a nemzeti vidékstratégiáról és a darányi ignác...

GAZDÁLKODÁS 56. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2012 162

A Nemzeti Vidékstratégiáról és a Darányi Ignác Tervr l

VISKI JÓZSEF – CZENE ZSOLT

Kulcsszavak: agrárpolitika, nemzeti vidékstratégia, vidékfejlesztés,

fenntartható gazdálkodás.

ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A magyar vidék, a vidéki élet min ségének javítása, a vidék népességmegtartó és foglalkoztatási ereje, a vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszer-gazdaság helyzete, az élelmiszer mennyisége, min sége, tájaink, gazdálkodási kultúránk sok-szín!sége nemzetstratégiai jelent ség! területek. Magyarország kormánya kiemelt hangsúlyt helyez ezekre a feladatokra. A 21. századi kihívásoknak megfelelni tudó, élhet vidék megteremtéséhez átfogó vidék- és agrárpolitikai fordulatra van szük-ség. A vidékfejlesztés során kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a fenntarthatóságra való törekvés, az ezen elveket tiszteletben tartó mez gazdaság, a környezet- és tájgaz-dálkodás, a vidéki élet lehet ségeinek biztosítása. A Vidékfejlesztési Minisztérium e közös célokat a Nemzeti Vidékstratégia, illetve annak nemzeti stratégiai programjai megvalósításával kívánja elérni.

A 2010–2011 között kidolgozott, 2012 márciusában a kormányzat által elfogadott Nemzeti Vidékstratégia a vidék átfogó fejlesztését t!zi ki célul, beleértve a táji, termé-szeti értékek meg rzését és az er források fenntartható hasznosítását, a vidéki tele-pülések fejlesztését, a vidéken él k életmin ségének javítását a foglalkoztatás, az el-érhet szolgáltatások, képzési lehet ségek biztosításával, központi helyen a mez - és élelmiszer-gazdaság min ségi fejlesztésével, piaci szerepünk jelent s növelésével. A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának átfogó programja az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó intézkedések mellett a nemzeti költségvetésb l megvalósu-ló programokat (pl. Tanyafejlesztési Program), a jogi szabályozás korszer!sítését, az intézményi m!ködés megújítását és a szemléletformálás feladatait is magában fog-lalja. Ez az átfogó program kapta a Darányi Ignác Terv nevet.

SZEMLE

BEVEZETÉS

A Nemzeti Vidékstratégia megfogal-mazása szerint hazánk történelme során, nehéz helyzetekben, a vidéki gyökerek-b l táplálkozva, a közösségek erejére tá-maszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék nem csupán proÞ tér-dekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti ér-

tékek összessége is. A vidéki tájak az em-beri méltóság, életmin ség, a természet és a társadalom harmonikus együttélésé-nek sajátos, történetileg kialakult színtere. A vidék egyrészt az ott él k számára élet-feltételeket, másrészt mással nem helyet-tesíthet ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt, amely a társadalomnak biztonsá-gos élelmiszer-ellátást, jó környezetmin -

163Viski – Czene: Nemzeti Vidékstratégia és Darányi Ignác Terv

séget, természeti er forrásokat és értéke-ket, regenerációs és rekreációs lehet séget jelent. A magyar vidék, a mez gazdaság és a környezet ügye ezért nemcsak a vidéken, falun él k gondja, hanem sikerei és ku-darcai a társadalom minden tagját érin-tik, a vidék Magyarország egészének sor-sát befolyásolja.

NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA (NVS 2012–2020) – „A MAGYAR

VIDÉK ALKOTMÁNYA”

A Nemzeti Vidékstratégia a hazánk vi-déki térségeinek nagy részén érvényesü-l kedvez tlen folyamatokat megfordítva a fenntarthatóságot, az életképes agrár- és élelmiszer-termelést, valamint a vidé-ki élet értékeit középpontba állító jöv -kép alapján jelöli ki az ország vidékpoliti-kájának célkit!zéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. A vi-déki Magyarország egészének megújítá-sát t!zi ki célul, ezért a természeti érté-kek és a környezet védelmére, a természeti er források fenntartható hasznosításá-ra alapozva határozza meg az agrár- és élelmiszer-gazdaságra, valamint a vi-dékfejlesztésre vonatkozó tennivalókat. Legfontosabb területei a foglalkoztatás növelése, a kiegyensúlyozott és sokszí-n! mez - és erd gazdálkodás, termelé-si szerkezet, a helyi élelmiszer-termelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, egész-séges, szermaradványmentes élelmisze-rek el állítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek meger södé-se, a népesedési mutatók javulása és a ter-mészeti rendszerek, a biológiai sokféleség meg rzése.

A stratégia 2020-ig terjed id távja egy-részt a benne foglalt nemzetstratégiai szin-t! célok megvalósítását szolgáló progra-mok ütemezett végrehajtásához, másrészt az Európai Unió Európa 2020 Stratégiá-jához és a kapcsolódó, 2014–2020 közöt-ti programÞ nanszírozási id szakhoz il-

leszkedik. A Stratégia nemzeti program-jai és intézkedései így összességükben azt célozzák, hogy 2020-ig a vidék társadal-mi és gazdasági folyamataiban, illetve a vidéki élet min ségében az érintettek szá-mára is érezhet javulás következzen be a vidék természeti t kéjének meg rzése, le-het ség szerinti gyarapítása mellett.

A Nemzeti Vidékstratégia hazai keretrendszere

A vidék ügye a kiegyensúlyozott terü-leti fejl dés érdekében átfogó megközelí-tést igényel. A stratégia és programjai ki-dolgozásának alapjául az Alaptörvényben és a Kormányprogramban foglaltak szol-gálnak, összhangban a Nemzeti Fenntart-ható Fejl dési Stratégiával, illeszkedve a kiemelt nemzeti stratégiai tervekhez (pél-dául: Széchenyi Terv, Széll Kálmán Terv, Semmelweis Terv, Magyary Terv, Kül-politikai Stratégia), továbbá kapcsolód-va a már meglév átfogó és ágazati tervek-hez és programokhoz (például: 3. Nemze-ti Környezetvédelmi Program, az ennek részét képez Nemzeti Természetvédel-mi Alapterv, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, az Energiastratégia, vízgy!j-t -gazdálkodási terv, az MTA vízgazdál-kodási stratégiai dokumentuma, Nemze-ti Erd program).

A Nemzeti Vidékstratégia az eddig egy-mással gyakran szemben álló ágazati szemlélet helyett a szakterületek közötti kapcsolatrendszerre építve ad közös stra-tégiai keretet a vidékfejlesztésnek, a ter-mészet- és a környezetvédelemnek, a víz-ügynek, az agrárgazdaságnak, valamint az élelmiszer-termelésnek.

A vidék helyzetének átfogó javítását célzó vidékpolitika a Vidékfejlesztési Mi-nisztérium hatáskörébe tartozó vidékfej-lesztési szakpolitikákon túlmen en a te-rület- és településfejlesztés és -rendezés, a közigazgatás-szervezés, a foglalkoztatás-politika, az energiapolitika, a gazdaságpo-litika, a vállalkozásfejlesztés, oktatás- és


kultúrpolitika, a szociális és egészségügy, a közlekedésfejlesztés és a közbizton-ság-irányítás hozzájárulását is kívánja. A Nemzeti Vidékstratégia épít e szakpoli-tikák és az irányításukért felel s minisz-tériumok, valamint az érintett partnerek együttm!ködésére.

A Nemzeti Vidékstratégia és a megva-lósítási kereteit adó Darányi Ignác Terv hazai fejlesztési stratégiák, szakpolitikai tervek és programok között elfoglalt helyét az 1. ábra szemlélteti.

A stratégia európai uniós és nemzetközi szakpolitikai keretei

A stratégia kidolgozásakor az Európai Unióval kapcsolatos és egyéb nemzetkö-zi kötelezettségeket is számba vették. Ezek közül jellegéb l adódóan kiemelt a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja, amely a megvalósítás id szakában alapvet en meghatározza majd a hazai agrár- és vi-dékstratégia mozgásterét. A haltermelés-

hez és a felszíni vizekhez köthet straté-giai elemek szempontjából jelent s az EU Közös Halászati Politikájának reform-ja is. Ugyanilyen fontos a kohéziós és re-gionális politika 2014–2020 közötti fel-tételrendszere. Ezen túl – az átfogó EU-stratégiai dokumentumok közül – fontos még az EU Fenntartható Fejl dés Straté-giája, az Európa 2020 Stratégia, az EU 6., illetve el készületben lév EU 7. Környe-zetvédelmi Akcióprogramja, az EU Klíma és Energia Csomagja, illetve az Er for-rás-hatékony Európa Zászlóshajó Kezde-ményezés és Útiterv, a Területi Agenda. A kohéziós politika is számos lehet séget nyújt a vidékstratégiának.

A Nemzeti Vidékstratégia integ-ráns részét képezi még számos továb-bi EU-stratégia, jogszabály és irányelv hazai megvalósítása (pl. az EU 2020-ig szóló Biológiai Sokféleség Stratégiája, Él helyvédelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv, a Víz Keretirányelv), a készül

Széll Kálmán Terv

Nemzeti Reform Program

MagyaryProgram

NemzetpolitikaiStratégia

Nemzeti FenntarthatóFejl dés Stratégia

Nemzeti Környezetvédelmi

Program

OrszágosTerületfejlesztési

Koncepció

Wekerle Terv

Semmelweis Terv

Energia Stratégia

Új Széchenyi Terv

Nemzeti

Vidékstratégia

Darányi Ignác Terv

1. ábra

A Nemzeti Vidékstratégia helye a hazai fejlesztési stratégiák,

szakpolitikai tervek és programok között


Európai Víz Stratégia (az Európai Bizott-ság 2012. évi „Blueprint” jelentése az eu-rópai vízkészletek védelme érdekében, az EU aszály- és vízhiány-kezelési politiká-ja és munkaprogramja), míg más straté-giai dokumentumok olyan konkrét köte-lezettségeket, végrehajtandó feladatokat tartalmaznak, amelyeket a stratégiaal-kotás során Þ gyelembe kellett venni (pl. az Európai Bizottság Versenyképességi és Innovációs Keretprogramja, az Euró-pai Duna Régió Stratégia). Az EU 2020-ig szóló Biológiai Sokféleség Stratégiája értelmében például 2020-ra meg kellene állítani a biológiai sokféleség és az öko-szisztéma-szolgáltatások további csökke-nését, többek között az EU természetvé-delmi irányelveinek teljes kör! megvaló-sítása, az ökoszisztémák helyreállítása és az érintett ágazatok – például mez gazda-ság, erdészet, halászat – hathatósabb be-vonása révén. Ennek megfelel en maxi-malizálni szükséges azoknak a mez gaz-dasági célra hasznosított földterületeknek az arányát, amelyek a Közös Agrárpolitika biológiai sokféleséggel kapcsolatos intéz-kedéseinek hatálya alá tartoznak egyrészt a biológiai sokféleség meg rzése érdeké-ben, másrészt azért, hogy a mez gazda-ságtól függ , illetve általa érintett fajok és él helyek védettségi helyzete javuljon. Olyan agrár-környezetgazdálkodási intéz-kedéseket indokolt alkalmazni, amelyek a mez gazdasági célú genetikai er források változatosságának meg rzését célozzák. A fentiek mellett számos nemzetközi egyez-mény is összefügg a vidékfejlesztési politi-ka alakításával (pl. a Biológiai Sokféleség Egyezmény, az Élelmezési és Mez gazda-sági Célú Növényi Genetikai Er források-ról szóló Nemzetközi Egyezmény, Európai Táj Egyezmény).

A Nemzeti Vidékstratégia szellemiségé-ben és irányában a fenti európai uniós po-litikákkal, illetve európai és nemzetközi egyezményekkel, kötelezettségekkel össz-hangban van.

A STRATÉGIA CÉLKIT"ZÉSEI

A stratégia átfogó célkit!zése: a vidé-ki térségek népességeltartó és népesség-megtartó képességének javítása.

Átfogó cél egy olyan vidékfejlesztési program megvalósítása, amely az embe-rek és a közösség értékeire építve, a ha-gyományokat ápolva, a táji és épített kör-nyezet értékeit meg rizve, a természeti er forrásokkal fenntartható módon gaz-dálkodva, a mez gazdaságot és a nem me-z gazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozásokat fejlesztve nyújt esélyt a vi-déki élet megbecsültségének és vonzerejé-nek helyreállítására, a vidéken él k élet-min ségének átfogó javítására, a vidék, és általa az ország felemelkedésére.

A stratégia legfontosabb célja, hogy a vidék ne jelentsen életmin ségi hátrányt. A vidéki élet választható életforma legyen, ne az anyagi kényszerek, korlátok tartsák falun, tanyán az embereket, hanem a vidé-ki környezetben elérhet életmin ség és a megélhetés biztonsága legyen a vidéki élet alapja. Ehhez nemcsak a gazdasági és Þ zi-kai életesélyeket szükséges kiegyenlíteni, javítani, hanem azt a szemléletet is szük-séges megváltoztatni, amely a vidékhez, a faluhoz, a tanyához a lemaradást, a hátrá-nyos helyzetet köti.

A stratégia központi eleme annak tuda-tosítása, hogy a vidék érték, a mez gazda-ság értékteremt tevékenység.

Az átfogó cél eléréséhez a stratégia meg-valósításakor az alábbi három horizontá-lis szempont érvényesítését kell szem el tt tartani:

! Fenntarthatóság: Esélyegyenl ség és szolidaritás a jelen és a jöv nemze-dékekre tekintettel; természeti öröksé-günk védelme és a méltányos jól-lét biz-tosításához az er források fenntartható, bölcs használata, min ségének meg r-zése; környezeti, gazdasági és társadal-mi szempontból egyaránt kiegyensúlyo-zott fejl dés.


! Területi és társadalmi kohézió: A hát-rányos helyzet!, leszakadó vidéki térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatása a helyi adottságokra, sajátosságokra építve, a környezeti értékek meg rzése mellett; együttm!ködés, közös célok a helyi iden-titás meg rzésével, kiegyenlít d életesé-lyek a vidéki térségekben.

! Város-vidék kapcsolatok: Város és vi-déke egymásrautaltságának tudatosítása, harmonikus, egyenl ségen, kölcsönössé-gen alapuló kapcsolatának helyreállítása, térségi együttm!ködések.

Az átfogó célkit!zés elérése érdekében a stratégia az alábbi öt célt fogalmazza meg:

1. A tájak természeti értékeinek, er -forrásainak meg rzése.

Cél a táj, az él világ sokféleségének, a gazdálkodás szempontjából is kulcsfon-tosságú természeti er források, vagyis a talaj és a vízkészletek, vízbázisok védel-me, mennyiségi és min ségi meg rzésük, mindezzel összefüggésben a környezet-biztonság növelése. A környezeti és gaz-dasági szempontok ellentétbe állítása he-lyett cél a táj és a benne él , a tájat gondozó ember együttm!ködésének helyreállítása. A mással nem pótolható biológiai és öko-lógiai alapok és a jó környezeti min séget „szolgáltató” környezeti rendszerek meg- rzése, fejlesztése az egészséges és jó mi-n ség! mez gazdasági termékek és élel-miszer biztosításának is feltétele.

2. A sokszín! és életképes termelés.Cél az élelmiszer-gazdaság életképessé-

gének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermelés és az állattartás egyen-súlyának helyreállítása, a tájfenntartást és az er források meg rzését biztosító, a hazai és a helyi biológiai alapokra támasz-kodó gazdálkodás, kiemelten az ökológi-ai gazdálkodás térnyerésének el segítése. Fontos cél az ágazat foglalkoztatási szerep-vállalásának növelése, a foglalkoztatást biztosító tevékenységek és az üzemi szer-kezet er sítése, a nemzeti földtulajdonlás védelme, az életképes gazdálkodást biz-

tosító föld- és birtokpolitika megvalósítá-sa, továbbá az alulról szervez d együtt-m!ködések ösztönzése. Cél, hogy a Þ ata-loknak jöv jük szempontjából megérje a mez - és élelmiszer-gazdaságot életpályá-ul választani.

3. Élelmezés- és élelmiszer-biztonság.Cél az élelmiszerek jó min ségére és sok-

féleségére törekv , a hazai és a helyi alap-anyagokra támaszkodó, fenntartható, a környezeti szempontokat szem el tt tartó élelmiszer-termelés, a jó min ség! és ele-gend , az exportot is szolgáló élelmiszerek el állítása. Az ország élelmiszer-termelési adottságaira alapozva, a hozzáadott érték növelésével a bel- és külpiaci jelenlét nö-velése, a magyar élelmiszer presztízsének javítása.

4. A vidéki gazdaság létalapjainak biz-tosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése.

Cél a vidéki térségek, települések, ki-emelten a falvak és a tanyák gazdasági lét-alapjának meger sítése, újjászervezése, a vidéki gazdaság több lábra állítása, mind-ezzel a megélhetés biztosítása, a munka-helyek meg rzése és a foglalkoztatás nö-velése. Ehhez a helyi közösségek által megfogalmazott, a helyi adottságokra, sa-játosságokra, er forrásokra épít helyi gazdaságfejlesztési programok nyújthat-nak keretet, magukban foglalva a mez -, erd - és élelmiszer-gazdaság, a helyi fel-dolgozás és értékesítés, a kézm!ves, kis-ipari és szolgáltatási tevékenységek, a helyi er forrásokra és rendszerekre is támasz-kodó helyi energiatermelés és ellátás szer-vezését. Különösen fontos a vidéki telepü-léseken él romák számára megélhetést és jövedelmet biztosító gazdasági tevékeny-ségek és vállalkozási formák létrehozása, er sítése, a romák bevonása a mez gazda-sági munkavállalók közé.

5. A vidéki közösségek meger síté-se, a vidéki népesség életmin ségének javítása.

Cél a vidékr l történ elvándorlás meg-állítása, a Þ atalok számára a helyben ma-


radásra, az iskolák, az egyetem elvégzése után a hazatérésre ösztönz feltételek ki-alakítása, képzett, világlátott Þ atalok vi-dékre költözésének segítése, a gazdálko-dás és a vidéki élet vállalásával összekötött gyerekvállalás segítésével a demográÞ ai egyensúly helyreállítása. Cél, hogy a falu, a tanya korszer! lakóhely és életforma le-gyen, vidéken is egyenl esélyekkel lehes-sen élni, tanulni, dolgozni, elérhet k le-gyenek az alapvet szolgáltatások, szer-vez djenek újjá, er södjenek meg a helyi közösségek. A vidéki életmin ség fon-tos része a természeti és épített környezet min ségének javítása. Fontos cél, hogy a fenntarthatóság, a tájgazdálkodás, az ön-fenntartó gazdálkodás, az egészségba-rát táplálkozáskultúra, a táj- és helyisme-ret épüljön be az oktatásba, a szakoktatás-ba, biztosítsák ehhez a magas színvonalú

szaktanácsadást, a bemutató gazdaságo-kat, a közösségi gazdálkodás színtereit.

A STRATÉGIA TERÜLETEI

Az átfogó célkit!zés megvalósulását célzó stratégiai célokat hét területre meg-fogalmazott nemzeti stratégiai programok és azokkal összefüggésben térségi komp-lex vidékfejlesztési programok keretében kívánjuk elérni. A stratégiai területek – a kulcsfontosságú témakörökre összponto-sítva – keretet adnak az átfogó célkit!zés és a stratégiai célok elérését el segít nem-zeti és térségi programoknak. E struktú-rát szemlélteti a 2. ábra. E stratégiai terü-leteket és a hozzájuk kapcsolódó nemzeti programok rendszerét a 3. ábra szemlélte-ti. A nemzeti programok egyrészt meglév programok folytatását, illetve továbbfej-lesztését tartalmazzák, másrészt új prog-

2. ábra

A stratégia célrendszere és stratégiai területei


3. á

bra

Str

até

gia

i te

rüle

tek é

s n

em

ze

ti p

rog

ram

ok


ramok indítását jelentik. Az egyes prog-ramok további alprogramokat tartalmaz-hatnak a speciális ágazati szakpolitikai teend k megfogalmazására. A programok részletes, az érintett szakmai és tudomá-nyos partnerek bevonásával történ szak-mai kidolgozására, egyeztetésére és az ütemezett megvalósításukhoz szükséges nemzeti jogi, gazdasági szabályozási, in-tézményi, pénzügyi feltételek megterem-tésére a Nemzeti Vidékstratégia elfogadá-sát követ en kerül sor.

A Nemzeti Vidékstratégia megvalósítása az egész magyar társadalom ügye, amely széles kör! társadalmi-szakmai összefo-gással, együttm!ködéssel, partnerség-gel valósítható meg, ami feltételezi a kor-mányzat, a szakmai és tudományos szer-vezetek, valamint az önkormányzatok és a helyi közösségek együttm!ködését.

A stratégia – kormányzati prioritást képvisel – nemzeti program részletes ki-dolgozása már elkezd dött, több esetben tárcaközi bizottság, munkacsoport alakult a közös célok eléréséhez szükséges intéz-kedések megfogalmazására, melyek közül néhányat az alábbiakban bemutatunk.

DemográÞ ai földprogram, „Þ atal gazda életpályamodell”

program

Abban az esetben, ha hazánkban a jelen-legi kedvez tlen demográÞ ai tendenciák folytatódnak, az ország lakossága 2050-re 7-8 millió f re csökken. Az egyes régi-ókban a probléma súlya eltér , különö-sen kritikus a vidéki térségek demográÞ ai helyzete, melyekben a népesség rövid id n belül elöregszik. A kedvez tlen folyama-tok eredményeként a jelenlegi gazdatársa-dalomnak nem lesz megfelel utánpótlása, és az inaktív rétegek aránya rendkívüli ter-heket ró az aktív rétegekre. Ezért a vidék számára kulcskérdés, hogy legyenek hely-ben olyan Þ atalok, akik a vidéki élet mel-lett a gazdálkodást választják, és megfele-l számban vállalnak gyermekeket, ugyan-

is a demográÞ ai és a gazdálkodási célok jól összekapcsolhatók.

A program azoknak a vidéken leteleped Þ atal gazdálkodóknak kíván földbérlési le-het séget biztosítani az NFA-földalapból, akik a gazdálkodás mellett kett vagy több gyermek felnevelését is vállalják. A tá-mogatás formája hosszú távú támogatott földbérleti szerz dés, meger sítve a kap-csolódó jelenleg is rendelkezésre álló (pl. Þ atal gazdák induló támogatása, gazda-ságátadás, birtokrendezés) uniós támo-gatási jogcímekkel, illetve egyéb szociál-politikai elemekkel. A program keretében létrejöv gazdaságok elindításához, ki-alakításához a szükséges szakmai hátte-ret az állam és az önkormányzatok együtt-m!ködésével az agrár-fels oktatási intéz-mények, szakképz iskolák biztosítják. A program végrehajtását – a területileg il-letékes önkormányzatok bevonásával – a VM koordinálja.

„Egészséges helyi élelmiszert a közétkeztetésbe!” program

A jelenlegi magyar közétkeztetés – be-leértve a kis kapacitású, helyi közössége-ket ellátó és a nagy tömegeket ellátó „ipar-szer!en m!köd ” közétkeztetési vállalko-zásokat – gyakran nem veszi Þ gyelembe a mai kor alapkövetelményeit, az egészséges étkezés alapelemeit (szezonalitás, gazda-ságosság, friss alapanyag, korszer! tech-nikák, technológiák) és az életkori sajátos-ságokat. Els sorban a kis munkaigény!, kész vagy félkész kényelmi termékekre, tartósított alapanyagokra épít, jellemz -en nem a helyi, friss termékekre alapozva. Ezt a tendenciát megfordítva olyan helyi együttm!ködésekre épít megoldásokat szükséges támogatni, melyek a helyi élel-miszerigényeket, szükségleteket els sor-ban a helyi termelési kapacitásokból elé-gítik ki, egészséges helyi terméket, köztük növekv arányban ökológiai gazdálkodás-ból származó termékeket juttatnak a köz-étkeztetésbe, biztosítva ezzel az egészsé-


ges alapanyagokra épül közétkeztetést, er sítve, kiszámíthatóvá téve a helyi ter-melést, csökkentve a környezetterhelést.

A program a közétkeztetés min ségének javítását célozza, járulékos célja a helyi termékekre, helyi termel kre építve, az élelmiszeralapanyag-termelést folytatók számára (de akár a kistelepüléseken él , szociálisan rossz helyzetben lév , de tisz-tességes, gazdálkodni vágyó családoknak is a földhöz jutás pályázatos segítése révén) megélhetés biztosítása. A programhoz tá-jékoztatás, oktatás, képzés szükséges mind fogyasztói, mind szolgáltatói oldalon. A célok között szerepel a rögzült közétkezé-si szokások megváltoztatása (pl.: az alap-anyagok csak frissek, fagyasztottak vagy kismértékben konzervek lehetnek). A köz-étkeztetésben nem maradhat el a szociális és egészségességi szempontok Þ gyelembe vétele (sokan a család rossz pénzügyi hely-zete miatt nagyon egysíkúan étkeznek, ezért nagyon fontos, hogy az intézmények-ben megkapják a zöldség- és gyümölcsfé-léket). A közétkeztetés alapanyag-beszer-zésére ideális megoldást jelentene a helyi kistermel kt l történ beszállítás (a f z -konyhák éves alapanyag-szükségleteinek felmérését követ en törekedni kell annak helybeni el állítására). A program a Vi-dékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Er forrás Minisztérium együttm!ködésé-ben valósul meg.

Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program

Az élelmiszer-piaci globalizáció negatív következményeinek ellensúlyozására, ki-védésére leginkább a helyi élelmiszer-el-látó rendszerek alkalmasak, melyek a ter-mel és a fogyasztó minél közvetlenebb és rövidebb értékesítési-fogyasztási kapcsola-tára épülnek. A Magyarországon egyre több helyen, alulról szervez d helyi piac, illetve helyi élelmiszer-ellátást célzó kezdeménye-zések azt mutatják, hogy megfelel szerve-zéssel biztonságossá tehet az áruk értéke-

sítése, kiszámíthatóvá téve a termelést, az élelmiszer-ellátást és az e tevékenységek-b l él családok megélhetését. A magyar élelmiszer-termékek íz- és zamatanyagok-ban gazdagok, jó min ség!ek, keresettek mind belföldön, mind külföldön, mégis az importáruk egyre nagyobb térnyerése, a hazai termékek visszaszorulása tapasztal-ható. Ennek a negatív tendenciának a meg-fordítására indokolt törekedni a helyi, il-letve közvetlen értékesítés, a közvetlen ter-mel i-fogyasztói, város-vidék kapcsolatok fejlesztésével, támogatásával.

A program keretében ösztönözzük és se-gítjük a helyi piacokra, helyi értékesítés-re irányuló kezdeményezéseket, az ezeket elindító helyi együttm!ködéseket, a helyi értékesítést magában foglaló helyi gazda-ságfejlesztési stratégiák megfogalmazá-sát. A helyi értékesítés fejlesztéséhez szük-séges a helyi termelési kapacitás, a helyi igények, értékesítési lehet ségek felmé-rése, a termelési és értékesítési folyama-tok összekapcsolása (szövetkezetek, ét-termek, közétkeztetés, önkormányzatok együttm!ködései), a termelés tervezhet -sége. Fontosak a helyi piacok, vásárok, pa-vilonos értékesítés lehet ségének bizto-sítása, a helyi termék védjegyrendszerek bevezetése, a helyi termékekkel kapcsola-tos szemléletformálás. Mindehhez szerve-zett, nyomon követhet , kistérségi szintre épül , országos termelési, feldolgozási, lo-gisztikai, értékesítési stratégia, rendszer kiépítése kapcsolódhat, ösztönözve a helyi termékekre, termelésre alapozódó kister-mel i, kislépték! feldolgozó kapacitások létesítését, fejlesztését, összekapcsolva a családi gazdaságok er sítésével és a helyi értékesítés fejlesztésével. Indokolt támo-gatni a gazdák ilyen célú összefogását, tár-sulásait, közös fejlesztéseiket, a helyi ön-kormányzatok, mikro-, kis- és középvál-lalkozások helyi feldolgozó tevékenységét. Cél a hozzáadott érték növelése és a bevé-telek helyben, arányos mértékben a gaz-dálkodóknál tartása.


„Vidékfejlesztési együttm!ködések a Kárpát-medencei határon túli

magyarsággal” program

A Kárpát-medence országai között a ter-mészeti, földrajzi adottságokat kihaszná-ló többrét! kapcsolatrendszer érvényesí-tése nemzetpolitikai érdek. Elengedhe-tetlen, hogy a kapcsolatrendszerben rejl el nyöket kihasználják, a haza javára for-dítsák. A Kárpát-medencei együttm!kö-dés egyik területét a természeti er forrá-sok fenntartható használata, els sorban a vízgazdálkodás képezi, másikat a terület-fejlesztési keretben zajló, vidékfejlesztési tartalmú együttm!ködések, harmadik ele-mét pedig a magyar közösségek közötti, vi-dékfejlesztési jelleg! együttm!ködések je-lentik. Tekintettel arra, hogy a határon túli magyarság jelent s része vidéki térségben él, és a Kárpát-medence egészében megha-tározók a vidéki térségek, a vidékfejleszté-si együttm!ködések b vítése, mélyítése a Kárpát-medencei kapcsolatrendszer fon-tos eleme lehet. Ma igen eltér a kisterme-l , családi gazdaság és nagyüzem megíté-lése a jöv útjának célkit!zésében, a sza-bályozásban a térség uniós és nem uniós államaiban egyaránt, miközben mindenütt a dekonjunktúra, a kereskedelmi kiszolgál-tatottság, a világcégek árversenyes diktátu-ma érvényesül az agrárgazdaságban.

A határon átnyúló stratégiai együttm!-ködés f területei a gazdaságfejlesztés, a környezetügy és a szakmai kapcsolattar-tás. A gazdaságfejlesztés keretében vi-dékfejlesztési oldalról a program hozzájá-rulhat a Kárpát-medencei Gazdasági Tér kialakításához, a hálózati gazdaság fej-lesztéséhez, nemzetstratégiai keretprog-ramok megvalósításához (pl. Agrármar-keting program). Célszer! ösztönözni a vidékfejlesztési együttm!ködéseket (pl. LEADER-térségek közötti együttm!kö-dést). A környezetügyi együttm!ködés ke-retében közös programok, projektek vég-rehajtása szükséges, például Duna-, Tisza-programok. A szakmai együttm!ködés a

gazdaszervezetek közötti kapcsolatépí-tést, szervezést jelenti, közvetlen kapcso-latokat létesítve az anyaországi és a külho-ni gazdák között. Az egyeztetések célja a közös álláspont kialakítása, hogy egységes fellépéssel, hatékonyabb érdekérvényesí-tés valósuljon meg az uniós szabályozás te-kintetében; a szomszédos európai uniós tagállamok derogációs-tagállami vállalá-sainak áttekintése; valamint a felmerült kötelezettségek teljesítése kapcsán a jöv -beni egységes és közös tagállami érdekér-vényesítés és megoldás keresése.

A DARÁNYI IGNÁC TERV: A NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KERETPROGRAMJA

A Nemzeti Vidékstratégia céljainak el-éréséhez, programjainak végrehajtásá-hoz szükséges eszközöket és intézkedése-ket a Darányi Ignác Terv foglalja keretbe. Ennek alappillérei, f intézkedési területeiaz alábbiak:

1. A jogszabályi környezet megújítása, életszer!vé tétele.

2. Hatékony, ügyfélbarát támogatási és intézményrendszer kialakítása.

3. Szemléletformálási, képzési progra-mok és akciók indítása.

4. Uniós és hazai társÞ nanszírozású programok kidolgozása és indítása.

5. Nemzeti Þ nanszírozású programok kidolgozása és indítása.

1. A jogszabályi környezet megújítása, életszer!vé tétele

A vidékstratégiai célok megvalósításá-hoz elengedhetetlen a szakmai és támo-gatáspolitikai célok érvényesülését segí-t szabályozási környezet megteremtése, a helyi fejlesztéseket, az életképes agrár- és élelmiszer-termelés, a helyi gazdaság, a vi-déki közösségek fejl dését gátló szabályok felszámolása.

A Nemzeti Vidékstratégiában megfo-galmazott jogalkotási elvek:


• A jogalkotási tevékenységben Þ gye-lembe szükséges venni a stratégiában meg-fogalmazott szakmai célokat és a nemze-ti programok végrehajtásához szükséges feladatokat.

• Indokolt az adópolitika eszközeivel el segíteni a vidékstratégia nemzeti prog-ramjainak megvalósítását.

• A termelésre, feldolgozásra, értékesí-tésre, valamint a vidéki gazdaság m!kö-désére, a támogatások igénybevételére vo-natkozó szabályozás egyszer!sítése, még-pedig úgy, hogy az élelmiszer-biztonsági és a környezeti célok ne csorbuljanak.

• A Nemzeti Vidékstratégia szempont-jából kulcsfontosságú általános alapérté-kek védelme, így az egészséghez, az egész-séges környezethez és élelmiszerekhez való jog, a biológiai sokféleség meg rzése, a vidéki környezetben található természe-ti er források, a föld, a vízbázisok, a nem-zeti kulturális örökség részét képez tájak, gazdálkodási, települési értékek meg rzé-se, a fenntarthatóság, a jöv nemzedékek jogai.

• Az ágazati szakpolitikák szabályozási rendszereinek összehangolása, különösen a mez gazdaságban, a környezet- és termé-szetvédelemben és a vízgazdálkodásban.

• A piac védelme, a vállalkozások támo-gatása a közigazgatás versenysemlegessé-get, egyenl elbánást biztosító eszközeivel.

A szabályozási, jogi környezet megújítá-sának ki kell terjednie

• a természeti er forrásokra és rendsze-rekre, azok védelmére és használatára;

• az agrár- és élelmiszer-gazdaságra, annak föld- és birtokpolitikai, agrárszer-kezet-, termelés- és piacpolitikai, valamint élelmiszer-biztonsági területeire;

• a vidéki helyi gazdaság és társadalom, a szellemi és Þ zikai infrastruktúra fejlesz-tését, az életképes vidéki települések és helyi közösségek megteremtését, fenntar-tását szolgáló területekre.

A Nemzeti Vidékstratégia megvalósí-tásához kapcsolódó kiemelt jogalkotási

feladatok:A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtá-

sának sikerét nagymértékben meghatá-rozó jogalkotási feladatok mindenekel tt a föld- és birtokpolitika, valamint a ter-melés- és piacpolitika, továbbá a környe-zetpolitika átfogó szabályozási területe-it érintik. Ennek legfontosabb elemei az alábbiak:

• Földügyi szabályozás: A földtörvény további módosítása az üzemszabályozás-ra, a földvédelemre, a földvásárlási és föld-bérleti szabályokra, a zsebszerz dések fel-számolására, a birtokrendezésre, a mez -gazdasági term területeket veszélyeztet zöldmez s beruházások korlátozására te-kintettel. A helyi közösségek érdekeit Þ -gyelembe vev földvagyon-gazdálkodás és földrendezés érdekében a földügyekkel foglalkozó intézmények m!ködését érint joganyag áttekintése, újrafogalmazása.

• Korszer! üzemgazdasági szabá-lyozás megteremtése: A családi gazdál-kodó, stermel , kistermel kategóriák újradeÞ niálása.

• A helyi értékesítés, kistermel i tevé-kenység szabályozásának további egy-szer!sítése: A helyi, kistermel i élelmi-szer-el állítás, -feldolgozás és -értékesí-tés feltételeit, valamint a piacok rendjét szabályozó rendeletek további módosítá-sa e tevékenységek ösztönzése érdekében. E kistermel i réteg helyzetét leginkább az adottságaihoz igazodó szabályozási kör-nyezet (például adózási feltételek, adóked-vezmények, a piacra viteli módok, értéke-sítési lehet ségek stb.) kialakításával lehet javítani.

• Az élelmiszerek kereskedelmével ösz-szefügg szabályozás áttekintése: A ke-reskedelmi törvény helyi feldolgozást és kereskedelmet, helyi piacokat, az áruk je-lölését (eredet, összetétel, GMO-tartalom, CO

2-kibocsátási egyenérték stb.), a hazai

termékek arányának növelését (min ség-ellen rzés, visszatérítések stb.) érint ele-meinek újraszabályozása ösztönzésük ér-


dekében. Az élelmiszerpiacot a min ség érvényre jutása érdekében következetes hatósági ellen rzéssel, a forgalmazási, adózási, támogatási és egyéb, a piacot be-folyásoló tényez k kiegyenlítésével védeni kell, er sítve a tisztességes piaci magatar-tást, a hazai és a helyi termel k, feldolgo-zók helyzetbe hozását. Meg kell szüntetni a termel kiszolgáltatottságát a kereskedel-mi partnereknek.

2. A hatékony, ügyfélbarát támogatási és intézményrendszer

kialakítása

A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásá-hoz kiemelten fontos a mez gazdasági tá-mogatások igénybevételére vonatkozó el-járások ügyfélbaráttá tétele, a pályázatok, támogatási rendszerek egyszer!sítése. A Magyary Tervvel összhangban er síteni szükséges a hivatalok és hatóságok szol-gáltatásbarát jellegét. A kormányzat egyéb intézkedéseivel összehangoltan a Vidék-fejlesztési Minisztérium közrem!ködik a vállalkozások és a lakosság adminisztráci-ós terheinek csökkentésére, egyszer!síté-sére irányuló kormányzati programban, a mez gazdasági és élelmiszer-ipari vállal-kozások számára a m!ködést, fejlesztést ösztönz támogatási és intézményi kör-nyezetet biztosít.

A támogatások igénybevételére vonat-kozó eljárásrend egyszer!sítése:

• A támogatások igénybevételéhez szük-séges eljárási id lerövidítése.

• A támogatásokhoz kapcsolódó bürok-rácia csökkentése, hatékony, költségtaka-rékos adminisztrációs tevékenység.

• A támogatási rendszerek összehan-golása.

• A szakmai értékelés szerepének er -sítése.

A hatóságok, hivatalok hatékony és ügy-félbarát m!ködésének megteremtése:

• A Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárásrendjének egyszer!sítése, ügyfélbarát jellegének fokozott er sítése,

hatékony, megbízható intézményi szolgál-tatás m!ködtetése.

• A VM-háttérintézmények szakmai ka-pacitásának er sítése.

• Az agrárigazgatási és az élelmiszer-lánc-felügyeleti intézmények irányításá-nak, kapacitásainak, infrastruktúrájának, bels koordinációs mechanizmusainak meger sítése.

• A környezetvédelmi, természetvé-delmi és vízügyi intézményrendszer ka-pacitásainak és infrastruktúrájának er -sítése.

• Az agrárkamara megújulásának el -segítése, szakmai feladatai ellátását és szolgáltatási tevékenysége er sítését szol-gáló m!ködésének biztosítása.

• Az agrár- és élelmiszer-gazdaság területén m!köd szakmai kamarák feladatellátási és szolgáltatási tevékenysé-gének er sítése.

Az adminisztrációs terhek csökkentése, egyszer!sítési feladatok:

• Az igazgatási és ellen rzési rendszer (IIER) felülvizsgálata és egyszer!sítése: a gazdálkodói nyilvántartási és ellen rzési rendszer fenntartása mellett a bürokratiz-mus csökkentése.

• Az stermel i igazolványok kiadásá-nak egyszer!sítése: családi gazdaságok, stermel k, valamint agrár mikro- és kis-vállalkozások dokumentációs kötelezett-ségeinek átfogó felülvizsgálata annak ér-dekében, hogy a legkisebb vállalkozások a kötelezettség alól teljes egészében mente-sülhessenek; ahol erre nincs mód, ott rész-leges mentesítésre nyíljon lehet ség, illet-ve egyszer!bb tartalmi/formai elvárások vonatkozzanak rájuk.

• Az agrárgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó szabályozás szak-mai szempontokat nem veszélyeztet egyszer!sítése.

• A környezetvédelmi termékdíj-szabá-lyozás további egyszer!sítése.

• A gázolaj jövedékiadó-visszatérítés el-járási szabályainak egyszer!sítése.


• A módosult közösségi szabályozás új rendelkezéseinek átvezetésével párhuza-mosan az eljárások egyszer!sítése, a zöld-ség-gyümölcs termel i csoportok és ter-mel i szervezetek nemzeti szabályozása.

• A sz l - és bortermel k tevékenysé-gével kapcsolatos adminisztrációs kötele-zettségek egyszer!sítése.

3. Szemléletformálási, képzési programok és akciók indítása

A vidéki települések fennmaradásának és megújításának elengedhetetlen feltéte-le, hogy mind a vidéken él k, mind a vá-rosok lakóinak szemléletét áthassák a vi-dékfejlesztési célkit!zések, ezen értékek ismerete és tisztelete. Az intézkedések a fenntartható fogyasztással és termelés-sel, az egészségbarát élelmiszerekkel kap-csolatos ismeretek b vítését, a környezet-tudatosság terjesztését, a vásárlói tudatos-ság, annak keretében a magyar termékek, helyi termékek és helyi piacok preferálását, a vidék értékeinek tudatosítását célozzák.

A Darányi Ignác Terv keretében 2012-ben az alábbi szemléletformálási, képzé-si intézkedéseket tervezi a Vidékfejleszté-si Minisztérium:

• Belföldi agrármarketing-programok a magyar élelmiszerek népszer!sítésére.

• Tudatos fogyasztó és vásárló program.• A vidékfejlesztés szakképzési rend-

szerének és intézményhálózatának meg-újítása.

• Az iskolarendszer! és terepi környe-zeti oktatás, nevelés megújítása.

• Az erd - és vízgazdálkodás tervezési, tanácsadási és információs rendszerének megújítása.

• E-könyvtár kialakítása a mez gazda-sági és környezetügyi tudásanyagban.

4. Uniós és hazai társÞ nanszírozású programok

kidolgozása és indítása

A Darányi Ignác Terv forrásainak je-lent s részét az európai uniós támogatá-

sok biztosítják. A 2014-ig, az újabb hétéves uniós pénzügyi tervezési id szak indulá-sáig a le nem kötött EU-források – mint-egy 300 milliárd Ft – képezik a Darányi Ignác Terv uniós pénzügyi keretét. A kor-mányzat felgyorsítja a pályázati jogcímek meghirdetését és pályázatok lebonyolítá-sát, törekedve a Nemzeti Vidékstratégia szakmai szempontjainak érvényesítésére. 2012 els félévében a következ támogatá-si jogcímekre lehet pályázni a Mez gazda-sági és Vidékfejlesztési Hivatalnál:

• Fiatal gazdák induló támogatása.• A mez gazdasági termékek érték-

növelése.• Zöldség-gyümölcs termel i csoportok

támogatása.• Kedvez tlen adottságú területen gaz-

dálkodók kompenzációs támogatása.• "shonos és veszélyeztetett mez gaz-

dasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történ meg rzése.

• Genetikai er források meg rzése.• Mez gazdasági területek els erd -

sítése.• Agrár-erdészeti rendszerek els létre-

hozása mez gazdasági földterületeken.• NATURA 2000 erd területeken tör-

tén gazdálkodáshoz nyújtandó kompen-zációs támogatás.

• Nem mez gazdasági tevékenység kialakítása.

• Turisztikai tevékenységek ösztönzése.• A NATURA 2000 területek fenntartá-

si terveinek kidolgozása.2012 második félévében további jogcí-

mek megnyitására nyílik lehet ség:• Egységes területalapú támogatás

(SAPS).• GAZDANet.• Az Európai Halászati Alap (EHA)

társÞ nanszírozásában megvalósuló Ha-lászati Operatív Program (HOP) 2. és 3. prioritási tengelye szerinti intézkedések támogatása.

• Mez gazdasági termel k gazdaságát adási támogatása.


• Az élelmiszer-min ségi rendszerek-ben részt vev mez gazdasági termel k támogatása.

• Termel i csoportok támogatása az élelmiszer-min ségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékozta-tási és promóciós tevékenységek terén.

• Termel i csoportok létrehozásához és m!ködéséhez nyújtandó támogatás.

• Natura 2000 kiÞ zetések mez gazda-sági területeken.

• A Þ atal erd k állományneveléséhez nyújtandó támogatás.

• Erd -környezetvédelmi kiÞ zetések.• Erdészeti potenciál helyreállítása.• Nem termel beruházásoknak nyúj-

tott támogatás.• Mikrovállalkozások létrehozásának

és fejlesztésének támogatása.• Falumegújítás és -fejlesztés.• Vidéki örökség meg rzése.

5. Nemzeti Þ nanszírozású programok kidolgozása és indítása

A hazai forrásokból megvalósuló nem-zeti programok egyrészt meglév progra-mok folytatását, illetve továbbfejleszté-sét tartalmazzák (pl. az élhet vidékhez kapcsolódó infrastruktúra – ivóvízellá-tás, szennyvízelvezetés és -tisztítás – fej-lesztése), másrészt új programok indítását jelentik. 2012 els félévében két nemze-ti stratégiai program nyílik meg a pályá-zók el tt. A többi – zömében új – program részletes szakmai kidolgozására, egyezte-tésére és az ütemezett megvalósításukhoz szükséges jogi, gazdasági szabályozási, in-tézményi és különösen a pénzügyi feltéte-lek megteremtésére 2012-ben folyamato-san kerül sor.

Tanyás térségek fejlesztési program-ja. A program célja a tanyarendszer, a ta-nyai gazdálkodás korszer! megújítá-sa, újjáélesztése, a tanyai életmód sajá-tos értékeinek megmentése, meg rzése, hátrányainak csökkentése, valamint a ta-nyás térségek fenntartható – a komplex vi-

dékfejlesztéshez illeszked – fejl désének el segítése. A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti örökség több évszá-zados múltra visszatekint része. Sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a ta-nyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi. Az els sorban az Alföldre jellem-z tanyák száma az elmúlt évtizedekben jelent sen lecsökkent, és a megmaradt ta-nyák egy része is elvesztette hagyományos mez gazdasági funkcióját. A tanyák épü-letállománya leromlott, infrastruktúrá-juk fejletlen, számos tanyán máig nincsen villany, többségében nehezen elérhet k és közbiztonsági problémák jellemzik a ta-nyavilágot. A tanyán él k között jelent s a szociális segítségre szorulók (id sek, sze-gények) aránya. A tanyás vidékek ugyan-akkor teljesen megfelelnek a fenntartha-tó fejl dés, az integrált vidékfejlesztés és a többfunkciós mez gazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének, és meg-felel fejlesztésekkel minden esély meg-van arra, hogy a tanyarendszer korszer! formában megújuljon, a családi gazdasá-gokra alapuló mez gazdasági modell kor-szer! eleme legyen.

Állami génmeg rzési program. Élel-mezési és mez gazdasági célú genetikai er források, a hazai kultúrnövény- és ha-szonállat-fajok, -fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökség. A genetikai er források felkutatása, begy!jtése, meg rzése, fenn-tartása és felhasználása fontos nemzet-biztonsági stratégiai kérdés, csak így való-sítható meg az élelmiszer-önrendelkezés, valamint az ország egészséges és bizton-ságos élelemmel történ ellátása. Ennek érdekében a Vidékfejlesztési Miniszté-rium önálló intézményként létrehozta a Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK) és a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmeg rzési Koordinációs Központot


(KÁTKI), amelyek koordinálják a biológiai alapok meg rzését és az ebben részt vev intézmények munkáját. A támogatás célja a mez gazdasági termelés biológiai alapja-inak, genetikai anyagainak fenntartása és fejlesztése, különös tekintettel a mez gaz-dasági célú genetikai er források begy!j-tésére, dokumentálására, valamint kuta-tási, oktatási és termesztési célra történ hasznosítására.

Egyéb, kidolgozás alatt álló nemzeti stratégiai programok. A Vidékfejleszté-si Minisztérium 2012-ben – a programok jellegét l függ en – a társtárcák, valamint szakmai szervezetek bevonásával kidol-gozza a nemzeti stratégiai programokat és a térségi komplex vidékfejlesztési progra-mokat. A következ programok kidolgo-zása megkezd dött, és megvalósításuk, 2012. évi indításuk különösen fontos:

• DemográÞ ai földprogram.• „Egészséges helyi élelmiszert a közét-

keztetésbe!” program.• Helyi termék, helyi piac, közvetlen ér-

tékesítés program.• Cserehát program.• Tokaj-Hegyalja világörökségi térség-

fejlesztési program.• „Vidékfejlesztési együttm!ködések a

Kárpát-medencei határon túli magyarság-gal” program.

• Az agrár- és környezettudományi ku-tatóintézeti hálózat helyreállítása és táj-központú, regionális fejlesztése.

• A gazdálkodás biológiai alapjainak fenntartását, fejlesztését végz hálóza-tok (génbankok, nemesít intézetek, vet -mag- és szaporítóanyag-el állító intézmé-nyek, ellen rz és min sít intézmények) egységes rendszerének helyreállítása, fejlesztése.

• A népf iskolai rendszer megújítása, meger sítése, vidékfejlesztési proÞ lú tar-talmi fejlesztése.

Valamennyi nemzeti stratégiai program részletes kidolgozása megtörténik 2012-ben.

Kiegészít nemzeti agrártámogatási programok. 2012 I. negyedévt l az aláb-bi kiegészít nemzeti agrártámogatások igényelhet k:

• Likviditást segít hitelprogramok: TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram; MFB Fagykár 2011 Forgóeszköz Hitelprogram; MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram.

• Kiegészít nemzeti támogatás (TOP-UP).

• Anyajuh- és anyakecsketartás csekély összeg! („de minimis”) támogatása.

• Az erd k felújításának csekély össze-g! („de minimis”) támogatása.

• Szerkezetátalakítási programok: tej-termel ket sújtó különleges hátrányok ke-zeléséhez kapcsolódó, 2012. évi különle-ges támogatás; különleges rizstámogatás; zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetát-alakítási nemzeti program; húsmarha- és a juhágazatokban nyújtott kér dz szerke-zetátalakítási nemzeti program.

• Az uniós csatlakozás el tt nemze-ti forrásból megkezdett erd telepítések támogatása.

A vidékstratégiai célok megvalósításá-hoz els dlegesen az agrár- és vidékfejlesz-tést, a környezet-, természetvédelmet és vízügyet szolgáló uniós, valamint a nemze-ti költségvetésben biztosított hazai forrá-sok összehangolt felhasználása szükséges.

A Nemzeti Vidékstratégia megvalósítá-sát segít központi pénzügyi eszközöket a Közös Agrárpolitika, a Közös Halásza-ti Politika, továbbá a kohéziós és regioná-lis politika keretében Magyarország szá-mára rendelkezésre álló források, egyéb nemzetközi források, valamint a nemzeti források jelentik, ezért különösen fontos, hogy a Darányi Ignác Terv képezze alap-ját a 2014–2020-as tervezésnek, illetve a KAP-reformmal kapcsolatos tárgyalások során képviselend magyar álláspontnak. Ezeket a központi eszközöket a helyi és tér-ségi pénzügyi eszközök, a vidéki települé-si önkormányzatok településfejlesztési, helyi gazdaságfejlesztési forrásai, továb-

177

bá az uniós kohéziós és regionális politika, valamint a hazai területfejlesztési politika keretében a vidéki térségek fejlesztését se-gít decentralizált fejlesztési források egé-szítik ki.

A Darányi Ignác Terv öt f intézkedé-

si területre épül vázának tartalommal és programokkal való megtöltése folyamatos – a Nemzeti Vidékstratégiában kit!zött stratégiai célokra és nemzeti programok-ra épül – feladata lesz a vidékfejlesztési kormányzatnak.

EL FIZETÉSI FELHÍVÁSA Gazdálkodás el Þ zet ihez, olvasóihoz, szerz ihez

A Gazdálkodás több mint 50 éve hazánk egyetlen olyan agrárgazdasági tudományos

folyóirata, amely helyt ad az agrárpolitikai, gazdálkodási, üzleti, marketing, vidékfejlesz-

tési, üzem- és munkaszervezési, élelmiszer-feldolgozási kérdéseknek, valamint a korszak

hazai és nemzetközi kihívásainak.

A Gazdálkodás szerz i a mez -erd gazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban,

a vidék- és területfejlesztésben tevékenyked szakemberek, oktatók, kutatók, mene-

dzserek, doktoranduszok, egyetemi és f iskolai hallgatók. A folyóirat nélkülözhetet-

len segítséget nyújt a PhD-hallgatók publikációs tevékenységéhez, és ezáltal a fokozat

megszerzéséhez.

A Gazdálkodás hozzájárul az EU agrár- és vidékfejlesztési politikájának keretében a

nemzeti agrárstratégia tudományos igény! formálásához is.

A Gazdálkodás publikációi gyakran els dleges forrásai új felismeréseknek, gondola-

toknak, tananyagoknak és gyakorlati megoldásoknak. A megjelent cikkek aktualitásukat

hosszasan meg rzik, s az egyes lapszámok könyvszer!en újra el vehet k.

A Gazdálkodás gondolkodásra, mérlegelésre és cselekvésre ösztönöz!

A Gazdálkodás nemcsak tudástárház, hanem tudásközösség is! A Gazdálkodás –

mint minden más tudományos folyóirat – rangját, elismertségét nemcsak a megjelent

közlemények színvonala, érdekes újszer!sége, a szerz k, lektorok, szerkeszt k munkája

fémjelzi, hanem az el Þ zetések, olvasók, interneten érdekl d k száma is, ami egyúttal az

adott szakmai körhöz való tartozást, az el Þ zet k identitását is tükrözi. Ezért is örömmel

üdvözöljük el Þ zet ink körében.

A Gazdálkodás rendkívül olcsó, el Þ zetési díja 5100 Ft/év (áfával). Ennek fejében az

évi hat számot kapja kézhez az el Þ zet . Kérésére megrendel lapot küldünk!

A folyóirat el Þ zethet a készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással, amir l

számlát küld a Kiadó (Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési In-

tézet (NAKVI), 1123 Budapest, Park u. 2., tel.: 1/362-8100, e-mail: [email protected],

B le Réka osztályvezet ).

A Gazdálkodás Szerkeszt bizottságaés Szerkeszt sége

Viski – Czene: Nemzeti Vidékstratégia és Darányi Ignác Terv

99

TARTALOM

Kapronczai István: Tisztelt Olvasó! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101

TANULMÁNY

Csáki Csaba: Merre tart a világ mez gazdasága? – Változó prioritások a világ agrártermelésében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

Kurucz Mihály: Gondolatok egy üzemszabályozási törvény indokoltságáról . . . . . . . 118

Pakurár Miklós – Oláh Judit – Cehla Béla: Az ukrajnai munkavállalók munkavállalási jellemz i Magyarországon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

VITA

Tóth Orsolya – Garay Róbert: Stratégiai ágazat-e az élelmiszer-gazdaság? (M!helyvita-összegzés). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

SZEMLE

Viski József – Czene Zsolt: A Nemzeti Vidékstratégiáról és a Darányi Ignác Tervr l. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162

Ragadics Tamás: A vállalkozások és a közösségek szerepe a rurális térségek megújulásában – könyvismertet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

Csete László: Ajánlások, tapasztalatok tanulmányok, cikkek írásához és publikálásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180

NEKROLÓG

Emlékezés Széles Gyulára (1936–2012) Horn Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

Gödöll rektora volt… – Emlékezés Csel tei Lászlóra Romány Pál . . . . . . . . . . . . . . 189

El Þ zetési felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177

Summary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193

Contents . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

a nemzeti vidékstratégiáról és a darányi ignác...

Documents