A NEVELÉS TERÜLETEIA NEVELÉS TERÜLETEI

A nevelés területeiA nevelés területei

• Testi nevelés• Értelmi nevelés• Érzelmi nevelés• Erkölcsi nevelés• Esztétikai nevelés

• Egészségnevelés• Környezeti nevelés• Állampolgári nevelés• Multikulturális

nevelés• Média és nevelés

Testi nevelésTesti nevelés

Testi nevelés • a testi fejlődés

elősegítésére irányuló pedagógiai tevékenységek összessége:

• testnevelés, testápolásra vonatkozó ismeretek, szokások, testi önfejlesztés

EgészségnevelésEgészségnevelés

Egészségnevelés • tudatos

egészségfenntartó és egészséget erősítő viselkedésmódok kialakítása

• mozgás és sport, egészséges táplálkozás mentálhigiéné

Környezeti nevelésKörnyezeti nevelésKörnyezeti nevelés = • az ember

környezetéhez való tudatos viszony kialakítása

• a környezetre vonatkozó ismeretek átadása,

• környezeti attitűdök megváltoztatása

A csecsemőkor és a A csecsemőkor és a korai gyermekkor korai gyermekkor

mozgásfejlődési sajátosságaimozgásfejlődési sajátosságai

ReflexekReflexek• Pislogási reflex: megvédi a

szemet a túl erős fénytől. A szem gyors becsukása inger hatására.

• Szopó- és nyelőreflex: a táplálkozáshoz szükséges. Szopni kezd, ha valamit a szájába tesznek.

• Keresőreflex: a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik.

• Fogóreflex: amikor hozzáér valami a tenyeréhez, összezárja ujjait. 3-4 hónapos korban tűnik el.

ReflexekReflexek• Moro-reflex: erős hangot

hall, akkor karjait először széttárja, majd hirtelen összezárja.

• Mászóreflex: ha hasra

fektetik az újszülöttet, és talpát megtámasztják, akkor mászó mozdulatokat végez.

• Babinski-reflex: ha a talpát végigsimítjuk, akkor a lábujjak szétnyílnak, majd begörbülnek.

Mozgásfejlődés Mozgásfejlődés csecsemőkorbancsecsemőkorban

A fejlődéslélektan acsecsemőkort kétszakaszra bontja.• Első szakasz: A a

születéstől 2, - 2,5 hónapos korig.

• Második szakasz: 2,5 hónapos kortól 1 éves korig tart.

A második szakasz jellemzői

• A csecsemő növekedése és testi fejlődése együtt jár a a koordináció és a mozgáskészségek intenzív fejlődésével

• A magasság és testsúly növekedésével a fej, törzs és láb testhosszhoz viszonyított arányai megváltoznak, ennek következtében a súlypont a 12 hónapos korra lejjebb süllyed, ez megkönnyíti a két lábon történő egyensúlyozást

• Az izmok növekedése és a csontok keményedése, valamint az agykéreg, idegrendszer fejlődése előfeltétele a koordináltabb mozgásnak

A csecsemő mozgásfejlődése

• 1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét.

• 2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani, hason fekve kicsit megemeli.

• 3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát.

• 4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 1-1 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja

• 5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva tud ülni

• 6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli

• 7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva ül

• 8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig támaszték nélkül ül

• 9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de még nem tud felkapaszkodni, magától felül

• 10. hónapos Ügyesen mászik, feláll • 11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár • 12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll,

kapaszkodó nélkül • 13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket

Rendellenességek a Rendellenességek a mozgásfejlődésbenmozgásfejlődésben

• 1. hónapos Ha a fejét egyáltalán nem emeli, ha szemével és fejével nem követi a mozgásokat, hangra nem reagál.

• 2. hónapos Ha két kezénél fogva ülő helyzetbe húzzuk és ilyenkor egyáltalán nem tartja meg egy pillanatra sem a fejét

• 3. hónapos Ha ismerős hangokra nem fordul oda, nem forgatja a fejét, ha hason fekve nem emeli a fejét

• 4. hónapos Ha soha, még egyetlen alkalommal sem fordult oldalra vagy hasról hátra, ha hason fektetve nem támaszkodik a könyökére vagy a kezére

• 5. hónapos Ha még soha nem fordult meg, megtámasztva nem tud ülni

• 6. hónapos Ha nem forog, nem kezd el legalább minimális mértékben (körbe-körbe vagy hátrafelé) kúszni, nem nyúl a tárgyak után

• 7. hónapos Ha nem tud pár másodpercig támasz nélkül, vagy a kezére támaszkodva ülni, nem kúszik

• 9. hónapos Ha nem tud felülni • 10. hónapos Ha nem mászik, nem húzza magát fel állásba • 11. hónapos Ha nem áll fel, nem ül stabilan támaszték

nélkül is • 12. hónapos Ha nem jár kapaszkodva • 18. hónapos Ha nem képes még önállóan járni,

kapaszkodás nélkül állni

Mozgásfejlődés korai Mozgásfejlődés korai gyermekkorbangyermekkorban

• A korai gyermekkorban (1-3 év) a gyermekek növekedési üteme jelentős, de a csecsemőkorhoz képest lelassul.

• Az agy idegsejtjei kezdik elérni a felnőtt méretét és sűrűségét.

• Az idegrendszeri fejlődés következtében a gyermek izomkontrollja javul, a cselekvéseit egyre jobban összehangolja észleleteivel

• Mozgásfejlődés szempontjából a tapasztalatszerzésnek, a sokrétű mozgásformák elsajátításának az időszaka ez.

• A gyermekek már többféle alapvető mozgásformát ismernek (mászás, járás, emelés, hordás, futás, dobás, ugrás, gurulás, húzás-tolás, függés)

• Ezek a mozgásformák még nincsenek készség szinten

MászásMászás

• 2 - 3 éves korra a a gyermekek csípőmagasságú akadályokra fel – lemásznak

• Az egyensúlyozó képesség még kevésbé fejlett, ezért a járás tipegő

JárásJárás

• Megtanul ülni, átfordulni, mászni, mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje.

• Ezek után már csak önbizalom és egyensúly- érzék kérdése, hogy mikor indul el.

• Sebessége a korai gyermekkorban javul– Lépéshossz nő– Lépésfrekvencia csökken

UgrásUgrás

• Az ugrás fejlődése a járáshoz képest lemarad

• Kezdetben helyből ugrik a gyermek

• Gyakori a futásból történő megállás és ugrás

DobásDobás

• Megfogás, elkapás kezdeti mozzanatai 1,5 – 2 éves korban figyelhetőek meg.

• Két éves kor körül kezd iránya lenni a dobásnak

• Korai gyermekkorban a dobó mozgás karból történik

GurulásGurulás

• Előzményei megtalálhatóak a csecsemőkorban (fordulásoknál)

• Szívesen gurul a gyermek lejtőn

Emelés - hordásEmelés - hordásHúzás - tolásHúzás - tolás

• Csecsemőkorban emelik, majd helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat

• Járás tanulásnál már megjelenik a húzás tolás, később a gyermek előszeretettel mozgat testméretéhez képest nagy tárgyakat

TESTI NEVELÉS A TESTI NEVELÉS A BÖLCSŐDÉBENBÖLCSŐDÉBEN

• A bölcsődében a gyermek mozgásfejlődéséhez biztosítani kell a megfelelő mozgásteret és tárgyi környezetet.

• Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét, mozgásmintáját.

• Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a motoros tanulás szempontjából is.

• Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságait

MÉDIA ÉS NEVELÉSMÉDIA ÉS NEVELÉSKIGYERMEKKORBANKIGYERMEKKORBAN

A kisgyermekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális

agresszió

NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA!

Ok- okozati összefüggés

Tévében látott erőszak agresszív viselkedés

Ennek mértéke függ:- Gyermek társadalmi helyzetétől

- Intelligenciájától- Szülői példától

(George Gerbner)

Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra?

• Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben.

• Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak. (Aronson)

Az agresszió megértése

fokozatosan változik a gyermek fejlődésével!

Az agresszió megértéseAz agresszió megértése

- 3-6 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik

- Képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.

Miért veszélyesek a gyermekekre?Miért veszélyesek a gyermekekre?• 3 évesek – fizikai

valóságként élik meg a képernyőn látottakat

• 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek

A reklámok és hatásuk a A reklámok és hatásuk a gyermekekregyermekekre

A reklám és a gyermekA reklám és a gyermek

• A 4-10 éves gyermekek a reklámipar legfontosabb célrétegei.

• Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.

REKLÁM – kapaszkodó a gyerekeknek

Túlterhelt szülők időhiány a gyerekeknél hiányoznak a szociális kötődések

a reklám számukra a biztonság, a valakihez tartozás érzését közvetíti.

A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket

Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem.

Ez álvilágot teremt a gyermek fejében.

A reklámipar célja:• Fogyasztásra ösztönzés

• Manipulálással az életfilozófiánk alakítása

MANIPULATÍV technikák1. Az ismert ember hitelesebb.

2. Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek.

3. Szakemberek ajánlása.

4. A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal –

a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet

5. Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert

Gyerekekre gyakorolt hatás:

1,5 év – felismerik a hang és a kép kapcsolatát

2 év – a reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenei szignálokat

5 év – ugrásszerűen nő a felfogóképessége

6 év alatt – még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között. A média kihasználja…

A védekezés taktikái• Másik csatornára kapcsolunk -• A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése +

Gyermek-reklámok veszélyei

• Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket.• A történetek beépülnek a gyermekek szerepjátékaiba, a

szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket.• A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási

folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható.• A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg.• Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait.• Az elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a

saját képességeit

A gyermek, mint ügyfélA gyermek, mint ügyfél

Mit tehetünk?Mit tehetünk?

• Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat

• A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés

Fiziológiai és pszichés hatásokFiziológiai és pszichés hatások

• Kevesebb időt tölt a szabadban• Kevesebbet játszik• Kevesebbet mozog• A mozgáshiány és a tévézés

közben való evés miatt egyre több a gyomorpanaszos gyermek.

• Neurotikus tünetek – „tévékór”

A bölcsődések alvásigénye napi 13 óra, de gyakran késő délután és este is a TV előtt ülnek.

Másnap feszültek, agresszívak.