A fogyasztói döntések elmélete

Eredetileg értékelmélet

• Az értéket a hasznosság határozza meg• Az értékparadoxon feloldása• A hasznosság a mennyiség függvénye• Csökkenő határhaszon elve• Az 1870-es években egymástól függetlenül

dolgozták ki S. Jevons, L. Walras, K. Menger

3

Összhaszon és határhaszon

Elfogyasztott jószágegység

(Q)

Összhaszon (TU) Határhaszon (MU=TU/Q)

1 80 80

2 130 130 - 80=50

3 160 160-130=30

4 180 180-160=20

5 190 190-180=10

6 195 195-190= 5

7 197 197-195= 2

4

Csökkenő határhaszon

Q

Q

TUöszhaszon

MUhatárhaszon

TU

MU

Telítettségi pont

q1

q1

MU (q) = d TU(q) / dq

Ahol TU max. ott MU =0

TU=f(q)

Kardinális elmélet

1. A hasznosság mérhető,2. A mérés tőszámokkal történik, ezek

kifejezik a hasznosság fokát3. A termék hasznossága nem függ más

termékektől

6

Hermann Heinrich Gossen (1810-1858)

Gossen I. tv: (csökkenő határhaszon elve): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.

Feláldozott haszon = Nyert haszon: fogyasztói optimumElőnykiegyenlítődés elve: a fogyasztását optimalizálni

kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott haszonnál.

7

Alfred Marshall (1842-1924)

• Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket.

• A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította.

• 1890. Principles of Economics

8

Marshall-kereszt

A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva

Az olló példa

Price

Quantity

Supply

Demand

Pe

Qe

Az egyéni keresleti görbe levezetése

• Növekvő mennyiség esetén az ár csökken• Visszavezeti Gossen I. törvényére

• Ha a mennyiség nő, MU csökken, ha a pénz határhaszna konstans az ár csökken

• De! Giffen paradoxon

XM

x PMU

MU

A piaci keresleti görbepx

x

„A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje

„B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje

összpiaci keresleti görbe: az egyéni keresletek összessége

100

50

30

2010 25 45

11

b

b

a

a

P

MU

P

MU M

b

b

a

a MUp

MU

p

MU

Gossen II. tv.: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az egy pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora.

Optimális fogyasztói döntés több termék esetén

Ordinális elmélet

1. A hasznosság mérése nem lehetséges, nem is szükséges,

2. A fogyasztó legyen képes összehasonlításra és rangsorolásra (preferenciák)

3. Jószágkosarakat hasonlít össze

A fogyasztói magatartás

• A fogyasztó célja:

A fogyasztásból származó hasznosságérzet, -vagyis a szükségletkielégítés fokának -

maximalizálása!• A racionális fogyasztó tehát cselekedeteivel

haszonmaximalizálásra törekszik!

14

• Szigorúan preferált:

• Gyengén preferált :

• Közömbös:

)yB(x)yA(x 22,11,

)yB(x)yA(x 22,11,

)yA(x)yB(x és)yB(x)yA(x 11,22,22,11,

Preferencia relációk

15

A preferenciarendezés axiómái

• Teljesség: minden kosarat képes értékelni

• Reflexivitás: két teljesen egyforma kosár közömbös

• Tranzitivitás: AB és BC, akkor AC. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását

• Gyenge axióma: Dominancia elve: a több az jobb (a fogyasztó telhetetlen)

16

A közömbösségi görbék• A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi

görbét.• A közömbösségi görbe (azonos hasznosságú

jószágkombinációk): a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben. – Azonos hasznosságú pontok– Nem metszhetik egymást (tranzitivitás követelménye)– Minél távolabb = annál preferáltabb

Y

X

17

Közömbösségi görbe

• Azon pontok mértani helye, amelyek egymással közömbösségi viszonyban álló jószágokat/fogyasztói kosarakat jelöl (két dimenzióban)

y

x0

1U 2U 3U 4U

U növekedésénekiránya

18

Jól viselkedő közömbösségi görbék jellemzői

• Negatív meredekségű (a dominancia elve)

• Origóra konvex ( az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben)

• Végtelen sűrűségű (folytonos hasznossági függvény)

19

u1

u2

u3

bal cipő

jobb

cip

ő

napernyő

üzem

anya

g

u1

u2

u3

u1

u2

u3

kifli

zsem

le

Qx

Qy

Qx

Qy

Qx

Qy

u1

u2

u3

a)tökéletesen helyettesítő

b)tökéletesen kiegészítő

c)tökéletesen semleges

Különleges alakú közömbösségi görbék

A hasznossági függvény

U=f(X,Y)

Y

X

U

A

B

hasznossági pontok

YB

YA

XA

XB

UA

UB

Koppány Krisztián, SZE 2005

Egy kétváltozós hasznossági függvény és közömbösségi görbék

22

Helyettesítési ráta

• Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó elmozdul egyik kosárból (A) a másikba (B)

• Mekkora mennyiségű y termékről kell lemondani, hogy valamennyi x termékből többet fogyasszon

• Differenciahányados – szelő meredeksége

A

B

x

yRS

y

x

y

0 x

23

Helyettesítési határráta –

• Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó végtelenül kicsiny elmozdulás

• Differenciálhányados – pontban vett meredekség

E

x

yMRS

x

lim0

y

x

y

0 x

A helyettesítési ráta nagysága

( , )x

U x yMU

x

( , )

y

U x yMU

y

xU x MU yU y MU

0 x yx MU y MU

x yx MU y MU

x

y

MU y yRS

MU x x

A fogyasztói modell feltevései és adottságai

• kéttermékes modell: x és y termék• korlátozó feltétel

– adott a két termékre költhető pénzmennyiség (I, income)– adott mindkét termék ára (px, py)– a költségvetési halmaz és a költségvetési egyenes (elviekben

mindkét termék végtelenül osztható)• célfüggvény

– a fogyasztó célja a két termék fogyasztásából származó hasznosságérzet maximalizálása

– a hasznossági függvény, U (x,y)

26

Költségvetési egyenes

• Azon pontok mértani helye, amelyek a jövedelemből vásárolható maximális jószágokat/fogyasztói kosarakat

• jövedelem• x termék ára• x x termék mennyisége• y termék ára általánosan• y y termék mennyisége

ypxpI yx ** I

yp

xp

27

Költségvetési egyenes jellemzői

• Általános alakja

• Rendezve

• Meredeksége árarány

ypxpI yx **

yy

x

p

Ix

p

py *

y

x

p

p

Az optimális választás meghatározása geometriai úton

x

y

U0

U1

yopt

xopt

U2

B

D

C

AE

x

y

pMRS

p

Optimális fogyasztói döntés

• Határhaszon arányok= árarányok

Y

x

Y

x

P

P

MU

MU

30

Költségvetési egyenes elmozdulása 1

Jövedelem változik (növekszik)

y

x0

1I

2I3I 321 III

yp

Iy

xp

Ix

31

Költségvetési egyenes elmozdulása 2

x termék ára változik (növekszik)

y

x0

321 xxx ppp

yp

Iy

1xp

Ix

2xp

Ix

3xp

Ix

32

Optimalizálás jövedelem növekedésnél

Jövedelem változik (növekszik)

y

x0

1I

2I3I

ICCyp

Iy

xp

Ix 1x 2x 3x

33

Optimalizálás, ha az egyik termék ára növekszik

x termék ára változik

y

x0

PCC

1xp

Ix

2xp

Ix

3xp

Ix

3x 2x1x

34

Engel görbe

y

x0

1I

2I

3I

ICC

1x 2x 3x

x0

I

1I

2I3I

görbeEngel..

35

I

Q

a

Inferior jószág Engel-görbéjePl. szalonna

I

Q

a

Luxus cikk Engel-görbéjePl. kaviár

Normál jószág Engel-görbéjePl. ruházat

I

Q

a

36

Egyéni keresleti görbe levezetése

y

x0

1I

PCC

1x 2x 3x

x0

xpörbeKeresletig

1xp

2xp

3xp

Árváltozás hatásának felbontása

• Teljes árhatás: az árváltozás miatt bekövetkező keresletváltozás (a keresleti görbe mutatja)

• Helyettesítési hatás: az árarány változás miatt bekövetkező keresletváltozás

• Jövedelmi hatás: a reáljövedelem változása miatt bekövetkező keresletváltozás

• Teljes árhatás= helyettesítési hatás + jövedelmi hatás

Reáljövedelem értelmezése

• Hicks-féle: az árváltozás után az eredeti hasznossági szint elérésekor nem fog változni a reáljövedelem

• Slusky-féle: nem változik a reáljövedelem, ha az árváltozás után az eredeti jószágkosár megvásárolható