A nemzetközi csere egyenlőtlensége

VII. f.

Következő órára:Krugman R. Paul: Is Free Trade Passe?HonlaponVÍGH LÁSZLÓ: Miért világrendszer a kapitalizmus, avagy miért

kapitalista a világrendszer? Eszmélet 23. évf. 92. sz. (2011. tél)• „Csak ott, ahol a bérmunka a bázisa, erőszakolja rá magát az

árutermelés az egész társadalomra, de csak ott bontakoztatja is ki összes rejtett potenciáit.”

(Karl Marx: A tőke)

A világgazdaság mint szerves rendszer

• Fokozottan termeli az egyenlőtlenségeket• Jobban, mint a nemzetgazdaságok• Szabályozás hiánya• A globalizáció jelenlegi formája fokozza• Lehetséges-e a szabályozás a jelenlegi

keretek között?

Asszimetriák a világgazdaságban• 1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztás

viszonyaiban• 2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája• 3. Nemzetközi kereskedelem aszimmetriája• 4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi

forgalmában• 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája• 6. Technológiai aszimmetriák• 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi

szerkezete• 8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás

1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban

• Kinek van komparatív előnye a kulcsiparágakban (ill. abszolút)

• Komparatív előny a kulcságazatokban általában komoly gazdasági és kereskedelmi előnnyel is jár egyben.

• A kulcságazatok mindig K+F igényesek, ezért a technológia előny következménye a komparatív előny. - Vagyis nem természeti adottság!

2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája

• - Tőke exportja, importja révén alakul ki• Kölcsönös, de asszimetrikus függés• A nemzeti szuverenitás kérdése• Az előnyök és hátrányok a hazai gazdasági

teljesítménytől függnek• TNC-k szerepe

3. Nemzetközi kereskedelem aszimmetriája

• Befolyásolja:• - exportszerkezet és importszerkezet (általában hátrányos a

kevés exportfajta és sok importfajta)• - exportszektor kínálati rugalmassága (mennyire képes

reagálni a világgazdasági változásokra - ár, termék stb.)• - import helyettesíthetősége• - belső piac nagysága, fogyasztás szerkezete (adott esetben

képes-e a belső piac az exporttermékeket felszívni, illetve milyen a belső piac preferenciája az export- és importtermékek kapcsán)

• Hátrányos a saját kereskedelemben a partnerország magas részaránya, és a saját alacsony részarány a partnerország kereskedelmében.

• Hátrányos a gyenge belső piac, és az, ha mind a saját piac, mind a külső piac kevésbé prefereálja a saját exportterméket.

4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi forgalmában

• Ezen a területen az átlagosnál és nagyobb aszimmetria jellemző a fejlett és a fejletlen országok relációjában

• A technikai fejlődés fokozódó gyorsulása, a termékek élettartalmának rövidülése növeli az aszimmetriát.

Svéd

országDán

ia

Auszr

ia

Vietná

m

Thaif

öld

Hollan

dia

Csehors

zág

Szlov

ákia

Magya

rorszá

g

Írorsz

ág

Belgium

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

51 5258

73 74 74 76 76 78 8188

Expo

rt é

rték

e a

GD

P %

-ába

n

A legnyitottabb gazdaságok* 2006-ban

USA Kína

Japán

Franci

aorsz

ág GBR

Németo

rszág Ind

ia

Oroszor

szág

Brazília

Mexikó

Kana

da

Belgium

Holland

ia

Ausztrá

lia

Olaszor

szág

Svájc

Span

yolors

zág

Dél-Ko

rea

Svédo

rszág

Tajva

n0

20

40

60

80

100

120

140

160 153

29

64

3934 37

7 5 5 513

513

8 10 14 11 156 6

139

46

71

3929

37

8 6 72

11 713

8 1115

10 105 8

20082010

A 500 legnagyobb árbevételű vállalat földrajzi elhelyezkedése

5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája

Befolyásolja:- finanszírozási függőség- nettó adósságállomány → adósságválság- követelés és tartozás jellege, összetétele(lejárati hosszúság, kamatláb, valutanem, állami v. magán stb.)- milyen a külső forrásigény nagysága a GDP-hez, a hazai megtakarításhoz vagy az exportbevételekhez viszonyítva- mennyire koncentrált vagy diverzifikált az adós-hitelezői viszony relációja- milyen célra fordítják a külföldi pénzforrásokat(fejlesztés, beruházás vagy juttatás)

5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája

• Minél nagyobb a saját megtakarítás aránya, saját hitelezés aránya, minél diverzifikáltabb az adósságszerkezet annál kedvezőbb az ország helyzete.

• Veszélyes, ha a hitelfelvétel önmagát erősítő folyamattá válik. (A hitelfelvétel már azért szükséges, hogy az előző hitelt, vagy csak annak kamatait tudja törleszteni az ország)

• Hátrány, hogy a hitelező ország/szervezet beleszólást nyerhet az adós ország gazdasági folyamatainak és külgazdasági kapcsolatinak alakulásába.

• A nemzetközi monetáris rendszer aszimmetriája

6. Technológiai aszimmetriák

• „Technológia determináció” - a technológia a világgazdasági pozíció alapvető meghatározója

• Befolyásolja:- technológia-fejlesztő, - gyártó, - exportáló ország, vagy csak

technológia-vásárló, - átvevő,- alkalmazó(Magyarország: K+F kiadások a GDP 1%-a!!!)

- Technológiai kutatás mely ágazatokra terjed ki (kulcságazatok)- technológia diffúziójának (elterjedésének) gyorsasága - oktatás, képzés, kutatásfejlesztési infrastruktúra színvonala- szellemi tulajdon védelme

7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete

- kétirányú mozgás:

Fejletlen ország Fejlett ország

szakképzetlen munkaerő (tömegesen) szakképzett munkaerő (részben)ösztöndíjas tanuló (részben)

szakképzett munkaerő (multinacionális vállatoknál vagy

tanácsadói, szakértői, oktatói tevékenység)

Indítékai: - gazdasági okok - munkanélküliség - reáljövedelem különbségek - relatív tényezőellátottságban lévő különbségek - konjunktúra ciklusok időbeli eltérése - adózási különbségek- életfenntartás természetes ösztöne (biztonsági és politikai okok)- család számára jobb lakhatási körülmények, egészségesebb éghajlat, jobb iskoláztatási és művelődési feltételek- családegyesítés vagy családi kötelékek felbontása- kalandvágy, idegen tájak kultúrák vonzereje- személyes érvényesülés, önmegvalósítás (munka és tanulás)

Előny:

- „technikai segély” (technológia- és tudástranszfer)

- jövedelemszerzési lehetőség a fejletlen állam lakói számára

Hátrány:

- a fejletlen ország munkaerő-piaci helyzete a fejlett ország munkaerőpiaca változásainak közvetlen hatása alá kerül

- „kulturális kolonizáció”

- a fejletlen országban társadalmi feszültség alakulhat ki az eltérő jövedelemviszonyok, a külföldi fogyasztási szokások és luxusigények közvetlen demonstrálása kapcsán

- „brain drain” - agyelszívás

8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás

• A fejletlen országok az információ megszerzéséhez megfelelő kapacitással nem rendelkeznek:

• kevésbé pontos informálódás, dezinformálás, gyors reagálóképesség hiánya

• Kérdés, hogy a fejletlenebb ország képes-e bekapcsolódni az információs társadalomba, kihasználni a lehetőségeit - korszerűbb közoktatás, távoktatás, távközlés stb. - és ezáltal csökkenteni a fejlődési szakadékot,vagy új, informatikai analfabetizmus alakul ki, és a fejlődési szakadék tovább nő

Berlage- Legesse-féle fejlettség mérése:1. egy főre jutó GNI nagysága (USA dollárban)2. egy főre eső energiafogyasztás (olajegyenérték-kilogrammokban)3. az ipar GDP-n belüli százalékaránya4. nyerstermékeknek az áruexporton belüli százalékaránya5. az export GDP-n belüli százalékaránya6. az egy főre eső élelmiszertermelés 3 év átlagában mért és az 5 évvel korábbi 3 esztendő átlagához viszonyított alakulása7. az egy főre eső GNI növekedési rátája két évtized átlagában8. az exportnövekedés üteme 7 év átlagában9. népesség nagysága10. népességnövekedés rátája 7 év átlagában11. mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő aránya12. városi lakosság aránya13. gyermekhalandóság aránya (1000 élve születéshez viszonyítva)14. születéskor várható élettartam15. egy orvosra eső lakosok száma16. egy főre eső napi kalóriafogyasztás17. alsófokú beiskolázás mértéke az iskoláskorúak százalékában18. középfokú beiskolázás mértéke az iskoláskorúak százalékában

A nemzetközi csere marxi ill. marxista felfogása

Egyenértékű csere, vagy egyenlőtlen csere1. Megközelítés: az értéktörvény nemzetközi

érvényesülése2. Megközelítés: az értéktöbblet elszívása, az

eltérő szerves összetétel miatt3. Megközelítés: az értéktöbblet elszívása, az

eltérő értéktöbbletráták miatt4. Megközelítés: a monopolárak szerepe5. Megközelítés: a természeti tényezők

járadékának elszívása

Kérdések• Mi az elemzés egysége? A világ, vagy a

nemzet?• Különbözik-e a nemzeten belüli és a nemzetközi

csere?• Nemzeten belül az átlagmunka számít!• Társadalmilag szükséges munka, egyéni

munkaráfordítás: - Nemzeti átlagmunka, vagy nemzetközi átlagmunka?

• A lényeg a különböző termelékenységű nemzeti munkák nem egyenlő mennyiségének cseréje!

A marxi ill. a marxista megközelítés• “Két nemzet cserélhet úgy a profit törvénye szerint, hogy

mind a kettő nyer, de az egyiket mindig rászedik.”• “Abból, hogy a profit az értéktöbblet alatt állhat, tehát a tőke

profittal cserélődhet anélkül, hogy szoros értelemben értékesülne, következik, hogy nemcsak egyéni tőkések, hanem nemzetek is folytonosan cserélhetnek egymással, folytonosan egyre növekvő szinten ismételhetik is a cserét anélkül, hogy ezért egyaránt nyerniük kellene. Az egyik folytonosan elsajátíthatja a másik nemzet többletmunkájának egy részét, amelyért semmit sem ad vissza a cserében, csakhogy itt a mérték nem olyan, mint a tőkés és munkás közötti cserében.” (K. Marx, Grundrisse I. 326. o.)

Az értéktörvény nemzetközi érvényesülése1. Értelmezés: érvényesül az érték törvény Létezik egy világérték, mint árcentrum, az egyes országok

munkaráfordításai pedig eltérnek az átlagtól → a világgazdasági átlagnál termelékenyebb nemzetek (termelői) nyernek, a kevésbé termelékenyek veszítenek

• Ez feltételezi a „világegységet”, a munka, a tőke, a technológia szabad áramlását ↔ Ez azonban kiegyenlítődéshez vezet, nem jelent tartós egyirányú értéktranszfert

• De differenciálódást is eredményezhet, ill. a világegység helyett áruk szabad áramlása is elegendő feltétel (VL)

• A hasonló fejlettségű és viszonylag integrált gazdaságoknál érvényesülhet

• Kik versenyeznek: országok, vagy vállalatok?

2. Értelmezés: nem érvényesül az érték törvény

• A termelékenyebb nemzetek munkája intenzívebbnek számít• Alapfeltevés: a nemzetközi kiegyenlítődésnek tartós akadályai

vannak = a tőke és munka áramlása nem szabad• A cserén kívüli, de azt meghatározóan befolyásoló tartós

egyenlőtlenségek (termelékenység) → azonos irányú, tartós értéktranszfer (munkaelszívás)

• Ez rímel a komparatív előnyökre• A nemzetek árutermelői értékelődnek le, vagy a nemzeti

munka egésze? (társadalmi átlagmunka)• Gazdaságpolitikai következtetés (Szentes): a nemzetgazdaság

általános termelékenységének emelése

Az értéktöbblet elszívása, az eltérő szerves összetétel miatt

• Az egyes országok eltérő szerves összetétellel termelt termékekre (technológia, termelékenység) szakosodnak + szabad tőke és munkaerő áramlás → a profitráták kiegyenlítődnek

• Ha az alacsony szerves összetételű és/vagy gyors megtérülésű ágazatok az országok egyik csoportjában összpontosulnak a fordítottja pedig a másikban → értéktöbblet áramlik az alacsonyabb szerves összetételű országból a másikba

• Jellemző lehet az alacsony szerves összetétel a kevésbé fejlettekre, de a gyorsabb megtérülés nem

• Azonos értéktöbbletráta?• Gazdaságpolitika: a tőkeáramlás korlátozása -hátulütői

Ország c v m c/v É TÁ p

I. „A” t. 240 60 60 4 360 432 132

II. „B” t. 40 160 160 1/4 360 288 88

Összesen 280 220 220 -------- 720 720 220

Átlagprofitráta =220/500=0,44, É: 1A=1B, TÁ: 1A=1,5B

Az értéktöbblet elszívása, az eltérő értéktöbbletráták miatt

• A munkaerő inmobilitása miatt az értéktöbbletráták (bérek) nem egyenlítődnek ki

• 1. Eset: a tőkeáramlás korlátozott → az alacsonyabb bérű országokban magasabb profitráta

• 2. Eset: a tőkeáramlás nem korlátozott → a profitráták kiegyenlítődnek → értéktöbblet áramlik a magasabb bérű országokba

• Gazdaságpolitikai következtetés (Szentes): az alacsonyabb bér előny is (tőke becsalogatása), hátrány is ( szociális helyzet, kedvezőtlen világpiaci cserearányok)

Ország c v m m/v É TÁ p

I. „A” t. 150 150 120 0,8 420 396 96

II. „B” t. 100 100 40 0,4 240 264 64

Összesen 250 250 160 -------- 660 660 160

Átlagprofitráta =160/500=0,32, É: 1A=1,75B, TÁ: 1A=1,5B

A monopolárak szerepe

• Az értéktörvény a termelők differenciálódását eredményezi (+ termelőerők fejlődése - VL) → tőke koncentráció és centralizáció → monopóliumok

• Ha a monopolizált és nem monopolizált ágazatok világméretű megoszlása egyenlőtlen → profitelszívás (a nemzetközi termelési ártól tartósan eltérő árak)

A természeti tényezők járadékának elszívása

• A természeti tényezők magántulajdonának monopóliuma → abszolút járadék

• A gazdálkodás tárgyának monopóliuma → különbözeti járadék

• Ki birtokolja a természeti tényezőket

Emmanuel koncepciója

Az egyenlőtlen csere két formája:• 1. Az eltérő szerves összetételből fakadó• 2. az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó• Mindkettő értéktöbblet elszívást

eredményez• Szerinte az utóbbi a fő forma, mivel az

előbbi nemzetgazdaságon belül is igaz

1. Az eltérő szerves összetételből fakadó

• „Elsődleges és látszólagos” forma• A termelés objektív körülményeihez

tartozik• Csak értékben kap kevesebbet a

fejletlenebb, használati értékben nem

2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó

• A munka korlátozott mozgásának tulajdonítható – intézményi jellegű (nem tökéletes verseny)

• A bér mint független változó• Optimum alatti = nincs szükségszerű megfelelés

az egyes országok természetes előnyei és a bérkülönbségek szerinti munkamegosztás között

• A fejletlen használati értékben is kevesebbet kap

2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó

• A fő ok a fejletlen országok alacsony bére, a fejlett országok munkásainak monopolhelyzete (szervezettség) miatt

• Nem az eltérő termelékenység magyarázza az eltérő béreket, hanem megfordítva!

2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó

• A fő nyertes a fejlett országok munkásosztálya

- Rövidtávon: A bérek emelkedése a fejletteknél az egyéni értéket a társadalmi fölé emeli

- Hosszútávon: A nemzetközi profitráta csökkenése folytán szintén ők nyernek

Kritika

• Az eltérő szerves összetétel miért nem fontos

• M/V biztos hogy magasabb a fejletleneknél? (Bettelheim)

• Ok és okozatfordított: termelékenység → bérek

• A termelékenységi különbségek a döntőek: egyenlő vagy egyenlőtlen csere

Kritika

• Gazdaságpolitikai konzekvencia: a bérek emelése helyett a termelékenység növelése

• A külföldi tőke szerepének tagadása• A fizetési mérleg problémája: aktív, vagy

passzív• A termelési ár elszakítása az értéktől –

történelmi transzformáció• Az árak és jövedelmek tautologikus

meghatározása

Oscar Braun

• Miért nem áramlik a fejlődőkbe a tőke, hogy kihasználja az alacsonyabb béreket?

• Miért nem növelik a béreket a fejlődőkben?• Nem a bérek a független változók, hanem az

árak

Bettelheim

• Elszakítja az értékalapzattól a jövedelmeket és a termelési árat

• A jövedelmek objektív alapja éppen az érték• „A kizsákmányolás viszonyai nem alapulhatnak

a cserén, hanem szükségképpen a termelés szintjén gyökeredznek, mert különben a csere nem volna megújítható”

• A nem-mobilitás is az újratermelés feltételeinek egy specifikus hatása (migráció)

Bettelheim• „A gazdasági egyenlőtlenségek bővített

újratermelésének anyagi alapját a termelőerők gyors fejlődésének azok a kedvező feltételei alkotják, amelyek a gépi termelés kifejlődésével jelentek meg azokban az országokban, amelyek először iparosodtak … Amíg egy specifikus anyagi alap létezése a termelőerők tőkés világgazdaságon belüli polarizált fejlődésének a meghatározó eleme, ezt a fajta fejlődést azután a gazdag országok által gyakorolt politikai és ideológiai dominancia újraerősíti.”

Bettelheim

• Az uralkodó országok gazdagsága nem az egyenlőtlen cseréből, hanem a termelőerők egyenlőtlen fejlődéséből ered → attól nem szűnne meg az egyenlőtlenség, ha megváltoztatnánk a cserearányokat, vagy a béreket

• Az sem oldaná meg a problémát, ha lekapcsolódnának

Post-keynesiánusok – korai fejlődés-elméletek

• A nemzetközi csere és munkamegosztás egyenlőtlenségeit hangsúlyozzák

• Döntően belső, vagy külső okok miatt nem fejlődnek a „fejlődő országok”?

• Eltérés az egyes szerzőknél az okok és a jövedelem-lecsapolás formájában

• A nemzetközi gazdasági rendszer harmonikus voltának a kritikája

Kivonásos megközelítés (Subtraction-approach)• A fejlett országok adott állapotának megfelelő

jellemzőket vetik össze a fejletlen országokéval – mi az ami nincs illetve fejletlen és akadályozza a fejlődést ← a fejlődés lineáris

• Történelmi magyarázat: Tradicionális és modern ellentéte

• Az elmaradottság fő oka a fizikai tőke hiánya • Az elmaradottság fő oka a vállalkozók hiánya• Az elmaradottság fő oka a szakképzett munkaerő

hiánya …• Leibeinstein: 35 jellemző ismérv• Szociológiai, intézményi magyarázatok

Minden ország egyetlen termelési függvényen, így ugyanazon a fejlődési pályán van.

• Ennek a tételnek egyenes következménye az a második tétel, hogy a különböző országok fejlődése között csak időbeli eltérés van (a fejletlenebbek később indultak), de idővel minden ország vagy társadalom ugyanarra a pályára zárkózik fel, ugyanahhoz az egyensúlyi pályához vagy aranykori növekedési úthoz konvergál. Ennek számos messzemenő, sőt, téves következménye van: „a) a kiinduló feltételek nem számítanak; b) a [mindenkori tényleges] szintek nem számítanak; c) a teljesítmény nem függ a már megtett úttól (there is no path dependence); s ennek folytán d) általános érvényű gazdaságpolitikai ajánlások érvényesek minden országra és minden időben, függetlenül társadalmi, institucionális és gazdasági fejlettségük pillanatnyi állapotától, politikai struktúrájuktól és célkitűzéseiktől.” (Szakolczay)

Az elmaradottság mint önmagát ismétlő mozgás (circulus vitiosus)

Alacsonymegtaka

rítás

Alacsony beruház

ás

Alacsonyjövedele

m

Problémák

• Statikus• Hiányoznak a közvetítések és magyarázatok:

Pl. Lewis a megtakarítás és a jövedelem kapcsolata

• Az egyes tényezők autonóm módon megváltozhatnak

• „Csaknem szilárd egyensúly” (Leibeinstein)• Myrdal „kumulatív spirál mozgás”, kumulatív

irreverzibilis folyamatok

Mi mozdítja ki a rendszert?

• Külső sokk: big push• Kritikus tömeg: a jövedelem egy bizonyos

szintje, ami beindítja a növekedést• Külső vagy belső okok ← a mai struktúrák a

külső behatolás, vagy a világpiachoz történő alkalmazkodás eredményei eredményei

Prebisch• A gazdasági növekedés fő akadálya a kedvezőtlen

világ kereskedelmi helyzet és a növekvő eladósodás• A termelékenység növekedés előnyei a fejletteknél

csapódnak le, mert az árak nem a termelékenység változásához igazodnak

• Rámutat a külföldi tőke káros szerepére: profitlecsapolás, nem csökkenti a deficitet

• Nemzeti ellenőrzés szükséges• Nagyobb segélyek, a fejlettek nyissák meg a

piacaikat, iparosítás

A kereskedelmen keresztüli jövedelem-lecsapolás

• Ok: az export-termékek eltérő jövedelem-rugalmassága (?) → cserearány romlás

• A demonstrációs hatás → nő az import → exportkényszer → marginális ágazatok fenntartása és „technológiai heterogenitás”

• A végső ok a fejlett országok munkásainak monopol-helyzete (és az oligopóliumok): bérek növekedése az árak növekedéséhez vezet

• „A centrumban a vállalkozók és a termelési tényezők jövedelme viszonylag gyorsabban nő, mint a termelékenység, míg a periférián a jövedelmek növekedése elmarad a termelékenység növekedése mögött.”

• Az alacsony bér az ok, vagy okozat? (technológiai diszparitás)

• A torz struktúra belső ok (bár ez is nemzetközi eredetű – gyarmatosítás, ill. világpiaci alkalmazkodás)

W. A. Lewis

• A kereskedelem a fejlettek és a fejletlenek között egyenlőtlen.

• A cserearány romlása a fejletlenek tradicionális szektorának korlátlan munkakínálatán alapul

• Ez alacsonyan tartja a modern szektor bérszínvonalát is = hiába nő a termelékenység nem nőnek a bérek

• A profitráták kiegyenlítődése miatt jövedelem-elszívás

• → Iparosítás, dualitás megszüntetése

W. A. Lewis• „Az exportágazatok hatékonyságának növekedéséből

származó összes előny gyakorlatilag a külföldi fogyasztónál csapódik le.”

• Bármennyire nőjön is a termelékenység az exportszektorban a bérek nem nőnek a tradicionális szektor korlátlan munkakínálata miatt

• Valójában nem csak a fogyasztók, hanem a tőkések is élvezik (ha feltételezzük a profitráták nemzetközi kiegyenlítődését) ha a bérek növekedése nem követi a termelékenység növekedését

• + a munkaerő nem korlátlanul helyettesíthető

A. O. Hirschman• A külföldi tőke káros következményei• Nem csak a profit lecsapolás a probléma,

hanem a helyi vállalkozói kvalitások elfojtása, a helyi termelési tényezők kiszorítása

• „Divesztícióra” szólítja fel az amerikai tőkét• Nem működnek az ágazatközi kapcsolatok

(forward and backward linkages) a gazdasági dualizmus miatt

• „Big push” koncepciót propagálja

„In Hirschman's definition of backward linkages the role of market-size externalities linked to economies of scale is quite explicit: an industry creates a backward linkage when its demand enables an upstream industry to be established at at least minimum economic scale. The strength of an industry's backward linkages is to be measured by the probability that it will in fact push other industries over the threshhold. Forward linkages are also defined by Hirschman as involving an interaction between scale and market size; in this case the definition is vaguer, but seems to involve the ability of an industry to reduce the costs of potential downstream users of its products and thus, again, push them over the threshhold of profitability. So economies of scale were crucial to high development theory. Why did that present a problem? Because economies of scale were very difficult to introduce into the increasingly formal models of mainstream economic theory.” (P. Krugman)

T. Balogh

• A partnerek egyenlőtlensége – „ki húzza a hasznot?”

• A technikai fejlettségben/fejlődésben meglévő különbségek a nemzeti határokhoz kötődnek

• Az egyenlőtlen partnerek közti csere nem a konvergenciát, hanem a divergenciát eredményezi

T. Balogh• A nemzetközi kapcsolatokban nem atomisztikus

mikroegységek versenyeznek, hanem „oligopolisztikusan versenyző nemzeti egységek”

• Ezek között a kereskedelem nem harmonizál, hanem kumulatív egyenlőtlenséget eredményez

• A tőke mozgása sem követi a klasszikus receptet és a tőkeszegénység ne jelent magasabb jövedelmezőséget (HO-modell érvénytelen)

• A komparatív előnyök kritikája: állandóan változnak, a fejlettek javára, akik alakítják

Furtado• A mikroökonómia marshalli apparátusa alkalmatlan a

nemzetközi kereskedelem elemzésére – helyette világrendszer, illetve függő alrendszer

• Külföldi monopóliumok dezintegrációs hatása• Komparatív előnyök bírálata: 1. Statikus (Singer ua.), 2.

Ki számítja ki nemzetgazdasági szinten?• A fejlődő országok torz osztálystruktúrája: - „hamis

iparosítás”: a helyi elit igényeiből következik• Fejlődő országok – függő alrendszer

Függő alrendszer• Az elmaradott országok a globális rendszer részei,

„amelyeknek viselkedését nem lehet megérteni a globális rendszer struktúrájára és funkcionálására vonatkozó hipotézisek alkalmazása nélkül”

• Az „elmaradottsági” elmélet a „függés elméletévé” válik

• „Az elmaradott gazdaságokban a fejlődés mindig nemzetközi abban az értelemben, hogy többnyire olyan cég tevékenységének kiterjesztéséhez fűződik, amelynek döntéshozó központja a szóban forgó alrendszeren kívül esik”

Myrdal • Az országok közötti egyensúlytalanság a piaci mechanizmusok

eredménye –kumulatív egyenlőtlenség irreverzibilis folyamataEz országon belül is érvényes, nemzetközileg még inkább• – Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít

meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián.

• – Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt).• A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria

gazdasága leépül.• A gyakorlatban a backwash hatások a fejlődőknél rendszerint

jelentősebbek a fejletlenség miatt, és az állam gyengesége miatt. A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek.

• Ez alapot adhat az állam gazdaságfejlesztési beavatkozására.

A visszasodró hatások túlsúlya• „Hogy a piaci erők szabad játékának az a belső

tendenciája, hogy egyenlőtlenségeket idézzen elő, és hogy ez a tendencia annál inkább dominál, minél szegényebb az illető ország – ez a gazdasági elmaradottság és a laissez–faire melletti gazdasági fejlődés két legfontosabb törvénye. (Economic Theory and Underdevelopped Regions.”)

• A terjedési hatások azért nem érvényesülnek, mert nincsenek kapcsolódó ágazatok

• A visszasodróak pedig azért érvényesülnek, mert az egyoldalú szerkezet miatt nagy a függés a világpiactól

• Nemzetközi méretű relatív elnyomorodás

Miért buktak meg a korai fejlődéselméletek?

• 70-es évek válsága - adósságválság• Keynesianizmus bukása – monetarista

ellenforradalom• A kettő együtt!• Nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel és

eleganciával(Krugman)

Az elmaradottság fő oka a nem hatékony kormány

• Ez a kritika nem minden lehetséges kormány, hanem csupán a „nem hatékony kormány” ellen irányul.

• Adelman érvei:– számos fejlődő ország, így a délkelet-ázsiai országok kormányai hatékonyaknak bizonyultak;– Európában is tapasztalható az 1980-as évek neoliberális filozófiájával szembeni ellenállás, s felmerül az aktívabb kormányzati szerep igénye;– a nemzetközi pénzügyi intézmények is kezdik megérteni, hogy a reformok nem valósíthatók meg a mellettük elkötelezett és a megvalósításukra képes kormányok nélkül;– kialakulóban van a gazdasági fejlődéselmélet új, „revizionista”, „washingtoni konszenzus utáni” irányzata.„A fejlesztési közgazdaságtan egy teljes kör leírása után visszatérőben van a klasszikus fejlesztési közgazdászoknak ahhoz a nézetéhez, hogy a kormányzatnak kritikus szerepe van a gazdasági fejlődésben.”

„A gazdasági változás folyamatának megértése képessé tehet minket arra, hogy magyarázatot adjunk a gazdaságok – múltbeliek és jelenlegiek – eltérő teljesítményére. … [Ennek birtokában] képesek lehetünk arra, hogy megmagyarázzuk az Egyesült Államok és Nyugat-Európa folyamatos növekedésének hosszú történetét, a Szovjetunió látványos felemelkedését és pusztulását, az olyan ellentétes teljesítményeket, mint Tajvan és Dél-Korea gyors gazdasági növekedését, Afrika Szaharától délre fekvő részének lehangoló eredményeit, valamint Latin-Amerika és Észak-Amerika ellentétes fejlődését. Azon túl, hogy megértsük a múltat, ez az ismeret a kulcsa annak, hogy javítani tudjuk a jelenlegi és jövőbeni gazdaságok teljesítményét. Annak a tényleges megértése, hogy a gazdaságok hogyan növekszenek, megnyitja a kaput az emberi jólét növelése, valamint a nyomor és a szánalmas szegénység csökkentése előtt.” (D. North 2005.)

„A globális gazdaság… végtelenül bonyolult kapcsolatrendszert igényel. … A nyugati világnak hosszú kihordási időre volt szüksége ahhoz, hogy kialakítsa azt a kapcsolatrendszert, amely a piacok hatékony működéséhez szükséges…, noha ez még mindig távol van az ideálistól. A fejlődő országoknak sokkalta félelmetesebb feladattal kell szembenézniük. Fenn kell maradniuk, s növekedniük kell a már fejlett világgal való versengés körülményei között, tudatosan kell kialakítaniuk egy hatékony árrendszert, s azt ki kell egészíteniük olyan intézmények és szervezetek létrehozásával, amelyek kis tranzakciós költségekkel integrálhatják őket… a globalizálódó világba. A hagyományos közgazdaságtan nem adhat ehhez iránymutatást” (uo.)

A neoliberális előretörés és ennek kritikája: S. Deraniyagala–B. Fine: Szabad kereskedelem és fejlődés c. tanulmánya alapján

• A neoliberális gazdaságpolitika a nyolcvanas években elvileg a fejlődő országok gazdasági összeomlására adott válasz volt, amelyek addig protekcionista, importhelyettesítő kereskedelempolitikát folytattak. Az ortodox közgazdászok az intervencionista kereskedelempolitikában látták a gyenge teljesítmény okát.

• Ezt a nézetet a kereskedelmi protekcionizmust vizsgáló nagyszabású empirikus tanulmányok inspirálták, amelyek kimutatták a statikus hatékonytalanságok jelentőségét az importhelyettesítő gazdaságokban (Balassa 1988, Little, Scitovsky és Scott 1970).

Rodrik (2001)• Rámutat, ez az érvelés problémás. A hetvenes évek közepéig

számos fejlődő ország elfogadható szintű növekedési rátát produkált, és Fekete-Afrika néhány országa a legdinamikusabban bővülő fejlődő gazdaságok közé tartozott.

• A termelékenység növekedése szintén erős volt jó néhány fejlődő országban, különösen egyes latin-amerikai államokban. A hetvenes évek második felétől valóban jelentős volt gazdasági visszaesés a fejlődő országokban, ennek oka azonban inkább a külső tényezőkben (legfőképp az 1973-as olajár-robbanásban) keresendő, illetve abban, hogy ezek az országok nem tudták makrogazdasági politikájukat a sokkhelyzetnek megfelelően alakítani.

• A növekedés összeomlását a hetvenes években csak az tulajdoníthatja teljes mértékben a kereskedelempolitikának, aki összetéveszti a makro- gazdasági vagy egyéb kudarcokat a kereskedelempolitika kudarcával.

Az új kereskedelmi elmélet• Megkérdőjelezte mind a korábbi elmélet feltevéseit,

mind a belőlük levezetett konklúziókat. Az új elmélet számol a nemzetközi kereskedelem bonyolultságával, és kimutatja, hogy a szabad kereskedelemtől való eltérés sok esetben növeli a jólétet és a gazdasági növekedést (Krugman 1984; Eaton és Grossman 1986; Grossman és Helpman 1991).

• Az újabb elmélet a piaci kudarcok neoklasszikus elméleti keretein belül maradva megkísérli elemezni a kereskedelmet úgy, ahogy az a valóságban zajlik. Következtetéseit azonban elnyomja a szabad kereskedelem híveinek hangja.

Az új kereskedelmi elmélet• Az nyolcvanas években indult útjára, az új

kereskedelmi elmélet lassan középkorúnak számít (Ethier 1982; Krugman 1984, 1986; Brander és Spencer 1985; Eaton és Grossman 1986; Grossman és Horn 1988; Grossman és Helpman 1991).

• Bár egyre kifinomultabbá válik és egyre több tényezővel számol, tulajdonképp mégis mindig csak a nem éppen újnak számító „feltörekvő iparágak” elméletéhez tér vissza, emellett a „politikai gazdaságtan” egyes elemeit is beemeli a vitába.

• Bizonyos értelemben ezért az új kereskedelmi elmélet csupán a régi elmélet új köntösbe bújtatva.

• http://web.mit.edu/krugman/www/dishpan.html

• P. Krugman: THE FALL AND RISE OF DEVELOPMENT ECONOMICS