A társadalmi mobilitás elmélete

• Eleinte: mobilitás mértékének a kutatása

• Később: okai, következményei

• „Rétegződést érdemes több dimenzió mentén szemlélni” (Max Weber)

• „A társadalmi rendszer egységeinek a közös értékrendszer elvárásaival összhangban lévő osztályozása” (Parsons)

Mobilitás dimenziói

•Foglalkozás

•Fogyasztás

•Társadalom

•Hierarchia

Foglalkozási rangsorok

• Platóntól napjainkig a rétegződés legfőbb indikátora a foglalkozás

RÉTEGZŐDÉS FOGLALKOZÁS ALAPJÁN

• Foglalkozási osztály: körülbelül azonos helyet kapott foglalkozások pl: fizikai munkások /kékgalléros/, szellemi dolgozók /fehérgalléros/

• Foglalkozások presztízse az egész világon kb. ugyan olyan

• Foglalkozási környezet: fizikai munkás nem sorolja magát a középosztályhoz, még ha többet is keres, mint pl. egy kisvállalkozó alacsony presztízs

Fogyasztási rangsorok

• Fogyasztói osztály: azok alkotnak egy fogyasztói osztályt, akiknek az életstílusa megközelítően azonos presztízsű

• Inkább a jövedelem elköltésének módja, mintsem összege határozza meg a fogyasztói osztályt

Társadalmi osztály

• Társadalmi osztály: egymást egyenlőnek, bizalmas kapcsolatokra alkalmasnak tekintő egyének alkotják kapcsolatok

Hogyan mérhetjük az osztályok közötti mobilitást?

• Összehasonlítjuk a férj és a feleség házasság előtti foglalkozási / gazdasági helyzetét

• Megkérjük a válaszadót, hogy nevezze meg a legjobb barátai trsd-i státusát

Hierarchia

• Hatalmi osztály: annak mértékét, hogy egy személy mennyire tudja akaratát a trsd-ra kényszeríteni, hatalomként osztályozhatjuk, és a kb. azonos hatalommal bíró személyeket egy hatalmi osztályba soroljuk

Kutatások

• New York CityEgy nyomdában a legalább bolti eladóval azonos pozíciójú munkások, ha újra kezdhetnék inkább nem fizikai munkát választanának, ellenben a kisebb presztízsű munkásokkal

• WalesHelyi szakszervezeti vezetők fiai gyakrabban értek el középosztálybeli foglalkozási státust, mint generációjuk többi tagja

Múlttal való összehasonlítás: Kevesebb v. több a mobilitás ma?

Más területekkel vagy országokkal való összehasonlítás: USA mobilabb trsd-e mint Németország?

Egyenlők-e a lehetőségek?

Magas vagy alacsony a mobilitás?

Egyenlőség a mobilitásban! de

•90% földműves?

Az üres státusok kínálata

• Egy adott rétegben a státusok száma általában nem állandó

• Hivatalnoki + fehérgalléros pozíciók aránya nő, munkás pozíciók aránya csökken

• Felfelé irányuló mobilitási hullámot igényel

A rangok cserélődése

• Társadalom megadja az eszközöket az alacsonyabb rangban lévőknek?

• Szükséges: motiváció!

• Veblen motiváció-elmélete: Miért vágynak az emberek maguk javítására?

• Saját társadalmának/foglalkozásának (vízvezeték-szerelő) értékelése nagyban meghatározza az egyén önbecsülését

• Egy egyén cselekedeteit – legalábbis részben – az a kielégíthetetlen vágy vezérli, hogy a lehető legkedvezőbb önértékelést érje el

• Ha a trsd a magas fogyasztási szintet értékeli, az egyén megpróbálja maximalizálni a fogyasztási szintjét, ezáltal az önbecsülését is maximalizálja

• Nem csak a trsd-i normák, HANEM én-szükségletek is befolyásolják a mobilitást

• Ezek kiegészítik egymást

Kutatások Európában

• Fizikaiból a szellemi munkába való mobilitás férfiaknál felfelé irányuló

• A legtöbb alulértékelt fehér galléros állást nők töltik be

• Minden országban egy nagy kisebbség tud apái foglalkozása fölé emelkedni

• Kisebb, bár szintén jelentős hányaduk foglalkozási osztálya csökken

Kutatások USA-ban, Európában

• Felsőbb osztályokban dolgozóknak kevesebb gyermeke született + hivatali állás NEM örökölhető

• Alsóbb osztályok felemelkedhettek

• Megszaporodtak a fehérgalléros állások a fizikai munkahelyek rovására

• Ezzel is elvárva a felfelé irányuló mobilitást

Politikai hatások

• Szélsőséges nézetek (pl: nácizmus, kommunizmus): mobilitási vágy

• Zsidóság el nem fogadása baloldali nézetek

• (És ahol toleránsabbak?)

• Újgazdagok: hajlamosan konzervatívabb nézetekre (trsd-i státus megerősítése)

• Alsóbb rétegekben konzervatívok, felsőbb rétegekben baloldaliak lecsúszott középosztálybeliek, felemelkedett munkások

Felhasznált irodalom:

• Lipset, Seymour M. – Zetterberg, Hans L.: A társadalmi mobilitás elmélete. In: Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás.  Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998, 45-71. o.

Köszönjük a figyelmet!

Készítette:Zágonyi BeátaPáll Gábor