a tiszavasvári alkaloida vegyészeti gyár zrt. biológiai...

Miskolci Egyetem

Környezetgazdálkodási Intézet

Hidrogeológiai- Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék

A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.

biológiai szennyvíztisztító telep hatásfokának a kiértékelése.

Szakdolgozat

Kocsis Richárd

Geokörnyezetmérnöki szakirány

Dr. Takács János c. egyetemi

docens

Tóth Róbert külső

Alkaloida v.gy. Zrt.

Szennyvízüzem vezető

2013 november 24.

Miskolc 2013

Eredetiségi Nyilatkozat

"Alulírott Kocsis Richárd, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója

büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy

ezt a diplomatervet /szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam

készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam

fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más

forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem."

Miskolc, dátum

...................................................

a hallgató aláírása

Tartalom Összefoglalás ........................................................................................................................................... 1

Summary ................................................................................................................................................. 2

1. Bevezetés ......................................................................................................................................... 3

2. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. bemutatása .............................................................................. 4

2.1. Földrajzi elhelyezkedés ........................................................................................................... 4

2.2. A Gyár története ...................................................................................................................... 4

3. Az Alkaloida vízgazdálkodása ........................................................................................................ 5

3.1. Ipari víz, tüzivíz és ivóvíz biztosítása ...................................................................................... 5

4. A gyártási tevékenység, a vízfelhasználás bemutatása a keletkezett szennyvizek mennyiségének a

feltüntetésével .......................................................................................................................................... 6

4.1. Nyers morfin gyártás ............................................................................................................... 6

4.2. Kodein gyártás ......................................................................................................................... 7

4.3. Paracodin-bitartarát gyártás ..................................................................................................... 7

4.4. Metilezősó gyártás ................................................................................................................... 7

4.5. Morfin HCl gyártás ................................................................................................................. 7

4.6. Morfin-szulfát gyártás ............................................................................................................. 8

4.7. Etil-morfin HCl gyártás ........................................................................................................... 8

4.8. Narcotin HCl gyártás ............................................................................................................... 8

4.9. Narcotin bázis gyártás ............................................................................................................. 8

4.10. Szennozid A+B gyártás ....................................................................................................... 8

4.11. Syncumar gyártás ................................................................................................................ 9

4.12. Folkodin gyártás .................................................................................................................. 9

4.13. Nátrium-etilát gyártás .......................................................................................................... 9

4.14. Nátrium [etil-(2-ciano-2-fenil-acetát)] gyártás .................................................................... 9

4.15. Szevenál gyártás .................................................................................................................. 9

4.16. Fenobarbitál-nátrium gyártás ............................................................................................. 10

4.17. Kísérleti üzem .................................................................................................................... 10

4.17.1. Gyógyszerformuláló és kiszerelő üzem ......................................................................... 10

4.17.2. Oldószer regeneráló üzem ............................................................................................. 10

5. Szennyvíztisztítással kapcsolatos általános fogalmak ................................................................... 11

6. Szennyvizek laboratóriumi vizsgálata ........................................................................................... 15

6.1. Üzemellenőrző vizsgálatok ................................................................................................... 15

6.1.1. Vízvizsgálatok ............................................................................................................... 15

6.1.2. Iszapvizsgálatok ............................................................................................................ 16

6.2. Önellenőrző vizsgálatok ütemezési terve .............................................................................. 16

7. A szennyvízkibocsátáshoz tartozó jogszabályok ........................................................................... 17

8. A szennyvíztisztítási technológia bemutatása ............................................................................... 18

8.1. Szennyvizek átemelése, továbbítása ...................................................................................... 20

8.2. Kémiai előtisztítás folyamata, berendezései .......................................................................... 20

8.2.1. Oldószer és iszapeltávolítás ........................................................................................... 20

8.2.2. Kiegyenlítés, semlegesítés ............................................................................................. 21

8.2.3. Ülepítés .......................................................................................................................... 23

8.3. Biológiai előtisztítás folyamata, berendezései ....................................................................... 23

8.3.1. Kiegyenlítés ................................................................................................................... 24

8.3.2. A szennyvíz átemelése, továbbítása .............................................................................. 24

8.3.3. Biológiai tisztítás ........................................................................................................... 25

8.3.4. Utóülepítés ..................................................................................................................... 26

8.3.5. Csapadékvíz kezelése .................................................................................................... 27

8.3.6. Tisztított víz elvezetése, tározó tórendszer .................................................................... 27

8.4. Szennyvíztisztítás automatizálása ......................................................................................... 28

9. Az iszapkezelés művelete .............................................................................................................. 29

9.1. Iszapelőkészítés víztelenítésre ............................................................................................... 29

9.2. Polielektrolit oldat készítése .................................................................................................. 29

9.3. Iszapvíztelenítés .................................................................................................................... 30

10. Komposztálási technológia ........................................................................................................ 30

11. Szennyvíztisztítási technológia értékelése................................................................................. 31

11.1. Önellenőrzés, a 2012. évi vizsgálati eredmények a vízkémiai komponensek és a

nehézfémek függvényében ................................................................................................................ 32

11.1.1. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok pH eredményei .................................................... 33

11.1.2. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok KOI eredményei .................................................. 34

11.1.3. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok BOI5 eredményei ................................................. 35

11.1.4. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok ammónium-nitrogén eredményei ........................ 36

11.1.5. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok összes nitrogén eredményei ................................ 37

11.1.6. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok összes foszfor eredményei .................................. 38

11.1.7. A 2012. évi önellenőrzés egyéb határérték túllépéseinek a kiértékelése ....................... 38

11.2. Önellenőrzés, a 2012. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők

függvényében .................................................................................................................................... 39

11.2.1. A 2012. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése a szerves mikroszennyezők

viszonylatában ............................................................................................................................... 40

11.3. Önellenőrzés, a 2013. évi vizsgálati eredmények a vízkémiai komponensek és a

nehézfémek függvényében ................................................................................................................ 41

11.3.1. A 2013. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése ............................................... 45

11.4. Önellenőrzés, a 2013. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők

függvényében .................................................................................................................................... 45

11.4.1. A 2013. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése a szerves mikroszennyezők

viszonylatában ............................................................................................................................... 46

11.5. A 2012 és a 2013. évi önellenőrzés eredményeinek az összehasonlítása .......................... 47

11.6. Vízkémiai vizsgálataim ..................................................................................................... 48

11.6.1. pH mérés ........................................................................................................................ 48

11.6.2. KOI mérés ..................................................................................................................... 51

11.6.3. BOI5 mérés .................................................................................................................... 54

11.6.4. Ammónium-nitrogén tartalom mérése........................................................................... 57

11.6.5. Nitrit tartalom mérése .................................................................................................... 59

11.6.6. Nitrát tartalom mérése ................................................................................................... 61

11.6.7. Foszfát tartalom mérése ................................................................................................. 62

11.6.8. Összes foszfor meghatározás ......................................................................................... 63

11.7. Iszapminta- komposztminta vizsgálataim ......................................................................... 65

11.7.1. A vizsgált időszak iszapminta, komposztminta eredményeinek a kiértékelése ............. 67

12. Összefoglalás ............................................................................................................................. 68

Ábrajegyzék ........................................................................................................................................... 70

Táblázatjegyzék ..................................................................................................................................... 71

Irodalomjegyzék .................................................................................................................................... 72

1

Összefoglalás

Szakdolgozatom témája A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. biológiai

szennyvíztisztító telep hatásfokának a kiértékelése. Ezt a témát elsősorban aktualitása

valamint a napjainkban jelentős vízszennyezési problémák jelenléte miatt választottam. A

vízhiány egyre jobban észrevehető, ezért kellően oda kell figyelnünk a meglévő vizeink

állapotának a megőrzésére, az ivóvíz valamint a szennyvíz megfelelő tisztítására, hogy ezek

se az emberre se a befogadóra se az élővilágra ne legyenek semmilyen hatással, ne legyenek

veszélyesek.

Dolgozatomban bemutattam a gyár tevékenységét, az itt előállított gyógyszer

alapanyagokat, röviden ismertettem, majd ezt követően részletesen kifejtettem az Alkaloida

Vegyészeti gyár Zrt. biológiai szennyvíztisztító telep felépítését, a tisztítás különböző fázisait.

A biológiai szennyvíztisztító telep a 2012-es valamint a 2013-as évi hatósági eredményeit

táblázatokban összefoglalva és diagramokban ábrázolva mutattam be és értékeltem ki,

valamint saját vízkémiai méréseket is végeztem, amelyeket szintén kiértékeltem.

A következő paramétereket saját kezűleg mértem:

pH

dikromátos kémiai oxigén igény (KOI)

ötnapos biokémiai oxigén igény (BOI5)

ammónium-nitrogén

nitrit

nitrát

foszfát

összes foszfor

száraz anyag tartalom mérések

Dolgozatomban tehát bemutatásra kerülnek a fent említett vízkémiai paraméterek, a

hatósági eredmények, valamint a saját mérési eredményeim alapján. Ezek alapján fogom az

említett szennyvíztisztító telep hatásfokát kiértékelni, szükségesség esetén javaslatot tenni a

hatásosabb tisztítás érdekében.

2

Summary

The topic of my thesis Tiszavasvári Alkaloida Chemical Ltd. biological wastewater

treatment plant efficiency of the evaluation . This topic has been chosen mainly because of the

timeliness and the presence of significant water pollution problems today . The water shortage

is becoming more noticeable , so due care must be taken to preserve the existing status of

water , adequate clean drinking water and wastewater that are not even the wildlife nor the

recipients will not be any effect on humans.

I presented my thesis work in the factory, produced in the pharmaceutical raw materials , I

briefly and then explained in detail the plant Alkaloida Chemical Co. biological waste water

treatment plant construction , the various stages of purification .

The biological wastewater treatment plant of 2012 and the 2013 annual official results in

tables and charts summarizing shown I have presented and evaluated by, and its water

chemistry measurements were performed , which were also evaluated .

The following parameters were measured manually :

pH

dichromate chemical oxygen demand

five-day biochemical oxygen demand

ammonium nitrogen

nitrite

nitrate

phosphate

total phosphorus

solids content measurements

So my thesis is presented in the above-mentioned water chemistry parameters , the official

results, and based on our measurement results . I mentioned to evaluate the efficiency of the

wastewater treatment plant , in the case of necessity in order to propose a more effective

treatment of these ratings .

3

1. Bevezetés

A környezetszennyezés fogalma napjainkra világméretű problémává nőtte ki magát,

amelynek egyik meghatározó része a különféle szennyeződéseket tartalmazó szennyvizek

keletkezése. Fontos ezen szennyvizek újrahasznosítása, a szennyezett vizek tisztítása és

megfelelő kezelése, valamint a megfelelő intézkedések bevezetése a fogyasztás mérséklésére,

a szennyezett vizek mennyiségének csökkenése érdekében.

A megfelelő tisztaságú és minőségű víz elengedhetetlen eleme éppúgy a lakosságnak,

mint az iparnak vagy a mezőgazdaságnak. Ezen víz gazdaságos felhasználása roppant

mértékben befolyásolja napjaink vízkészleteinek a tartósságát.

A Föld teljes vízkészlete körülbelül 2 milliárd m3, amelynek egy része kémiailag kötött

formában van jelen. A szabad vízkészlet ebből csak 1,36 milliárd m3, amelynek 97%-a sósvíz

és csak 3% édesvíz, ami nagyrészt a jégtáblákban és a jéghegyekben van fagyott állapotban.

Tehát a teljes vízkészlet csupán 0,03%-a az, ami elérhető a Föld lakossága számára, amit ilyen

népességnövekedési tendencia mellett már manapság is hiánycikként emlegethetnénk. Az

ivóvízigény meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget.

A szennyvizeknek tulajdonképpen három csoportját tudjuk megkülönböztetni:

csapadékvíz, kommunális és ipari szennyvíz.

Dolgozatom az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. szennyvízkezelési technológiáját mutatja

be. A telepen ipari szennyvíz és kommunális szennyvíz feldolgozása és tisztítása történik.

A gyárban gyógyszer és gyógyszeralapanyag gyártás történik, aminek következtében a

keletkező szennyvizek nagy változékonyságot mutatnak. Ennek oka, hogy a gyáron belül 3-5

évente termékváltás történik, ezáltal a keletkező szennyvíz összetétele is megváltozik, ami

magában foglalja a szennyvíztisztítási technológia változását is.

Munkám során szeretném megvizsgálni a szennyvíztisztítási paramétereket a rávezetés

előtt és közben is. A rendelkezésre álló adatsorok segítségével, valamint a saját mérési

eredményeimmel megvizsgálom, hogyan változik a szennyvíz minősége, és összehasonlítom

a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokát a fent említett esetekben.

Amennyiben munkám során olyan eredményeket kapok, amelyeken valamilyen formában

javítani lehet a szennyvíztisztító rendszer technológiájának a változtatásával, abban az esetben

az ezen irányú javaslataimat az üzem rendelkezésére bocsájtom.[1-2]

4

2. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. bemutatása

2.1. Földrajzi elhelyezkedés

A gyár helyileg Tiszavasváriban helyezkedik el. A város az ország észak-keleti részén,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, nem messze a Tisza folyótól, a fővárostól

körülbelül 210 kilométerre. A város megközelíthető az M3-as autópályáról, köszönhetően az

Uniós beruházásoknak, amelyek keretében a Tiszavasvári határában megépült új M3-as

autópálya szakasz utolsó előtti csomópontja ide került.

2.2. A Gyár története

Az Alkaloida Vegyészeti Gyárat Kabay János gyógyszerész alapította 1927-ben. 1925-ben

szabadalmaztatta azt az eljárást, amely során morfint sikerült kinyernie a máknövényből, s

ezzel lefektette a morfin ipari előállításának alapjait szerte a világon.

1948-ban a cég, jelentős pénzbeli támogatást kapott, melyet fejlesztésekre és új

beruházásokra fordított, emellett kutatómunkát is folytattak a gyár dolgozói. 1950-től a

morfinon kívül egyéb, növényi eredetű alkaloidok gyártása, majd 1960-tól

gyógyszerhatóanyagok és gyógyszerkészítmények gyártása és értékesítése is elkezdődött. Az

1970-es évektől 1994 végéig növényvédő szereket is gyártott a cég. Ekkor a tiszavasvári gyár

a magyar gyógyszeripar öt legnagyobb gyárárnak az egyike volt

1991-től kezdődően állami tulajdonú volt a vállalat majd 1996-ban megvásárolta az ICN

(International Chemical Nuclear) Pharmaceuticals Inc. nemzetközi vállalatbirodalom ezt

követően ICN Magyarország Részvénytársaság néven működött tovább.

A gyárat 2006-ban a Sunpharma nevű indiai cég vásárolta meg. Napjainkban ismét

Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik a cég.[3-4]

5

3. Az Alkaloida vízgazdálkodása

3.1. Ipari víz, tüzivíz és ivóvíz biztosítása

Az ivóvízellátás biztosítására 4 db kutat fúrtak, amelyek kivétel nélkül a gyáron kívül

találhatóak. A tényleges vízigény 20-30 m3

óránként.

A kivett vizet egy víztisztító épületbe vezetik, ahol csírátlanítanak és vastalanítanak, majd

az épület melletti 100 m3-es víztározó medencébe szivattyúzzák, ahonnan egy erre a célra

kialakított víztoronyba továbbítják szivattyúk segítségével. Ebből a toronyból történik a gyár

ivóvízellátása. 2 db tartály található a víztoronyban, az egyik a nyersvíz nyomását a másik

pedig az ivóvízét biztosítja.

Lágyítást követően az ivóvizet kazántápvízként és technológiai vízként használják fel. Az

ipari vizet a Keleti-főcsatornára telepített vízmű segítségével nyerik ki. A kivett vizet

hűtővízként valamint tüzivízként használják fel az egyes üzemekben. A hűtővíz-és a tüzivíz

rendszer egy esetleges havária esetén összenyitható, így nagyobb vízmennyiséget tudnak

elérni. A hűtővizet a hűtőtornyokban hűtik le a felmelegedés után, majd visszavezetik a

rendszerbe az újbóli felhasználás céljával. A Keleti-főcsatornából pótolják az elpárolgó

mennyiséget.[5]

Hónap Vételezett vízmennyiség m3

Keleti Főcsatorna X. kút Vásárolt ivóvíz Összesen

Jan. 28 530 24 060 258 52 848

Febr. 34 530 26 500 268 61 298

Márc. 34 350 25 380 251 59 981

Ápr. 35 200 22 260 219 57 679

Máj. 32 490 20 080 560 53 130

Jún. 29 840 22 770 294 52 904

Júl. 30 600 26 700 246 57 546

Aug. 33 630 24 110 207 57 947

Szept. 23 400 16 550 180 40 130

Okt. 23 270 20 810 228 44 308

Nov. 22 840 18 790 169 41 799

Dec. 21 810 17 510 207 39 527

Összesen 350 490 265 520 3 087 619 097

1. táblázat: 2012. évi vételezett vízmennyiség

m3

6

4. A gyártási tevékenység, a vízfelhasználás bemutatása a keletkezett

szennyvizek mennyiségének a feltüntetésével

4.1. Nyers morfin gyártás

A nyers morfin előállítása kétféleképpen történhet. Az egyik módszer a hagyományos

eljárás, amikor a száraz mákgubóból extrahálják a morfint. A mákterméshez speciális

vetőmaggal látják el a termesztőket. Ez azt jelenti, hogy a mákgubó a hagyományos morfin

tartalma 3-5‰ helyett 8-9‰-re változik.

A másik eljárás alapja az ópiumkalács, amely valójában az ópium alapanyaga. Ez az

anyag a nyers még szárának a megvágásakor kifolyt és összegyűjtött ragacsos anyag. A

gyártás során vizes, majd szerves oldószeres extrakció segítségével nyerik ki a morfint, majd

ezután jön a megtisztítás kristályosítással, és a még nyersnek számító hatóanyagot

exportálják, vagy más terméket állítanak elő belőle (például: kodeint).

A folyamat során naponta 13m3 szennyvíz keletkezik a mákgubó törmelékeit szállító

lemezcső nedves porleválasztójánál. Napi 90-100m3 vizes desztillátum (40-50%-át a

technológiába visszavezetik) képződik a sok vizet tartalmazó extraktum bepárlásakor,

1. ábra: A 2012. évi vízgazdálkodás

7

valamint 4-5 m3 kiextrahált nagylekvár (guzi I.), mely 20-20% szerves és szervetlen anyagot

tartalmaz, amelyek elégethetőek a kinyerés folyamata után. [11]

4.2. Kodein gyártás

A kodein egy származék, ami morfinból készül, jellemzően köhögéscsillapító hatással.

Nyersmorfin metilezése történik a gyártás során amihez metilező savat használnak (trimetil-

fenil-ammónium-klorid).Naponta 0,2-0,24 m3 vizes desztillátum keletkezik ezen folyamat

alatt, valamint 0,8 m3 extrahált anyalúg és a toluol regenerálás desztillálási maradéka. Az

utóbbi két komponenst a csatornába engedés előtt kodeintartalomra ellenőrzik.

4.3. Paracodin-bitartarát gyártás

Kodeinből készítik, amit palládium katalizátor segítségével hidrogénnel redukálnak, majd

a képződött parakodin bázisból borkősav hozzáadásával sót képeznek. Itt naponta keletkezik

0,1 m3 készülék mosóvíz, és 0,1-0,12 m

3 vizes anyalúg.

4.4. Metilezősó gyártás

Dimetil-anilin toluolos oldalát metilezik nyomás alatt metil-kloriddal. Naponta 0,74 m3

lúgos desztillálásból származó maradék (NaOH-tartalmú), valamint 0,02 m3 vizes nátrium-

szulfát oldat keletkezik ezen eljárás során.

4.5. Morfin HCl gyártás

Nyers morfinból készítik vizes sósavoldat hozzáadásával. Naponta 0,5m3 mosóvíz

keletkezik a gyártás elindulásakor és leállásakor, hiszen az anyalúgot többször is feldolgozzák

az értékes alapanyag miatt.

8

4.6. Morfin-szulfát gyártás

A sót nyersmorfinból állítják elő vizes közegben kénsav hozzáadásával. Ezen

folyamatsorán nem keletkezik szennyvíz.

4.7. Etil-morfin HCl gyártás

Nátriumsót képeznek nátrium etilát segítségével morfin bázisból, amelyet ezután dietil-

szulfáttal etileznek. A folyamat során naponta 0,05 m3 kiextrahált anyalúg valamint 0,1 m

3

toluol desztillálási maradék képződik.

4.8. Narcotin HCl gyártás

Narcotin bázisból képeznek sót sósav hozzáadásával, amelyet ezután többszöri

átkristályosítás segítségével megtisztítanak. Így évente körülbelül 0,6 m3

szennyvíz keletkezik

ezen gyártás folyamán.

4.9. Narcotin bázis gyártás

A Narcotin a morfin mellett a mákgubóban található egy mellékalkaloida, amelyet szintén

fel tudnak dolgozni a gyárban. Sósavoldattal kezelik a nyers Narcotin bázist, aztán a kivált

Narcotin HCl-t többszöri átkristályosítással tisztítják. A bázist ismét felszabadítják a folyamat

végén NaOH-oldat segítségével. Az eljárásban évente 0,8 m3 extrahált anyalúg képződik.

4.10. Szennozid A+B gyártás

A Szennozid a Tisasen hashajtó gyógyszer egyik alapanyaga. Ezt az alapanyagot egy

bizonyos Szenna nevű cserje levelének az őrleményéből készítik, amelyet ezután metanol és

tetra-hidro-furán elegyével extrahálnak. Kiszűrik az oldószerből a drogot, majd bepárolják az

oldószert. Ezt követően kicsapatják az anyagot és oldószermentesítik. A gyártás csupán 2-3

9

évente történik ekkor is csak körülbelül 2 hónapig. Ez alatt az idő alatt 2,5 m3 minimális

szerves oldószer tartalmú szennyvíz keletkezik naponta.

4.11. Syncumar gyártás

Lúgos közegben kondenzáltatnak p-nitrobenzaldehidet acetonnal, majd a kapott terméket

reagáltatják 4-oxi-kumarinnal. A készterméket átkristályosítás segítségével tisztítják. Évente

48 m3 semleges kémhatású aceton desztillálásból származó maradék valamint szintén ugyan

ilyen mennyiségű savas kémhatású átkristályosításkor képződő szennyvíz keletkezik.

4.12. Folkodin gyártás

Ezen gyártás időlegesen folyik, így az éves szintű szennyvíz keletkezés rendkívül kis

mennyisége miatt elhanyagolható.

4.13. Nátrium-etilát gyártás

Fémnátrium és etilalkohol felhasználásával készítik, amit majd a szevenál gyártás közben

intermedierként használnak fel. Nem keletkezik szennyvíz a gyártás folyamata során.

4.14. Nátrium [etil-(2-ciano-2-fenil-acetát)] gyártás

Benzil-cianid és dietil-karbonát elegyet adagolnak nátrium- etilát toluolos oldatához,

ezután az elegyet alkoholmentesítik és a toluolos szuszpenzióból hűtést követően a nátrium

sót kiszűrik. Szennyvíz ezen folyamat során nem keletkezik.

4.15. Szevenál gyártás

A felszabadított (quanidin-nitrátból vagy quanidi-hidrokloridból) quanidin bázist

metanolos közegben, nátrium-metilát feleslegében szevenálészterrel reagáltatják. Majd egy

kénsavas hidrolizálás után átkristályosítják az így kapott anyagot. A szevenál (fenobarbitál)

10

fázistermékei így a nátrium-etilát, a nátrium-só és a szevenál észter. A gyártás során naponta

0,2 m3

szuszpenziós szűrlet 7 m3 hidrolízis közbeni desztillált víz, 12,3 m

3 anyalúg amely a

nyers szevenál centrifugálása során keletkezik, valamint 1,25 m3

II. generáció centrifugálása

során kapott vizes jellegű anyalúg keletkezik.

4.16. Fenobarbitál-nátrium gyártás

Nátrium-metilát oldatot adagolnak, alkoholos szevenál oldathoz, majd a kivált szevenál-

nátriumot kiszűrés után szárítják. Nem keletkezik szennyvíz a gyártás folyamata során.

4.17. Kísérleti üzem

Félüzemi, léptéknövelő vegyipari laboratórium, ahol 10-20 literes edényekkel dolgoznak.

A keletkezett szennyvizek mennyisége elhanyagolhatóan kicsi a felhasznált anyagokból

kifolyólag.

4.17.1. Gyógyszerformuláló és kiszerelő üzem

Körülbelül 60-80 féle terméket állítanak elő ebben az üzemben, a piaci igényektől

függően. A vizet szirupoknál használják fel segédanyagként, amely beépül a termékbe.

Emellett a mosogatás és a takarítás vízigénye megemlítendő. Az üzemben végzett műveletek:

drazségyártás, kúpgyártás kenőcsgyártás, szirupgyártás valamint a tablettázás.

4.17.2. Oldószer regeneráló üzem

Az üzemben etanol és metanol regenerálása folyik. A különböző technológiákból az

oldószer regenerálókba érkező szerves oldószert rektifikációval tisztítják, ezután a tisztított

oldószer visszakerül felhasználásra a technológiába. Szakaszosan működik az üzem.

Szennyvíz nem keletkezik.[5]

11

5. Szennyvíztisztítással kapcsolatos általános fogalmak

Vízszennyezés: minden olyan hatás, termelési-, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység

amely a felszíni és felszín alatti vizeink minőségét (fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait)

úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra, és a benne végbemenő

természetes életfolyamatok fenntartására csökken vagy megszűnik. A vízszennyezés

valójában már a légkörben elkezdődik, amikor a víz eső, hó stb. alakjában áthull azon.

Vízszennyező anyagok: a felszíni vagy felszín alatti vizek minőségét hátrányosan

befolyásoló anyagok vagy hatások (hőenergia vagy olyan anyagok amelyek alap esetben nem

számítanak szennyező anyagoknak de a magas koncentráció miatt ezek is ide sorolhatóak),

amely az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatása eredményeként kerül a vízbe,

és amely káros következményekkel jár vagy járhat az emberi egészségre, az élővilágra, a

környezet más elemeire, továbbá károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat.

Ezek az anyagok és hatások a következőek lehetnek:

Biológiailag bontható szerves anyagok: elhasználja az oldott

oxigénkészletet, megöli a halakat, visszataszító bűzt terjeszt.

Biológiailag nehezen bontható (rezisztens) szerves anyagok: íz-és

szaghatással jár, rákkeltő vagy egészségkárosító hatást ad a víz jellegének.

Patogén mikroorganizmusok: minden betegségokozó parazita, baktérium és

vírus a városi szennyvizekből, valamint számos ipari szennyvíz is fertőzést

okoz.

Mérgező anyagok: (pl: cianid vagy nehézfémsók) megöli a vízi életet köztük

a baktériumokat is amelyek az öntisztulás feladatát végzik, ezzel

megakadályozva azt.

Lebegő anyagok: lerakódik a folyófenékre eltakarva ezzel a haltáplálékot.

Ha ez szerves, akkor berothad és a gázok felúsztatják a felszínre.

Zavarosságot, elszíneződést okozó szennyezők: esztétikai kihatáson kívül

halpusztulást is okozhatnak.

Anyagok illetve tényezők, amelyek felborítják a biológiai egyensúlyt (pl.:

foszfortápsók): gombák, egyéb vízi növények mértéktelen elszaporodása

(eutrofizáció), majd rothadás révén biológiailag bontható- és biológiailag

nehezen bontható szerves anyagok keletkeznek.

12

Ásványi anyagok (sók): növelik a keménységet, az élővilágra nézve károsan

növelik az oldott sótartalmat (öntözésre alkalmatlanná válik, ezáltal a víz)

Hőmérséklet emelkedés: felboríthatja a biológiai egyensúlyt.

A mikro szennyezőanyagokat, a kizárólag egészségügyi problémákat jelentő vírusok

kivételével, két fő csoportba sorolhatjuk:

Szerves mikroszennyezők: (ide sorolhatóak a gyógyszeripari termékek

amelyek nehezen lebontható, ellenállóképes szerves vegyületként kerülnek a

szennyvízbe.)A legfontosabb szerves mikroszennyezők:

ásványiolaj-származékok

fenolvegyületek

növényvédő szerek

felületaktív anyagok (detergensek)

plankton anyagcsere termékek.

Szervetlen mikroszennyezők: leggyakoribb csoportosításuk a káros hatás

alapján történő kategorizálás:

toxikus elemek(ionok): ezüst, arzén, bárium, bór stb.

organoleptikus elemek: vas, mangán, cink

az eutrofizációt, ezen keresztül az ivóvíz íz és szagproblémáit

fokozó foszforvegyületek, valamint a szervetlen nitrogén

vegyületek.

Szennyvizek: A termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során használt, a

használat következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott,

vízszennyező anyagokat (a szabványban meghatározott koncentráció feletti értékek esetén)

tartalmazó víz. A szennyvíz lehet: települési, ipari vagy üzemi és mezőgazdasági szennyvíz.

Ezen szennyvizeket a szennyezettség mértékétől és milyenségétől függően különböző

eljárások segítségével lehet megtisztítani. A tisztítás során minden a vízre jellemző

határértékben megjelölt paramétert, a víztisztaságra jellemző előírásoknak meg kell feleltetni.

Ezen paraméterek megfelelőségét követően beszélhetünk tisztított szennyvízről, ami

visszakerül a természetbe egy ún. befogadón keresztül.

13

Befogadó: azt a felszíni vizet vagy medret, amelybe a tisztított szennyvizet visszavezetjük

befogadónak nevezzük. (Jelen esetben a tisztított víz befogadója a Hortobágy-főcsatorna,

amely az általános vízminőség védelmi kategóriába tartozik.)

Szennyvízbírság: Ha a kibocsátott, tisztított víz nem felel meg a határértékben

megfogalmazott minőségi paramétereknek, a hatóság kötelezi a kibocsátót a bírság

befizetésére, az általa előidézett kár nagyságától függően.

A szerves szennyeződés meghatározásának alapelvei:

Biokémiai oxigénigény (BOI): a szennyvízben lévő szerves anyagoknak,

heterogén baktériumok általi, biológiai lebontása során meghatározott

időtartam alatt és meghatározott hőmérsékleten elfogyasztott oxigén

mennyiségét jelenti. Számszerű értéke sok mindentől függ:

inkubációs idő: BOI5, BOI20

nitrifikáció

környezeti tényezők: pH, hőmérséklet

akklimatizáció

toxicitás

Kémiai oxigénigény (KOI): a szennyvízben lévő szerves anyagok

oxidálószerekkel, nedves úton végzett oxidációja során elfogyasztott oxigén

mennyiségét fejezi ki. Befolyásoló tényezők:

néhány szervetlen anyag: szulfidok, nitritek, vas

a kloridok oxidációja zavarja a KOI mérését

sok szerves anyag van ami dikromáttal oxidálható de

biológiailag nem bontható

14

(A BOI5 és a KOI között a 2. ábrán

látható kapcsolat figyelhető meg.

Ez az összefüggés azt jelenti, hogy

a dikromáttal oxidálható szerves

anyagok egy része biológiailag

egyáltalán nem, vagy csak igen

nehezen bontható.)

Összes szerves széntartalom (TOC): a minta elégetésével teljes oxidációt

érnek el és a széntartalmának az oxidálása során a keletkezett CO2 gáz

mennyiségét mérik. Meghatározása sokkal megbízhatóbb és könnyebb

reprodukálni, mint a BOI-t és a KOI-t. A mérés nagyon gyors.

Összes oxigénigény (TOD): A mérés alapelve az, hogy nitrogén vivőgázba

kis mennyiségű oxigént diffundáltatnak, majd a gázkeveréket egy

katalizátoron áramoltatják át, ahol az oxidálható anyagok eloxidálódnak

(elégnek). A vivőgázban lévő oxigéntartalom csökkenése elektronikus

detektorral mérhető, és így a víz összes oxigénigényét kiszámíthatjuk. A

tapasztalatok szerint a KOI érték általában 85-95%-a a TOD értékének, és

többnyire igen jó korreláció figyelhető meg.[1][8]

2. ábra: Összefüggés a BOI5 és KOI között

átlagos városi szennyvíznél a tisztítás mértékének

függvényében (Eckenfelder nyomán)[1]

15

6. Szennyvizek laboratóriumi vizsgálata

A szennyvízvizsgálatokat két nagy csoportba oszthatjuk:

A szennyvíztisztító telep üzemének ellenőrző vizsgálatai

A környezetvédelmi hatóság által előírt, a szennyvízbírság alapját képező

önellenőrző vizsgálatok

6.1. Üzemellenőrző vizsgálatok

A beérkező szennyvíz minőségi paramétereinek csak egy részét tudom megvizsgálni a

szennyvíztisztító üzem laboratóriumban. Az üzem területén a következő paramétereket

vizsgáltam meg:

pH

KOIk mg/l

BOI5 mg/l

Ammónium nitrogén mg/l

Összes foszfor mg/l

Foszfát

Nitrit

Nitrát

A határértékben meghatározott összes paramétert, az éves önellenőrzési vizsgálati

eredményekből (hatóságilag mért adatok) készítettem el. Ezeknek a paramétereknek a

kiértékelése a 11. ponttól kezdődően található.

6.1.1. Vízvizsgálatok

Az üzemellenőrző vizsgálatokat a saját laboratóriumukban végzik. A mintavételi helyek a

következőek:

kiegyenlítő medence

semlegesített vízülepítő

átlagosító medence

átemelő akna

biológiai medence

16

utóülepítő

csapadék csatorna

3. tó elfolyó (kibocsátott) víz

A biológiai medence vizének mintavétele pontmintavétel, míg a többi mintavételi helyről

4 óránként vett mintákból egységesítés után, napi átlagmintából történik a laboratóriumi

vizsgálat. A laboratóriumi vizsgálatok az MSZ szabvány előírás szerint történik. A biológiai

medencék mintavétele heti két alkalommal történik amelyből pH, lebegőanyag és az iszap

szerves anyag tartalmának meghatározása történik. A többi mintavételi helyről naponta

történik a mintavétel, amelyeket az alábbi paraméterek vizsgálatának vetnek alá:

naponta: KOI, pH, NH4+/N

heti egy alkalommal: PO43-

, BOI5 tartalom

6.1.2. Iszapvizsgálatok

Iszap víztelenítésekor vizsgáltam a centrifugára menő elősűrített, (víztelenítendő) iszap

szárazanyag tartalmát, a centrifugáról lejövő (víztelenített iszap) szárazanyag tartalmát,

valamint a szárazanyag szerves hányadát.

Komposztáláskor vizsgáltam a friss, a használt (visszaforgatott) faapríték, valamint a

nyers komposzt száraz anyag tartalmát.

6.2. Önellenőrző vizsgálatok ütemezési terve

A kibocsátott tisztított víz vizsgálatát az alábbi gyakorisággal végeztetik:

Vízkémiai vizsgálatok: 12 mérés/év (mintavétel havonta)

Szerves mikroszennyezők vizsgálata: 4 mérés/év (negyedévente)

Nehézfém vizsgálatok: 4 mérés/év (negyedévente)

Víztoxikológiai vizsgálatok: 4 mérés/év (negyedévente)[6][11]

17

7. A szennyvízkibocsátáshoz tartozó jogszabályok

A felszíni vizek minősége védelmének szabályait a 220/2004. (VII.21) Kormány

rendelet írja elő. E rendelet szabályai alapján a Tiszántúli Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki, amelyben

a kibocsátási határértékeket a 9/2002. (III.22.) KöM-KöVIM együttes rendeletének

„általános” vízminőség-védelmi területi kategóriájának kibocsátási határértékei a 25/2003.

(XII.30.) KvVM rendeletben megállapított technológiai határértékek ”Szerves vegyipari

termékek gyártása” fejezetének a 24.41 TEÁOR besorolású ”Gyógyszeralapanyag

gyártása”, valamint egyedi határértékek alapján írta elő.

Szennyező komponens megnevezése Határérték mg/l Bírságtétel Ft/kg

pH 6-9,5 700

Na eé% 45 280

Szennyezőanyagok Határérték mg/l

Dikromátos oxigénfogyasztás KOI 150 140

Biokémiai Oxigénigény BOI5 50 525

Összes nitrogén (Nösszes) 40 700

Összes szervetlen nitrogén 30 700

Ammónia-ammónium nitrogén 10 700

Összes lebegőanyag 200 140

Összes foszfor (ÖP) 2 5600

Szerves oldószer Extrakt (SZOE) 10 2800

Szulfidok 2 14000

Összes só 2000 140

Fenolok (fenolindex) 3 7000

2. táblázat: A szennyező komponensek a határérték és a bírságtétel

függvényében

18

(AOX: adszorbeálható szerves halogénvegyületek klórban kifejezve

TPH: összes alifás szénhidrogén C5-C40

PAH: policiklusos aromás szénhidrogének

BTEX: benzol, toluol, etilbenzol, xilol)[12]

8. A szennyvíztisztítási technológia bemutatása

Az 2. számú ábra mutatja a szennyvíztisztítás folyamatábráját

A szennyvíztisztítási folyamat főbb lépcsői a következőek:

a beérkező szennyvíz átemelése, majd továbbítása

kémiai előtisztítás

biológiai tisztítás (itt kapcsolódik be a kommunális szennyvíz)

tisztított szennyvíz elvezetése a befogadóba

keletkezett iszapok víztelenítése, komposztálás

Veszélyes és mérgező

anyagok Határérték mg/l Bírságtétel Ft/kg

AOX 1 140000

TPH 3 17500

Klórozott alifás és aromás

szénhidrogének

PAH 0,015 14000

BTEX 0,1 10000

Összes higany 0,01 1400000

Összes króm 1 7000

Összes ólom 0,2 28000

Összes ón 0,2 7000

Összes réz 2 7000

Összes kadmium 0,05 140000

Összes cink 5 7000

Összes nikkel 1 28000

Toxicitás: a 96 órás halteszt és a 24 órás daphnia

teszt alapján nem lehet toxikus 140 Ft/m3

3. táblázat: A veszélyes és mérgező anyagok a határérték és a

bírságtétel függvényében

19

3. ábra: A szennyvíztisztítás technológiája

20

8.1. Szennyvizek átemelése, továbbítása

A fogadó aknába kerül a gyár területén keletkezett ipari szennyvíz (éves szinten

körülbelül 800.000-1.000.000m3), amelyet 2 db párhuzamosan lefektetett csővezeték továbbít,

majd a gerincvezetékben egyesülve az oldószerfogóba juttatja a nyers ipari szennyvizet.

A lakótelep és a gyár területén keletkező szennyvizet, valamint a város egy részéről

összegyűjtött kommunális szennyvizet külön csővezeték továbbítja, közvetlenül a biológiai

szennyvíztisztításra.

8.2. Kémiai előtisztítás folyamata, berendezései

Általában vegyszeradagolás történik kémiai tisztítás során, mely segítségével a

szennyvízben található oldott és nem ülepíthető anyagok kiválását segítjük elő. Nagyrészt

csak ipari vizek kezelésénél alkalmazzák a kémiai tisztítást, de ott széles körben elterjedt.

Jobb tisztítási hatásfokot érhetünk el az alkalmazásával, amely hozzájárul az élővizeink

megóvásához.

A gyárban történő kémiai előtisztítás részműveletei a következőek:

oldószer-, és iszapeltávolítás

kiegyenlítés, semlegesítés

ülepítés

semlegesítéskor keletkező mésziszap elvezetése

mésztejkészítés és szállítás

8.2.1. Oldószer és iszapeltávolítás

Első lépésben el kell távolítani a beérkező ipari szennyvíz iszaptartalmát, valamint az

uszadék oldószer felúsztatása, és lefölözése. Ez 2 db párhuzamosan épített monolit vasbeton

medencében történik. A víznél nagyobb sűrűségű oldószer és az iszap kiülepszik az

oldószerfogóra érkező vízből, és a víznél könnyebb, vízzel nem elegyedő oldószerek valamint

az olaj az oldószerfogó tetején kiülepszenek. Az ülepített víz elvezetése körbefutó bukóélen

átfolyva, az elvezető vályún keresztül történik.

21

A műtárgy tartozéka egy nyitott

saválló tartály, ami a leülepedett iszap

leeresztésére szolgál, továbbá egy

iszapszikkasztó ágy és egy vasbeton akna

felül nyitott résszel.

A befolyási és az elfolyási oldalon

csővezetékek kapcsolódnak. Az uszadék

oldószer lefölözését egy saválló acélcső

biztosítja elzáró szerelvénnyel, valamint

egy iszapkinyomató vezeték is található itt, amely szintén egy saválló acélcső és ez is

rendelkezik egy elzáró szerelvénnyel.

8.2.2. Kiegyenlítés, semlegesítés

A semlegesítés célja, hogy a pH-t megfelelő szinten tartsuk élettani szempontból, illetve

különböző technológiai célokra beállítsuk azt. Magyarországon a szennyvizek pH-ja

törvényileg szabályozva van.

A biológiai szennyvíztisztítás

megfelelő hatásfokának az

eléréséhez, a pH-nak

meghatározott tartományon

belül kell lennie. Ez a

tartomány: 6,5-8,5.

Két ikerelrendezésű

medencében történik a

kiegyenlítés, a

savsemlegesítés pedig három savsemlegesítő medencében történik, köztük tolózárkezelő

folyosó helyezkedik el. Az itt elhelyezett semlegesítő reaktorok vezetékeire pneumatikus

tömlőszelep van felszerelve, ami segédenergiával van működtetve.

4. ábra: Oldószerfogó műtárgy (saját fotó)

5. ábra: A kiegyenlítő medence (saját fotó)

22

8.2.2.1. Kiegyenlítő medence

Az oldószerfogóból érkező szennyvíz homogenizálásán kívül a kilevegőztetéssel a

maradék, vízben oldódó oldószer is eltávozik a kiegyenlítő medencében. (5. ábra) A

szennyvíz a hosszirányban elhelyezkedő csővezeték kiömlő furatain keresztül jut be az

ikerelrendezésű medencékbe. A sűrített levegős keverés valósítja meg a további

kiegyenlítődést.

A kiegyenlítő medencék levegőellátása történhet:

reduktoron keresztül a gyárból jövő sűrített levegővezetékről

kiegyenlítő gépházba telepített 2 db légfúvóról

8.2.2.2. Savsemlegesítő reaktor

A savsemlegesítő 3 db

sorba kapcsolt reaktorból

áll, a kiegyenlítőből

érkező savas szennyvíz

semlegesítése a feladata

5%-os mésztejjel. Fontos

a pH állandó ellenőrzése

a semlegesítés során,

amelyet egy

automatikusan működő

pH-mérő készülékek

végeznek. Egy csővezetéken keresztül távozik a reaktorból a közömbösített (körülbelül 8-as

pH-val rendelkező) szennyvíz-mésziszap elegy.

A szennyvíz és mésztej keveredését levegővel biztosítják.

6. ábra: Savsemlegesítő reaktor (saját fotó)

23

8.2.3. Ülepítés

A savsemlegesítő

medencéből érkező

szennyvíz-mésziszap

elegy szétválasztása a

feladata, az iszap

ülepítése és

mechanikus úton való

összegyűjtése. Ez 2 db

párhuzamosan

üzemelő, Dorr-tipusú

ülepítőben történik,

amelyek a terepszint

alatt helyezkednek el. Az elegy az osztóaknában kettéosztva az ülepítő közepén található

áramlásterelő hengerbe jut, majd az ülepített szennyvíz bukóélen keresztül távozik a vasbeton

bukóvályúba. Az iszapgyűjtő zsompba a leülepedett iszapot egy kotróberendezés juttatja,

ahonnan az iszapszivattyú aknába egy csővezetéken keresztül távozik.

8.3. Biológiai előtisztítás folyamata, berendezései

A megfelelő PH-tartomány betartása nagyon fontos, valamint a biológiai oxigénigény

(BOI), amelyet folyamatosan mérni kell.

A szennyvíztelep területén a biológiai tisztító medencék anoxikus és aerob üzemmódban

működnek. A gyárban működő biológiai tisztítás részfolyamatai:

kiegyenlítés

szennyvíz átemelés, elosztás

biológiai tisztítás

utóülepítés

csapadékvíz kezelése

tisztított szennyvíz elvezetése

7. ábra: Ülepítő medence (saját fotó)

24

8.3.1. Kiegyenlítés

Az ülepítőkről a szennyvíz a semlegesítés után a szennyvíz gyűjtőaknán keresztül a

kiegyenlítő, vagy másik nevén az átlagosító medencébe kerül, ahol 2-3 napot tartózkodik. Ez

alatt az idő alatt kiegyenlítődik, elkeveredik.

A medencében 4 db folyamatosan üzemelő levegőztető berendezés van elhelyezve,

amelyek az elkeveredést segítik elő, és a biológiai szennyvíztisztítóra kerülő vizet

előlevegőztetik. A víz a folyamat végén az átemelőbe kerül gravitációs úton keresztül.

8.3.2. A szennyvíz átemelése, továbbítása

A különböző típusú szennyvizek összekeverése az átemelő elsődleges feladata, majd a

kevert víz továbbítása. Az átemelő szívótérből és szivattyútérből áll. A szívótér vizes aknából

áll egy rácsos lefedéssel. Acélcsővezetéken érkezik az ipari víz a vizes aknába, valamint a

gyári fekáliás szennyvizet szállító csővezeték és a helyi szennyvizet gyűjtő és átemelő akna

vize is szintén ide van vezetve. Szennyvízvezetékek, illetve 1 db szivattyú található a

szivattyúgéptérben.

A vizes aknából több vezeték (amelyek később egyesülnek) segítségével vezetik a vizet

gravitációsan, a biológiai medencék között elhelyezett osztóakna középső aknarészébe. A

8. ábra: Átlagosító medence (saját fotó)

25

foszforsav adagoló szivattyú az átemelő szivattyúgépterében található, amely az átemelő

gépház előtti kármentőben elhelyezett tartályból adagolja a 75%-os foszforsavat szükség

esetén. A foszforadagolás célja, hogy hatékonyabb ammónialebontást végezzenek a

mikroorganizmusok, amelyhez számukra is hozzáférhető foszfort alkalmaznak.

Az elosztás az elosztó aknában történik, amely egy vasbeton szerkezetű műtárgy. Továbbá

ez biztosítja a 4 db biológiai medence vízelosztását.

8.3.3. Biológiai tisztítás

Eleveniszapos tisztítási módszerrel történik a levegőztető medencékbe kerülő szennyvíz

tisztítása (baktériumok segítségével). Ahhoz, hogy a szerves anyag lebontása maximális

értékű valamint folyamatos legyen, az alábbi paramétereket be kell tartani az üzemeltetés

során:

szennyvíz pH-ja: 7-7,5

KOI:N:P arány: 100:5:1

oldott oxigén: min. 2mg/l

iszapkoncentráció: 5-6 g/l (szerves anyag min. 60%)

tartózkodási idő: min. 18 óra

iszaprecirkuláció: min 50%

A biológiai medence

egy 4db vízzáró betonból

készült műtárgy. 2 db

levegőztető egység van

egy építési blokkban, egy

levegőztető egység 3 db

kazettából áll, és minden

kazettában további 2

levegőztető egység

található. Ezeknél az

oxigénbevitel 9. ábra: A biológiai medence (saját fotó)

26

mélybefúvásos, amely finom buborékos légbevivő rendszerrel történik. A szennyvíz-iszap

elegy bevezetése csővezetékek rendszerének a segítségével valósul meg.

A medence aerob és anoxikus (fakultatív) üzemmódban képes működni. Aerob üzemmód

esetén a baktériumok szervesanyag-lebontási tevékenysége kolóniákban, nyálkás pelyhekben,

vagy szuszpendált állapotban játszódik le. A PC-n beállított ammónium-N koncentráció 6

mg/l fölött valósul meg és 3 mg/l-ig tart. Anoxikus üzemmód esetén beindulnak a direkt erre a

célra épített mindegyik medence elő kazettájában lévő keverők, és minden harmadik

kazettába épített recirkulációs szivattyúk. Mivel az oldott oxigén mérése rendkívül fontos, így

mindegyik medence harmadik kazettájába oxigénmérő műszereket is elhelyeztek. Az itt mért

értékek kijelzését egy felügyelő számítógép végzi.

A mikroorganizmusok számára nem hozzáférhető, oldott foszforvegyületeknek a

kicsapatását vas(III)-klorid hozzáadásával érik el. Az a adagolás a recirkulációs szivattyúház

vízosztó aknájának a fogadó akna részében történik.

A szennyvíziszap elvezetése egy bukóéllel rendelkező vízelvezető vályún keresztül,

csővezetékek segítségével történik. Merülő henger található a vízelvezető vályú előtt.

Hordozható szivattyút használnak a medence leürítésére.

8.3.4. Utóülepítés

A tisztított víz-iszap elegy egy közös csővezetéken, a 4 db biológiai medencéből, a

recirkulációs

gépház vízosztó

aknáján keresztül

jut a 2 db

párhuzamosan

üzemelő Dorr-

típusú ülepítőbe.

A tisztított víz

és az iszap

különválasztása az

ülepítő feladata, az

iszap leülepítése, majd az összegyűjtése mechanikai úton. Gravitációs úton jut a tisztított víz-

iszap elegy a két ülepítő közepén lévő áramlásterelő hengerbe. A bukóélen keresztül a

10. ábra: Az egyik utóülepítő (saját fotó)

27

tisztított szennyvíz a bukóvályúba távozik, majd az egyesült csővezetéken keresztül a tározó

tórendszerre kerül.

Egy erre a célra kialakított kotróberendezés ezután a leülepedett iszapot az iszapgyűjtő

zsompba kotorja, ahonnan a recirkulációs gépház iszapszívó aknájába kerül. Innen a

recirkulációs szivattyúk segítségével az iszap egy része átkerül a biológiai medencére. A

másik részt, a fölös iszapot a fölösiszap szivattyúk továbbítják az iszapsűrítő felé a bekeverő

tartályon keresztül.

8.3.5. Csapadékvíz kezelése

A gyár csapadékvize valamint a fáradt hűtővize, félig nyílt, félig zárt árokban érkezik a

csapadékvíz átemelőig, ahonnan a biológiai szennyvíztisztítóra (a kiegyenlítő medencébe) és

a tározó tóra egyaránt vezethető. Olajfogó van elhelyezve a csapadékvíz átemelő műtárgy

előtt, ez távolítja el a víz tetején elhelyezkedő olaj- és oldószer rétegeket.

8.3.6. Tisztított víz elvezetése, tározó tórendszer

Csővezetéken keresztül folyik el a víz az utóülepítőről, majd innen a tározó tórendszerre

kerül. Indukciós áramlásmérő van beépítve az elfolyó víz csővezetékébe a szennyvízhozam

mérése céljából. A csőszakasz megcsapolásával valamint a szivattyú üzemelésével egy

mintavevő tartályon keresztül a csatornába folyik a víz. Az átfolyó tartályban ortofoszfát/P-

összes P elemző mintavevő egység, és a pH-és ammónium mérő műszerek szondái

találhatóak.

A tározó tórendszerbe kerül a biológiai szennyvíztisztításból elfolyó víz, és a gyárban

keletkező csapadékvíz. A tórendszerek kettős funkcióval rendelkeznek:

vízkormányzás

biológiailag tisztított víz tározása

A tórendszer 3 db U alakú tóból álló rendszer, amelyek egyenként 70.000m3

befogadóképességgel rendelkeznek. A tisztított szennyvíz és a csapadékvíz vezetékeinek a

kiképzése olyan jellegű, hogy szükség esetén a II. számú tóba is belevezethető.

28

Terelőgátakat

helyeztek el a

tavakban az átfutási

idő növelése

érdekében. A víz a

tavak között, alsó

átfolyású zsilipek

segítségével mozog.

A III. számú

tóból egy

felsőátfolyású zsilip

segítségével egy

gyűjtőcsatornán keresztül jut a tisztított víz a Hortobágy- főcsatornába.

8.4. Szennyvíztisztítás automatizálása

A szennyvíztelep biztonságos működését és távfelügyeletét egy PLC-PC-s felügyelő

rendszer biztosítja, amelynek két alapvető alkotórésze van:

1, Terepi műszerezés: érzékelés és mérés a fizikai jellemzők viszonylatában, valamint

közvetlen beavatkozásokat is végez

2, Felsőszintű irányítástechnikai rendszer: felügyeli a terepi műszerezést.

A két rendszer segítségével a PC az alábbi képeket mutatja:

átnézeti folyamatábra

vegyszeradagolás (foszforsav, valamint vas(III)-klorid

savsemlegesítés folyamata

biológiai medencék üzemelése

tisztított szennyvíz mérései

Továbbá láthatjuk a PC folyamat képein a savsemlegesítő tartályok működési képei is, a

mért és számított paramétereket egyaránt, a szivattyúműködési állapotokat valamint az

aktuális üzemi állapotokat.[5][10][12]

11. ábra: Tározó tó (saját fotó)

29

9. Az iszapkezelés művelete

A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok fajtái lehetnek gipsziszap valamint biológiai

fölösiszap. A gipsziszap az ipari víz kémiai előállításakor, a mésztejes semlegesítés során

keletkezik. Fő tömegében kalcium sótartalmú vegyület (Ca3(PO4)2, CaSO4). A biológiai

fölösiszap a biológiai szennyvíztisztítás során keletkezik, amely fő tömegében szerves anyag

tartalmú, a szervetlen anyag tartalma a vízben lévő sók lerakódásából adódik.

Az iszapkezelés célja az iszap térfogatának, azaz a víztartalmának a csökkentése. Az

iszapban a víz pórusvíz, kolloidálisan kötött víz, kapilláris víz és sejtben kötött víz formájában

van jelen.

9.1. Iszapelőkészítés víztelenítésre

Az iszapelőkészítés fontosabb részfolyamatai a következőek:

Iszapbekeverés: keletkezési arányuktól függően 16 m3-es térfogatú átfolyásos

rendszerű bekeverő műtárgyban keverés mellett elegyítik a kétféle iszapot.

Iszapsűrítés: gravitációs sűrítés, melyben az iszap szárazanyag tartalma 1-2%-ról

5-10%-ra nő. Ezt a folyamatot pálcás-keverős iszapsűrítővel hajtják végre. Ezen

eljárással a pórusvíz távolítható el. (Pórusvíz: az iszapvíz zömét képezi,

lényegében az iszapszemcsék által körbezárt víz. A pórusvíz és az iszaprészek

között sem fizikai, sem kémiai kapcsolat nincs, ezért a víztartalomnak ez a része

egyszerű sűrítési eljárással eltávolítható.

iszapfeltöltés a kiegyenlítő tartályokba.[6]

9.2. Polielektrolit oldat készítése

Az iszap-víztelenítéshez alkalmazott polielektrolit 0,1%-os ZETAG 9018-as tisztított

vízből készített oldata. Csak külön utasításra kell ettől eltérő oldatot készíteni. Mindig csak

annyi oldatot készítenek, amennyi aznap elfogy, hiszen az oldat frissessége erősen javallott.

30

9.3. Iszapvíztelenítés

Ezzel az eljárással a kolloidálisan és kapillárisan kötött víz távolítható el. (Kolloidálisan és

kapillárisan kötött víz: a víz és az iszaprészek között fizikai- kémiai kötés van, és ennek a

megszüntetéséhez a gravitációs erőtér nem elégséges, ezért a telepen ennek a vízfajtának az

eltávolítására a centrifugális erőtér hasznosságát használják fel.) A víztelenítési egység részei:

iszapfeladó szivattyú, iszapvíztelenítő berendezés és polielektrolit szivattyú. Az

iszapvíztelenítő tulajdonságait kell ennek a rendszernek a paramétereihez állítani.

Az iszapszivattyú és a polielektrolit szivattyú szállítási mennyiségét mindig az optimális

üzemnek megfelelően kell beállítani, a víztelenítési folyamat során. Tehát szállíthatónak kell

lennie az iszapnak, az iszapvíznél pedig fontos az alacsony (0,1%) lebegőanyag tartalom. Az

iszapvíztelenítő berendezés jellemző értékeit nem kell változtatni.

A víztelenítő berendezésbe adott anyagmennyiség változik a szivattyúk szállítási

mennyiségének a változásával, továbbá változik a vegyszer-és iszaparány is, így rugalmasan

követi a víztelenítő egység az iszapminőség változását.[9][7]

10. Komposztálási technológia

A víztelenített iszapot durva darabos szerkezetű faaprítékkal keverik össze, ami által

lehetségessé válik a biológiai oxidációhoz szükséges oxigén hozzájutása. Másik előnye, hogy

növeli a biológiailag bontható, hőtermelést fokozó szerves anyag tartalmát is.

Az iszap jellemzően kenőcsös szerkezete az összekeverést követően megszűnik, amely

lehetővé teszi így a levegőztetést. Így a levegőztetés levegő befúvásával történik. A folyamat

során hőt termelő biológiai folyamatok játszódnak le, aminek következtében elpusztulnak az

iszapban található patogén élő szervezetek, és ezáltal felgyorsul a szerves anyag lebomlása.

55-65 °C hőmérséklet szükséges a megfelelő lebontási hatásfok eléréséhez, ezért egy

hőszigetelt és zárt cellában történik a komposztálási folyamat. Ezáltal egyenletessé válik a

felmelegedés, ami miatt a komposztálási idő lecsökken minimum 7-14 napra.

A komposztálás befejezése után rostával szétválasztják a faaprítékot és az iszapos

részekből keletkezett komposztot, és a jelentős mennyiségben visszanyert faaprítékot újra

felhasználják. A recirkuláltatás nagy előnye, hogy folyamatosan biztosítható az „oltó”

termofil baktériumok megfelelő koncentrációja az új keverékben.[7][11]

31

11. Szennyvíztisztítási technológia értékelése

Az értékelést a bemenő szennyvíz és a tisztított víz minőségi paraméterei alapján

végeztem el. A szükséges minőségi adatokat, vízminőségi viszonyokat, kémiai elemzések

biztosítják. Az általam mért értékek, vízminőségi adatok egy részét (korábbi adatok) a

szennyvíztisztító telep biztosította számomra, illetve a lehetőségét annak, hogy számos

vizsgálatot saját kezűleg végeztem el.

A következő önellenőrzési mintavételeket és méréseket, a Tiszántúli Környezetvédelmi

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végezte el a saját akkreditált laboratóriumában.

Ezeknek a vizsgálatoknak a keretében, a felügyelőség saját maga vette meg a mintákat egy

minden esetben az év elején egyeztetett időpontban, valamint a felügyelőség végezte el a

méréseket is. Az így kapott eredményekről záros időn belül értesítik a szennyvíztisztító

telepet.

A következőekben ábrázolt diagramokon a szaggatott vonalak nem a jelzett minőségi

paraméterek alakulását jelentik, tehát a vonalak lefutásai nem koncentrációt jelölnek. A

szaggatott vonalak által a mért értékek helyzetei könnyebben nyomon követhetővé válnak.

12. ábra: A komposztálás folyamata

32

11.1. Önellenőrzés, a 2012. évi vizsgálati eredmények a vízkémiai

komponensek és a nehézfémek függvényében

-

4. táblázat: Önellenőrzés 2012. évi vizsgálati eredményei

1. 10. 2. 14. 3. 13. 4. 10. 5. 8. 6. 12. 7. 10. 8. 14. 9. 11. 10. 9. 11. 13. 12. 11. Határérték

7,79 8,28 7,66 7,77 7,73 7,78 7,61 7,69 7,83 7,79 7,91 7,54 6-9,5

123 248 130 178 146 187 160 53 76 73 101 245 150

6,8 52,6 19,7 9,9 16,9 19,2 3,5 5,5 7,9 8,2 10,2 66,2 50

6 16,9 16,4 1,49 0,76 0,8 0,41 0,08 0,38 0,18 0,54 0,49

4,7 13,1 12,8 1,16 0,59 0,62 0,32 0,06 0,29 0,14 0,42 0,38 10

0,05 0,1 1,6 0,4 0,9 3,3 1,04 0,13 1,39 0,05 0,05 0,24

0,01 0,03 0,49 0,12 0,27 1,01 0,32 0,04 0,42 0,03 0,01 0,07

29,2 31,8 68,5 139,2 23,6 249,3 46,4 151,4 149 62 14,2 189

6,6 7,2 15,5 31,5 5,3 56,3 10,5 34,2 34 14,1 3,2 43

11,3 20 29 33 6,2 58 11,1 34 34 14,2 3,6 43 30

11 19,6 12,9 5,4 4,3 1,6 1,3 2,5 4,1 2,1 2,8 11,1

6,3 6,4 <0,2 4,3 3,8 1 1 2,4 3,8 1,9 2,4 10,7

17,6 27 29 37 9,95 59 12,1 37 38 16,1 6 54 40

340 180 170 270 190 250 250 170 210 160 220 400

86 80,7 88,6 112 125 125 96,2 53,1 34,2 42,6 72,8 88,5

48 67 38,4 18,5 41,5 44,8 36 27 28 24 30 32

157 199 176 90 119 87 200 140 180 99 98 100

51,1 30,9 33,8 57,3 39,8 49,4 41,1 41,3 43,3 45,8 51,3 63,8 45

0,136 0,265 0,034 3,77 2,75 5,27 4,94 3,03 2,24 1,86 0,421 0,726

0,044 0,086 0,011 1,23 0,898 1,72 1,61 0,987 0,731 0,608 0,137 0,237

0,236 0,538 0,648 3,54 2,32 1,99 2,85 1,95 1,06 0,846 0,381 3,84 2

213 620 130 51 117 463 330 140 137 134 198 255

160 122 141 230 197 149 237 129 167 173 226 399

22 71 33 22 13 14 26 10 <10 12 <10 120 200

1480 1760 1620 1880 1320 2030 2040 1090 1640 906 1160 2030 2000

1140 1290 1210 1440 958 1380 1920 757 1250 674 850 1580

1848 2105 2160 2540 1920 2500 2720 1619 2300 1450 1800 2870

<2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 10

<0,01 <0,01 0,04 0,05 <0,01 0,02 <0,1 <0,01 0,03 <0,01 0,02 0,19 2

23 2 3 8 7 13 5 12 10 8 9 6 3

<0,1 <0,1 <0,1 0,11 0,01

3,9 <0,2 <1 170 1

<1,4 <1,4 <3 <3 0,2

<15 <15 <5 <5 0,5

16 3,2 12 100 2

<0,2 <0,2 <0,2 <0,2 0,05

36 32 53 1500 5

3,8 4,2 5,2 11 1

46 33,7 84 45 1

0 0 0 0

0 0 0 0

Összes nitrogén mg/l

Dátum

Nem

vo

lt m

érv

e

Vizsgált paraméter

pH

KOIk mg/l

BOI5 mg/l

Ammónium mg/l


Nitrit mg/l

Nitrit nitrogén mg/l

Nitrát mg/l

Nitrát nitrogén mg/l

Összes szervetlen N mg/l

Kjeldahl nitrogén mg/l

Szerves nitrogén mg/l

Össz. Oldott anyag mg/l

Nátrium mg/l

Kálium mg/l

Magnézium mg/l

Kálcium mg/l

Nátrium egyenérték %

Ortofoszfát mg/l

Ortofoszfát foszfor mg/l


Szulfát mg/l

Klorid mg/l

Össz. Lebegő anyag mg/l

Nem

vo

lt m

érv

e

Nem

vo

lt m

érv

e

Oldott ásványi anyag mg/l

Vezetőképesség μS/cm

Szerves oldószer extrakt mg/l

Szulfid mg/l

Fenolindex 10-3

mg/l

Nem

vo

lt m

érv

e

Nem

vo

lt m

érv

e

Nem

vo

lt m

érv

e

Összes nikkel 10-3

mg/l

AOX 10-3

mg/l

Statikus halteszt

Daphina teszt

Nem

vo

lt m

érv

e

Összes króm 10-3

mg/l

Összes ólom 10-3

mg/l

Összen ón 10-3

mg/l

Összes réz 10-3

mg/l

Összes kadmium 10-3

mg/l

Összes cink 10-3

mg/l

Összes higany 10-3

mg/l

Nem

vo

lt m

érv

e

33

11.1.1. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok pH eredményei

A 2012. évi önellenőrzés pH eredményeinek a kiértékelése

A bejövő víz pH-jának a függvényében a víz semlegesítése automatikusan vagy kézi

üzemmódban történik. Ezáltal a biológiai egységre menő víz pH-ja viszonylag állandó, így az

önellenőrzési vizsgálatban szereplő tisztított víz a 2012-es év folyamán nem lépte át a

határértékeket.

13. ábra: A 2012. évi önellenőrzés pH eredményei

34

11.1.2. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok KOI eredményei

A 2012. évi önellenőrzés KOI eredményeinek a kiértékelése

A 2012-es évben öt alkalommal volt határérték túllépés. A szennyvízüzem vezető

segítségével megállapítottuk, hogy a téli hónapokban a tartós (két hét) -20 °C alatti

hőmérséklet befolyásolta a biológiai medence hatásfokát. Ezek a medencék nyílt rendszerűek

(lásd a 9. ábra), tehát közvetlen befolyásoló hatással vannak rá a környezeti tényezők.

Lelassultak a biológiai folyamatok, romlott a hatásfok. A nyári hónapokban mért eredmények

csak kis mértékben lépték át a határértéket. Ennek az oka visszavezethető, a megnövekedett

vízmennyiség által okozott, tartózkodási idő (az az időtartam, amíg a belépett vízrészecske a

medencében mozog, így a szemcsék ülepítésére ez az idő áll rendelkezésre) csökkenésére a

biológiai medencékben.

14. ábra: A 2012. évi önellenőrzés KOI eredményei

35

11.1.3. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok BOI5 eredményei

A 2012. évi önellenőrzés BOI5 eredményeinek a kiértékelése

A BOI5 mérési eredményei tekintetében, a túllépés hasonlóan csak a téli hónapokban volt

jellemző. Ez úgy, mint az előző esetben, szintén a tartósan -20 °C alatti hőmérséklet miatt

következhetett be.

15. ábra: A 2012. évi önellenőrzés BOI5 eredményei

36

11.1.4. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok ammónium-nitrogén eredményei

A 2012. évi önellenőrzés ammónium-nitrogén eredményeinek a kiértékelése

Az ammónium-nitrogén tekintetében, a téli hónapokban történt túllépések valószínűsíthető

oka, itt is a tartós hideg. Továbbá a decemberi nagy leállást követően előfordulhatott az is,

hogy a hirtelen nagy terhelés miatt a baktériumok nem voltak képesek a megnövekedett

szerves anyagot lebontani. Egyszerre túl sok volt a lebontásra váró szerves anyag, a nagy

hideg miatt pedig a baktériumok szaporodóképessége nagymértékben lelassult.

16. ábra: A 2012. évi önellenőrzés ammónium-nitrogén eredményei

37

11.1.5. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok összes nitrogén eredményei

A 2012. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményeinek a kiértékelése

A túllépések alkalmával megfigyelhető, hogy a nitrát tartalom minden esetben legalább

200 mg/l volt. Az összes nitrogén meghatározásához figyelembe kell venni a szerves valamint

a szervetlen nitrogéneket is. Ezáltal az adott hónapokban, hogy az ammónium-nitrogén

határérték alatt legyen aerob üzemmódban kellett működni, amely megnövelte ezen

eredményeket.

17. ábra: A 2012. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményei

38

11.1.6. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok összes foszfor eredményei

A 2012. évi önellenőrzés Összes foszfor eredményeinek a kiértékelése

A biológiai tisztítóról elfolyó, tisztított szennyvíz összes foszfor tartalma a szennyvíz telep

által vas(III)klorid oldat hozzáadásával tökéletesen beállítható. Ezekben a hónapokban az

elemző műszer meghibásodása magában foglalta a pontos eredmények hiányosságát. Ennek

következtében egy feltételezett mennyiségű vas(III)klorid lett adagolva, amely az

önellenőrzés által vizsgált napokon nem bizonyult elégségesnek.

11.1.7. A 2012. évi önellenőrzés egyéb határérték túllépéseinek a kiértékelése

Az összes szerves nitrogén túllépési oka teljes mértékben magyarázható a nitrát többlettel

(lásd összes nitrogén).

A nátrium egyenérték % túllépései azzal magyarázhatóak, hogy a különböző technológiák

során nátrium-hidroxidot használnak, amely megnöveli a víz Na tartalmát. A nátrium

egyenérték %-ot a nátrium, a kálium, a magnézium valamint a kalcium értékei alapján

18. ábra: A 2012. évi önellenőrzés összes foszfor eredményei

39

határozzuk meg. Ez a négy anyag befolyásolja, de a nátrium a mérvadó. A biológiai tisztító

egység képtelen arra, hogy ezek közül bármelyiket is lebontsa.

Az összes oldott anyag tartalom értéke közel áll az összes iontartalom értékéhez. A

határérték túllépés tehát szoros kapcsolatban áll a magas kation (Na+, K

+, Mg

2+, Ca

2+) és

anion (Cl-, O

2-, S

2-, NO3

-, PO4

3-) tartalommal.

11.2. Önellenőrzés, a 2012. évi vizsgálati eredmények a szerves

mikroszennyezők függvényében

Vizsgált paraméter Koncentrációk a mintavételi időpontokban

Határérték

10-3

mg/l

2012.02.14. 2012.05.08. 2012.08.14. 2012.11.13.

Jegyzőkönyv száma 00027/2012 00164/2012 00346/2012 00881/2012

TPH Extrahálható szénhidrogének 10-3

mg/l 112 <50 37,6 111 3000

BTEX

Benzol 10-3

mg/l <1,0 <1,0 <0,5 <0,5

100

Toluol 10-3

mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5

Etil benzol 10-3

mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5

m,p-Xilol 10-3

mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5

o-Xilol 10-3

mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5

VOCI

alifás

Diklórmetán 10-3

mg/l <10 <10 <0,5 <0,5

transz-1,2-Diklór-etilén 10-3

mg/l <10 <10 <0,5 <0,5

cisz-1,2-Diklór-etilén 10-3

mg/l <10 <10 <0,5 <0,5

Kloroform 10-3

mg/l <10 <10 <0,5 <0,5

Széntetraklorid 10-3

mg/l <1,0 <1,0 <0,5 <0,5

1,2-Diklór-etán 10-3

mg/l <10 <10 <0,5 <0,5

Triklór-etilén 10-3

mg/l <20,0 <20,0 <0,5 <0,5

1,2-Diklór-propán 10-3

mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5

Bróm-diklór-metán 10-3

mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5

1,1,2-Triklór-etán 10-3

mg/l <30,0 <30,0 <0,5 <0,5

Tetraklór-etilén 10-3

mg/l <10 <10 <0,5 <0,5

Dibróm-klór-metán 10-3

mg/l <30,0 <30,0 <0,5 <0,5

1,2-Dibróm-etán 10-3

mg/l <0,30 <0,30 <0,5 <0,5

1,1,2,2-Tetraklór-etán 10-3

mg/l <10,0 <10,0 <0,5 <0,5

VOCI

aromás

Klórbenzol 10-3

mg/l <0,10 <0,10 <0,5 <0,5

1,3-Diklórbenzol 10-3

mg/l <0,10 <0,10 <0,5 <0,5


mg/l <0,10 <0,10 <0,5 <0,5


mg/l <0,10 <0,10 <0,5 <0,5

1,2,4-Triklórbenzol 10-3

mg/l <0,10 <0,10 <0,01 <0,01

1,2,3-Triklórbenzol 10-3 mg/l <0,10 <0,10 <0,01 <0,01

40

5. táblázat: 2012. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők függvényében


Határérték

10-3

mg/l

2012.02.14. 2012.05.08. 2012.08.14. 2012.11.13.


PAH

Naftalin 10-3

mg/l 0,0222 <0,020 0,00791 0,062

15

1-Metil-naftalin 10-3

mg/l 0,0274 0,00958 0,00798 0,00663


mg/l <0,020 <0,020 0,00549 0,0123

Acenaftilén 10-3

mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002

Acenaftén 10-3

mg/l <0,020 <0,020 0,0104 <0,002

Fluorén 10-3

mg/l 0,0245 <0,020 0,00741 0,0153

Fenantrén 10-3

mg/l 0,208 0,051 <0,002 0,069

Antracén 10-3

mg/l <0,020 <0,020 0,0158 <0,002

Fluorantrén 10-3

mg/l 0,0711 <0,020 0,00511 0,0336

Pirén 10-3

mg/l 0,0285 <0,020 <0,002 0,0146

Benzo(a)antracén 10-3

mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002

Krizén 10-3

mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002

Benzo(b)fluorantén 10-3

mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002

Benzo(k)fluorantén 10-3

mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002

Benzo(a)pirén 10-3

mg/l <0,01 <0,01 <0,002 <0,002

Indeno(1,2,3-cd)pirén 10-3

mg/l <0,01 <0,01 <0,002 <0,002

Dibenzo(a,h)antracén 10-3

mg/l <0,01 <0,01 <0,002 <0,002

Benzo(g,h,i)perilén 10-3

mg/l <0,01 <0,01 <0,002 <0,002

11.2.1. A 2012. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése a szerves

mikroszennyezők viszonylatában

A szerves mikroszennyező anyagok tekintetében, a mérési eredmények, sokszor a

mérőműszer mérési pontosságának az alsó határa alatt helyezkedtek el. Ez azt jelenti, hogy az

eredmény nem egy konkrét értékkel egyenlő, hanem egy meghatározott értéktől kisebb. Ezek

az értékek azonban minden esetben bőven a határérték alatt helyezkedtek el.

41

11.3. Önellenőrzés, a 2013. évi vizsgálati eredmények a vízkémiai

komponensek és a nehézfémek függvényében

Az üzemi önellenőrzés folytatódott a 2013-as évben is. Ennek eredményei is

rendelkezésemre álltak, ezek feldolgozását kiértékelését is elvégeztem az alábbiak szerint:

6. táblázat: Önellenőrzés 2013. évi vizsgálati eredményei

1. 8. 2. 12. 3. 12. 4. 9. 5. 14. 6. 11. 7. 9. 8. 13. 9. 11. 10. 11. 12. Határérték

7,66 7,76 7,67 7,7 7,93 7,87 7,87 7,59 6,9 6-9,5

70 128 140 63 123 113 38 45 41 150

6,8 25,4 26,8 6,2 9,9 15,5 11,2 16,9 28,9 50

0,45 11,3 11,9 1,11 0,33 1,18 0,56 0,17 1,25

0,35 8,8 9,3 0,86 0,26 0,91 0,43 0,13 0,97 10

0,15 0,24 0,85 0,4 0,24 0,35 0,18 0,18 0,23

0,05 0,07 0,26 0,12 0,07 0,11 0,05 0,05 0,07

131 6,6 10,3 24 122 39 13,2 103 50

30 1,5 2,3 5,5 28 8,7 3 23 11,3

30 10,4 11,9 6,4 28 9,7 3,5 23 12,4 30

10,2 16,4 15,2 6,4 7 4,1 5,2 11,1 1,5

9,9 7,6 5,9 5,5 6,7 3,1 4,8 10,9 0,6

40 18 17,8 12 35 12,9 8,2 34 12,9 40

330 300 220 130 170 180 130 170 180

48,5 114 68,8 39,3 83,6 93,9 22,2 16,3 19,6

30 39 35 43 35 31 32 24 25

100 90 280 110 86 110 160 160 180

62,1 55,1 33,3 37 44,3 43,5 33,9 42,5 39,5 45

0,398 0,232 0,6 0,062 1,38 0,176 0,458 0,44 0,033

0,13 0,075 0,196 0,02 0,449 0,058 0,149 0,143 0,011

1,16 0,686 1,17 0,172 1,03 0,198 0,887 0,277 0,174 2

138 414 444 120 224 144 242 172 245

418 316 224 146 178 147 169 164 147

50 10 14 14 19 <10 22 17 19 200

1370 1590 1690 864 1310 1120 1220 1370 1320 2000

1100 1380 1420 626 932 724 924 1000 1000

2300 2310 2370 1460 1860 1740 1770 1850 1720

<0,2 2,1 <2 2,3 6,4 3 <2 <2 8,5 10

0,11 0,04 0,01 <0,01 0,02 0,01 <0,01 0,01 <0,01 2

6 8 8 10 12 12 13 12 6 3

0,064 <0,02 0,048 0,01

3 3,1 5,3 1

<3 7,1 <3 0,2

22 <5 <5 0,5

23 15 20 2

0,4 <0,2 <1 0,05

69 38 14 5

14 <1 12 1

234 150 124 1

0 0 0

0 0 0

Ammónium mg/l

Vizsgált paraméterDátum

pH

KOIk mg/l

BOI5 mg/l

Magnézium mg/l


Nitrit mg/l

Nitrit nitrogén mg/l

Nitrát mg/l

Nitrát nitrogén mg/l

Összes szervetlen N mg/l

Kjeldahl nitrogén mg/l

Szerves nitrogén mg/l

Összes nitrogén mg/l

Nátrium mg/l

Kálium mg/l

Szerves oldószer extrakt mg/l

Kálcium mg/l

Nátrium egyenérték %

Ortofoszfát mg/l

Ortofoszfát foszfor mg/l


Szulfát mg/l

Klorid mg/l

Össz. Lebegő anyag mg/l

Össz. Oldott anyag mg/l

Oldott ásványi anyag mg/l

Vezetőképesség μS/cm

Szulfid mg/l

Fenolindex 10-3

mg/l

Összes higany 10-3

mg/l

Nem

vo

lt m

érv

e

Nem

vo

lt m

érv

e

Összes cink 10-3

mg/l

Összes nikkel 10-3

mg/l

AOX 10-3

mg/l

Statikus halteszt

Nem

vo

lt m

érv

e

Összes króm 10-3

mg/l

Összes ólom 10-3

mg/l

Összen ón 10-3

mg/l

Összes réz 10-3

mg/l

Összes kadmium 10-3

mg/l

Nem

vo

lt m

érv

e

Daphina teszt

Nem

vo

lt m

érv

e

Nem

vo

lt m

érv

e

Nem

vo

lt m

érv

e

Nem

vo

lt m

érv

e

42

19. ábra: A 2013. évi önellenőrzés pH eredményei

20. ábra: A 2013. évi önellenőrzés KOI eredményei

43

21. ábra: A 2013. évi önellenőrzés BOI eredményei

22. ábra: A 2013. évi önellenőrzés ammónium nitrogén eredményei

44

23. ábra: A 2013. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményei

24. ábra: A 2013. évi önellenőrzés összes foszfor eredményei

45

11.3.1. A 2013. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése

A 2013. év eddigi eredményeiből egyértelműen kiderül, hogy a tavalyi évhez képest, a

mérési eredmények határérték alá való szorítása, nagymértékben pozitív irányba mozdult. A

Na egyenérték % januári és februári túllépéseitől eltekintve, a telep mérési eredményei

megfelelőnek bizonyultak. Ezen, határérték feletti értékek a megnövekedett Na (300 mg/l

feletti) tartalom miatt következhettek be. Voltak ugyan, pontosan a határértékben

meghatározott eredmények, amelyek okai még mindig a 2012. év végi tél és 2013. év elejei

tél, nagy és tartós hidegeinek volt köszönhető. Azonban ezek februárra visszacsökkentek

határérték alá.

11.4. Önellenőrzés, a 2013. évi vizsgálati eredmények a szerves

mikroszennyezők függvényében


Határérték

10-3

mg/l

2013.02.12 2013.05.14 2013.08.13 2012.11.


TPH Extrahálható szénhidrogének 10-3

mg/l 38,1 42,5 <20 3000

BTEX

Benzol 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

100

Toluol 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

Etil benzol 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

m,p-Xilol 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

o-Xilol 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

VOCI alifás

Diklórmetán 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

transz-1,2-Diklór-etilén 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

cisz-1,2-Diklór-etilén 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

Kloroform 10-3

mg/l 111 <0,5 <0,5

Széntetraklorid 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

1,2-Diklór-etán 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

Triklór-etilén 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

1,2-Diklór-propán 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

Bróm-diklór-metán 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

1,1,2-Triklór-etán 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

Tetraklór-etilén 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

Dibróm-klór-metán 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

46

7. táblázat: 2013. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők függvényében


Határérték

10-3

mg/l

2013.02.12 2013.05.14 2013.08.13 2012.11.

1,2-Dibróm-etán 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

1,1,2,2-Tetraklór-etán 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5

VOCI aromás

Klórbenzol 10-3

mg/l <0,5 <0,5 <0,5


mg/l <0,5 <0,5 <0,5


mg/l <0,5 <0,5 <0,5


mg/l <0,5 <0,5 <0,5


mg/l <10 <10 <10


mg/l <10 <10 <10

PAH

Naftalin 10-3

mg/l 0,06 0,0154 0,0132

15


mg/l 0,0112 0,0056 0,00241


mg/l 0,0833 0,0085 0,0037

Acenaftilén 10-3

mg/l <0,0020 <0,0020 <0,0020

Acenaftén 10-3

mg/l <0,0020 <0,0020 <0,0020

Fluorén 10-3

mg/l 0,0489 0,013 0,0104

Fenantrén 10-3

mg/l 0,168 0,0396 0,0838

Antracén 10-3

mg/l <0,0020 <0,0020 <0,0020

Fluorantrén 10-3

mg/l 0,0974 0,0158 0,079

Pirén 10-3

mg/l 0,0603 0,00986 0,035

Benzo(a)antracén 10-3

mg/l 0,0108 <0,0020 0,00267

Krizén 10-3

mg/l 0,17 <0,0020 0,00506

Benzo(b)fluorantén 10-3

mg/l 0,372 <0,0020 0,00261

Benzo(k)fluorantén 10-3

mg/l 0,106 <0,0020 <0,0020

Benzo(a)pirén 10-3

mg/l 0,259 <0,0020 <0,0020

Indeno(1,2,3-cd)pirén 10-3

mg/l 0,123 <0,0020 <0,0020

Dibenzo(a,h)antracén 10-3

mg/l 0,0446 <0,0020 <0,0020

Benzo(g,h,i)perilén 10-3

mg/l 0,187 <0,0020 <0,0020

11.4.1. A 2013. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése a szerves

mikroszennyezők viszonylatában

A szerves mikroszennyezők a 2013. évet tekintve hasonló paraméterekkel rendelkezik,

mint a 2012. év. Az értékek itt is bőven a határértékek alatt helyezkednek el. A mérendő

tartományok gyakran a mérési képesség alatt helyezkedett el hasonlóan az előző évhez.

47

25. ábra: Az aerob (balra) és anoxikus (jobbra) rendszer sematikus ábrája

11.5. A 2012 és a 2013. évi önellenőrzés eredményeinek az összehasonlítása

A 2013-as évben, mint említettem a Na egyenérték %-on kívül nem történt határérték

túllépés egyik komponens viszonylatában sem. Ennek okai az összes foszfornál a mérőműszer

hibátlanságára vezethető vissza, ami az idei évben kivétel nélkül a pontos eredményt mutatta.

Így az adagolás minden esetben megfelelő mennyiségű volt.

A KOI és a BOI5 eredményeit tekintve, a biológiai medencét nem befolyásolták

szélsőséges időjárási viszonyok. Továbbá két biológiai egységben teljes levegőztető

panelcsere történt, amely elősegítette a pontosabb oldott oxigén beállítását minden

medencében. Ezáltal a lebontás hatásfoka közel azonos lett.

Az ammónium-nitrogén kimeneti értékeit, az aerob és anoxikus üzemmód közötti

váltakozásokkal tudjuk szabályozni. Ezt a szabályozást az ammónium-nitrogén mérő 3 illetve

7 mg/l koncentrációnál hajtja végre egy PLC segítségével. Ez az automatikus üzemmód váltó,

egy mérőműszerhez van kapcsolva. A tavalyi évhez képest egy új mérőműszer került

beépítésre, amely pontosabb és megbízhatóbb, mint elődje, így a nitrifikáció és a

denitrifikáció pontosabban beállíthatóvá vált.[5]

Egy nitrát mérő műszer is beépítésre került a tavalyi évhez képest, amely alapján tovább

pontosítható az üzemmódok közötti váltás.

A számítógép 7 mg/l ammónium-nitrogén érték felett aerob üzemmódba állítja a biológiai

rendszert, mely során végbemegy a nitrifikáció, amelynek következményeként az ammónium-

nitrogén értékei csökkenni kezdenek, a nitrát tartalom pedig nőni kezd. Az aerob

üzemmódban minden medence, minden kazettája levegőztetve van a kazettánként elhelyezett

18 db levegőztető panel segítségével.

Ha elértük a 3mg/l-t, vagy az alá csökkentek az értékek akkor a rendszer automatikusan

anoxikus üzemmódba vált át. Ekkor a denitrifikáció miatt a nitrát tartalom csökkenni fog és

48

26. ábra: Bejövő vízmennyiségek a vizsgált időszak alatt

elkezdenek növekedni az ammónium-nitrogén értékei. Anoxikus üzemmódban minden

medence 3-as (levegőztetett) kazettájából a nitrát- recirkulációs szivattyú iszapot nyom át az

1-es kazettába, miközben minden medence 1-es kazettája kevertetve van (lásd 25. ábra).

Ez a körfolyamat játszódik le egyfolytában.

11.6. Vízkémiai vizsgálataim

A vizsgált időszakban rendszeresen jelen voltam és részt vettem a telep működésének az

ellenőrzésében. Mintákat volt lehetőségem venni és a bemenő, kimenő vizeket lehetőségem

volt vizsgálni. Ellenőrzésem alatt a bejövő vízmennyiségek a következő szerint alakultak:

A telep terhelése befolyásolja a tisztítási hatásfokot. Az átfolyás függvényében az

eredmények ingadozást mutathatnak, a tartózkodási idő eltolódhat.

11.6.1. pH mérés

Op-211/3 típusú mérő készülék segítségével történik a laborban a különböző vizek pH

vizsgálata heti öt alkalommal. A beállítás során kalibrálás szükséges, amelyet a 7-es értékre

49

lúggal és a 4-es értékre savval végeztem. Ezek meghatározott értékű pufferoldatok, amelyek

segítségével a mérőműszert két tizedes pontosságra lehet bekalibrálni. Ezek után következik a

különböző vizek pH vizsgálata.

Dátum Ipari szennyvíz

Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő

2013-09-02 2,5 9,2 7,6 7,3 7,3 7,1 8,3 8,1

2013-09-03 2,7 9,3 7,6 7,2 7,2 7,1 7,7 8,2

2013-09-05 2,7 8,9 7,5 7,4 7,3 7,3 8,8 7,9

2013-09-06 6,5 8,9 7,9 7,5 7,2 7,3 8,6 7,9

2013-09-09 7,2 8,8 7,7 7,6 7,3 7,3 8,4 7,9

2013-09-10 8,1 8,6 7,6 7,4 7,2 7,2 8,2 7,9

2013-09-12 7,6 8,6 7,5 7,5 6,9 7,3 8,5 8,1

2013-09-13 7,6 8,5 7,6 7,6 7,2 7,3 8,6 7,9

2013-09-16 7,4 8,4 7,6 7,5 7,2 6,9 8,1 7,8

2013-09-17 7,5 8,9 7,7 7,5 7,1 6,8 8,3 7,8

2013-09-19 8,5 8,8 7,9 7,3 7,2 7,3 8,2 7,7

2013-09-20 7,4 8,8 7,9 7,2 7,1 7,4 8,6 7,8

2013-09-23 7,9 8,8 7,9 7,4 8,6 7,2 8,4 7,5

2013-09-24 7,5 8,9 7,9 7,6 7,4 7,2 8,6 7,5

2013-09-26 7,7 9,1 8,1 7,4 7,3 7,3 8,3 7,6

2013-09-27 7,8 9,1 7,9 7,2 7,1 7,3 8,3 7,8

2013-09-30 7,8 8,9 7,9 7,6 7,2 7,3 8,1 7,9

2013-10-01 8,2 9,1 8,1 7,4 7,2 7,3 8,1 7,8

2013-10-03 7,7 9,1 8,1 7,7 7,5 7,4 8,2 7,9

2013-10-04 7,9 9,1 8,1 7,8 7,4 7,3 8,1 7,8

2013-10-07 7,4 9,3 8,2 8,1 7,1 7,2 8,1 7,8

2013-10-08 7,1 9,1 8,1 7,2 7,2 7,2 8,1 7,9

2013-10-10 7,1 8,6 7,7 7,5 7,2 7,3 8,2 8

2013-10-11 6,2 8,6 7,5 7,2 7,1 7,2 7,9 7,9

2013-10-14 6,1 8,8 7,4 7,2 7,1 7,1 7,9 7,8

2013-10-15 6,5 9,1 7,5 7,5 7,2 7,3 8,1 8

2013-10-17 3,7 9,2 7,6 7,3 7,1 7,2 7,9 7,7

2013-10-18 6,8 9,2 7,6 7,5 7,4 7,3 7,9 7,5

2013-10-21 6,2 8,7 7,4 7,3 7,2 7,2 7,9 7,6

2013-10-22 4,5 8,6 7,4 7,1 6,9 7,2 7,9 7,6

2013-10-24 6,3 8,3 7,5 7,5 7,4 7,3 8,1 8,2

2013-10-25 3,2 8,3 7,4 7,3 7,1 7,2 7,9 7,8

2013-10-28 4,9 7,8 7,5 7,1 6,7 7,1 7,8 7,8

2013-10-29 3,6 7,7 7,5 7,3 7,2 7,1 8 7,9

2013-10-31 6,1 8,2 7,6 7,25 7,1 7,35 7,9 7,8

8. táblázat: A vizsgált időszak pH eredményei

50

Az adatok alapján tisztán látható, hogy a tisztított szennyvíz a méréseim ideje alatt minden

esetben a határértékeken belül maradtak. Gyakorlatilag határértéken kívüli eredmények nem

fordulhatnak elő, hiszen a kémiai előtisztítás során a biológiai medencére menő víz pH-ját

pontosan be lehet állítani. pH beállítás után a víz körülbelül 3-4 nap várakozást követően

érkezik a tisztító egységhez, ahol összekeveredik a kommunális szennyvízzel, aminek a pH-ja

viszonylag állandó, de mégis pár tizeddel csökkenti az ipari szennyvíz beállított pH-ját. Így

nemcsak a kommunális szennyvíz pH-ja, hanem a biológiai tisztításra menő szennyvíz pH-ja

is majdnem állandónak mondható. Ez garantálja a kibocsátott tisztított víz határértékeken

belüli pH eredményeit. Véleményem szerint a rendszer ezen része tökéletesen működik.

27. ábra: A vizsgált időszak pH eredményei

51

11.6.2. KOI mérés

Vak mérés: az összes nitrogén és az összes foszfor mérések kivételével minden egyes

mérésnél alkalmazzák. Lényege hogy a megfelelő mérést végig vezetik desztillált vízzel is a

megfelelő adalékok mellett. A megfelelő mennyiségű vizet minden egyes vizsgálni kívánt

vízből bemérjük. A bemérés a szennyezettség függvényében történik. Ez azt jeleneti, hogy az

előző napok vizsgálati eredményeiből következtethetünk a bemérés mennyiségére,

függetlenül attól, hogy a gyárban milyen gyártások vannak éppen folyamatban. Ezután 1 szem

forrkövet teszünk a vízbe, az egyidejű nagyobb gőzfejlődést megakadályozása céljából majd

10 ml 0,25 n K2Cr2O7-ot (kálium-dikromát) teszünk a lombikba. A pontosabb mérés

érdekében a csapadékos, a 3. tó, és a friss tisztított medence vizeihez egy spatulányi

higany(II)szulfátot is teszünk.

Ezután 30 ml Ag2SO4-es H2SO4-at (ezüst- szulfátos- kénsav) adunk hozzá, majd a

forrástól számított egy órán keresztül golyós hűtővel forraljuk. Az idő lejárta után a hűtőt

100ml desztillált vízzel átmossuk. Lehűlés után ferroin indikátor jelenlétében

vas(II)ammónium szulfáttal (Fe(NH4)2(SO4)2) visszatitráljuk és megkapjuk a fogyást, amiből a

KOI értéket számítjuk. A mérés heti öt alkalommal történik.

52



2013-09-02 890 931 121 182 303 10 71 20

2013-09-03 1204 502 130 240 40 30 70 40

2013-09-04 - - - - - 42 95 111

2013-09-05 129 1201 108 357 216 32 118 92

2013-09-06 581 840 258 280 452 32 102 65

2013-09-09 663 620 289 406 310 53 21 53

2013-09-10 1709 534 192 400 753 32 32 48

2013-09-11 - - - - - 42 95 111

2013-09-12 783 1641 238 238 497 16 79 58

2013-09-13 580 871 217 238 511 41 83 98

2013-09-16 565 709 133 118 529 31 26 1872

2013-09-17 464 725 188 217 783 31 21 2851

2013-09-18 - - - - - 41 77 330

2013-09-19 494 309 139 1380 1669 26 67 505

2013-09-20 256 399 66 5379 563 31 102 276

2013-09-23 384 240 102 768 1311 36 66 31

2013-09-24 774 450 116 308 678 35 66 25

2013-09-25 - - - - - 25 110 35

2013-09-26 481 461 100 341 341 25 25 25

2013-09-27 358 440 112 409 440 46 26 26

2013-09-30 355 254 111 243 650 30 51 20

2013-10-01 212 272 91 303 404 30 30 10

2013-10-02 - - - - - 15 30 41

2013-10-03 175 230 110 200 502 70 85 65

2013-10-04 180 174 67 168 608 45 56 45

2013-10-07 955 122 50 55 488 33 33 17

2013-10-08 1628 593 79 1323 1166 42 74 42

2013-10-09 - - - - - 42 63 31

2013-10-10 833 625 21 583 364 62 10 10

2013-10-11 2327 2592 489 634 583 73 52 26

2013-10-14 1556 934 435 311 1265 104 10 26

2013-10-15 1484 1484 432 432 412 123 62 41

2013-10-16 - - - - - 165 103 41

2013-10-17 987 1152 462 349 339 62 62 154

2013-10-18 1714 1204 438 428 224 51 61 51

2013-10-21 2142 1632 632 622 938 122 66 66

2013-10-22 1596 1737 626 1778 2868 91 56 56

2013-10-23 - - - - - - - -

2013-10-24 1551 1387 612 551 448 56 20 61

2013-10-25 1242 1201 437 519 585 76 15 97

2013-10-28 2388 1578 460 652 556 71 20 20

2013-10-29 1562 1663 574 594 574 76 25 65

2013-10-30 - - - - - 99 113 49

2013-10-31 1771 2009 832 1048 1512 130 76 65

9. táblázat: A vizsgált időszak KOI eredményei

53

Dátum 1. medence 2. medence 3. medence 4. medence

2013.09.04 33 33 27 16

2013.09.11 21 42 31 42

2013.09.18 36 36 36 36

2013.09.25 30 25 40 20

2013.10.02 30 41 30 30

2013.10.09 21 42 31 42

2013.10.16 133 144 139 144

2013.10.23 - - - -

2013.10.30 81 92 86 92

A mérési eredményeim alapján a pH eredményekhez hasonlóan a vizsgált időszakban nem

fordult elő határérték túllépés. A bejövő víz (kiegyenlítő) eredményei igen nagy

változatosságot mutatnak, de minden esetben a víz mennyiségétől függetlenül jó eredmények

születtek a kibocsátott tisztított víz KOI eredményei tekintetében. A vizsgált időszak nagy

részében aerob üzemmód működött, amely során a négy medence mind a 12 kazettája

levegőztetve volt. Az anoxikus üzemmódhoz képest 1/3-dal annyi levegőztetett kazetta

10. táblázat: KOI értékek az egyes medencékben

28. ábra: A vizsgált időszak KOI eredményei

54

működött, mely elősegítette a jóval határérték alatti eredményeket. Véleményem szerint az

ilyen jellegű terhelés alatt a biológiai medencében tartani kell a min. 3mg/l oldott oxigént. A

vizsgálati tevékenységem ideje alatt ez biztosítva volt. Az üzemmód váltásra az ammónium-

nitrogén értékei voltak hatással. A napi, átlag 1500 m3-es terhelés alatt valamint az ilyen KOI

terhelés mellett (a kiegyenlítő eredményei), a biológiai egység képes volt határérték alá

szorítani a kibocsátott víz KOI értékeit. A rendszer megfelelő működését az eredmények

megfelelően tükrözik. A jelenlegi terhelés mellett a rendszer bővítését, esetleges felújítását

nem látom szükségszerűnek.

11.6.3. BOI5 mérés

A víz mintákat Winkler-palackba kimérjük, majd desztillált vízzel a jelzésig feltöltjük.

Ezeket hűtőszekrényben 5 napig tároljuk 20 °C-on. Ezután 2,5 ml MnSO4–ot (mangán-

szulfát) valamint 2,5 ml KOH-KJ-NaN3-ot (kálium-hidroxid + kálium-jodid + nátrium-nitrát)

adunk hozzá. Ezután összerázzuk majd 4 óra ülepítés következik. Az aljára leülepszik az

iszapréteg és a tetején lévő vízréteg ezáltal könnyen eltávolíthatóvá válik. Az eltávolítás után

5 ml 1:1 arányú kénsav és 2-3 csepp desztillált vízben elkevert keményítő por jelenlétében,

Na2S2O3-tal (nátrium-tioszulfát) titrálom. Ezzel az eljárással megkapom a fogyás mértékét ml-

ben. Ezen vizsgálat heti egy alkalommal történik.

55



Bemérés

2013-09-05 20 20 50 20 20 100 100 100

2013-09-12 20 20 50 20 20 100 100 100

2013-09-19 20 20 50 20 20 100 100 20

2013-09-26 20 20 50 20 20 100 100 20

2013-10-03 20 20 50 20 20 100 100 100

2013-10-10 10 10 20 20 10 100 100 50

2013-10-17 5 5 20 20 20 100 100 100

2013-10-24 2 10 20 20 10 100 100 50

2013-10-31 2 20 20 20 10 100 100 50

Fogyás

2013-09-05 0,35 0,45 4 0,7 0,75 11,7 9,05 0,35

2013-09-12 0,3 0,5 0,55 2,65 0,4 11,4 9,8 6,3

2013-09-19 0,55 0,45 7,5 0,6 0,35 10,4 7,25 0,4

2013-09-26 0,2 0,35 9,7 0,65 0,7 12,15 12,1 12,1

2013-10-03 6,85 4,6 0,4 7,45 2,3 11,15 10,2 1,05

2013-10-10 0,35 0,3 3,8 0,55 0,7 1,3 9,25 11,4

2013-10-17 8,45 0,1 0,5 5,1 0,15 10,6 8,4 0,4

2013-10-24 4,6 0,3 1,2 0,85 3,75 11,6 9,3 11,65

2013-10-31 4,8 0,55 0,3 0,25 0,5 3,55 7,1 9,65

Oldott O2

2013-09-05 0,35 0,47 4,25 0,68 0,74 11,3 9,21 0,34

2013-09-12 0,3 0,52 0,58 2,59 0,39 0 9,97 6,2

2013-09-19 0,55 0,47 7,97 0,58 0,34 10,08 7,37 0,39

2013-09-26 0,2 0,36 10,31 0,63 0,69 11,71 12,31 11,92

2013-10-03 6,86 4,83 0,29 7,29 2,28 10,81 10,38 1,03

2013-10-10 0,35 0,31 4,04 0,53 0,69 1,26 9,41 11,23

2013-10-17 8,46 0,1 0,53 4,89 0,15 10,28 8,55 0,39

2013-10-24 4,6 0,31 1,27 0,83 3,71 11,24 9,46 11,47

2013-10-31 4,8 0,57 0,31 0,24 0,49 3,44 7,22 9,5

11. táblázat: A BOI5 számolásához szükséges adatok

56



2013-09-05 200 190 52,6 200 196 6,07 12,2 40,8

2013-09-12 60,3 184 72,3 164 196 1,2 8,87 21,14

2013-09-19 174 168 22,1 178 179 5,32 13,42 180

2013-09-26 210 199 19,88 208 205 6,13 4,21 27,98

2013-10-03 99,8 125,7 45,34 95,2 173,2 7,85 8,8 38,8

2013-10-10 264 253 70,21 132 256 24,35 7,74 35,4

2013-10-17 271 758,8 180,8 126,4 199,7 8,1 13,05 39,4

2013-10-24 1342 384 175 197 299 6,26 11,45 10,87

2013-10-31 1241 181 183 199 386 30 16,97 20,54

A bejövő víz BOI5 értékeinek a minőségi paraméterei, a saját méréseim ideje alatt igen

nagy változékonyságot mutattak. Az ipari szennyvíz mivoltából adódóan a kommunális

szennyvízhez képest (200-300 mg/l) többszörös értékek is jellemzőek lehetnek (akár 1200-

1300 mg/l). A mért értékeimből kiderül, hogy a tisztított szennyvíz eredményei, minden

esetben jóval a határérték alatt voltak. Továbbá következtetésként az is levonható, hogy a

12. táblázat: A BOI5 értékek

29. ábra: A vizsgált időszak BOI5 eredményei

57

biológiai medence hatásfoka napi szinten is megfelelőnek bizonyult. A 2013-as év

panelcseréinek következtében nagymértékben javultak az eredmények.

11.6.4. Ammónium-nitrogén tartalom mérése

A megfelelő mennyiségű vizet bemérjük, és 50 ml-re egészítjük ki desztillált vízzel.

Ezután hozzáadunk 1 ml Siegnette só oldatot valamint 1 ml Nessler reagenst. Ezután

összerázzuk és 10 perc várakozás után spektrofotométerben vizsgáljuk meg. Az így kapott

érték segítségével az ammónium-nitrogén tartalom számítógép segítségével kiszámítható lesz.

[mg/l] 1. medence 2. medence 3. medence 4. medence

2013.09.04 0,01 0,05 0,14 0,02

2013.09.11 0,05 0,14 0,16 0,02

2013.09.18 0,24 0,08 0,36 0,28

2013.09.24 0,22 0,11 0,22 0,27

2013.10.02 0,75 0,43 0,28 0,53

2013.10.09 0,67 0,75 0,59 0,69

2013.10.16 7,75 5,21 2,63 12,61

2013.10.23 - - - -

2013.10.30 1,85 1,67 1,6 2,3

13. táblázat: Ammónium-nitrogén tartalom az egyes medencékben

58

14. táblázat: A vizsgált időszak ammónium-nitrogén eredményei


Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Friss

tisztított Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő

2013-09-02 128 116,9 55,79 34,92 27,38 0,28 4,03 0,46 0,27

2013-09-03 84,35 10 42,91 39,95 106,99 0,25 1,36 0,71 0,22

2013-09-04 - - - - - - 0,78 0,44 0,11

2013-09-05 125,49 119,86 61,86 50,31 35,22 0,93 1,1 10,06 0,83

2013-09-06 50,02 107,14 66,59 35,07 32,85 0,53 0,99 17,46 0,4

2013-09-09 49,57 56,68 67,33 62,6 21,16 0,41 0,43 20,13 0,95

2013-09-10 77,54 54,16 64,82 61,41 56,23 4,42 0,67 15,98 2,7

2013-09-11 - - - - - - 0,79 17,17 0,02

2013-09-12 43,8 72,51 59,93 46,47 47,35 0,3 0,65 18,35 0,25

2013-09-13 51,05 58,75 60,67 54,31 52,88 0,38 0,98 18.94 0,27

2013-09-16 26,64 33,15 47,35 51,35 82,87 0,33 1,04 70,02 0,24

2013-09-17 17,76 30,63 39,36 46,61 55,49 0,38 1,11 52,98 0,39

2013-09-18 - - - - - - 1,33 27,8 0,47

2013-09-19 10,06 3,1 33 33 21,3 0,30 0,3 24,1 0,25

2013-09-20 3,7 19,98 31,52 31,67 35,52 0,27 0,7 21,01 0,24

2013-09-23 13,91 11,84 31,08 38,77 331,48 0,53 0,65 14,8 0,56

2013-09-24 20,21 16,28 25,9 28,86 27,38 1,25 0,53 10,8 0,58

2013-09-25 - - - - - - 0,74 12,34 0,11

2013-09-26 48,24 34,86 27,7 37,73 38,47 0,53 0,71 10,8 0,34

2013-09-27 42,77 30,78 27,82 41,43 38,77 0,31 0,59 11,34 0,31

2013-09-30 68,07 49,28 28,41 35,52 34,78 0,30 1,04 9,47 0,33

2013-10-01 43,65 46,61 29,89 45,43 53,27 0,44 0,07 14,65 0,56

2013-10-02 - - - - - - 0,57 12,22 0,47

2013-10-03 47,06 47,35 31,82 32,85 34,78 0,86 0,89 10,36 2,28

2013-10-04 61,86 48,83 30,48 37,73 37,29 1,43 0,88 11,31 1,25

2013-10-07 51,5 34,63 37,73 38,18 36,55 1,41 0,92 8,64 1,69

2013-10-08 30,2 34,1 35,5 33,1 52,7 1,5 0,8 7,5 1,1

2013-10-09 - - - - - - 0,36 9,47 0,76

2013-10-10 68,07 36,4 36,4 45,28 39,36 3,05 0,69 7,75 12,13

2013-10-11 86,27 63,34 38,77 42,62 45,87 4,28 1,01 8,79 6,81

2013-10-14 89,68 78,73 52,53 49,28 65,41 9,47 1,81 8,67 15,98

2013-10-15 49,72 71,03 59,78 59,19 59,19 4,1 1,48 8,29 14,38

2013-10-16 - - - - - - 2,4 7,58 11,93

2013-10-17 57,71 48,54 42,17 31,82 44,25 6,66 1,98 7,99 5,56

2013-10-18 23,08 37,3 35,81 36,26 21,46 7,31 2,27 4,26 9,35

2013-10-21 57,7 65,3 39,2 40,1 38,9 10,9 3,7 2,8 13,7

2013-10-22 92,6 89,7 45,3 51,5 65,1 17,5 2,6 4,7 13,6

2013-10-23 - - - - - - - - -

2013-10-24 71,62 100,63 46,32 52,09 43,36 2,66 4,2 4,81 5,33

2013-10-25 110,1 94,71 49,87 52,09 47,35 15,39 4,47 4,76 15,45

2013-10-28 155,38 121,94 62,15 49,28 42,18 1,78 5,74 3,08 1,78

2013-10-29 127,85 118,38 69,25 70,44 63,63 2,25 5,25 1,1 0,67

2013-10-30 - - - - - - 5,5 2,9 2,08

2013-10-31 44,95 92,4 50,2 53,3 42,7 1,5 4,05 2,53 2,36

59

A mérési eredményeim során 3 alkalommal mértem határérték feletti eredményeket. Az

október 21-22.-én mért értékek túllépésének az okai, az anoxikus aerob üzemmód

próbaállítása lehetett, amelynek során már nemcsak az ammónium-nitrogén értékeit, hanem a

nitrát értékeit is figyelembe vettük. Jelen pillanatban is az UTB Envirotec Kft. kísérletet

folytat az ammónium-nitrogén és a nitrát eredmények közös beállítására az üzemmód

váltáskor. Ez okozhatta a pillanatnyi túllépéseket azokon a napokon. Az október 25.-én mért

adat indokolatlanul magas volt, az előző és a következő napokhoz viszonyítva is, ezért az

aznapi mintát hibás mintának könyveltem el. A minta ismételt vételéhez és megméréséhez

már nem volt idő. Összességében elmondható, hogy az ammónium-nitrogén lebontása

megfelelő.

11.6.5. Nitrit tartalom mérése


Ezután hozzáadunk 1 ml szulfanilsav oldatot, majd összerázást követően körülbelül 2,5 percet

hagyjuk állni. Ezután hozzáadunk 1 ml 1-naftil-amin-t, valamint 1 ml Na acetát oldatot

(ezeket az erre elhelyezett hűtőben kell tárolni). 5-10 perc múlva a spektrofotométeres

vizsgálat eredményeit kiértékelve megkapjuk az adott víz nitrit tartalmát. A vizsgálatot heti

egy alkalommal végezzük.

30. ábra: A vizsgált időszak ammónium-nitrogén eredményei

60

Dátum 1. medence 2. medence 3. medence 4. medence Friss tisztított

2013.09.04 0,11 0,7 0,3 0,5 0,2

2013.09.11 0,2 0,1 0,14 0,12 0,14

2013.09.18 0,1 0,2 0,2 0,74 0,3

2013.09.25 0,1 0,09 0,04 0,1 0,2

2013.10.02 0,04 0,02 0,2 0,04 0,02

2013.10.09 0,02 0,05 0,01 0,01 0,03

2013.10.16 0,09 0,14 0,15 0,11 0,15

2013.10.30 0,05 0,04 0,07 0,02 0,07

A méréseket heti egy alkalommal végeztem el, mivel erre a paraméterre nincs határérték.

Tehát ezek a mérések csupán tájékoztató jellegűek, az aerob és anoxikus üzemmódok irányára

vonatkozóan. A mért értékek igen alacsonyak voltak ebben az időszakban főleg az aerob

üzemmód működött, így jól látható, hogy a nitrifikáció tökéletesen végbement, hiszen a nitrit

is nitráttá alakult át.

15. táblázat: Nitrit tartalom a különböző medencékben

31. ábra: Nitrit tartalom a különböző medencékben

61

11.6.6. Nitrát tartalom mérése

A megfelelő mennyiségű vizet bemérjük, és 50 ml-re egészítjük ki desztillált vízzel. 1

spatulányi Na-szalicilátot 50 ml desztillált vízben oldunk, és ebből az oldatból 1-1 ml-t

mindegyik méréshez hozzáadunk. Teljesen bepároljuk és pihenni tesszük. Másnap

újramelegítjük és 2 ml 1:1 arányú H2SO4-at adunk hozzá. Ezután visszatesszük 2,5- 3 percre.

Majd levesszük őket és mindegyikhez 2 ml desztillált vizet és 7 ml NaOH-ot adunk. Ezután

újra 50ml-re egészítjük ki desztillált vízzel majd a kapott eredményből számítógéppel

meghatározzuk a nitrát tartalmat. A vizsgálatot heti egy alkalommal végezzük.

Dátum 1. medence 2. medence 3. medence 4. medence Friss tisztított

2013-09-04 49,18 32,01 16,39 52,3 45,12

2013-09-11 38,02 39,03 23,65 48,87 33,41

2013-09-18 29,10 28,31 19,8 31,10 21,61

2013-09-25 16 9,76 7,96 24,98 18,34

2013-10-02 27,09 27,71 15,38 18,42 7,03

2013-10-09 29,12 17,95 61,43 79,02 95,24

2013-10-16 93,67 64,01 88,68 42,31 74,16

2013-10-30 16,31 10,28 4,04 8,60 4,04

16. táblázat: Nitrát tartalom a különböző medencékben

32. ábra: Nitrát tartalom a különböző medencében

62

A mérési eredményeimből egyértelműen kiderül, hogy az eredmények nagy szórást

mutatnak. Ennek az oka az, hogy csak heti egy alkalommal van mérve, és egy hét anoxikus

illetve aerob üzemmód nagymértékben befolyásolja ezen eredményeket. Erre nincs határérték,

de hatással van az összes nitrogén értékére, amire viszont már van határérték . A tökéletes

aerob lebontás eredményeként a nitrát tartalom nőni kezd, mely során nem kizárt a 100 mg/l

feletti érték sem. Ezért fontos megtalálni az egyensúlyt a két üzemmód között, hisz anoxikus

üzemmódban a mért értékeim 10 mg/l alá csökkentek a lejátszódó denitrifikáció

következtében.

11.6.7. Foszfát tartalom mérése


Ezután hozzáadunk 1 ml ammónium molibdenátot. Majd ón(II)kloridot (SnCl2) kis

mennyiségben összekeverünk 2,5 ml sósavval, amit ezután 10 ml-re egészítünk ki desztillált

vízzel. Összerázzuk és pár perc állás után ebből 0,5 ml-t adunk minden egyes vizsgálandó

vízhez. 10 perc múlva a spektrofotométeres vizsgálat során kapott eredményekből, a foszfát

tartalom kiszámítható lesz.


Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Friss

tisztított Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő

2013.09.06 11,28 1,27 0,15 1,16 1,56 0,11 0,44 0,28 0,06

2013.09.13 3,73 2,3 0,08 0,06 1,42 0,16 0,42 0,32 0,07

2013.09.20 0,31 0,56 0,09 3,32 1,39 0,01 0,23 1,57 0,11

2013.09.27 0,79 0,75 0,11 1,25 1,38 0,03 0,35 1,33 0,09

2013.10.04 5,68 3,94 0,83 1,04 2,32 0,05 0,59 0,75 0,07

2013.10.11 20,05 3,97 0,52 1,19 3,35 0,17 0,46 0,39 0,21

2013.10.18 22,44 1,41 0,70 1,13 2,22 0,23 0,96 1,33 0,32

2013.10.25 14,24 3,28 1,25 1,11 2,28 0,39 0,79 0,98 0,41

17. táblázat: Foszfát tartalom

63

A foszfát tartalom elengedhetetlen a biológiai rendszer számára. A szén, nitrogén, foszfor

arány a tökéletes biológiai lebontáskor 100:5:1 arányban kellene, hogy megvalósuljon. Ez a

mi esetünkben a C:N:P arány megegyezik a KOI:N:P aránnyal. Az esetek döntő többségében

ez az arány megvalósult. A foszfor tartalom nincs határértékhez kötve, időszakos tájékoztatást

ad a bejövő víz foszfor tartalmáról. Az eredményekből jól látható, hogy a foszfát tartalmat

jelentős mértékben képes lecsökkenteni a bejövő víz minőségéhez képest. A foszfát, a

befogadóba engedést követően eutrofizációt nem okoz.

11.6.8. Összes foszfor meghatározás

2 ml vízmintát 5 ml cc. kénsavval és 1g Kálium-peroxi-diszulfáttal elszíntelenedésig

roncsolunk. Lehűlés után 25 ml desztillált víz hozzáadásával 15 percig forraljuk. (A

hidrolízissel a piroszulfát ortofoszfáttá alakul) Lehűtjük és fenolftalein indikátor jelenlétében

enyhén rózsaszínig meglúgosítjuk NaOH-dal majd 1 csepp 1:1 kénsavval visszasavanyítjuk.

Az így előkészített oldatot 50 ml-re kiegészítjük. Fotometráljuk mint a foszfátot. A

számítógépen leolvasott értéket szorozzuk 0,32-vel. Így kapjuk meg az összes foszfor

tartalmat.

1 mg PO43-

tartalmaz 0,32g mg P-t.

33. ábra: Az utóülepítő mérési eredményei (foszfát)

64

34. ábra: Összes foszfor tartalom [mg/l]

Dátum Utóülepítő

2013-09-02 0,1

2013-09-03 0,1

2013-09-04 0,1

2013-09-05 0,1

2013-09-06 0,1

2013-09-09 0,1

2013-09-10 0,1

2013-09-11 0,1

2013-09-12 0,1

2013-09-13 0,1

2013-09-16 0,1

2013-09-17 0,1

2013-09-18 0,1

2013-09-19 0,1

2013-09-20 0,1

2013-09-23 0,1

2013-09-24 0,2

2013-09-25 0,1

2013-09-26 0,1

2013-09-27 0,2

2013-09-30 0,2

18. táblázat: Szeptemberi összes foszfor értékek [mg/l]

Dátum Utóülepítő

2013-10-01 0,2

2013-10-02 0,3

2013-10-03 0,3

2013-10-04 0,4

2013-10-07 0,5

2013-10-08 0,4

2013-10-09 0,5

2013-10-10 0,6

2013-10-11 0,7

2013-10-14 1,3

2013-10-15 1,3

2013-10-16 1,1

2013-10-17 1,2

2013-10-18 1,1

2013-10-21 0,8

2013-10-22 0,7

2013-10-23 0,6

2013-10-24 0,5

2013-10-25 0,8

2013-10-28 1,1

2013-10-29 1,0

2013-10-30 0,8

2013-10-31 0,6

19. táblázat: Októberi összes foszfor értékek [mg/l]

65

Határértékes komponens, amelyet minden hétköznap mértem. Ennek a beállítása az

előülepítő előtt (az osztóaknáknál) vas(III)klorid adagolásával történik. Méréseim során

határérték túllépés nem volt. A beadagolt mennyiség kicsapta a vízből a fölösleges foszfor

tartalmat. Október közepén a bejövő víz foszfor tartalma megnövekedett, ezért nagyobb

mennyiséget kellett adagolni, de így sem ment 1,3 mg/l felé a mért érték. Tapasztalatból

mondhatom, hogy a két hónap alatt ez az érték vas-sóval biztonságosan határérték alatt

tartható. A rendszer megfelelően működik.

11.7. Iszapminta- komposztminta vizsgálataim

A biológiai szennyvíz tisztító rendszer elengedhetetlen mellékterméke a fölösiszap. Ennek

a mennyisége változó, a bejövő szennyvíz mennyiségégének a függvényében. Ahhoz, hogy

fenn lehessen tartani a jó hatásfokú lebontást, ezt a mennyiséget el kell venni a rendszerből. A

már említett pálcás-iszapsűrítő berendezés „végterméke” egy 5-10%-os iszap, amit

vízteleníteni kell. Fontos, hogy a víztelenített iszap szárazanyag tartalma megnövekedjen 20-

30%-ra komposztálás előtt. Erre a célra az iszapcentrifugát kell használni.[6]

Saját méréseimen belül megvizsgáltam a víztelenítendő iszap és a víztelenített iszap

száraz anyag tartalmát, a komposztáláshoz szükséges segédanyagok száraz anyag tartalmát

(friss gyaluforgács, friss faapríték, használt faapríték) valamint a nyers komposzt száraz anyag

tartalmát és a víztelenített iszap szerves hányadát.

Ezeket a méréséket csak abban az esetben végeztem el amikor a sűrítőben megfelelő

minőségű (a száraz anyag tartalom eléri a 20-30%-ot) volt az anyag. A száraz anyag tartalom

meghatározásához a következő lépések segítségével lehet eljutni:

kimérés

kimért minta tömegének a meghatározása

szárítás (10 órán keresztül 135 °C-os hőmérsékleten)

visszamérés

Az iszap szárazanyag tartalom százalékos meghatározásához az alábbi egyszerű képlet

használatos:

A feltüntetett értékek értelmezésében a következő minta nyújt segítséget:

66

20. táblázat: Minta a szárazanyag tartalom számításához

21. táblázat: Szárazanyag tartalom értékek

MINTA Szárítás előtt [g] Szárítás után [g]

Dátum

Bemért anyag tömege+mérőedény tömege 68,1027

Visszamért anyag tömege+mérőedény tömege 67,6855

Mérőedény tömege 65,416 Mérőedény tömege 65,416

Bemért anyag tömege 2,6867 Visszamért anyag tömege 2,2695

Szárazanyag tartalom 84%

A szárazanyag tartalom meghatározásához felhasznált adatok értékei, az 1. számú

melléklet táblázataiban feltüntetett módon alakultak.

Dátum Szárazanyag tartalom [%]

Nyers iszap Víztelenített iszap Használt faapríték Friss faforgács Friss faapríték Komposzt

2013.09.02 40 86 64 31

2013.09.09 36 92 91 36

2013.09.10 3,7 19,7 34 90 89 35

2013.09.11 3,6 19,4 28 90 86 31

2013.09.12 3,7 20,2 42 88 81 31

2013.09.13 3,5 19,6 33 92 87 31

2013.09.16 3,1 18,1 41 96 82 42

2013.09.17 3,1 21,5 32 92 50 25

2013.09.18 3,2 17,7 34 89 51 29

2013.09.19 2,8 17,4 31 96 55 27

2013.09.20 2,9 18,1 35 92 47 28

2013.09.25 2,6 16,6 45 88 72 24

2013.09.26 2,7 18,0 46 90 51 29

2013.09.27 3,1 19,2 35 90 83 31

2013.09.30 2,7 18,7 41 90 87 29

2013.10.01 30 94 64 23

2013.10.02 39 91 84 21

2013.10.07 3,2 19,7

2013.10.10 3,9 23,2 31 87 73 28

2013.10.11 39 84 66 23

2013.10.14 4,3 22,9

2013.10.17 3,9 23,3 34 81 60 34

2013.10.22 4,0 22,2 33 92 81 34

2013.10.24 4,1 22,3 31 93 81 23

2013.10.25 39 80 74 25

2013.10.28 4,1 21,7

2013.10.29 37 59 51 23

2013.10.30 43 97 68 32

2013.10.31 4,0 18,1

67

35. ábra: Szárazanyag tartalom változás a víztelenítés következtében

11.7.1. A vizsgált időszak iszapminta, komposztminta eredményeinek a

kiértékelése

Ezeket a vizsgálatokat azért végezzük el, mert tudnunk kell a komposztáláshoz milyen

száraz anyag tartalmú (mennyire nedves) anyagot használunk fel. A komposztálás

lejátszódásához többek között biztosítani kell a bizonyos nedvességtartalmat és a

tápanyagtartalmat egyaránt. A nyers iszapot 3-5%-os száraz anyag tartalommal a víztelenített

iszapot 20-25%-os száraz anyag tartalommal mérjük. Ez viszonylag állandó. A nyers iszapot

gravitációs sűrítéssel kapjuk, a víztelenített iszapot egy víztelenítő berendezéssel (szeparátor)

víztelenítjük. Ekkor kapjuk a kb. 20-25%-os száraz anyag tartalmat. Ez elengedhetetlen a

komposztáláshoz. Célom minden esetben az iszap, komposztáló képességének a

meghatározása volt a vizsgált adalékok függvényében. A komposztálás bekeveréséhez

szükséges segédanyagok száraz anyag tartalmát is vizsgáltam. Ez azért fontos, hogy a

víztelenített iszappal összekeveredve a nedvességtartalmát a komposztnak kis mértékben

csökkentese. Ezekre a mennyiségekre határérték nincs tehát tájékoztató jellegűek. Ha például:

5%-os víztelenített iszapot akarnánk komposztálni valószínűleg, nem indulna el a lebontási

folyamat.[9][11][12]

68

12. Összefoglalás

Szakdolgozatom témája A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. biológiai

szennyvíztisztító telep hatásfokának a kiértékelése.

Dolgozatomban bemutattam a gyár tevékenységét, az itt előállított gyógyszer

alapanyagokat, röviden ismertettem, majd ezt követően részletesen kifejtettem az Alkaloida

Vegyészeti gyár Zrt. biológiai szennyvíztisztító telep felépítését, a tisztítás különböző fázisait.

A biológiai szennyvíztisztító telep a 2012-es valamint a 2013-as évi hatósági eredményeit

táblázatokban összefoglalva és diagramokban ábrázolva mutattam be és értékeltem ki,

valamint saját vízkémiai méréseket is végeztem, amelyeket szintén kiértékeltem.

A következő paramétereket saját kezűleg mértem:

pH

dikromátos kémiai oxigén igény (KOI)

ötnapos biokémiai oxigén igény (BOI5)

ammónium-nitrogén

nitrit

nitrát

foszfát

összes foszfor

száraz anyag tartalom mérések

A hatósági mérések kiértékelését is hasonlóképpen végeztem, szintén táblázatosan

diagramokba rendezve. A 2012-es valamint a 2013-as évi eredményeket külön-külön valamint

egymáshoz viszonyítva is kiértékeltem.

Az eredményeim kiértékelésénél egy esetben volt túllépés, melyet az anoxikus aerob

üzemmód beállítása kapcsán kaptam meg. Beavatkozásra nem volt szükség, hiszen ez egy

tudatos túllépés volt. Megállapítottam, a saját mérési eredményeim alapján, hogy a

szennyvíztelep megfelelő hatásfokkal, az előírt határérték alá képes megtisztítani a beérkező

szennyvizet. A szennyvíztisztító telep működésébe, a mérési eredményekből kiderül, hogy a

beavatkozás nem szükségszerű.

Összességében elmondható, hogy a 2012-es évi túllépések egy része a nagy és hosszan

tartó téli hideg miatt következett be. Ezzel szemben a 2013-as évben két panelsor csere

történt, valamint az előző évhez képesti enyhébb téli hónapok is szerepet játszottak a

69

határértékek betartásában. Továbbá a tesztfázisban lévő nitrát mérő is pozitív irányba

mozdítja a szennyvíztelep hatékonyságát. Végezetül elmondható, hogy a szennyvíz telep a

2013-as évben a nátrium egyenérték % eredményein kívül, határérték túllépés nem volt, tehát

megfelelő hatásfokkal működött.

Mindezek mellett megállapítható hogy Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.

biológiai szennyvíztisztító telepe, a technológiai paraméterek változtatása után, rendelkezik a

megfelelő működéshez szükséges hatásfokkal. Ez a hatásfok folyamatosan javuló tendenciát

mutat, az újabb és korszerűbb mérőműszerek beszerelése, valamint az ezek alapján történő

megfelelő működésű irányítástechnikák révén.

70

Ábrajegyzék

1. ábra: A 2012. évi vízgazdálkodás ..................................................................................................... 12

2. ábra: Összefüggés a BOI5 és KOI között átlagos városi szennyvíznél a tisztítás mértékének

függvényében (Eckenfelder nyomán)................................................................................................... 20

3. ábra: A szennyvíztisztítás technológiája .......................................................................................... 25

4. ábra: Oldószerfogó műtárgy (saját fotó) ........................................................................................... 27

5. ábra: A kiegyenlítő medence (saját fotó) .......................................................................................... 27

6. ábra: Savsemlegesítő reaktor (saját fotó) ......................................................................................... 28

7. ábra: Ülepítő medence (saját fotó) ................................................................................................... 29

8. ábra: Átlagosító medence (saját fotó) ............................................................................................... 30

9. ábra: A biológiai medence (saját fotó) ............................................................................................. 31

10. ábra: Az egyik utóülepítő (saját fotó) ............................................................................................. 32

11. ábra: Tározó tó (saját fotó) ............................................................................................................. 34

12. ábra: A komposztálás folyamata .................................................................................................... 37

13. ábra: A 2012. évi önellenőrzés pH eredményei .............................................................................. 39

14. ábra: A 2012. évi önellenőrzés KOI eredményei ........................................................................... 40

15. ábra: A 2012. évi önellenőrzés BOI5 eredményei .......................................................................... 41

16. ábra: A 2012. évi önellenőrzés ammónium-nitrogén eredményei .................................................. 42

17. ábra: A 2012. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményei .......................................................... 43

18. ábra: A 2012. évi önellenőrzés összes foszfor eredményei ............................................................ 44

19. ábra: A 2013. évi önellenőrzés pH eredményei .............................................................................. 48

20. ábra: A 2013. évi önellenőrzés KOI eredményei48 ....................................................................... 48

21. ábra: A 2013. évi önellenőrzés BOI5 eredményei .......................................................................... 49

22. ábra: A 2013. évi önellenőrzés ammónium nitrogén eredményei .................................................. 49

23. ábra: A 2013. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményei .......................................................... 50

24. ábra: A 2013. évi önellenőrzés összes foszfor eredményei ............................................................ 50

25. ábra: Az aerob (balra) és anoxikus (jobbra) rendszer sematikus ábrája ......................................... 53

26. ábra: Bejövő vízmennyiségek a vizsgált időszak alatt ................................................................... 54

27. ábra: A vizsgált időszak pH eredményei ........................................................................................ 56

28. ábra: A vizsgált időszak KOI eredményei ...................................................................................... 59

29. ábra: A vizsgált időszak BOI5 eredményei ..................................................................................... 62

30. ábra: A vizsgált időszak ammónium-nitrogén eredményei ............................................................ 65

31. ábra: Nitrit tartalom a különböző medencékben............................................................................. 66

32. ábra: Nitrát tartalom a különböző medencében .............................................................................. 67

33. ábra: Az utóülepítő mérési eredményei (foszfát) ........................................................................... 69

34. ábra: Összes foszfor tartalom [mg/l] .............................................................................................. 70

35. ábra: Szárazanyag tartalom változás a víztelenítés következtében................................................. 73

71

Táblázatjegyzék

1. táblázat: 2012. évi vételezett vízmennyiség ..................................................................................... 11

2. táblázat: A szennyező komponensek a határérték és a bírságtétel függvényében ............................ 23

3. táblázat: A veszélyes és mérgező anyagok a határérték és a bírságtétel függvényében ................... 24

4. táblázat: Önellenőrzés 2012. évi vizsgálati eredményei ................................................................... 38

5. táblázat: 2012. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők függvényében .................... 46

6. táblázat: Önellenőrzés 2013. évi vizsgálati eredményei ................................................................... 47

7. táblázat: 2013. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők függvényében .................... 52

8. táblázat: A vizsgált időszak pH eredményei .................................................................................... 55

9. táblázat: A vizsgált időszak KOI eredményei .................................................................................. 58

10. táblázat: KOI értékek az egyes medencékben ................................................................................ 59

11. táblázat: A BOI5 számolásához szükséges adatok .......................................................................... 61

12. táblázat: A BOI5 értékek ................................................................................................................. 62

13. táblázat: Ammónium-nitrogén tartalom az egyes medencékben .................................................... 63

14. táblázat: A vizsgált időszak ammónium-nitrogén eredményei ....................................................... 64

15. táblázat: Nitrit tartalom a különböző medencékben ....................................................................... 66

16. táblázat: Nitrát tartalom a különböző medencékben ...................................................................... 67

17. táblázat: Foszfát tartalom ............................................................................................................... 68

18. táblázat: Szeptemberi összes foszfor értékek [mg/l] ...................................................................... 70

19. táblázat: Októberi összes foszfor értékek [mg/l] ............................................................................ 70

20. táblázat: Minta a szárazanyag tartalom számításához .................................................................... 72

21. táblázat: Szárazanyag tartalom értékek .......................................................................................... 72

72

Irodalomjegyzék

1. Dr. Benedek Pál: Víztisztítás- Szennyvíztisztítás zsebkönyv, Műszaki könyvkiadó

Budapest 1976, 15-67o.

2. Dr. Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazda kiadó Budapest 2000, 239-258o.

3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kabay_J%C3%A1nos

4. http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkaloida_Vegy%C3%A9szeti_Gy%C3%A1r

5. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Szennyvíztisztítás műveleti utasítás Tiszavasvári 2000

6. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Szennyvíziszap komposztálás műveleti utasítás

Tiszavasvári 2000

7. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Komposztálási vizsgálati jegyzőkönyv Tiszavasvári

8. Markó Iván: Települések csatornázási és vízrendezési zsebkönyve, Műszaki

könyvkiadó, Budapest 1989, 62-78o.

9. Dr. Fáy Csaba- Szilléry László: Település vízgazdálkodás, Műszaki könyvkiadó

Budapest 1988, 296-338o.

10. Dr. Illés István- Dr. Kelemen László- Dr. Öllös Géza: Ipari Vízgazdálkodás Budapest

1983, 21-36; 212-243; 477-479; 518o.

11. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Egységes Környezethasználati Engedély

Felülvizsgálat és Módosítási Kérelem, Miskolc 2013 szeptember.

12. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének

szabályairól

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kabay_J%C3%A1nos

http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkaloida_Vegy%C3%A9szeti_Gy%C3%A1r

a tiszavasvári alkaloida vegyészeti gyár zrt. biológiai...

Documents