AA NN YY ÍÍ RR EE GG YY HH ÁÁ ZZ II

KK RR ÚÚ DD YY GG YY UU LL AA

GG II MM NN ÁÁ ZZ II UU MM

PP EE DD AA GG ÓÓ GG II AA II PP RR OO GG RR AA MM JJ AA

“ ... Küzdeni, felragyogni,

gyõzni a vízen! Ez az élet,

nem az üldögélés a kikötõben! ”

Krúdy Gyula

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ................................................................................................................................ 6

1.Nevelési program ................................................................................................................... 8

1. 1 Az iskolában folyó nevelő-, oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai ................................................................................................................................... 8 1. 2. Pedagógiai folyamataink .............................................................................................. 14

1. 2. 1. A tanítás-tanulás területei ................................................................................. 14

1. 2. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................... 14 1. 2. 2. 1. Az erkölcsi nevelés ................................................................................... 14 1. 2. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ........................................................... 15 1. 2. 2. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés ................................................ 16 1. 2. 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ............................................. 16

1. 2. 2. 5. A családi életre nevelés ............................................................................ 17 1. 2. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés ............................................................ 17

1. 2. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ................................................ 18 1. 2. 2. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság ...................................................... 18 1. 2. 2. 9. Pályaorientáció ......................................................................................... 19 1. 2. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés .............................................................. 19

1. 2. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés ..................................................................... 19 1. 2. 2. 12. A tanulás tanítása ................................................................................... 20

1. 2. 3. Kulcskompetenciák .......................................................................................... 20 1. 2. 3. 1. Anyanyelvi kommunikáció ...................................................................... 20 1. 2. 3. 2. Idegen nyelvi kommunikáció ................................................................... 21

1. 2. 3. 3. Matematikai kompetencia ........................................................................ 22 1. 2. 3. 4. Természettudományos és technikai kompetencia .................................... 22

1. 2. 3. 5. Digitális kompetencia ............................................................................... 24 1. 2. 3. 6. Hatékony, önálló tanulás .......................................................................... 24

1. 2. 3. 7. Szociális és állampolgári kompetencia .................................................... 25 1. 2. 3. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia .............................. 26

1. 2. 3. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség .............................. 27 1. 2. 3. 10. További releváns kompetenciaterületek ................................................. 28

1. 3. Személyiségfejlesztési feladatok ................................................................................ 28

1. 4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 31 1. 4. 1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai .............................................................. 31 1. 4. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................ 35

1. 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 37 1. 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................... 43

1. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........... 44 1.7.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

...................................................................................................................................... 44 1. 7. 2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységünk ......................... 45 1. 7. 3 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................... 46

1. 7. 4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése ........................................................ 49 1. 7. 5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................... 50

1. 8. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetősségei ........................................................................................ 53 1. 8. 1. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .................. 55

1. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................... 55 1. 10. A tanulók felvételével kapcsolatos szabályok ............................................................ 58

2. Helyi tanterv ....................................................................................................................... 61

3

2. 1. A helyi tantervünk specialitásai ................................................................................... 61 2. 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok ................................................................................. 61

2. 2. 1. A hatosztályos tagozat óraterve (heti óraszámok) ............................................ 62 2. 2. 2. Az emelt szintű matematika tagozat óraterve (heti óraszámok) ...................... 64 2. 2. 3. Az emelt szintű biológia-kémia komplex tagozat óraterve (heti óraszámok) .. 66

2. 2. 4. Az általános tagozat óraterve (heti óraszámok) ............................................... 68 2. 3. A tantárgyi kerettanterv helyi felépítése ...................................................................... 71 2. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a

tantárgyi munka, a magatartás és szorgalom értékelése ....................................................... 72 2. 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása . 77 2. 6. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......... 78

2. 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

és korlátai ............................................................................................................................. 87 2. 8. A csoportbontások elvei, a pedagógusválasztás ........................................................... 87 2. 9. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ............................................................................................................ 87 2. 10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek ............................................................ 88

2. 10. 1. Alapfogalmak ................................................................................................. 88

2. 10. 2. Az egészségnevelés célja: .............................................................................. 89 2. 10. 3. Az egészségnevelés alapelvei: ....................................................................... 89 2. 10. 4 Az egészségnevelés színterei .......................................................................... 90 2. 10. 5. Mindennapos testmozgás ............................................................................... 92

2. 10. 6. Segítő kapcsolatok, partnerek ........................................................................ 93 2. 10. 7. Az intézmény drogstratégiája ......................................................................... 93

2. 10. 8. Az intézmény komplex mozgásprogramjának elemei: .................................. 94 2. 10. 9. A környezeti nevelés alapelvei: ...................................................................... 95

2. 10. 9. 1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból .......................... 97

2. 10. 9. 2. Erőforrások ............................................................................................. 97

2. 10. 9. 3. Jövőkép, alapelvek, célok ...................................................................... 97

2. 10. 9. 4. Hosszú távú környezeti nevelési célok ................................................... 97 2. 10. 9. 5. Rövid távú célok és feladatok ................................................................ 98

2. 10. 9. 6. Kiemelt stratégiai céljaink ...................................................................... 98 2. 10. 9. 7. A környezeti nevelés színterei ................................................................ 99 2. 10. 9. 8. Környezeti nevelés a tanórákon ............................................................. 99 2. 10. 9. 9. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon ..................................... 100

2. 10. 9. 10. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában .................. 100 2. 10. 9. 11. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt ................................ 100 2. 10. 9. 12. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő

környezeti nevelési lehetőségek ............................................................................. 104 2. 11. Az érettségi vizsgákra történő felkészítés ................................................................ 105

2. 12. Az osztályozóvizsgák témakörei .............................................................................. 111

A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógiai programját a DÖK, a Szülői

Munkaközösség véleményezte és egyetértett a benne megfogalmazottakkal.

4

2011. évi CXC. törvény (a nemzeti köznevelésről) 26. § (1) alapján a pedagógiai

programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai

program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a

működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A

pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

A pedagógiai programot amennyiben törvényi változás történik vagy az intézmény

igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék vagy a diákönkormányzat kezdeményezi, felül kell

vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

Bevezetésére 2013. szeptember 01.én kerül sor a gimnázium hatosztályos tagozatának 7. ,

illetve négyosztályos osztályainak 9. évfolyamán felmenő rendszerben.

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 28-án elfogadta.

A pedagógiai programot az intézményvezető 2013. március 29-én jóváhagyta.

Nyíregyháza, 2013. március 29.

Chriszt Gyula

igazgató

5

A pedagógiai program módosítása

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.

4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a

Rendelet) a módosított alapjogszabályba feladatkitűző normát iktatott be annak 11. §-sal

történő kiegészítésével, mely valamennyi iskola számára 2014. március 31-i határidővel a

pedagógiai program felülvizsgálatának kötelezettségét írta elő.

A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógiai programját a DÖK, a Szülői

Munkaközösség, az Intézményi Tanács véleményezte és egyetértett a benne

megfogalmazottakkal.

A Nat 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy az iskoláknak a felülvizsgált pedagógiai

programjuk szerint kell a 2014/2015. tanévben a pedagógiai munkát megkezdeniük

valamennyi – a módosítással érintett – tantárgy vonatkozásában az 9. és 10. évfolyamokon

már az új tartalmak jelennek meg, míg testnevelés tantárgy esetében a 7., 9., 10. és 11.

évfolyamokon kell az új tartalmi szabályokat alkalmazni az Nkt. 26. § (5) és a 97. § (6)

bekezdései alapján.

A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület 2014. március 30-án elfogadta.

A módosított pedagógiai programot az intézményvezető 2014. március 30-án

jóváhagyta.

Nyíregyháza, 2014. március 31.

Chriszt Gyula

igazgató

6

Bevezetés

Ön, aki most kézbe veszi a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium Pedagógiai

Programját, egy 1969-ben alakult reálgimnázium oktatási-nevelési munkájáról,

szellemiségéről, céljairól kap tájékoztatást.

Iskolánk Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, sőt az ország egyik

legeredményesebb gimnáziuma. Az utóbbi évek szép teljesítményének, eredményekben

gazdag, változatos múltja van.

1969. szeptember 1-jén az akkori Vasvári Pál Gimnázium tagozatos osztályai

(matematika, fizika és biológia, kémia tagozat) valamint a rádió- és TV-műszerész

szakközépiskolai osztályok kerültek át, az új gimnáziumba a tantestület háromnegyed

részével. Krúdy Gyula nevét egy évvel később, 1970-ben vette fel az intézmény.

A szakközépiskolai képzést 1974-ben áthelyezték a Kossuth Szakközépiskolába, így

iskolánk tiszta profilú gimnáziummá vált. A matematika és biológia tagozat mellett általános

tantervű osztályok is voltak.

A fakultáció bevezetése miatt 1978-ban el kellett búcsúznunk a tagozatos oktatástól,

amit tanár és diák egyaránt sajnált.

A tagozatos képzés újraélesztése a speciális matematika tantervű osztály létrehozásával

1987-ben sikerült. Ennek folytatása az 1998-ban újrainduló emelt szintű biológia oktatás.

A négyosztályos képzés mellett – a nyolcvanas évek végén megindult nyolc- és

hatosztályos gimnáziumi fejlesztési elképzelésekből -, a tanári kar a hatosztályos utat

választotta. A kísérlet dokumentumait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium minden

változtatás nélkül elfogadta, jóváhagyta. Így kezdődhetett a gimnázium életében egy új fejezet

az 1992/93-as tanévben a hatosztályos gimnáziumi képzéssel.

A nem túl hosszú múltra visszatekintő gimnázium életében egy érzelmeket felkavaró

épületváltás is történt 1996-ban. Az “új” épület rekonstrukciós munkái két részletben

történtek, az 1997/98-as tanében az oktatási szárny, majd 4 évvel később az épület többi része

újult meg. A 2002/03-as tanév már egy egységes képet mutató, esztétikus, hangulatos

épületegyüttesben kezdhettük el.

Fiatal intézményünk tehát mozgalmas múltra tekinthet vissza. A sok változásban csak a

tantestületi eltökéltség – a humánus értékrendet érvényesítő, a tanulók emberi és szellemi

gyarapodását szolgáló tartalmas munkálkodás, azaz a „krúdys szellem” – változatlan.

7

Talán ennek is köszönhető, hogy iskolánknak már sajátos arculata van. Számos

hagyományt teremtett, eleven szellemi életet alakított ki a tanári kar és a diákság

együttműködése.

S, hogy mit jelent “krúdysnak” lenni, azt a jelmondatunk is sugallja.

“...Küzdeni, felragyogni,

győzni a vízen! Ez az élet,

nem az üldögélés a kikötőben!”

Krúdy

Iskolánk tanulmányi eredményeit a dokumentumok, a már húsz éve rendszeresen

megjelenő évkönyvek tartalmazzák, de a majdnem családias, jó légkört csak érzékelni lehet.

Az aktív krúdysok is otthon érzik magukat, de a közelmúltban végzettek is megható

rendszerességgel “hazajárnak”.

A volt diákok, az öregebb “hajósok” között már sok ismert gazdasági, politikai

szakember, neves egyetemi, főiskolai tanár és orvos van. Közülük többen visszajárnak, hogy

segítsék, támogassák volt iskolájukat. Hagyományteremtő szándékkal igyekszünk számukra

fórumokat szervezni. Például érdekes előadásokat hallgathatnak az öregdiákok saját

szakterületükről, izgalmas életútjukról. Példát láthatunk arra – hiteles tanúktól -, hogy hogyan

lehet “…küzdeni, felragyogni…”. A hagyományossá vált Alapítványi Bálokra is nagy

számban jönnek a nosztalgiázni vágyók.

Azonban az itt folyó oktató-nevelő munka minőségéről a legjobb visszajelzés az, hogy a

volt diákok egyre többen szülőként is krúdyssá váltak, válnak.

Tanáraink szeretnék, hogy a jelenlegi diákságunk is úgy kötődjön majd az Alma

Materéhez, ahogy a régi dákok többsége. Ennek megvalósításán dolgoztak és dolgoznak ma is

a tantestület tagjai.

8

A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógiai programja

A pedagógiai program (helyi tanterv) felülvizsgálatának törvényi háttere

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012 (VII.31.) EMMI rendelet

100/1997. Korm. rendelet (az érettségi és vizsgaszabályzat kiadásáról)

2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról

A jogszabályok alapján a jelen pedagógiai program két fő részre tagolódik:

A.) A nevelési programra és

B.) Helyi tantervre

1.Nevelési program

1. 1 Az iskolában folyó nevelő-, oktató munka alapelvei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

Legfontosabb alapelvünk, hogy

Az iskola elégítse ki az iskolahasználók jogos igényeit

Iskolánkat Nyíregyháza egyik legjobb gimnáziumának tartják. Ezt támasztják alá az országos

statisztikák és az önkormányzat középtávú fejlesztési programjában megfogalmazott kiemelt

szerepünk.

Hozzánk elsősorban azok a gyerekek jelentkeznek, akik már 12, illetve 14 évesen tudják,

hogy főiskolán, egyetemen szeretnének továbbtanulni. Így természetes szülői és tanulói

elvárás az iskola felé, hogy az, minél jobb és korszerűbb tudást adjon, és a lehető legnagyobb

esélyt biztosítsa a felsőoktatási intézményekbe történő sikeres felvételihez.

Fontos, hogy a tanuló elsősorban az iskolában szerezze meg a felsőfokú tanulmányaihoz

megfelelő tudást.

Iskolánkban az oktatás magyar nyelven folyik.

9

További alapelveink:

A pedagógus felelősséggel, és önállóan, a tanulók érdekében végezze munkáját.

A pedagógus saját világnézete és értékrendje alapján, - de annak elfogadására nem

kényszerítve diákjait - végezze feladatait.

Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, az erre vonatkozó jogszabályoknak

megfelelően, módszereinek szabad megválasztásával végezze.

A pedagógus és a növendék a tanítás-tanulás folyamatában egyenrangú felek, ugyanakkor

a pedagógusnak vezető szerepe van:

- a pedagógiai légkör kialakításában

- a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában

- a tanulók tevékenységének megszervezésében

- a tanuló személyiségének fejlesztésében

- a tanulók közösségeinek kialakulásában, formálásában

A tanulók életkori sajátosságait mindenkor figyelembe kell venni.

Az oktató-nevelő munkában fontos szempont a tanulók testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi

fejlődésének összhangját biztosítani.

A tanulókat ösztönözni kell az iskolai közösségekben való aktív közreműködésre, segíteni

kell önkormányzó képességük kibontakozását.

Lehetővé kell tennünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését.

A pedagógusnak törekednie kell a személyes kapcsolat kialakítására diákjaival.

Fontos az igényes, határozott, konkrét követelmények támasztása a tanulókkal szemben.

Segítenünk kell a tanulót, hogy kibontakozhasson önállósága, kezdeményezőkészsége,

kreativitása.

A pedagógus saját megnyilvánulásain, cselekedetein keresztül erősítse az egészséges

értékrend és erkölcsös magatartás kialakítását.

A pedagógus tevékenysége során nem foglalhat állást a vallási és világnézeti tanításokról,

és nem befolyásolhatja tanítványait ezen a téren.

A pedagógusok és a tanulók az állami és iskolai ünnepségeken kötelesek részt venni,

vallási és világnézeti meggyőződésüktől függetlenül.

Célok

Pedagógiai tevékenységünk célja, olyan szellemi és erkölcsi készségek, képességek

kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában életüket tartalmasan, sikeresen tudják élni,

10

valamint, hogy alkotó módon tudjanak megfelelni a XXI. század elvárásainak és társas

kapcsolataikban kiegyensúlyozott humánus emberek legyenek.

Ennek érdekében célunk, hogy

diákjaink az Európai Unió elvárásainak megfelelően, idegen nyelveket beszélő, kreatív, jó

szakmai alapokkal rendelkező felnőttekké váljanak

képessé tegyük őket információk szerzésére, feldolgozására és az információs világban

való eligazodásra

felkészítsük tanulóinkat az „élethosszig tartó tanulás”-ra

követelményeinkkel ösztönözzük a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására

a tanulókat összefüggésekben és rendszerekben való gondolkodásra tanítsuk

alakítsuk az erkölcsi felelősséget önmagukért, a közösségért

az iskolai tevékenységben érvényesüljenek olyan normák, mint

- mások megbecsülése

- tolerancia

- saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség

Feladatok, eszközök, eljárások

Iskolánk főleg Nyíregyháza területéről, de a megye egész térségéből fogad tanulókat.

Tanulóink többsége az átlagosnál jobb szociokulturális háttérrel rendelkező családokból

érkezik, ahol a szülők elvárásai hangsúlyozottan magasak tanulmányi téren. A hagyományos

értelemben vett hátrányos családi háttér szerencsére csak kevés tanuló esetében jellemző, így

az ebből fakadó problémákkal tömegesen nem kell megküzdenünk. Viszont a diákoknak, a

szülők esetenként túlzott mértékű elvárásaiból adódó gondjaikkal gyakrabban találkozunk.

Mindennek következtében kiemelt pedagógiai feladataink, törekvéseink:

A tanulók minél jobb teljesítményre való motiválása (rendszeres tanulás, kulturális, sport

és tanulmányi versenyek, OKTV, nyelvvizsgák).

A sokoldalú tevékenység lehetőségeinek biztosítása (könyvtár- és internethasználat, a

DÖK pedagógiai feladata a közéletiségre történő felkészítés, iskolaújság, sportkör,

énekkar, szakkörök).

A vallási és világnézeti semlegesség jegyében történő oktatás biztosítása. Az irodalmi,

történelmi, művészeti tananyagok feldolgozása során, a vallások erkölcsi és

művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése.

Az általános emberi értékek kialakítása, továbbfejlesztése:

11

- Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. (tanórákon, egészség-

és környezetvédelmi versenyeken való indulás, iskolai fajismereti verseny)

- Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az

egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az

egészségvédelem: az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek

megelőzése. (az etika és testnevelési órák, a diáksportkör, az ifjúságvédelmi felelős és

a rendőrség által szervezett előadások, foglalkozások, a Kortárs segítő hálózat

munkája és benne résztvevők körének gyarapodása, a DÖK rendezvényei, az

iskolaorvos és védőnő preventív munkája)

- Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés,

önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás,

szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum

befogadására és létrehozására. (folyamatos visszajelzéseket adunk a diákoknak a

teljesítményükről, etika órákon felvetett témák megbeszélése, színházi előadások és

kiállítások látogatása, művészfilmek megtekintése, az iskolapszichológus által

szervezett beszélgetések, tréningek)

- Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,

tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. (etika órák témái

során, a tanár-diák kapcsolatban, az osztályközösségen belül, és a DÖK

rendezvényein beszélgetések, vetélkedők közben)

- A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. (az etika órákon

történő beszélgetések, az iskolai ünnepségeken való közös részvétel –verébavató,

karácsony, szalagavató, ballagás-, az irodalmi tananyagok feldolgozása során történő

beszélgetések)

- Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség,

mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem.

Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok

kezelésére, készség a megegyezésre. (Az osztályfőnöki órák, kirándulások, Gyermekek

jogainak napján rendezett vetélkedők feladatai, a Kortárs segítő hálózat munkája és

benne résztvevők körének gyarapodása, a DÖK rendezvényei, az ifjúságvédelmi

felelős által szervezett tréningek, az etika órák témáinak közös és egyéni feldolgozása)

- Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint személyes

példamutatással is alátámasztani az „élethosszig tartó tanulás” fontosságát.

12

(tanulmányi és sport versenyeken való részvétel, diákírók pályázaton való részvétel, a

tanítási órákon a szóbeli és írásbeli munkák rendszeres közös értékelése)

- A szülőföld megismerésének igénye, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása:

a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek

tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

(Történelem, földrajz, irodalom és nyelvtan, etika, osztályfőnöki és táncórák

tananyag-feldolgozása, és az iskolai megemlékezések, ünnepségek során számos

lehetőség adódik)

- A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban

élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik

tiszteletben tartása. (tanítási órákon, cserekapcsolatok során nyílik rá lehetőség)

- Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre,

Törekvés a demokrácia érvényesítésére. (vendégelőadók jogi előadásai, tanítási órák,

DÖK-ben való aktív részvétel, a városi diákéletbe való bekapcsolódás- évek óta

dolgoznak diákjaink a Városi Diákpolgármesteri Iroda vezetőségében,

rendezvényeinek szervezésében.)

Az iskola hagyományainak tisztelete.

A nemzeti és európai identitástudat kialakítása

- idegen nyelvek és kultúrák megismerése

- az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolása

Az iskolánkban folyó oktató és nevelő munka feladata, hogy a felsorolt értékek

elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később

meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e

tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Ezek két nagy csoportra

oszthatók:

Közvetlen (direkt) módszerek alkalmazása során a pedagógus közvetlen, személyes

kapcsolat révén hat a tanulókra.

Közvetett (indirekt) módszerek esetén a nevelő hatás áttételes, a tanulói közösségen

keresztül érvényesül.

Gimnáziumunk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett módszerek, eljárások:

13

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek

- követelés

- gyakoroltatás

- segítségadás

- ellenőrzés

- ösztönzés

- a tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése

- közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása

- hagyományok kialakítása

- követelés

- ellenőrzés

- ösztönzés

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése

- elbeszélés

- tények és jelenségek

bemutatása

- műalkotások bemutatása

- a nevelő személyes

példamutatása

- a nevelő részvétele a

tanulói közösség

tevékenységében

- a követendő egyéni és

csoportos minták

kiemelése a közösségi

életből

3. Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása)

- magyarázat, beszélgetés

- a tanulók önálló elemző

munkája

- felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról

- vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat

sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka bejut felsőoktatási

intézménybe, és ott is sikeresen teljesítik a követelményeket. Ehhez szükséges további

sikerkritériumok, hogy:

minden tantárgyból megfeleljenek a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek – de ne a minimális követelmények teljesítése,

hanem az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskolánk

helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.

minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető biztos ismeretekkel és jártasságokkal,

amelyek képessé teszik őket arra, hogy a felsőoktatási intézmények által támasztott

követelményeknek is sikeresen eleget tegyenek, és így a munkaerőpiacon jó eséllyel

indulhassanak a választott pályájukon. Ismerjék meg és fogadják el az élethosszig tartó

tanulás szükségességét.

14

Ismerjék, és jól alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az interperszonális kapcsolatokhoz,

valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

Határozott elképzeléseik legyenek a saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően.

1. 2. Pedagógiai folyamataink

1. 2. 1. A tanítás-tanulás területei A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával közösen

határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit.

Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat,

amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk.

Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek

középpontjában a motiváló tényezők állnak.

Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata:

- teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a

tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában;

- minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás,

a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át.

1. 2. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös

értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen

kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának

is.

E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az

oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel –

egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

1. 2. 2. 1. Az erkölcsi nevelés

15

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és

azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a

majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen

életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a

tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi

lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat

felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi

eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen,

emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és

művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása

támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését,

mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a

segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az

elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a

képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt

életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

1. 2. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a

jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók

munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is,

akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár

tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen

elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják

azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely,

a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez

tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme

minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért

magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.

Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és

az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges

voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok

16

történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-

oktatatás egészében evidenciának kell lennie.

1. 2 . 2. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári

részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és

a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés

szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az

erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó

állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség

(szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák

elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból

sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is

feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is.

Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári

jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel

a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a

vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös

elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és

tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori

sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a

Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

1. 2 . 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán

alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a

tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és

kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá

kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe

történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.

Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre

és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában

támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és

17

életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni

és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok

kialakításához.

1. 2. 2. 5. A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és

tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy

részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés

beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi

minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre

segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában,

ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában

foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

1. 2. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és

jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés

és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi

terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a

tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő

szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a

motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -

megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek

tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a

helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek

elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására,

társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal

együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a

szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és

anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a

tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének

18

megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex

intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

1. 2. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi

ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő

magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg

ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan

képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás,

önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos,

felelős állampolgári léthez.

1. 2. 2. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a

természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan

és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi

oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz,

igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki

életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a

környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság

mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás

határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak

fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a

rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban

a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki

műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az

intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és

jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és

társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára

való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai

alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek

terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

19

1. 2. 2. 9. Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell

nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell

biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az

érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik

megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a

szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel

kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

1. 2. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a

nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi

intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az

értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás

területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni

és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési

intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a

banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési

folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén

nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is

kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

1. 2. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék

az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező,

kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia

részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű

megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és

hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a

20

valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének

módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

1. 2. 2. 12. A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az

érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,

szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a

megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más

információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az

egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban;

hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások,

képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek

alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának

elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi

teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

1. 2. 3. Kulcskompetenciák

1. 2. 3. 1. Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését

és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az

élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős

tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő szókincs

verbális és nonverbális kommunikációs képesség

funkcionális nyelvtan

életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek

hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása

különböző típusú szövegekben való tájékozódás

21

információk feldolgozása

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média,

stb.)

érvelés képessége

empatikus képesség

esztétikai érzék

kíváncsiság

tantárgyra jellemző szaknyelv használata

1. 2. 3. 2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése

szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális

tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős

tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése,

beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén

társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a

12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az

idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan

kondicionálni kell a tanulókat.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő szókincs

funkcionális nyelvtan

nyelvi stílusok ismerete

szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete

az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

22

1. 2. 3. 3. Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának

képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.

E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak,

mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz

kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását

(képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő segédeszközök használata

az igazság tisztelete

a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése

mindennapokban használható tudás

problémamegoldó készség

lényeglátás

kíváncsiság

egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás

kreativitásanalízis - szintézis

matematikai fogalmak ismerete

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek

igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján

összefüggések felismerése

tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát

meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket

bizonyítások megértése

matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára

való szocializálás terén

matematikai kommunikációs készség

1. 2. 3. 4. Természettudományos és technikai kompetencia

23

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és

módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló

kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk,

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és

szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának.

E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az

ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók

életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció

hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő

szocializációhoz.

Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt

fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák

változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő

fejlesztése.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

összefüggések felismerése és kifejezése

lényeglátás

fogalomalkotás

esztétikai érzék

kreativitás

rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának

vonatkozásában

logikai képességek

rajzolási készség

tervezés és kivitelezés

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-

vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása

kíváncsiság

környezettudatosság

környezet- és természetvédelem

24

egészséges életvitel

nemzeti tudat megalapozása

európai azonosságtudat

egyetemes kultúra

az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki

műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák

megoldása során

bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe

gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések

megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása

során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében

legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes

megnyilvánulásokkal szemben

1. 2. 3. 5. Digitális kompetencia

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és

kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a

virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

eszközök megismerése, használata

szövegszerkesztési ismeretek

információkeresés és kezelés

kritikai gondolkodás az innováció területén

kreativitás

munka világában való eligazodás

élethosszig tartó tanulás

1. 2. 3. 6. Hatékony, önálló tanulás

Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes

25

kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az

idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek

megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását

jelenti.

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és

élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a

munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

motiváció

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása

önismeret

önértékelés, illetve mások objektív értékelése

figyelem

segédeszközök használata

1. 2. 3. 7. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel

és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a

magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt

a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges,

konfliktusokat is meg tud oldani.

Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,

struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a

közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

egészséges életvitel

mentális egészség

magatartási szabályok alkalmazása

26

kommunikációs képesség

empátia

problémamegoldó képesség

európai tudat

a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a

vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos

megítélésen alapuló magatartást magába foglalja

stressz és frusztráció kezelése

változások iránti fogékonyság

együttműködés

magabiztosság

érdeklődés

személyes előítéletek leküzdése

az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az

etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn

nemzetünk és emberségünk ellen

kompromisszumra való törekvés

1. 2. 3. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben –

így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a

kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és

a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít

és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a

gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető

lehetőségek

27

kihívások felismerése, értelmezése

a gazdaság működésének átfogóbb megértése

a pénz világában való tájékozódás

a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete

tervezés, szervezés, irányítás

vezetés

delegálás

az elemzés

a kommunikálás

a tapasztalatok értékelése

kockázatfelmérés és vállalás

egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

1. 2. 3. 9. Esztétikai -művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások

elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő

gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az

emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése

és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték,

a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek

kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának

elismerése.

28

1. 2. 3. 10. További releváns kompetenciaterületek

A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll

pedagógiai munkánk középpontjában:

1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb

foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a

komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a

fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való

személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja

az egészségmegőrzést is

2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál

3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása

4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés

5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével

6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek

szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás

7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés,

megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az

etikai alapú megközelítésmód paradigmája

8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem

irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más

nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

1. 3. Személyiségfejlesztési feladatok

A pedagógiai célkitűzésekben megfogalmazott tanulókép személyiségjegyeinek

kialakítását – a tanórákon tervezett tananyagtartalom, tevékenységek és módszerek mellett –

az iskolai élet egésze szolgálja.

A tanulók személyiségformálásában az iskola együttműködik a szülőkkel, és a

kollégiumokkal.

Kiemelt – nemcsak tanórai feladatunknak tarjuk a tanulók önismeretének fejlesztését. Ezt

a célt több lehetőség biztosításával igyekszünk megvalósítani:

29

- A Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazásában hetente egy alkalommal – 4 órában –

nálunk dolgozik egy pszichológus, aki osztályközösségek, vagy egyéni igények,

problémák megoldásában segítséget nyújt. Prevenciós tevékenységként relaxációs

tréningeket szervez kisebb tanulói csoportok számára.

- Az ifjúságvédelmi felelős is tart mentálhigiénés beszélgetéseket egyéni és csoportos

formában.

- Az iskola részt vesz lehetőségeihez mérten pályázatokban, hogy pénzt szerezzen a

személyiségfejlesztést modern, és hatékony módszerekkel végző szakemberek

megfizetésére.

Fontosnak tarjuk a felelős társadalmi magatartás kialakítását – a jogok és kötelességek

összetartozásának tudatosítását.

Hisszük és valljuk, hogy a tanuló személyiségére meghatározóan hatnak az iskola

mindennapjai, a légkör, a környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. Ezért a diákokat

bevonjuk az iskola mindennapi rendjének, életritmusának, és az esztétikus

környezetünknek a megteremtésébe (pl. rendezvények szervezése, előkészítése, rendezése,

lebonyolítása)

A tanulói személyiségfejlesztésnek két színtere van az iskolában:

1. a tanítási órák és

2. a tanórán kívüli tevékenységek

1. a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a

tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük, és fenn is tartsuk az önálló

tanulásra ösztönző igényt és a problémamegoldó gondolkodást..

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük

azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását és önálló gondolkodtatását

biztosítják.

c) Kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis a lehetőségekhez mérten a

legnagyobb mértékben igazodjon a tanár a tanulók egyéni képességéhez,

tudásszintjéhez. Ezt leginkább a gyakorlásnál, ismétlésnél, az önálló és csoportos

munkaformák alkalmazásánál.

30

d) Elengedhetetlennek tartjuk a tanórai munka folyamatos értékelését, annak

érdekében, hogy a tanulók közvetlen és rendszeres visszajelzést kapjanak

munkájuk eredményességéről, színvonaláról.

e) Az egyes tantárgyakban elsajátított tudásanyag más tudományokban történő

felhasználására, az ismeretek rendszerbe helyezésére, ok-okozati összefüggések

önálló levonására késztetjük tanulóinkat.

f) A versenyekre jelentkeztetéssel a társadalomban, a munkaerőpiacon is fennálló

folyamatos megmérettetésekre, versenyhelyzetekre készítjük fel őket. A

versenyek pozitív ösztönző hatását kihasználva tudunk könnyebben motiválni a

folyamatos „élethosszig tartó” tanulás kialakítására.

2. A tanórán kívüli tevékenységek is segítik a személyiségfejlesztési munkát.

a) A hagyományőrző tevékenységek: az iskolai ünnepségeken való részvétel és

szereplés, a volt diákokkal való találkozások a példaképek, kapcsolatok

kialakulására adhatnak lehetőséget.

b) A diákönkormányzat a közösségi munkában való részvállalás, szabadidős

programok szervezési tevékenysége, közösségi szerepvállalás, felelősségtudat

kialakulása, a tanulóközösség érdekképviselete, tolerancia és a segítségnyújtás

öröme kapcsán járul hozzá a személyiség formálódásához.

c) Az iskolai sportkör is jelentősen, és pozitívan befolyásolja a serdülő diákok

személyiségének alakulását. A küzdeni tudás, a közösen végzett munkában a

felelősségtudat, a mások teljesítményétől való függés érzése, a győzelem és a

vereség érzelmi feldolgozása felnőtt korban segíthet majd a hirtelen jövő sikerek,

vagy kudarcok elfogadásában, feldolgozásában.

d) A versenyek, vetélkedők a társadalomban igen erősen meglévő versenyszellem

elfogadásában, ritmusának felvételében lehetnek fontosak.

e) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak –

az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást

szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára

önkéntes.

f) A nyíregyházi Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium a diákok számára a teljes

tanulmányi idő alatt

- egy osztálykirándulást,

31

- egy tanulmányi kirándulást és

- egy határon túli kirándulást szervez (Ntk. 9.§(4))

A tanulmányi kirándulás célja: A kerettantervek műveltségi területekhez,

tantárgyakhoz kötik a tanulmányi kirándulás szervezésének szükségszerűségét, a

tapasztalati úton történő ismeretszerzést. Az iskola által szervezett tanulmányi

kirándulások célja az ország természeti és épített értékeinek a megismerése, a

tanmenetekben meghatározott konkrét ismeretanyag elsajátításán túl. A tanulmányi

kirándulások alapvető célja az elméleti tudás igazolása, hitelesítése, ill. kiegészítése

a valós környezet tanulmányozása révén. Kiegészítése a történelem, földrajz

tantárgyak tanításának, a nemzeti összetartozás, Magyarország történeti, földrajzi

jellemzőinek, hagyományainak megismerését erősíti. Elősegíti a környezettudatos,

egészséges életre nevelést. Helyes magatartás, közösségépítő, erkölcsi hatása

figyelemre méltó. A tanulmányi kirándulás célja a természet- és a környezetvédelem

alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján. Tanulmányi kirándulást

szervezünk az emelt szintű biológia oktatásban résztvevő diákoknak, például

növény- és állatfajok meghatározása céljából, nemzeti parkjaink, tájvédelmi

körzeteink megismerésére, vagy kórházlátogatást az orvosi egyetemekre készülő

diákjainknak. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők

meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók

eredményes iskolai szocializációjához. A kirándulásoknak pozitív hatásai vannak a

tanulóifjúságra a közvetlen tapasztalatszerzés és a megfigyelés élményén keresztül

1. 4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1. 4. 1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység,

amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére,

korszerűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére

irányul.

„Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota” (WHO)

Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása

során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét

meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására.

32

Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő

szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit.

Helyzetkép

Tanulóink a gimnáziumi évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 12-18 éves korukig

iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely

nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat,

értékrendjüket.

Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos

oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény

környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik.

Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a

színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás

mintáinak kialakítására és begyakorlására.

Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első

megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos

prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező

szűrővizsgálatainak rendszere.

Erőforrások:

Személyi

Belső erőforrások:

- iskolaorvos, védőnő

- gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

Külső kapcsolatok (támogató szervezetek):

- egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Drogambulancia Vöröskereszt, VESZ

szakorvosai)

- pedagógiai szakszolgálatok

- rendvédelmi szervezetek

- Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok

- Nevelési Tanácsadó

- a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei.

33

Tárgyi és anyagi erőforrások:

Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással,

családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó

szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára.

Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási

zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros

videokazetták.

A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon

kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink.

A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és

tanáraink számára Internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes teremben.

Alapelvek, célok

Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést

és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a

lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez.

Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az

egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek:

- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

- a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat

- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

- a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete

- az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei

- az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe

- a rizikóvállalás és határai

- a szenvedélybetegségek elkerülése

- a tanulási környezet alakítása

- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

34

Hosszú távú pedagógiai célok

- a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és

erkölcsi megalapozása

- rendszerszemléletre nevelés

- önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése

- az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése

- a személyes felelősség tudatosítása

- ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni

az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

- az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

- a családi életre nevelés fejlesztése

- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Középtávú célok és feladatok:

Célok:

- a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása

- a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása

- a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek

gyarapítása

- készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének

folyamatában

- a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó

kapacitásának növelése

- a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes

életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása.

Feladatok:

- Állapot felmérés készítése

- diákok egészségi állapota, életmódja

- a tanulók ismeretszintje, attitűdjei- a kollégák körében a problémaérzékenység

„szondázása”, a kooperáció mérése

- a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés

- a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése

35

- a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása

- a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele

- az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése

- a diákok dohányzásának, alkohol- és drogfogyasztásának megelőzése

- az egészséges táplálkozás igényének kialakítása

- a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése

1. 4. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki,

természettudományos tantárgyi óra és testnevelés óra) és megfelelő feltételek megléte esetén

délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár

súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak

ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyorslefolyásukkal

jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül

lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken

a betegtúlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége.

Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen

legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Célunk, hogy a tanulók a helyes

elsősegély-nyújtási alapismereteket és technikákat elsajátítsák.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a) elméleti ismeretek megszerzése tanórákon

b) Balesetvédelmi oktatáson minden tanév elején

c) gyakorlati ismeretek elsajátítása külső közreműködő részvételével

Az elsajátítandó ismeretek:

1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata

- A baleseti helyszín

- Tájékozódás a baleset helyszínén

- Mentőhívás

- Az eszméletlenség vizsgálata

36

- A légzés vizsgálata

- Keringés vizsgálata

2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása

- Ellátás lépései

- A mozgás kizáró okai

- A sérült ellátása kizáró okok esetén

- Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése

3.) Légúti idegen test

- Tünetei, légúti idegen test eltávolítása

- Fekvő eszméletlen sérült esetén

- Kisgyermek esetén

4.) Újraélesztés

- Halál formái

- BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS

- BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás

5.) Sérülések és ellátásuk

- Sebellátás célja, szabályai

- Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk

- Szemsérülések

- Égés

- Marószer okozta sérülések

6.) Ízületek, törések és ellátásuk

- Rándulás

- Ficam

- Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása

- Arckoponyacsont-törés

- Bordatörés

- Medencecsonttörés

- Gerinctörés

- Végtagtörés

7.) Agyrázkódás, sokk

- Tünetei, ellátása

- Kiváltó okok, tünetei, ellátása

8.) Mérgezések

- Gyógyszermérgezés

- Benzinmérgezés

37

- Sav-lúg mérgezés

- Kimentés gáztérből

9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből

- Kimentés vízből

- Kimentés áramkörből

- Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből

10.) Rosszullétek és ellátásuk

- Ájulás

- Epilepszia

- Alacsony vércukorszint

1. 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánk szemléletmódját, közösségtudatát alapvetően a hozzánk érkező diákok

természettudományos érdeklődése és az ebből fakadó tantárgyi rendszer, másrészt a

szervezeteink működése és a hagyományok határozzák meg.

Az iskolánkban különböző szerveződésű csoportok, közösségek működnek: osztályok,

sportköri csapatok, DÖK, és önszerveződő szabadidős csoportok együttesen alkotják a

gimnázium tanulóközösségét. Ezekben a közösségekben – a pedagógusok segítségével –

elsajátíthatják és gyakorolhatják a közösségi együttműködés magatartási szabályait.

A személyiségformáláshoz hasonlóan a közösségformálásnak is két színtere van:

a) A tanórai foglalkozásokon a közösségi magatartásformák kialakítására a csoportos

tananyag-feldolgozás, illetve gyakorlati órákon a kísérleteket végző teamek alkalmasak. A

közösségben történő munkamegosztás az egyes munkaterületek fontosságának elismerésére,

az egymásra épülő folyamatok kapcsán az együttmunkálkodás megszervezésének

jelentőségére, illetve a felelősség-megosztás kialakítására ad lehetőséget. A testnevelés

órákon és sportköri foglalkozásokon a csapatjátékok alkalmasak leginkább - a közösséghez

tartozás érzése, a közös örömök és kudarcok megélése révén - a közösségformálásra.

b) A tanórán kívül szélesebb körű és több évfolyam számára nyílik lehetőség a

közösséggé alakulás megvalósítására. Ennek már egész hagyományrendszere alakult ki

iskolánkban.

Az iskola tantárgyi hagyományai

Alapvető közoktatási feladatunk, hogy tanulóinkat biztos tudással vértezzük fel, és

felkészítsük őket a további ismeretek megszerzésére, a felsőfokú tanulmányokra.

38

A tanulók érdeklődése, a szülők igényei és a fenntartónk elvárásai alapján a kerettanterv

óraszámainak kialakításakor törekedtünk a korábbi tantárgyi prioritások megőrzésére.

Emelt szintű formában a matematika, biológia és kémia oktatás folyik, de megőrizzük

fiatalabb tantervi hagyományunkat a hatosztályos képzési formát is.

Az alapkészségek fejlesztése mellett nagy szerep jut az egyéni képességek

kibontakoztatásának, a tehetséggondozásnak. A tantárgyi keretek adnak lehetőséget az iskolai

versenyszellem, az egészséges megmérettetés igényének kialakítására is.

Az iskolánk hagyományrendszere

A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a

hagyományaink biztosítják. A hagyomány folytonosságot teremtő és megőrző erő a közösség

életében.

Iskolánk rendszeresen ismétlődő eseményei, a tudatosan kialakított szokások és jelképek

erősítik a krúdy-s közösséghez való tartozást. Az iskola szellemiségéből adódik, hogy

nemcsak őrizzük hagyományainkat, hanem újakat is teremtünk.

A hagyományápolás során támaszkodunk a nevelőtestület, a tanulóközösség véleményére,

javaslataira, valamint figyelembe vesszük a szülők elképzeléseit is.

Minden évben kiadjuk az iskola évkönyvét, amelyben az adott tanév legjelentősebb

eseményeit, eredményeit elevenítjük fel, az iskolával jogviszonyban álló tanárok és

dolgozók neve és arcképe, az egyes osztályok névsora, az év eseményei valamint a diákok

fényképei és legjelentősebb eredményei jelennek meg.

Gimnáziumunknak testvériskolai kapcsolatokat épített ki német, dán és romániai magyar

iskolákkal. A németországi erkrathi gimnáziummal már 25 éves múltra tekint vissza a

kapcsolat, amely jó nyelvgyakorlási lehetőséget biztosít diákjaink számára. A dán ringei

középiskolával még fiatalabb, mindössze 13 éves a partnerségünk. Ez a kapcsolat az angol

nyelvhasználat gyakorlására, az észak-európai kultúra, természeti és társadalmi viszonyok

megismerésére ad lehetőséget.

A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. A gimnázium tanulóinak ünnepi

viselete:

- lányok: krúdys blúz és sötét szürke vagy kék, illetve fekete szoknya

- fiúk: sötét szürke vagy kék, illetve fekete öltöny, fehér ing, nyakkendő

Az iskola hagyományos sportfelszerelése:

- lányok: krúdys sportemblémával díszített fehér póló, fekete nadrág

- fiúk: krúdys sportemblémával díszített piros póló, fekete nadrág

39

Az intézmény zászlója: a zászló alapszíne a város piros-kék színe átlósan, rajta a Krúdy

jelvény és körben felirat: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium alapítva: 1969., a zászló

másik oldalán a város címere és felirat körben: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium

Nyíregyháza.

Az iskola jelvénye: címerpajzs, alapszíne kék, alul piros szegély, a kék alapon tintatartó

fehér írótollal és derékszögű háromszögű vonalzó, felül fehér sávban “Krúdy” felirat.

A kimagasló eredményt elért tanulóknak a jelvény körbefutó arany koszorúval van

kiegészítve.

Az adományozás elveit a gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.

A kitüntető jelvényeket a végzősöknek a ballagási ünnepélyen, az alsóbb éves

tanulóinknak a tanévzáró ünnepélyen adjuk át.

A volt diákok ragaszkodását jelzi, hogy gyermekeiket szívesen adják ebbe a

gimnáziumba, és így kialakulóban van a generációk folytonossága. Az iskolához való

kötődése – nagy örömünkre – a tantestület összetételében is tükröződik, hiszen 8

kollégánk egykor az iskola diákja volt.

A gimnázium jelenlegi épületének átépítési terveit is egy régi krúdys diák tervezte.

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg először 1997-ben az iskolai szülői

munkaközösség az Alapítványi bált a Krúdy Alapítvány támogatására.

Szervezeti hagyományaink:

a) közülük kiemelkedik a diákönkormányzati tevékenység. A tanulók munkáját egy

pedagógus segíti, aki – a DÖK megbízása alapján – eljárhat a DÖK képviseletében. A

diákönkormányzat (DÖK) keretében megvalósítható pedagógiai feladataink a következők:

közös célok, érdekek felismerése és ezek képviselete

célok, érdekek elérésének, érvényesítésének társadalmilag elfogadott módjának

megismertetése

együttműködési készség, szolidaritás fejlesztése, egymás segítése – közös fellépés,

önszerveződés

felelős társadalmi magatartás kialakítása (kötelességek-jogok összekapcsolódása, és

ezek sorrendje)

a társadalom által elvárt kötelességeiknek való megfelelés

jogaik megismerése és ezek védelmének módszerei

egymás megismerése, tolerálása

40

egymással, tanárokkal, felnőttekkel, más iskolákkal való kapcsolattartás

rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az iskola vezetésével – tárgyalási

technikák, hivatalos eljárások megismerése, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

DÖK gyűlések minden héten – rendre, rendszerességre való szoktatás

demokratikus eljárásokkal, mechanizmusokkal való megismerkedés – szavazás,

választás

a DÖK véleményt nyilváníthat, illetve javaslattal élhet az iskola működésével és a

tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

feladataik ellátásához használhatják az iskola helyiségeit és berendezéseit.

évente egy alkalommal diákközgyűlést szerveznek.

a DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség választott képviselői

fogadják el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

iskolai rendezvényekhez kapcsolódó (verébtábor, verébavató, 24 ill. 8 órás

kosármeccs, stb.) szervezések, döntések és ezek következményeinek felmérése,

mérlegelése, értékelése.

az iskolai “krúdys szellem” kialakítása, hagyományok ápolása és újak teremtése

b) A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szűkös

időkeret csak a versenyekre való felkészítésre ad lehetőséget ebben a formában.

c) Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók

felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Iskolánkban kiemelkedő szerepe van a fiú-leány kosárlabda, leány röplabda, és az atlétika

sportágaknak.

d) Gimnáziumunkban óriási hagyománya van a versenyeken való részvételnek. Az Oktatási

Közlönyben a gimnazisták számára meghirdetett országos versenyek szinte mindegyikén

sok-sok induló van. Az egyéb országos és megyei tanulmányi versenyeken is nagyon

magas a nevező tanulók száma. Az elődök számos szép eredménye az utódokat is egyre

jobb teljesítményre inspirálja.

41

e) Diákétkeztetés. Diákjaink számára a tanítási napokon ebédet (menzát) biztosít

intézményünk. A gimnázium fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az

iskola által meghatározott módon kell befizetni.

f) Múzeumlátogatások. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a

követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve

művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha

az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

g) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a

nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők

anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. színház- és

múzeumlátogatások, Filharmóniai koncertek stb.). A szabadidős rendezvényeken való

részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

h) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható

iskolai könyvtár segíti.

Iskolai rendezvények hagyományai

A rendezvények a személyiségformálás fontos eszközei, ezért az iskola nevelő-oktató

munkájának szerves részét alkotják.

Formái:

- Ünnepélyek- iskolai keretben

- Tanévnyitó-záró

- Szalagavató, ballagás

- 1956-os forradalom és szabadságharc – október 23.

- 1848-as forradalom és szabadságharc - március 15.

- Megemlékezések

a) iskolai keretben

- Az aradi vértanúkra emlékezünk – október 6.

- Iskolánk névadójának születésnapja – október 21.

b) osztály keretekben

42

- A kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk – február 25.

- A holokauszt napjáról való megemlékezés – április 16.

- A nemzeti összetartozás napja – június 4.

- Egyéb rendezvények

- Verébavató – szeptemberben a DÖK szervezi az „új” krúdysok beilleszkedésének,

közösségfejlesztésének elősegítésére

- Diákcsere kapcsolatok – őszi és tavaszi programokat jelentenek. A cserekapcsolatok

anyagi finanszírozását a résztvevő diákok egyéni hozzájárulásából, pályázatokon nyert

pénzekből, és alapítványi támogatásokból biztosítjuk. Szervezésének szabályozását az

SZMSZ mellékleteként rögzítettük.

- Gyermekek jogainak napja – november 20.-a környékén. A nyíregyházi JCI Egyesület

szervezésében gimnáziumunkban kerül sor már 12 éve a város négy gimnáziumának

részvételével egy több témát felölelő vetélkedő megrendezésére. Ennek célja a

gyermekjogok megismerése, és az egészséges életmód (táplálkozás,

szenvedélybetegségek prevenciója) népszerűsítése. Az információszerzés mellett, a

többi nyíregyházi gimnáziummal való jó kapcsolat kialakításának célját is szolgálja.

- Karácsonyi ünnepség – diákok által adott műsorszámokkal zárjuk az óévet családias

hangulatban. Ilyenkor a nyugdíjas tanárainkat is vendégül látjuk, ezzel is erősítve a

krúdys családot összetartó szálakat, példát mutatva ezzel a diákoknak is.

- Osztálykirándulások –Az iskola tanárai a tantervi követelmények eredményesebb

teljesülése, a nevelőmunka (közösségfejlesztés) elősegítése céljából az osztályok

számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek.

Mivel az iskola erre költségvetési támogatást nem kap, anyagi támogatást nem tud

biztosítani 2-3 napos kirándulásokra, így a kiránduláson való részvétel önkéntes, a

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Az iskolai környezet alakításának hagyományai

Az iskolai környezet igényes alakítása, a rend, a tisztaság igényének kialakítása követendő

példa kell legyen a tanulók számára.

Formái:

- teremdekoráció

- sportudvar kialakítása

43

- papírgyűjtési akció (tavasszal)

1. 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

- a tanítási órákra való felkészülés,

- a tanulók dolgozatainak javítása,

- a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

- a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

- érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

- kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

- a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

- tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

- felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

- iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

- osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

- az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

- szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

- részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

- részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

- a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

- tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

- iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

- részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

- tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

- iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

- szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

- osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az

igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe

véve.

44

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

- Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

- Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

- Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

- Szülői értekezletet tart.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése,

félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

- Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

- Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

- Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

1. 7. 1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő

pedagógiai tevékenységek

Fontos feladatunknak tartjuk a negatív magatartási formák kialakulásának megelőzését. Az

iskolánkba felvett tanulók valamilyen formában már a felvételt megelőző időszakban

ismereteket szereznek az iskolánk életéről, az itt folyó munkáról és követelményekről. Ez

nagymértékben növeli a megfelelő beilleszkedés és a pozitív magatartási formákra

ráhangolódás lehetőségét.

45

Beiskolázás előtti kapcsolatok:

a hatosztályosok – (a kisiskolás korosztály) – felvételi vizsgájának szünetében az elsős

hatosztályos tanulók fogadják és látják vendégül a felvételizőket. Ezzel oldjuk a felvétellel

járó feszültségeket

Az iskolánk iránt érdeklődő diákok és szüleik számára szeptemberben és november elején

is tarunk beiskolázással kapcsolatos tájékoztatást.

Gimnáziumunkról, a felvételi információkról minden ősszel írásos ismertető anyagot is

megjelentetünk.

A felvetteket segítő tevékenységeink:

A hatosztályosok beilleszkedési folyamatát megkülönböztetett figyelemmel kísérjük. Ezt a

célt szolgálja az első tanítási napokon a falumúzeumi programunk, ahol közös tevékenység,

népi játékok keretében teremtjük meg a közösséggé formálódás alapjait.

Az első tanévben a tanulmányi munka megkezdését megelőző szervezési tevékenység során

az osztályfőnökök egyénre szabott, pedagógiai célzatú megbízatásokkal igyekeznek bevonni a

tanulókat a közös munkába.

Az új krúdysok beilleszkedését segíti a DÖK is, az első tanítási napon egy játékos iskola-

megismerési feladatsorral, majd verébavatói programok szervezésével.

Azoknál a tanulóknál, akiknél beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségeket

tapasztalunk, a nevelési tanácsadót megkeresve szakértői és rehabilitációs bizottság döntését

kérjük. A szakvélemény alapján döntünk a szükséges intézkedésekről, és gondoskodunk a

szakvéleményben foglaltak betartásáról.

1. 7. 2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő

tevékenységünk

Tanulóink jelentős része már a középiskolába lépés időszakában rendelkezik a tehetség

legfontosabb jegyeivel. Jó képességeik mellett kitartóak, szorgalmasak a tanulásban, ezért

különösen fontos feladatnak tartjuk képességeik sokoldalú fejlesztését.

A tanulók képességeinek jobb kibontakozását szolgálják iskolánkban az emelt szintű és

speciális tantervi programok és a 11-12. évfolyamon választható emelt szintű érettségire

felkészítő képzés.

Kiemelt szerepe van:

46

Az iskolai egészséges versenyszellem kialakításának.

A tanulmányi, kulturális- és sportversenyekre való felkészítésben

- a differenciált órai munkának

- tehetségfejlesztő szakkörök tevékenységének

- tanári irányítással folytatott önálló tanulói munkának

A csoportbontások matematikából (a biológia tagozat kivételével), számítástechnikából,

idegen nyelvekből, testnevelésből, biológia gyakorlatból végig, magyarból az alsóbb

évfolyamokon, a kisebb csoportlétszám miatt több gyakorlási lehetőséget, és jobb

differenciálást, egyéni segítséget, odafigyelést tesz lehetővé.

Szakkörök keretében leginkább a tanulmányi versenyekre történő felkészítés folyik.

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményei, eszközei egyéni vagy

csoportos használatának.

A szabadidős foglalkozásoknak (pl. színház- és múzeumlátogatások)

Az iskolai sportkörökben folyó munkának.

Az iskolai Krúdy Alapítvány és a Sport Alapítvány az alapszabályzatban foglaltak

szerint anyagilag is támogatja a tehetséggondozást és a versenyeztetést.

1. 7. 3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének alapelvét a Magyar Köztársaság

jogrendje által előírt “A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény”-ben foglaltak határozzák

meg.

A nevelők, a tanulók és a szülők kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és

ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Iskolánk e téren viszonylag

szerencsésnek mondható, kirívó eseteink eddig nem voltak.

Célunk, hogy az intézménybe bekerülő új tanulók szociális hátterét mielőbb megismerjük

annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő

egészségügyi,

szociális,

jogi,

érdekvédelmi

47

gondokra már az első hónapokban fényt derítsünk. E feladat tapintatos elvégzése az

osztályfőnökök feladata, akik folyamatos kapcsolatot tartanak az intézmény gyermek- és

ifjúságvédelmi felelősével, aki mindezt összefogja, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető

körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében minden pedagógus

közreműködik

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszűntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola

a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel

súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

meg kell keresni a problémák okait,

segítséget kell nyújtani problémák megoldásához,

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

Az iskolai a félévenként elkészülő statisztikai kimutatásaiban összesítést is rögzíti, amelyben

a veszélyeztetett,

a beteg,

a hátrányos helyzetű, és

a deviáns viselkedésű tanulók külön-külön kategóriaként szerepelnek.

A felderített esetek természetétől függően az eljárás is más és más:

elbeszélgetés a tanulóval

elbeszélgetés a szülővel az iskolában

családlátogatás (esetleg az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős együtt)

az illetékes szervezetek, hatóságok értesítése, eljárás kezdeményezése.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

nevelési tanácsadóval,

gyermekjóléti szolgálattal,

48

polgármesteri hivatallal,

gyermekorvossal,

iskola pszichológussal,

továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósulását:

az indulási hátrányok csökkentése,

a tehetséggondozó foglalkozások,

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

a pályaválasztás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás - tanulónak, szülőnek (a Megyei Rendőrkapitányság által

felajánlott témákban osztályfőnöki órák tartása -drog, discobalesetek, ifjúkori bűnözés-, a

családi életre nevelés keretein belül szexuális felvilágosító órák tartása, család- és

polgárjogi, valamint fogyasztóvédelmi előadások)

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése (pl. az ÁNTSZ által szervezett

Kortárs Segítők képzése, AIDS vetélkedő, Gyermekek Jogainak Napján szervezett

vetélkedők)

a családi életre történő nevelés,

az iskolai étkezési lehetőségek,

az egészségügyi szűrővizsgálatok (iskolaorvos, fogorvos, védőnő és iskolapszichológus,

aki hetente egyszer fogadóórát tart a tanulóknak, de a tanév elején felmért igények alapján

önismereti tréninget is vezet ill. osztályfőnöki órán a tanulási technikák analizálásával,

újak megismertetésével igyekszik hozzájárulni a tanítványaink munkájának

könnyítéséhez, a tanulás okozta stressz oldásához).

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok, amelyeket leginkább a DÖK, valamint az

osztályfőnökök, és az ifjúságvédelmi felelős szerveznek)

a színház, mozi, hangverseny és tárlatlátogatások és ezek tartalmának, hatásainak

megbeszélése

a tanulók szociális helyzetének javítása (anyagi segítségnyújtás hátrányos helyzetben lévő,

tehetséges tanulóinknak a Krúdy Alapítványtól).

a szülőkkel való együttműködés,

49

Az ifjúságvédelmi munkában fontos szempont, hogy a tanulókat ne érje semmilyen téren

hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben ilyenről a pedagógus tudomást szerez, akkor

fellép ellene.

Iskolánk tantestülete teljes mértékben egyetért a Közoktatásról szóló törvényben a tanulói

megkülönböztetés ellen megfogalmazott elvekkel, szabályozásokkal.

Tiltjuk a tanulók bármilyen okból történő megkülönböztetését, a gyermek vagy

hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más

véleménye, származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének

hiánya vagy korlátozottsága miatt.

A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, és igyekszünk

megvédeni a fizikai és lelki erőszakkal szemben.

Iskolánk tiszteletben tartja a tanulók személyiségi jogait, személyiségének szabad

kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi- és

magánélethez való jogát. E jogok gyakorlása azonban nem korlátozhatja másoknak e

jogaik érvényesítését, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és mások, valamint az oktatási

intézmény dolgozóinak egészségét, testi épségét.

A tanulót ért sérelem esetén – személyesen vagy jogi képviselői útján - jogainak

képviseletét kérheti a diákönkormányzattól, az Iskolaszéktől.

A tanuló jogszabályban meghatározott módon vendégtanulói jogviszonyt létesíthet az

iskolánkban nem oktatott idegen nyelvek tanulása és vizsgáinak letétele céljából.

Iskolánk a Közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulói jogokat az intézmény

Házirendjében leszabályozott módon és keretek között valósítja meg.

1. 7. 4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése

A negatív pedagógiai jelenségek – így a tanulási kudarc – esetén is a megelőzést tartjuk a

legfontosabbnak.

A tanulási kudarc legáltalánosabb kiváltó oka a motivációszegény tanulmányi környezet.

Iskolánkban a jól tanuló környezet erősen motivál a mélyebb ismeretek és a jobb

eredmények elérésére.

Fontos szaktanári feladatunk annak megteremtése, hogy a tanulók saját szintjüknek

megfelelően minél jobb teljesítményre törekedjenek, de ne éljék meg kudarcként, hogy

nem mindenki jeles tanuló. Ennek érdekében:

50

- Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást szervezünk

- lehetővé tesszük a diáknak a jó felkészülést (pl: dolgozatok előzetes bejelentése)

- a dolgozatok megfelelő időben való kijavítása lehetővé teszi a tanuló számára, hogy

tudásbeli hiányosságait időben tudja pótolni

- az osztályzatok megfelelő száma és időbeli eloszlása, reális értékelést eredményez,

jobban kizárja a kudarc lehetőségét

- A tanulószobai foglalkozások lehetőséget adnak többletismeret szerzésére.

Tanulástechnikai problémák esetén, szükség szerint szakember, pszichológus segítségét

kérjük. Iskolapszichológusunk osztályfőnöki órákon közösségben, de egyéni problémák

esetén négyszemközt is ad tanácsot, illetve megismertet tanulási technikákkal.

Igyekszünk segíteni a pályaválasztásukat, osztályfőnöki órákon egyetemisták által tartott

ismertetők és beszélgetésekre adva lehetőséget, hogy a legnagyobb érdeklődésre

számottartó szakokról első kézből kaphassanak információt.

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használatát biztosítjuk.

1. 7. 5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A tanulóink szellemi környezeti hátránya nem jellemző. Igen erős a szülői motiváció a

tanulásra. Néhány esetben az anyagi rászorultság időszakosan vagy tartósan negatívan

befolyásolja a tanulók lehetőségeit. Az ilyen jellegű problémák felismerése elsősorban

osztályfőnöki feladat, de minden pedagógusnak kötelessége jelezni a tudomására jutott ilyen

jellegű problémákat az osztályfőnöknek, az ifjúságvédelmi felelősnek és az igazgatónak.

Súlyos anyagi veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelős kezdeményezteti, hogy az

iskola igazgatója indítson az illetékes önkormányzatnál eljárást rendszeres, vagy rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás folyósítására.

Iskolánkban a szociális hátrányok csökkentése, enyhítése céljából:

a pedagógusok a tanórák megszervezésekor az egyéni képességekhez igazodó

módszereket alkalmaznak

diákétkeztetést biztosítunk

az iskola könyvtárának, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használatát lehetővé tesszük a Házirendben meghatározott feltételek

mellett

51

a pedagógusok és a tanulók között segítő, személyes kapcsolatok kialakítására

törekszünk

az ifjúságvédelmi felelőssel, iskolaorvossal és pszichológussal együttműködve a

szülők, családok, nevelési, életvezetési gondjainak megoldását – a lehetőségeinkhez

mérten – igyekszünk segíteni.

indokolt esetben az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök családlátogatáson próbál

informálódni a tanuló szociokulturális hátteréről

az iskola nevelési igazgatóhelyettese segíti a végzős évfolyamon a tanulók

pályaválasztási, továbbtanulási elképzeléseit

Anyagi támogatási lehetőségeink:

Kedvezmények, támogatások többféle területen és többféle forrásból is járnak egyes

tanulóknak.

1. Állami és önkormányzati támogatások:

Étkezési támogatás

50 %-os normatív támogatás illati meg azt a tanulót – lakóhelyétől függetlenül – aki:

- Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (kiegészítő családi pótlékban)

részesül

- Három vagy többgyermekes családban él

- Tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű a tanuló

A Nyíregyháza város területén lakó diákok ebédtámogatásként igényelhetnek

önkormányzati rászorultsági támogatást, abban az esetben, ha az egy háztartásban élők

1 főre jutó nettó jövedelme a minimálnyugdíj 110%-a alatt van.

Tankönyvtámogatás

A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendeletben

meghatározottak szerint a gimnáziumnak gondoskodni kell az ingyenes

tankönyvellátásról.

Autóbuszbérlet támogatás

A Nyíregyháza környékének bokortanyáiról bejáró, és a nyíregyházi kiegészítő

családi pótlékban részesülő tanulók a nyíregyházi Polgármesteri Hivatal támogatása

52

révén ingyen kapnak a városi közlekedésre érvényes autóbusz bérletet. A negyedéves

autóbusz bérletek megvásárlásáról az iskola gondoskodik, és a titkárságon

személyesen átvehető.

2. Az iskolai alapítvány támogatása:

- országos versenyek utazási költségeihez, országos versenyek nevezési díjaihoz

3. Egyéb lehetőségek:

Az osztályfőnökök, szaktanárok figyelemmel kísérik a tehetségeknek szóló pályázati

lehetősségeket.

A tanulók szociális hátterének feltérképezését (a statisztikák készítésekor) minden évben

elvégezzük.

- A tankönyv és ebédtámogatások igénybevételéhez tájékoztató és nyilatkozati lapokat

juttatunk el a szülőkhöz a tanulókon keresztül.

- Az ifjúságvédelmi felelős anonim kérdőíveket töltet ki a tanulókkal, amelyből a

szociális háttérről is kap információkat.

Problémás esetekben az információszerzés rendszere

1. Először a tanulóval történt személyes elbeszélgetés (osztályfőnök,

ifjúságvédelmi felelős)

2. Családlátogatás

3. Intézkedés az önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli támogatás

folyósítására

Minden tanév tervezése, előkészítése során az az SZMK és a DÖK-tagjaival egyeztetjük a

nem ingyenesen biztosítható szolgáltatások (színházbérlet, tankönyv, egyenruha, külföldi

diákcsere kapcsolat, mozi- és színházlátogatások) maximált költségeit, szolgáltatások

szükségességét. A tanév során a következő tanévi tankönyvek listáját is jóváhagyja mindkét

szervezet.

53

1. 8. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének

formái, továbbfejlesztésének lehetősségei

Szülői részvétel az iskola munkájában.

Alapvető fontosságú a szülőkkel a harmonikus, jó kapcsolat kialakítása. A tanár-szülő

kapcsolatnak, a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen és megértésen kell

alapulnia. Az iskola pedagógiai programját csak a szülőkkel együttműködve tudjuk

megvalósítani.

A szülők közösségének szervezetei

osztályok szülői munkaközösségei

szülői munkaközösség

A szülők tájékoztatásának formái

iskolai és osztály szülői értekezletek

fogadóórák

családlátogatás (szükség esetén)

Ellenőrző könyv, bizonyítvány

tájékoztató lapok (pl. szociális támogatásokról, alapítványi hírekről, minőségbiztosítás

tevékenységéről)

Iskolai hirdetőtáblák, aulai monitor

Számítunk a szülők tevékenységére az iskolai közéletben

- mint a szolgáltatás megrendelőjére

- tanulási-nevelési folyamat segítőjére

- mint az iskolai élet szereplőjére

A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:

- a különböző tantervi programban való részvételt gyermeke számára

- a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését

- az idegen nyelv választási lehetőségét

- az iskolapszichológus segítségét

- az ifjúságvédelmi felelős segítségét

- az étkeztetési hozzájárulás csökkentését

- tankönyvtámogatást

54

- autóbuszbérlet megvásárlását

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője a következő formákban tevékenykedhet:

- a Krúdy és a Sport Alapítvány támogatásában

- az Alapítványi bál szervezésében

- az iskolai eszközfejlesztésben

- az iskolai környezet alakításában

Formái:

- pénzadomány

- tárgyi ajándékozás

- szellemi és társadalmi munka

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője, kezdeményezheti az oktatás-nevelés

sikerességét, erősítését, színesítését szolgáló dolgokat.

Színterei:

- szülői értekezlet

- szabadidős tevékenységek

A kollégium és iskola kapcsolata

Iskolánk nem rendelkezik saját kollégiummal. A Nyíregyházától távol eső településekről jött

tanulóinknak a városi kollégiumok adnak otthont.

A kollégista tanulóink szempontjából fontos, hogy az iskolai és kollégiumi munkarendjük

intézményi szinten össze legyen hangolva.

Ennek érdekében a kapcsolattartást a következő módon gyakoroljuk:

Iskolánk a tanév elején megküldi a kollégiumoknak az éves munkatervét A kollégium

saját munkatervének összeállításakor figyelembe veszi az iskolai programokat.

Tanév elején az iskolavezetés az osztályfőnöki munkaközösség vezető meglátogatja a

kollégiumban az iskola diákjait.

Mind az iskola, mind a kollégium képviselteti magát egymás rendezvényein.

Probléma esetén az osztályfőnökök, illetve a kollégiumi nevelőtanárok kölcsönösen

keresik egymást.

55

A kollégiumi nevelőtanárok az iskolai naplókban időként ellenőrzik a tanulók

osztályzatait.

Az osztályfőnökök a tanulóktól rendszeresen megkérdezik a kollégiumi élettel kapcsolatos

véleményüket (élményeket, gondokat).

1. 8. 1. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi

rendje

Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola

döntéseinek folyamatában. Ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg.

Intézményünkben minden osztály maximum 2 tagot delegálhat az iskolai

Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az

őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják

véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart

iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai

programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A

Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a

nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat

munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus

szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató

bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat

véleményét minden esetben ki kell kérni:

- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

- ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- házirend elfogadása előtt.

- A tanulók nagyobb közössége - a tanulói létszám minimum 25%-a - véleményt

formálhat az őket érintő kérdésben. Amennyiben egy adott ügy minimum ezt a

tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a döntés előtt. A

véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az

iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.

1. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata

56

I. Általános rendelkezések

1. A szabályzat a 2011.évi CXC törvény, a 20/2012. EMMI rendelet valamint a 100/1997.

kormányrendelet alapján készült.

A középiskolai felvételi eljárás megszervezésénél a központi rendelet mellett a szóbeli

felvételi vizsgáknál egyeztetés történik a város érintett középiskoláival.

2. A vizsgaszabályzat a javítóvizsga (pótvizsga), különbözeti vizsga, osztályozó vizsga és a

felvételi vizsga (továbbiakban vizsga) általános elveit, részletes szabályait foglalja magába.

3. Javítóvizsgát (pótvizsgát) tehet az a tanuló, aki:

év végén egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott,

4. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak,

/1, aki másik iskolából érkezik középiskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk

eddig tanítottak között különbség van

/2, aki emelt szintű matematika vagy biológia tagozatos osztályba szeretne átmenni egy adott

évfolyamon belül.

6. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor, ha:

/1, felmentették a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskolával magántanulói

jogviszonyt létesített,

/2, engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Erre általában csak idegen nyelv

tantárgyból kerülhet sor 2014. január 01. után 11. és 12. évfolyamos tananyagból, illetve

abban az esetben, ha a tanuló magántanuló a szülő kérésére.

/3,

a, A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, félévkor nem

osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy

osztályozó vizsgát tegyen.

b, A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát,év végén nem

osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy

osztályozó vizsgát tegyen.

/4,

57

a, A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja az órák

30%-át, az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy

osztályozó vizsgát tegyen.

7.

/1 A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.

Osztályozó vizsgát az iskola a tanév során két alkalommal szervez.

Minden tanév végén a következő tanévre vonatkozólag június 20-ig kell bejelentkezni, ezekre

a vizsgákra augusztus utolsó hetében kerül sor a tanév rendjétől függően. A pontos időpontot

az iskola igazgatója a tanévzáró alkalmával közli a tanulókkal, melyet a nevelőtestülettel az

osztályozó konferencián egyeztet.

A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követő három hónapon belül meg

kell szervezni.

/1 Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell

időpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos időpontját az adott tanév rendje határozza meg.

/2 Felvételi vizsgát tehet minden hatodik osztályos tanuló a hatosztályos tagozatra, minden

nyolcadik osztályos tanuló a négyosztályos osztályokba.

/3 A felvételi időpontja minden tanévben

a. hatosztályos tagozatra és a négyosztályos gimnáziumi osztályokba a központi írásbeli

időpontjában a tanév rendjében meghatározott időpontban magyar nyelv és

irodalomból és matematikából

b. négyosztályos tagozatokra a város középiskoláival való egyeztetés után minden tanév

februárjában biológia tagozatra biológiából

c. A vizsgák időpontjáról a tanulókat tájékoztatni kell. A javítóvizsga időpontját az aulai

hirdetőn és a faliújságon is meg kell jelentetni.

/4 A tanulóknak az osztályozó és a különbözeti vizsgára a kérelmet írásban kell benyújtani, az

igazgatónak címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem

benyújtása után legkésőbb 15 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz, kiskorú tanuló

esetén a gondviselőhöz.

II. Vizsgabizottság

1.

58

Az iskola igazgatója (vizsgabizottság elnöke) felel a vizsga szakszerű és törvényes

megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. Az iskola igazgatójának

feladatai különösen:

a, meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, és

szükség esetén kezdeményezi a vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a

vizsga iratait,

d, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

Az igazgató feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

2.

/1 A vizsgabizottság munkáját az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga

törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

/2 Az igazgató feladata különösen:

a, dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben,

amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b, kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c, gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai,a vizsgabizottság

jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának

rendjét,

d, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

e, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok

egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az alapműveltségi vizsgát

szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

/3 Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása

alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

1. 10. A tanulók felvételével kapcsolatos szabályok

Tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel vagy átvétel jelentkezés

alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Felvétel által

jogviszony létesíthető azzal a tanulóval, aki a felvételi eljárást sikerrel teljesítette, a

felvételi rangsorban elfoglalt helye ezt lehetővé teszi. A felvételi eljárás rendje a következő:

59

Írásbeli vizsgák:

hatosztályos gimnáziumi osztály:

A jelentkezőknek központi írásbeli vizsgát kell tenni magyar nyelv és irodalomból és

matematikából.

négyosztályos gimnáziumi osztályok:

Mindhárom osztályba jelentkezőknek központi írásbeli felvételi vizsgát kell tenni magyar

nyelv és irodalomból és matematikából.

- Sajátos nevelési igényű tanuló számára – előzetes egyeztetés alapján, a megfelelő

szakértői vélemény bemutatásával – a vizsga időtartamának meghosszabbítását és/vagy

számítógépet, szükséges segédeszközt biztosítunk.

Szóbeli felvételi vizsgák:

kizárólag az emelt szintű biológia-kémia komplex tantervű osztály: szóbeli felvételi vizsga

biológiából

Felvételi vizsgapontok alakulása:

Hatosztályos gimnáziumi osztály

A felvétel a központi írásbeli felvételi vizsga pontszámainak figyelembevételével (max.100

pont) és a hozott pontok alapján (max.60 pont) történik. A hozott pontot a magyar nyelv, a

magyar irodalom, matematika, történelem és egy idegen nyelv 5. osztály év végi és 6. osztály

félévi osztályzatai, valamint a 6. osztály biológia vagy földrajz vagy természetismeret

tantárgy félévi osztályzataiból számítjuk.

Négyosztályos gimnáziumi osztályok

Bekerülni a felvételin elért megfelelő összpontszám alapján lehet, melyet a felvételi

dolgozatokra kapott pontok (max. 100 pont) és az általános iskolából hozott pontok (max. 70

pont) összegéből számítunk. A hozott pontszámot a következő tantárgyak 7. osztály év végi és

8. osztály félévi érdemjegyeiből számítjuk: magyar nyelv és irodalom, matematika,

történelem, egy idegen nyelv, biológia, fizika, kémia (max. 70 pont).

Az emelt szintű matematika tantervű osztályba az írásbelin szerzett max. 100 pontból 30

felvételi pont a magyar nyelv (elért pontszám x 0,6) és irodalom és 70 felvételi pont a

matematika (elért pontszám x 1,4).

Bekerülni emelt szintű biológia-kémia komplex tantervű osztálybaa felvételin elért

összpontszám alapján lehet, melyet a felvételi dolgozatra kapott pontok (max. 100 pont), a

szóbeli felvételi vizsgán szerzett pontok (max. 30 pont) és az általános iskolából hozott

pontok (max. 70 pont) összegéből számítunk. A hozott pontszámot a következő tantárgyak 7.

60

osztály év végi és 8. osztály félévi érdemjegyeiből számítjuk: magyar nyelv és irodalom,

matematika, történelem, egy idegen nyelv, biológia, fizika, kémia.

Többletpont beszámítására nincs lehetőség. Az osztályokba a legmagasabb pontszámot elért

30-34 tanuló kerülhet be a KIR-ben nyilvánosságra hozott végleges rangsor alapján.

61

2. Helyi tanterv

A pedagógiai program második része a helyi tanterv.

A gimnáziumunkban folyó munka az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget

megalapozó szakasza. Az alapfokú nevelő-oktató munkának a fejlesztő szakasza zajlik a 7-8.

évfolyamon a hatosztályos képzés keretében. A középfokú nevelésnek és oktatásnak a 9-10.

évfolyamon az általános műveltséget megszilárdító szakasza. A 11-12. évfolyamon az

általános műveltséget elmélyítő, a pályaválasztást segítő szakasza folyik.

A helyi tantervünk tartalmazza a 7-12. évfolyamra készült nevelés-oktatás

- célját

- tantárgyi rendszerét

- tartalmát

- a kötelező és közös követelményeket

- a kerettantervtől való eltérés szabályait

- a rendelkezésre álló kötelezően, illetve választhatóan

felhasználható időkeretet, illetve a felhasználás szabályait,

- valamint az óraszámokat

2. 1. A helyi tantervünk specialitásai

Intézményünk évfolyamonként 1-1 osztályban hatosztályos gimnáziumi, emelt szintű

matematika, emelt szintű komplex biológia és kémia valamint általános tantervű képzést

folytat. Így az iskola 18 osztályából 6 osztály a hatosztályos, 12 tanulócsoport pedig a

négyosztályos képzésben vesz részt.

2. 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok

A következő táblázatok tartalmazzák az órahálót és szürke alapon azt, hogy melyik

tárgyak heti óraszámait növeltük meg a kerettantervi rendelet alapján.

62

2. 2. 1. A hatosztályos tagozat óraterve (heti óraszámok)

7.

évfolyam

8.

évfolyam

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 4 5 4 5 4 4

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

2 2 2 3 3 3

I. idegen nyelv 4 4 4 4 3 4

II. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 3 4

Fizika 2 1 2 2 2

Kémia 1 2 2 2

Biológia – egészségtan 2 1 1 2 2 2

Földrajz 1 2 2 2

Informatika 1 1 2 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Ének-zene 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlat 1 1

Erkölcstan/etika 1 1 1

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Művészetek 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Emelt szint I. 3 3

Emelt szint II. 3 3

Összesen 31 31 35 36 35 35

Emelt szint I. magyar nyelv és irodalom

biológia

I. idegen nyelv

matematika egy tantárgy választása kötelező

Emelt szint II. fizika

kémia

történelem

informatika egy tantárgy választása kötelező

63

2.2.1 A hatosztályos tagozat óraterve (éves óraszámok)

7.

évfolyam

8.

évfolyam

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 148 185 148 185 148 128

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

74 74 74 111 111 96

I. idegen nyelv 148 148 148 148 111 128

II. idegen nyelv 111 111 111 96

Matematika 148 148 148 148 111 128

Fizika 74 37 74 74 74

Kémia 37 74 74 74

Biológia – egészségtan 74 37 37 74 74 64

Földrajz 37 74 74 74

Informatika 37 37 74 37

Testnevelés és sport 185 185 185 185 185 160

Vizuális kultúra 37 37 37 37

Ének-zene 37 37 37 37

Életvitel és gyakorlat 37 32

Erkölcstan/etika 37 37 37

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 37

Művészetek 74 64

Osztályfőnöki 37 37 37 37 37 32

Emelt szint I. 111 96

Emelt szint II. 111 96

Összesen 1147 1147 1295 1332 1295 1120

Emelt szint I. magyar nyelv és irodalom

biológia

I. idegen nyelv

matematika egy tantárgy választása kötelező

Emelt szint II. fizika

kémia

történelem

informatika egy tantárgy választása kötelező

64

2. 2. 2. Az emelt szintű matematika tagozat óraterve

(heti óraszámok)

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

2 2 3 3

I. idegen nyelv 3 3 3 4

II. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 6 6 6 7

Fizika 3 3 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Informatika 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Vizuális kultúra 1 1

Ének-zene 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Erkölcstan/etika 1

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Művészetek 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Emelt szint I.

Emelt szint II. 3 3

Összesen 35 36 35 35

Emelt szint II. fizika

kémia

történelem

informatika egy tantárgy választása kötelező

65

2.2.2. Az emelt szintű matematika tagozat óraterve (éves óraszámok)

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 148 148 148 128

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

74 74 111 96

I. idegen nyelv 111 111 111 128

II. idegen nyelv 111 111 111 96

Matematika 222 222 222 224

Fizika 111 111 74

Kémia 74 74

Biológia – egészségtan 0 74 74 64

Földrajz 74 74

Informatika 37 37

Testnevelés és sport 185 185 185 160

Vizuális kultúra 37 37

Ének-zene 37 37

Életvitel és gyakorlat 32

Erkölcstan/etika 37

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 37

Művészetek 0 74 64

Osztályfőnöki 37 37 37 32

Emelt szint I.

Emelt szint II. 111 96

Összesen 1295 1332 1295 1120

Emelt szint I. magyar nyelv és irodalom

biológia

I. idegen nyelv

matematika egy tantárgy választása kötelező

Emelt szint II. fizika

kémia

történelem

informatika egy tantárgy választása kötelező

66

2. 2. 3. Az emelt szintű biológia-kémia komplex

tagozat óraterve (heti óraszámok)

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

2 2 3 3

I. idegen nyelv 3 3 3 4

II. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 3 3 3 4

Biológia – egészségtan 3 5 5 5

Földrajz 2 2

Informatika 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Vizuális kultúra 1 1

Ének-zene 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Erkölcstan/etika 1

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Művészetek 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Összesen 35 36 35 35

67

2.2.3 Az emelt szintű biológia-kémia komplex tagozat óraterve

(éves óraszámok)

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 148 148 148 128

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

74 74 111 96

I. idegen nyelv 111 111 111 128

II. idegen nyelv 111 111 111 96

Matematika 111 111 111 96

Fizika 74 74 74

Kémia 111 111 111 128

Biológia – egészségtan 111 185 185 160

Földrajz 74 74

Informatika 37 37

Testnevelés és sport 185 185 185 160

Vizuális kultúra 37 37

Ének-zene 37 37

Életvitel és gyakorlat 32

Erkölcstan/etika 37

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 37

Művészetek 74 64

Osztályfőnöki 37 37 37 32

Összesen 1295 1332 1295 1120

68

2. 2. 4. Az általános tagozat óraterve (heti

óraszámok)

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 5 5 4 4

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

3 3 3 3

I. idegen nyelv 4 4 3 4

II. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 4 3 4

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Informatika 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Vizuális kultúra 1 1

Ének-zene 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Erkölcstan/etika 1

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Művészetek 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Emelt szint I. 3 3

Emelt szint II. 3 3

Összesen 35 36 35 35

Emelt szint I. magyar nyelv és irodalom

biológia

I. idegen nyelv

matematika egy tantárgy választása kötelező

Emelt szint II. fizika

kémia

történelem

informatika egy tantárgy választása kötelező

69

2.2.4 Az általános tagozat óraterve (éves óraszámok)

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 185 185 148 128

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

111 111 111 96

I. idegen nyelv 148 148 111 128

II. idegen nyelv 111 111 111 96

Matematika 148 148 111 128

Fizika 74 74 74

Kémia 74 74

Biológia – egészségtan 74 74 64

Földrajz 74 74

Informatika 37 37

Testnevelés és sport 185 185 185 160

Vizuális kultúra 37 37

Ének-zene 37 37

Életvitel és gyakorlat 32

Erkölcstan/etika 37

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 37

Művészetek 74 64

Osztályfőnöki 37 37 37 32

Emelt szint I. 111 96

Emelt szint II. 111 96

Összesen 1295 1332 1295 1120

Emelt szint I. magyar nyelv és irodalom

biológia

I. idegen nyelv

matematika egy tantárgy választása kötelező

Emelt szint II. fizika

kémia

történelem

informatika egy tantárgy választása kötelező

Intézményünk minden osztályában és évfolyamán csoportbontásban tanítjuk az

informatikát, idegen nyelvet (angol, német, francia nyelvek) a speciális matematika tagozaton

a matematikát, a biológia tantervű osztályokban a biológia és kémia gyakorlatot.

Csoportbontásra törekszünk matematikából valamint lehetőség szerint magyar nyelv és

irodalom tantárgyból.

70

Kiemelten kezeljük a tehetséges tanulókkal való foglalkozást, elsősorban a kötelező

érettségi tantárgyaknál már a 9. 10. évfolyamon (matematika, fizika, biológia, kémia, magyar

nyelv és irodalom, történelem, informatika, idegen nyelv). A tehetséges tanulók segítése

elsősorban tanórán, és lehetőség szerint tanórán kívüli foglalkozásokon valósul meg (ez is az

időkeretünk függvénye). Ezen kívül – ha lesz a jövőben is lehetőség - a fenntartó pályázati

lehetőségeivel miként az eddigiekben, ezután is élni fogunk. Gimnáziumunkban nagy

hagyománya van a tanulmányi versenyeken történő részvételnek, a legtöbb tantárgyból

törekszünk arra, hogy tanítványaink megmérethessék magukat országos, regionális vagy

megyei versenyen. A kiemelt országos tanulmányi versenyek listája:

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny a Pedagógiai Programban szereplő tantárgyakból

Nemes Tihamér OSZTV

Arany Dániel Matematika Verseny 10-11. évf.

Kalmár László Matematika Verseny 13-14 évesek

Varga Tamás Matematika Verseny 13-14 évesek

Zrínyi Ilona Matematika Verseny 13-14 évesek

Öveges József Fizika Verseny 13-14 évesek

OÁTV idegennyelvek 13-14 évesek

Országos Történelmi Tantárgyi Verseny

Less Nándor Országos földrajzverseny

Lóczy Lajos Földrajz Verseny

Implom József Helyesírási Verseny

Irinyi János Kémia

Mikola Sándor Fizika Verseny

Kitaibel Pál Biológia és Környezetvédelmi Verseny

Arany János Irodalmi Verseny

Édes Anyanyelvünk és Szép Magyar beszéd versenyek

Sportolóink a diákolimpiákon vesznek részt nagy számban csapat és egyéni

kategóriákban, intézményi múltja a kosárlabda, röplabda, atlétika, sakk versenyszámoknak

kiemelkedő.

71

A 11- 12. évfolyamon az érettségire való felkészítést a közép és az emelt szintű érettségire

felkészítő foglalkozások többlet óraszáma biztosítja (a 11- 12. évfolyamokon tantárgyanként

illetve 3 óra többletórát jelent a tanulóknak). Az emelt szintű csoportok óráit úgy szervezzük

meg, hogy a tanulók az alapóraszám és az emelt szintű óraszám összegének megfelelő

óraszámokkal szervezett csoportokba kerüljenek.

2. 3. A tantárgyi kerettanterv helyi felépítése

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Matematika A változat

Fizika A változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene A változat

A művészetek tantárgyi modul 11-12. évfolyamos óraszámait 1 óra vizuális kultúra, 1 óra

mozgókép és médiaismeretek tantárgyi tartalommal töltöttük fel.

A képzés egészére vonatkozó szerkezeti egységek

(Valamennyi tantárgyra és szakra vonatkozik)

Célok és feladatok

A kerettantervben leírtakat vettük át, eltérés csak emelt szintű képzés miatt vant.

Értékelés

A tantárgyak (szakok) eltérő sajátságainak megfelelően a tanulók értékelése eltérő

pedagógiai, szakdidaktikai módszereket követel. A szempontok, az értékelés formái

megfogalmazódnak a 7-8., 9-12. évfolyamokon. Egyes esetekben, szakasz szinten

évfolyamonként szerepelnek az értékelés módozatai.

Évfolyamonként ismétlődő szerkezeti egységek

Óraterv

A tantárgy kötelező éves órakerete a témakörök címeinél került lebontásra. A kötelező

órakeret tartalmazza a szabadon felhasználható órák számát, amely 10 %.

Tanítást-tanulást segítő taneszközök

72

Megnevezésre kerülnek a tantárgy tanulásához javasolt eszközök (funkcionális taneszköz

jegyzék alapján). Az írott eszközök, tankönyv (ha van megfelelő, mert a kerettanterv szerint

íródtak megjelenése folyamatban van) munkafüzet, feladatgyűjtemény, tanári kézikönyv stb.

A továbbhaladás feltételei

A kerettantervben leírtakat vettük át, kivéve a tagozatok, ott magasabb szintű.

Magasabb évfolyamra lépés feltételei

A minimális teljesítmény, a tanév végére elérendő szintek, ismeretek kerülnek

meghatározásra. A magasabb évfolyamra lépéhez szükséges elégséges teljesítmény nyer

megfogalmazást. Ez jelenti az intézményünkben a konkrét mérés, értékelés, ellenőrzés alapját

az adott tantárgyban (modulban)

Témakörök, tartalmak

A témakörök tartalmi értelmezése a tantárgyak sajátosságainak megfelelő

ismeretegységek, problémakörök, eljárások, tények, összefüggések, műalkotások, fogalmak,

szabályok stb.

2. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái, a tantárgyi munka, a magatartás és

szorgalom értékelése

A tantárgyi munka értékelése

Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók

tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Gimnáziumunkban a tanulói teljesítmények értékelésére szóbeli és írásbeli

számonkérési módszereket alkalmazunk az alábbi formákban:

- szóbeli felelet

- írásbeli felelet

- témazáró dolgozat

- házi dolgozat

- számítógépen történő gyakorlati számonkérés (pl. számítástechnikából, idegen

nyelvből)

- gyakorlati számonkérés (pl. biológia és kémia kísérletek elvégzése)

- tanulmányi versenyen való kiemelkedő szereplés

73

A szóbeli és írásbeli, illetve gyakorlati feleletek a diákok folyamatos felkészülésének

ellenőrzését szolgálják. Lehetőség szerint minden tanórán történik ilyen ellenőrzés, amely

érinthet néhány tanulót, vagy a teljes osztályközösséget.

Témazáró dolgozatot a megíratás előtt 1 héttel jelenti be a szaktanár az osztálynak.

Egy tanítási napon maximum két tantárgyból történhet témazáró dolgozat íratása. Ezek

száma és időbeli ütemezése is szerepel a tanmenetekben.

A félévi vagy év végi értékelésben a témazáró dolgozatokat – a feleleteknél – nagyobb

súllyal számítjuk be.

A tanulók év végi értékelésekor minden pedagógus az egész évi teljesítményt veszi

alapul. Nem szigorúan az érdemjegyek számtani átlaga adja meg az értékelés módját,

hanem a teljesítményben megmutatkozó tendenciát is figyelembe vesszük.

A kézírásos feleletet és témazáró dolgozatot minden közismereti tantárgyból

alkalmazzuk. A technikai eszközzel történő számonkérés csak számítástechnika-

informatika tantárgyból jellemző.

Írásbeli számonkérés előtt az ismétlő órán a tanulók az értékelés szempontjait is

megismerik.

A tantárgyak többségében az írásbeli munka értékelése pontozással történik. Globális

értékelést magyar irodalomból, történelemből, és idegen nyelvekből a fordítási feladatok

esetében alkalmazunk.

A tantárgyak többségéből a gyengébben sikerült írásbeli munkák javítására lehetőséget

adnak iskolánk pedagógusai.

A teljesítményeket valamennyi tantárgy esetén 1-5-ig terjedő (5, 4, 3, 2, 1)

osztályzattal értékeljük. Az iskola házirendjében és SZMSZ-ében meghatározásra

kerülő osztályzattal minősítjük a tanulót.

Amennyiben (pl. iskolaváltoztatás miatt) a szöveges értékelést át kell váltani érdemjegyre

az alábbi módon történhet.

- Kiválóan megfelelt - jeles (5)

- Jól megfelelt - jó (4)

- Megfelelt - közepes (3) – elégséges (2)

- Nem felelt meg - elégtelen (1)

Ha a tanuló mulasztása eléri, vagy meghaladja az adott tantárgy teljes óraszámának

30 %-át, akkor osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak az egész éves anyagból, ha félév

utáni – csak félévesből).

74

A magatartás és szorgalom értékelése

Magatartás

A magatartás minősítésének fokozatai: példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

Példás:

minősítést az a tanuló érdemel, aki figyelembe veszi az iskolai közösségek (osztály,

iskola, tanulmányi csoport, stb.) érdekeit, a jó közösség aktív tagja

iskolában és azon kívül udvarias tanáraival, szüleivel, az iskola dolgozóival, idegenekkel,

tanulótársaival

vállalt és kapott kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti (tanulás, kirándulás, társadalmi

munka, vállalt tisztségek, stb)

nem kapott fegyelmi figyelmeztetést és igazolatlanul nem hiányzott

órai magatartása kifogástalan

a vitában kezdeményező, önálló véleménye van, tudatosan vállalja az iskolai

követelményeket, őszinte

a Házirendet maradéktalanul betartja

beszédstílusát kulturáltság jellemzi

Jó:

magatartású az a tanuló, aki a közösség érdekei ellen nem vét, annak munkájában

becsülettel részt vesz, kapott feladatait, tisztségét rendesen ellátja

az iskola házirendjét megtartja, fegyelmezett. Az iskolában és azon kívül mindenkivel

udvarias

a tanítási órákon nem aktív, de nem is zavarja az órát

felszólításra elmondja véleményét, a problémákat a jó oldal felől közelíti meg. Részt vesz

a közösség életében, de alakítására hatást nem gyakorol

fegyelmezett, de másokkal nem törődik

75

iskolán kívüli rendezvényeken a munkát kezdeményező társait tevékenységükben nem

gátolja

a Házirendet igyekszik betartani

esetleg osztályfőnöki figyelmeztetése van

vitás kérdésekben a pozitív vélemény mellett foglal állást

udvarias, beszédstílusa kifogástalan

igazolatlan órája legfeljebb 3 van

Változó:

magatartású az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek vagy társainak, de számítani

nem mindig lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok

a Házirendet, a közösségek követelményeit csak részben teljesíti

esetenként udvariatlan, tiszteletlen

az intésben részesülők legfeljebb változó magatartást kaphatnak

előfordul, hogy az órákat zavarja, többször elkésik a foglalkozásokról, időnként nem tud

és nem akar együtt dolgozni társaival

megnyilvánulásai megbízhatatlanok, de tudatosan nem árt a közösségnek vagy egyes

tanulótársainak

az iskolán kívüli rendezvényeken a rendbontásig eljut

fegyelmi büntetésének felső határa az igazgatói figyelmeztetés lehet

szimpátiája olykor a rendbontók felé fordul, máskor pedig a pozitív hangadók mellé áll

viselkedése olykor udvariatlan, nyegle

beszédstílusa kifogásolható, durva szavakat, kifejezéseket használ

igazolatlan óráinak száma maximum 7

Rossz:

magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, társainak

a közösség munkájában nem vesz részt, vagy ha igen, a munkát zavarja, hátráltatja

az iskolai Házirend és a közösségek követelményeit sorozatosan megszegi

iskolában és azon kívül udvariatlan, tiszteletlen, fegyelmezetlen

nevelőtestületi figyelmeztetése van

beszédstílusa durva

hétnél több igazolatlan órája van

76

Szorgalom

A szorgalom minősítésének fokozatai: példás(5)

jó(4)

változó(3)

hanyag(2)

Példás:

szorgalom minősítést az a tanuló érdemel, akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul

az ismeret, a tudás megszerzésének igénye

van határozott érdeklődése, és ebben az irányban önkéntesen többletfeladatokat is vállal

illetve teljesít

aktívan részt vesz a tanórák és a foglalkozások munkájában

minden tantárgyban képességének megfelelően figyel, érdeklődik, dolgozik

feladatait minden alkalommal megbízhatóan, önállóan végzi el

elért eredményei megfelelnek képességeinek

Jó:

szorgalmú az a tanuló, aki a tanítási órákra, foglalkozásokra rendszeresen felkészül,

megbízhatóan dolgozik

vállalt feladatait ellátja, munkája pontos, érdeklődő

különösebb érdeklődést nem tanúsít, elsősorban a szorosan vett iskolai anyaggal

foglalkozik

az órai munkát figyelemmel kíséri, de nem aktív

az órákra lelkiismeretesen felkészül

Változó:

szorgalmú az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó,

kötelességeit csak részben vagy csak ismételt felszólítás után teljesíti

a tanulmányi munkája egyenetlen

feladatait hiányosan végzi el

ha van kedvenc tantárgya azzal kiemelten foglalkozik, a többit azonban elhanyagolja

eredményei képességének nem megfelelőek

77

Hanyag:

szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan

feladatait nem végzi el, körülményeihez és képességeihez mérten keveset, vagy alig tesz

valamit tanulmányi fejlődése érdekében

közönyös, érdektelen

eredményei mélyen képességei alatt maradtak

2. 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

A gimnázium valamennyi évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó

és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és

a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

- az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

78

- a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

- a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

- a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő

kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat

2. 6. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

A tanulók egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák

Az aerob állóképesség mérésére a 2000 m-es síkfutást alkalmazzuk.

I. Az erő, erő-állóképességének mérése:

1. Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére)

2. Hasonfekvésből törzsemelés. (A hátizom erő-állóképességének mérésére)

3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel). (A csípőhajlító és a hasizmok erő-

állóképességének a mérése)

4. Fekvőtámaszban karhajlítás. (A vállöv- és a kar erejének, erő-

állóképességének a mérése)

AEROB ÁLLÓKÉPESSÉG PONTÉRTÉKELÉSE

Futás teszt maximum: 77 pont

általános testi erő, erő- állóképesség pontértékelése

(4 próba elért teljesítmény értékelése esetén)

Helyből távolugrás maximum: 21 pont

Hasonfekvésből törzsemelés maximum: 14 pont

Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás maximum: 14 pont

Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) maximum: 14 pont

Elérhető maximális pontszám 83 pont (21+/3x14/)

63+77=140 pont

Próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez

1. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (cm)

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése

79

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a

cipőorrával a vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos

mélytartásba, előzetes lendületszerzés, – majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és

elugrás előre.

Értékelés: Az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük cm-ben.

2. HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS FOLYAMATOSAN (DB)

(maximális időtartam: 4 perc)

A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt,

és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az

egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a vizsgált személy az

1. ütemre törzsemelést végez,

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt

3. ütemre visszanyit tarkórátartásba

4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott gyakorlatok száma.

3. HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS FOLYAMATOSAN (DB)

(maximális időtartam: 4 perc)

A hasizmok erő-állóképességének mérése

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik,

és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel.

Feladat: a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.

Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma.

4. FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS FOLYAMATOSAN (DB)

(maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc)

A vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképesség mérése

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal,

egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez.

A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a

fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

80

2000 m-es síkfutás (perc, mp.)

Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig.

Pontérték

7.

osztály

8.

osztály

9.

osztály

10.

osztály

11.

osztály

12.

osztály Pontérték

7.

osztály

8.

osztály

9.

osztály

10.

osztály

11.

osztály

12.

osztály

1 14’22 13’48 13'24 13'07 12'54 12'42 41 9’34 9’18 9'05 8'57 8'51 8'46

2 14’12 13’38 13'16 12'58 12'46 12'34 42 9’29 9’12 9'01 8'53 8'47 8'42

3 14’07 13’29 13'07 12'50 12'38 12'26 43 9’22 9’08 8'57 8'49 8'42 8'36

4 13’52 13’20 12'58 12'42 12'30 12'18 44 9’18 9’03 8'53 8'46 8'38 8'32

5 13’43 13’11 12'50 12'34 12'18 12'07 45 9’14 8’59 8'49 8'42 8'34 8'29

6 13’34 13’03 12'38 12'22 12'11 12'00 46 9’10 8’55 8'46 8'38 8'31 8'25

7 13’24 12’54 12'30 12'15 12'04 11'53 47 9’05 8’51 8'42 8'34 8'27 8'22

8 13’16 12’46 12'22 12'07 11'56 11'46 48 9’01 8’47 8'36 8'29 8'23 8'18

9 13’07 12’38 12'15 12'00 11'49 11'39 49 8’55 8’42 8'32 8'25 8'20 8'15

10 12’58 12’30 12'07 11'53 11'42 11'32 50 8’51 8’38 8'29 8'22 8'17 8'11

11 12’46 12’22 12'00 11'46 11'36 11'26 51 8’46 8’34 8'25 8'18 8'11 8'06

12 12’38 12’15 11'53 11'39 11'29 11'19 52 8’40 8’31 8'22 8'15 8'08 8'03

13 12’30 12’07 11'46 11'32 11'19 11'10 53 8’34 8’27 8'18 8'11 8'05 8'00

14 12’22 12’00 11'36 11'22 11'13 11'04 54 8’31 8’23 8'15 8'08 8'02 7'57

15 12’15 11’53 11'29 11'16 11'07 10'58 55 8’27 8’20 8'11 8'05 7'58 7'54

16 12’07 11’46 11'22 11'10 11'01 10'52 56 8’23 8’15 8'06 8'00 7'55 7'51

17 12’00 11’39 11'16 11'04 10'55 10'46 57 8’20 8’11 8'03 7'57 7'52 7'48

18 11’49 11’32 11'10 10'58 10'49 10'40 58 8’15 8’08 8'00 7'54 7'48 7'43

19 11’42 11’26 11'04 10'52 10'43 10'34 59 8’11 8’05 7'57 7'51 7'45 7'40

20 11’36 11’19 10'58 10'46 10'34 10'26 60 8’08 8’02 7'54 7'48 7'42 7'37

21 11’29 11’10 10'52 10'40 10'29 10'21 61 8’05 7’58 7'51 7'45 7'39 7'34

22 11’22 11’01 10'46 10'34 10'23 10'15 62 8’02 7’55 7'48 7'42 7'36 7'31

23 11’16 10’55 10'37 10'26 10'18 10'10 63 7’58 7’52 7'45 7'39 7'33 7'29

24 11’10 10’49 10'32 10'21 10'13 10'05 64 7’55 7’48 7'42 7'36 7'30 7'26

25 11’01 10’43 10'26 10'15 10'08 10'00 65 7’52 7’45 7'37 7'31 7'27 7'23

26 10’55 10’37 10'21 10'10 10'03 9'55 66 7’48 7’42 7'34 7'29 7'23 7'19

27 10’49 10’32 10'15 10'05 9'58 9'50 67 7’45 7’39 7'31 7'26 7'20 7'16

28 10’43 10’26 10'10 10'00 9'50 9'43 68 7’42 7’36 7'29 7'23 7'18 7'14

29 10’37 10’18 10'05 9'55 9'45 9'38 69 7’39 7’33 7'26 7'20 7'15 7'11

30 10’32 10’13 10'00 9'50 9'41 9'34 70 7’36 7’29 7'23 7'18 7'12 7'09

31 10’26 10’08 9'53 9'43 9'36 9'29 71 7’33 7’26 7'20 7'15 7'10 7'06

32 10’18 10’03 9'48 9'38 9'31 9'25 72 7’30 7’23 7'18 7'12 7'07 7'04

33 10’13 9’58 9'43 9'34 9'27 9'20 73 7’27 7’20 7'14 7'09 7'05 7'01

34 10’08 9’53 9'38 9'29 9'22 9'16 74 7’24 7’18 7'11 7'06 7'01 6'57

35 10’03 9’45 9'34 9'25 9'18 9'12 75 7’22 7’15 7'09 7'04 6'59 6'55

36 9’58 9’41 9'29 9'20 9'12 9'05 76 7’19 7’12 7'06 7'01 6'56 6'53

37 9’53 9’36 9'25 9'16 9'08 9'01 77 7’18 7’09 7'04 6'59 6'54 6'50

38 9’48 9’31 9'20 9'12 9'03 8'57

39 9’43 9’27 9'14 9'05 8'59 8'53

40 9’38 9’22 9'10 9'01 8'55 8'49

81

2000 m-es síkfutás (perc, mp.)

Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig.

Pontért

ék

7.

osztály 8.

osztály

9.

osztály

10.

osztály

11.

osztály

12.

osztály

Pontért

ék

7.

osztály 8.

osztály

9.

osztály

10.

osztály

11.

osztály

12.

osztál

y

1 18’03 17’55 17'47 17'39 17'31 17'23 41 10’58 10’55 10'52 10'49 10'46 10'43

2 17’47 17’39 17'31 17'23 17'16 17'01 42 10’52 10’49 10'46 10'43 10'40 10'37

3 17’31 17’23 17'16 17'01 16'54 16'47 43 10’46 10’43 10'40 10'37 10'34 10'32

4 17’16 17’01 16'54 16'47 16'40 16'33 44 10’40 10’37 10'34 10'32 10'29 10'26

5 16’54 16’47 16'40 16'33 16'26 16'20 45 10’34 10’32 10'29 10'26 10'23 10'21

6 16’40 16’33 16'26 16'20 16'13 16'06 46 10’29 10’26 10'23 10'21 10'18 10'15

7 16’26 16’20 16'13 16'06 16'00 15'54 47 10’23 10’21 10'18 10'15 10'13 10'10

8 16’13 16’06 16'00 15'54 15'47 15'41 48 10’18 10’15 10'13 10'10 10'08 10'05

9 16’00 15’54 15'47 15'41 15'35 15'23 49 10’10 10’08 10'08 10'05 10'00 9'58

10 15’47 15’41 15'35 15'23 15'17 15'11 50 10’05 10’03 10'00 9'58 9'55 9'53

11 15’35 15’23 15'17 15'11 15'06 15'00 51 10’00 9’58 9'55 9'53 9'50 9'48

12 15’17 15’11 15'06 15'00 14'54 14'49 52 9’55 9’53 9'50 9'48 9'45 9'43

13 15’06 15’00 14'54 14'49 14'43 14'38 53 9’50 9’48 9'45 9'43 9'41 9'38

14 14’54 14’49 14'43 14'38 14'33 14'27 54 9’45 9’43 9'41 9'38 9'36 9'34

15 14’43 14’38 14'33 14'27 14'22 14'17 55 9’41 9’38 9'36 9'34 9'31 9'27

16 14’33 14’27 14'22 14'17 14'12 14'07 56 9’34 9’31 9'29 9'27 9'25 9'22

17 14’22 14’17 14'12 14'07 14'02 13'57 57 9’29 9’27 9'25 9'22 9'20 9'18

18 14’12 14’07 14'02 13'57 13'52 13'48 58 9’25 9’22 9'20 9'18 9'16 9'14

19 14’02 13’57 13'52 13'48 13'43 13'38 59 9’20 9’18 9'16 9'14 9'12 9'10

20 13’52 13’48 13'43 13'38 13'34 13'29 60 9’16 9’14 9'12 9'10 9'08 9'05

21 13’38 13’34 13'29 13'24 13'20 13'16 61 9’12 9’10 9'08 9'05 9'03 9'01

22 13’29 13’24 13'20 13'16 13'11 13'07 62 9’08 9’05 9'03 9'01 8'59 8'57

23 13’20 13’16 13'11 13'07 13'03 12'58 63 9’01 8’59 8'57 8'55 8'53 8'51

24 13’11 13’07 13'03 12'58 12'54 12'50 64 8’57 8’55 8'53 8'51 8'49 8'47

25 13’03 12’58 12'54 12'50 12'46 12'38 65 8’53 8’51 8'49 8'47 8'46 8'44

26 12’54 12’50 12'46 12'38 12'34 12'30 66 8’49 8’47 8'46 8'44 8'42 8'40

27 12’46 12’38 12'34 12'30 12'26 12'22 67 8’46 8’44 8'42 8'40 8'38 8'36

28 12’34 12’30 12'26 12'22 12'18 12'11 68 8’42 8’40 8'38 8'36 8'34 8'32

29 12’26 12’22 12'18 12'11 12'07 12'04 69 8’38 8’36 8'34 8'32 8'31 8'29

30 12’18 12’15 12'07 12'04 12'00 11'56 70 8’32 8’31 8'29 8'27 8'25 8'23

31 12’11 12’07 12'04 11'56 11'53 11'49 71 8’29 8’27 8'25 8'23 8'22 8'20

32 12’04 12’00 11'56 11'53 11'49 11'46 72 8’25 8’23 8'22 8'20 8'18 8'17

33 11’56 11’53 11'49 11'46 11'42 11'36 73 8’22 8’20 8'18 8'17 8'15 8'13

34 11’46 11’42 11'39 11'36 11'32 11'29 74 8’18 8’17 8'15 8'13 8'11 8'10

35 11’39 11’36 11'32 11'29 11'26 11'19 75 8’15 8’13 8'11 8'10 8'08 8'06

36 11’32 11’29 11'26 11'19 11'16 11'13 76 8’11 8’10 8'08 8'06 8'05 8'03

37 11’26 11’19 11'16 11'13 11'10 11'07 77 8’06 8’05 8'03 8'02 8'00 7'58

38 11’16 11’13 11'10 11'07 11'04 11'01

39 11’10 11’07 11'04 11'01 10'58 10'55

40 11’04 11’01 10'58 10'55 10'52 10'49

82

1. Helyből távolugrás (m)

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) pontérték táblázat: 1-21 pontig.

Pontérték 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály

1 1,64 1,72 1,78 1,85 1,88 1,95 2 1,67 1,75 1,81 1,88 1,91 1,98 3 1,70 1,78 1,84 1,91 1,94 2,01 4 1,73 1,81 1,87 1,94 1,97 2,04 5 1,76 1,84 1,90 1,97 2,00 2,07 6 1,79 1,87 1,93 2,00 2,03 2,10 7 1,82 1,90 1,96 2,03 2,06 2,13 8 1,85 1,93 2,00 2,06 2,09 2,16 9 1,88 1,96 2,04 2,09 2,12 2,19 10 1,91 1,99 2,07 2,12 2,15 2,22 11 1,94 2,02 2,10 2,15 2,18 2,25 12 1,97 2,05 2,13 2,18 2,21 2,28 13 2,00 2,08 2,16 2,21 2,24 2,31 14 2,03 2,11 2,19 2,24 2,28 2,34 15 2,06 2,14 2,22 2,27 2,31 2,37 16 2,09 2,17 2,25 2,30 2,34 2,40 17 2,12 2,20 2,28 2,33 2,37 2,43 18 2,16 2,24 2,31 2,37 2,41 2,46 19 2,20 2,28 2,34 2,41 2,45 2,50 20 2,24 2,32 2,38 2,45 2,49 2,54 21 2,28 2,36 2,42 2,49 2,53 2,58

1. Helyből távolugrás (m)

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) pontérték táblázat: 1-21 pontig.

Pontérték 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály

1 1,43 1,47 1,51 1,55 1,56 1,58 2 1,45 1,50 1,54 1,58 1,59 1,61 3 1,48 1,53 1,57 1,61 1,62 1,64 4 1,51 1,56 1,60 1,64 1,65 1,67 5 1,54 1,59 1,63 1,67 1,68 1,70 6 1,57 1,62 1,66 1,70 1,71 1,73 7 1,60 1,65 1,69 1,73 1,74 1,76 8 1,63 1,68 1,72 1,76 1,77 1,79 9 1,66 1,71 1,74 1,79 1,80 1,82 10 1,69 1,74 1,77 1,83 1,84 1,85 11 1,72 1,77 1,80 1,86 1,87 1,89 12 1,74 1,80 1,83 1,89 1,90 1,93 13 1,77 1,84 1,86 1,93 1,94 1,97 14 1,80 1,87 1,89 1,97 1,98 2,00 15 1,83 1,90 1,92 2,01 2,02 2,04 16 1,87 1,94 1,96 2,04 2,05 2,07 17 1,91 1,98 2,00 2,07 2,08 2,10 18 1,95 2,02 2,04 2,10 2,11 2,13 19 1,99 2,05 2,08 2,13 2,14 2,16 20 2,03 2,08 2,12 2,16 2,17 2,19 21 2,07 2,11 2,15 2,19 2,20 2,22

83

2. Hasonfekvésből törzsemelés és - leengedés, folyamatosan (db)

Fiúk (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam: 4 perc

Pontérték

7.

osztály

8.

osztály

9.

osztály

10.

osztály

11.

osztály

12.

osztály

1 32 34 36 38 40 42

2 36 38 40 42 44 46

3 40 42 44 46 48 50

4 44 46 48 50 52 54

5 48 50 52 54 56 58

6 52 54 56 58 60 62

7 56 58 60 62 64 66

8 60 62 64 66 68 70

9 64 66 68 70 72 74

10 68 70 72 74 76 78

11 72 74 76 78 80 82

12 76 78 80 82 84 86

13 80 82 84 86 88 90

14 84 86 88 90 92 94

2. Hasonfekvésből törzsemelés és - leengedés, folyamatosan (db)

Lányok (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc

Pontérték

7.

osztály

8.

osztály

9.

osztály

10.

osztály

11.

osztály

12.

osztály

1 30 32 33 34 35 36

2 34 36 37 38 39 40

3 38 40 41 42 43 44

4 42 44 45 46 47 48

5 46 48 49 50 51 52

6 50 52 53 54 55 56

7 54 56 57 58 59 60

8 58 60 61 62 63 64

9 62 64 65 66 67 68

10 66 68 69 70 71 72

11 70 72 73 74 75 76

12 74 76 77 78 79 80

13 78 80 81 82 83 84

14 83 84 85 86 87 88

84

3. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan (db)

Fiúk (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc

Pontérték 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály

1 40 42 44 46 48 50

2 45 47 49 51 53 55

3 50 52 54 56 58 60

4 55 57 59 61 63 65

5 60 62 64 66 68 70

6 65 67 69 71 73 75

7 70 72 74 76 78 80

8 75 77 79 81 83 85

9 80 82 84 86 88 90

10 85 87 89 91 93 95

11 90 92 94 96 98 100

12 95 97 99 101 103 105

13 100 102 104 106 108 110

14 104 106 108 110 112 114

3. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan (db)

Lányok (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc

Pontérték 7. osztály 8. osztály 9. osztály

10.

osztály 11. osztály 12. osztály

1 36 38 40 42 44 46

2 40 42 44 46 48 50

3 45 47 49 51 53 55

4 50 52 54 56 58 60

5 55 57 59 61 63 65

6 60 62 64 66 68 70

7 65 67 69 71 73 75

8 70 72 74 76 78 80

9 75 77 79 81 83 85

10 80 82 84 86 88 90

11 85 87 89 91 93 95

12 90 92 94 96 98 100

13 95 97 99 101 103 105

14 100 102 104 106 108 110

85

4. fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan (db)

Fiúk (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc

Pontérték

7.

osztály

8.

osztály

9.

osztály

10.

osztály

11.

osztály

12.

osztály

1 17 19 21 23 25 27

2 19 21 23 25 27 29

3 21 23 25 27 29 31

4 23 25 27 29 31 33

5 25 27 29 31 33 35

6 27 29 31 33 35 37

7 29 31 33 35 37 39

8 31 33 35 37 39 41

9 33 35 37 39 41 43

10 35 37 39 41 43 45

11 37 39 41 43 45 47

12 38 40 42 44 46 48

13 39 41 43 45 47 49

14 40 42 44 46 48 50

4. fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan (db)

Lányok (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc

Pontérték

7.

osztály

8.

osztály

9.

osztály

10.

osztály

11.

osztály

12.

osztály

1 5 6 7 8 9 10

2 6 7 8 9 10 11

3 7 8 9 10 11 12

4 8 9 10 11 12 13

5 9 10 11 12 13 14

6 10 11 12 13 14 15

7 11 12 13 14 15 16

8 12 13 14 15 16 17

9 13 14 15 16 17 18

10 14 15 16 17 18 19

11 15 16 17 18 19 20

12 16 17 18 19 20 21

13 17 18 19 20 21 22

14 18 19 20 21 22 23

86

IGEN GYENGE

0-20 pont

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének

maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi

megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi

magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez,

közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő

szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a

gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések,

könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly

megterhelést jelent.

GYENGE

21-40 pont

Az egésznapi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek,

kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra nem

tudja kipihenni magát.

ELFOGADHATÓ

41-60 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységétől már ritkán fárad el, de a

tartós többletmunka már erősen igénybe veszi.

KÖZEPES

61-80 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészsége stabil

maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E

szint megtartásához is heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett

testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a

továbbiakban, (a későbbi élete folyamán). is törekedni kell legalább e

szint megtartására.

JÓ

81-100 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen

sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten

rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérők, amennyiben

élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az

alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez,

fejlesztéséhez).

KIVÁLÓ

101-120 pont

E szintet elérők, már fizikailag jól terelhetők, az általuk választott

sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhet el.

EXTRA

121-140 pont

Ha ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró

képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan

terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti,

hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres,

magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi

szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

Az élsportolók csak akkor tudnak a továbbiakban is versenyben

maradni, - egészség károsodás nélkül hosszantartó stabil magas

teljesítményt elérni, - a hazai és nemzetközi szinten – ha az általános

fizikai teherbíró-képességüket folyamatosan ezen a magas szinten

tartják.

87

2. 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladatok meghatározásakor több szempontot veszünk figyelembe:

- Szakszókincs használatának gyakoroltatását, megbecsültetését eredményezze.

- A tananyagok elmélyítésére adjon lehetőséget.

- Az alapvető ismeretanyagok rutinszerű használatát segítse elő.

- Kreatív gondolkodásra nevelő feladatokat választunk a tanulóknak.

Időnként az otthoni munkában is igyekszünk kutatómunkára, szélesebb

információgyűjtést igénylő feladatokat adni (pl. házi dolgozatok, kiselőadások). Ehhez a

szokásosnál nagyobb elkészítési időt javasolunk.

Az irodalom elsajátításához szükséges kötelező olvasmányok jegyzékét lehetőség az előző

tanév végén, vagy a tanév elején ismertetjük.

2. 8. A csoportbontások elvei, a pedagógusválasztás

Azokon az évfolyamokon és tagozatokon, ahol a magyar nyelv és irodalom, valamint a

matematika, informatika tantárgy oktatása csoportbontásban történik, a csoportok az

osztályok megfelezésével kerülnek kialakításra. Általános esetben a névsor a csoportbeosztás

alapja.

Az emelt szintű csoportokba a tanulók az Nkt. rendelkezései szerint jelentkeznek a 10.

évfolyam tanévének áprilisában. Ha több csoport is indul adott tantárgyból, lehetőség van a

pedagógus személyének megválasztására, de ez nem eredményezheti indokolatlanul nagy

létszámú csoport létrejöttét, illetve csoportlétszám 10 alá történő csökkenését. Ebben az

esetben a besorolás joga az intézményvezetőt illeti meg.

A pedagógusok megválasztásának személyi feltételei egyéb tantárgyakból nem állnak az

intézményben rendelkezésre.

2. 9. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

A. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a

szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott

tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.

B. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai

tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem

biztosítható valamennyi tanulónak.

88

C. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök ruházati és

más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre

fizetési kötelezettség hárul.

D. A tankönyvrendelés elkészítését iskolánk két pedagógusa a munkaközösségekkel együtt

koordinálja. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük:

a) pedagógusaink a tankönyvválasztásnál előnyben részesítik az Oktatási Államtitkárság által

kiadott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket;

b) azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben nem

lehet felvenni a tankönyvrendelésbe

c) tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely

megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók

rendszeresen használnak;

d) a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon

tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják,

egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni.

A következő tanévben szükséges taneszközökről a januárban szülői értekezleten szóban,

illetve az iskola aulájában elhelyezett listán írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató

található a kölcsönözhető tankönyvekről is illetve arról, hogy milyen feltételek mellett

kaphatnak támogatást (ingyenes hozzájutást) a tanulók a tankönyvek megvásárlásához.

2. 10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek

2. 10. 1. Alapfogalmak Mi az egészség?

- Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya

- Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz

- Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.

- Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más

közösségek)

Egészségnevelés:

A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység

kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja.

Egészségfejlesztés:

Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az

önsegítés feladatait, módszereit.

89

2. 10. 2. Az egészségnevelés célja: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során

növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy

megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a

szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre.

Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport

egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a

mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.

2. 10. 3. Az egészségnevelés alapelvei: - a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni

- tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység

- kiterjed minden tanulóra

- résztvevője az iskola minden dolgozója

- helyes cselekedésre serkentő

- segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását

- személyiség megerősítése

- csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)

- 3. Egészségnevelés, fejlesztés területei:

A. / Testi nevelés:

- személyi higiéné

- környezet higiéné

- környezetvédelem

- testnevelés- és sport - több mozgás

- egészséges táplálkozás

- balesetek megelőzése

- időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok

- megelőzésre nevelés

- biztonság igénye

- szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség, )

- életkorral járó biológiai sajátosságok

B. / Pszichohigiénés nevelés:

a./ Egészséges életvezetés

- napi és heti életritmus

90

- alvás, tanulás, munka, játék

- ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak

- fogyasztói szokások

- pozitív értékrend kialakítása

- a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása - belső harmónia

b./ Stresszelhárítás

- apróbb sikertelenség elviselése

- konfliktusok megoldása, problémamegoldás

- önismeret, éntudat

- dönteni tudás

c. / Deviancia megelőzése

- szenvedélybetegségek megelőzése

- dohányzás-, alkohol-, drogtagadás

- társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

d./ Érzelmi nevelés

- az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók

- érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni

- empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

C. /Szociális higiénés nevelés:

- a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása

- barátságok kialakítása

- kommunikáció fejlesztése

- kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása

- etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)

- szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése

- társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)

- társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség...) fontossága, előnyei

2. 10. 4 Az egészségnevelés színterei A. /Tanítási órákon

Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának

lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a

91

tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom

tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában

dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az

egészségnevelés fontosságát.

B/ Egészségnevelés a testnevelési órákon

Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna

bevezetése.

A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente egyszer)

Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy

felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

C/ Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon

Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó

ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel.

Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”,

Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon

beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását.

Az olyan káros szenvedélyek megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, beépítjük a

DADA-programot. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség

szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. A DADA-

programot a rendőrség szakembere tartja.

D/ Egészségnevelés tanórán kívül

a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés

- Védőnői ügyelet biztosítása;

- Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.);

- Egészségügyi felvilágosító előadások;

b. Versenyekre való felkészítés

Ajánlott versenyek:

- Sport: kézilabda, labdarúgás,

- Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós-nap

A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is

szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget.

c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon

A Vöröskereszttel ápolt jó kapcsolatok révén részt veszünk a Véradások szervezésében, a

mozgósításban.

92

d. Helyi kezdeményezések, témanapok

- Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés,

- Dohányzásmentes Világnap: filmvetítés, beszélgetés

- A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét 2-3 jeles nap

(Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja)

kapcsán az ügy fontosságára.

Ennek lehetséges módjai:

- helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten)

- faliújság

- vers, illetve novella pályázat

- felkért előadó

- helyi vetélkedő

- futóverseny stb.

2. 10. 5. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható

valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános

iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással,

célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem

igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre

serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi

testmozgásra

Célok, alapelvek

- Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon a tanuló

- Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést

kialakító gyakorlatok

- Minden testnevelés óra - testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő

adottságú tanulóknak is.

- Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása

- Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség

javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)

- A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal

(testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre

nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

93

A mindennapos testnevelés 2012. szeptember 1-jétől indul a 9. osztályban felmenő

rendszerben

A városi sportéletbe is bekapcsolódunk, tanulóink közül többen tagjai valamilyen

sportegyesületnek.

Az iskola a tanulók mindennapi testedzésének biztosítása érdekében a testnevelés órákon túl:

- Tömegsport órákat tart

- Iskolai sportkört működtet

2. 10. 6. Segítő kapcsolatok, partnerek - ifjúságvédelmi felelősök

- szülők, család

- iskolai szülői munkaközösség,

- iskolaorvos, háziorvos, védőnő

- gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

- rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai (DADA program)

- Magyar Vöröskereszt csoportja

- ANTSZ

- Országos programok koordinátorai

Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen,

egymást segítve és megerősítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében.

2. 10. 7. Az intézmény drogstratégiája

Napjaink iskolán kívüli körülményei egyre több veszélyt rejtenek a tanulók számára, ezért

egyre jobban oda kell figyelnünk a figyelmeztető jelekre, és ezáltal a drogprevencióra. A

harmonikus személyiségfejlődés része, hogy a gyermekek fel tudják dolgozni az iskolai és a

magánéletben felmerülő kudarcokat, képessé kell, hogy váljanak az antihumánus

szenvedélyek tudatos elhárítására, meg kell tanulniuk különböző elutasítási technikákat.

Iskolánk nevelési programja már korábban is tartalmazta ezeket a nevelési célokat, elsősorban

osztályfőnöki órák keretében foglalkoztunk a problémával. Tanórán kívül is igyekeztünk

olyan rendezvényeket tartani, melyek a tanulók személyiségfejlődését szolgálták.

(Egészségnap, iskolaorvos előadása)

A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egy-egy alkalomra.

Célunk:

94

Az egész iskola egészségnevelési rendszerébe beépíteni a szerfogyasztással kapcsolatos

egységes pedagógiai állásfoglalást és gyakorlatot. Rövid és hosszú távú célokat kell

megfogalmazni a Nemzeti Drogstratégia szellemében, ahol a cél a tudatosítás, esély az

egészséges életre és közvetítés a különféle színterek között, csökkenteni kell az iskolán

keresztül a pszichológiai, családi, kulturális és kortársközösségek kockázati tényezőit.

A Nemzeti Drogstratégiával összhangban, a következőkben látjuk a lehetőséget a prevencióra:

- információ átadása (tanár és tanuló részére egyaránt)

- érzelmi felkészítés (tanár és tanuló részére egyaránt)

- társas hatások (kortárs segítők képzése)

- integrált megközelítés (korosztályok szerint is)

- prevenciós programok

Hosszú távú célok:

Egy egészséges, produktív és biztonságos szféra kialakítása, ahol a fiatalok képessé válnak

arra, hogy az illegális drogokat a legális élvezeti szerekkel együtt elutasítsák. Ennek

megfelelően a drogmegelőzés célja, nem pusztán az illegális vagy legális drogok

használatának megelőzése, hanem az egészséges kiegyensúlyozott életforma megtalálása.

Középtávú célok:

A tantestület nevelési módszereinek gazdagítása, a kölcsönösen egymásra ható,

tapasztalatokra alapozott módszerekkel (tréningek szervezése). A tantestület

drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek bővítése (drogkoordinátori tevékenység,

előadások szervezése). A tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros

szenvedélyektől mentes életmód megalapozása.

Rövid távú célok:

A diákok folyamatos tájékoztatása (előadások és iskolaújság). Az iskola minden szereplője

részt vegyen a prevenció kialakításában. Továbbra is folytatjuk a drogmentes szabadidős

tevékenységek szervezését és a felvilágosító prevenciós munkát.

2. 10. 8. Az intézmény komplex mozgásprogramjának elemei:

1. Támogatjuk tanítványaink iskolába járása során, hogy kerékpárral, gyalog

közlekedjenek. Az inaktív közlekedési szokások jelentős mértékben befolyásolják a népesség

fizikai aktivitását. A kényelmes utazás lehetősége mellett az iskoláig való eljutás

biztonságossága (a szülői féltés) együttesen váltják ki a gyermekek jelentős részének inaktív

közlekedési szokásait.

95

2. . A tanórai szünetekben, illetve a délutáni időszakban az iskola elkülönített területein

(pl. iskolaudvar, aula) folyhatnak különböző mozgásos játékok, amely játékokat közvetlenül

három - négy tehetséges diák felügyeli és szervezi. A programot természetesen egy illetékes

pedagógus figyeli, és szükség esetén beavatkozik. A program hatékonyságát egyrészt a

kortársak szervező munkája, másrészt az egy időben több helyszínen zajló változatos

mozgáslehetőségek adják.

3. Lehetőséget nyújtunk valamennyi diáknak a tömegsportban, sportszakkörben,

sportkörben (ISK) való aktív részvételre, ezek szervezésénél tanulói, szülői igényeket is

figyelembe veszünk.

4. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak

sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos

tevékenység rendelünk, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett

tevékenységek kiemelt irányát határozza meg.

5. Együttműködünk a Krúdy Sportalapítvánnyal az intézményi mozgáslehetőségek

bővítésében, de városi sportegyesületekkel is kapcsolatot tartunk.

6. A tanulmányi kirándulások szervezése során törekedünk arra, hogy a programok egyik

központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. (gyalog- és

kerékpártúrázás)

7. Az osztályfőnöki órák foglalkozásain törekedünk az aktív életvitelre történő nevelés

széles spektrumú alkalmazására.

8. Hagyományainkban aktívan élő sportrendezvényeink: a Krúdyfeszt (családi sportnap,

április elején) illetve a 12 órás kosárlabda-mérkőzés (a DÖK koordinálásával februárban)

9. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a

szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára javaslatot készítünk.

10. A mindennapos testnevelés a mozgásprogramunk alapja, de a testnevelési

gyakorlatunk tartalmára vonatkozóan elmondható, hogy a testnevelési programunkban a nem

csak versenyszerű csapatsportágak dominálnak, mivel ezek elvehetik az időt az egyéb,

élethosszig űzhető mozgásformák, sportok megismerésétől. Célunk, hogy tanulóinkat ne

idegenítsük el a mozgástól.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves

munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

2. 10. 9. A környezeti nevelés alapelvei:

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok:

96

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános

szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának

kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés

környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.

A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek

megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat.

Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve

annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink

védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat.

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 30. és 31. §-a foglalkozik

az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, hogy elősegítse

az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való

kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető

szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat

nem lehet kötelezni.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése

szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a

tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka." A

társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási,

felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az

UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban

megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt - általunk 1995-ben ratifikált

biodiverzitás egyezmény - tette feladatunkká.

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455.

§-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a

Nemzeti Alaptanterv részét képezik.

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5

pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével.

Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21”

Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla

Nemzeti Programja ” 2002 kidolgozásához.

97

2. 10. 9. 1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Az iskolában a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak, ám

környezettudatos attitűd még nem hatja át kellően a nevelő-oktató munkát továbbá az iskolai

élet egyes részterületeit. A pedagógusok törekszenek az igényes környezet kialakítására. Ezt

bizonyítják az iskola épületének, tantermeinek állandó díszítése és környezetének ápolása.

2. 10. 9. 2. Erőforrások

Személyi erőforrások:

Tanárok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő

környezeti attitűd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a

környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges

együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő és a részfoglalkozású

szabadidő-szervező.

Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét.

Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a

környezeti neveléshez.

Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is

közvetít.

2. 10. 9. 3. Jövőkép, alapelvek, célok

Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása A bennünket körülvevő természeti

és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli

világunkban. Ezért iskolai oktató - nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink

érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük - és a világ globális problémái iránt.

Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért,

egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink

környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve

képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére.

2. 10. 9. 4. Hosszú távú környezeti nevelési célok

- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és

erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

98

rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra

nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása

- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári - egyéb közösségi -

felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

- ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni

az egészségügyi problémákat, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése

létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi

életre nevelés fejlesztése

- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

2. 10. 9. 5. Rövid távú célok és feladatok

- A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

- Természeti - épített - szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.

- Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák

megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság,

stb.)

- A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése.

- Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához

tartozó ismereteket.

- A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a

környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

2. 10. 9. 6. Kiemelt stratégiai céljaink

- Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos

ismeretek átadása.

- A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a

természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.

- Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható

fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

- Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek

felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése.

- Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés.

99

- A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése.

- A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel.

- A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges

magatartásra nevelés.

- Szelektív hulladékkezelésre szoktatás.

- A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése.

- A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés.

- A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása.

- A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése.

- Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.

Módszerek, tanulásszervezési formák:

- A tanítási órák klasszikus módszerei

- Kooperatív tanulási technikák

- Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos

tevékenységformák

2. 10. 9. 7. A környezeti nevelés színterei

- Tanítási órák

- Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidő-

szegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások

- Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok

- Iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyek

- ÖKO-hét

- Projektnapok iskolán kívüli helyszínei

2. 10. 9. 8. Környezeti nevelés a tanórákon

A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy

ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi

beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát"

szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség

szintje.

Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak:

biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi

meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát.

Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak

tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az

emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság

megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú

formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a

jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez

és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé

100

tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti

válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a

rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.

Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és gyakorlat (5-8.

évfolyam) tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát

létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be.

A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az

ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják

hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk

megőrzésének fontosságára.

A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának

megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.

2. 10. 9. 9. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon

Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos

magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra

része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába

foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet

megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből

fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom.

2. 10. 9. 10. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában

A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program,

az osztálykirándulás és szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal,

hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák

értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-

felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A

szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos

tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség-

és közösségfejlesztő hatású.

A kirándulások időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk.

2. 10. 9. 11. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt

A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek.

A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek

alkalmazásához.

Területei:

- Helyi környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok.

- Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek.

- Hagyományőrző programok.

- Táborok.

101

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

1. Környezettudatos

magatartás

elősegítése

Tudatformálás

ismeretekkel,

élményekkel.

Természetes

anyagokkal való

ismerkedés.

A környezettudatos

gondolkodás

alapjainak az

elsajátítása.

Természeti tárgyak,

dolgok, jelenségek

észlelése,

megfigyelése,

vizsgálata.

Cserepes növények

gondozása (öntözés,

tápoldatozás,

átültetés),

az iskola környékén

lévő fák, bokrok

ültetése, megfigyelése,

örökbefogadása,

ápolása.

Igény kialakítása az

esztétikus zöld

környezetre.

A természeti

környezet időbeli,

térbeli, működésbeli

változásainak

érzékelése, helyi,

térségi, globális

szinten.

Vízminőség- vizsgálat.

Zaj- és

levegőszennyezés

mérése az iskola

településén.

A káros környezeti

hatások tudatosítása.

A földrajzi táj és a

földrajzi környezet

alakulásának adott

szintű értelmezése.

A geológiai

tanösvények bejárása,

a terület botanikai,

zoológiai értékeinek

megismerése.

Ismerkedés a környék

természeti kincseivel.

A környezeti

problémák

természettudományos

megközelítésű

értelmezése.

Az erdőlátogatás

szabályainak ismerete.

A veszélyes

hulladékok

megismerése,

kezelésük szabályai.

A szelektív

hulladékgyűjtés

gyakorlatosítása.

Környezeti hatások és

történések közötti

kapcsolat meglátása.

Ok-okozati

összefüggések

felismerése.

A környezet

egészségünkre

gyakorolt hatásainak

ismerete.

A levegőt szennyező

források és a

szennyeződés

következményeinek

vizsgálata.

102

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

„E” számok,

élelmiszer

adalékanyagok

megismerése.

Mi van a Colában? –

élelmiszerek

vizsgálata.

Az egészséges

táplálkozás

megalapozása.

A természetes és

környezetbarát

anyagok

felhasználása.

Az újrahasznosítás

fogalmának,

hasznának ismerete.

Papírgyűjtés, szelektív

hulladékgyűjtés,

veszélyes

hulladékgyűjtők az

iskola településén.

Környezetbarát

anyagok

megismerése.

Az energia és az

anyagtakarékosság

fontosságának

ismerete.

Az áram és

víztakarékosság

lehetőségeinek

vizsgálata otthon és az

iskolában.

Energiatakarékossági

ismeretek szerzése.

Hulladékmentességre

törekvő szemlélet

kialakítása.

Környezetbarát

vásárlás.

Környezetbarát

csomagolási

ismeretek.

A „Zöld Napok”, azaz

a fontosabb

környezet- és

természetvédelmi

jeles napok ismerete.

Megemlékezés a

legfontosabb „Zöld

Napokról”

hagyományos

formában (pl. Föld

Napja) illetve projekt-

módszerrel (pl. a Víz

Világnapja).

A környezetvédelmi

napok tartalmának

jelentősége.

2. A környezetért

felelős

egészségorientált

életvitel

elősegítése

Felelős állampolgári

szerepekre való

felkészítés.

Környezetszennyezés

elhárítása, környezeti

problémák

felismerése.

Az Alaptörvény

környezet védelméről

szóló cikkeinek

értelmezése.

Helyi viszonyoknak

megfelelő környezeti

probléma kiválasztása,

helyi környezeti

gondok megismerése,

pályázatokon való

részvétellel.

A közvetlen

környezet

problémáinak

felismerése.

Praktikus

környezetvédelmi

ismeretek szerzése, a

háztartás

környezetbarát

működtetése.

„Zöldköznapi

praktikák”

megismerése lépésről

lépésre.

Háztartási praktikák

megismerése.

103

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

Felelős állampolgári

magatartás

kialakítása.

Tudatos

egészségmegőrzési

viselkedés.

A szűrővizsgálatok

fontosságának

ismerete.

Kerületi és iskolai

egészség- és

sportnapok szervezése.

A komplex intézményi

mozgásprogramban

szereplő feladatok

megvalósítása.

Az egészségmegőrzés

alapjainak a

kialakítása.

Állóképesség

fejlesztése.

Helyes életviteli

szokások kialakítása.

Szabad percek, órák

felhasználása.

Káros környezeti

hatások

elkerülésének,

kivédésének

technikái.

Túrák, hétvégi

kirándulások, erdei

iskolák.

A televíziózás káros

hatásainak vizsgálata.

Mibe ne csomagoljuk

uzsonnánkat?

Helyes napirend,

életviteli szokások

megismerése és

alkalmazása.

3. Környezettudatos

értékrend, „ökológiai

morál” kialakítása

Érzelmi

viszonyulások

alakítása, képessé

tenni az egyént a

másokkal való

együttműködésre.

Az élet tiszteletére

való nevelés.

Az állatok iránti

felelősség kialakítása,

az állattartás etikája.

Madáretető,

madárkalács készítése,

madáretetés

novembertől február

végéig.

Állatsimogató

A tudatos kisállat-

védelem kialakítása.

Megélhető vagy

elképzelhető

élethelyzetek

teremtése.

Látogatás

Állatkertben.

Az állatok életközeli

megismerése.

Gondolatok

befogadására és

kifejezésére való

nyitottság és képesség

fejlesztése.

A környezet esztétikai

felismerése iránti

igény kialakítása.

Az együttes

cselekvésekhez

szükséges sajátos

kommunikáció

fejlesztése.

Családi szerepek.

Helyzetgyakorlatok,

tanórai és tanórán

kívüli tevékenységek.

Az iskola esztétikai

képének közös

kialakítása.

Erdei iskola,

osztálykirándulás,

projektnapok, iskola

szintű programok

közös megvalósítása.

Szerepjátékok által a

különböző

élethelyzetek

megismerése.

104

A környezeti nevelés piramisa:

Zöld Napok tervezett időpontjai:

Március 22. A Víz Világnapja

Április 22. A Föld Napja

Május 10. Madarak és Fák Napja

Szeptember 23. Takarítási Világnap

Október 4. Az Állatok Világnapja

2. 10. 9. 12. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola

működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek

Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki

fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet

biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola

egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak.

Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen

hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során.

Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság, törekvés arra,

hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere

lehessen. Ez a nyitottság viszont – egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok

előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési

területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált

pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van.

Az iskola belső környezete

Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények

gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények

értékrend

ökológiai

morál

magatartásmód, életvitel

attitűdök, érzelmi vonatkozások

ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet

105

természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel,

hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen

környezetet is emberibbé teszi.

Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a

papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban

egyaránt.

A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes

karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket

(oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A

dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható.

A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi

felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi,

vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos.

Hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem

tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához.

Kommunikáció: faliújság, iskolarádió

Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását

biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az

iskolában, a kerületünkben, a fővárosban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről,

programokról.

2. 11. Az érettségi vizsgákra történő felkészítés

Intézményünkben az alábbi tantárgyakból szervezzük meg az emelt szintű érettségi vizsgákra

történő felkészítést:

- Magyar nyelv és irodalom

- Történelem és társadalmi ismeretek

- Idegen nyelvek (angol-, német- és francia nyelv)

- Biológia

- Kémia

- Fizika

- Informatika

A vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően jogosult jelentkezni érettségi vizsgára az a

tanuló, aki a helyi tantervben foglalt követelményeknek eleget tett, és a tantárgy

kerettantervben előírt utolsó évfolyamát elvégezte, belőle osztályzatot kapott. Teljesíti a

106

Társadalomismeret érettségi vizsgára bocsátás feltételeit az a tanuló, aki a „történelem,

társadalmi és állampolgári ismeretek” tantárgy 12. évfolyamát elvégezte.

A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témakörei magyar nyelv és irodalom tantárgyból

1. Életművek: Petőfi Sándor

2. Életművek: Arany János

3. Életművek: Ady Endre

4. Életművek: Babits Mihály

5. Életművek: Kosztolányi Dezső

6. Életművek: József Attila

7. Portrék: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, stb.

8. Látásmódok: Jókai Mór, Krúdy Gyula, Örkény István,stb.

9. A kortárs irodalomból: Szabó Magda, Kertész Imre, Esterházy Péter, stb.

10. Világirodalom: Homérosz, Dante, Boccaccio, stb.

11. Színház- és drámatörténet: Szophoklész, Shakespeare, Ibsen, Csehov, stb.

12. Az irodalom határterületei: Agatha Christie, Canon Doyle, Rejtő Jenő, stb.

1. Regionális kultúra

2. Ember és nyelv

3. Kommunikáció

4. Nyelvtörténet

5. Nyelv és társadalom

6. A nyelvi szintek

7. A szöveg

8. A retorika alapjai

9. Stílus és jelentés

A középszintű érettségi vizsga témakörei matematika tantárgyból

1. Halmazelmélet

2. Függvénytípusok, függvénytranszformációk

3. Oszthatóság, hatványozás

4. Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai, körei, ezek szerkesztése

5. Speciális négyszögek, ezek szerkesztése

6. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, szöveges egyenletek

7. Nevezetes szorzatok

8. Pithagotasz-tétel

9. Thalesz-tétel

10. Egybevágósági transzformációk

11. Vektorok

12. Medián, módusz, átlag

13. Kerületi és középponti szögek

14. Hegyesszögek szögfüggvényei

107

15. Gráfelmélet

16. Logaritmus fogalma, azonosságai

17. Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek

18. Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek

19. Szinusz és koszinusz-tétel

20. Koordináta-geometria

21. Számtani és mértani sorozatok, kamatos kamat számítás

22. Térfogat és felszínszámítás

Kémia

1. atomszerkezet

2. A periódusos rendszer

3. Kémiai kötések

4. Molekulák, összetett ionok

5. Anyagi halmazok

6. Egy és többkomponensű anyagi rendszerek

7. Kémiai átalakulások

8. Termokémia

9. Reakciókinetika

10. Kémiai egyensúly

11. A kémiai reakciók típusai

12. Elektrokémia

13. A hidrogén

14. Nemesgázok

15. Halogénelemek és vegyületeik

16. Az oxigéncsoport elemei és vegyületei

17. A nitrogéncsoport elemei és vegyületei

18. A széncsoport elemei és vegyületei

19. A fémek és vegyületeik

20. A szerves vegyületek általános jellemzői

21. A szénhidrogének

22. Halogéntartalmú szémhidrogének

23. Oxigéntartalmú szerves vegyületek

24. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

25. Szénhidrátok

26. Aminosavak és fehérjék

27. Nukleinsavak

28. Műanyagok

A középszintű érettségi vizsga témakörei fizika tantárgyból

1. Egyenes vonalú mozgások

2. Körmozgás

3. Pontszerű testek és pontrendszerek dinamikája

108

4. Testek egyensúlya

5. Mechanikai munka, energia

6. Bolygók mozgása

7. Folyadékok és gázok mechanikája

8. Elektrosztatika

9. Egyenáram

10. Hőtan: szilárd testek, folyadékok és gázok hőtágulása, állapotváltozása

11. A termodinamika főtételei

12. Halmazállapotok, halmazállapot-változások

13. Mechanikai rezgések és hullámok, hangtan

14. Elektromágneses indukció, váltóáram

15. Elektromágneses rezgés, elektromágneses hullám

16. Hullám- és sugároptika

17. Atomfizika I. – héjfizika

18. Atomfizika II. – magfizika

19. Csillagászat és asztrofizika

20. Környezetfizika

A középszintű érettségi vizsga témakörei földrajz tantárgyból

1. Térképi ismeretek

2. Kozmikus környezetünk

3. A geoszférák földrajza

4. A földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza

9. Európa regionális földrajza

10. Európán kívüli földrészek földrajza

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A középszintű érettségi vizsga témakörei Emberismeret és etika tantárgyból

1. Etikatörténet: Az ókori görög etika: Szókratész

2. Etikatörténet: Az ókori görög etika: Platón

3. Etikatörténet: Az ókori görög etika: Arisztotelész

4. Etikatörténet: Középkori etika

5. Etikatörténet: Középkori etika: Szent Ágoston

6. Etikatörténet: Újkori etika: Kant

7. A példaképek

8. Az önismeret-önértékelés-énkép szerepe a személyiségrajz kialakításában

9. Szülő-gyermek kapcsolat erkölcsi dilemmái

10. Családon belüli erőszak (család és társadalmi konfliktusok)

11. A párkapcsolat és a családi élet erkölcsi dilemmái

109

12. Manipuláció: Reklámok szerepe, média, manipulációs eljárások

13. A szólás szabadsága, a manipulált beszéd, a rágalmazó, a gyűlölködtető beszéd

14. A tudomány etikai felelőssége

15. A hazaszeretethez való hozzáállás, annak erkölcsi megítélései

16. Klónozás

17. Abortusz

18. Eutanázia-vita

19. Pazarló gazdálkodás, az életminőség luxusa

20. Ember – állat kapcsolatának etikai kérdései

21. A férfi és a női szerepek változása a társadalomban, a feminizmus tükrében

22. Energiatakarékosság

A középszintű érettségi vizsga témakörei német nyelv tantárgyból - I. Önálló

témakifejtés

1. Személyes vonatkozások, család (Familie)

2. Ember és társadalom (Mensch und Gesellschaft)

3. Környezetünk (Unsere Umgebung undUmwelt)

4. Iskola (Die Schule)

5. A munka világa (Arbeitswelt)

6. Életmód (Lebensweise)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás (Freizeit, Kultur, Spaß)

8. Utazás, turizmus (Reisen, Turismus)

9. Tudomány és technika (Wissenschat und Technik)

II. Szerepjáték

1. Személyes vonatkozások, család (Familie)

2. Ember és társadalom (Mensch und Gesellschaft)

3. Környezetünk (Unsere Umgebung undUmwelt)

4. Iskola (Die Schule)

5. A munka világa (Arbeitswelt)

6. Életmód (Lebensweise)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás (Freizeit, Kultur, Spaß)

8. Utazás, turizmus (Reisen, Turismus)

9. Tudomány és technika (Wissenschat und Technik)

A középszintű érettségi vizsga témakörei biológia tantárgyból

1. A biológia tudománya

2. Az élet jellemzői

3. Fizikai, kémiai alapismeretek

4. Szervetlen és szerves alkotóelemek

5. Az anyagcsere folyamatai

6. Sejtalkotók

7. Nem sejtes rendszerek

110

8. Önálló sejtek

9. Többsejtűség

10. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

11. Homeosztázis

12. Kültakaró

13. A mozgás

14. A táplálkozás

15. A légzés

16. Az anyagszállítás

17. A kiválasztás

18. A szabályozás

19. Szaporodás és egyedfejlődés

20. Populáció

21. Életközösségek

22. Bioszféra

23. Ökoszisztéma

24. Környezet és természetvédelem

25. Molekuláris genetika

26. Mendeli genetika

27. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

28. A bioszféra evolúciója

111

2. 12. Az osztályozóvizsgák témakörei

II. a vizsga témakörei

hatosztályos tagozat általános

tagozat

emelt szintű

matematika

tagozat

emelt szintű

komplex biológia-

kémia tagozat

7. évfolyam

- Az őskor és az ókori Kelet

- Az ókori Hellász

- Az ókori Róma

- - -

Osztályozóvizsga történelem tantárgyból

I. A vizsga részei:

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás

határideje:

Írásbeli

vizsga 45 perc 50 pont

részei:

rövid választ

igénylő

tesztfeladatok

történelmi atlasz nem nyilvános -

rövid esszé,

források alapján helyesírási szótár nem nyilvános -

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás

határideje:

Szóbeli

vizsga 15 perc 25 pont

részei: tétel kifejtése,

források alapján történelmi atlasz

nyilvános

témakörök

A vizsga előtt

legalább 60

nappal

112

8. évfolyam

- A középkor

- A magyar őstörténet és az Árpádok kora

- Magyarország története a vegyesházi

királyok korában

- - -

9. évfolyam

- A világ és Európa a kora újkorban

- Magyarország a kora újkorban

- A felvilágosodás kora

- Az őskor és az ókori Kelet

- Az ókori Hellász

- Az ókori Róma

- A középkor

- A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

10. évfolyam

- Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus

Magyarországon

- A forradalmak és a Szent Szövetség kora

- A polgárosodás kora, forradalom és

szabadságharc Magyarországon

- Nemzetállamok kialakulása. Magyarország

története a szabadságharc leverésétől a

kiegyezés megkötéséig

- A világ és Európa a kora újkorban

- Magyarország a kora újkorban

- Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás

kora

- Az újjáépítés kora Magyarországon

- Reformkor, forradalom és szabadságharc

Magyarországon

11. évfolyam

- A nemzetállamok kialakulása és a birodalmi politika kora

- A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

- Az első világháború és következményei

- Európa és a világ a két világháború között

- Magyarország a két világháború között

- A második világháború

12. évfolyam

- Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

- Magyarország 1945–1956 között

- A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

- A Kádár-korszak

- Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

- A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

- Társadalmi ismeretek

- Állampolgári ismeretek

- Pénzügyi és gazdasági kultúra

- Munkavállalás

Osztályozóvizsga magyar nyelv és irodalom tantárgyból

I. A vizsga részei:

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Írásbeli

vizsga 2x45 perc 100 pont

részei: szövegértés 45 perc 40 pont Akadémiai

helyesírási szótár nem nyilvános -

szövegalkotás 45 perc 60 pont

Akadémiai

helyesírási szótár,

szövegforrás

nem nyilvános -

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

113

Szóbeli

vizsga pl. 20 perc 50 pont

részei: magyar

irodalom 10 perc 25 pont szövegforrások

nyilvános

témakörök

A vizsga előtt

legalább 60

nappal

nyelvi

feladatok 10 perc 25 pont -

nyilvános

témakörök

A vizsga előtt

legalább 60

nappal

II. a vizsga témakörei: magyar irodalom

hatosztályos

tagozat

általános

tagozat

emelt szintű

matematika

tagozat

emelt szintű

komplex biológia-

kémia tagozat

Emelt szintű

csoport

7. évfolyam

műnemek,

műfajok,

korstílusok

8. évfolyam

műnemek,

műfajok,

korstílusok

9. évfolyam műnemek, műfajok, az ókor irodalmából, a középkor irodalmából, a

reneszánsz korstílus, a barokk

10. évfolyam a felvilágosodás irodalmából, a romantika irodalma

11. évfolyam A klasszikus modernség irodalmából

12. évfolyam A XX. század második felének irodalma, napjaink irodalma

II. a vizsga témakörei: magyar nyelvtan

hatosztályos

tagozat általános tagozat

emelt szintű

matematika

tagozat

emelt szintű

komplex biológia-

kémia tagozat

Emelt

szintű

csoport

7. évfolyam Leíró nyelvtan

szövegértés

8. évfolyam Leíró nyelvtan

szövegértés

9. évfolyam Kommunikáció, leíró nyelvtan, szövegtan

10. évfolyam Jelentéstan, szövegtan, retorika

11. évfolyam Stilisztika

12. évfolyam Nyelvtörténet

114

Osztályozóvizsga matematika tantárgyból

I. A vizsga részei:

időtartama: elérhető

pontszám: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Írásbeli

vizsga 45 perc 100%

részei: számítási feladatok

megoldása nem nyilvános -

II. a vizsga témakörei

hatosztályos tagozat általános tagozat emelt szintű komplex biológia-

kémia tagozat

7. évfolyam

halmazelmélet,

függvénytípusok, oszthatóság,

hatványozás, háromszögek

nevezetes vonalai, pontjai,

körei, speciális négyszögek,

ezek szerkesztése

8. évfolyam

elsőfokú egyenletek,

egyenletrendszerek,

egyenlőtlenségek, Szöveges

egyenletek, nevezetes

szorzatok, Pithagotasz-tétel,

Thalesz-tétel, egybevágósági

transzformációk, vektorok,

medián, módusz, átlag

9. évfolyam

kombinatorika, négyzetgyök

azonosságai, algebrai

törtek,másodfokú egyenletek,

egyenletrendszerek,

egyenlőtlenségek, szöveges

feladatok, hasonlósági

transzformációk

Halmazok, hatványok,

négyzetgyök, elsőfokú

egyenletek, egyenlőtlenségek,

egyenletrendszerek,

függvények, kombinatorika,

egybevágósági

transzformációk, oszthatóság

Halmazok, függvények, algebrai

kifejezések, elsőfokú egyenletek,

egyenlőtlenségek, számelmélet,

geometriai alapismeretek,

egybevágósági transzformációk

10.

évfolyam

függvénytranszformációk,

kerületi és középponti szögek,

hegyesszögek szögfüggvényei

Másodfokú egyenletek,

egyenlőtlenségek,

egyenletrendszerek,

négyzetgyökös egyenletek,

hegyes szögek szögfüggvényei,

hasonlóság, valószínűség, n-

dik gyök

Négyzetgyök, n-edik gyök,

másodfokú egyenletek,

egyenlőtlenségek,

szögfüggvények, forgásszögek

szögfüggvényei, hasonlóság,

arányossági tételek a

geometriában, kombinatórika,

valószínűségszámítás

11.

évfolyam

gráfelmélet, logaritmus

fogalma, azonosságai,

exponenciális és logaritmikus

egyenletek,

egyenletrendszerek,

egyenlőtlenségek,

trigonometrikus egyenletek,

egyenlőtlenségek, szinusz és

koszinusz-tétel, koordináta-

geometria

Exponenciális és logaritmikus

egyenletek, egyenlőtlenségek,

egyenletrendszerek, koordináta

geometria, trigonometrikus

egyenletek, sin-tétel, cos-tétel,

valószínűségszámítás

Kombinatórika, gráfelmélet,

exponenciális egyenletek,

egyenlőtlenségek, logaritmikus

egyenletek, egyenlőtlenségek,

szinusztétel, koszinusztétel,

vektorok, egyenes egyenlete, kör

egyenlete, valószínűségszámítás

12.

évfolyam

számtani és mértani sorozatok,

kamatos kamat számítás,

térfogat és felszínszámítás

Számtani, mértani sorozatok,

térgeometria

Számtani, mértani sorozatok,

kamatos kamat, térgeometria,

rendszerező ismétlés

115

emelt szintű matematika tagozat

9. évfolyam

Halmazműveletek. Logikai műveletek. Számhalmazok. Számok tizedes tört alakja. Számok

normálalakja A négyzetgyökvonás azonosságai. Nevezetes azonosságok. Azonos átalakítások:

műveletek polinomokkal, algebrai törtekkel. Osztó, többszörös, oszthatóság, oszthatósági

szabályok. Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. A számelmélet alaptétele.

Diophantoszi egyenletek. Elsőfokú egyenletek. Elsőfokú egyenlettel megoldható szöveges

feladatok. Törtes egyenletek, egyenlőtlenségek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Elsőfokú

egyenletrendszerek. Egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok. Elsőfokú

egyenlőtlenségek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszer. Másodfokú függvények vizsgálata.

Szélsőérték-feladatok.

Másodfokú egyenletek. Másodfokúra visszavezethető egyenletek. Másodfokú egyenlettel

megoldható szöveges feladatok. Másodfokú egyenlőtlenségek Másodfokú egyenletrendszer.

Másodfokú egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok.

Geometriai alapfogalmak. Térelemek; kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Sokszögek

szögösszege, átlók száma.Nevezetes ponthalmazok Egyenlőtlenséggel meghatározott

ponthalmazok.Ponthalmazok a koordinátasíkon. Háromszög beírt, körülírt, hozzáírt

körei.Háromszög további nevezetes vonalai. Pitagorasz tétele és a tétel megfordítása.Thalész

tétele és a tétel megfordítása

Egybevágósági transzformációk . Tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, forgatás, eltolás, Az

egybevágóság fogalma.Alakzatok egybevágósága.A háromszögek egybevágóságának

alapesetei.Műveletek vektorokkal:Összeadás, kivonás, számmal való szorzás.Vektorfelbontás

tétele.Vektor koordinátái.

Függvény fogalma,tulajdonságai. Lineáris függvények. Másodfokú függvények.

Hatványfüggvények. Abszolútérték-függvény

Gyökfüggvények.Fordított arányosság, elsőfokú törtfüggvény. Fordított arányosság, elsőfokú

törtfüggvény Függvénytranszformációk.

10. évfolyam

Kombinatorika. Permutáció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Variáció – ismétlés nélkül és

ismétléssel. Kombináció – ismétlés nélkül. Kombinatorikus geometriai feladatok. Gráfok: néhány

probléma ábrázolása gráfokkal.

n-edik gyök fogalma, műveletei. Gyökös egyenletek. Kerületi, középponti szögek. Kerületi

szögek tétele. Húrnégyszögek tétele. A párhuzamos szelők tétele (bizonyítás nélkül) és

megfordítása, következmények. Szögfelező tétel. A középpontos hasonlóság fogalma és

tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció fogalma és tulajdonságai. A háromszögek

hasonlóságának alapesetei.

A sokszögek hasonlósága. A hasonló síkidomok területének aránya. A hasonló testek felszínének

és térfogatának aránya.

Magasságtétel, befogótétel. Körhöz húzott érintő- és szelőszakaszok tétele

A hegyesszögek szögfüggvényei. Pótszögek szögfüggvényei. Összefüggések egy hegyesszög

szögfüggvényei között. Nevezetes szögek szögfüggvényei. A szögfüggvények általános

értelmezése. Szögfüggvények közötti összefüggések. A trigonometrikus függvények. A

trigonometrikus függvények transzformáltjai, függvényvizsgálat. Addíciós tételek.

Háromszögekre vonatkozó feladatok addíciós tételekkel.. Trigonometrikus egyenletek.

Trigonometrikus egyenlőtlenségek

A racionális kitevőjű hatványok, a hatványozás azonosságai. Az exponenciális függvény.

Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek.. Számolás 10 hatványaival, 2 hatványaival. A

logaritmus fogalma, azonosságai. Szorzat, hányados, hatvány logaritmusa, áttérés más alapú

logaritmusra. A logaritmusfüggvény. Logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek

Nevezetes egyenlőtlenségek, szélsőérték-feladatok elemi megoldása.

Adatok rendezése, osztályokba sorolása, táblázatba rendezése, ábrázolása. Adathalmazok

jellemzői: terjedelem, átlag, medián, módusz, szórás. .Esemény, biztos esemény, lehetetlen

esemény, komplementer esemény. Egyszerűbb események valószínűsége.

Klasszikus valószínűségi modell.. A valószínűség meghatározása kombinatorikus eszközökkel.

11. évfolyam

Kombinatorika: Permutáció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Variáció – ismétlés nélkül és

ismétléssel. Kombináció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Binomiális együtthatók,

tulajdonságaik. Pascal-háromszög és tulajdonságai. Binomiális tétel.

Gráfelméleti alapfogalmak: csúcs, él, fokszám, egyszerű gráf, összefüggő gráf, komplementer

gráf, fagráf, kör, teljes gráf).

Gráfokra, éleikre, csúcsok fokszámaira vonatkozó egyszerű tételek. Gráfok alkalmazása

116

leszámolásos feladatokban

Direkt, indirekt bizonyítás, logikai szita formula, skatulya elv, teljes indukció.

Két vektor skaláris szorzata. A háromszög területének kifejezése két oldal és a közbezárt szög

segítségével. A háromszög egy oldalának kifejezése a köré írt kör sugara és szemközti szög

segítségével. Szinusztétel. Koszinusztétel.

A helyvektor és a szabadvektor. Vektor abszolútértékének kiszámítása. Két pont távolságának

kiszámítása. Két vektor hajlásszöge.

Szakasz osztópontjának koordinátái A háromszög súlypontjának koordinátái Az egyenes

egyenletei Két egyenes párhuzamosságának és merőlegességének a feltétele. Két egyenes

metszéspontja. Két egyenes szöge. A kör egyenlete

Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintőjének egyenlete. Két kör közös pontjainak

meghatározása. A parabola tengelyponti egyenlete. A parabola és a másodfokú függvény. A

parabola és az egyenes kölcsönös helyzete.

A sorozat fogalma, megadása, ábrázolása. Számtani sorozat. A számtani sorozat n-edik tagja. A

számtani sorozat első n tagjának összege. A mértani sorozat n-edik tagja. A mértani sorozat első

n tagjának összege. Gyakorlati alkalmazások – kamatos kamat számítása. Sorozatok

konvergenciája. A határérték szemléletes és pontos definíciói. Műveletek konvergens

sorozatokkal. Konvergens és divergens sorozatok. Konvergens sorozatok tulajdonságai. Végtelen

mértani sor. Szakaszos végtelen tizedes tört átváltása. Függvények véges helyen vett véges; véges

helyen vett végtelen; végtelenben vett véges; végtelenben vett végtelen határértéke. A

függvények folytonossága. Példák folytonos és nem folytonos függvényekre. A folytonosság

definíciói.

A differenciálhatóság fogalma. A különbségi hányados függvény, a differenciálhányados

(derivált), a deriváltfüggvény. Alapfüggvények deriváltja: Műveletek differenciálható

függvényekkel. A függvény tulajdonságai és a derivált kapcsolata

Konvexitás vizsgálata deriválással Függvényvizsgálat differenciálszámítással Gyakorlati jellegű

szélsőérték-feladatok megoldása.

A differenciálszámítás és az elemi módszerek összevetése

Statisztikai mintavétel. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. Számsokaságok jellemzése:

átlag, medián, módusz, szórás.

Eseményalgebra. Klasszikus valószínűségi modell. Események összegének, szorzatának,

komplementerének valószínűsége.

Kizáró események, független események valószínűsége. Feltételes valószínűség. A teljes

valószínűség tétele, Bayes-tétel.

Geometriai valószínűség Binomiális eloszlás, hipergeometriai eloszlás: várható érték, szórás.

Geometriai valószínűség.

12. évfolyam

A területszámítás alapelvei. Területszámítási módszerek alkalmazása A térfogatszámítás

alapelvei. Ttérfogatszámítás :csonkagúla térfogata, gúla térfogata, érintőpoliéderek térfogata.

Alakzatok felszíne, hálója. Csonkakúp felszíne. Gömb felszíne.

A határozott integrál fogalma. A határozott integrál és a terület-előjeles terület A határozott

integrál tulajdonságai Az integrál mint a felső határ függvénye. A primitív függvény fogalma A

primitív függvények halmaza – a határozatlan integrál: hatványfüggvény, polinomfüggvény,

trigonometrikus függvények, A Newton Leibniz-tétel. Integrálási módszerek:

Az integrálszámítás alkalmazása matematikai és fizikai problémákra. Két függvénygörbe közötti

terület meghatározása.

Forgástest térfogatának meghatározása. Henger, kúp, csonkakúp, gömb, gömbszelet térfogata.

A négy tanév anyagát átfogó, rendszerező, több témakört érintő összetett feladatok.

Osztályozóvizsga földrajz tantárgyból

I. A vizsga részei:

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Írásbeli

vizsga 45 perc 50 pont

117

részei: rövid választ

igénylő feladatok nem nyilvános -

Esszéfeladatok földrajzi atlasz nem nyilvános -

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Szóbeli

vizsga 15 perc 25 pont

részei: tétel kifejtése földrajzi atlasz nyilvános

témakörök

A vizsga előtt

legalább 60

nappal

II. a vizsga témakörei

hatosztályos tagozat általános

tagozat

emelt szintű

matematika tagozat

emelt szintű komplex

biológia-kémia tagozat

7.

évfolyam

1, A szilárd Föld anyagai és

folyamatai

2, A földrajzi övezetesség alapjai

3, Gazdasági alapismeretek

4, Ázsia földrajza

5, Ausztrália, a sarkvidékek és az

óceánok földrajza

- - -

8.

évfolyam

1, Afrika és Amerika földrajza

2, Európa általános földrajza

3, Észak- és Mediterrán-Európa

földrajza

4, Atlanti-Európa földrajza

5, Kelet- és Közép-Európa

földrajza

6, A Kárpát-medencevidék

földrajza

7, A hazánkkal szomszédos

országok földrajza

8, Magyarország természeti és

kulturális értékei

9, Magyarország

társadalomföldrajza

- - -

9.

évfolyam

1, A Föld kozmikus környezete

2, A földi tér ábrázolása

3, A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

4, A légkör földrajza

5, A vízburok földrajza

6, A földrajzi övezetesség

7, Társadalmi folyamatok a 21. század elején

10.

évfolyam

1, A világgazdaság jellemző folyamatai

2, Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

3, A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

4, Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

5, Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

118

Osztályozóvizsga angol nyelv tantárgyból

I. A vizsga részei:

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Írásbeli

vizsga 45 perc 50 pont -

részei: Olvasott

szöveg értése nincs nem nyilvános -

Fogalmazás

vagy levélírás nincs nem nyilvános -

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Szóbeli

vizsga 35 perc 50 pont

részei: társalgás,

téma kifejtése 15 perc 25 pont

nyilvános

témakörök

A vizsga előtt

legalább 60 nappal

hallott szöveg

értése 20 perc 25 pont CD lejátszó

II. a vizsga témakörei

hatosztályos

tagozat általános tagozat

emelt szintű

matematika/komplex

biológia-kémia tagozat

haladó csoport

emelt szintű matematika/

komplex biológia-kémia

tagozat kezdő csoport

7.

évfolyam

1.Friends

2.Personality

3.Around town

4. Going Places

5. History

6. Telling Stories

7. Healthy Living

8.Sport

9. Holidays

10.Cultures

11.Image

12.Celebrities

13.Volunteers

14.Shopping

15.Computers

16.Space

17. Readings

- - -

119

8.

évfolyam

1.Lifestyles

2.Homes

3. Heroes

4.Challenge

5.Celebration

6.Food

7. Money

8. Gadgets

9.Communication

10.The Web

11. The Sea

12. Mountains

13. Dance

14. Music

15.Pictures

16. Buildings

- - -

9.

évfolyam

1. Adventure

2. Stories

3.Travel

4.The Media

5.Advertising

6. People

7. Learning

8. Carriers

9.Culture Shock

10.Civilization

11.Readings

1.Lifestyles

2.Homes

3. Heroes

4.Challenge

5.Celebration

6.Food

7. Money

8. Gadgets

9.Communication

10.The Web

11. The Sea

12. Mountains

13. Dance

14. Music

15.Pictures

16. Buildings

1.Lifestyles

2.Homes

3. Heroes

4.Challenge

5.Celebration

6.Food

7. Money

8. Gadgets

9.Communication

10.The Web

11. The Sea

12. Mountains

13. Dance

14. Music

1.Friends

2.Personality

3.Around town

4. Going Places

5. History

6. Telling Stories

7. Healthy Living

8.Sport

9. Holidays

10.Cultures

11.Image

12.Celebrities

13.Volunteers

14.Shopping

10.

évfolyam

1.Identity

2. Laughter

3.Style

4.Beauty

5. New Frontiers

6. Soft Machine

7. Journeys

8. Global Issues

9. Society

10. Conflict

11. Readings

1. Adventure

2. Stories

3.Travel

4.The Media

5.Advertising

6. People

7. Learning

8. Carriers

9.Culture Shock

10.Civilization

11.Readings

1.Pictures

2. Buildings

3. Adventure

4. Stories

5Travel

6.The Media

7.Advertising

8. People

9. Learning

10. Carriers

11.Culture Shock

12.Civilization

13.Readings

1.Computers

2.Space

3.Lifestyles

4.Homes

5. Heroes

6.Challenge

7.Celebration

8.Food

9. Money

10. Gadgets

11.Communication

12.The Web

13. The Sea

14. Mountains

120

11.

évfolyam

1. Pleased to meet

you

2. Is it art?

3. Our changing

world

4. Coming of age

5. Live to eat

6. Sounds around

us

7. Calm down

8. Getting around

1.Identity

2. Laughter

3.Style

4.Beauty

5. New Frontiers

6. Soft Machine

7. Journeys

8. Global Issues

9. Society

10. Conflict

11. Readings

1. Dance

2. Music

3.Pictures

4. Buildings

5. Adventure

6. Stories

8.Travel

9.The Media

10.Advertising

11. People

12. Learning

13. Carriers

14.Culture Shock

15.Civilization

16.Readings

12.

évfolyam

1. Media truths

2. Beyond belief

3. Right or wrong

4. Different?

5. People

6. Home

7. School

8. Work

9. Family and

social life

10. Food/shopping

and services

11. Travelling and

tourism

12. Culture

13. Health/ sport

14. Science and

technology

15. Nature and

environment

16. State and

society

1. People

2. Home

3. School

4. Work

5. Family and social life

6. Food/shopping and services

7. Travelling and tourism

8. Culture

9. Health/ sport

10. Science and technology

11. Nature and environment

12. State and society

1. People, family and

social life

2. Home

3. School

4. Work

5. Food

6. Shopping and services

7. Travelling and tourism

8. Culture and freetime

9. Sport

10. Health

11. Nature and

environment

12. Science and technology

Osztályozóvizsga német nyelv tantárgyból

I. A vizsga részei:

részei: időtartam: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás

határideje:

Írásbeli

vizsga

45 perc +30

perc 50+25 pont

Nyelvhelyesség 15 pont nincs nem

nyilvános

Olvasásértés 15 pont nincs nem

nyilvános

Irányított

fogalmazás 20 pont nincs

nem

nyilvános

hallott szöveg

értése 30 perc 25 pont CD lejátszó

nem

nyilvános

121

időtartama: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás

határideje:

Szóbeli

vizsga pl. 15 perc

részei:

Bevezető

általános

kérdések

2-3 perc nincs nem

nyilvános -

Szerepjáték 3-4 perc nincs nem

nyilvános -

Önálló

témakifejtés 5-8 perc nincs

nyílvános

tételek

A vizsga előtt

legalább 60

nappal

II. a vizsga témakörei

Haladó nyelv Kezdő nyelv Hatosztályos haladó nyelv

7.

évfolyam

1. Ich und meine Familie

2. Wetter, Jahreszeiten

3. Sehenswürdigkeiten in

Deutschland

4. Das Handy, ein Handy

kaufen

5. Mode, Kleidungsstücke,

Kleider kaufen

6. Unterkunftsmöglichkeiten

7. Essgewohnheiten,

internationale Spezalitäten

8. Freizeit, Hobby

9. Tagesprogramm

10. Ferien, Urlaubmachen

8.

évfolyam

1. Wohnung,

Wohnmöglichkeiten

2. Internet, E-Mail schreiben

3. Sprachen lernen,

Sprachschule

4. Potsdam

5. Verkehr, Öffentliche

Verkehrsmittel, Schulweg,

Auf dem Flughafen

6. Meine Schule, Noten

7. Ein Ferienjob,

Berufe

8. Krankheiten, Beim Arzt

9. Clown-Doktoren

10. Gesunde Ernährung

122

9.

évfolyam

1. Ich und meine Familie

2. Wetter, Jahreszeiten

3. Sehenswürdigkeiten in

Deutschland

4. Das Handy, ein Handy

kaufen

5. Mode, Kleidungsstücke,

Kleider kaufen

6. Unterkunftsmöglichkeiten

7. Essgewohnheiten,

internationale Spezalitäten

8. Freizeit, Hobby

9. Tagesprogramm

10. Ferien, Urlaubmachen

1. Ich und meine Familie

2. Wetter, Jahreszeiten

3. Sehenswürdigkeiten in

Deutschland

4. Das Handy, ein Handy

kaufen

5. Mode, Kleidungsstücke,

Kleider kaufen

6. Unterkunftsmöglichkeiten

7. Die Pension Eck

8. Lebensmittel kaufen auf dem

Markt

9. Essgewohnheiten,

10. Internationale Spezalitäten

1. Sport

2. Extremsport

3. Reise

4. München,

5. Sprachreise

6. Wetter

7. In der Stadt

8. Auf dem Lande

9. Haustiere

10. Familienfeste

11. Party, Geburtstagsparty

12. Feste, Feiertage

13. Einkaufen, Online-Kauf

14. In der Bank,

15. Auf der Post

10.

évfolyam

1. Wohnung,

Wohnmöglichkeiten

2. Internet, E-Mail schreiben

3. Sprachen lernen,

Sprachschule

4. Potsdam

5. Verkehr, Öffentliche

Verkehrsmittel, Schulweg,

Auf dem Flughafen

6. Meine Schule, Noten

7. Ein Ferienjob,

Berufe

8. Krankheiten, Beim Arzt

9. Clown-Doktoren

10. Gesunde Ernährung

1. Freizeit, Hobby

2. Tagesprogramm

3. Ferien, Urlaubmachen

4. Wohnung,

5. Wohnmöglichkeiten

6. Internet, E-Mail schreiben

7. Sprachen lernen,

Sprachschule

8. Potsdam

9. Verkehr, Öffentliche

Verkehrsmittel, Schulweg,

10. Auf dem Flughafen

1. Handy

2. Fernsehen

3. Familienmitglieder

beschreiben,

4. Einzelkinder

5. Abitur,

6. Studieren

7. Auto fahren

8. Umweltschutz

9. Familienmodelle

10. Frauenrolle – Männerrolle

11. Generationskonflikte

12. Hotel Mama

13. Mode

14. Schuluniform

15. Werbungen

11.

évfolyam

1. Sport

2. Extremsport

3. Reise

4. München,

5. Sprachreise

6. Wetter

7. In der Stadt

8. Auf dem Lande

9. Haustiere

10. Familienfeste

11. Party, Geburtstagsparty

12. Feste, Feiertage

13. Einkaufen, Online-Kauf

14. In der Bank,

15. Auf der Post

1. Meine Schule, Noten

2. Ein Ferienjob,

3. Berufe

4. Krankheiten, Beim Arzt

5. Clown-Doktoren

6. Sport,Extremsport

7. Reise

8. München,

9. Sprachreise

10. Wetter

11. In der Stadt - Auf dem

Lande

12. Haustiere

13. Familienfeste

14. Party, Geburtstagsparty

15. Feste, Feiertage

1. Das inteligente Haus

2. Die Stadt der Zukunft

3. Umweltverschmutzung

4. Lebenslanges Lernen

5. Schulsystem in den

deutschsprachigen Ländern

6. Schulsystem in Ungarn

7. Der ideale Lehrer

8. Berufswahl

9. Ferienjob, Berufe

10. Krankheiten

11. Heilmethoden

12. Stress

13. Drogen

14. Sport

15. Musik

16. Europäische Union

17. Im Ausland studieren

18. Reisetrends

19. Technik der Zukunft

20. Virtuelle Freundschaften

123

12.

évfolyam

1. Handy

2. Fernsehen

3. Familienmitglieder

beschreiben,

4. Einzelkinder

5. Abitur,

6. Studieren

7. Auto fahren

8. Umweltschutz

9. Familienmodelle

10. Frauenrolle – Männerrolle

11. Generationskonflikte

12. Hotel Mama

13. Mode

14. Schuluniform

15. Werbungen

16. Alltage in meiner Familie

17. Meine Zukunftspläne

18. Frauenrolle – Männerrolle

19. Schule in Ungarn

20. Gesunde Lebensweise

1. Einkaufen, Online-Kauf

2. In der Bank,

3. Auf der Post

4. Handy

5. Fernsehen

6. Familienmitglieder

beschreiben,

7. Einzelkinder

8. Abitur,

9. Studieren

10. Auto fahren

11. Umweltschutz

12. Familienmodelle

13. Frauenrolle – Männerrolle

14. Generationskonflikte

15. Hotel Mama

1. Familienformen

2. Hochzeitsbräuche

3. Wahlrecht

4. Feste und Feiertage

5. Konsumverhalten

6. Energiesparen

7. Umweltschutz

8. Ideale Schule

9. Spracherwerb

10. berufswahl

11. Nach dem Abi arbeiten

12. Gesunde Ernahrung

13. Fastfood

14. Drogen

15. Elektronische Bücher

16. Zeitungen

17. Urlaubstypen

18. Abenteuerurlaube

19. Technik der Zukunft

20. Computer

Osztályozóvizsga biológia tantárgyból

I. A vizsga részei:

részei: időtartam: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Írásbeli

vizsga 45 perc 50pont

esszékérdések és

feladatok nincs nem nyilvános

időtartama: nyilvánosság: nyilvánosságra

hozás határideje:

Szóbeli

vizsga 15 perc

részei:

Önálló

témakifejtés

tételsor alapján

nincs nyilvános

tételek

A vizsga előtt

legalább 60

nappal

II. a vizsga témakörei

hatosztályos tagozat általános

tagozat

emelt szintű

matematika

tagozat

emelt szintű komplex biológia-

kémia tagozat

7. évfolyam Nem sejtes rendszerek

Önálló sejtek:

baktériumok; egysejtűek

Fonalas, telepes

élőlények. Zöld-, barna-

és vörösmoszatok,

gombák, zuzmók,

mohák, szivacsok

124

Növényismeret

Állatismeret

Életközösségek

Az ember és környezete

Az emberi test

szerveződése

Az ember szaporodása,

egyedfejlődése és

egészségvédelme

8. évfolyam Az ember kültakarója,

mozgása és

egészségvédelmük

Az anyagcsere főbb

folyamatai és

egészségvédelme

Az életfolyamatok

szabályozása és

egészségvédelme

9. évfolyam Nem sejtes rendszerek,

Önálló sejtek. Szerkezet

és működés a prokarióták

világában

Az alacsonyabb rendű

eukarióták általános

jellemzői

A növényi sejt,

Szerveződési formák

A növények országa,

(Nem tanulnak

biológiát.)

(Nem tanulak

biológiát.)

A vírusok, szubvirális rendszerek

A prokarióták világában

Az alacsonyabb rendű eukarióták

Gombák, szivacsok

A növényi szerveződési formák

Valódi növények

A növények élete

10. évfolyam A növények élete

Többsejtű eukarióták,

gombák, szivacsok

Az állati sejt és

szövettípusok

Az állatok rendszerezése,

testfelépítése és

működése: csalánozók,

férgek, puhatestűek,

ízeltlábúak,tüskésbőrűek,

elő- és fejgerinchúrosok,

gerincesek.

A gerincesek nagy

csoportjai

Az állatok viselkedése

Nem sejtes

rendszerek,

prokarióták,

egysejtű és

többsejtű

eukarióták

Gombák

Az állati sejt és

szövettípusok

Szerkezet és

működés az

állatok

világában.

Csalánozók,

férgek,

puhatestűek,

ízeltlábúak

Tüskésbőrűek,

elő- és

fejgerinchúrosok,

gerincesek

testfelépítése és

működése.

Az állatok

viselkedése

A növényi sejt és

szerveződési

formák

A növények

országa és a

növények élete

Nem sejtes

rendszerek,

prokarióták,

egysejtű és

többsejtű

eukarióták

Gombák

Az állati sejt és

szövettípusok

Szerkezet és

működés az

állatok

világában.

Csalánozók,

férgek,

puhatestűek,

ízeltlábúak

Tüskésbőrűek,

elő- és

fejgerinchúrosok,

gerincesek

testfelépítése és

működése.

Az állatok

viselkedése

A növényi sejt és

szerveződési

formák

A növények

országa és a

növények élete

Az állati sejtek és szövetek

Csalánozók, férgek, puhatestűek,

ízeltlábúak

Tüskésbőrűek, elő- és

fejgerinchúrosok, gerincesek

testfelépítése és működése.

A gerincesek nagy csoportjai

Az állatok viselkedése

Ökológia

11. évfolyam Sejtbiológia, az

öröklődés molekuláris

Sejtbiológia, az

öröklődés

Sejtbiológia, az

öröklődés

A sejtek kémiai felépítése

A sejtek anyagcseréje

125

alapjai

Az ember önfenntartó

működése és ennek

szabályozása.

Kültakaró és mozgás

Az ember táplálkozása,

légzése és kiválasztása, a

vér és a vérkeringés

Immunológiai

szabályozás.

Szaporodás,

egyedfejlődés és

növekedés

Az emberi szervezet

szabályozó működése

testfolyadék révén.

Az emberi szervezet

szabályozó működése.

Jelátvitel szinapszisok

révén

molekuláris

alapjai

Az ember

önfenntartó

működése és

ennek

szabályozása.

Kültakaró és

mozgás

Az ember

táplálkozása,

légzése és

kiválasztása, a

vér és a

vérkeringés

Immunológiai

szabályozás.

Szaporodás,

egyedfejlődés és

növekedés

Az emberi

szervezet

szabályozó

működése

testfolyadék

révén.

Az emberi

szervezet

szabályozó

működése.

Jelátvitel

szinapszisok

révén

molekuláris

alapjai

Az ember

önfenntartó

működése és

ennek

szabályozása.

Kültakaró és

mozgás

Az ember

táplálkozása,

légzése és

kiválasztása, a

vér és a

vérkeringés

Immunológiai

szabályozás.

Szaporodás,

egyedfejlődés és

növekedés

Az emberi

szervezet

szabályozó

működése

testfolyadék

révén.

Az emberi

szervezet

szabályozó

működése.

Jelátvitel

szinapszisok

révén

Az öröklődés molekuláris alapjai

A sejt felépítése

Az ember önfenntartó működései

Az immunrendszer

Szaporodás, egyedfejlődés

A hormonrendszer

12. évfolyam Az idegrendszer

felépítése és működése

Genetika: az öröklődés

Evolúció.

Biológiai evolúció

Rendszerbiológia és

evolúció

Ökológia.

Az élőlények környezete

Ökoszisztéma

Életközösségek

Az idegrendszer

felépítése és

működése

Genetika: az

öröklődés

Evolúció.

Biológiai

evolúció

Rendszerbiológia

és evolúció

Ökológia.

Az élőlények

környezete

Ökoszisztéma

Életközösségek

Az idegrendszer

felépítése és

működése

Genetika: az

öröklődés

Evolúció.

Biológiai

evolúció

Rendszerbiológia

és evolúció

Ökológia.

Az élőlények

környezete

Ökoszisztéma

Életközösségek

Az idegrendszer

Genetika

Biológiai evolúció

Rendszerbiológia és evolúció

Az élőlények környezete

Ökoszisztéma

Életközösségek

Osztályozóvizsga kémia tantárgyból

I. A vizsga részei:

részei: időtartam: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás

határideje:

Írásbeli

vizsga 45 perc 50pont

esszékérdések

és

tesztfeladatok

periódusos

rendszer,

négyjegyű

nem nyilvános

126

számítási

feladatok

függvénytáblázat

időtartama: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás

határideje:

Szóbeli

vizsga 15 perc

részei:

Önálló

témakifejtés

tételsor

alapján

nincs nyílvános tételek

A vizsga előtt

legalább 60

nappal

Osztályozóvizsga fizika tantárgyból

I. A vizsga részei:

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás

határideje:

Írásbeli

vizsga 45 perc 50 pont

részei: számítási

feladat

négyjegyű

függvénytáblázat

nem

nyilvános -

tesztfeladat nincs nem

nyilvános -

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás

határideje:

Szóbeli

vizsga 15 perc 25 pont

részei:

Önálló

tételkifejtés

elméleti

kérdésor alapján

nincs nyilvános

témakörök

A vizsga előtt

legalább 60

nappal

II. a vizsga témakörei

hatosztályos

tagozat

általános

tagozat

Emelt szintű fizika

érettségire

felkészítő

emelt szintű

matematika

tagozat

emelt szintű komplex

biológia-kémia tagozat

7.

évfolyam

Optika,

csillagászat;

Hőtan ; Nyomás ;

Elektromosság,

mágnesség

8.

évfolyam

Mozgások;

Tömeg, lendület

erő Energia

127

9.

évfolyam

Mozgástan elemei;

A Newtoni

mechanika elemei;

Munka – Energia –

Teljesítmény;

Folyadékok és

gázok mechanikája

Mozgástan

elemei; A

Newtoni

mechanika

elemei; Munka

– Energia –

Teljesítmény;

Folyadékok és

gázok

mechanikája

Mozgástan;

Pontszerű testek

és

pontrendszerek

dinamikája

;Testek

egyensúlya –

statika ;

Mechanikai

munka, energia

;Az égi és földi

mechanika

egysége;

Folyadékok és

gázok

mechanikája

Mozgástan elemei; A

Newtoni mechanika

elemei; Munka –

Energia – Teljesítmény;

Folyadékok és gázok

mechanikája

10.

évfolyam

Elektromos töltés

és erőtér;A mozgó

töltések –

egyenáram;

Hőhatások és

állapotváltozások;

hőtani

alapjelenségek,

gáztörvények ;

Részecskék

rendezett és

rendezetlen

mozgása –

Molekuláris

hőelmélet

elemei;A hőtan

főtételei

halmazállapot-

változások;Minden

napok hőtana

Elektromos

töltés és

erőtér;A mozgó

töltések –

egyenáram;

Hőhatások és

állapotváltozáso

k; hőtani

alapjelenségek,

gáztörvények ;

Részecskék

rendezett és

rendezetlen

mozgása –

Molekuláris

hőelmélet

elemei;A hőtan

főtételei

halmazállapot-

változások;Min

dennapok

hőtana

Elektrosztatika;

Egyenáram

;Hőtani alapok

Gázok

makroszkopikus

vizsgálata;

Kinetikus

gázmodell ;A

termodinamika

főtételei;

Halmazállapotok,

halmazállapot-

változások;

Hőterjedés;

Mindennapok

hőtana

Elektromos töltés és

erőtér;A mozgó töltések

– egyenáram; Hőhatások

és állapotváltozások;

hőtani alapjelenségek,

gáztörvények ;

Részecskék rendezett és

rendezetlen mozgása –

Molekuláris hőelmélet

elemei;A hőtan főtételei

halmazállapot-

változások;Mindennapok

hőtana

11.

évfolyam

Mechanikai rezgések, hullámok;

Mágnesség és elektromosság –

Elektromágneses indukció,

váltóáramú hálózatok ;

Elektromágneses rezgések, hullámok

; Hullám- és sugároptika ;Az

atomok szerkezete; Magfizika elemei

;Csillagászat és asztrofizika elemei

Mechanikai rezgések; Mechanikai

hullámok, hangtan; Elektromágneses

indukció, váltóáram ; Elektromágneses

rezgés, elektromágneses hullám ;

Hullám- és sugároptika ; Atomfizika I.

– héjfizika ; Atomfizika II. – magfizika

; Csillagászat és asztrofizika;

Környezetfizika

Mechanikai rezgések,

hullámok; Mágnesség és

elektromosság –

Elektromágneses

indukció, váltóáramú

hálózatok ;

Elektromágneses

rezgések, hullámok ;

Hullám- és sugároptika

;Az atomok szerkezete;

Magfizika elemei

;Csillagászat és

asztrofizika elemei

128

12.

évfolyam

Mechanikai

kiegészítések:

merev testek

mechanikája

Csillagászat és

asztrofizika;

Környezetfizika

Fizika és a

társadalom

Rendszerező

ismétlés:Mechanika,

Hőtan, Elektro-

mágnesesség,

Fénytan

Osztályozóvizsga ének-zene tantárgyból

I. A vizsga részei:

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Írásbeli

vizsga 45 perc 50 pont

részei: zenefelismerés 15 perc 15 pont CD lejátszó nem

nyilvános -

zenetörténeti

tesztfeladat 30 perc 35 pont nincs

nem

nyilvános -

időtartama: elérhető

pontszám:

Használható

segédeszközök: nyilvánosság:

nyilvánosságra

hozás határideje:

Szóbeli

vizsga 20 perc 25 pont

részei: éneklés tankönyv nem

nyilvános -

II. a vizsga témakörei

hatosztályos tagozat általános tagozat emelt szintű

matematika tagozat

emelt szintű komplex

biológia-kémia

tagozat

7.

évfolyam

Régi stílusú népdalok,

Gregorián dallamok,

trubadúrdallamok,

Reneszánsz műfajok,

madrigál, motetta,

mise, Lassus,

Palestrina, a különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

129

8.

évfolyam

Barokk műfajok, Bach,

Handel, Vivaldi, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

9.

évfolyam

Új stílusú népdalok,

Klasszicizmus,

műfajok, Haydn,

Mozart, Beethoven, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

Régi stílusú népdalok,

Gregorián dallamok,

trubadúrdallamok,

Reneszánsz műfajok,

madrigál, motetta,

mise, Lassus,

Palestrina, Barokk

műfajok, Bach,

Handel, Vivaldi, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

Régi stílusú népdalok,

Gregorián dallamok,

trubadúrdallamok,

Reneszánsz műfajok,

madrigál, motetta,

mise, Lassus,

Palestrina, Barokk

műfajok, Bach,

Handel, Vivaldi, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

Régi stílusú népdalok,

Gregorián dallamok,

trubadúrdallamok,

Reneszánsz műfajok,

madrigál, motetta,

mise, Lassus,

Palestrina, Barokk

műfajok, Bach,

Handel, Vivaldi, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

10.

évfolyam

Romantika műfajai,

Fontosabb

zeneszerzők, XX.

Századi zene, Populáris

zenei irányzatok, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

Új stílusú népdalok,

Klasszicizmus,

műfajok, Haydn,

Mozart, Beethoven,

Romantika műfajai,

Fontosabb

zeneszerzők, XX.

Századi zene, Populáris

zenei irányzatok, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

Új stílusú népdalok,

Klasszicizmus,

műfajok, Haydn,

Mozart, Beethoven,

Romantika műfajai,

Fontosabb

zeneszerzők, XX.

Századi zene, Populáris

zenei irányzatok, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés

Új stílusú népdalok,

Klasszicizmus,

műfajok, Haydn,

Mozart, Beethoven,

Romantika műfajai,

Fontosabb

zeneszerzők, XX.

Századi zene, Populáris

zenei irányzatok, a

különböző

zenetörténeti korokhoz

köthető zenefelismerés