehet alkalmazni. A „zip” program a következő kép működik:

zip –opciók | hova/milyen/néven | honnan/mit. Tehát szabad kezet ad a

névkonvenció létrehozására és a becsomagolt elemek direkt elhelyezését is

megkönnyíti. A létrejövő file neve nem csak szemléletes, de értékátadó funkcióval

is bír. A séma: NAME_LMD_SIDxxx-SDIDxxx.zip. Az így elkészült filet könnyen

lehet azonosítani és felvezetni az adatbázis ARCHIVE táblájába. A becsomagolt

fileok /volume1/Backup/TRANSFER – mappába kerülnek. Miután a

$SCHEDULE_LIST tömb elemei is teljes elérési útvonalak, ezért a ciklusban

elhelyezett Linux parancs kényelmesen meghívható és paraméterezhető. A zip-hez

szükséges –r kapcsoló a rekurzivitást jelöli, a -0 pedig hogy a csomagolás

sebessége legyen előtérben, mint sem a tömörítés mértéke.

shell_exec("zip -r -0

/volume1/Backup/TRANSFER/".$item."_".$modtime."_SID".$current

_max_S_ID."-SDID".$SD_ID.".zip ".$SCHEDULE_LIST[$i]."");

38. ábra


60 | O l d a l

SSH csatorna megnyitása

Az adattovábbítás a két szerver között ugyancsak egy Linux szoftver meghívásával

történik, a már korábban említett Rsync programmal. Sajnos ennek használata

korántsem olyan egyszerű, mint a fent említett zip. Ahhoz hogy PHP scriptben

használható legyen az alkalmazás, elkell érni, hogy meghívásakor ne kérjen külön

jelszót a távoli szerverhez. Ezt „SSH Pipe” azaz SSH csővezeték kialakításával

tudjuk elkerülni. A dedikált csővezeték RSA kulcspárokra épül. Az RSA kódolás egy

aszimmetrikus (nyílt kulcsú) titkosító algoritmus. „Az RSA-titkosításhoz egy nyílt és

egy titkos kulcs tartozik. A nyílt kulcs mindenki számára ismert, s ennek

segítségével kódolhatják mások nekünk szánt üzeneteiket. A nyílt kulccsal kódolt

üzenetet csak a titkos kulccsal tudjuk dekódolni” (Wikipedia).

Az SSH kulcspár létrehozását a Synology NASon kell elkezdeni. Konzolon való

bejelentkezés után, az ~# ssh-keygen nevezetű programot kell elindítani. Fontos

tudni, hogy bármi, amit a Web Station-ön keresztül működtetünk a „http” felhasználó

által fog történni. Ergo a weblapunkon keresztül hívott Linux parancs is ezen

felhasználó nevében hívódik. Sajnos „http user”-ként nem tudunk bejelentkezni, így

tovább bonyolódik a helyzet. Minden felhasználónak van egy saját „home” mappája.

A manuálisan hozzáadott fiókoknál nincsen probléma, kivétel nélkül a

var/services/homes/.. mappán találhatóak. Viszont a virtuális, DSM-en belül

nem látható felhasználóknak máshol. Hogy megtudjuk a ~# nano etc/passwd

katalógust kell megnyitni, ahol megtalálhatjuk:

http:x:1023:1023::/var/services/web:/bin/false

Ahhoz hogy a „http” felhasználó tudja használni az általunk definiált SSH csatornát,

a var/services/web mappába kell létrehoznunk a kulcspárt. A következő lépés

átküldeni a távoli szerverre a publikus kulcsot. Ennek több féle módja lehet,

ugyanakkor a legtöbb Linux rendszeren létező ssh-copy-id programmal ezt

megtudjuk tenni. Sajnos a Synology Linuxán ez nem létezik, és mivel sem apt-

get, sem yum, mint csomagkezelő szoftverek nem állnak rendelkezésre, telepíteni

se tudjuk. Egy nagyon alternatív megoldást találtam. Kimásoltam az OMV-nason

telepített ssh-copy-id forrás kódját és beletettem egy .sh fileba a Synology NAS-on:

/ssh-copy-id.sh -i /var/services/web/.ssh/id_rsa.pub

[email protected]


61 | O l d a l

Ezután ellenőrizni kell, hogy az OMV ~/.ssh/authorized_keys filejába belekerült-e, a

hivatkozott kulcs. A Synology-n a kövekezőképpen kell megváltoztatni a

hozzáférést a létrehozott kulcsoknak és a mappának:

.ssh mappa: 700 (drwx------)

Publikus kulcs: 644 (-rw-r--r--)

Titkos kulcs: 600 (-rw-------)

A hozzáférés szabályozását a ~# chmod paranccsal tudjuk kezelni. Ha ez megvan,

a ~# chown paranccsal megkell változtatni a nevezett elemek tulajdonosát a „http”

felhasználóra. Az utolsó lépés megint az OMV NAS-on történik: ~# nano

/etc/ssh/sshd_config filban megkell keresni a StrictModes sort és a

StrictModes yes -t => StrictModes no -ra kell változtatni. Mentés után a ~#

sudo service ssh restart parancs meghívásával újraindítjuk az SSH

szolgáltatást. Így már lehetséges lesz a –e ssh kapcsoló beiktatásával, jelszó

nélkül működésre bírni az Rsync-et.

File transzfer

Mint följebb említettem, a „zipp”-elt filok egy adott könyvtárba kerülnek. Ezt a

mappát szkennelve, feltöltésre kerül a $TO_ARCHIVE_LIST tömb. A tömbből csak

azokat az elemeket vesszük figyelembe, amelyek nevében megtalálható az

aktuális, az ütemezést jellemző S_ID. Az Rsync parancs maga így néz ki:

'rsync -avz -e ssh

/volume1/Backup/TRANSFER/"'.$TO_ARCHIVE_LIST[$i].'"

[email protected]:/srv/dev-disk-by-label-ArchData/ArchData';

Szintaktikailag nem túl bonyolult:

rsync –opciók honnan/mit felhasználó@ip-cím:/hova/tegyem/

Ugyanakkor a parancsot, mivel szóközök az elválasztók, mindenképp egy sorba kell

írni. A képen (39. ábra) csak az olvashatóság miatt tördeltem el a sorokat. A korábbi

shell_exec helyett exec parancsot kell használni, hogy futási eredményt

meglehessen vizsgálni és annak megfelelően további műveleteket definiálni.


62 | O l d a l

Sikeres futás esetén az ARCHIVE táblába rekord kerül, mely tartalmazza a filehoz

tartozó ID-kat, a file nevét, az eredeti elérési útvonalát, méretét, utolsó módosítás

dátumát, az archiválás dátumát, és egy a filet leíró „MD5 hash”-t.

39. ábra

HTML

A syntoomv.php file utolsó része a HTML szekció. Ez a rész felel a weblap

megjelenéséért. Lényegében alapvető HTML formázás bootstrap objektumokkal

kiegészítve.

40. ábra


63 | O l d a l

A HTML kódba ágyazott PHP ciklusok valósítják meg a dinamikus megjelenítést. A

weblap lényegében egy nagy táblázat, melynek három oszlopát további táblázatok

alkotják. Az első belső táblázat az aktuális kurzorpozíciónak megfelelően a $LIST

tömb elemeit jeleníti meg. (40. ábra) A kirajzolást két „for” – ciklus végzi. Az egyik a

mappákat jeleníti meg, a máik a fileokat. A szimbolikus linkek (@kezdetű) és a

ponttal jelzett elemek kiszűrésre kerülnek.

substr($LIST[$i],0,1)!="@"&&$LIST[$i]!=".."&&$LIST[$i] != "."

Soronként négy oszlop van. Az első tartalmazza a mappák/filok neveit, a második

a filok méretét, a harmadik az utolsó módosítás dátumát, a negyedig pedig az

ütemezés ikonját. A fejlécet <th> HTML tag-ek közé írt érték alkotja. Az első oszlop

az aktuális hely, mely dinamikusan változik tallózáskor. A második, harmadik

statikus. A negyedik fejléc oszlop tartalma pedig a „Start schedule” gomb. A lábléc

is négy oszlopból áll, viszont a 3. és a 4. összevan vonva. A „Back”, a „Home” és az

„End schedule” gomboknak ad helyet. A lábléc egyébként mindig az utolsó lista

elemet követően rajzolódik ki $i ==(count($LIST)-1).

A főtábla további két oszlopa, az itt látható két táblázat. (41. ábra) Hasonlóan a

föntihez itt is ciklusokkal pásztázott tömbök szolgáltatják a megjelenítendő sorokat

és oszlopokat. A baloldali oszlop tartalmazza az archiválásra ütemezett elemek

listáját.

41. ábra

.


64 | O l d a l

A $SCHEDULE_LIST tömb elemei adódnak át. Két oszlopa van, az egyik az elérési

útvonal (név), a másik az ütemezésből való kivételt szolgáló gomb. Mint említettem,

az ütemezési feladat lezárása után egy figyelmeztető jelenik meg, melyet a „radio”

gomb megnyomásával nyugtázni kell. Ez után már probléma nélkül kattinthatunk a

tábla fejlécében található „Archive” gombra.

A főtábla utolsó oszlopa a már archivált elemeket hivatott jelezni. Az

$ARCHIVED_LIST tömb változó szolgáltatja a megjelenítendő tartalmat. Egy sor

egy oszlop. Ez a tábla még további fejlesztésre szorul, lehetne sokkal informatívabb.

Összegzés, jövőbeni lehetőségek

A korábban bemutatott biztonsági mentési feladat létrehozásánál, jóval

egyszerűbben lehet kezelni, és kényelmesebben lehet használni. Bár ez adódhat

abból is, hogy nincsenek beállítási lehetőségek, nem paraméterezhető. Azzal

viszont, hogy sikerült Rsync implementációval megvalósítani az adatmásolást,

ugyanúgy kamatoztathatjuk, a biztonságot, a nagy sebességet és persze az

inkrementális adatmentést, melyet a szoftver biztosít. Ugyanakkor ez a weblap még

nagyon sok tekintetben fejlesztésre szorul. Rengeteg lehetséges funkcionalitás nem

került még leprogramozásra. Jövőbeni fejlesztési lehetőségek közé tartozik, a több

felhasználós kiszolgálás, az archiválás konkrét időpontra való átütemezése,

reszponzív, platformfüggelten webes elérés biztosítása, esetleg a program

alkalmassá tétele a „multi-processing”-re. Ezáltal, az archiválási folyamat közben

is használható lenne a web alkalmazás. Az igazán jó megközelítés persze az lenne

ha a program fellenne készítve, hogy könnyedén implementálható legyen már NAS

rendszerek között is, ezáltal egy „portable” verzió is elkészülhetne.


65 | O l d a l

ÖSSZEFOGLALÁS

A szakdolgozat elkészítésével sikerült mélyebb betekintést nyernem a NAS-ok

világába. A technológia elméleti megismerése után, létező NAS rendszerek

gyakorlati megvalósításait is tanulmányoztam.

Részem volt komplex rendszertervezésben, melyet a kezdetektől a végkifejletig

sikerült önállóan megvalósítani. Megtapasztaltam, mennyire nehéz feladat

kiszolgálórendszert kiépíteni.

A feladatom az volt, hogy megismerjek két eltérő NAS rendszert, telepítsem,

konfiguráljam és létrehozzak egy otthoni kiszolgálót, mely felhasználva a szükséges

technológiákat, adatkapcsolatot alakít ki a két NAS között.

A rendszerek beállításánál és összehangolásánál, sikerült használható tudást

szereznem Linux és Shell Script területen. A webalkalmazás létrehozásával, jó

alapokra tudtam helyezni és kitudtam bővíteni PHP tudásomat. Láthattam, hogy a

gyakorlatban milyen kapcsolatok vannak a különféle programozási nyelvek, az

adatbázis és a hálózati ismeretek között. Sokkal tisztábban látom az

összefüggéseket, ezáltal úgy érzem közelebb kerültem a szakmához.

A jövőben szeretném a most elsajátított ismereteket tovább fejleszteni, szeretnék a

PHP és az adatbázis kapcsolattal részletesebben foglalkozni. Úgy gondolom, hogy

a feladat elkészítése során, rengeteg olyan impulzus ért, ami megerősíti bennem a

szakmai irányultságot, motivál, ezáltal jobban körvonalazódik az informatikai

jövőképem.


66 | O l d a l

SUMMARY

By completing my thesis, I gained a deeper insight into the NAS world. After the

theoretical knowledge of technology, I also studied the practical implementations of

existing NAS systems.

I've partially realized what is the a complex system design, about. Which was

accomplished independently from the beginning to the end. I have experienced how

difficult it is to build a server system.

My ojective was to get acquainted with two different NAS systems, install, configure,

and create a home server, that uses the necessary technologies to create a data

connection between the two NASs.

During the setting up and synchronizing systems, I've been able to get useful

knowledge in Linux and Shell Script. By creating the web application, I was able to

provide a good base for - and expand my PHP knowledge. I could see in practice

what connections exist between the different programming languages, the database

and the network knowledge. I can see the relationships much more clearly, so I feel

closer to the profession.

In the future, I would like to develop the knowledge that I have now acquired, and

I’m more interested in details with PHP and the database connection. I think that

during the course of the assignment, there were a lot of impulses that reinforce my

professional orientation, motivate me, so my vision of the IT is better outlined.


67 | O l d a l

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Hálás köszönetemet szeretném kifejezni Szűcs Miklósnak szakdolgozatom

elkészítésében nyújtott segítségéért és támogatásáért.


68 | O l d a l

IRODALOM JEGYZÉK

[1] Sima Dezső, Schubert Tamás , ADATKÖZPONTOK, Typotex kiadó, 2011

21 – 32. old

[2] Sima Dezső, Schubert Tamás , ADATKÖZPONTOK, Typotex kiadó, 2011

37 -44. old

[3] „Network – attached storage”, https://en.wikipedia.org/wiki/Network-

attached_storage

[4] „Technical and Solution White Papers from Synology”,

https://www.synology.com/hu-hu/support/white_paper

[5] „Milyen merevlemezt vegyek?”,

https://prohardver.hu/tema/milyen_winchestert_vegyek_3/index.html

[6] „Így működik a RAID | PC World”, https://pcworld.hu/hardver/igy-mukodik-a-

raid-156446.html

[7] „DLNA az ismeretlen ismerős”, https://pcworld.hu/kozelet/dlna-az-ismeretlen-

ismeros-64777.html

[8] „DAS vs. NAS vs. SAN. What is the best virtual storage” ,

https://www.computerweekly.com/tip/DAS-vs-NAS-vs-SAN-Which-is-best-for-

virtual-storage

[9] „Rsync (Remote Rsync)”, https://www.tecmint.com/rsync-local-remote-file-

synchronization-commands/

[10] „DiskStation Manager – Knowledge Base”, https://www.synology.com/hu-

hu/knowledgebase/DSM/tutorial

[11] „Fstab Community Help Wiki”, https://help.ubuntu.com/community/Fstab

[12] „Rsync, how to use in php fiile”,

https://www.digitalocean.com/community/questions/rsync-how-to-use-in-a-php-file


69 | O l d a l

[13] „How to copy files with Rsync over SSH”,

https://www.digitalocean.com/community/tutorials/how-to-copy-files-with-rsync-

over-ssh

[14] „openmediavault Documentation” ,

https://media.readthedocs.org/pdf/openmediavault/latest/openmediavault.pdf

[15] „OpenMediaVault – IT cafe összefoglaló”,

https://itcafe.hu/tema/openmediavault_ingyenes_nas_kezelofelulethez_hason/inde

x.html

[16] „Skálázhatóság” ,

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sk%C3%A1l%C3%A1zhat%C3%B3s%C3%A1g

[17] „Mit lehet kezdeni az egyre növekvő adathalommal”, https://bitport.hu/mit-

lehet-kezdeni-az-egyre-novekvo-adathalommal

[18] „Synology DiskStation DS216play 2-lemezes NAS”,

https://lejatszo.hu/?oldal=termek&termid=1995#rovid-ismerteto

[19] „Porttovábbítás”,

https://hu.wikipedia.org/wiki/Porttov%C3%A1bb%C3%ADt%C3%A1s

[20] „Az RSA -eljárás”, https://hu.wikipedia.org/wiki/RSA-elj%C3%A1r%C3%A1s

A hivatkozások utolsó ellenőrzése: 2018.05.06.


70 | O l d a l

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

a nas-ok lehetőségei napjainkban - university of...

Documents