a szervezeti változások kezelése és...

1

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

szervezetfejlesztési programja

A Tudásmenedzsment

beavatkozási területen

a szervezeti változások kezelése és

megvalósítása

A dokumentáció az elfogadott szakmai specifikáció és az ÁROP-1.2.18 azonosító jelű Szervezetfejlesztési

Program keretén belül a tudásmenedzsment módszertan alapján készült.

Projekt neve: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szervezetfejlesztési programja

Projekt száma: ÁROP – 1.2.18/A-2013-2013-0034

Készült: 2014.06.27

Helyszín: Kecskemét, Liszt Ferenc utca 19.

Dokumentum neve: KNPI_Tudásmenedzsment_dokumentáció.doc

Készítette: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, VANIN Vezetési Tanácsadó Kft. és RESPONSUM Kft.

2



Tartalomjegyzék 1 A módszertan célja és elvárása ........................................................................................................ 5

2 A KNPI elvárásai és eredménytermékei ........................................................................................... 5

2.1 Feladatok: ............................................................................................................................... 5

2.2 Megvalósítás módszere: .......................................................................................................... 5

2.3 Résztevékenységek: ................................................................................................................. 6

2.4 Eredménytermékek ................................................................................................................. 7

2.5 Tudásmenedzsment célok ....................................................................................................... 8

3 A módszertan alapján azonosított Tudásmenedzsment fő szakaszai és eszközei .............................. 9

3.1 A szervezet érettségi szintjének meghatározása a tudásmenedzsment területén ....................11

3.1.1 Tudásmenedzsment munkacsoport felállítása, szakmai koordinátor kijelölése ................11

3.1.2 Az egyén és a szervezet szintjén a tudás és tudásmenedzsment fogalmának definiálása .13

3.1.3 A Nemzeti Park Igazgatóságán már létező tudás beazonosítása.......................................15

3.1.4 Szervezeti tudáshálózat kialakítása, tudásmenedzsment kulcsszereplőinek kijelölése .....16

3.1.5 Működő tudásmenedzsment folyamatok azonosítása .....................................................19

3.2 A tudás architektúra létrehozása ............................................................................................21

3.2.1 A szervezeti tudásmenedzsment céljának meghatározása a szervezet stratégiai

célkitűzéseivel összhangban ...........................................................................................................21

3.2.2 Már meglévő tudás hozzáférésének biztosítása ...............................................................22

3.2.3 A folyamatosan megszerzett tudás megosztása a dolgozókkal.........................................22

3.2.4 A meghatározott tudásmenedzsment cél eléréséhez szükséges tudásfolyamatok

meghatározása és kialakítása .........................................................................................................23

3.2.5 A tudásmenedzsment célok szervezeti egységre történő lebontása ................................26

3.3 Tudás tárolása ........................................................................................................................27

3.3.1 IV. rendezvény került lebonyolítása a tudás tárolására, megoldására. .............................27

3.3.2 Két a szervezeti tudás megosztására alkalmas fórum kialakítása .....................................28

3.4 A Tudás megosztása ...............................................................................................................29

3.4.1 A tudásmegosztó folyamatok gyakorlati alkalmazása ......................................................29

3



3.5 A Tudás alkalmazása/felhasználása .........................................................................................30

3.5.1 A tudásmegosztó folyamatok gyakorlati alkalmazása és eredményességének mérése ....30

4 Értékelés ........................................................................................................................................32

5 Jogszabályi követelmények ............................................................................................................33

6 Mellékletek ....................................................................................................................................36

6.1 Melléklet 1 Szakmai koordinátor kinevezése ...........................................................................36

6.2 Melléklet 2 Tudásmenedzsment rendezvény meghívó ............................................................36

6.3 Melléklet 3 Tudásmenedzsment rendezvény prezentáció .......................................................36

6.4 Melléklet 4 KNPI_anonim kérdőív ...........................................................................................36

6.5 Melléklet 5 Tudásmenedzsment rendezvény összefoglaló ......................................................36

6.6 Melléklet 6 Tudásmenedzsment rendezvény jelenléti ív .........................................................36

6.7 Melléklet 7 Tudásmenedzsment rendezvény fotók .................................................................36

6.8 Melléklet 8 Kompetenciatérkép ..............................................................................................36

6.9 Melléklet 9 Tudásmenedzsment rendezvény meghívó ............................................................36

6.10 Melléklet 10 Tudásmenedzsment rendezvény prezentáció .....................................................36

6.11 Melléklet 11 Tudásmenedzsment rendezvény összefoglaló ....................................................36

6.12 Melléklet 12 Tudásmenedzsment rendezvény jelenléti ív .......................................................36

6.13 Melléklet 13 Tudásmenedzsment rendezvény fotók ...............................................................36

6.14 Melléklet 14 Ötletbörze I. KNPI ...............................................................................................36

6.15 Melléklet 15 Ötletbörze II. KNPI ..............................................................................................36

6.16 Melléklet 16 Aláíró lap ............................................................................................................36

Ábrák jegyzéke: 1. ÁBRA TUDÁSMENEDZSMENT CÉLFA .............................................................................................................................. 8 2. ÁBRA TUDÁSMENEDZSMENT ALCÉLOK........................................................................................................................... 9 3. ÁBRA TUDÁSMENEDZSMENT SZAKASZAI ........................................................................................................................ 9 4. ÁBRA TUDÁSMENEDZSMENT FELÉPÍTÉSE .......................................................................................................................10 1. TÁBLÁZAT A SZAKMAI KOORDINÁTOR ÉS A MUNKACSOPORT TAGJAI .....................................................................................11 5. ÁBRA KOMPETENCIATÉRKÉP (MELLÉKLET KOMPETENCIATÉRKÉP) .......................................................................................16 6. ÁBRA SZEMÉLYES TUDÁS FAJTÁI .................................................................................................................................17 2. TÁBLÁZAT HELYZETÉRTÉKELŐ (TERV) ..........................................................................................................................19 7. ÁBRA PROBLÉMAFA ................................................................................................................................................21 8. ÁBRA CÉLFA ..........................................................................................................................................................22 3. TÁBLÁZAT HELYZETÉRTÉKELŐ (TERV - TÉNY) ...............................................................................................................23

4



Rövidítések KNP - Kiskunsági Nemzeti Park KNPI - Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

5



1 A módszertan célja és elvárása

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program legfontosabb stratégiai célja a hatékony nemzeti

közigazgatás megteremtése az állami működés hatékonyságának, a közszolgáltatások színvonalának

emelése által. A programban kijelölt közigazgatás általános teljesítményfejlesztésével kapcsolatos célokat

a Kormány határozta meg, ezzel bevezetve a "Jó Állam" fogalmát. A Magyary Program megfogalmazása

szerint az állam "attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek, és vállalkozások igényeit a közjó

érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja." (Magyary Program 12.0, pp. 6.)

A jelen pályázat által elkészített dokumentáció a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program

(Magyary Program) módszertani útmutató alapján az ÁROP-1.2.18/A pályázat szerint és az elfogadott

Szakmai koncepció szerint készült el.

2 A KNPI elvárásai és eredménytermékei

A KNPI által elfogadott szakmai koncepcióban foglaltak szerint a tudásmenedzsment alapvető feladata az,

hogy az Igazgatóságon belül már meglévő tudáshoz való hozzáférést biztosítsa, valamint annak

felhasználását a jövőben segítse. A KNPI számára nem állt rendelkezésre előzőleg hatékony eszköz a

szervezeten belüli tudás hatékony megosztására.

2.1 Feladatok:

A szervezet érettségi szintjének meghatározása a tudásmenedzsment területén, tudásmegosztás

tevékenység megvalósításának megtervezése, a szervezetben már meglévő tudás azonosítása, a

szervezeti tudásmenedzsment céljának meghatározása a szervezet stratégiai célkitűzéseivel

összhangban, a meghatározott tudásmenedzsment cél eléréséhez szükséges tudásfolyamatok

meghatározása és kialakítása, tudásmenedzsment kulcsszereplőinek kijelölése, a tudásmenedzsment

célok szervezeti egységre történő lebontása, a tudásmegosztó folyamatok működést elősegítő belső

tudásportál kialakítása.

2.2 Megvalósítás módszere:

Projektindító megbeszélést követően részletes projektterv készítése, vezetői interjú készítése és annak

feldolgozása, tudásmenedzsment kérdőív kiküldése és feldolgozása, brainstorming szervezése és

dokumentálása, műhelymunka, tudásáramlás folyamatát bemutató hálózati ábra elkészítése,

tudásmenedzsment workshop előkészítése és szervezése.

6



2.3 Résztevékenységek:

- Projekt indító megbeszélés és felkészülés a megbeszélésre: 2 nap

- Projekt munkacsoport összeállítása és projekt indító megbeszélés: 1 nap

- Vezetői interjú és annak feldolgozása: 1,5 nap

- Tudásmenedzsment kérdőív kiküldése, összegyűjtése és feldolgozása Excel táblában: 6 nap

- Ötletbörze (brainstorming) megszervezése, megtartása és dokumentálása: 4 nap

- A tudásáramlás folyamatát bemutató hálózati ábra elkészítése: 6 nap

- A helyzetértékelő sablon (TÉNY) kitöltése: 1,5 nap

- Javaslat készítése a szervezeti tudásmenedzsment céljára: 5 nap

- A vezetőség tájékoztatása a felmérés eredményeiről, a javaslatok prezentációja: 0,5nap

- A szervezet helyzetértékelő sablonján a valós és elvárt helyzet közötti eltérés elemzés: 2nap

- A célok eléréséhez szükséges folyamatok kijelölése: 3 nap

- A kijelölt tudásfolyamatok kialakítása: 4 nap

- szervezeti tudáshálózat kialakítása, tudásmegosztás kulcsszereplőinek kijelölése az adott szervezeti

egységek feladatköreinek viszonylatában: 4 nap

- Tudásmenedzsment workshop: 2×2nap

- SZMSZ, szervezeti ábra, a szervezet munkatársainak tudására vonatkozó adatok, a szervezeti

egységek szervezeti tudásvagyonára vonatkozó adatok, a szervezethez tartozó háttérintézményekre

vonatkozó adatok, szervezeti eljárások alapján a szervezeti tudástérkép /kompetenciatérkép

elkészítése: 5,5 nap

- Műhelymunka a tudásmenedzsment munkacsoport tagjai számára: 1 nap.

Összesen: 51 nap

Ennek az állapotnak a megváltoztatása érdekében a projekt során több tudásmenedzsment témájú

workshop kerül megrendezésre, melynek célja a szervezeten belüli tudáshalmaz azonosítása, és a

megosztásához szükséges folyamatok kialakítása. A workshop-ok eredményeképpen a KNPI dolgozói

között könnyebben áramlik majd a tudás, valamint a szervezetbe bekerülő új munkavállalók és a kilépők

tudásának felhasználása is javul.

Első lépésként egy tudásmenedzsment munkacsoport kerül felállításra, melynek élén egy szakmai

koordinátor áll. A munkacsoport célja, hogy a módszertanban bemutatott lépések segítségével találjon

megoldást az Igazgatóság által megfogalmazott célokra. Ehhez szükséges definiálni a szervezetnél lévő

7



tudást és az eddigi tudásmenedzsmentet, melyet Strukturált interjúk, Kérdőívek és Ötletbörze

segítségével célszerű megtenni.

Ezt követően egy Helyzetértékelés következik, melynek lényege hogy tisztán lássa a koordinátor, milyen

helyzetben van a szervezet a kiindulási állapotban, valamint hogy meghatározhassuk a szükséges

folyamatokat és tudásanyagokat melyekkel foglalkozni kell.

Következő lépés a Probléma- és Célfa felírása, amivel dokumentáljuk az eddigiek eredményét, és

összevetjük az Igazgatóság által megadott problémákkal. Ezt egy újabb Helyzetértékelés követi, melynek

során definiálhatjuk a következő lépéseket, a tudásmenedzsment céljait, ezeket a célokat pedig szervezeti

egységekre bontjuk a könnyebb kezelhetőség érdekében.

2.4 Eredménytermékek

Ezt követően pedig a rendelkezésre álló tények, adatok, eszközök, és célok alapján az elvárt

eredménytermékek a következők:

1. Szervezeti tudástérkép

2. Helyzetértékelési sablon

3. Szervezeti tudás megosztására alkalmas fórumok (2 db) bevezetése az egyéni és szervezeti

tudásmegosztásra

4. Rendezvényekre prezentáció

5. Összefoglaló beszámoló a rendezvényről

6. Jelenléti ív

8



2.5 Tudásmenedzsment célok

A tudásmenedzsment kialakításának előkészítéseként szükséges meghatározni a tudásmenedzsment

célját, azaz az a Nemzeti Park Igazgatósága konkrétan milyen célt kíván elérni a tudásmegosztás

területén, milyen cél elérése érdekében kívánja jelen módszertant felhasználni.

Ennek alapját a teljesítménymenedzsment célok adták, ahol meg voltak határozva a legfontosabb

célkitűzések mellett a szervezet alcéljai is. A szervezet stratégiája, a szervezeti célok és abból lebontott

tudásmenedzsment célok az alábbiak lettek:

1. ábra Tudásmenedzsment Célfa

A Nemzeti Park Igazgatóságán meglévő tudás hasznosulási formáit szükséges számba venni, azaz a

meglévő tudást milyen cél érdekében kívánja a szervezet felhasználni. Elsődleges szempont ennek

meghatározása során, hogy a szervezeten belül kívánják hasznosítani a szervezetnél, a munkavállalóknál

meglévő tudást, vagy külső célra is, akár bevétel szerzése érdekében. Ez a következő táblázatban lett

rögzítve

Tudásmenedzsment hasznosítása

Már meglévő tudás hozzáférésének biztosítása

Infrastruktúra fejlesztéssek

megosztó forumok szisztematikus, és

hatékony leszervezése osztálymegbeszélések

Folyamatosan megszerzett tudás megosztása a dolgozókkal

Belső Digitális rendszer létrehozása

osztálymegbeszélések

9



ÁBRA: Tudásmenedzsment célok levezetése a szervezeti célokból

Szervezeti célok

Tudásmenedzsment célok

Célok Célok megvalósítása

Tudás belső hasznosulása

- Már meglévő tudás hozzáférhetőségének biztosítása - Folyamatosan megszerzett tudás megosztása a dolgozókkal - Osztályok közötti tudásáramlás biztosítása - Tájegységek közötti

tudásmegosztás a szakmai munka elősegítéséért

- Infrastruktúra fejlesztéssel - megosztó fórumok szisztematikus, és hatékony leszervezésével - osztálymegbeszélések átgondolásával, vendégelőadó meghívásával

- Tájegység látogatások megszervezésével

Tudás külső hasznosulása

- Magyarországi és nemzetközi Nemzeti Parkok tudásának megosztása - Környezeti Nevelés erősítése

- Részvétel nemzetközi fórumokon - Részvétel országos fórumokon, szakkonferenciákon - A Nemzeti Park tudásának megosztása külsős személyekkel

- Természetvédelem tudatosítása (Környezeti Nevelés)

2. ábra Tudásmenedzsment alcélok

3 A módszertan alapján azonosított Tudásmenedzsment fő szakaszai és eszközei

3. ábra Tudásmenedzsment szakaszai

A módszertan 5 szakaszba rendezi a tudásmenedzsment folyamatát. Az 5 szakasz felépítése 15 lépésre van bontva. A módszertan szerinti felbontást alapul véve haladtunk a tudásmenedzsment projekt során. Az első szakasz a szervezet érettségi szintjének meghatározásához, a második szakasz a tudás

architektúra létrehozásához, a harmadik szakasz a tudás tárolásához, a negyedik szakasz a tudás

Érettségi szint

meghatározása

1 A tudás

architektúra létrehozása

2 A tudás tárolása 3 Tudás

megosztása 4 Tudás

felhasználása

(Fenntartás) 5

10



megosztásához, az ötödik szakasz a tudás alkalmazásához/felhasználásához nyújt módszertani

segédletet.

A következő ábrán bemutatjuk a tudásmenedzsment részletes felépítését.

4. ábra Tudásmenedzsment felépítése

I. szakasz: A szervezet érettségi szintjének meghatározása a tudásmenedzsment területén

1. módszertani lépés: szakmai koordinátor kijelölése

2. módszertani lépés: az egyén és a szervezet szintjén a tudás és tudásmenedzsment fogalmának definiálása

3. módszertani lépés: a szervezetnél már létező tudás beazonosítása (tacit és explicit)

4. módszertani lépés: a szervezetnél már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítása

II. szakasz: A tudás architektúra létrehozása

5. módszertani lépés: a szervezeti tudásmenedzsment céljának meghatározása a szervezet stratégiai célkitűzéseivel összhangban

6. módszertani lépés: a meghatározott tudásmenedzsment cél eléréséhez szükséges tudásfolyamatok meghatározása és kialakítása

7. módszertani lépés: szervezeti tudáshálózat kialakítása, tudásmegosztás kulcsszereplőinek kijelölése

8. módszertani lépés: a tudásmenedzsment célok szervezeti egységre történő lebontása

III. szakasz: A tudás tárolása

9. módszertani lépés: a tudásmegosztó folyamatok működéséhez szükséges informatikai háttér/megoldások meghatározása és kialakítása

10. módszertani lépés: a szervezet munkatársai ismereteinek/képességeinek/szakterületi tapasztalatainak összesítése

IV. szakasz: Tudás megosztása

11. módszertani lépés: formális tudásmegosztási folyamatok kialakítása

12. módszertani lépés: informális tudásmegosztási folyamatok kialakítása

13. módszertani lépés: értékteremtő, hatékonyságnövelő tudásmegosztó folyamatok meghatározása

V. szakasz: Tudás alkalmazása/felhasználása

14. módszertani lépés: a tudásmegosztó folyamatok gyakorlati alkalmazása

15. módszertani lépés: a tudásmegosztás eredményességének mérése

11



3.1 A szervezet érettségi szintjének meghatározása a tudásmenedzsment területén

I. szakasz: A szervezet érettségi szintjének meghatározása a tudásmenedzsment területén

• 1. módszertani lépés: szakmai koordinátor kijelölése

• 2. módszertani lépés: az egyén és a szervezet szintjén a tudás és tudásmenedzsment

fogalmának definiálása

• 3. módszertani lépés: a szervezetnél már létező tudás beazonosítása (tacit és explicit)

• 4. módszertani lépés: a szervezetnél már működő tudásmenedzsment folyamatok

beazonosítása

3.1.1 Tudásmenedzsment munkacsoport felállítása, szakmai koordinátor kijelölése

Első lépés a célok megvalósításáért dolgozó csoport kijelölése, ahol szükséges egy szakmai koordinátor

kijelölése (ld. Melléklet 1 Szakmai koordinátor kinevezése), valamint a szervezetből tagok felkérése. A

mellékelt táblázat tartalmazza a KNPI által kialakított munkacsoport névsorát. Az ő feladatuk lesz

menedzselni az egyes módszertani lépések megvalósítandó feladatait. Céljuk, hogy a módszertanban

bemutatott lépések segítségével a szervezetben fellelhető explicit és tacit tudás feltérképezésével,

azonosításával, értékelésével, majd ezeket összegezve javaslatok megfogalmazásával segítse a

szervezeti tudásmegosztás hatékonyabbá tételét, illetve a szervezeti tudásmenedzsment fejlesztését.

A munkacsoport mérete a szervezet nagyságának és emberi erőforrás lehetőségeinek függvényében lett

kialakítva, melyben az igazgató tagként vesz részt, így a munkacsoport felelőssége és támogatottsága

maximális.

1. táblázat A szakmai koordinátor és a munkacsoport tagjai

sorszám Név Tagság Beosztás

1 Vajda Zoltán szakmai koordinátor Pályázatkezelési és Fejlesztési

osztályvezető

2 Baráné Kovács Mária tag Pályázati referens

3 Ludnai Tünde,

tag Természetvédelmi Őrszolgálati

osztályvezető

4 Klucsai Dávid, tag Területkezelési Osztályvezető

12



sorszám Név Tagság Beosztás

5 Sipos Ferenc, tag Természetmegőrzési Osztályvezető

6 Szabóné Bazsó Ágnes,

tag Pénzügyi és számviteli

osztályvezető

7 Aleksza Róbert, tag Térinformatikai csoportvezető

8 Krnács György, tag Természetvédelmi őr

9 Dr. Vadász Csaba, tag Természetvédelmi őr

10 Dr. Kovács Éva, tag Monitoring referens

11 Illésné Papp Mária, tag Vagyonkezelési referens

12 Filotás Zoltán, tag Erdészeti Osztályvezető

13 Bolla Bence, tag Erdészeti referens

14 Fokné Balog Ágnes, tag Bérügyi ügyintéző

15 Virág Ilona, tag Területkezelési Osztály

Csoportvezető

16 Tajti László tag Területkezelési igazgatóhelyettes

17 Kovács Erika tag Gazdasági Igazgatóhelyettes

18. Dr. Kardos Mária tag Jogi és igazgatási osztályvezető,

jogtanácsos

19 Dr. Magyar Gábor tag mb. Igazgató

13



3.1.2 Az egyén és a szervezet szintjén a tudás és tudásmenedzsment fogalmának definiálása

A módszertan második lépése, hogy feltérképezzük, hogy a vezetők és a dolgozók a tudásról és a tudásmenedzsmentről hogyan gondolkodnak. A rendezvényre meghívót készítettünk, mely a 2. számú melléklet „Melléklet 2_KNPI Meghívó rendezvény III.” dokumentumban található. Megrendezésre került az első rendezvény, melynek a menete és összefoglalója került rögzítésre ebben a pontban Rendezvény menete:

1. Prezentáció a Tudásmenedzsmentről 3 számú melléklet a rendezvényre a prezentáció

2. csoportokra osztás és a munkacsoport munkájának felosztása

3. Strukturált interjúk

4. Ötletbörzék

5. Anonim kérdőív kitöltés

6. Anonim kérdőív értékelés

Az Ötletbörze során arra kerestük a választ, hogy a dolgozók fejében milyen kép alakult ki a tudásról. Ennek keretében igen sokszínű válaszokat kaptunk, melynek összefoglalója alább olvasható: Először arra kértük a résztvevőket, hogy gondolkozzanak el azon, mire asszociálnak a tudásról, hogyan fogalmaznák meg azt. Sokféle választ született, meglepően absztrakt megfogalmazásoktól kezdve, egészen precíz elképzelésekig. A leggyakrabban emlegetett formái a tudásnak az iskola, könyv, és a tanulás volt, ami érthető hiszen ezek a fő módjai a tudás megszerzésének. Ezen kívül volt aki már a tapasztalatot emlegette, mint tudás megszerzésének formáját, illetve volt aki már rögtön a tudás hiányát emlegette. Ezt követően a tudás megosztásáról kérdeztük őket, mit gondolnak hol kerül a leginkább megosztásra a tudás. Érdekes válaszok születtek, hiszen általában a formális módszereket emlegetik az emberek, megbeszéléseket, vásárokat, előadásokat. a KNPI-nél azonban mindenkinél felmerültek informális módszerek is, mint a Pletykák, belső levelezések, stb. Tehát elmondhatjuk hogy a szervezet dolgozói tisztában vannak azzal hogy nem csak tárgyi tudás létezik, és nem csak az a tudás ami le van írva.

14



A Rendezvényen belül sor került a már meglévő tudásfolyamatok azonosítására, a szervezet tagjai által. A Rendezvényen beazonosított, a fejlesztés előtt is létező tudásmenedzsment-folyamatok a következőek:

1. Vezetői Értekezletek

2. Állományi Értekezletek

3. Osztály Értekezletek

4. Belső kommunikáció

5. Intranet

6. Folyosói megbeszélések

7. Pletykák

A megkérdezettek többsége nagyon jónak értékelte a Vezetői és állományi értekezleteket, valamint az informális formákat, úgy mint a folyosói kötetlen, vagy egyeztetet beszélgetéseket, és a különböző pletykákat. Ennek fő oka lehet az, hogy a munkavállalók többségében nyitottabbak a kötetlenebb formájú kommunikációk esetében. Egy kötött értekezlet vagy megbeszélés esetében többször visszatartják a szereplők a negatív kritikákat, félve a következményektől. Osztálytól függő az Osztályértekezlet megítélése, azonban jellemző trend ennek a negatív osztályzása. Ez mindenképpen egy fontos szempont a lépések kidolgozásában, hiszen azt mutatja, hogy osztály szinten a tudásmenedzsment vagy nem elég jól megszervezett, eredményes, vagy az is lehet, hogy nincs rá szükség, hiszen az informális megosztási csatornákon már lezajlik a tudásmegosztás. Mindezekből elmondhatjuk, hogy a KNPI a módszertanban megjelölt formális és informális tudásmenedzsment folyamatokból egyaránt rendelkezik pár módszerrel. A fejleszthető terület tehát nem a módszerek hiányánál, hanem azok rendszerezésénél, kihasználtságánál, kivitelezésénél kell keresni. A Struktúrált kérdőívek alapján pedig a következők derültek ki. Az Igazgatóság már rendelkezik módszerekkel a tudás megosztására, a kifejlesztés alatt álló rendszer, kedvező jeleket mutat, illetve a személyes átadás is létezik, azonban ad-hoc jellegű, így a minősége erősen változó. Rengeteg tudás származik a fajok ismeretéből, és ezt a tudást főleg a hagyományos úton osztják meg egymással az Igazgatóságnál. A jogi tudás már dokumentálva van, és ez is nagy jelentőséggel bír. A dolgozók számára eddig is rendelkezésre állt az információ mely szüksége volt számukra akár egy jelentős szakmai vita esetén, azonban az elérhetőség, és az átadás minősége, sebessége kifogásolható. A megkérdezett vezetők szerint a legfőbb problémák az erőforráshiányból, pénzszűkéből, illetve a munkaerő nagyfokú leterheltségéből fakadnak. Mivel kifejezetten Tudásmenedzsment stratégia nem létezik, így ennek kialakítása, és ezekért felelős személyek kinevezésével ez a probléma, főleg a

15



munkaerő leterheltség, megoldható. Ezen kívül egy egységes, rendszeres tudásmegosztó fórum jelent még megoldást. A meglévő informatikai rendszer továbbfejlesztése, befejezése, ha úgy tetszik, nagyban elősegíteni pedig a rendszerzett tudás hozzáférését. Anonim kérdőív összegzés (Melléklet 4: KNPI_anonim kérdőív) A kérdőív kiküldésekor a dolgozók tájékoztatva lettek:

a kérdőív anonimitásáról,

milyen folyamat keretében történik a kérdőív kitöltése;

miért stratégiai fontosságú a kérdőív kitöltése, és mihez járul hozzá

mi a kérdőív célja, annak várható eredménye;

mik a további feladatok;

mikor kap visszacsatolást a kitöltő a kérdőív eredményeiről;

kitöltési határidőről,

visszaküldés módjáról;

Az anonim kérdőív összegzése a módszertan további lépéseiben felhasználásra került. Rendezvény összegzése: Melléklet 5 Tudásmenedzsment rendezvény összefoglaló

3.1.3 A Nemzeti Park Igazgatóságán már létező tudás

beazonosítása

A munkacsoporttal történő Workshop-okon lezajlott gyakorlatokon felmértük a KNPI-nél már létező tudást, melyeket ezek után vizsgálhatunk, hogy milyen tudásmenedzsment folyamatokon esnek át. Az Anonim interjúk során kiderült, hogy a szervezet nem azonosította még a kritikus tudással rendelkező személyeket, tehát a kritikus tudás forrása még felfedetlen. Ez egy igen fontos szempont, hiszen a tudásmenedzsmenthez elengedhetetlen definiálni, hogy honnan származik az, amit meg szeretnénk osztani a dolgozókkal. A kérdőívek szerint a dolgozóknak igenis van igényük egy aktív Tudásmenedzsment rendszerre. Többen is megjelölték a Tudásmenedzsment kialakítását, mint célszerű fejlesztést a jövőre. Az állomány pedig már most is aktívan osztja meg a tudást egymással, de a hatékonysága az eddigi folyamatoknak megkérdőjelezhető. A megkérdezettek átlagosan 2-5 embert keresnek meg naponta segítségkéréssel, ami gyakorlatilag tudásmegosztásnak minősül. Ez azonban jelenleg főleg ad-hoc jellegű találkozók keretében zajlik, hiányzik a rendszerezett, megfigyelt és felügyelt folyamat ezek mögül.

16



A jelenlegi állapot szerint dokumentumkezelő programokat eddig is használnak, különböző tudásbázisok is léteznek, megtalálhatóak bizonyos információk több belső portálon, intraneten, valamint létezik már egy belső könyvtár is ahol számos, fontos információt tartalmazó dokumentum tárolásra került. Azonban ezek kihasználtsága nagyon alacsony, illetve nem egységes az egész szervezetre nézve. Ezekből kifolyólag az egyik ok, ami többször is megjelölésre került a megfelelő technikai háttér, ille tve annak hiánya. Ez annak a problémának a kivetülése, mi szerint a létező digitális adatbázisok nem egységesek, esetenként átláthatatlanok, fejletlenek. Másik fő ok, melyet sokszor megjelöltek az erőforráshiány. Ez megint magyarázza az eddigi rendszerekkel szembeni panaszokat, hiszen kijelölt felelősök nélkül nehéz kézben tartani egy ilyen kritikus területet, és ez volt az egyik konkrét probléma a kérdőívek szerint is. KNPI nem rendelkezik Tudásmenedzsment stratégiával, és emiatt erre kijelölt személlyel sem, aki ezt megszervezni, menedzselné. A kérdőívek 22. és 23. kérdései alapján a munkacsoport összeállítja a kritikus tudás tulajdonosairól kialakított térképet (tudástérkép/kompetenciatérkép). Ez alapján elkezdhető a tudásfolyamatok kialakítása, hiszen a tudás forrása már meg lett jelölve.

3.1.4 Szervezeti tudáshálózat kialakítása, tudásmenedzsment kulcsszereplőinek kijelölése

5. ábra Kompetenciatérkép (Melléklet kompetenciatérkép)

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10

Tudásbirtokosok említettsége

17



6. ábra Személyes Tudás fajtái

A Tudástérkép összeállítását követően a tudásvagyon felmérése következik. Az anonim kérdőívek alapján beazonosított tudásbirtokosokat elemezve feltárható a mindennapokhoz szükséges tudás minősége és mennyisége. Ezek a tudások, melyeket naponta megosztanak a dolgozók, jellemzően a napi működéshez szükséges információkat tartalmaznak, adminisztrációs folyamatok, beszámoló készítéshez szükséges információk, és egyéb tudások. Többségük Explicit tudás, dokumentálható, és a kérdőívek alapján az elérhetőségük elégséges. A KNPI tudása sok részből tevődik össze. Az osztályoknak külön külön és megosztva is nagyon komoly és szerteágazó tudása van. Ezen tudások egy része megosztásra kerül, mert

a napi munkához szükséges, pl. hatóság felé való adatszolgáltatás esetén ezen jelentéseket több osztály tudásából kell összeállítani, míg vannak olyan tudások, melyek nem kerülnek megosztásra, csak az osztály belső használatához szükségesek. A NPI számára a tudásmenedzsment hatékonysága abban rejlik, hogy azon explicit vagy tacit tudásokat

18



melyek mások számára alapvető fontosságú, legyen az külső partner, hatóság, vagy másik osztály, hogyan tudja hatékonyan megosztani. A Szervezeti tudásvagyont felmérő táblázat:

Témakörök Van/nincs Elérési útvonal

Szervezeti ábra Van Internet

A szervezet

munkatársainak

tudására vonatkozó

adatok

összegyűjtése

Van Pénzügyi osztályon elzárva

A szervezeti

egységek szervezeti

tudásvagyonára

vonatkozó adatok

összegyűjtése

van szervezeti egység szint

vezető és munkatársai által

elérhető dokumentációkban,

számítógépen

A szervezet

munkaszabályzatait

szabályzó eljárások

összegyűjtése

van Utasítások irattárban

elérhetőek

Szervezeti eljárások

összegyűjtése van irattárban elérhetőek

Szervezeti

eljárásokhoz

kapcsolódó sablonok

részben titkárság, osztályvezetők

19



3.1.5 Működő tudásmenedzsment folyamatok azonosítása A már működő folyamatokat egy úgy nevezett helyzetértékelő sablon kitöltésével összegezzük. A helyzetértékelő kitöltését a szakmai koordinátor végzi, az eddigi lépések során felderített információk alapján. A kérdőívekre beérkező válaszok alapján kitölthető, kiegészítve a strukturált interjú és az ötletbörze során nyert információkkal. Az egyes szempontok kapcsán a szervezet jelenlegi állapotát, rendelkezésre álló eszközeit,

erőforrásait írjuk.

2. táblázat Helyzetértékelő (TERV)

Folyamat

TÉNY

Rendelkezik a szervezet TM stratégiával?

nem

Van-e a szervezetnek elkülönített forrása a TM-el kapcsolatos kiadásokra?

Igen

Milyen formális tudásmegosztó

csatornák léteznek a szervezeten belül?

Értekezletek, éves jelentések, szakanyagok, e-

Mail

Milyen informális tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül?

Beszélgetések, folyosói, kávé, cigi szünet, ebédlői megbeszélések, közös étkezések, két háromszemélyes találkozók

A szervezeten belül milyen mértékben vannak az egyes munkafolyamatok dokumentálva?

Pénzügy teljesen Projektek teljesen Hatósági munka teljesen

Oktatási teljesen Környezeti Nevelés teljesen

A szervezeten belül milyen mértékben kerül megosztásra az egyes szervezeti egységeknél dokumentált tudás?

Nagymértékben, de nem jó hatékonysággal, nincs tökéletes fóruma

A dokumentált tudás milyen

mértékben kerül a későbbiek során hasznosításra?

A folyamatok input tudásának mértékétől függően, de a szükséges tudás nagymértékben hasznosul

Technológia

A szervezet rendelkezik-e a tudásmegosztást támogató technológiával?

részben

A szervezeti tudás milyen mértékben kerül megosztásra a kialakított technológiai háttér segítségével?

Ami működik, ott nagy mértékben, ami nincs feltéve a közös rendszerre ott kis mértékben

20



Humán erőforrás

Dokumentáltan felmérésre kerül-e a szervezetben a munkatársak feladataik ellátásához szükséges tudása?

Teljesítmény értékelés formában

A munkatársak készségei és kompetenciái milyen rendszerességgel kerülnek kiértékelésre?

Teljesítmény értékelés formában éves szinten

A kompetenciák fenntartása és növelése érdekében a szervezet tart-e rendszeres tudásfrissítő képzéseket?

Teljesítmény értékelés és szakmai megítélés után szakmai konferenciákon való részvétel

Van-e a szervezetnek módszere arra, hogy azonosítsa a kritikus tudással rendelkező dolgozókat?

nincs

Van-e a szervezetnek programja a szervezeten belüli kritikus tudás megőrzésére?

Dokumentálva osztályszinten

Van-e a szervezeten belül TM

folyamatok koordinálásáért felelős személy?

eddig nem volt

Tett-e lépéseket a szervezet annak érdekében, hogy TM folyamatok tudatossá váljanak a munkatársainak tevékenységében?

tájékoztatások a tudásmegosztás fontosságáról

Milyen módon ösztönzi a szervezet a

dolgozókat a tudásmegosztásra?

elismerés, vezetői köszönet

21



3.2 A tudás architektúra létrehozása

3.2.1 A szervezeti tudásmenedzsment céljának meghatározása a szervezet stratégiai célkitűzéseivel összhangban

A szervezeti tudásmenedzsment célját a következő tényezők határozzák meg:

a szervezet stratégiai célkitűzése;

a szervezet stratégiai célkitűzése és a tudásmenedzsment közti viszonyrendszer;

az I. szakaszban elvégzett módszertani lépések összesítő értékelése;

jelen módszertani lépés során a szervezet munkatársai által megrajzolt problémafa és célfa

eredményei.

7. ábra Problémafa

Érettségi szint

meghatározása

1 A tudás

architektúra létrehozása

2 A tudás tárolása 3 Tudás

megosztása 4 Tudás

felhasználása

(Fenntartás) 5

Információ megosztás alacsony

szintje/hiánya

Meglévő tudás nem elég elterjedt

Akadozó kommunikáció a dolgozók között

Rendszertelen kommunikáció a dolgozók között

Elégtelen infrastruktúra

Rendszerezett tudáskönyvtár

hiánya

Meglévő információs

eszközök elavultak

22



8. ábra Célfa

A KNPI Probléma- és Célfájának elemzése után az Igazgatóság és a munkacsoport együttesen két célt tűzött ki a tudásmenedzsment projekt elé.

3.2.2 Már meglévő tudás hozzáférésének biztosítása

Az anonim kérdőívek és rendezvény egyik nagy tanulsága az volt, hogy a kritikus tudást birtokló emberek kiléte sem mindig biztos, nehezen definiálható. A másik tanulság pedig az, hogy még ha meg is tudjuk határozni a birtokosokat, ez a tudás nagyon nehezen, akadályozva jut el a többi érintetthez, akiknek szüksége lenne rá. Mindebből adódik, hogy a KNPI teljesítménye nagyot nőne amennyiben ezt a nehezen elérhető tudást, könnyebben és széles körben elérhetővé tudnánk tenni. A továbbiakban tehát a projekt egyik iránya a már megszerzett tudás hozzáférésének hatékonyabb biztosítása lesz.

3.2.3 A folyamatosan megszerzett tudás megosztása a dolgozókkal

Az előző pontból kiindulva, ha a már megszerzett tudás áramlása is hatékonyabbá tehető a szervezeten belül, az új tudásokkal szintén ez a helyzet. A kisebb nagyobb workshopok és interjúk során erre főleg az informális folyamatokat jelölték meg. Bár az informális csatornák is eredményesek lehetnek, a szervezett és nyomon követhető folyamatokat előnyben részesülnek, mivel ezeknek az eredménye könnyebben és gyorsabban elemezhető.

Információ megosztás szintjének növelése

Meglévő tudás elterjesztése

Könnyíteni a tudás áramlását

Rendszert vinni az információáramlásba

Fejleszteni az információs

infrastruktúrát

Tudáskönyvtár létrehozása

Meglévő eszközök jobb kihasználása

23



3.2.4 A meghatározott tudásmenedzsment cél eléréséhez szükséges tudásfolyamatok meghatározása és kialakítása

A Célfában meghatározott célok eléréséhez több lépést is meg kel határozni, hogy a folyamat gördülékenyen haladjon. Definiálni kell az alaphelyzetet, a kiindulási pontot, illetve a jövőben meglépendő lépéseket.

3. táblázat Helyzetértékelő (TERV - TÉNY)

Folyamat

TÉNY TERV

Rendelkezik a szervezet TM stratégiával?

nem részben

Van-e a szervezetnek elkülönített forrása a TM-el kapcsolatos kiadásokra?

Igen igen

Milyen formális

tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül?

Értekezletek, éves

jelentések, szakanyagok, e-Mail

Egyes fórumokkal

kiegészítve, melyeket a módszertan tartalmaz

Milyen informális tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül?

Beszélgetések, folyosói, kávé, cigi szünet, ebédlői megbeszélések, közös étkezések, két háromszemélyes találkozók

megfelelő

A szervezeten belül milyen mértékben vannak az egyes munkafolyamatok dokumentálva?

Pénzügy teljesen Projektek teljesen Hatósági munka teljesen Oktatási teljesen Környezeti Nevelés teljesen

megfelelő

A szervezeten belül milyen mértékben kerül megosztásra az egyes szervezeti egységeknél dokumentált tudás?

Nagymértékben, de nem jó hatékonysággal, nincs tökéletes fóruma

megfelelő

A dokumentált tudás milyen mértékben kerül a későbbiek során hasznosításra?

A folyamatok input tudásának mértékétől függően, de a szükséges tudás nagymértékben hasznosul

megfelelő

Technológia

24



A szervezet rendelkezik-e a tudásmegosztást támogató technológiával?

részben nincs változás

A szervezeti tudás milyen mértékben kerül megosztásra a kialakított technológiai háttér segítségével?

Ami működik, ott nagy mértékben, ami nincs feltéve a közös rendszerre ott kis mértékben

nincs változás

Humán erőforrás

Dokumentáltan felmérésre kerül-e a szervezetben a munkatársak feladataik ellátásához szükséges tudása?



A munkatársak készségei és kompetenciái milyen rendszerességgel kerülnek kiértékelésre?



A kompetenciák fenntartása és növelése érdekében a szervezet tart-e rendszeres

tudásfrissítő képzéseket?

Teljesítmény értékelés és szakmai megítélés után szakmai konferenciákon

való részvétel

Teljesítmény értékelés és szakmai megítélés után szakmai konferenciákon való részvétel

Van-e a szervezetnek módszere arra, hogy azonosítsa a kritikus tudással rendelkező dolgozókat?

nincs kilépő interjú

Van-e a szervezetnek programja a szervezeten

belüli kritikus tudás megőrzésére?



Van-e a szervezeten belül TM folyamatok koordinálásáért felelős személy?

eddig nem volt van

Tett-e lépéseket a szervezet annak érdekében, hogy a TM

folyamatok tudatossá váljanak a munkatársainak tevékenységében?


Tudásmenedzsment értekezletek

Milyen módon ösztönzi a szervezet a dolgozókat a tudásmegosztásra?


megegyező

Az Anonim kérdőívek elemzése után tisztább képet lehet felállítani a tudásmenedzsment eredeti helyzetéről. A kérdőívekből tisztán kiolvasható, hogy kik azok a dolgozók, vezetők, alkalmazottak, akiknél

25



kritikus tudás leledzik. Ez a tény azért fontos, mert innen tudjuk elkezdeni a tudás feltérképezését és a jövőbeni folyamatok kulcsszereplőit. A Célfa alapján a meglévő tudás áramlását könnyíteni az egyik fő feladat. A kérdőívek alapján a tudás forrását már sikerült azonosítani, így az egyik fő feladat egy központi, rendszerezett kommunikációs fórum kialakítása, mely során a dolgozók együttesen szerezhetnek új tudást, illetve kerülhetnek a már meglévő tudás birtokába. Ezek a kulcsszereplők lesznek azok, akik majd effektív részt vesznek a fórumokon, és átadják a tudásukat a többi dolgozónak. Fontos lesz tehát már a projekt közben bevonni őket, és bevonni őket a tervezésbe.

26



3.2.5 A tudásmenedzsment célok szervezeti egységre történő lebontása

A szervezeti tudásmenedzsment célok a célfából levezetve egységesek az igazgatóhelyettes pozíciókban: Területkezelési igazgatóhelyettes:

- Az osztály tudásáramlásának biztosítása - A meglévő rendszeres fórumok biztosítása - A meglévő tudás megosztása - Rendszeresen használt eszközök biztosítása

Általános igazgatóhelyettes: - Az osztály tudásáramlásának biztosítása - A meglévő rendszeres fórumok biztosítása - A meglévő tudás megosztása - Rendszeresen használt eszközök biztosítása

Gazdasági igazgatóhelyettes: - Az osztály tudásáramlásának biztosítása - A meglévő rendszeres fórumok biztosítása - A meglévő tudás megosztása - Rendszeresen használt eszközök biztosítása

Igazgató

Belső ellenőr

Jogi és Igazgatási

Osztály

Birtokügyi és

Nyilvántartási

Csoport

Informatikai

Csoport

Általános

igazgatóhelyettes

Gazdasági

igazgatóhelyettes

Területkezelési

igazgatóhelyettes

Erdészeti Osztály

Területkezelési

Osztály

Természetvédelmi

Őrszolgálati Osztály

Ökoturisztikai és

Környezeti Nevelési

Osztály

Pályázatkezelési és

Fejlesztési Osztály

Természetmegőrzési

Osztály

Pénzügyi és

Számviteli Osztály

Üzemeltetési

Osztály

II. Dél-Dunemente-Bácska

Természetvédelmi

Tájegység

III. Homokhátság

Természetvédelmi

Tájegység

Tisza-völgy

Természetvédelmi

Tájegység

I. Felső-Kiskunsági

Természetvédelmi

Tájegység

9. ábra Szervezeti ábra

27



3.3 Tudás tárolása

3.3.1 IV. rendezvény került lebonyolítása a tudás tárolására,

megoldására.

A rendezvényre meghívót küldtünk ki, mely a 9 számú mellékletben található: „Melléklet 9

Tudásmenedzsment rendezvény meghívó” cím alatt.

A Rendezvény menete:

Prezentáció az eddig elért eredményekről 10 számú melléklet „Melléklet 10 Tudásmenedzsment

rendezvény prezentáció”

Célok eléréséhez szükséges folyamatok kialakítása

Szervezetben lévő potenciálok átbeszélése

két tudásmegosztásra alkalmas fórum megvitatása

A kiválasztott fórumok részletes átbeszélése

Ebben a lépésben a célok eléréséhez szükséges folyamatok kialakításáról van szó. Nagyon fontos, hogy

ne feledkezzünk meg az informális folyamatokról sem, hiszen azok épp oly hasznosak, és eredményesek

tudnak lenni, mint egy megszervezett és ellenőrzött, formális csatorna.

A KNPI-nél ez különösen igaz, hiszen a kérdőívekből kiderül, hogy az informális csatornák sokkal

kihasználtabbak és hatásosabbak, mint a formálisak. Az asszociációs feladatoknál is sokkal többen hoztak

fel informális folyamatokat, mint formálisakat. Többen felvetették a Pletykát, mint fő információforrást.

A fentiekből levonva a következtetést, a projekt nem fókuszál az informális folyamatokra, hiszen azokhoz

viszonyítva a formális folyamatok, és az információs eszközök sokkal inkább el vannak maradva. Erre a

módszertan az egy-két havi rendszerességgel elküldött szervezeti hírlevelet és a tematikus műhelymunkát

javasolja.

A hírlevél alkalmas a dolgozók rendszeres tájékoztatására a tudásmenedzsment és tudásmegosztás

aktuális változásairól, valamint bármilyen egyéb új eszköz, esemény hasznosításáról, megtörténtéről.

A tematikus műhelymunkát pedig főleg a tudásmenedzsmenttel foglalkozóknak javasolja a módszertan,

hiszen a bevezetett eszközöket figyelni is kell, mennyire hasznosulnak, és a megfigyelések alapján

alakítani, módosítani a rendszert. A jövőben pedig érdemes fontolóra venni újabb eszközök bevezetését,

illetve egyéb reformokat.

28



Tehát mint a projekt fő célja, a meglévő tudás megosztásának megvalósítása az elsődleges. A

módszertanban leírt lépéseknek köszönhetően a következő eredményekre, eszközökre esett a választás.

3.3.2 Két a szervezeti tudás megosztására alkalmas fórum

kialakítása

A KNPI által kijelölt munkacsoporttal való egyeztetések, valamint az előbbiekben bemutatott módszertani

lépések eredményeinek fényében a projekt eredményének a következő célt tűztük ki.

3.3.2.1 Tudásmegosztó továbbképzések az állománygyűlés kiegészítésével

A KNPI a jövőben havi rendszerességgel fog továbbképzéseket szervezni az egész állomány számára. Ennek keretében az aktuális, KNPI működését és életét befolyásoló témákról lesz szó, amelyekről fontos tájékoztatni a dolgozókat. Ilyen téma lehet a KNPI-t érintő jogszabályváltozásokról való tájékoztatás, nemzetközi eseményekről való beszámoló, illetve bármilyen egyéb releváns téma. Ezeken a rendezvényeken kerül sor a hónap során megszerzett új tudás megosztására is. A havi rendszeresség előnye az, hogy a kritikus tudás birtokosai, rendszeresen megoszthatják ezt a többi dolgozóval, így naprakész lesz az állományi tudás, és javulni fog a KNPI teljesítménye. Célunk egy tudatos és hatékony információcsere biztosítása a Nemzeti Park eredményességének javításáért. Mindezekről Prezentáció készül, melyet az erre a célra létrehozott Belső Digitális Hálózatban dokumentálnak és megőrizek, hogy így később is elérhetőek legyenek a prezentációban foglalt információk. Az elérhetőség biztosítja a rendezvényen részt venni nem tudó kollégák információ biztosítását és az ismétlés mint fontos tudást rögzítő technika alkalmazásának biztosítását.

3.3.2.2 Belső Digitális Hálózat létrehozása a meglévő Tudás számára A KNPI a projekt előtt már rendelkezett Belső Digitális hálózattal, ám ezt, az interjúk során kapott információk alapján, nem használják ki a benne rejlő potenciál szintjéig. Az Igazgatósággal egyetértésben tehát célul tűztük ki, hogy ezt a jelenlegi Intranet-et továbbfejlesztve, egy minőségi, megbízható és széles körű információkat tartalmazó Digitális Könyvtárat hozzunk létre 2014 május végéig a már megszerzett tudás tárolásának és hatékony felhasználásának céljából. Ebbe a hálózatba kerülnek majd feltöltésre az előbb említett pontban megtartott Prezentációk, valamint a mindenki számára fontos információk, melyek lehetnek jogszabályok, pályázati információk, céges információk, szakdolgozatok, a Nemzeti Parkban elhelyezett flórával és faunaval kapcsolatos cikkek, felfedezések és számos NPI-val kapcsolatos szakmai anyag.

29



3.4 A Tudás megosztása 3.4.1 A tudásmegosztó folyamatok gyakorlati alkalmazása

A Tudás Megosztása pontban vállaltak gyakorlati alkalmazását felügyelni, lebonyolítani

szakmailag kompetens személyekkel kell végeztetni hogy maximálisan kihasználjuk az ebben rejlő potenciált a szervezeti fejlődés területén. Eben a lépésben nagyon fontos figyelni, hogy valóban a szervezeti célok megvalósítása felé haladjon a szervezet, vagyis konstans figyelem kell övezze ezeket a módszereket, és gondos tervezés kell megelőzze mindet. A következő lépés keretében pedig kideríthető, hogy ez mennyire sikeres.

Javasolt műhelymunka tematikáját érdemes tartani, de annak gyakoriságát a tudásmenedzsment folyamatai során kell meghatározni.

Műhelymunka javasolt tematikája

1. Meglévő formális tudásmegosztási folyamatok azonosítása

2. A meglévő formális tudásfolyamatok hasznosíthatósága

3. A tudásfolyamatok hasznosítása a szervezetben

4. A pozitív, illetve a negatív válaszok ok-okozati értékelése

5. Megoldási javaslat?

6. Végső javaslatok megtétele

7. A műhelymunkák eredményeinek ismertetése

A rendezvénnyel kapcsolatos dokumentáció a 11. számú mellékletben található „Melléklet 11

Tudásmenedzsment rendezvény összefoglaló”.

30



3.5 A Tudás alkalmazása/felhasználása

3.5.1 A tudásmegosztó folyamatok gyakorlati alkalmazása és

eredményességének mérése A tudásmegosztó folyamatok esetében a legfontosabb az alkalmazás során, hogy ki legyen választva egy vezető, aki ezt a fórumot biztosítja. A szakmai koordinátor igazgatói megbízással látja el ezt a feladatot. A választott eszközök hatását mérni kell, ám a tudásmenedzsment fejlesztésnek a hatásait mérni csak szubjektíven lehet, nehéz megfelelő mérési rendszert kialakítani. Ennek

létrehozása egy külön projektet is igénybe vehetne, ezért ennél a szubjektívebb megközelítés került alkalmazásra, vagyis az eddig használt Helyzetértékelő megoldás kerül kézbe, melyet szélesítünk egy Eredmény oszloppal a már benne található Terv és Tény oszlop mellé.

Folyamat

TÉNY TERV EREDMÉNY

Tudásmenedzsment stratégia létrehozása

nem részben Prezentációk, információ jelentős változása

Tudásmenedzsment forrás elkülönítése

Igen igen igen

Formális

tudásmegosztó csatornák létrehozása

Értekezletek, éves

jelentések, szakanyagok, e-Mail

Egyes fórumokkal

kiegészítve, melyeket a módszertan tartalmaz

80%-ban jól

működnek

Informális tudásmegosztó csatornák létrehozása

Beszélgetések, folyósói, kávé, cigi szünet, ebédlői megbeszélések,

közös étkezések, két háromszemélyes találkozók

megegyezik megfelelő

Munkafolyamatok dokumentálása

Pénzügy teljesen Projektek teljesen Hatósági munka teljesen Oktatási teljesen Környezeti Nevelés teljesen


Dokumentált tudás megosztása

Nagymértékben, de nem jó


31



hatékonysággal, nincs tökéletes fóruma

Dokumentált tudás hasznosítása

A folyamatok input tudásának mértékétől függően, de a szükésges tudás nagymértékben hasznosul


Technológia

Tudásmegosztást támogató technológia létrehozása

részben nincs változás nincs változás

Tudásmegosztást támogató technológiai háttér kihasználása

Ami működk, ott nagy mértékben, ami nincs feltéve a közös rendszerre ott kis mértékben

nincs változás nincs változás

Humán erőforrás

Munkatársak feladataik ellátásához szükséges

tudásának dokumentálása



megfelelő

Munkatársak készségeinek és kompetenciáinak kiértékelése



részben megfelelő

Kompetenciák

fenntartása és növelése érdekében a szervezett tudásfrissítő képzések szervezése

Teljesítmény

értékelés és szakmai megítélés után szakmai konferenciákon való részvétel

Teljesítmény értékelés

és szakmai megítélés után szakmai konferenciákon való részvétel

megfelelő

Kritikus tudással rendelkező dolgozók azonosítása

nincs kilépő interjú fejesztendő. Nincs kiforrott rendszer

32



Kritikus tudás megőrzése



megfelelő

Szervezeten belül a tudásmegosztás felelőseinek meghatározása

eddig nem volt van megfelelő

Tudásmegosztás folyamatok tudatossá válásának ösztönzése


Tudásmenedzsment értekezletek

Javuló

Tudásmegosztás ösztönzése


megegyező megfelelő

A Helyzetértékelésen kívül a különböző hírlevelek is segítenek a mérésben, hiszen ezen keresztül tájékoztathatjuk a dolgozókat a következő eseményről, illetve erre válaszolva, ebben feltett kérdéseket alkalmazva közvetlen visszacsatolás nyerhető a résztvevőktől. Fontos hogy a tudásmenedzsment kulcsszereplői rugalmasak és asszertívak legyenek, hiszen előfordulhat hogy egyes rosszul működő folyamatokat újra kell gondolni.

4 Értékelés A Projekt egyik fő eredménye a havi rendszerességgel megrendezésre kerülő továbbképzés. A szakmai munkacsoporttal és az Igazgatósággal együtt kialakított rendszer lényege tehát hogy rendszeresen tájékoztassuk a dolgozókat az újonnan megszerzett tudásról, és rendelkezésükre bocsássuk azt. Ennek egyik oldala az, hogy új tudás megszerzésére törődni kell. Ennek több módja is rendelkezésre áll. Egyik tanácsolt módszer, hogy kijelölt dolgozókat küldjenek el nemzetközi vagy belföldi szakmai eseményekre, vásárokra, kiállításokra, ahol új, modernebb tudásra tehetnének szert. Ezt később a belső továbbképzésen, prezentáció keretében továbbadhatnák a többi alkalmazottnak.

Másik módja lehet vendégelőadók meghívása. Más nemzeti parkoktól, más szervezetektől, esetleg egyetemekről, külföldi egységektől, akik megadott témában előadást tarthatnának, bemutatva ezzel egy új szempontot adott problémáról, szélesítve ezzel a gondolkodásmódot a szervezetnél, új megvilágításba helyezni a jelenlegi és jövőbeni állapotokat. Mindazonáltal elmondható, hogy a projekt eredményeként megvalósuló tudásmenedzsment folyamatok nagyban fogják segíteni a KNPI működését, és jövőbeni céljainak elérését.

33



5 Jogszabályi követelmények

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és

igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi

XXXVII. törvény végrehajtásáról

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő

állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett

barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és

állatfajok közzétételéről

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati

szabályairól

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű

területekről

292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi

kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes

szabályairól

348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és

bemutatására vonatkozó részletes szabályokról

67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról

és tilalmakról

16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

34



79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.

évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról

2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról

2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről

1994. évi LV. törvény a termőföldről

2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel

összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes

szabályairól

474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet az elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-

vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról

12/2012. (VI. 8.) VM utasítás a nemzeti parkigazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési

tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról

356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről

1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról

29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól

273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről

35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet a közigazgatási szakvizsgáról

174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról

10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről

9/2000. (V.19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról

4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes

szabályokról

2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb

törvények módosításáról

35



2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

2000. évi C. törvény a számvitelről

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről

1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról

1993. évi II. tv. földrendező és földkiadó bizottságokról

1992. évi II. törvény a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti

szabályokról

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

2004. évi CXL tv. a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és

ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a

halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról

36



6 Mellékletek

6.1 Melléklet 1 Szakmai koordinátor kinevezése

6.2 Melléklet 2 Tudásmenedzsment rendezvény meghívó

6.3 Melléklet 3 Tudásmenedzsment rendezvény prezentáció

6.4 Melléklet 4 KNPI_anonim kérdőív

6.5 Melléklet 5 Tudásmenedzsment rendezvény összefoglaló

6.6 Melléklet 6 Tudásmenedzsment rendezvény jelenléti ív

6.7 Melléklet 7 Tudásmenedzsment rendezvény fotók

6.8 Melléklet 8 Kompetenciatérkép

6.9 Melléklet 9 Tudásmenedzsment rendezvény meghívó

6.10 Melléklet 10 Tudásmenedzsment rendezvény prezentáció

6.11 Melléklet 11 Tudásmenedzsment rendezvény összefoglaló

6.12 Melléklet 12 Tudásmenedzsment rendezvény jelenléti ív

6.13 Melléklet 13 Tudásmenedzsment rendezvény fotók

6.14 Melléklet 14 Ötletbörze I. KNPI

6.15 Melléklet 15 Ötletbörze II. KNPI

6.16 Melléklet 16 Aláíró lap

a szervezeti változások kezelése és...

Documents