A nemzetközi politika elmélete

A tudomány keletkezése és tematikája

A tudomány születését megelőző tényezők

1. a nagyhatalmi egyensúly vége

2. a haladás optimizmus emberképének vége

3. az I. világháború anyagi és emberi áldozatai

4. a háború kiküszöbölésének igénye és a tartós béke biztosítása „válságtudomány”

5. a pozitivizmus mint filozófiai irányzat – társadalomtudományok virágzása

A tudomány „összetevői”

nemzetközi jog történettudomány – külpolitikai, diplomáciai

és hadtörténeti vonatkozásai politikaelmélet – politikai filozófia

(számos eredményt vett át a szociológia, a közgazdaságtan és a politológia területéről)

A tudomány tematikája

nemzetközi politika és a nemzetközi kapcsolatok közötti különbség:

1. nemzetközi kapcsolatok: a nemzetközi rendszeren belül megnyilvánuló interaktív akciók összessége (feltételezi az állami és nem állami résztvevőket)

2. nemzetközi politika: államok egyirányú akciója a külpolitikán keresztül

Részletes tematika

nemzetközi kapcsolatok /politika szereplői: egyén, társadalmi szervezetek, államok, nemzetközi szervezetek, régiók, civilizációk természete

nemzetközi folyamatok: a szereplők közötti kölcsönhatás, illetve külpolitikai folyamatok

a nemzetközi rendszer, mint struktúra vizsgálata – nemzetközi rend, törvényszerűségek

A tudomány tematikájával kapcsolatos álláspontok normatív – értékszempontú:1. Mikor és milyen fokig legitim az erő alkalmazása?2. Melyek azok a kötelezettségek, amelyekkel az

államok irányában tartozunk és melyek azok amelyeket másoktól elvárunk?

3. Hol van a moralitás helye a nemzetközi kapcsolatokban? – intervenció kérdése

analitikus – elemző:Az államok szerepét vizsgálja, a rend, a hatalom, a biztonság, gazdasági és katonai erő kapcsolata, a konfliktusok természete és az együttműködés lehetősége

A tudomány művelésének helyszínei

kormányzati politika /külügyminisztériumokpl. brit Royal Institute of International Relations vagy az amerikai Council for Foreign Relations

kutatóintézetek és tudományegyetemek:pl. London School of Economics, Deutsche Hochschule für Politik (Berlin)

vagy Párizs, Genf (Rockefeller, Carnegie alapítványok, népszövetségi támogatás

A tudománnyal szembeni kifogások

amerikai szemlélet dominanciája hivatalos kormánypolitika kiszolgálása eklektikus, túl sok területtel foglalkozik a nemzetközi politikai élet folyamatai nem

jelezhetőek előre, nem rendelkeznek objektív törvényszerűségekkel, nem küszöbölhető ki a háború – tudománytalanság vádja, főleg 1945 és 1990-ben

A nemzetközi politika elméletének fő irányzatai

idealizmus – neoidealizmus

realizmus – neorealizmus

civilizációelméletek globalizmus- és

világrendszerelméletek korábbi irányzatok

módosított változatai

Fő területei:

1. kik a szereplők?

2. melyek a meghatározó folyamatok?

3. mi a nemzetközi politika célja?

4. állam jellege

5. nemzetközi rendszer szimbóluma

Politikaelméleti irányzatok

idealizmus: XVIII-XX. század eleje (1919) realizmus: 1945-1979 civilizációelméletek: XX. század (1910-es

évek, 1930-as évek, 1990-es évek) globalizmus-és világrendszer elméletek:

1970-es évek közepétől napjainkig neoidealizmus: 1970-es évek közepétől-

napjainkig neorealizmus: 1979-napjainkig

Az idealizmus belső tagoltsága

1. pacifisták: béke megteremtése, államok által elfogadott nemzetközi jogi normák tiszteletben tartása és érvényesítése mentén

2. utópisták: világállam eszméje iránti lelkesedés (NSZ, ENSZ)

3. legalisták: nemzetközi jog normáinak érvényesítése minden nemzetközi kérdésben

Az idealizmus előfutáraiXVIII-XIX. században

John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igaz eredetéről, hatóköréről és céljáról (1680)

Saint Pierre abbé: Az örök béke tervezete

Montesquieu, Condorcet Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes

történetének eszméje világpolgári szemszögből

(1784), Az örök béke (1795) Adam Smith, Jeremy Bentham: szabad

kereskedelem, jólét, utilitarizmus

A felvilágosodás közös vonásai a nemzetközi politika kizárólag európai politika külpolitika a belpolitika függvénye (helyes

államforma és kormányforma kérdéskörén belül foglalkoznak vele)

az emberről alkotott kép az államok viselkedésének alapja: jóság, béke, egyenlőség

államok közötti természeti állapot felismerése, nincs államok felett álló végrehajtó hatalom

igazságos háború problémája, európai civilizáció mintaértékűsége a jog uralma a nemzetközi kapcsolatokban (államok

közötti kapcsolat)

Immanuel Kant tézisei 6 tétel1. az államok cseréjének,

adásvételének, öröklésének tilalma

2. leszerelés3. államadósság tilalma4. „megalázó

békeszerződések tilalma5. szuverenitás tiszteletben

tartása6. ellenségeskedés bizonyos

fokának tilalma

3 definitív cikk1. köztársaság államformája2. az államok föderatív

szövetsége (népszövetségi gondolat előfutára)

3. hospitalitás

Az idealizmus irányzatának meghatározó képviselői

magyar politikai gondolkodás 1916-os vitája a XX. század című folyóirat hasábjain a „Mitteleurópa” terv magyar bírálata és az Európai Egyesült Államok lehetőségének felvázolása

W. Wilson amerikai elnök 14 pontja (1918) F. Tannenbaum: kommunizmus elleni harc,

az USA világpolitikai küldetése

Politikai eszmék és álláspontok a XX. század hasábjain

1916 / F. Naumann: „Mitteleurópa” terve Közép – Európa integrációja alapján az állam

jellege és funkciója szociáldemokrácia keresztényszocializmusképviselőinek álláspontja. Érvelés kettős szempont alapján történik:1. szociológiai2. történeti

szociáldemokrata/ progresszív nézetek

Ágoston Péter1. népek önrendelkezési

joga – nemzeti állam létrehozása a területi elv alapján

2. demokratikus belpolitika (politikai szabadságjogok biztosítás) + békén és nemzetközi együttműködésen alapuló külpolitika

3. integrált állam jövőbeni lehetősége

Szabó Ervin1. feudális, partikuláris állam2. abszolút állam3. nemzeti állam4. integrált állam1-4: objektív törvényszerűség

kimutatása /tények Jászi Oszkár 1. ausztromarxizmus2. EEÁ

A keresztényszocializmus álláspontja

Giesswein Sándor

1. szuverenitás problémája a nemzetállam szempontjából

2. A nacionalizmus kettős jelentéstartalma nemzeti önrendelkezés, nemzetté válás nemzeti elzárkózás lehetősége Megoldás: a szuverenitás felszámolása föderatív államszövetség /osztott szuverenitás

A realizmus irányzata

Előzménye: Machiavelli és Hobbes emberképe:

1. HATALOM

2. ÉRDEK

3. HÁBORÚ E. H. Carr: Húsz év válsága (1919-39) H. J. Morgenthau: Politics among nations

(1948) a modern „Hobbes” alakja

A realizmus irányzatának mozgatórugói

1945-47: hidegháború kibontakozása az amerikai külügyminisztérium által

készített tanulmányok hatása a nemzetközi politikai folyamatokra

1. Kennan hosszú távirata, illetve tanulmánya

2. Matthews memorandum

3. Clark Clifford tanulmánya

4. Kennan amerikai és brit bírálata

Kennan és a „hosszú távirat”

1946. 02. 22. sztálini külpolitika

értelmezése megváltoztatja az

amerikai külpolitika irányvonalát

Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése 1947-53 között.

követségi jelentés tartalma1. szovjet és az amerikai

külpolitika összeegyeztethetetlen

2. érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit

3. szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese

4. Külvilágtól való neurotikus félelem

5. egyezmények és kompromisszumok hiánya

A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban

H. F. Matthews memorandum (1946. 04. 01.)

elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete

Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában?

az adott geopolitikai - geostratégiai helyzetben való gondolkodás

izolacionizmus vége

USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren↔SZU a szárazföldön

az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított

egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás →ENSZ

veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria

Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése

Clark Clifford „tanulmánya”

1946. 09. 04. Kreml politikájának megváltoztatása kizárólag

katonai erővel lehetséges Amerika globális biztonságpolitikai küldetéssel

rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU.

bizonytalan a határok megvonása tekintetében

Az amerikai külpolitika első lépései

Truman beszéde a két világrendről 1947. 03. 12. független, demokratikus és szabad országok

↔elnyomás, félelem, ellenőrzés USA feladata: olyan népek szabadságának

támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak

Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus↔imperialista és antidemokratikus

Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei”

1947. július „Foreign Affairs” „X” aláírással a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon

értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása

a kommunizmus lényegi motívumai a szovjet stratégia legyőzésének módja: „ szilárd

feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik.”

Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata

FELTARTÓZTATÁS

Lippmann Churchill H. Wallace

reálpolitika Európa - politika világrend azonosság

Lippman és az amerikai „reálpolitika”

a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai és pszichológiai túlterhelést okoz.

amerikai erőtartalékok felélése univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok alapján:

mely államok támogatása szükséges az USA részéről. bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és

politikai védelmét Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos

számbavétele és elemzése alapján kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg,

hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés

Churchill és a feltartóztatás politikája

nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése.

szovjet expanzionizmus megállítása katonai és politikai integráció gyors létrehozása az idő múlásával Európa világpolitikában betöltött

szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik

SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés

Henry Wallace és a feltartóztatás politikája

A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az erőszak, az árulás és a félelem

Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra.

USA ↔N. Br. A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai

egyenlősége Megoldási lehetőségek: 1. ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók, 2. nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági

segélyek

A realizmus megalapozása:Carr: „Húsz év válsága”

1919-39: nemzetközi jogi és erkölcsi normák rövid életű békét hoztak a nemzetközi rendszerben

Wilson-i pontok↔1919 békekonferencia hatalompolitikai realitása

agresszor csak katonai erővel fékezhető meg idealizmus és a realizmus különbsége (utópia és

realitás)1. ész és érdek viszonya, elmélet és gyakorlat2. erkölcs, jog és politika viszonya3. eltérő történelemfelfogás

Morgenthau realista elmélete nemzeti érdek, nemzeti biztonság,

nemzeti állam – tudományos vizsgálódás tárgya

megfelelő katonai erőt felvonultatni tudó offenzív külpolitika

Államférfi példája – racionális mérlegelés, alternatívák közötti választás, az alternatívák a konkrét történeti szituáció termékei

realista külpolitika játékszabályai

Nemzeti érdek pontos körülhatárolása

Más szereplők nemzeti céljainak felismerése

Célok összevetése Egyensúly Kompr.kötés módszerei:1. doktrínerség helyett rugalmas

reagálás2. kompr.kötés a lényegtelen

ügyekben3. gyengébb fél nem dönthet4. ellenfél akaratának

megváltoztatása5. hadsereg6. kormányzat befolyásolja a

külpolitikát

idealizmus és realizmus állam és a nem állami

szervezetek (társadalmi - civil szervezetek, egyének régiók, NGO)

kooperáció, interdependencia fejlődés, haladás, jólét

növelése, kölcsönös előnyök konfliktusok csökkentése, béke nemzetközi jogi normák

betartása, nemzetközi intézmények fontos szerepe

pókháló modell

állam nemzeti érdekként

felfogott külpolitika vestfáliai (modern állam)

hatalmi politikája (kis-és nagyhatalmak)

háború, egyoldalú érdekérvényesítés, dependencia

erő politikája túlélés, nemzeti biztonság billiárdasztal

Neorealizmus

Kenneth Waltz:

1959: Man, the State and the War. – emberi temészet + nemzeti állam + hatalom

1979: The Theory of International Politics Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése

és bukása H. Kissinger: A diplomácia

Kenneth Waltz

1959: emberi természet, állam és háború kölcsönhatása a nemzetközi politika terepe

1979: nemzetközi politika mint struktúra, önálló törvényszerűségekkel

1. anarchia2. államok funkcionális azonossága3. hatalmi potenciál különbözősége self – help /önsegélyező terep feloldhatatlan biztonsági dilemma

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása

a nagyhatalmi lét alapja: a gazdasági és technikai fejlődés – bel-külpolitikai tényezők együttes függvénye, társadalmi berendezkedés, földrajzi adottságok

háború: eszköz a nagyhatalommá váláshoz, érdekek érvényesítése

kereskedő és militarizált állam típusa ciklikusság

A nagyhatalmi lét ciklikusságának mintája

3.nagyhatalmi lét bukásaerőforrások apadása

1.gazdasági technikai adottságok

nagyhatalmi lét feltételei

2.nagyhatalommá válás

gazdasági és technikai fejlettség maximálása

A nemzetközi politikai rendszerek 1500-2000

1500-1660: Habsburg Birodalom hegemón kísérletei Franciaország európai politikából való kiszorítása

1660-1814/15: francia hegemón kísérletek 1814/15- 1914: nagyhatalmi egyensúly 1900-1945: Európán kívüli hatalmak felemelkedése 1945-1990: bipolaritás 1990-? új hatalmi egyensúly a világpolitikában

Kissinger a nemzetközi politikáról

Három kérdésre kíván választ adni:1. Melyek lesznek a nemzetközi rend

alapegységei?2. Hogyan fognak ezek az egységek hatni

egymásra?3. Milyen célokat fog szolgálni a nemzetközi

rend?A kérdésekre adott válaszok alapja az újkori

nemzetközi rendszerek vizsgálata:

Kissinger: Diplomácia

1648-1814/15 1814/15-1914 1945-90

A versailles-i rendszer nem működött a két világháború között.

Közös jellemvonás:

Egyre rövidebb élettartamú egységekkel kell számolnunk

A kérdésekre adott válaszok:

1. állam: premodern, vestfáliai, funkcionális

2. hatalmi egyensúly: kontrollált versengés,

3. háborús konfliktus csökkentése, rend, hatalmi politika (wilsoni pontok, 1928. Briand - Kellog paktum)

Kissinger „Korszakváltás az amerikai külpolitikában?” nemzetközi rendszer

változó világ vestfáliai paradigma

válsága 1. (egyetemes humanitárius

intervenció)2. multietnicitás jelentősége3. hatalom homogén

fogalmának változása (katonai hatalom jelentőségének átalakulása)

4. nemzetközi rendszerek „újraosztályozása”

Nemzetközi rendszerek:1. USA – Európa2. Ázsia3. Közel – Kelet4. Afrika lényegi különbségek a nemzetközi rendszeren

belüli változások kihatnak a világpolitikára

nem egyforma entitással rendelkeznek

Neoidealizmus J. Burton: World Society 1974alapja: 1. békés demokrácia2. szabad kereskedelem, jólét (interdependencia jellegű

kapcsolatok”3. nemzetközi intézmények és normák betartása

Eredmény: stabil béke R. Keohane: aszimmetrikus interdependencia,

interdependenica érzékenység interdependencia sérülékenység

Civilizációelméletek

Oswald Spengler: A nyugat alkonya Arnold Toynbee: The Study of History Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és

a világrend alakulása

elméletek közös bázisa: a kulturális és vallási entitással rendelkező, népeket, nemzeteket és államokat magába olvasztó civilizáció, mint a nemzetközi kapcsolatok alapja – az államokkal és az európai történelem kizárólagosságával szembeni ellenérzés

Arnold Toynbee civilizációelmélete

ciklikus élettartam a kihívás – válasz reakció alapján

a nyugati civilizáció kihívásai és válaszai:

1. barbár népek anarchiája

2. rendi széttagoltság

3. ipari forradalom nemzeti állam

4. világgazdaság, világállam

4.civ. bukása

1.természettörténelem

2.társadalom

3civilizáció

Samuel Huntington civilizációelmélete a civilizációk szerkezete:1. magállam: az az állam, vagy államok együttese,

amely az adott civilizáció kulturális és vallási entitását a legtökéletesebben megvalósítja

2. tagállam: kult. entitás aktív követője és tevékeny részese(i)

3. hasadó állam: adott állam kisebbsége más civilizációhoz kíván tartozni, mint az állam

4. elszakadó állam: az adott állam más civilizációhoz tartozik, mint a kulturális entitása

magányos állam (pl. Japán)

Globalizációelméletek I.

multidiszciplínáris jellegű, globalizálódó kapitalizmus, jóléti demokrácia értékrendjének kizárólagos uralma (F. Fukuyama)

a nemzetközi politikában meghatározó jelentéstartalma:

1. Ian Clark: International Relations in the Twentieth Century” (1997)

2. Robert Gilpin: The Political Economy of Internation Relations (1987)

Közös jellemvonás: a nemzetközi politika folyamatainak 20. századi tanulmányozása.

Globalizációelméletek II.

Milyen új elemek találhatóak az 1990-es évek globalizációjában?

Milyen szerep lesz a jövőben a nemzeti államnak és az állami érdeket kifejező külpolitikának?

1. „állam vége”

2. az állam válaszadása a globalizáció kihívására A globalizáció ellenségeivel szemben milyen

fellépésre van lehetőség (intervenció problémája)

A globalizációelméletek „előfutárai”

Európa – tervek az újkorban. neoidealizmus Wallerstein világrendszerelmélete

Az egyes irányzatok a vestfáliai államrendszer politikai, gazdasági és külpolitikai ellenmondásainak feloldására vállalkoznak.

A nemzetközi politikai élet szereplői

I. nemzeti állam és külpolitika

A vestfáliai paradigma jellemvonásai és korszakai területi alapú politikai egység = állam külpolitika primátusa, amelyben az állami érdek fejeződik ki. a nemzetközi politikai rendszert a tartós bizonytalanság és az

államok magas autonómiafoka jellemzi hatalmi politika két változata: hegemónia, hatalmi egyensúly korszakolás: 1. dinasztikus legitimitás elve alapján álló abszolút monarchia

(XVII-XVIII. század)2. nemzeti állam és nemzetállami külpolitika (XIX - XX. század)

alperiódusok: 1814/15-1840, 1840-1918, 1918-

Kor-és elmélettörténeti bevezetés

Az elméleti irányzatok kiindulópontja a vestfáliai béke (1648) Ekkor születik meg a modern állam alapja:

állam = nép = terület= hatalom (Lepold von Ranke német történész szerint ez a vestfáliai paradigma)

Jean Bodin és Hugo Grotius

Jellemzői:területiség a hatalom alapjaszuverenitás a bel-és

külpolitikábankülpolitika elsődlegessége,

amelyben az állami érdek jelenik meg

merkantilizmushatalmi érdek és hatalmi

egyensúly rendszere, mivel minden állam autonóm a nemzetközi politikában

A vestfáliai állam paradigmája

nemzetközi rendszer: egységes főhatalom hiánya, „anarchia”, államok száma nő

állam

állam

állam

állam

állam

állam

állam

A külpolitika természete és jellemvonásai

1. az adott állam elhatárolódási igénye2. szomszéd államokkal kialakított külkapcsolatok3. stratégiai, illetve gazdasági pozíciók megszerzése4. nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás1 - 4: alkalmazkodás a nemzetközi politikai helyzet

aktualitásához, reagálás a nemzetközi politikai rendszeren belül végbemenő folyamatokra.

állami – kormányzati/ társadalmi és kulturális

A külpolitika mozgástere

a nemzeti államok közösségén belül kialakult erőviszonyok

nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekEzen belül az állami érdek érvényesítésének a hatalmi

adottságoktól függően van szerepe. A külpolitikai érdekérvényesítés az oka annak, hogy a nemzetközi politikai rendszerben a politikai primátusa érvényesül az erkölcsi és jogi tényezőkkel szemben.

Pozícionális kategóriák szuverenitás:

A XVI. században Jean Bodin francia jogász, politikai filozófus dolgozta ki. Külső vonatkozásban az uralkodó háborúindítási és békekötési jogát jelentette.

Ma: a független nemzeti állam, amely egyfelől saját politikai és társadalmi berendezkedésének meghatározásában, másfelől autonóm nemzetközi politikai szereplőként való felfogásában ölt testet.

abszolút szuverenitás - relatív szuverenitás

A biztonság kategóriája

Valamely állam saját környezetében korlátozza, függésbe vonja, vagy likvidálja a saját autonómiája szempontjából veszélyes államot.

típusai: helyi, regionális, kontinentális, interkontinentális

eszközei: szerződés, paktum, szövetség, okkupáció, annexió, mandátum, gyarmat, háborúval való fenyegetés, háború

abszolút biztonság- relatív biztonság

területi kategóriák a területnövelés alapja többféle jogcím alapján történhet:

dinasztikus legitimitás, nemzetállami érdek, nemzetközi satus quo biztosítása.

a hódítás feltételei: magas gazdasági mutatók, technikai fejlettség, földrajzi és demográfiai adottságok, a lakosság külpolitikai aktivitása (nacionalizmus)

védnökség: függésbe vonás, vagy az adott állam szóban forgó lakosságának oltalmazása, nemzetállami indíttatású védnökség az európai értékrend magasabbrendűségével függ össze. Fontos, hogy a védnöki pozícióba helyezkedő állam saját társadalmi –gazdasági és politikai berendezkedését jelöli meg mintául

A külpolitikát meghatározó kategóriák

pozícionális kategóriák: egy adott állam nemzetközi helyzetével áll összefüggésben

1. szuverenitás

2. biztonság

territoriális kategóriák: az adott állam területi nagyságából következő befolyása a nemzetközi politikai rendszeren belül

1. területszerzés, megtartás, visszaszerzés

2. hódítás (expanzív politika)3. védnökség

Az abszolút államok külpolitikája

„államrezon” fogalmának kidolgozása a XVI. században

célracionális külpolitika (szemben a teológiai és egyéb normatív szempontú megalapozástól)

háború és adóztatás összefügg hadseregfejlesztés, merkantilizmus: a gazdasági életbe beavatkozó

állam számára fontos a nyersanyaglelőhelyek birtoklása

militarizmus

a nemzeti állam elméletei

francia politikai és a német kultúrnemzet (Fichte, Herder, Hegel) koncepciója közötti különbségFichte: Beszédek a német nemzethez: patriotizmus, német néplélek, pángermán eszmeHerder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájához: kulturális identitás, nép, nemzet, kultúrfölény, népek kultúrájának egyenjogúságaHegel: A jogfilozófia alapvonalai, illetve az Előadások a világtörténet filozófiájáról: család, polgári társadalom, állam (mint legmagasabb erkölcsi és metafizikai egység)

Az önrendelkezési jog, mint a nemzeti állam alapelve

Wilson elnök beszéde (1918)- élet számára alkalmas és biztonságos, szabadságot szerető nemzetek,

1945 ENSZ Alapokmány (nemzet, nép, állam) 1950 ENSZ Kgy határozat 1966 PPJNE 1975 Helsinki konferencia záródokumentuma

Konkl. jog (politikai függetlenség és belső önrendelkezés) és szabadság (politikai szabadság)

A demokratizáció a nemzetközi politikai folyamatban

Huntington (1991) hullámelmélet1. 1828-1926

1922-19421. 1943-1962

1958-19751. 1974-1989/90Konkl: egyre bővül és mélyül, világdemokrácia

lehetősége (USA), egyéni szabadság ügyével a legteljesebb összhang

A nemzeti állam történeti korszakai

1814/15- 1840: gazdasági egység megvalósítása, területi elhatárolás igénye a nyelvi, kulturális, történeti sajátosságok alapján: defenzív, kulturális jellegű mozgalom

1840-1918: expanzív területszerző politikai mozgalom 1918-napjainkig: Európán kívül a dekolonzáció, illetve 1990

után a széteső nagyhatalmak és szövetségi államok területén létrejövő önálló nemzeti államok

Törvényszerűség: az államok száma nő, de jelentőségük a kormányzati külpolitika érdekérvényesítésén keresztül fokozatosan csökken.

A nemzeti mozgalmak típusai olasz: határozott külpolitikai elképzelések, mentén két irányzat: mazzinista

(republikánus) és a piemonti dinasztikus. Nem igényelte az európai hatalmi politika teljes átrendezését

német: kis- vagy nagynémet egység, belső feltételek kedvezőek. Három kezdeményezés: porosz, osztrák, Bismarck reálpolitikája

közép – európai: eltérő gazdasági, politikai és kulturális mutatók délszláv: kedvezőtlen belső és külső adottságok

pánszlávizmus: etno-és államcentrikus irányzatok (Akszakov, Katkov)Balkán északi része (keleti kérdés)Balkán déli része (macedón, ifjútörök, albán)

A Balkán a nagyhatalmi politika ütközőzónája, állandó beavatkozás veszélye, háborús konfliktusok terepe

1918/19: Csehszlovákia, Szerb – Horvát - Szlovén Királyság, Lengyelország 1990 után a SZU, Csehszlovákia, Jugoszlávia szétesése

A dekolonizáció A gyarmati világfelbomlása az 1960/70-es években zárult le. A helyi forradalmak

és nemzeti felszabadító mozgalmak eredményeként az ENSZ támogatásával létrehozott új államok (posztkoloniális állam) – egy része mandátum

„harmadik világ” elnevezés megkülönböztetés alapja a fejlett tőkés és az államszocialista rendszerektől, bipolaritáson kívüli pozíciók

politikai szerepvállalás – gazdasági elnyomorodás (1954, 1955, 1961) UNCTAD (1964) „77-ek csoportja”, az ENSZ támogatásával új gazdasági rend

mellett döntött –általános deklaráció (segélyek, fejlesztési hitelek, nemzetközi kereskedelem megváltoztatása, gazdasági autonómia)

Észak – Dél konfliktus eltérő jellemvonásai (Kelet - Nyugat)1. Dél: korlátozott cselekvőképessége és egysége2. függ az északi országokkal való kapcsolatoktól3. szegénység, alulfejlettség, amellyel szemben egy szűk oligarchia gazdasági és politikai befolyása áll.4. bevételek és külső segélyek jelentős része katonai kiadásokra, amelyek a belső biztonságot és az oligarchia uralmát biztosítják.5. népességrobbanás, aluliskolázottság

A harmadik világ tagoltsága Kína, India óriási népesség,

fejlődésbeli különbségek, de komoly belső mozgatórugók

NIC az iparosodás küszöbére érkező államok: Brazília, Mexikó, Dél - Korea, Tajvan, Honkong, Malajzia, Taiföld, Szingapúr, Kuvait - gazdasági kitörés (konfuciánus –iszlám vallás különbségei)

stagnáló zónák (megélhetés az alapvető probléma Afrika Szaharától délre eső övezetei)

4. világ (Least Developed Countries)

1

2

3

4

Háborúk a nemzetközi politikai életben.

(Gilpin, Kennedy és Modelski).

R. Gilpin a hegemón háborúk természetét vizsgálta: Hegemón háború és nemzetközi változás (1994), ill. Háború és változás a világpolitikában (1981)

A nemzetközi politikai élet az újkorban kétféle típusú háborút ismer:

1. hegemonikus: napóleoni, vagy a világháborúk2. korlátok közé szorított hagyományos konfliktusok.

Hegemónia - elmélet jellemvonásai a fennálló rend domináns képviselői vesznek részt a vele szemben

felemelkedő, kihívó hatalmakkal szemben. Ebben a folyamatban egy idő után minden állam csatlakozik valamelyik félhez. A rendszer egészének léte, stabilitása és legitimitása forog kockán. A hadviselés teljes körét alkalmazzák. Intenzitása, területi kiterjedése és időtartama alapján jellemezhető. Politikai gazdasági és ideológiai jelentőségűek. Korlátok nélküli háború. A konfliktusban szerepet játszhat egy kedvezőtlen gazdasági- szociális és

politikai rendszer felbomlása, illetve a vesztes fél gazdasági és szociális átalakulása is bekövetkezik.

(Pl.: Athén, Spárta, Karthágó, Róma, XIV. Lajos háborúi, a harmincéves háború, a napóleoni háború, I-II. világháború)

A hegemón háborúk természetrajza1. Sajátos lélektani körülmény idézi elő: történelemi változások- változásokkal

szembeni félelem, védekezés, következménye: preventív háború2. Területek és lehetőségek korlátozottá válása, a hagyományos külpolitika

számára létfontosságú a meghódítandó terület fennállása3. Növekedés és terjeszkedés határainak elérése konfliktushoz vezet.4. Döntés: háború és béke között.5. A háborút indító fél abban bízik, hogy hegemón pozícióba kerülhet,

megváltoztathatja a nemzetközi rendet.6. A konfliktus irányítása kikerülhet az emberek kezéből.7. Győztes hatalmak: új rend alapja - új értékek, mögötte a hatalom és a nemzetközi

rendszer fenntartási költségeinek újraelosztása (Gilpin szerint csak a Nagy-Britannia és az USA volt képes világuralom

megvalósítására. A hegemonikus háborúk oka abban a dilemmában foglalható össze, hogy: „az

emberiség kozmopolita vagy egoista módon kívánja világát berendezni?”)

Modelski elmélete (Hosszú ciklusok a világpolitikában) A modern politikai rendszer jellemvonása a „globális politika hosszú

köreinek” kialakulása Kb. száz éves időszakok, vége: valamilyen globális háború Hegemoniális hatalmak: Velence, Genova, Portugália, Hollandia, Nagy -

Britannia, USA – tengeri hatalmak, gazdasági és technikai mutatók) A kihívó fél valamelyik szárazföldi hatalom: Franciaország,

Németország, Oroszország /Szovjetunió Történeti elemzések sorozata alapján nem az anarchiában hisz, hanem

a hegemoniális rend szüntelenül újratermelődő feltételeiben. A hegemón felemelkedés küszöbén álló hatalom mögött valamilyen

innovatív újítás áll. – gazdasági és katonai növekedés. Az innovációs fejlődéssel lépést tartó államok miatt gazdasági – katonai

– konfliktusok- nemzetközi rend destabilizálása. Béke, rend stabilitás, jogbiztonság = hatalom

Stratégia és nemzetközi biztonság A stratégia az állam, szövetségi rendszer vagy csoport politikájának

megtervezett, összehangolt, hosszú távú, központilag vezérelt megfogalmazása és a megvalósítás érdekében tett intézkedések összessége.

Elméleti összetevője a politikai jellege, amely az érdekek, értékek, eszközök és módszerek megfogalmazásában foglalható össze. Gyakran összeütközésbe kerül más érdekekkel, - meg kell fogalmazni a fenyegetések tartalmát is = Célok összessége

Részstratégiák integrációja, amely történeti korszakonként változik. Fő cél: a fegyveres konfliktus elkerülése Stratégia függ: korszak, ország nagysága, geostratégiai helyzete társadalmi

helyzet és fejlettség foka, történelmi hagyományok és műszaki – technikai színvonaltól.

Diplomáciai, katonai, politikai, biztonsági – kp-i eleme: az adott ország, vagy koalíció biztonsága

Okmányba foglalt: National Security Strategy (USA)

A stratégia történeti jellemvonásai háború – katonai erőfölény béke: gazdasági – pénzügyi + politikai = tárgyalásokbipolaritás időszakában: mindkét típusa előtérbe került, és

kiegészült a nukleáris stratégiával (a megsemmisülés kockázata miatt.

bizonytalansági tényező: ember (aki a folyamatok, tervezés, végrehajtás, együttműködés letéteményese) / katona és a politikus (Clausewitz)

A stratégiát támogató tudományok: hadtudomány társadalom támogatottságának foka.

A társadalmi külpolitika természete

1989 után nő a társadalmi szereplők jelentősége a külpolitika formálásában és a külpolitikai döntések megvalósításában.

Eszközei: kulturális és oktatási intézmények, alapítványok, gazdasági formák, civil szervezetek.

A nemzetközi politika szempontjából fontos konfliktusforrások, mint a nemzetiségi kérdés, a környezetvédelem és a terrorizmus elleni harc.

A biztonságpolitika jellege átértékelődik. A kormányzati külpolitika hagyományos katonai biztonságával szemben a társadalmi biztonság fogalma egyre hangsúlyosabb. Pl. a SZU összeomlása

A társadalmi külpolitika jellemvonásai folyamatos társadalmi fejlődés, amelynek végpontja a globalizáció,

transznacionalizálódás, és demokratizálódás A társadalomban többféle norma eszme és érték él együtt: pluralizmus A külpolitika célja egy globalizálódó, de plurális értékrendjét megőrző

világrendben a különböző igények minél tökéletesebb kielégítése. Alapja a közösségi lényként meghatározott egyén: a „homo sociologicus”, aki

közös értékek alapján cselekszik és felelősséget vállal tetteiért – (neorealizmus: haszonmaximalizáló szemléletével)

a neorealizmus biztonsági dilemmája nem oldható fel kormányzati külpolitikával, a társadalmi külpolitika normákon alapuló döntéseire van szükség.

Képviselői: Hedley Bull: Az anarchikus társadalom, Martin Wight: Nemzetközi kapcsolatok. A három tradíció

Bull és Wight elképzelései az új világrendről államok rendszere – államok társadalma

(nemzetközi rendszer – nemzetközi társadalom)

NR: ha 2 vagy 3 állam között elégséges kapcsolat van és azok döntései egymásra hatással vannak.

NT: ha az államok egy csoportja közös értékek tudatában egy társadalmat alkot, közös intézményben vesznek részt, közös kulturális és civilizációs entitás köti őket össze.1. függetlenség tiszteletben tartása2. szerződések betartása3. erő gyakorlásában korlátok

diplomáciai kultúra: közös szabályok, megállapodások és intézmények rendszere pl. görög –római világ, Szent Szövetség

funkcionalista modell

Három hagyomány a nemzetközi kapcsolatokban:

1. machiavelliánus (realista) – állam hatalommaximalizáló törekvései

2. Kantiánus (kozmopolita): emberiség közös állama, világpolgárság

3. Grotius-i (szabályalapú, racionális) kooperáció és konfliktus közötti szakadék áthidalása.

A nemzetközi rend az államok kölcsönös alkalmazkodásának és kompromisszumképességének a terepe

kulturalista modell

A kultúra szerepe a külpolitika alakításában.

a kultúra a civilizációelméletekben a nemzetközi politikai élet fő szereplője, amely a nemzeti államnál nagyobb egységek közös vallási és kulturális entitásának kifejezésére szolgált.

Tylor: az a komplex egész, amely magában foglalja a hitet, a tudást, művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokást és mindent más képességet, sajátosságot, amelyre az egyén mint a társadalom tagja képes.

a társadalom léte, működése hozza létre a kultúrát, amely időben változik. – a nemzeti fejlődés alapja.

A kulturális külpolitika a nemzetközi politikai élet folyamataiban.

információs társadalom globalizáció = nyugati civilizáció nem más mint az

amerikai értékrend közvetítő csatornája – világkultúra?1. nacionalizmus, a posztkoloniális nemzetek számának

emelkedése2. etnicitás /etnopolitika: társadalmi konfliktusok, etnikai

kivetítése. Az etnicitás= átpolitizált kultúra3. identitások reneszánsza: etnikai, vallási, nemzeti,

történelmi4. multikulturalizmus :a politikai közösségen belül több

kulturális értékrend létezése, illetve elismerésének igénye

5. vallások reneszánsza – fundamentalizmus6. globális etika iránti igény (kommunitárius etika)

A kulturális külpolitika jelentéstartalma:

társadalmi politika: a nem kormányzati szereplők fokozottabb bekapcsolódása a külpolitika alakításába.

nemzetpolitika: nemzeti kultúra népszerűsítése révén az ország nemzetközi presztízsének erősítése, illetve az adott közösség kultúrája által történő befolyásoltság. (kulturális diplomácia)

Növeli a párbeszéd és kooperáció lehetőségét a konfrontációval szemben.

Összefonódik a gazdasági politikával, biztonságpolitikával, integrációs –és kisebbségi politikával.

Különös jelentőséggel bír azokon a területeken, ahol a kultúra alapú nemzetkoncepció került előtérbe (Németország, illetve Közép- Európa)

A kulturális külpolitika történeti előzményei Magyarországon

Az Osztrák – Magyar Monarchiából kiszakadó önálló magyar állam Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatási miniszter vezetésével a magyar fejlesztésére „kultúrfölény = neonacionalizmus tett kísérletet.

Hármas célkitűzés: 1. magyarságot ismertté tenni, 2. nemzetek versenyében előre jutni, 3. revíziót elősegíteni. Ehhez csatlakozott a népoktatás és népművelés felkarolása

Intézményi háttér:Bécsi Magyar Történeti Intézet, Római Magyar Történeti

Intézet, berlini, római és bécsi Collégium HungaricumAlapelgondolás „egy Magyarországnyi nagyságú állam

sikeressége körülbelül 3000 főnyi, rendkívül jól képzett, kitűnő képességű értelmiségi vezető képességein múlik.”

A nemzetközi politika keresztmetszetei

államok világa: szuverenitáson alapuló államcentrikus – kép

„földrajzi tér” társadalomvilág:

szuverenitásmentes, multicentrikus

„kulturális tér” globalizált világ: amely a

gazdaságra terjedt ki.„globális tér”

nemzetközi jog globális etika?

Globális etika

realizmus - kulturális relativizmus univerzalizmus:1. utilitarizmus2. liberalizmus közös kiindulópont: a nemzeti érdekként

felfogott külpolitika mellett van-e lehetőség minimális etikai normák elfogadására?

a nemzetközi rendszer és az etika kapcsolatának van-e jövője?

realizmus /kulturális relativizmus

realizmus

1. az állam felett nincs más szuverén hatalom

2. a nemzetközi rend lényege az államok szuverenitása és nemzetközi legitimitása

kult. relatvizmus

1. etika: egy társadalom, kultúra terméke

2. ember közösségi lény

3. kultúrák önértékkel bírnak

4. Kultúrák mély moralitása, nemzetközi kapcsolatok felszíni etikája: min. erkölcs?

5. Párbeszéd lehetősége

Rosenau: a „turbulencia” fogalma A nemzetközi rend alapvető szereplőinek, struktúráinak és

témáinak változása:1. egyén: analitikus készség, érzelmi azonosulás2. új legitimáció (teljesítményen alapul)3. Államok és államon túli szereplők egymás mellett élése4. Etikai normák szerepe öt területen megerősödött: humanitárius kérdések emberi jogok demokratikus intézmények védelme megszállás alóli felszabadulás ökológiai katasztrófák

Univerzalizmus

Bentham: államok világ iránti felelőssége: globális szintű hasznosság etikai parancsa

liberális paradigma: alapvető emberi jogok védelme

1. Vincent (1992) három generációs jogok nemzetközi szintű kivetítése.

kötelességek: emberi jogok tiszteletben tartása, jogok védelme, jogsértettek támogatása

J. Rawls: a nemzetközi igazságosság dilemmái „fair” vagy méltányos eljárás1. minden személynek egyenlő

joga van az alapvető emberi jogokhoz, ha összeegyeztethető mások jogaival

2. társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek:

legkevésbé előnyös helyzetben lévők legnagyobb nyeresége

olyan pozíciókhoz és hivatalokhoz kapcsolódjék, amely egyenlő eséllyel elérhető mindenki számára

3. méltányosság: mindenkivel jogai és érdemeifüggvényében bánnak

nemzetközi jog normái erkölcsi alapja a nemzetközi rendszernek:

1. államok szuverén egyenlősége

2. államok önrendelkezési joga

3. önvédelem elve4. pacta sunt servanda végeredmény:

méltányosságként felfogott igazságosság

Igazságos háború? Érvek és ellenérvek a beavatkozás mellett és ellen:1. Ellenérvek: nemzetközi rend stabilitása, béke és biztonság fenntartása

megköveteli az államok beavatkozástól való tartózkodás (nemzetközi jog alapelvei)

„Önsegély” terep áldozatok nagy száma1. Mellette: alapvető emberi jogok súlyos megsértése határok történelmi gyökerei állami szuverenitás nem abszolutizálható

A háború, mint a beavatkozás eszköze

1. igazságos ok

2. helyes szándék

3. korlátozott célok és arányos eszközök

4. legutolsó megoldás

5. ésszerű remény a sikerben

A nemzetközi szervezetek és

intézmények

történelmi- és elméleti előzmények

A nemzetközi szervezetek és az államok kapcsolata

XIX. században a nemzeti államokkal karöltve alakultak ki.

Hatásuk a világ kapcsolatrendszerére még nem meghatározó, jelentőségük folyamatosan növekszik.

Jelenleg az állam az elsődleges politikai szereplő – így a nemzetközi szervezetek az államok rendszerének kiegészítői.

A nemzetközi szervezetek funkciói

Az államok közötti együttműködés elősegítése Többoldalú kommunikációs lehetőség az egyes

kormányok számára - állam hatalmi képződmény = szabadon dönthet arról, hogy igénybe veszi-e az adott szervezet eszközeit és módszereit vagy sem.

Konfliktuskezelés? ( két állam közötti konfliktus ne terjedhessen tovább)

Nemzetközi együttműködés a technika, a gazdaság, a kultúra és a munkaügy kérdéseiben.

A nemzetközi politikai élet folyamatai

A hatalmi egyensúly elméleti változatai

A nagyhatalmi egyensúly klasszikus változata(1815-1914)

A bécsi kongresszuson intézményesített, nagyhatalmi konszenzuson alapuló minta.

Szakaszai:1. 1814/15-1848: dinasztikus legitimitás,

konzervativizmus, vallás↔liberális és nacionalizmus

2. 1848-1890: reálpolitikai egyensúly: olasz, német egység – kettős kihívás - válasz rendszer első szakasza

3. 1890-1914: a nagyhatalmi egyensúlyon keletkezett repedések: szövetségi rendszerek.

A bécsi kongresszus Metternich, lord Castlereagh, Talleyrand, I. Sándor cár a

résztvevők a béke magában foglalta a nemzetközi rend keretének minden

nagyhatalom által történő elfogadását. közös legitimációs bázis kontrollált nagyhatalmi versengés hegemón pozíció kizárása regionális konfliktusok Hiányzik a vesztes és győztes merev elkülönítése – „karthágói

béke” hiánya európai kongresszusok intézményének meghonosítása

A kongresszusok rendszere (1814/15-1848)

a nagyhatalmak döntési pozíciója, kisebb államok véleményének kikérése, de az egyenrangúság hiánya

konfliktusok korlátozott hatóköre – 1820-as évek görög konfliktus a legtöbb állam részvétele

nem reformpárti a status quo fenntartása a célja beavatkozás szükségessége, ha a rendszer

egészének léte forgott kockán a háborúkat a nemzetközi rendszer és béke

fenntartása érdekében folytatták

A nagyhatalmak magatartása három konzervatív, dinasztikus legitimitás fenntartásán nyugvó

hatalom: Oo. Po. HM. őr „Anglia” – Palmerston brit miniszterelnök és külügyminiszter vesztes, a nagyhatalmi pozícióba visszakerülés vágya,

hegemónia elvesztése: Frao. -1818. Aacheni kongresszus- 2 liberális + 3 konzervatív - ideológiai rugalmasság - külpolitikai magatartás elválasztása a belső politikai élettől és

ideológiától: - diplomácia – közös nyelv és értékrend, tárgyalások művészete

A nagyhatalmi egyensúly változása

1848-1890: olasz és német egység első ízben módosítja – nacionalizmus kihívása

1856. krími háború következményei Bismarck nagykövetként 1856: „Prachtbericht” – Szent -

Szövetség-i értékrenddel való szakítás szükségszerűsége „A politika a lehetséges művészete, viszonylagosság vágya” – új politizálási stílus

közös értékek helyett reálpolitikai igény – egymást átfedő, keresztező bonyolult szövetségi rendszerek létrehozása (lsd. három császár szövetsége, kettős szövetség, hármas szövetség, viszontbiztosítási szerződés)

1871-1914 kettős kihívás – válasz rendszer 1. 1871-1890: Frao ↔Német Császárság 2. 1890-1914: Német Császárság ↔Frao. a szövetségi rendszerek már a német hegemón törekvések

elszigetelésére épül, miközben az 5-ös fogatot két szembenálló szövetségi rendszerre vágja ketté.

1907. Crowe – memorandum tézisei A világ újraelosztásáért folytatott egyre kevésbé szabályozott

harc 1900 után Európán kívüli hatalmak felemelkedése – Európa

centrikus hatalmi politika vége.

A szuverenitás problémája a hatalmi egyensúly szempontjából

napóleoni Franciaország „forradalom exportálása” – nemzet, republikanizmus, szabadság – mögötte a francia expanzió törekvése

a Napóleonnal szembeni koalíció vegyes jellege: angol alkotmányos monarchia, + egyeduralkodó, abszolút dinasztiák = közös válasz a szuverenitás problémájára

Nemzetközi rendszerek

Morton Kaplan

1. hatalmi egyensúly (1814/15-1914)

2. laza bipoláris rendszer (1962-1989)

3. merev bipoláris rendszer (1947-1962)

4. egyetemes nemzetközi rendszer (1919?)

5. világállam (Wallerstein)

6. vétórendszer (1990?)

▪ új hatalmi egyensúly?