„a jövő hálózati infrastruktúrája” · Évforduló: 80 éve magyar led készült 112....

66. Vándorgyűlés, Formálódik a jövő

villamosenergia-hálózata

Smart Grid, avagy okos hálózat megvalósítása Recloser segítségével

Kisfeszültségű hálózati feszültségproblémák

javítása innovatív eszközökkel az NKM Áramhálózati Kft.-nél

Quantum titkosított MPLS transzport hálózatok

villamosipari és légiforgalom-irányítási

alkalmazásokra

Évforduló: 80 éve magyar LED készült

112. ÉVFoLyaM

2 0 1 9 / 9 - 1 0

www.mee.hu

a MaGyaR ELEKtRotEchNiKai EGyESüLEt hiVataLoS LaPja AlApítvA: 1908JOUrNAL OF THE HUNGArIAN ELECTrOTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDeD: 1908

Sikeresen zárult a 66. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás

„a jövő hálózati infrastruktúrája”

Csatlakozzon EGY KÜLÖNLEGES KÜLDETÉS TELJESÍTÉSÉRE!

Mutassuk meg a tizenéveseknek, hogy a műszaki pálya vonzó, izgalmas életpálya.

Tekintse meg rövid �lmünket,melyet Önök számára állítottunk össze:

EredményekA 2018-ES MI A PÁLYA? FESZTIVÁLON

150 TELEPÜLÉS L 487 ÁLTALÁNOS ISKOLÁBÓL

KÖZEL 60 KIÁLLÍTÓ CÉG JELENT MEG RENDEZVÉNYEINKEN

181 KÖZÉPISKOLÁBÓL KÖZEL 11.000 DIÁK ÉS TANÁR

40 KÖZÉPISKOLA ÉS TERÜLETILEG ILLETÉKES EGYETEM

Adjon élményt és mutasson utat az ifjúságnak!

További információ:miapalya.mee.hu

Mi a pálya? 201

Élményalapú műszaki pályaválasztásA MEE hosszú évek óta elkötelezett a pályaorientáció, a szakember-utánpótlás és a tehetséggondozás támogatá-sában. A rendezvény célja, hogy az ipari szereplők és az oktatási intézmények bevonásával látványos, vonzó, interaktív, élmény alapú bemutatók segítségével felkelt-se az érdeklődést a pályaválasztás előtt álló diákokban a műszaki és informatikai pálya iránt, annak érdekében, hogy tudatosan válasszák ezt a pályát.

Ezen a fesztiválon már 40.000 pályaválasz-tó ismerhette meg, hogy mi a pálya!

BUDAPEST

MISKOLC

PÉCS

GYŐR

SZEGED

DEBRECEN

2019. SZEPTEMBER 24-25.

2019. OKTÓBER 2.

2019. OKTÓBER 16.

2019. NOVEMBER 6.

2019. NOVEMBER 13.

2019. NOVEMBER 2 .

MEE-MIAPALYA-Print-201906-210x297-press.pdf 1 2019.08.06. 7:37:22

CONTENTS 9-10/2019

Imre Veisz: Foreword

66th SummiT The electric energy network of the future takes form

ElECTriC ENErgy SySTEmS

Zoltán Wéber: Smart Grid, implementation of a smart network with Recloser

József Libor: Troubleshooting low-voltage network voltage problems with innovative methods at NKM Áramhálózati Kft.

Zoltán Lutár: Quantum-encrypted MPLS transport networks for the electric energy industry and air traffic control applications

lighTiNg TEChNOlOgy

Lajos Erbeszkorn: Anniversary: Hungarian LED was created 80 years ago

iNNOvaTiON

dr. István Cseke, Miklós Kalász: Technician resource distribution optimization

András Tóth, Bálint Martina: Environment friendly transformer stations

Dávid Kertész: Innovative solutions in the Élhető Jövő Park (Sustainable Future Park) at Fót

ElECTriC EquipmENT

dr. Novothny Ferenc: AFDD in hotels, residences, schools and swimming pools

SafETy TEChNOlOgy

Albert Dési: Work safety, safety technology and safe working practices regarding cable and wire installation

prOfESSiONal lEgiSlaTiON

Csaba Arató: The 5th amendment to OTSZ of 2014 has been published!

aSSOCiaTiON lifE

“Mi a pálya?” has been launched

NEwS

The Hungarian Electrotechnical Association Partner Award was awarded the MEE Summit

Diploma plan and thesis contest 2019 28

Ceremony for the “Best Performing Electrician Award”

Dr. János Bencze: Small news of energetics from the big world

Tartalomjegyzék 2019/9-10

veisz imre: Előszó ...................................................... 4

66. váNdOrgyűléS Formálódik a jövő villamosenergia-hálózata ......................................... 5

villamOSENErgia-rENdSzErEk

Wéber Zoltán: Smart Grid, avagy okos hálózat megvalósítása Recloser segítségével ................... 6

libor József: Kisfeszültségű hálózati feszültségproblémák javítása innovatív eszközökkel az NKM Áramhálózati Kft.-nél ....... 11

lutár zoltán: Quantum titkosított MPLS transzport hálózatok villamosipari és légiforgalom-irányítási alkalmazásokra ............. 13

világíTáSTEChNika

Erbeszkorn lajos: Évforduló: 80 éve magyarLED készült .................................................................... 17

iNNOváCió

dr. Cseke istván, kalász miklós: Szerelői erőforrás-elosztás optimalizálása ........ 18

Tóth andrás, martina Bálint: Környezetbarát transzformátorállomások ........ 21

kertész dávid: innovatív megoldások a fóti Élhető Jövő Parkban .................................................. 24

villamOS BErENdEzéSEk

dr. Novothny ferenc: AFDD hotelekben, lakásokban, iskolákban, uszodákban .................. 27

BizTONSágTEChNika

dési albert: Kábelek, vezetékek szerelésének munkavédelme, biztonságtechnikája, a munkavégzés biztonsága ........................................ 29

Szakmai JOg

arató Csaba: Megjelent a 2014 évi OTSZ 5.0 módosítása! .................................................................. 31

EgyESülETi élET

Útjára indult a „Mi a pálya?” .................................... 38

hírEk

A MEE vándorgyűlésén került sor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Partnere Díj átadására ................................................................. 23

Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázat 2019 .... 28

„A legjobban teljesítő villanyszerelő” díj átadása ..................................................................... 36

dr. Bencze János: Az energetika kis hírei a nagy világból ............... 37

felelős kiadó: Veisz Imrefőszerkesztő: Mészáros Zsolt

Szerkesztőbizottság elnöke: Hatvani György

Tagok:Dr. Berta István, Gelencsér Lajos, Günthner Attila, Veisz Imre, Dr. Horváth Tibor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András

Témafelelősök:Automatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásEnergetika, atomenergia: Hárfás ZsoltEnergetikai informatika: Haddad RichárdEnergetikai hírek: Dr. Bencze JánosOktatás: Dr. Tóth JuditSzabványosítás: Somorjai LajosSzakmai jog: Arató CsabaTechnikatörténet: Dr. Antal IldikóVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertVillamos gépek: Dr. Marcsa Dániel

Tiszteletbeli rovatszerkesztő: Jakabfalvy Gyula

Tudósítók: Kovács Gábor, Lieli György

Szerkesztőségi titkár: Andrássy Katalin

korrektor: Fejér Petragrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1075 Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telephely:1075 Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telefon: 788-0520E-mail: [email protected]: www.mee.hukiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-42

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6000 Ft + áfa

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. 1900 Budapest, tel.: 06-1-767-8262

index: 25 205huiSSN: 0367-0708

hirdetőink / Advertisers

· gEOmETria kfT.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Kedves Olvasó! Az ősz beköszöntével idén is valódi nagyüzem vette kezdetét az Egyesü-let rendezvénynaptárában. A sok hó-napnyi előkészület hagyományosan ekkor éri el csúcspontját, és valósul-nak meg azok a nagy rendezvényeink, ahol az elektrotechnika szakma remél-hetően minden jelenlegi és leendő tagja megtalálhatja a számára fontos újdonságokat és információkat.

Az MEE legnagyobb rendezvé-nye, a Vándorgyűlés 66. alkalom-mal célozta meg, hogy egy átfogó képet adjon minden érdeklődőnek az elektrotechnika pillanatnyi kihí-vásairól, és megvitassuk az ezekre adható lehetséges válaszokat. „A jövő hálózati infrastruktúrája” olyan központi témának bizonyult, amely nagyon sok előadó gondolkodását mozgatta meg. Nekik ezúton is szeretném megkö-szönni, hogy hozzájárultak a konferencia sikeréhez, és előmozdították szakmánk fejlődését. A szervező bizottságnak sajnos (vagy szerencsére) sok előadás-javaslatot kellett elutasítania a rendezvény időkorlátja miatt, ám közülük a legértékesebbekkel az Elektro-technika lapjain találkozhatnak majd, már a mostani számban is. A három nap beszélgetéseinek legfonto-sabb tanulságait szokás szerint egy sajtóközlemény formájában fogalmaztuk meg, melyet a következő oldalon olvashatnak.

A Vándorgyűlés plenáris ülésének mindig örömteli pontja a különböző díjak átadása, amivel a kiemel-kedő teljesítményekről igyekszünk megemlékezni. A legszívmelengetőbbek közülük számomra idén a dip-lomaterv és szakdolgozat pályázat díjazottjai voltak. Már a beérkezett pályaművek áttekintésekor látható volt, hogy milyen színvonalas és sokrétű munkák ér-keztek. A szekciókban hallható előadásaik azonban csak fokozták ezt az érzetet: a legtöbbjüktől olyan ösz-szeszedettséget és előadásmódot tapasztalhattunk, amiből mi „öregek” is bátran tanulhatunk. Öröm volt nézni az előadások utáni szünetben a dolgozatok té-májáról kialakuló élénk beszélgetéseket.

Ugyancsak az utánpótlást, de a fiatalabb korosztályt célozza meg közvetlenül a Vándorgyűlést utáni héten elstartolt Mi a Pálya? rendezvénysorozat. Az ország-

szerte 6 helyszínen zajló eseményen középiskolák és cégek mutatkoznak be, hogy megpróbálják a pályavá-lasztó diákok érdeklődését felkelteni a műszaki szakmák iránt. Ezek az ese-mények teljesen más, de rendkívül izgalmas hangulatúak: a budapesti helyszínen részt vevő iparági felsőve-zetők elmondása szerint életük leg-kihívóbb megnyitó beszédét kellett megtartaniuk. Akinek a családjában vagy ismeretségében pályaválasztá-son gondolkodó diák van, jó szívvel ajánlom ezt a rendezvényünket.

Másik elindult országos rendez-vénysorozatunk a 9 helyszínt érintő Infoshow, amivel az épületek villa-

mos berendezéseinek biztonságos üzemeltetése ér-dekében a tervező, kivitelező, üzemeltető és felülvizs-gáló szakembereket célozzuk meg. Munkájukat nap-rakész információkkal szeretnénk segíteni egyrészt az aktuális szabályozásról, másrészt a legújabb technikai, technológiai megoldásokról, valamint útmutatást adni a minőségi munkavégzéshez. Az előadásokon túl az esemény fontos része a délutáni workshop, ahol a résztvevők a kiállító cégek megoldásait a gyakorlatban is megtekinthetik, és feltehetik a mindennapi munká-juk során felmerült kérdéseiket. Aki tehát a műszaki részletek iránt érdeklődik, vagy mély szakmai kérdései vannak, annak itt a helye!

E három, kiemelt rendezvényünkön túl természete-sen sok apróbb program is várja az érdeklődőket, ezek a folyóirat mellékletében és az Egyesület honlapján követhetők nyomon. A szervező társaságaink és szak-osztályaink, illetve az MEE Iroda munkatársai mindent megtettek, hogy egy szakmailag tartalmas őszünk le-gyen. Most már csak Önön múlik: melyik eseményen fog részt venni a fejlődése érdekében?

Veisz Imrefőtitkár

Formálódik a jövő villamosenergia-hálózata

A tiszta energia, valamint a hálózati és digitális transzformáció a jövő kulcsa

Debrecen, 2019. szeptember 19. – Milyen kihívások elé ál-lítja a magyar műszaki szak-embereket az egyre növekvő energiaigény, az elosztott és időjárásfüggő megújuló ener-giatermelés? Milyen szakem-berekre lesz szükség az új mű-szaki megoldások kivitelezésé-hez és üzemeltetéséhez? Töb-bek között ezek a gondolatok szolgáltak vitaalapul a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szervezésében megvaló-suló 66. Vándorgyűlés, Konfe-rencia és Kiállításon, melynek fő témája a jövő hálózatának infrastruktúrája volt.

Globális problémát jelent Földünk fenntarthatósága és energiakészletének megóvása. Kutatások szerint 2018-ban a világ energiaszükséglete 2,9%-kal nőtt, és mindemellett 2%-kal emelkedett a CO2-kibocsátás, ami a globális felmelegedés, az extrém időjárási helyzetek kialakulásának bizonyított oka. A magyar műszaki szakembereket és az iparágat is egyre na-gyobb kihívások elé állítja az átalakuló piac, valamint a szabá-lyozások, amelyre a szereplők közösen keresték a megoldást a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 66. Vándorgyűlésén.

Magyarországon az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezeti terhelést, mivel annak jelentős részét fosszilis ener-giahordozókból (szén, kőolaj, olajtermékek, földgáz) biztosít-juk. Ha csökkentjük a fosszilis alapú villamosenergia-termelést, azzal mérsékelhetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár előadásában elmondta, hogy az elmúlt hetekben a hazai teljes villamosenergia-termelés 11%-a megújuló energi-ából származott. Az iparági szereplők arra törekszenek, hogy megtalálják a megújuló energiatermelés részarányának növe-lési lehetőségeit, feltárják, hogy milyen akadályok nehezítik ezeket a lépéseket, továbbá, hogy hogyan mérsékelhetőek a korlátozó tényezők.

A legutóbb hatályba lépett, az Európai Unió Tiszta energia csomagjának hátralévő négy jogszabályának is elsődleges cél-ja, hogy támogassa a tiszta energiára való áttérés folyamatát.

„Az először 2016. november 30-án nyilvánosságra hozott, és az EU-s intézmények által azóta sokat formált, módosított jogszabálytervezet-csomag most fordul élesbe: változás vár-ható a fogyasztók oldalán és a piaci szereplők egymás közötti kapcsolataiban egyaránt. Fontos a közös cél felé vezető meg-oldási javaslatok iparági és lakossági megértése, elfogadása, és az iparági összefogás, melyben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt szerepet kíván vállalni, a Vándorgyűlés által is” – mondta Gelencsér Lajos, az Egyesület elnöke.

Az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia egyre nagyobb léptékű megjelenése a háló-zaton új kihívások elé állítja a szakembereket és a kapcsolódó iparágak szereplőit.

Egy országos villamosenergia-rendszerben a termelést minden pillanatban a változó villamosenergia-igényhez kell

igazítani. Az időjárásfüggő megújuló energiatermelés során a megtermelt áram viszont – a napenergia esetében – a napsü-téstől és a napszakoktól, a szélenergia esetében pedig a szél mértékétől függően változik. Egyre több kisebb teljesítményű erőmű – beleértve a felszerelt háztartási méretű napelemeket – szétszórtan táplál be a hálózatba, ugyanakkor a meglévő há-lózatot nem erre a feladatra tervezték. Ennek kezelése új mű-szaki megoldásokat követel meg a hálózatüzemeltetőktől.

A hálózati viszonyok tehát átalakulnak, korábban a fel-használó felé áramlott a villamos energia, most – előre nem meghatározható módon – ez időszakonként megfordulhat. Ha az áramkörön valahol komolyabb napelemes termelés tör-ténik bizonyos napszakban, akkor a villamos energia áramlása megfordul attól a ponttól a vége (csomópontja) felé. Többek között ez is műszaki problémákat okoz, amiket kezelni kell. Viszont akkor lehet gazdaságos, költséghatékony fejlesztése-ket véghez vinni, ha a műszaki beavatkozás pontosan akkora, amekkorára szükség van, hogy ne keletkezzen túlterhelési ál-lapot a villamosenergia-rendszerben.

Az Egyesület szerint a jövő a digitális, okos megoldások al-kalmazása, az adatgyűjtés fejlesztése felé mutat, mind az ipari, mind a lakossági fogyasztóknál.

„A műszaki problémákon túl a modernizációt szolgáló be-ruházások, továbbá az új rendszerek üzemeltetése is költsé-geket generál, amelyekkel az iparágnak és az államnak is ter-vezni szükséges, emellett fel kell készülni ezek megoldására” – emelte ki a MEE elnöke.

A fejlődés azonban nemcsak műszaki és anyagi kérdéseket vet fel, hanem a szakember-utánpótlás problémájára is rávilá-gít. Az új műszaki megoldások kivitelezéséhez, a napelemek telepítéséhez és karbantartásához megfelelő mennyiségű és megfelelő tudással rendelkező szakértőkre van szükség, akik-nek a bevonzása és megtartása szintén nem csekély feladatot ró a vállalatokra, valamint a szakmai szervezetekre. A jövőbe mutató iparági összefogás elengedhetetlen a szakemberhiány kezeléséhez. Ezért a MEE a nagy energiapiaci szereplők támo-gatásával már 5. éve rendezi meg „Mi a pálya? Műszaki Pálya-választó Fesztivál” c. rendezvénysorozatát, ami évente 11.000 fiatalnak segít a pályaorientációban. A hat állomásos, országos eseménysorozat november 26-án, Debrecenben zárul.

5 Elektrotechnika 2 0 1 9 / 9 - 1 0

66. Vándorgyűlés

Gelencsér Lajos megnyitja a konferenciát

Elektrotechnika 2 0 1 9 / 9 - 1 0 6

Smart Grid, avagy okos hálózat megvalósítása Recloser segítségével

Weber Zoltán

1. Mit jelent a hálózat szeMpontjából a sMart grid, Mitől lesz a hálózat okos

Napjainkig a hálózatot centralizált energiatermelés jellemez-te, a megtermelt energia négy feszültségszinten (alap-, főel-osztó-, KÖF és KIF elosztóhálózat) került elosztásra. A Hálózati engedélyesek szempontjából az elosztóhálózatok fontosak.

Az elosztóhálózatok három feszültségszintet foglalnak magukba:132 kV-os hálózatok• A132kV-oselosztóhálózatraközvetlenülafogyasztókkis

száma csatlakozik.• Ezenhálózatonbekövetkező zavarokugyanakkor rendkí-

vül nagy fogyasztói kört érintenek, ezért a 132 kV-os háló-zatokat az (n-1) hibaelv jellemzi.

• A hálózat kialakítása és az üzemeltetés módja biztosít-ja, hogy az éves üzemzavarok száma néhány db-nál nem több.

• Ahálózatvédelmielemeiabekövetkezőüzemzavaroklefo-lyását rögzítik.

• Azavarokkiértékelésemindenesetbenmegtörténik.

elosztóhálózatok• Jellemzőenidetartoznaka11kV,22kVés35kV-oselosztó-

hálózatok.• Legmegbízhatóbb üzemet a 11 kV-os, illetve a 22 kV-os

földkábeles hálózatok biztosítják.• A22és35kV-osszabadvezetékihálózatokonfordulelőa

legnagyobb számú, legváltozatosabb összetételű hálózati zavar.

• Különösennagyfogyasztóikörtérintenekazokahálózatizavarok, melyek a 22 és 35 kV-os gyűjtősínre is jelentős visz-szahatással vannak (10%-ot meghaladó feszültség letörést eredményeznek).

kisfeszültségű hálózatok• AKÖF/KIFtranszformátorkörzetenbelül,általábansugaras

kialakításúak a KIF hálózatok.• Legmegbízhatóbb a kábeles hálózat. A viszonylag nagy

keresztmetszet és a korlátozott hálózati hosszak miatt a fe-szültség minősége itt a legmegfelelőbb.

a recloser oszlopra szerelt megszakító alkalmazása a 22 kV-os elosztóhálózaton elsősorban a fogyasztók rövid idejű zavartatásának csökkentésében játszik fontos szerepet. eszköz a smart grid hálózat megva-lósításában. számos definíció olvasható a smart grid fogalmaként. egy lehetséges megfogalmazás a Magyar energia hivatal és a Világbank megbízásából készült tanulmányból a smart grid definíciójára:„elektromos energiahálózat, amely kétirányú kommu-nikációt és irányítási technológiákat, megosztott szá-mításokat és ezekhez szükséges szenzorokat alkalmaz (beleértve a hálózati felhasználók területére telepített berendezéseket is)”.

• Alégvezetékeshálózatoknáláltalábanegy-egysugarasaninduló hálózatra korlátozódik az esetlegesen kialakuló há-lózati zavar.

• A feszültség minőségi problémák is egy, a transzformátortól induló áramkörre, vagy annak is csak egy részére terjednek ki.A fentiek alapján jól látható, hogy a villamosenergia-ellá-

tás minőségét legnagyobb mértékben a KÖF hálózatok, ezen belül is a légvezetékes elosztó hálózatok: műszaki állapota, feszültség szabályozása, terheltségi szintje, valamint az üze-meltetés körülményei határozzák meg. Ezért fontos kérdés a KÖF hálózatok bontási filozófiájával foglalkozni.

2. Milyen fogyasztói elVárásoknak kell Megfelelnünk és ezt a Mai hálózatok hogyan szolgálják ki

Az üzemfolytonosságra, üzembiztonságra és a feszültség minőségére vonatkozó elvárásokat a MEH által kiadott „Ga-rantált szolgáltatások” szabályzat írja elő. Az elosztói engedé-lyesek igyekeznek ezeknek megfelelni a mai technikai lehe-tőségeik figyelembevételével. Korábban ezt a célt szolgálta az ún. távműködtetett oszlopkapcsoló vagy TMOK. Ezek az eszközök a hálózat meghatározott csomópontjaiban kerültek felszerelésre, érzékelik a rajtuk átfolyó zárlati vagy földzárlati áramokat, és erről az üzemirányítót tájékoztatják.

Ezekkel az eszközökkel a fogyasztói zavartatás csökkenté-sére oly módon van lehetőség, ha 3 percen belül a megfelelő kapcsolót távműködtetéssel kikapcsoljuk.

Ezek után felmerül a kérdés, hogyan és miért építsünk smart hálózatokat? Azért, mert:• Nagykiterjedésűelavult,időshálózatainkvannak?• Szűk keresztmetszetű, erősen kiterhelt hálózatokat üze-

meltetünk?• Kapacitásnövelésiigényjelentkezik?• Ahálózategyreromlókihasználású?(Amaximálisésmini-

mális terhelés különbsége folyamatosan növekszik!)Ezek után felmerül egy második kérdés is:Mi az olcsóbb? A hálózatot újjáépíteni, megerősíteni, vagy

különböző „smart” módszereket alkalmazni?

3. jelenlegi hálózatbontási lehetőségeink

SzabadvezetékesKÖFhálózatokesetében,asugarashálóza-ti topológiának megfelelően oszlopkapcsolókkal, TMOK-val vagy áramkötésekkel tudjuk a hálózatokat bontani. oszlopkapcsoló• helyi,kéziműködtetésűek,• 50MVAfelettcsakfeszültségnélküliállapotbankapcsolha-

tók,• korlátozottazárammegszakítóképessége.

Korábban üzemeltek a hálózaton ún. VBA és RBA állomá-sok, amelyek primer megszakítóval, szakaszolókkal és sza-badtéri mérőváltókkal, helyi intelligenciával (védelem, auto-matika) rendelkeztek.

tMok program = távműködtetett oszlopkapcsolók előnyei• Érzékelik,éstelemechanikaiútonjelzikarajtukátfolyózárlati

vagy földzárlati áramot, és ezen információk birtokában az üzemirányító távműködtetéssel végezhet kapcsolásokat.

• Haezakapcsolás3percenbelül történik,úgyaz ígymeg-mentett fogyasztók számára ez nem minősül üzemzavarnak.

• Alkalmazásávaljelentősmértékbencsökkenthetővoltafo-gyasztói zavartatás és így a MEH mutatók jelenleg betart-hatóvá váltak.

Villamosenergia-rendszerek



hátrányai• Ezazeszközzárlatiárammegszakításáranemalkalmas,a

helyi intelligencia csak az érzékelésre és az adatok továbbí-tására vonatkozik.

• ArendszerszempontjábólazintelligenciátaSCADArend-szer biztosítja.A fogyasztók rövid időre (max. 3 percre) zavartatva vannak.

4. recloser pilot projekt MegValósítása és köVetkezMényei az éMász köf hálózatán

2013. október 29-én és 30-án megvalósult a „Tavrida KTR 27 recloser pilot projekt” első és egyben legfontosabb magyar-országi fejezete, 2 recloser típusú készülék került felszerelésre azÉMÁSZHálózatiKft.hálózatán:Károlyfalva-Hollóházave-zeték Kőkapu leágazás, illetve Károlyfalva-Hollóháza vezeték Lászlótanya leágazás indítására a 2013 februárjában aláírt „Tavrida KTR 27 recloser pilot projekt” együttműködési meg-állapodásnak megfelelően.

Az együttműködés a 2011-es javaslat alapján született, amelyben az EnergoBit Tavrida felajánlott az ELMŰ-ÉMÁSZHálózati Kft. részére 2 Reclosert próbaüzemre. Az ELMŰ-ÉMÁSZHálózatiKft.adöntésnélfigyelembevettearomániai,észak-erdélyi tapasztalatokat, illetve a jövő szempontjából a MEH mutatók további alakulását, illetve hogy a rövid idejű zavartatásokkal érintett fogyasztói számot is csökkentsék. Ma Magyarországon bár gyűjtik, egyelőre nem szankcionált ez a mérőszám.

AzELMŰ-ÉMÁSZHálózatiKft. szakembereivel közösen si-került választ találni a következő kérdésekre: • Védelmirendszerbeillesztés,szelektívvédelmikioldások• Távjelzés,működtetésdiszpécserközpontból,távműködte-

tés tiltása, engedélyezése• Adatátviteli és üzemirányítási SCADA-DMS rendszerbe il-

lesztés• Munkavédelmikérdések,kapcsolásiállapotláthatósága• Helyszínikéziműködtetéséstiltásszükségessége• Üzemeltetésikérdések(üzemeltetőkoktatása…)

A 2 db recloser típusú készülék felszerelését 2 hetes miskol-ci oktatás előzte meg, ahol a fent említett kérdésekre közösen válaszoltunk és már a felszerelés előtt a legfontosabb kérdé-sekre megszületett a pozitív válasz, illetve le is teszteltük la-boratóriumi körülmények között a recloser teljes működését avédelemésüzemirányítási,SCADA-DMSszempontjából.

jelenlegi alállomási védelmi működésSzabadvezetékeshálózatainkonelőfordulóhibákjellemzőenzárlatok, illetve földzárlatok. A fellépett hibát az alállomási vé-delmek tisztázzák és egy rövid idejű (~1 sec), illetve ~1 perces idővelpróbakapcsolástvégeznek.Zárlatesetén,haazfennáll1 perc után is, akkor végleges kioldás történik.

A hálózat állapotától, helyétől függően földzárlati hiba ese-tén, amennyiben 1 perc után is fennáll a hiba, úgy a védelem programozásától függően két lehetőség van, vagy definitív kioldás, vagy tartós földzárlatos üzemvitel. Ebben az esetben 1 perc után nincs kioldás.

A recloser védelmi egységétől hasonló működést várunk el, azaz alkalmasnak kell lennie zárlati, földzárlati hibákat felismerni, és azokat a tápponti védelem kioldása előtt meg-szüntetni (időlépcsőzés).

Alkalmasnak kell lennie a két próbakapcsolási ciklus vég-rehajtására. Földzárlatos hiba esetén akár végleges kioldásra, akár tartós földzárlatos üzemvitelre, programozástól függően.

Ezen elvárásokat sikeresen teljesítette a recloser próba-üzem alatt.

Szervezés szempontjából az Energobit Tavrida a„TavridaKTR 27 recloser pilot projekt” keretében a következőket biz-tosította:– Biztosította a tervezéshez szükséges információkat mind a

primer készülékek szereléséhez, mind a készülékek IDCSrendszerhez való illesztéséhez (input lista, kommunikációs protokoll).

–Átadtaakészüléküzemeltetéséhezszükségesmagyarnyel-vű kezelési utasítást, valamint a készülékek CE minősítését dokumentáló bizonylatokat.

– Képviselői részt vettek a készülék felszerelésénél, oktatást tartottak a készülék kezelésével kapcsolatban az üzemelte-tő szakembereknek.

5. a recloser Megjelenése az éMász 22 kV-os köf hálózatán és toVábbi lehetőségek a felhasználásra

A Recloser alkalmazása a 22 kV-os elosztóhálózaton elsősor-ban a fogyasztók rövid idejű zavartatásának csökkentésében játszik fontos szerepet. Eszköz a smart grid hálózat megvaló-sításában, költséghatékonyan integrálja a rácsatlakozó összes felhasználó-termelők, fogyasztók magatartását és cselekede-teit annak érdekében, hogy gazdaságos, fenntartható villa-mosenergia-hálózatot biztosítson alacsony veszteségekkel, továbbá biztonságos és magas minőségű áramellátást te-gyen lehetővé.

Az üzembiztonsággal, üzemfolytonossággal kapcsolatos elvárások szigorodása, a fogyasztói érzékenység a rövid idejű fogyasztói zavartatások csökkentését fogja igényelni. Átlagosan 3-5-ször többször zavarjuk a fogyasztókat rövididőre, mint tartósan, nem tervezett események, azaz üzem-zavarok miatt.

Ez a jelenlegi hálózatbontási lehetőségekkel tovább már nem javítható, ezért új eszközöket kell keresnünk. A Recloser alapvetően ezt a lehetőséget biztosítja azzal, hogy helyi intel-ligenciával rendelkezik.

A Recloser alkalmazásának előnyei, elsősorban a rövid idejű mutatók javulásában érezhetők, de javítja a MEH1 és a MEH2 mutatót is. További előnye, hogy átmeneti hibák ese-tén (villámcsapás, szélviharok, farádőlés esetén keletkezett rövidzárlatok) nem a tápponti védelmek adnak kioldást és így nem a tápponti megszakítónak kell megszüntetni a hibát, hanem egy aláosztott intelligens készüléknek. Így jelentős számú fogyasztói zavartatást kerülünk el. Ezzel a smart grid által megfogalmazott helyi intelligenciát valósítják meg.

A Recloser pilot projekt 2013-ban indult. Két kapcsoló került felszerelésre a Károlyfalva-Hollóháza vezeték két kriti-kus leágazására. A leágazások erdőben haladnak, gyakoriak a farádőlések. A leágazások kevés fogyasztót látnak el, de a gerincvezetékről több mint 3000 fogyasztó üzemel. A be-építést megelőző évben több mint 10 üzemzavar okozója a két leágazás volt, amely minden esetben 3000 fogyasztó zavarásával járt.

Az eddig eltelt időszakban vizsgáltuk a készülékek műkö-dését. A tapasztalat bizonyította az elvárást, azaz a gerincve-zeték fogyasztói nem érzékelik a leágazás hibáját, mivel an-nak védelme rövidebb idővel kapcsol ki. A tápponti védelem is indul, de a Recloser kikapcsolásával a védelem visszaesik. Az elmúlt időszak rendkívül heves viharai miatt több alka-lommal (farádőlés, vezetékszakadás, szigetelősérülés stb.) is sikeresenműködtek.Sikertelenműködésnemvolt.Atapasz-talatok figyelembevételével 2018-2019-ben újabb 5, illetve folytatásként további 10 kapcsoló beépítését terveztük ha-sonló kritikus leágazásokra.


Tanulmányt készítettünk a Recloser további felhasználha-tóságára. A tanulmány alapján a következő lehetőségeket látjuk:•KÖFhurkolthálózatokkialakításaahálózativeszteségcsök-

kentésére, különösen a PV (fotóvoltaikus) kiserőművek elterjedése figyelembevételével. A Recloser az ún. opti-mális bontáspontban kerül elhelyezésre zárt állapotban. ZárlateseténelőszöraRecloserbontésutánaatáppontivédelem a hagyományos sugaras hálózatnak megfelelően működik. Ez a megoldás megfelel a korábban alkalmazott RBA (rendszerbontó állomás) és VBA (vonalbontó állomás) állomásoknak korszerűbb kivitelben egyetlen készülékbe integrálva.

• A fogyasztói csatlakozási pontokon a feszültség minősé-géért a hálózati engedélyesek felelnek. A PV kiserőművek megjelenésével egyre komolyabb feladat a feszültség minőségének biztosítása, ezért a termelői vezetékek in-dítására Recloser kapcsolót javaslunk beépíteni. Előnye, megvalósítható a mérés, a mérési adatok on-line figyelése aSCADArendszerben,atermeléselszámolása,afeszültségfigyelése. Hiba esetén a Recloser leválasztja a kiserőművet a hálózatról. A termelői vezeték esetleges zárlata nem hat ki a többi fogyasztóra, nem keletkezik hálózati üzemzavar. További előnye, a termelői vezeték vesztesége nem terheli a hálózati engedélyest.

• Ipari üzemek, idegen fogyasztói leágazások indításáraRecloser alkalmazása javasolt. Ezzel az idegen berendezés hibája nem okoz üzemzavart a számunkra. Ma egy ilyen hiba üzemzavar, addig, amíg a hibás leágazást nem választ-juk le a hálózatról. Ezzel éves szinten 1-2 perc MEH2 mutató javulást érhetünk el, de a MEH1 mutató szempontjából is számottevő lehet.Véleményünk szerint a hálózatbontási lehetőségek bőví-

tése a fogyasztói zavartatások csökkenését eredményezte, a fogyasztói elégedettséget javította.

6. az nkM keretében MegValosítandórecloser pilot projekt előkészítése, kihíVásai, lehetőségek

Nemzeti Közművek PILOT keretében megkezdi az új kapcso-lókészülékek beszerzését.

7. a recloser beMutatása, Műszaki jelleMzői

A következő ábra egy hálózati leágazást mutat be, ahol a ha-gyományos oszlopkapcsolók, a TMOK-k és a Recloserek kü-lönböző feladatokat látnak el. Az ábrán a TMOK és a Recloser vegyesen van alkalmazva.

Az üzembiztonsággal, üzemfolytonossággal kapcsolatos elvárások szigorodása a rövid idejű fogyasztói zavartatás csökkentését fogja eredményezni. Ez a jelenlegi hálózatbon-tási lehetőségekkel már nem biztosítható, ezért új eszközöket kell keresnünk. A Recloser alapvetően ezt a lehetőséget bizto-sítja azzal, hogy helyi intelligenciával rendelkezik. A Recloser üzemszerűen zárt állapotban van és csak hiba esetén védelmi indíttatásra nyit, leválasztva a hibás részt a hálózatról.

Üzembiztonsági, üzemfolytonossági mutatók szempont-jábólaSAIDIésSAIFImutatók javításamellettaMAIFImu-tató javítása is jelentős és ehhez említenék két nagyon fon-tos tényt összehasonlítva a hagyományos oszlopkapcsolók, TMOK és a Recloser hatását a mutatókra:• Átmeneti hibák automatikus eltávolítása (80%) a védett

szakaszon, villámcsapás, szélviharok esetén keletkezett fá-zis, illetve földzárlatok (pl. szabadvezetékek összelengése, szigetelősérülések, szélviharok esetén a fák érintkezése a szélső fázisokkal),

•Állandóvéglegeshibákesetén:(20%)ahibásszektorokki-mutatása, hibás szektorok meghatározása, szakaszolása, leválasztása; miközben az ép hálózati szakaszok feszültség alatt maradnak.Addig, amíg a Recloser ezeket a feladatokat automatikusan

végzi, a hagyományos OK teljességgel alkalmatlan, a TMOK pedig diszpécseri beavatkozással képes csak erre.

8. a recloser lehetséges 4 fontosabb üzeMállapota köf szabadVezetéken

1) üzemszerűen zártan üzemelő recloser (normally closed recloser).„A Recloser bemutatása műszaki jellemzői” című 7. fejezet mutatjabeazÜzemszerűenzártanüzemelőRecloser(N.C.R.)szerepét a KÖF szabadvezetéken.

2) üzemszerűen nyitottan üzemelő recloser (normally open recloser).

Az üzemszerűen nyitott állapot-ban üzemelő Recloser (N.O.R.) szerepe a hálózatok kismértékű átrendezésében játszik szerepet.

A KÖF hálózatok ma általában ún. íves, gyűrűs hálózati alakza-tok, amelyek egy optimális bon-tási pontban bontva, sugarasan üzemelnek.

Az ívekről és a gyűrűkről suga-ras leágazások indulnak, amelyek számtalan KÖF/KIF transzformá-tor ellátását biztosítják. Ez meg-határozza az üzembiztonságát a hálózatoknak. A bontási ponton keresztül lehetőség van a hálózat kismértékű átrendezésére.

Mi történik, ha ebbe az opti-mális bontási pontba egy N.O.R. Reclosert telepítünk? Mint esz-köz, ugyanarról a Recloserről beszélünk, de mint üzemállapot 1. ábra KÖF hálózat szektorokra bontva RECLOSER és TMOK alkalmazásával


vagy funkció, a két Recloser között lényeges különbség ta-pasztalható:

Maga a Recloser kétirányú felszerelést tesz lehetővé. A fej-lesztés során egy olyan eszköz született, amelyet gyakorlati szempontból direkt vagy indirekt módon is fel tudunk szerelni az oszlopra. A kültéri megszakító külső felületén 3 + 3 csatla-kozó hüvely található, hüvelyenként tartalmaz egy Rogovszki tekercset és egy feszültség szenzort. Ez biztosítja a védelem szempontjából az irányított funkciók jelenlétét.

a n.o.r. kapcsoló esetében három beállítási lehetősé-günk van, mint működési lehetőségeka. A védelemi funkciók nincsenek aktiválva (TMOK üzem), te-

lemechanika által vezérelve.b. Az irányított védelmi funkciók aktiválva vannak, de tele-

mechanika által vezérelve. c. Az irányított védelmi funkciók aktiválva vannak, a recloser

zárása automatikusan történik. a működés elve: abban a pillanatban, amikor az egyik irányból a szenzorok a feszült-ség hiányát érzékelik, beindul egy időzítés, amely lejárta után a recloser bezár.

n.o.r. recloser szerepeRöviden bemutatom, hogy mi történik, ha a „C” működési le-hetőséget aktiváljuk.

Megjegyzés: Az összes recloser esetében az irányított vé-delmi funkciók aktiválva vannak.

Az angol nemzetközi irodalom a következő meghatáro-zásokat, elnevezéseket használja:„Recloser Solutions' LoopAutomation in a Distribution System Automation Scheme”vagy „ABR Automatic Backfeed Restoration”.

Nem térek ki részletes elemzésre, az időlépcsős beállítások-ra, illetve ezeknek a kiszámítására.•Kiindulásiadatkénttételezzükfel,hogyazegyeskapcsolók

közöttiszakaszokonafogyasztók1/6-aüzemel.•Tételezzük fel,hogyN.C.R.1ésazN.C.R.2között fellépegy

zárlat (2. ábra), amely egy állandó, végleges hibához ve-zet. Ennek a hibának a hárítása az N.C.R.1 feladata, vagyis az N.C.R.1 érzékeli a fellépő hibát és az általa végrehajtott GVA. és LVA ciklus után kinyit.

• Ebben a pillanatban N.C.R.1 és N.C.R.2., illetve az N.C.R.2.N.O.R. között található fogyasztók feszültség nélkül marad-nak. A többi szakasz feszültség alatt marad.

•Ahogyafentiekbenjeleztem,aN.O.R.recloserzárásaauto-matikusan történik, abban a pillanatban, amikor az egyik irányból a szenzorok a feszültség hiányát érzékelik, beindul egy timer, amelynek lejárta után a recloser bezár.

Összefoglalva, miután az N.C.R.1 kapcsoló GVA. és LVA cik-lusa lejárt, az N.C.R.1 véglegesen kinyit, illetve a N.O.R. bezár. Ezáltal az N.O.R. és N.C.R.1 szakasz feszültség alá kerül, de már azSS2alállomástóltáplálva.

Mivel az N.C.R.1 és az N.C.R.2 között fellépett zárlat egy állandó, végleges hibához vezetett, az N.C.R.2 irányított vé-delme érzékeli ezt és végrehajtja a GVA és LVA ciklusokat. A végrehajtott ciklusok után az N.C.R.2 véglegesen kinyit.

EbbenapillanatbanazS.S.1-N.C.R.1szakasztáplálásaazSS1alállomástóltörténik,azS.S.2-N.C.R.2szakasztáplálásaazS.S.2alállomástóltörténik, illetvecsakakétrecloseráltallekapcsolt, határolt szakasz maradt feszültség nélkül, vagyis a fogyasztók 83%-a (5 * 16,66%) ellátása biztosított.

Miután elértük ezt a stabil helyzetet, a diszpécser a meg-szokott szabályos eljárás alapján TMOK és OK felhasználásá-val, illetve a szerelő csapatok segítségével kijavíttatja a hibás szakaszt. A javítás után telemechanikára alapozva a diszpé-cser távműködtetéssel visszaállítja az eredeti, normál üzem-állapotot.

A fentiekben bemutatott gondolatmenetet, egy „Ön-gyógyuló hálózat”-ot, „Self Healing” KÖF szabadvezetékeshálózatot ábrázolt.

3) 500-4999 kW-os kiserőművek 22 kV-os hálózati csatla-koztatása recloser segítségével.

• A Recloser felügyeli, hogy a naperőmű által megtermeltenergia az áramszolgáltató által kiszabott minőségi kere-tek között maradjon.

•Érzékeliésmegszakítjaanaperőműfelőlfellépőzárlatokat,ezáltal a naperőmű felől fellépő hibák vagy energia minő-ségiingadozások(Feszültségnövekedés”OV,és/vagy„Frek-vencianövekedés” OF) nem befolyásolják a közcélú hálózat fogyasztóit.

•Arecloserminteszközésarecloservezérléseazáramszol-gáltató tulajdonában marad.

•AleágazáselejénelhelyezzükaReclosertésazelszámolásiméréshez szükséges mérőváltókat.Ezen műszaki megoldás lehetőséget biztosít, hogy a nap-

elemes kiserőművet a csatlakozási ponttól tetszőleges távol-ságra helyezzük el.AbemutatottműszakimegoldáselőnyeiaDSOszempontjá-ból:•Mivelarecloserésakültérimérőegységa22kV-ostermelői

vezeték leágazó oszlopán van elhelyezve, az áramszolgál-tatót nem terheli a naperőmű és a leágazási pont között keletkezett veszteség.

•Atermelőivezetékesetlegeszárlatanemhatkiatöbbifo-gyasztóra, nem keletkezik hálózati üzemzavar.

3. ábra Napelempark hálózati csatlakoztatása

2. ábra Hiba esetén a N.O.R. kapcsoló szerepe


Elektrotechnika 2 0 1 9 / 9 - 1 0 1 0

A 4. ábra a kiserőmű termelői vezeték egy lehetséges csat-lakoztatását mutatja Recloser segítségével.

4) idegen, fogyasztói leágazások 22 kV-os hálózati csatla-koztatása recloser segítségével.Az előző, a kiserőművek 22 kV-os hálózatra való csatlakoztatá-sa Recloser segítségével fejezetben bemutatott elvek alapján lehetne tetszőleges idegen, fogyasztói berendezés hálózatra csatlakoztatását is megvalósítani.

Így az idegen berendezés hibája nem okoz közcélú hálózati üzemzavart.

9. összefoglalás

A növekedő mértékű megújuló energiák befogadása to-vább növelte az energiarendszer bizonytalanságát és a meglévő infrastruktúrát újabb hatásoknak tette ki. A digitá-lis társadalom fokozott függősége a villamosenergia-ellátás minőségétől és rendelkezésre állásától felvetette a hálózati beavatkozások lehetősége felülvizsgálatának szükséges-ségét. A jövő feltételezett smart grid hálózatait illetően a

recloserek telepítése megfelelően kiválasztott hálózati pontokban, lehetővé teszi a hálózat gyors rekonfigurálását.

A Recloser a smart greed egy lehetséges ele-me, amely megvalósítja:•azintegrációt.Ahálózatieszközökésberende-zések integráltan üzemelnek, jellemzően távolról felügyelhetőek, irányíthatóak, adott esetben egy-mással kommunikálnak.•biztosítjaaz intelligenciát.Ahálózatiberende-zések automatikusan, kooperatívan működnek, lehetőség van nemcsak hálózatüzemeltetői, de fogyasztói reakciókra is.• biztosítja a hálózati berendezések kétirányúkommunikációját.

köszönet

AcikkösszeállításábannagysegítségemrevoltakazÉMÁSZszakemberei, akik először vállalkoztak a recloser magyaror-szági bevezetésére, illetve az NKM szakemberei, akik felhasz-nálva az ÉMÁSZ tapasztalatokat vállalkoztak a folytatásra.Köszönöm a segítségüket. Köszönöm Chris Dumitru Műszaki igazgató támogatását is.

5. ábra Recloser szerelés közben B12/4 betonoszlopon

4. ábra Termelői vezeték csatlakoztatása Recloser alkalmazásával

Wéber ZoltánEnergoBit, Territory Manager [email protected]

Kisfeszültségű hálózati feszültség-problémák javítása innovatív eszkö-zökkel az NKM Áramhálózati Kft.-nél

Libor József

1. beVezetés

A villamosenergia-szolgáltatás egyik legfontosabb jellem-zője a feszültségminőség. Az elosztó társaságoknak jelentős figyelmet kell fordítani a feszültség minőségi követelmények betartására, ha ez nem biztosított, az ügyfeleknek hátrányt okozhat. A panaszt okozó problémák közül kiemelném, a túl nagy feszültségingadozást a hálózat valamely pontján, mely-nek kezelése, a projektünk kiemelt célja! A feszültségminőség javítása érdekében többféle eszközt, automata szabályozós, terhelés alatt kapcsolható áttételű transzformátort és vona-li feszültségszabályozót szereltünk fel és tesztelünk az NKM ÁramhálózatiKft.kisfeszültségűhálózatán.Cikkembenezektapasztalatairól számolok be.

2. a feszültségMinőség köVetelMényei

A feszültségminőségi követelmények tekintetében számunk-rakötelezőelőírásokattartalmazazElosztóiÜzletszabályza-tunkésazMSZEN50160:2010„Aközcélúelosztóhálózatokonszolgáltatott villamos energia feszültség jellemzői” c. szab-vány is. A szabályzat rögzíti a szabványos feszültséghez ké-pest megengedett eltéréseket, ezek időtartamát, átlagolási idejét. Mellőzve az összes követelmény felsorolását egy rész-let:„…Afelhasználásihely leágazásipontjánazNKMÁram-hálózatiKft.anévlegesfeszültség+8/-7%tartományonbelülszolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhe-tes mérése alatt, a napi bármely 10 percre átlagolt értékének 95%-ában…”

A problémás hálózatszakaszokon egyhetes időtartamú, regisztrációs méréseket végzünk, és az adatokat a minőségi követelmények alapján értékelve minősítjük. A tolerancia-sávtól eltérő értékek észlelése esetén a probléma kezelésére optimális műszaki megoldást valósítunk meg!

3. autoMata szabályozós transzforMátor

A terhelés alatt kapcsolható áttételű transzformátorok a nagy/középfeszültségű alállomásokban régóta ismert éshasználtberendezések.Azautomatikusszabályozásúközép-/kisfeszültségű elosztó hálózati transzformátorok azonban ma még ritkaságnak számítanak. A gyártók az utóbbi néhány év-ben kezdtek megjelenni ilyen termékkel, és elosztói oldalon is napjainkban jelenik meg az erre vonatkozó igény. Az NKM ÁramhálózatiKft.-nélegyolyankörzetbenszereltükfelabe-rendezést, ahol a feszültség 10 perces átlagértékei a +8% és −7%-os határokat egyaránt meghaladták.

A megengedettnél magasabb értékek, a napelemes ter-melők (HMKE-k) negatív hatásaként jelentkeztek, amely egy viszonylag új jelenség a kisfeszültségű hálózatainkon, de a ten-denciákat tekintve, egyre gyakoribbá fog válni, azok számossá-gának növekedésével. Ezt a konkrét feszültségnövekedést a KIF hálózat több pontján végzett mérések is igazolták. Egy ilyen, nagy ingadozású, a megengedett hatérértékeket átlépő háló-zati végpont feszültségmérési grafikonját mutatja az 1-es ábra.

Az automata szabályozós transzformátort 2018 novembe-rében szereltük fel és helyeztük üzembe. Ezt követően a korábbi mérések helyén végez-tünk ellenőrző méréseket, amelyek igazolták a várakozásunkat. A KIF hálózat feszültség minősége a körzet legnagyobb részén javult, a megengedett határokon belül maradt. Egy ilyen – megfelelő minősítésű – kontrol mérés grafikonját mutatja a 2-es ábra.

Egy áramköri szakasz továbbra is problé-más maradt, ennek a kezelésére azonban ez a módszer nem alkalmas, ugyanis a nagy inga-dozás a hálózat jellemzőiből következik. Ezen a szakaszon hálózati rekonstrukciót végzünk.

4. az autoMata transzforMá-tor jelleMzői

A transzformátort egy oszlop transzformátor állomásra szereltük fel. A 3-as ábra a transz-formátor fedelét mutatja, amelyen a fokozat-kapcsoló látható.Névleges teljesítménye: 250 kVA Névlegesfeszültségáttétel:22000/420V

Gyártó:SIEMENSZrt.A transzformátor fokozatkapcsolása primer oldalon van ki-

alakítva 9 pozícióval. Középállás, valamint ±4 fokozat. A foko-zatok lépésköze 1,74%.

A szabályozó berendezést a Maschinenfabrik Reinhausen GmbH (MR) németországi cég gyártja és szállította.

A szabályozáshoz szükséges alapjel a három fázisfeszültség átlagértéke alapján képződik.

1. ábra A feszültségpanaszos hálózatszakasz végpontján végzett mérések adatai. A grafikon egyhetes mérési időszak 10 perces átlagértékeit mutatja

2. ábra Az előzővel azonos ponton rögzített mérési adatok az automata fokozatkapcsolós transzformátor felszerelése után

1 1 Elektrotechnika 2 0 1 9 / 9 - 1 0

3. ábra Transzformátor a fokozatkapcsolóval


A transzformátor központi szabályozó egysége számos to-vábbi paraméterezési és kommunikációs lehetőséget kínál, melyekkel az a konkrét műszaki igényekhez kalibrálható.

5. Működési tapasztalatok

A transzformátor feszültsége a gyártói adatok és a beállítási paramétereknek megfelelő, stabil határok között van. A be-rendezés felszerelése jelentősen csökkentette a körzetben ta-pasztalható feszültségingadozásokat, azonban az áramkörök végponti feszültség panaszait, például lokális HMKE betáplá-lás miatt, az eszköz önmagában nem tudja kezelni.

Meghibásodást nem tapasztaltunk, működési zavar, rend-ellenesség nem jelentkezett!

6. Vonali feszültségszabályozó

A vonali feszültségszabályozó (IVR – Inline Voltage Regulator) egy transzformátor körzet valamely áramkörének feszültségin-gadozását hivatott javítani. Voltaképpen, egy áramkörbe soro-san beiktatott berendezés, amelyben a transzformátorok ger-jesztés szabályozását tirisztorok végzik. A felhasználó igénye szerint beállított kimeneti feszültséget a berendezés stabil ér-téken tartja, ezáltal alkalmas egy nagy feszültségesésű áramkör végponti szakaszának feszültségemelésére. Ugyanígy alkalmas a napelemes termelők által okozott feszültségingadozás javítá-sárais,ennekigazolásáraegypilototindítottunk.AzNKMÁram-hálózati Kft. hálózatán egy olyan szakaszra szereltük fel a vonali feszültségszabályozót, ahol jelentős volt a végponti ingadozás, és a feszültség gyakran átlépte a megengedett határokat. Egy ilyen hálózati végpont grafikonját mutatja a 4-es ábra.

A vonali feszültségszabályozó felszerelése szintén igazolta a számításunkat, a szabályozott hálózatszakasz feszültsége jelen-tősen javult. Egy ilyen mérés adatait láthatjuk az 5-ös ábrán.

7. a Vonali feszültségszabályozó jelleMzői

A berendezést a közcélú KIF hálózat egyik oszlopára szereltük fel. Névleges teljesítménye: 22 kVA

Gyártó: A-Eberle GmBH Németország A fokozatok +8%-tól −8%-ig vannak kialakítva 2%-os lépcső-zéssel. Hasonlóan a fokozatkapcsolós transzformátorhoz, a legfontosabb paraméterek itt is a kívánt induló feszültségér-ték [V], a toleranciasáv [%] és a fokozatkapcsolás késleltetési ideje, amely figyelembe veszi a toleranciasávtól történő elté-rés nagyságát is. [Vsec].

Meghibásodás vagy részleges feszültségkimaradás esetén a berendezés automatikus bypass üzemmódba kapcsol. A feszültség-visszatérést követően a berendezés visszatér auto-matikus szabályozás módba.

8. összegzés

A tapasztalatok és az elvégzett hálózati mérések alapján mind-két berendezés jelentősen mérsékelte a kisfeszültségű hálózaton tapasztalható feszültségingadozásokat. A szabályozók kimeneti feszültsége a gyártói adatok és a beállítási paramétereknek meg-felelő stabil határok között van, ezért alkalmasak a kisfeszültségű hálózaton fellépő feszültségingadozások csökkentésére. Meg-felelő berendezés rendelkezésre állása esetén lényegesen rövi-debb idő alatt telepíthető, mint egy hálózatrekonstrukció vagy táppontszaporítás, ezáltal a feszültségpanaszok száma csökkent-hető. További vizsgálatokat igényel még, hogy az ismertetett be-rendezések hogyan illeszthetők nagy számban a jelenlegi háló-zati struktúrába, ezen metodika meghatározása folyik jelenleg.


Libor Józsefszakértő, villamosmérnökNKM Áramhálózati Kft.Hálózati Innovációs Osztá[email protected]

6. ábra LVR Sys vonali feszültségszabályozó

4. ábra A feszültségpanaszos hálózatszakasz végpontján végzett mérések adatai a feszültségszabályozó felszerelése előtt. A grafikon a T fázisban végzett egyhetes mérési időszak 10 perces átlagértékeit mutatja

5. ábra Az előzővel azonos ponton rögzített mérési adatok a vonali feszültségsza-bályozó felszerelését követően

Energetikai informatika

Lutár Zoltán

Quantum titkosított MPLS transz-port hálózatok villamosipari és légi-forgalom-irányítási alkalmazásokra

1. beVezetés

Az elmúlt évtizedekben az energetikai közüzemi kommuni-kációs hálózatok nagyrészt időosztásos (TDM) multiplexer technológiáraalapultak,úgymintSDH/.SONET,PDH.Ezekatechnológiák az évtizedek során bizonyították tökéletes meg-felelőségüket az alkalmazások igényeihez, azonban mára el-avultnak tekinthetők, sőt egyre kevésbé érhetők el a gyártók és szolgáltatók kínálatában.

Az új smart grid rendszerek és az energetikai közüzemek digitalizációja vagy épp az új generációs IP alapú hangátvíteli eljárások kibővült adat- és hangkommunikációs igényeket támasztanak,melyekcsomagkapcsolthálózatok(PSN)alkal-mazását kívánják meg.

A nyilvános távközlési szolgáltatók kínálatából is kikerülnek a hagyományos TDM, pl. menedzselt bérelt vonali szolgálta-tások, mivel a gerinchálózatok sávszélességének hatékony ki-használása manapság alapkövetelmény a rentábilis működés érdekében, ez is gerjeszti a technológiaváltást az országos kommunikációs hálózatok esetében. Ez azonban új kihívások-kal való szembesülést is jelent a biztonság terén. A kritikus kom-munikációs alkalmazások által elvárt hálózati performancia pa-ramétereinek garantálása mellett (jitter, wander, szimmetria és késleltetés) a korszerű technológiák alkalmazásával nemcsak a konvencionális alkalmazásokat kell tudni támogatni (mint pl. adatátvitel differenciális védelem céljából megszakító ve-zérléshezvagyRTUSCADArendszerhez,radarrendszerekhez),hanem hálózatfelügyeleti protokollok, mint pl. OAM jelzések, hálózatfelügyeleti DCN adatok, illetve pontos időszinkron adatok továbbításáról is gondoskodni kell garantált minőség-ben. Az ABB hibridTDM/PSNmultiservice berendezés rend-szerei megoldást kínálnak mind az energetikai alkalmazások (FOX615/FOX612),mindazegyébpl.közlekedésiinfrastruktú-rákat (XMC20) üzemeltetők számára. (1. ábra)

2. a titkosítási Megoldással szeMben táMasztott köVetelMények

2.1. adatbiztonság garantálása a végfelhasználói alkal-mazások számáraA végfelhasználói adatbiztonság titkosításon és hitelességen alapul (pl. teleprotection,SCADAvagyépp légiforgalmi irá-nyításiadatokszámára).Általánosminimáliskövetelményamagas rendelkezésre állás, tipikusan 99.999%. Emellett szol-gáltatástípusonként eltérő igények vannak. A nagyfeszült-ségű villamos hálózatok védelmi alkalmazásai támasztják a legmagasabb követelményeket, úgymint:•Nagyonalacsonykésleltetés.EllentétbenahangésSCADA

alkalmazásoknx10mStűrőképességével,nagyfeszültségűhálózatokteleprotectionalkalmazásai10mSalattiértéketkövetelnek meg, melyeket az IEC 60834-1 határoz meg.

•Rendkívülalacsonymaximálisaszimmetriatűrés,amelyala-csonyjitter/wanderkövetelményeket(200-400uSvégpont-tól végpontig!) jelent, pl. differenciális védelmek esetén.

2.2. hálózati időszinkronitás védetten történő kezelése (time of day information) A villamosipari-energetikai rendszerekben számos alkalma-zás esetén alapvető fontosságú a pontos időbélyegzők mint referenciaértékek rendelkezésre állása. Ez pl. IEC61850 esetén is alapvető követelmény.

az átviteltechnikai kiberbiztonság megkerülhetetlen témakör a mai technológiai kommunikációs hálózatok-ban, mivel a kritikus energetikai és forgalomirányítá-si hálózatok működése enélkül már nem biztosítható. ennek legfontosabb oka az, hogy az általánosan ter-jedő digitalizáció szinte teljes egészében a kommuni-kációs infrastruktúra megbízható működésétől függ. a megnövekedett fontosságú összeköttetések – pl. a továbbított védelmi vezérlő jelek – megkövetelik a megbízható titkosított átvitelt. javában zajlik a nagy távolságú Wan hálózatok technológiaváltása. a tdM időosztásos multiplexer rendszereket csomagkapcsolt, egyidejűleg több szolgáltatást nyújtó hálózati eszkö-zök váltják fel akár magánhálózatokról vagy épp táv-közlési szolgáltatókról beszélünk. ez a cikk bemutat egy új megoldást, mely lehetővé teszi végpontok kö-zött vezetéksebességgel titkosított és hitelesített adat-kommunikációs hálózati infrastruktúra nyújtását valós idejű kritikus alkalmazások számára, így védve meg az alkalmazásokat akár a legkifinomultabb „man in the middle” támadásokkal szemben.a szigorú alkalmazási követelmények párosulva a ma-gas rendelkezésre állási elvárásokkal különösen magas igényeket támasztanak az alkalmazott kiberbiztonsági megoldásokkal szemben. a cikk ennek bemutatására vállalkozik.

„cyber security is an inevitable topic in today’s opera-tional communication networks of power utilities since reliable operation of the power grid, without reliable communication infrastructure is not possible anymore. this especially due to the fact that the digitalization of the power grid infrastructure is to 100% based on a re-liable, high performing communication infrastructure. this increased connectivity, coupled with the impor-tance of the communication itself creates a strong de-mand for securing the same. the change in wide area technology from traditional tdM technology to new packet based wide area communication networks and incidents happened provide additional strong argu-ments to improve the security of operational networks in power utilities. the very stringent application re-quirements, which are a challenge for any communica-tion infrastructure, coupled with the very high avail-ability requirements generate extreme demands on such cyber security solutions.” − 2018 cigre-gcc – abb switzerland article


1. ábra Az ABB XMC20 / FOX 615 integrált multiservice hibrid átviteltechnikai berendezései


Áramköremulációs (Circuit EmulationServicespl. SAToP)szolgáltatások (TDM adat/hangcsatornák átvitele csomag-kapcsolt hálózatok felett) is megkövetelik a PTP (Precision Time Protocol, 1588v2) támogatást, hiszen nem áll minden-hol rendelkezésre GPS alapú szinkronizálás lehetősége. Atitkosítási eljárásnak natív módon kell tudnia kezelni ezen forgalomtípust is.

2.3. rendszerprotokollok védelmeA rendszerprotokollok támadásával a technológiai hálóza-tok – speciális óvintézkedések hiányában − sebezhetőek. Aroutolhatóprotokollokmintpl.az IP/MPLSesetébenezaprobléma különös jelentőséggel bír, mivel a rendszerproto-kollok támadását nehéz felismerni dinamikus hálózati kör-nyezetben. Még a karcsúsított vezérlési módokat alkalmazó MPLS-TP (Transport Profile) esetében is indokolt az óvatos-ság, hiszen pl. a management port módosított IP-címmel való támadása, vagy az OAM fenntartási üzenetek (Operation And Maintenance), úgymint a kétirányú továbbítás érzékelés (BFD) funkció üzeneteinek bénításával vagy meghamisításá-val egyes csomópontok elérhetetlenné tehetők, akár ok nél-küli tartalék útvonalra kapcsolás kényszeríthető ki.

A fenti példák alapján minden rendszerprotokollt védeni kell a meghamisítással szemben.

2.4. az elterjedt titkosítási eljárások nem megfelelőek a speciális kritikus kommunikációs célokra: Mivel napjainkban sok olyan alkalmazás van telepítve, amelyek nem tartalmaznak megfelelő szintű beépített kiberbiztonsági funkciókat, továbbá publikus hálózati szegmensek igénybevé-telekor fokozott a kitettség az adatfolyamok megcsapolásának, ezért járulékosan kell nyújtani azokat több szinten is.

Az alábbiak használatosak legelterjedtebben:– IPsec a hálózati rétegben (L3)– MACsec az adatkapcsolati rétegben (L2)– Link Layer Encryption a fizikai rétegben (L1)

A kérdés nem az, szükséges-e titkosítás és autentikáció al-kalmazásaazMPLS-TPhálózatszintjén,hanemaz,hogyme-lyik a leghatékonyabb és legbiztonságosabb, illetve elegen-dőek-e a már meglévő technológiák.

AleggyakrabbanhasználtInternetProtocolSecurity(IPsec)protokollok készlete, mely az IP hálózati rétegen működik és 58-73 byte csomagméret-növekedést generál a titkosítási funkciók miatt (titkosítási fejléc, új fejléc a TUNNEL számára, valamint key management funkciók). A technológiai háló-zatokban gyakoriak a kis továbbított adatcsomagméretek (~64 byte), ezért IPsec esetén számolhatunk azzal, hogy a titkosítás miatt a hálózati forgalom akár megduplázódhat, mely feldolgozási erőforrásigényt jelent és akár 50%-kal megnövekedett késleltetést vihet be a rendszerbe.•amegnövekedettcsomagméretekahálózatsávszélességé-

nek beszűkülését okozhatják•aszükségesfeldolgozásiidőacsomagfejlécekéshasznosada-

tok titkosítására, majd visszaalakítására jelentősen rontják a valós idejű kommunikációs alkalmazások kiszolgálásátAz IPsec alkalmazása jelentősen ronthatja a hálózati telje-

sítményt, ráadásul a hálózati időszinkronitásért felelős PTP csomagokat problémás ezzel az eljárással titkosítani, tekin-tettelaznx10mSecnagyságrendűfeldolgozásikésleltetés-re. Ebben az esetben viszont, ha az IEEE1588v2 PTP csoma-gok titkosítatlanul haladnak, úgy könnyű célpontjaivá válnak egy támadásnak.

A MACsec IEEE 802.1ae egy transzport módú titkosítási el-járás, amely alapvetően LAN-ok belső forgalmának védelmére lett fejlesztve, ezért csak hop-by-hop szakaszokra nyújt védel-

met, valamint nem rendelkezik a kritikus kommunikációs szol-gáltatásokhoz szükséges rugalmassággal. Továbbá mivel az alapértelmezetttitkosításikulcs128bites(AES-GCM),ráadásulmindezHWalapokon.2011-benazIEEEáltalstandardizáltAES-256-GCM bevezetése HW cserével járt és bár megfelelő szintű titkosítást eredményez, nem optimalizált nagytávolságú WAN hálózatokra, akár jelentős költségráfordítás mellett sem.

A Link Layer Encryption egy fizikai Layer 1 szintű titkosítá-si eljárás, amely szintén pont-pont (hop-by-hop) titkosítás-ra lett kifejlesztve, elsősorban az adatközpontokban elvárt rendkívül nagy átviteli sebességet és nagyon alacsony kés-leltetéstnyújtva.Mindazonáltalnemnyújtadatmegcsapolás/beékelődő jelismétlés elleni védelmet és adatintegritást sem garantál autentikációs titkosítás által.

A fenti három eljárás mindegyike tartalmaz olyan eleme-ket, melyek miatt a célnak nem felelnek meg 100%-ban.

3. technikai Megoldás/Magyarázat

az abb foX615 és XMc20 multiservice transzport beren-dezéscsaládjai Mpls-tp-t mint átviteli protokollt és az azt natív módon támogató titkosítási eljárást alkalmaznak. „MultiProtocolLabelSwitching–TransportProfile”,Csomag-kapcsolt hálózati környezetben kritikus kommunikációs cél-ból a legújabb fejlesztésű Transport Profilú alrendszer nyújtja az optimálisan gyors és megbízható tartalékútvonal-átkap-csolásúműködést,mely a széles körben elterjedt IP/MPLS-hez képest tartalmaz olyan kiegészítő elemeket, melyek a mSnagyságrendűátkapcsolásokat,illetveadeterminisztikusműködést részesítik előnyben a dinamikus funkciókkal szem-ben, melyek ezért ki is kerültek az implementációból. Egyben konfigurálása és üzemeltetése egyszerű és jól áttekinthető, hasonlítakorábbiSDH/PDHrendszerekéhez,ígyissegítveazüzemeltetők munkáját. (2. és 3. ábra)

2. ábra Időosztásos és csomagkapcsolt technológiák ismérvei

3. ábra IP/MPLS és MPLS-TP jellemzői



AzMPLSG-ACHcsatornatitkosítá-sának és hitelesítésének támogatá-sával az OAM fenntartási protokollok biztonsága garantált.

3.3. a használt titkosítási funkciókAzMPLSúgynevezettkétirányúalag-útpár.AzMPLScímkékalapján tör-ténő kapcsolás előnye az, hogy nem szükséges minden egyes továbbítan-dó adatkeret esetében megkeresni a protokollazonosítót és a vonatkozó címet, a kapcsolás és továbbítás így rendkívül gyorsan történhet meg a cimkék alapján.

A titkosítási eljárás lényege, hogy Mpls lsp szinten működik L2-L3 OSIszintköztHWalapútámogatás-sal és valós véletlenszámgenerátorra alapulva, tehát specifikusan erre lett kifejlesztve ellentétben az egyéb, korábbi szabványos Ethernet L2, L3 módozatokkal. (6. és 7. ábrák)

Amunkamenetkulcsok(sessionkey,SK)atitkosítóegységekközötti adatcsatornák titkosítására szolgálnak. A kulcsge-nerálás egy valós véletlenszám-generátor kvantum fizikai alaponelőállítottjelsorozatánalapul(QRNG)AES-256-GCM

3.1. precision time protocol (ieee1588v2) priorizálás nativ, „vezetéksebességű” titkosítás mellettAz IEEE1588v2 protokollnak rendkívül szigorú elvárásai vannak a megfelelő működéshez, különösen az átvitel során jelentke-ző késleltetés változás és aszimmetria tekintetében. Tapasz-talatok szerint 200 usec aszimmetria differenciális védelem esetében még nem okoz problémát, 400 usec még OK, de 600 uSecmárkockázatokat rejtmagában.A fentiekben felsoroltszéles körben alkalmazott standard titkosítási eljárásokkal na-gyon nehéz megfelelni ezeknek. A feldolgozási idő, pufferelés egyirányú megbecsülhetetlen késleltetést vihet a rendszerbe, amit nem képes tolerálni a PTP. Hogy minden node-nál a meg-

felelő pontosságú időbélyeg-ző kerüljön rögzítésre, ill. az erre alapuló szinkronizációk pontosak legyenek titkosított átvitel mellett, azt HW-szinten kell támogatni. A PTP forga-lom titkosított átviteléhez különlegesen arra tervezett architektúra szükséges, mely ezen speciális forgalomtípust önálló priorizálási szinttel ke-zeli HW alapon, maximálisan n xuSec késleltetést okozva,kvázi egy hosszabb optikai át-viteli szakaszként viselkedve. (4. ábra)

Új megközelítés a ptp titkosításáraElsőként szeparálásra kerülnek a csomagtovábbítási és az enkriptálási/autentikálási funkciók. A bejövő adatforgalom„előformázásra” kerül dummy csomagok hozzáadásával és a keretek közötti ún. interframe gap megnövelésével a cso-magtovábbító motorban azért, hogy optimalizálható legyen a pufferelés.

3.2. teleprotection adatok és rendszerprotokollokA hardver implementáció natív módon támogatja a Teleprotection és a rendszerprotokollok követelményeit.

A távvédelmi alkalmazások késleltetési ideje alacsony, egyrészt mivel a titkosítás végpontok közötti, másrészt a ki-bemenő pufferkezelés ennek a funkciónak való megfelelés szem előtt tartásával lett kifejlesztve, ezért speciális áramkör-emuláció került integrálásra a védelmi kártyákra. (5. ábra)

A csatornaszimmetria tekintetében az eltérő védelmi igényekre szabott megoldás közvetlenül kapcsolódik a PTP megkívánta időzítési követelményekhez, ami a forgalom elő-realakítására vonatkozik, és az IFG a vezetékszerű viselkedést segíti elő. (5b. ábra)

4. ábra SECU1-SENC1 kvantum titkositó egységek

5. ábra TEPI2 távvédelem csomaghálózaton keresztül

6. ábra MPLS konfigurációs lépések

5b. ábra OPIC2 egység C3794 differenciálvédelemre

7. ábra MPLS-TP tunnel titkosítás


használatával.AzSKmérete256bit.MindenMPLS-TPLSP-hez(„labelswitchedpath”,cimkekapcsoltútvonalhoz)kétSessionKey keletkezik, egy-egy mindkét irányba (in-out). Két SK-készlet keletkezik az aktív (working) és a tartalék (protecting) tunnelek védelme érdekében. A munkamenetkulcs biztonsá-gának garantálása érdekében azok titkosítva vannak a meg-felelő főkulccsal (MK, Master Key).

Biztonsági okból, azMPLS-TP csomagtovábbítómotor ésa titkosító motorok szigorúan szeparáltak, de szinkronizál-va működnek egy titkosított védett protokollon keresztül. A vezetéksebességűtitkosítómotormindkétkétirányúLSP-bebeavatkozikAES-256-GCMkódolássalésdekódolással,min-den egyes csomag esetében. 4. alkalMazási példa légiforgaloM-irányí-tási infrastruktÚrában egyidejű hang- és adatátVitelre

Extrém megbízhatóságú, földrajzilag is redundáns hálózatot igényelnek a levegő-föld és föld-föld hang összeköttetések, duplikált távközlési szolgáltatói infrastruktúrán keresztül, egyidejűleg támogatva aTDMésPSNkommunikációt egy-más tartalékjaiként. (8. és 9. ábrák)

A példában szerepelnek még: – Légtérfigyelő és gurító radarok– Repülésmeteorológiai állomások–Műszeresleszállítóegységek(ILS)– Légijármű helyzetmeghatározó rendszerek– Repülésirányító munkahelyek – Irányítótornyok

Mivel redundáns összeköttetések folyamatos biztosítá-sához elengedhetetlen igénybe venni külső szolgáltatók Ethernet és bérelt vonali szolgáltatásait, ezért az adatfolyam titkosításáról és az átvitt adatok integritásának garantálásáról gondoskodni kell.– Modern csomag alapú gerinchálózat két szolgáltatóval–Hangátjárók (GW)és földiVHF rádiók (GRS)analóg–2/4

huzalos interfészekkel– Maximális útvonal és berendezés redundancia– A védelmi átkapcsolás TDM-keret integritás alapú–SzabványosVLANcímkézettL2gerincinterfacetesziameg-

oldást skálázhatóvá és gyártósemlegessé– Szolgáltatói csomaghálózati szegmens végpont-végpont

L2.5titkosított(MPLS-TPtunnelekenkeresztül)– Gerinchálózat-semleges, biztonságos TDM szolgáltatások

csomaghálózaton keresztül

A példán szereplő kiszolgáló egységek funkciói:tueM1: 2, ill. 4 huzalos analóg hangátviteli modul E&M jel-

zésrendszerrel vagy anélkülsatp8:áramkör-emulációsmodul8x2MBPSinterfészcoge5: központi vezérlőkártya redundáns üzembensecu1: kvantum titkosító modul 1/10GBPS interfésszel

csatlakozik a szolgáltató és a COGE5 uplink közéA FOX615 / XMC20 berendezésekhibrid ar-

chitektúrája támogatja a fokozatos technoló-giai migrációt akár a régi és új átviteltechnikai kommunikációs kapcsolatok, vonalak egyidejű-leg egymás tartalékjaiként való alkalmazásával.

5. összefoglalás

Akár hagyományos időosztásos alapú rend-szerekről, akár a legújabb csomagkapcsolt át-viteli rendszerekről legyen szó, az ABB beren-dezései és kapcsolódó felügyeleti szoftverei képesek megfelelni a felmerülő feladatoknak, elsődlegesen szem előtt tartva az üzemeltetői elvárásokat és a kiberbiztonsággal kapcsola-tos kihívásokat. Az opcionálisan választható ventilátor nélküli kivitelek pedig az energia-takarékosságot és a megbízhatóság további növelését célozzák.

irodaloMjegyzék[1] Ramon Baechli, Rouven Floeter, Martin Haeusler, Mathias Kranich.: Improving cyber security of operational communication network by applying wire speed encryption suitable for real time applications, 2018 CIGRE-GCC , DOHA, 2018.ABBSwitzerlandLtd.[2] R. Baechli, M. Kranich, M. Haeusler, M. Graf and U. Hunn, "Teleprotection ensuring highest performance of the protection system using packet switched wide area networks (D2/B5)," CIGRE-764, Canada, 2016.Hasse,P, Wiesinger, J.: Handbuch für Blitzschutz und Erdung. VDE Verlag, Offenbach, 1989.

9. ábra Analóg hangátvitel nagytávolságú rádiókommunikációs hálózat részére


8. ábra Geo redundáns ATM alkalmazás

Lutár ZoltánVezetékes kommunikációs szakértőBusiness Unit Market ManagerABB Power Grids Hungary [email protected]


a Magyar szabadalMi bejelentés A bejelentés időpontja 1939. ok-tóber 23. A Magyar Közlönyben viszont közel 12 éves késéssel jelent meg villamos fényforrás megnevezéssel 1951. szeptem-ber 15-én. A szabadalmi leírás fejléce az 5. ábrán látható. Ennek egy részletét, a fényforrás részle-tes leírását a 6. ábrán kiemelem. Lényeges, hogy ez a találmány szerinti fényforrás élénk-fehér színben világít. A szilícium kar-bid alapanyagot Szigeti Györgyjavasolhatta.

a feltalálókról A háborús állapotokról, a megszállásokról, a következmé-nyekrőlBayZoltánkönyve[1]adkendőzetleninformációt.

A feltalálók útjai különváltak. Bay Zoltán 1948-ban csa-ládostul emigrált, majd az USA-ba költözött. Az emigrálástkiváltó indokok a könyvében [1] megtalálhatóak. Megfosztották magyar állampolgárságától, ki-tüntetéseitől, a Magyar Tudomá-nyos Akadémia és a MEE is kizár-ta soraiból. Nem méltányolták, hogy többek között impulzus üzemmódban működő elektron-sokszorozót fejlesztett ki, hogy csoportja szinte elsőként, az amerikaiakkal közel egy időben radarral megmérte a Hold-Föld távolságot.

Szigeti György az országbanmaradt és lehetőségeihez mérten kutatott, többek között elektro-lumineszcenciával is foglalkozott, kutatásokat szervezett.

Mindkettőjükről az interneten bőséges információ talál-ható [2, 3].

el lehet gondolkodni azon: Mi lett volna, ha elmarad a ii. világháború?

irodaloMjegyzék[1] BayZoltán:Azéleterősebb,Csokonai-PüskiDebrecen-Budapest,1990 https://mek.oszk.hu/15800/15845/15845.pdf[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Bay_Zoltán[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigeti_György_(fizikus)

Évforduló: 80 éve magyar LED készült

beVezetés A MEE Világítástechnikai Társaságának 2019-es IX. LED Konferenciájának elő-adására (A LED-ek fényének minőségi jellemzőit tömörítő paraméterekről) készülve bukkantam az egyik amerikai irodalmi felsorolásban a jelenlegi LED-ek elődjének tekintett szabadalmi beje-lentésre. Hosszas internetes keresgélés után a részletek is kiderültek.

az aMerikai szabadalMi bejelentés A II. világháború kitörése megváltoztatta a megszokott dolgok menetét. A kezdet: Lengyeloszágot Németország (1939. szeptember 1.) és a Szovjetunió (1939.szeptember 17.) hadseregei a Molotov-Ribbentrop megállapodás szerinti meg-osztásbanlerohanják.AzUSA1941.de-cember 7-én lép be a háborúba.

Dr. Vedres Andrástól, a Magyar Felta-lálók Egyesületének főtitkárától meg-kaptam a magyar szabadalmi bejelen-tésre alapozott amerikai szabadalmi leírást (1940. november 17.). Ezen már név szerint szerepelnek a feltalálók:

BayZoltán (1.ábra)ésSzigetiGyörgy (2.ábra).Azamerikaiszabadalom fejlécét a 3. ábra tartalmazza.

A fejléc szövegéből látható, hogy a magyar céggel, azaz az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság Cég-gel kapcsolatban álló General Electric Corporation hozzájárulása vált szükségessé a szabadalommegadáshoz, mivel a magyar bejelen-tés szolgálati találmány volt. A kiviteli formákat a 4. ábra tartal-mazza nyilván az akkori technikai feltételeknek megfelelően.

Erbeszkorn Lajos

1. ábra Bay Zoltán

2. ábra Szigeti György

5. ábra A magyar szabadalom fejléce

6. ábra A találmány fő jellemzőit leíró részlet a szabadalmi leírásból

3. ábra Az amerikai szabadalom fejléce

4. ábra A találmány kiviteli formái

az elektro-lumineszcencia jelenségéről a múlt század elején már többen is írtak, de bay zoltán és szigeti györgy magyar szabadalmi bejelentése (1939. október 23.) volt az első, amelyben leírták azt a „villamos fény-forrást”, amely a mai led-ek ősének tekinthető.

at the beginning of the last century the phenomenon of electro-luminescence has been the subject of several publications, but the hungarian patent of zoltán bay and györgy szigeti (october 23. 1939) was the first to descibe an appliance, an „electric source of light” simi-lar to present-day led.

Világítástechnika

Szerelői erőforrás-elosztás optimalizálása

Innováció

Bevezetés

A hazai munkaerőpiacon ma már általánossá váló munka-erőhiány súlyosan érinti az áramszolgáltató vállalatokat is, és fókuszba helyezi a meglévő szerelői kapacitások hatékony felhasználását. Az ELMŰ és ÉMÁSZ Hálózati Kft. törekszik a tervezett és nem tervezett hálózatos, mérőhelyi munkákat egyfős szerelőcsapatokkal elvégezni, amennyiben azt a mun-kavédelmi, műszaki és egyéb körülmények megengedik.

A Geometria Kft. egy- és kétszemélyes szerelőcsapatok és munkák kezelésére, automatikus ütemezésére és kiadására dolgozta ki az új munkaütemezö alkalmazását, amely képes két egyszemélyes szerelőcsapatot időben összehangolva egy kétszemélyes munkához automatikusan rendelni. Röviden bemutatjuk a munkaütemező alkalmazást és annak működé-sét, bevezetésének lépéseit és feltételeit.

Központi munKairányítás

Az ELMŰ és ÉMÁSZ 2013-ban vezette be a MIRTUSZ1 mWFM (mobile Workforce Management) rendszert a hálózatos szerelők munkairányítására. A szerelők azóta minden munkát és minden szükséges információt (dokumentumokat, térképeket, részletes műszaki adatokat a hálózatról) elektronikus formában kapnak meg terepi eszközükre (windowsos táblagépükre) és minden

1 MIRTUSZ mWFM rendszer, Geometria Kft. (2013-2019)

adatot, fényképet, dokumentumot a helyszínen, a terepi esz-közön rögzítenek. A rendszer pontos hely- és időbélyegekkel automatikusan dokumentál minden munkavégzést (munka-helyszínre indulást, érkezést, munkahelyszín elhagyást).

Az mWFM rendszer bevezetésével egyrészről a közpon-ti diszpécserek folyamatosan követhetik és ellenőrizhetik a hálózaton dolgozó szerelők munkavégzését, másrészről az automatikus munkaütemező és kiadó (Scheduler and Dispatching) modul segítségével az aktuális nem tervezett eseményektől, üzemzavaroktól függően a szerelők aktuális munkái pillanatról pillanatra újra tervezhetővé válnak. Az új-ratervezést a munkákra utazás idejének és költségének mini-malizálására, a meglévő szerelői kapacitások jobb kihasználá-sára való törekvés indokolja.

Az mWFM rendszerben megvalósított automatikus mun-kaütemezővel azonban csak olyan erőforrás-elosztás készít-hető, amelyben minden munkához csak egy szerelőcsapatot rendelünk. Ez megfelelt a korábbi üzleti elvárásoknak, ami-kor is az egy- és kétszemélyes munkákat mindig egy-, illetve kétszemélyes szerelőcsapatok végeztek el. Ez azonban már nem alkalmazható a mai munkaszervezési környezetben, ahol a szerelőcsapatok jellemzően egyszemélyesek, s a mun-kák végrehajtása sok esetben két szerelő egyidejű jelenlétét igényli. Egyre nagyobb elvárás lett, hogy a munkaütemező képes legyen a kétszemélyes munkákhoz két egyszemélyes szerelőcsapatot összehangoltan rendelni.

erőforrás-elosztási feladat

Az áramszolgáltatók esetében a jellemző, megoldandó erő-forrás-elosztási feladat a következő. Adott több tízezer egy- és kétszemélyes, jellemzően egy-két óra munkavégzés idejű,

dr. Cseke István, Kalász Miklós

1. ábra MIRTUSZ-4g Ütemező-felügyelő alkalmazás, Eger tesztüzem



a szolgáltatási területen vé-letlenszerűen elszórt munka, amelyek egy része (például hálózatos vagy mérőhelyi hi-baelhárítás) nem tervezett, időben véletlenszerűen kelet-kezik. Adott például két hét előre megtervezett több száz egy- és kétszemélyes műszak (adott munkaidejű, egy vagy két szerelőből és egy gép-járműből álló szerelőcsapat). A több tízezer munkából ki kell választani és ki kell adni a műszakok részére a lehető legtöbb munkát úgy, hogy a műszakok valós (utazási, állás, munkavégzési) költségei a le-hető legkisebbek legyenek. A minimális költségű erőforrás-elosztás jól számszerűsíthető költségmegtakarítást jelent a vállalat részére, és a meglévő szerelői kapacitások optimális kihasználását eredményezi.

Az optimális erőforrás-elosztás meghatározásakor a valós költségek minimalizálása mellett számos más, az egyes mun-kák kiadására vonatkozó feltételt is teljesíteni kell. Ilyen felté-telek az alábbiak:a) Adott munka elvégzéséhez szükséges lehet például vala-

milyen szerelői képesítés, vizsga, vagy valamilyen munka-eszköz. A műszakok különböző képességekkel és munka-eszközökkel rendelkeznek, tehát nem tud minden műszak minden munkát elvégezni.

b) A munkák különböző prioritásúak, vannak elhagyható és vannak „bármi áron” kiadandó és elvégzendő munkák.

c) A fogyasztókkal egyeztetett és a rögzített idejű munkákat egy szűk, például egy négyórás időtartományban kell el-végezni.

d) A közvilágítási és a fogyasztói zavartatásokkal járó hibákat, üzemzavarokat minél hamarabb el kell hárítani, ezekre kü-lönböző GSZ határidők vonatkoznak.A fenti feltételek általában csak úgy teljesíthetők, ha az

adott munkához nagyobb távolságról is rendelünk műsza-kot. Ez a műszakok valós költségeinek növekedésével jár, te-hát az erőforrás-elosztáskor mindig két, egymás ellenében ható feltételt kell teljesíteni, egy időben kell a valós költsé-geket minimalizálni és a munkakiadásra előírt feltételeket biztosítani.

mirtusz-4g munKaütemező

A MIRTUSZ-4g Munkaütemező2 a szerelői erőforrás-elosztás automatizálására és optimalizálására kifejlesztett új meg-oldás, melynek főbb komponensei az ütemező-szerviz, az ütemezőmotor, valamint az ütemező-felügyelő és hangoló alkalmazás.

Az ütemező-szerviz az adott áramszolgáltatónál bevezetett központi munkairányítási adatbázisból kigyűjti az aktuálisan ütemezendő munkákat, erőforrásokat és a munkák kiadására előírt feltételeket, előállítja és átadja az erőforrás-elosztási fel-adatot az ütemezőmotornak. Az ütemezőmotor meghatároz-za az optimális, azaz a minimális költségű erőforrás-elosztást,

2 MIRTUSZ-4g Munkaütemező, Geometria Kft. (2019)

és az eredményt visszaadja az ütemező-szerviznek, amely a kapott munka és műszak összerendeléseket visszaírja a mun-kairányítási adatbázisba. Ez a folyamat ciklikusan, például 15 percenként megismétlődik. A folyamat a háttérben zajlik, az automatikus erőforrás-elosztás működését a feljogosított fel-használók az ütemező-felügyelő alkalmazás (1. ábra) segítsé-gével ellenőrizhetik és szabályozhatják.

Az alkalmazás az ELMŰ és ÉMÁSZ 3-3 régiójában párhuza-mosan futó erőforrás-elosztási folyamatok aktuális állapotát mutatja, ellenőrizhető, hogy az ütemezőmotor mikor, milyen beállítások mellett futott utoljára és fog legközelebb futni. Ezen a felületen keresztül lehet beavatkozni az ütemezési folyamatokba, azokat leállítani és újraindítani, illetve a beál-lításokon változtatni.

Az alkalmazásban néhány KPI mutató és diagram segítsé-gével egyszerűen áttekinthetjük az utolsó érvényes ütemezés eredményét. Láthatjuk például a kiadott és kimaradt munkák mennyiségét, a szerelői műszakok munkaidő-kihasználtságát (utazási, állás és munkavégzési idők arányát), az egyes mun-katípusokra előírt különböző feltételek, határidők teljesülé-sét. Ezek az információk az operatív munkairányítást támo-gatják, jelzik a diszpécsereknek, hogy mikor kell manuálisan beavatkozniuk a munkaütemezésbe.

erőforrás-elosztás hangolása

Az ütemezőmotor az összes lehetséges erőforrás-elosztásból mindig a lehető legkisebb összköltségűt választja ki. A mű-szakok oldaláról felmerülő valós költségek az adott műszak-ban lévő szerelő(k) és gépjármű bér- és futási fajlagos költsé-géből, illetve a munkák közötti utazásokból, várakozásokból automatikusan adódnak. A munkakiadásra előírt feltételek teljesülését a munkákra számítandó ún. fiktív költségek biz-tosítják (2. ábra).

Az ábrán két munkakiadásnak a fiktív és valós költségei lát-hatók a T0 – TN ütemezési időszakban. A zöld színnel jelzett M1 munka (pl. egy fogyasztói zavartatással járó hibaelhárítás) prioritása nagy, a munkát TH határidőig, lehetőség szerint minél hamarabb ki kell adni és legfeljebb a TV időpontig en-gedjük meg késni. A kék színnel jelzett M2 munka (pl. egy hálózatbejárás) prioritása kisebb és az bármikor elvégezhető. Az ütemezőmotor az M1 munkát lényegesen nagyobb valós

2. ábra Munkakiadás fiktív és valós költségei


költség mellett is kiadja a TM1 időpontig, mint az M2 munkát, ha csupán az egyik elvégzéséhez áll rendelkezésre szabad erőforrás, s biztosan nem fogja kiadni azt a TV időpont után.

A munkák kiadására előírt fenti feltételek az ábrán látható egyszerű lineáris, négy paraméterrel leírható fiktív költség-függvénnyel biztosíthatók. A munkaütemezés hangolása a valós és fiktív költségeket meghatározó paraméterek defini-álásából áll. Ennek lépései az alábbiak:a) A valós költségek számításához definiálni kell a szerelők és

gépjárművek bér-, illetve futási költségét: a fiktív költsége-ket mindig ezekhez viszonyítva értelmezzük.

b) A munkákat csoportosítani kell a kiadásukra vonatkozó üzleti elvárások alapján. Az egy csoportba, ún. ütemezési kategóriába sorolt munkákhoz mindig azonos fiktív költ-ségparaméterek tartoznak. Ilyen ütemezési kategóriák például:– eltolható, bármikor elvégezhető hálózatos munkák,– nagy prioritású, határidőre elvégzendő tervezett munkák,– fogyasztókkal egyeztetett munkák,– közvilágítási egyedi hibák elhárítása,– sok fogyasztót érintő csoportos hibák elhárítása,– életveszélyt jelző bejelentésből létrehozott munkák

c) Ütemezési kategóriánként meg kell határozni a munkaki-adásra vonatkozó ütemezési szabályokat: az adott mun-kát mennyi időn belül kell kiadni, a határidőhöz képest legfeljebb mennyi késést engedünk meg, és mi az adott munka kiadásának fontossága, prioritása más munkáké-hoz képest.

d) Az ütemezési szabályokból egyszerű számítással meghatá-rozhatjuk a fiktív költségparamétereket. A Munkaütemező bevezetése részeként a teszt- és próbaüzem alatt lehet a költségparaméterek beállításán finomítani a konkrét ta-pasztalatok függvényében. Az ütemező-hangoló alkalma-zással a feljogosított felhasználó egyszerűen módosíthatja a különböző ütemezési paramétereket.

A munkaütemezés hangolásakor fontos szempont, hogy lehetőség szerint minél kevesebb munkakiadásra minél ke-vesebb korlátozást (fiktív költséget) írjunk elő, hiszen ezek teljesítésének valós ára van, az ütemezőmotor mindig a valós és fiktív költségek összegét minimalizálja.

Az üzemviteli helyzettől, az évszaktól, a vállalati prioritá-soktól függően változhatnak a munkakiadásra vonatkozó elvárások, feltételek, például havária helyzetben a fogyasz-tói zavartatással járó hibaelhárítási munkákra hosszabb elhárítási időket kell megengedni. A különböző elvárások-hoz különböző paraméterkészletek tartozhatnak, amelyek közül az automatikus munkaütemezés során bármelyiket választhatjuk.

munKaütemezés Bevezetése

Az ELMŰ és ÉMÁSZ Hálózati Kft. az egy- és kétszemélyes szerelőcsapatok és munkák kezelése érdekében döntött a MIRTUSZ-4g Munkaütemező bevezetése mellett, s a korábbi munkakiadási gyakorlathoz képest további elvárásokat fo-galmazott meg: az utazási és állásköltségek csökkenjenek, a fogyasztókkal egyeztetett munkák határidőtartása javuljon, és az üzemzavarok elhárítási ideje, s ezzel a fogyasztói zavar-tatások mértéke csökkenjen.

Az elvárások teljesüléséhez, a jól behangolt automatikus erőforrás-elosztás mellett a munkaszervezési és irányítási gyakorlaton is változtatni szükséges. a) A műszakokat az ütemezési időszaktól függően, jellemző-

en két hétre előre meg kell tervezni, és törekedni kell arra, hogy a műszakok lehetőleg minél többféle munka elvég-

zésére legyenek alkalmasak (sztenderd anyagkészletekkel és munkaeszközökkel, szerelők oktatásával, képzésével, minden szükséges információ biztosításával).

b) Az elvégzendő munkákat hosszabb időre előre meg kell tervezni és elérhetővé kell tenni a munkairányítási adatbá-zisban. Az utazási távolságok és költségek akkor csökkent-hetők jelentősen, ha az ütemezőmotor sokféle lehetséges erőforrás-elosztásból választhat.

c) A postai címből, vagy az érintett hálózati eszközből min-den munkának meg kell határozni a pontos helyét, és gon-dosan meg kell tervezni a várható munkavégzési idejét. Ez utóbbihoz a munkavégzés szempontjából jól átgondolt normarendszerre van szükség.

d) Törekedni kell az automatikus munkakiadás lehető legki-sebb mértékben való korlátozására, például nem célszerű adott műszak munkavégzését csak néhány településen engedélyezni, s egy munkát csak indokolt esetben szabad manuálisan kiadni és ütemezését rögzíteni.

A Munkaütemező jelenleg az ELMŰ és ÉMÁSZ egy-egy régiójában3 fut próbaüzem jelleggel. A próbaüzemet a tesztüzem részeként egy szimulációs vizsgálat előzte meg. A vizsgálathoz létrehoztunk egy szimulációs adatbázist a 2018-ban megvalósult munkák, műszakok és erőforrás-el-osztás adataiból. Ebben az adatbázisban a vizsgált időszak kezdetétől a végéig, negyedórás lépésekben előrehaladva az időben, a tényleges körülmények és feltételek mellett a Munkaütemezővel újra szétosztottuk a munkákat a mű-szakok között. Az így előállított alternatív és a ténylegesen megvalósult erőforrás-elosztás összehasonlításával a Mun-kaütemezővel szemben támasztott üzleti elvárásokat egy-értelműen igazolni lehetett.

A tesztüzem során kidolgozott szimulációs módszerrel a munkaütemezést a meglévő körülményektől és feltételek-től eltérve is újrajátszhatjuk és több lehetséges alternatív erőforrás-elosztást is előállíthatunk. Az alternatív erőforrás-elosztások összehasonlítása lehetőséget ad a munkaszerve-zésben és a szerelői erőforrásokban még meglévő tartalé-kok feltárására.

A próbaüzem lezárását, az erőforrás-elosztás finomhan-golását követően, a Munkaütemező az idén bevezetésre kerül a két áramszolgáltató teljes szolgáltatási területén. Ezt követően már csak engedni kell a Munkaütemezőt dolgozni és rá kell bízni a munkák többségét.

3 MIRTUSZ-4g Munkaütemező bevezetése folyamatban van az NKM Áramhálózati Kft.-nél is.

dr. Cseke IstvánosztályvezetőMEE-tagGeometria Kft.

Kalász Miklósüzemviteli szakértőÉMÁSZ Hálózati Kft.


Innováció

1. Bevezetés

A megújuló energiaforrások és a decentralizált energiater-melő egységek egyre nagyobb mértékű hálózatra integrálá-sa a transzformátorállomások fokozott felhasználását ered-ményezi. A végfelhasználók számára stratégiai fontosságú szerepet játszik a kiválasztás során, hogy az állomás minél hosszabb élettartammal és minél kevesebb karbantartá-si igénnyel rendelkezzen, ezzel minimalizálva a ráfordított költségeket.

A transzformátorállomások élettartamát elsősorban az állomásba telepített villamos berendezések élettartama ha-tározza meg. Fontos tudni azonban, hogy az állomás falaza-tának anyagi összetétele is kulcsfontosságú szerepet játszik a villamos berendezések védelmében, valamint az állomás ívállóságának biztosításában.

Cikkünkben az említett kritériumok figyelembevétele mel-lett mutatjuk be az üvegszál erősítésű poliészter (GRP) típusú állomások alkalmazásának előnyeit a hagyományos beton és lemez állomásokkal szemben.

2. grp transzformátorállomásoK

A GRP egy poliészterből készített kompozit anyag üvegszá-las erősítéssel. Olyan felhasználási területeken alkalmazható, ahol anyagtulajdonság szempontjából nélkülözhetetlen a

könnyű, erős és nem korrodálódó kivitel. Bevált technológiá-nak tekinthető például szélturbinák lapátja és kültéri elosztó-szekrények gyártásában.

A GRP kompakt állomások kulcsfontosságú összetevői a dupla rétegű falak, ajtók és a tető. Ez a dupla rétegű koncep-ció biztosítja az állomás ellenálló képességének és termikus tulajdonságainak növelését, ami egyben védelmet nyújt a környezeti változásokkal szemben is.

3. grp állomásoK alKalmazásánaK Komparatív előnyei

A GRP állomások legfőbb előnyeit a következő tulajdonsá-gokkal jellemezhetjük:– mechanikai erősség ISO 527-4 szerint– 60 perces lángállóság ISO 834 szerint– környezetkímélő tulajdonság– erózióállóság– termikus tulajdonságok

Robusztus dupla rétegű kialakításának köszönhetően nem hajlik vagy deformálódik az anyaga. Szilárdsága a betonállo-máséval vethető össze, így könnyen ellenáll a külső fizikai be-hatásoknak. Mechanikai tulajdonsága alkalmassá teszi, hogy szélsőséges környezeti viszonyokkal rendelkező területeken is alkalmazhassuk.

A GRP nem tartalmaz a környezetre káros anyagot, vala-mint újrahasznosítható anyagból készül, így környezetvédel-mi szempontból is előnyös tulajdonsággal bír.

Rozsdamentes anyagának köszönhetően nem történik oxi-dáció az anyagban, így ellenáll az eróziónak, továbbá mini-mális rugalmassága révén nem törik.

4. termiKus tulajdonságoK

A termikus tulajdonságok összehasonlítására egy másik for-rás szimulációs eredményeit használtuk fel. A kutatás során a hagyományos lemez, beton és a GRP állomások tulajdon-ságait vizsgáltuk.

Az eredmények alapján a GRP rendelkezik a legkisebb hő-vezetési tulajdonsággal. A dupla rétegű kialakítás meggátolja

Környezetbarát transzformátorállomások

Tóth András, Martina Bálint

1. ábra Magyarországon telepített ABB Spica 20 típusú GRP 1600 kVA-es transzformátorállomás

3. ábra Lemez és GRP állomás hőmérsékletének összehasonlítása nyári időszakban

2. ábra Lemez állomásokon megjelenő korrózió és beton állomá-sokon megjelenő repedések

Cikkünkben bemutatjuk a grp anyagú kompakt állo-mások használatának komparatív előnyeit a hagyomá-nyos beton és lemez állomásokkal szemben. a termikus tulajdonságok összehasonlítására egy másik forrás szi-mulációs eredményeit használtuk fel. a kutatás ered-ményei alapján öregedés szempontjából hasonlítjuk össze a grp, beton és lemez anyagú transzformátor- állomásokat.

this article presents the comparative advantage of us-ing grp as material for compact secondary substations (Css) compared to concrete and steel substations. the thermal properties of the substations was compared with a simulation based on the facts of another re-search. We are comparing type of substations based on the calculated loss of lifetime.


a nagymértékű hőcserét az állomás és a környezete között. Ez praktikus lehet a külső gyors környezeti változásokkal szemben, mint például a napsugárzás intenzitásának meg-növekedése, ami jelentős mértékű hőmérséklet-emelkedést eredményez a lemez állomások esetén.

Ezzel szemben a téli időszakban a GRP állomások dupla rétegű kialakítása miatt az állomás belső hőmérséklete nem csökken le túlzottan, ezért a gyors hőmérsékleti változás kö-vetkeztében kialakuló páralecsapódás károsító hatásai elke-rülhetőek.

Az 1. táblázatban szemléltetjük az egyes állomástípusok U hőátbocsátási tényezőjét [W/m2*K].

A különböző anyagú állomásokat energiamegtartó képes-ségük alapján összehasonlítva elmondható, hogy a GRP ál-lomások közel a lemez állomások tulajdonságával egyeznek meg, jóval a betoné alatt. (2. táblázat.)

Az alacsony fajhőértékek előnye az állomás éjszakai mű-ködtetése során demonstrálható legjobban, mivel ebben az időszakban a környezeti hőmérséklet és az elosztóhálózaton lévő terhelések minimálisak, így a transzformátorállomá-sok összvesztesége is lecsökken. Beton állomások esetén a hőleadás egy időigényes folyamat, ezáltal a transzformátorok hosszabb hűtési időtartama szükséges.

A szimuláció szemlélteti a beépített transzformátorok olaj-hőmérsékletének és a tekercsek legnagyobb hőmérsékleté-nek (hot-spot) változását különböző anyagú állomások esetén. Ennek megvalósítására az állomás egyszerűsített hőmodelljét alkalmazták. Ez a modell figyelembe veszi mind a transzfor-mátor, a KIF elosztó panel és az állomás hőhálózatát.

Az 5. ábra összehasonlítja a szimulációk eredményei által a maximális olajhőmérsékleteket és az IEC 60076-7-es szabvány-ban leírt egyenlet alapján számított hot-spot hőmérsékleteket.

Az alkalmazott terhelési görbe egy mindennapos fogyasz-tói terhelést szemléltet, felbontva egy völgy és két csúcs idő-szakra. (5/a ábra)

A napi időszakok:1. időszak: éjszakai üzem alacsony hőmérséklet mellett2. időszak: nappali üzem magas hőmérséklet mellett3. időszak: éjszakai üzem, nagy fogyasztási terheléssel és a

maximumról csökkenő hőmérséklet mellettAhogy az 5/b ábrán is megfigyelhető, amikor a hőmérséklet

és terhelés is egyszerre lecsökken az éjszaka folyamán, a beton állomásba telepített transzformátor mutatja a legmagasabb hőmérsékleti értéket. Ez tulajdonképpen a beton állomás hő-tartó sajátosságának köszönhető, meggátolva a transzformá-tor rövid időn belüli lehűlését. Ezzel szemben a lemez állomás fokozott hőleadási képességéből adódóan gyorsabban lehűl egy alacsonyabb hőmérsékletre. Az eredmények bizonyítják, hogy a GRP állomásba épített transzformátor olajhőmérsékle-tének változására is hasonló értékek figyelhetőek meg éjszaka alacsony terhelés mellett, mint a lemez állomás esetében.

4. ábra Lemez és GRP állomás hőmérsékletének összehasonlítása téli időszakban

5. ábra Különböző anyagú állomások esetén a transzformátorok olajhőmérsékletének és hot-spotjának összehasonlítása

u [W/m2*K]

lemez 33333

Beton 12,22

grp 7,2

1. táblázat: Az egyes állomástípusok hőátbocsátási tényezője [W/m2*K]

fajhő [kj/K ]

lemez 12

Beton 396

grp 40

2. táblázat: Az egyes állomástípusok fajhője [kJ/K]

nyos, gazdasági vagy társadalmi téren eredményesen együtt-működött, hozzájárult a MEE mint közhasznú civilszervezet rangjának, elismertségének erősítéséhez.

A MEE vándorgyűlésén került sor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Partnere Díj átadására

2019-ben MEE-PARTNERE Díjat a C+d automatika Kft. kapta. A C+D Automatika Kft. évek óta kiemelt támogatója

Egyesületünknek. Fontos szereplője szinte minden ren-dezvényünknek, valamint kiemelkedő szerepet tölt be az egyesület szakmai küldetésének megvalósításában. Meghatározó partnerünk a MEE oktatási tevékenységének operatív megvalósításában.

Gratulálunk, ezúton is köszönjük munkájukat, támogatásu-kat és reméljük, hogy a jövőben is aktív partnerként tekint-hetünk rájuk.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Partnere díjat éven-te egy jogi személyiségű társaságnak, vagy tagsággal nem rendelkező magánszemélynek adományozza, amely/aki a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet céljainak elérésében kiemelkedően támogatta, az Egyesülettel műszaki, tudomá-


Innováció

Napközben, amikor a hőmérséklet jelentős mértékben megemelkedik és a terhelés többnyire állandó marad, a lemez állomásokba épített transzformátorok olajhőmérséklete je-lentős mértékben megemelkedik. Ebben az időszakban a GRP állomások esetében észlelhető a legjobb eredmény, köszön-hetően annak, hogy az állomások kétrétegű kialakítása és a ré-tegek közötti levegőszigetelés meggátolja az állomások belső hőmérsékletének túlzott mértékű megnövekedését.

A nap három időszakos analízise során a GRP állomás transzformátor olajának hőmérsékleti értékei optimálisnak tekinthetőek összehasonlítva a többi állomáséval.

A tekercs hot-spot hőmérsékletét tekintve megfigyelhető az 5/c ábrán, hogy ez az érték közel hasonló mindhárom állo-más esetén. Ezen számítás eredményeit prezentálja a 6. ábra.

Minimális eltérés tapasztalható a transzformátorok hot-spot hőmérsékletében az éjszakai és délutáni időszakban. Ezek az eltérések is befolyásolhatják a transzformátor öregedését. Ki-számítható, hogy az adott állomás egy adott napon mennyi ideig van kitéve élettartam-csökkentő körülményeknek.

Ahogyan azt a 6. ábra is szemlélteti, a GRP állomás van kité-ve ezeknek az öregedést előidéző viszonyoknak. Ez alapján a GRP állomás 3,2%-os előnyt biztosít összehasonlítva a beton állomással, illetve 4,4%-ot a lemezhez képest.

5. összefoglalás

Összességében elmondhatjuk, hogy a GRP anyagból készült állomások komparatív előnye többek között a transzformátor élettartamromlásának redukálásában rejlik. Az összehasonlítás három különböző anyagú házon történt: GRP, lemez és beton.

A transzformátor élettartamának analízise megmutatta, hogy a GRP típusú állomások esetében ez az érték magasabb, mint a lemez vagy beton állomásoknál. Ahogy a transzformátor öre-gedési ideje csökkenthető a GRP állomás esetén, úgy a karban-tartási költségek is minimalizálhatóak, ideálissá téve az üvegszál erősítésű poliészter applikációját a kompakt állomásokban.

irodalomjegyzéK[1] COMPARATIVE ADVANTAGE OF USING GRP IN COMPACT SUBSTATIONS –

Carlos Martinez Nieto, Danel Türk, Ants Palgi – Glasgow, 12-15 June 2017

Tóth AndrásÉrtékesítés támogató mérnökABB Kft.Középfeszültségű termé[email protected]

Martina BálintÉrtékesítés támogató mérnökABB Kft.Középfeszültségű termé[email protected]

6. ábra Élettartam-csökkentő körülmények időtartama egy adott napra vonatkoztatva

Veisz Imre főtitkár és Gelencsér Lajos elnök adja át a díjat

Szelenszky Géza alapító tulajdonos veszi át a díjat

mee-díjak


Kertész Dávid

Innovatív megoldások a fóti Élhető Jövő Parkban

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport és a Nemzetközi Gyermek-mentő Szolgálat (NGYSZ) közös fejlesztése az Élhető Jövő Park projekt. Számos energiatermelő egység és sok innovatív megoldás került alkalmazásra ebben a demonstrációs célú parkban. A létesítmény felvonultat szinte valamennyi olyan berendezést, amely a helyi adottságokhoz mérten gazdasá-gosan, megbízhatóan, hatékonyan és fenntartható módon járul hozzá a központ energiaellátásának biztosításához. A termelő berendezések és a központ energiafogyasztói-nak összehangolását intelligens felügyeleti rendszer (Citect SCADA) végzi.

Az Élhető Jövő Park az alábbi berendezéseket foglalja ma-gába:• napelemes kiserőművek és napkollektoros melegvíz-terme-

lő rendszerek,• szélerőmű,• törpe vízerőmű,• levegő-víz rendszerű hőszivattyúk,• energiatároló-visszatápláló rendszer,• intelligens energiafelügyeleti rendszer,• elektromosautó-töltő berendezések,• nagy teljesítményű locsolórendszer,• kis fogyasztású, LED-es, okos közvilágítás.

A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés egyik fontos feladata, egyben jelentős kihívása az energiatárolás és visszatáplálás lehetőségének megteremtése. Energiatá-roló berendezések telepítésével biztosítható, hogy az idő-járás függvényében ingadozó termelés és a szintén változó hálózati terhelés továbbra is egyensúlyban maradjon, így mindig a szükséges mennyiségű villamos áram álljon rendel-kezésre. Az energiafogyasztás mind napi, mind éves szinten ingadozó. Kisfeszültségű hálózatokon – mint amilyen a fóti Lovasterápiás Központé is − a kiegyenlítés legkézenfekvőbb módja egy nagy hatásfokú, szabályozható akkumulátortelep, amely alacsony hálózati terhelés idején a helyben, megúju-ló alapon termelt energiával töltődik, szükség esetén pedig azonnal képes a hálózatba történő visszatáplálásra (1. ábra). Az itteni energiatároló berendezés nagyban hozzájárul a léte-sítmény energiaautonómiájához, mivel a megtermelt energi-át nem szükséges azonnal elfogyasztani. A rendszer folyama-

tosan a hálózatra csatlakozik, és megadott teljesítmény-idő menetrend vagy pillanatnyi teljesítményparancs alapján ké-pes a helyben előállított villamos energiát akkumulátorok-ban adott ideig tárolni, majd azt igény esetén visszajuttatni a villamos hálózatba. Az akkumulátoros energiatároló központi vezérlő egysége Modbus TCP/IP protokollon, Ethernet kábe-len csatlakozik a szerver géphez. Itt a különféle vezérlő prog-ramok a Citect SCADA rendszer saját programnyelvén vannak megírva. Lehetőség van több algoritmus közül választani az adott cél elérése érdekében (2. ábra). Ilyen algoritmusok pl. csúcslevágás, minimális vételezett vagy visszatáplált energia.

Jelenleg egy csúcslevágási program fut, ahol a célfüggvény, hogy a hálózatból felvett teljesítmény lehetőleg ne haladja meg a 6 kW-ot (3. ábra). Egy 24 órás időablakban láthatóak a különféle teljesítménygörbék. Egy délutáni időszakkal kez-dődik, amikor is az akkumulátor már szinte teljesen fel van töltve (fehér vonal). Amint a napelem termelések drasztikus csökkenésbe kezdenek (sárga vonal), átmegy a park teljesít-ménye a csatlakozási ponton termelőből fogyasztóba (kék vonal). Középen a piros vonal a 0 teljesítményt jelenti, ilyen-kor se nem vételez, se nem táplál vissza a park a közüzemi hálózatba. Középen látszódik, hogy az esti időszakban az

akkumulátort olyan mértékben süti ki az algoritmus, hogy tartsa ezt a 6 kW körüli teljesítményt. A tüskék azért jelentkeznek, mert 8 percenként ellenőrizzük az ak-kumulátor töltöttségét. Viszont, hogy korrekt eredményt kapjunk, ehhez szükséges, hogy a kisütési teljesítményt a mérés idejére mi-nimálisra csökkentsük. Mikor az akkumulátor lemerül, az algorit-mus lekapcsolja a kisütést. Ekkor ugrásszerűen megnő a tápponti teljesítmény. Reggel, mikor felkel a nap és megindul a termelés, az akkumulátor töltési üzemmódra kapcsol és jól látható módon a töltési görbe együtt fut a termelé-si görbével (sárga és fehér vonal). 1. ábra Akkumulátoros energiatároló rendszer sémaképe

2. ábra Automatikus akkumulátor szabályozó felülete


Innováció

Mikor már a töltő elektronika eléri a maximális teljesítményét, akkor kiegyenesedik a fehér görbe, majd később a diagram végén egy tipikus lecsengő töltési karakterisztika látható.

az energiatároló-visszatápláló rendszer főbb paraméterei:– Típus: PowerQuattro FHUPQ 20 kVA– Névleges teljesítmény: 30 kVA– Névleges kapacitás: 80 kWh– Hálózati csatlakozás: 3 fázisú, há-

lózattal szinkron– Akkumulátor típusa: Hoppecke

4OPzV solar.Power 250– Akkumulátorok száma: 372– Névleges feszültség: 372 V– Élettartam (80%-os kisütési cik-

lusnál): 1600 ciklus– Telepítve 2015. 05.

Az évek alatt folyamatosan nőtt a beépített napelemes ter-melő kapacitás. Ennek hatására, napos időben az akkumulátoros energiatároló önmagában már nem képes elnyelni ezt a jelentős teljesítményt. Közben felmértük, hogy a parkban milyen fogyasztók

vannak, hol helyezkednek el, és ezek közül melyek azok, amiket be lehet vonni egy energiaszabályo-zási rendszerbe. Könnyen kivite-lezhető megoldásnak tűnt, hogy a látogatóközpontot, mint ener-giatárolót használjuk. Itt ugyanis nem tartózkodnak folyamatosan, csak a rendezvények idejére van nyitva. Tehát a hőszivattyús fűtés-sel és hűtéssel ellátott épületben lehetőségünk van egész évben beavatkozni a hőszivattyú műkö-dési idejébe. Szabadon eltolható és csak minimális zavartatással jár. Ehhez feltétlenül szükség volt az épület belső hőmérsékletének

mérésére és a hőszivattyú SCADA rendszerből történő vezérlésének kiépítésére. A hőmérés egy magyar gyártó Modbus-os TCP/IP protokollt használó mérő-eszközével lett megvalósítva. A hőszivattyú belső vezérlésébe garanciális okokból nem nyúltunk bele, a termosztát köre lett átalakítva, egy Modbus-os I/O eszközzel. Itt lehetőség van a helyi termosztát általi vezérlés engedélyezésére/tiltására, to-vábbá a SCADA algoritmusok is egy virtuális termosztátként tudják működésre bírni a gépet az előre programozott fel-tételek alapján (4. ábra). Lehetőség van bevonni a korábban bemutatott akkumulátorvezérlő algoritmusba a hőszivattyú befolyásolását is. Az épület 1 Celsius-fokkal való túlhűtése vagy túlfűtése jelentős energiamennyiséget emészt fel, ezért jól időzítve hozzájárul a teljesítménygörbék kisimításához is. Nehézséget csak az okoz, hogy a hőszivattyú teljesítménygör-béje nem hasonlít más fogyasztók teljesítményéhez, nehezen profilozható, nehezen kalkulálható. Jelentősen függ az épület fűtési rendszerétől, külső-belső hőmérséklettől (5. ábra).

Jelen kiépítésben a parkban akár 5 elektromos autót is tölt-het egyszerre. Ezek szintén jelentős fogyasztók a parkban, mert csatlakozónként legalább 11 kW, két helyen pedig akár 22 kW is lehet a töltési teljesítmény. Ezért a két 22 kW-os AC töltőnél kicseréltük az eredeti töltésvezérlőket Modbus kommunikáci-óra képes eszközökre, amikkel lehetőség nyílt a SCADA irányá-ból a töltési teljesítmények szabályozására és a töltések enge-délyezésére/tiltására. A teljesítményszabályozást ténylegesen

3. ábra 24 órás trend görbék a csúcslevágás programból

5. ábra A különböző épületek hőszivattyú teljesítmény trend adatai

4. ábra Hőszivattyús vezérlés kezelőfelülete


az autók fedélzeti töltői végzik, a SCADA csak parancsokat ad az előre programozott algoritmus alapján. Kialakítottunk okos töltési megoldást is, ami egy adott határidőig a lehető legop-timálisabban vezérli az autó feltöltését (6. ábra). Itt bemenő adatként az autó típusát, akkumulátortöltöttségét és a terve-zett indulás idejét szükséges megadni, a SCADA rendszerben leprogramozásra kerültek az autók fázisonkénti töltési teljesít-ményei. Itt lehetőség van a pillanatnyi megújuló termeléshez, tápponti teljesítményviszonyokhoz állítani a lehetséges töltési teljesítményt. Persze itt is vannak kihívások, mert jelenleg a parkban 1 db elektromos autó található, ami viszont általában heti szinten van csak töltve. Így ez a szabályozási lehetőség még nem releváns a napi teljesítménygörbék kisimításában. További nehézség, hogy az egyes autótípusok különféle mér-tékben tolerálják a töltési teljesítmény visszaszabályozását, és a töltési karakterisztikájuk is eltérő.

A park legnagyobb fogyasztója egy 37 kW-os locsolószi-vattyú, ami 1200 l/perc vízmennyiséget locsol ki a lovas pá-lyák belocsolására. Viszont ekkora vízmennyiség kinyerése nem lehetséges kútból, ezért a felszín alatt egy 50 m3-es tartály van elsüllyesztve, amit egy 14 kW-os szivattyú tölt fel. Míg a kilocsolás kb. 20 perc alatt megtörténik, addig a feltöltés kb. 6 órát vesz igénybe. Felismerve, hogy a teljes feltöltés kb. 80 kWh energiamennyiséget jelent, ezért ez lett a következő célpontunk az energiaszabályozásban. Sajnos a tartály pillanatnyi töltöttségi állapotáról nincsen visszajelzé-sünk, csak egy alsó és egy felső végállás áll rendelkezésünk-re. Viszont a pillanatnyi felvett teljesítményekből könnyen kitalálhatóak az üzemállapotok (töltés, kilocsolás, töltés-ki-locsolás), ezért szintén a SCADA rendszerben leprogramo-zásra került egy algoritmus, ami pár % pontossággal képes követni a tartály mindenkori töltöttségi állapotát (7. ábra). Ezt a töltöttségi szintet egy modbusos I/O készülékkel egy

színes fényoszloppal meg is tudjuk majd jeleníteni a helyszí-nen, hogy mindenkor könnyen nyomon követhető legyen. Szintén ezzel az I/O eszközzel a töltő szivattyú körében tu-dunk kapcsolni, hogy kézi, vagy automata üzemben legyen. Automata üzemben a SCADA vezérelné a célfüggvények fi-gyelembevételével. Ezek a célfüggvények az előzőekben már ismertetett csúcslevágás, tápponti teljesítményáramlás mini-malizálása lehetnének. Ebben az évben kezdtük el kiépíteni ezt a szabályozást is. Sajnos eddig nem valósult meg, mert időközben a locsolórendszer átalakításra került, és így jelen állapotában nem tudjuk bevonni a vezérlésbe.

Egy ilyen dinamikusan fejlődő kis energiaszigeten nehéz az ilyen összetett, sok adatot figyelembe vevő algoritmusok fejlesztése, mert egy-egy új eszköz bekerülésével, esetleg egy régi átalakításával teljesen megváltoznak az optimalizálási, beavatkozási lehetőségek. Rengeteg mérnökóra szükséges, hogy megértsük, melyik eszköz pontosan hogy is működik, hogyan lehet vezérelni. Már több alkalommal is előfordult, hogy újra az alapokról kellett kezdeni az összes szabályozó algoritmus fejlesztését. Reméljük, hogy egyszer eljutunk oda, hogy öntanuló algoritmusok fedjék fel előttünk az összefüg-géseket és ezzel segítsék a munkánkat.

Kertész DávidMEE-tagELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport [email protected]

6. ábra E-autó töltő algoritmus adatbeviteli felülete

7. ábra Locsolóvíz tartály feltöltő szivattyú vezérlő felülete


AFDD hotelekben, lakásokban, iskolákban, uszodákban

dr. Novothny Ferenc

Mi is az átívelés érzékelő eszköz, azaz az AFDD (Arc Fault Detection Device)?A villamos berendezések által okozott tüzeket gyakran az aktív vezetők közötti szigetelési hibák, vagy a csatlakozókap-csok meglazulása miatt fellépő párhuzamos vagy soros ívek-ből kialakuló átívelések okozzák.

Soros átívelés esetén nem folyik a föld felé szivárgó áram, emiatt az áram-védőkapcsolók nem érzékelik az ilyen hibá-kat. Ráadásul a soros átívelés impedanciája csökkenti a ter-helőáramot, emiatt az áram a megszakító vagy az olvadó-biztosító megszólalási árama alatt marad. A fázisvezető és a nullavezető között létrejövő, párhuzamos ív esetén az áramot a berendezés és az ív impedanciája korlátozza, emiatt az ere-dő hibaáram a túláramvédelmi eszközt működtető áram alatt maradhat.

Az átívelés-érzékelő eszközök (1. ábra) képesek érzékel-ni azokat a hibaállapotokat, amelyeket a kötéseknél fenn-álló ívelések okoznak, még akkor is, ha az áramukat akár az elosztóberendezés vezetékezése (azaz párhuzamos átívelés), akár a védett áramkörben lévő terhelés (azaz soros átívelés) korlátozza.

a váltakozó áramú áramkörökben az msz en 62606 szerinti átívelés érzékelő eszközök használata tovább csökkentheti a villamos berendezésektől és készülékek-től származó kiterjedt tüzek által a személyeket, az álla-tokat és a javakat fenyegető veszély kockázatát.

Az MSZ EN 62606 a következő három eszközt határozza meg:– átívelés érzékelő egységet és bontóérintkezőt tartalmazó

különálló eszköz, amelyet egy megfelelő, a gyártó által előírt rövidzárlat védelmi eszközzel kell sorosan kapcsol-ni, amelynek a következő szabványok közül egynek vagy többnek kell megfelelnie: MSZ EN 60898-1, MSZ EN 61009-1 vagy az MSZ EN 60269 sorozat,

– olyan különálló eszköz, amelyben az átívelés érzékelő egység

a következő szabványok közül egynek vagy többnek meg-felelő védelmi eszközzel van összeépítve: MSZ EN 60898-1, MSZ EN 61008-1, MSZ EN 61009-1 vagy MSZ EN 62423,

– átívelés érzékelő egységet tartalmazó különálló eszköz, amelyet az előírt védelmi eszközzel a helyszínen kell össze-építeni.Az USA-ban az átívelés érzékelő eszközökhöz (AFDD) hason-

ló, az ívelő áramkört megszakító eszközöket (AFCI) használnak a végáramkörökben létrejövő átívelések hatása elleni speciális védelemként, amelyet az NFPA 70 210.12. pontja ír elő.

A szakmák fejlődése és az információMa itt állunk az „Ipar 4.0”, azaz a negyedik ipari forrada-lom kellős közepette, azaz a tömegtermelés és az auto-matizálás, az optimalizálás és az integráció kifejezések újabb és újabb területeket, szinteket érintenek. Az infor-matika mellé felzárkózott a nanotechnológia, a megújuló energiák alkalmazása, az űrkutatásból átemelt eszközök és megoldások. Az építőipartól a szépségiparig, az autó-gyártástól a mezőgazdaságig mindent a hálózat mozgat. Az internet és az annak felhasználását támogató eszközök fejlődése lehetővé tette, hogy ma már az eszközökhöz kap-csolva mindennek legyen internetes kapcsolata. Az IoT (Inter-net of Things), azaz az eszközök internete azt jelenti, hogy a dugaszoló aljzatnak, a gyártási folyamat közepén elhelyezett ellenőrző kódnak, a csomagszállító és orvosi eszközöknek, szóval minden eszköznek lehet IP-címe és a hálózat része. Az iskolák multimédiás kapcsolatot teremtenek a világ másik ré-szén lévő testvériskolájuk tanulóival, az űrben lebegő űrhajós a bolygónkról készített képeket posztolja a közösségi hálón, és megindult az ipar digitalizálása. Ez a korszakalkotóan roha-mos fejlődés megköveteli a teammunkát.

Ma minden szakember állandóan fejleszti szakmai tudását, hogy lépést tartson a kor követelményeivel. A fejlődés olyan gyors és szerteágazó, hogy a saját szakterületének szakmai követése, a jogszabályi és szabvány környezet figyelemmel kísérése is erőt próbáló elvárás. Ezért a számos szakterületet felölelő tevékenység, mint az épületek létesítése, csak a szak-emberek együttműködésével oldható meg. Azaz a különbö-ző szakemberek feladata egymás tájékoztatása, a veszélyekre való figyelemfelhívás, és azok elhárítási módjában a tanács-adás, azaz a kockázat minimálisra csökkentése. Konkrétan a villamos tervező feladata, kötelessége az építész, épületgé-pész stb. tájékoztatása az ívveszélyről, annak kockázatáról, az előírásokról, és a védekezés módjáról, azaz az AFDD beépíté-séről. Az építtető majd eldönti, hogy milyennek kell lennie a végrehajtásnak.

AFDD beépítéseAbban a döntésben, hogy AFDD beépítésre kerüljön vagy ne, számos szempontot kell figyelembe venni és mérlegelni. A hivatkozott szabvány szellemét idézve a helyiségek, amelyek villamos áramköreit átívelés érzékelő eszközzel védeni aján-latos, azok, amelyekben magatehetetlen (alvó), gondozásra szoruló vagy mozgáskorlátozott személyek tartózkodhatnak. Ugyanilyen megfontolás alapján tűz esetén roppant nehéz-kes az egyes épületrészekből az evakuálás hotelek, diákott-honok, iskolák esetében is. Valójában átívelés érzékelő eszköz beépítéséről a berendezés tényleges későbbi üzemeltetőjé-nek kellene döntenie, a szakemberek tanácsainak meghallga-tása után. A döntést jelentősen befolyásoló tényezők a:– tűzvédelmi koncepció,– az építési engedély követelményei,– az épületvillamossági terv,– az épülethasználati koncepció.

1. ábra Átívelés – érzékelő eszköz

Villamos berendezések

Különdíj Varga István (ÓE): Moretto folyadékhűtők működésének optimalizálása

diplomatervi. helyezett Horváth Sándor (BME): Reluktancia gépek analízise és szabá-lyozásaii. helyezett Kertész Dávid (BME): Az adatbányászati módszerek alkalma-zása energetikai területeniii. helyezett Csőre Máté (BME): Töltőállomások villamosenergia-beszerzé-sének elemzése

Ezúton is gratulálunk pályázóinknak!Nagy örömünkre szolgál, hogy az általunk meghirdetett

pályázatra az érdeklődés hosszú évek óta töretlen. Ez mind a szakma szeretetében, mind a szakmai utánpótlás olthatatlan tudásvágyában megerősít bennünket, és újult erővel várjuk a 2020-as pályaműveket!

Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázat 2019

A Magyar Elektrotechnikai Egye-sület minden évben meghirdeti Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázatát az erősáramú elekt-rotechnika, automatizálás, villamosenergia-piac, ener-giastratégia vagy kapcsolódó területein diplomatervet, szak-dolgozatot készítő hallgatók szá-mára.

A pályázat célja, hogy ösztö-nözze olyan színvonalas dip-

lomatervek, szakdolgozatok készítését, melyek a műszaki fejlődést, a racionális energia felhasználást mozdítják elő, to-vábbá a körülírt megoldások az iparban, az infrastruktúrában, a gazdaság különböző területein bevezethetőnek tűnnek, a gyakorlatban megvalósíthatók.

A Szakdolgozat és Diplomaterv díjbizottságának tagjait idén is meglepte, hogy milyen sokrétű, szerteágazó és szín-vonalas munkákkal találkoztak.

A díjakat a MEE Vándorgyűlésen vehették át, ahol megtar-tották előadásaikat is. Izgalmas és heves viták előzték meg a végleges sorrendet, mely alapján az idei helyezettek:

szaKdolgozati. helyezett Bereczki Bence (BME): Akkumulátoros energiatároló rendsze-rek ipari alkalmazásaii. helyezett Balogh István (ÓE): Időjárási mérőállomás rádiós átvitelleliii. helyezett Jordán Tünde Gabriella (ÓE): Teljesítményirány mérés

Dr. Vokony István, a Diplomaterv díjbizottság elnöke köszönti a díjazottakat

Horváth Sándor a Diplomaterv Pályázat első helyezett

Bereczki Bence előadása közben

mee-díjak


Egy hotel példáját alapul véve, egyáltalán nem mindegy, hogy ez egy konferenciaközpont, vagy egy szállás, nyaraló-hely, ahol számos villamos készülék szolgál az ételek elkészí-tésére, a vendégek kiszolgálására. Egy konferenciaközpont-ban alig található lényeges teljesítményű villamos készülék. Egyes országokban (pl. Németország) a biztosító nemcsak kedvezőbb feltételű ajánlatot tesz, ha be van építve átívelés védelmi eszköz, hanem egyes vizsgálóállomások még külön kiadványokat is készítenek a villamos berendezések tűzvé-delmi készülékeinek kiválasztásához [3].

Ami a műemléképületben működő uszodát illeti, az AFDD beépítésének követelménye még világosabb, mint az isko-lák esetében. A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 41. § szerint „(2) A védett műemléki értéket ép-ségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani”. Ez összecseng a szabvány „pótolhatatlan javak” megfogalmazá-sával! Ezek szerint meg kell vizsgálni, hogy mely áramkörök alkalmasak az AFDD készülékek elhelyezésére. Ha a gyártók kínálatát megvizsgáljuk, akkor csak egyfázisú áramköröket tudunk védeni és maximum 16 A-es névleges áramig. Meg-lévő berendezések esetében az átívelés elleni védelem utóla-gos kialakítása − a szabvány ajánlásának megfelelően − java-solt. Amennyiben műemléki védelem alatt álló épületekben új áramköröket alakítanak ki, vagy jelentős mértékű felújítást végeznek, az AFDD beépítése megfontolás tárgyát kell, hogy

képezze. Célszerű a beépítést az érintett szakemberekkel megbeszélni, és az együttes döntést dokumentálni, azaz a felelősséget a döntésért közösen vállalni! Nem felejthetjük el, hogy az AFDD a „Technika mai állása szerinti” védelmet bizto-sít, és alkalmazása kiegészíti az eddigi szokásos védelmeket. Végül meg kell jegyezni, hogy nem utolsósorban e további védelem alkalmazásának van gazdasági vonatkozása is.

irodalom:[1] MSZ HD 60364-4-42:2015 Kisfeszültségű villamos berendezések

4-42. rész: Biztonság. Hőhatások elleni védelem[2] MSZ EN 62606:2014 átívelés érzékelő eszközök általános követelményei[3] VdS 2349-1:2015-3 Auswahl von Schutzeinrichtungen für den Brandschutz

in elektrischen Anlagen

Dr. Novothny Ferenc (PhD)okl. villamosmérnök-tanár,címzetes egyetemi tanárÓbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki KarVillamosenergetikai Inté[email protected]

A balesetek minden évben sok ember testi épségét, életét veszélyeztetik; a következmény: sérülések, maradandó káro-sodások, kórházi ápolás, halál – ami már jóvátehetetlen. Ezért tartsuk mindig munkánk központi kérdésének az ember bal-esetektől való megvédését.

A különböző munkaterületeken bekövetkező balesetek főbb okai:

a megfelelő munkaszervezés hiánya vagy hiányosságai,-a munkahelyre és annak környezetére vonatkozó szabályok -megszegése, utasítások hiánya vagy be nem tartása,a szakszerűtlen, fegyelmezetlen munkavégzés, a képzettség, -begyakorlottság hiánya, a hibás és/vagy nem alkalmas szerszámok, anyagmozgató és -egyéb gépek, eszközök használata,a figyelmetlenség, gondatlanság, felületesség, nemtörődöm--ség, hanyagság – a nem megfelelő emberi magatartás,a nem megfelelő testi és lelki állapot (újabb kutatások sze--rint egyre jelentősebb szerepet kell tulajdonítani a balesetet szenvedett személyek testi és lelki állapotának),a túlzott fáradtság vagy alkoholos befolyásoltság,-a minőségileg nem megfelelő szigetelőanyag vagy védőesz--köz, illetve ezek használatának mellőzése,a sietség okozta hirtelen mozdulatok (kapkodás) és a tudat--lanság (a megkövetelt ismeretek hiánya),a rendszeres oktatás, ellenőrzés hiánya vagy hiányosságai,-a munkahelyen a környezeti feltételek nem megfelelő mű--szaki kialakítása (pl.: a biztonságtechnikai eszközök, védőbe-rendezések, világítás hiánya, vagy nem megfelelő állapota).A testi épség, az egészség és a munkaképesség megóvása csak

a munkahelyen alkalmazott korszerű technikai megoldások, a fejlett technológia és munkaszervezés alkalmazása révén való-sulhat meg. A baleseteket körültekintő, fegyelmezett, szakszerű munkával, rendszeres munkabiztonsági oktatással, szakszerű el-lenőrzéssel, adott esetben megfelelő felügyelet gyakorlásával, a mindenkori tevékenységhez megfelelő minőségű és mennyisé-gű védőeszközök biztosításával tudjuk csak megelőzni!

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka-végzés általános követelményeit, a tevékenységek (munkafo-lyamatok, technológiák) személyi és tárgyi feltételeit, a mun-káltatók és munkavállalók ezirányú kötelességeit és jogait, a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentését, kivizsgálását és nyilvántartását, a veszélyesnek minősített mun-kaeszközök jegyzékét, munkavédelmi (munkabiztonsági) szak-képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit, a munkabalesetek kivizsgálásának szempontjait a munkabiz-tonsági szakértői szakterületeket stb. a 2006. évi CXXIX. Törvény a munkavédelemről rögzíti.

A munkáltatók általános és speciális – egyebek között a bel-sőtéri és szabadtéri munkahelyekre, az elsősegélyhelyekre, a munkahelyeken biztosítandó léghőmérsékletre, a munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelemre, a természetes és mesterséges megvilágítás követelményeire vonatkozó – kötelezettségeit, valamint a munkaeszközökre és használatukra vonatkozó kö-vetelményeket a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során meg-valósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, és a 14/2004. (IV.19.) FMM a munkaeszközök és használatuk bizton-

sági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendeletek rögzítik.

A villamos szerkezetek, vezetékek, kábelek munkabiztonsági követelményei is igen sokrétűek és szerteágazóak.

A villamos berendezéseken vagy azok közelében folytatott tevékenységek általános – alapvetően magatartási szabályait az MSZ 1585:2016 Villamos berendezések üzemeltetése című szabvány rögzíti. Lényeges követelmény, hogy a villamos be-rendezéseken csak olyan személy dolgozhat, aki ebből a rá vonatkozó részt hitelt érdemlő módon (bizonyítottan) elsajá-tította és ezeket az előírásokat hatékonyan, felelősségteljesen alkalmazni is tudja.

Ismeretes, hogy 2002. január óta hazánkban megszűnt a szabványok kötelező alkalmazása; a villamos biztonságtechni-ka alapjait képező (érintésvédelmi és létesítési biztonsági kö-vetelményeket tartalmazó) szabványok visszavonásuk után ma már – e két alapvető biztonsági szabályzatot és más kapcsolódó szabványokat felváltó új (euronorm), „mértékadó” előírásként az MSZ HD 60364 (a korábbi MSZ 2364) jelzetű létesítési és vil-lamos biztonságtechnikai szabványsorozat áll a szakemberek rendelkezésére. A sorozat alkalmazása a korábbinál nagyobb szakértelmet és nagyobb felelősségvállalást igényel!

Ismeretes, hogy a villamos energia gyakorlatilag mindenütt je-len van, hasznos segítőtárs, de nem megfelelő használat esetén halálos ellenségünkké is válhat; azért veszélyes, mert ha − tár-gyi vagy személyi hiba következtében – felszabadul, akkor sok esetben a technológiai célú energiamennyiségekhez képest már egészen kis mennyiségű villamos energia is súlyos baleseteket vagy nagy anyagi kárt (tüzeket, robbanásokat) képes létrehozni.

A szakszerű műszaki megelőzés eszközeivel azonban kizár-hatjuk a villamosság veszélyeit.

Ma már gyakorlatilag minden műszaki szakember kapcso-latba kerül villamos szerkezetekkel, kábelekkel, vezetékekkel, szerelvényekkel, ezért az általános műszaki intelligenciához hozzátartozik a villamosság és a villamos biztonságtechnika legalapvetőbb követelményeinek ismerete. A munkavédelmi szakembereknek nemcsak ismerniük (és természetesen betar-taniuk is) kell e szabályokat, hanem tevékenységi, felelősségi körükben azokat másokkal is be kell tartatniuk. Lényegében ugyanez vonatkozik pl. a különböző tevékenységi köröket irá-nyító, (munka) biztonsági utasításokat adó, oktatásokat tartó munkavezetőkre is.

A munkabiztonság feladata a munkabalesetek megelőzése és ennek érdekében a munkahelyek, a technológiák (pl. a ve-zetékek és kábelek gyártása), munkaeszközök (szerszámok, szerkezetek), védő- és segédeszközök (védőrendszerek) olyan kialakítása, olyan követelmények meghatározása és valóra vál-tása, amely kizárja a munkát végző személy veszélyforrás ható-körébe való kerülését.

A munkavédelem másik fő területe: a foglalkozás-egész-ségügy. Feladata: a munkát végző ember egészségének, testi épségének védelme a munkahelyen, illetve a tevékenysége során felléphető ártalmakkal szemben, pl. a kábelszerelés terü-letén is használt gázos forrasztó- és melegítőkészülékek, láng és védőgázas hegesztő-berendezések, fűtő, masszafőző és egyéb berendezések használatával járó ártalmak megelőzése.

A szigetelő- és burkoló-, tömítő- és segédanyagok kapcsán szólni kell egyes anyagok egészségkárosító hatásáról is; ilyen pl. a hidegen keményedő epoxi öntőgyanta, amely térhálósí-tói maró hatású aminvegyület, ezért ügyelni kell arra, hogy a bőrrel semmiképpen ne érintkezzen; továbbá: a zsírtalanító- és tisztítószerek (pl.: benzin, petróleum).

Minden helyen meg kell előzni a mérgezéseket, a tüzet, a robbanást és maradéktalanul eleget kell tenni a munkahelyekre előírt levegőtisztasági követelményeknek is.


„Ismétlés a tudás anyja” Kábelek, vezetékek szerelésének

munkavédelme, biztonságtechnikája, a munkavégzés biztonsága

Dési Albert

Biztonságtechnika

és nem villamos munkára pl. feszültség alatti munkára, föld alatti kábelek közelében végzett építési, bontási tevékenységre stb.

A munkavezetőnek és a berendezésfelelősnek (az üzemelte-téssel megbízott személynek) – ha nem egy és ugyanazon sze-mélyről van szó – a munkavégzés előtt a tevékenységek részle-teit, körülményeit tisztázni kell, és azokban megállapodásra kell jutni. Bonyolult, összetett vagy veszélyesnek minősített munka esetén az előkészületeket írásban is rögzíteni kell.

A munkavégzés megkezdése előtt és annak folyamán is a munkavezetőnek biztosítani kell minden vonatkozó követel-mény, szabály, előírás betartását, továbbá: köteles kioktatni a munkavégzésben résztvevőket a nem könnyen felismerhető veszélyekről is! Ha a munkavégzés a villamos veszély vagy sé-rülés elkerülésére szakismeretet vagy gyakorlatot igényel, azt csak olyan személy végezheti, aki ilyen szakismerettel és/vagy gyakorlattal rendelkezik vagy munka végzéséhez szükséges megfelelő felügyelet alatt áll!

Általában minden olyan, villamos berendezéseken végzett munka üzemi munkának minősül, amelyhez villamos ismeret-átadással történő kioktatás vagy szakképzettség szükséges.

Közterületen az eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy ne aka-dályozzák a gyalogos- és gépkocsiforgalmat. Gondoskodni kell megfelelő nagyságú, előírt tűzoltó készülékről és – nem hiá-nyos (feltöltött) – mentődobozról is.

Általános követelmény, hogy a munkavállaló csak azt a mun-kát végezheti, amit részére kiadtak, csak azon a munkahelyen, amelyet számára utasításban kijelöltek, kizárólag azokkal a szerszámokkal, munka- és védőeszközökkel köteles dolgozni, amelyek a feladat ellátásához szükségesek, és amelyek haszná-latára kioktatták. A rábízott munkát köteles szakképzettségé-nek és kioktatottságának megfelelően, legjobb tudása szerint higgadtan és megfontoltan végezni, mert villamos munka ese-tén a kapkodás, fegyelmezetlenség, könnyelműség egyaránt veszélyezteti a munkavégzőt, a munkatársait, és még jelentős anyagi kárt is okozhat. Pl. egy kábelvégelzáróban létrejövő eset-leges zárlat okozta ívképződés – burkolathiányos állapotban – nemcsak a hibát elkövető személy (esetleg más személyek) súlyos sérülését, hanem a berendezés jelentős károsodását is okozhatja. (Nem beszélve egy háromfázisú berendezésben ily módon keletkezhető zárlat következményeként „összeboruló” ív súlyos következményeiről.)

Meg kell tagadni egy feladat teljesítését, ha az azt végrehajtó annak elvégzésével akár saját maga, akár mások egészségét, testi épségét közvetlenül veszélyeztetné! Ha egy kiadott uta-sítás végrehajtása során bármilyen rendellenesség mutatkozik, akkor az utasítást adót vagy az illetékes felettest azonnal értesí-teni kell és új utasítást kell kérni.

Kedvezőtlen időjárási viszonyok között (eső, köd, zivatar, ala-csony vagy magas hőmérséklet, rossz látási viszonyok stb.) a munkát meg kell tiltani vagy fel kell függeszteni, illetve el sem szabad kezdeni. Belsőtéri munkák esetén (pl. kábelalagútban, transzformátorkamrában, villamos kapcsolóberendezésen) mindez csak akkor szükséges, ha a szabadtéri villamos berende-zésből vagy hálózatról – pl. zivatar idején – vélhetően túlfeszült-ség származhat, vagy ha a látási viszonyok sem megfelelőek.

A kis- és nagyfeszültségű kábelek esetén a felfőzési és fel-használási műveletek során a PB-gázos, benzinlámpás felfőzési és felhasználási műveletek során a munkabiztonsági, bizton-ságtechnikai eszközöket rendeltetésüknek megfelelően kell használni: zárt munkaruha, védőkesztyű, védőcipő, masszaszű-rő és nyeles mérőkanál, masszásdobozt kiemelő célszerszám, masszakiöntő csőrös kanna, „forrázáshoz” csőrös, füles edény, olajfelfogó tálca stb.

Különösen nagy körültekintést igényel a fröccsenés megelő-zése. A legnagyobb veszélyt itt is forrázásos balesetek jelentik.

A munkabiztonság tehát a munkabalesetek elhárítása, a fog-lalkozás-egészségügy pedig a foglalkozási megbetegedések megelőzése, a munkahelyi ártalmak megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet jelenti.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahe-lyek mindenkori rendelkezésre állása műszaki és egészségügyi eszközök, a munkavédelmi követelmények érvényesülése és érvényesítése, jogi, szervezési eszközök és a munkavédelem intézményrendszere útján valósítható meg.

A kis- és nagyfeszültségű kábelek esetében veszélyforrá-sokkal (balesetek, ártalmak) általában az alábbi helyeken kell számolni: gyártás, rakodás, szállítás, tárolás (RST-folyamatok), kábelfektetés, kábelvonalak szerelése, új kábelvonalak üzembe helyezése, kábelhálózatok üzemvitele, karbantartása, vizsgála-tai, üzemzavar-elhárítása stb.

Az egyes munkafázisokban a személy-, illetve a munka-, a vagyon- és üzembiztonság megteremtése – a súlyos vagy ha-lálos áramütés, tűz, robbanás kockázati tényezőinek felderítése és elhárítása – gondolatilag már a tervezőasztalon kell, hogy elkezdődjön. Mint sok minden más, a kábelek csatlakozó szer-kezeti elemei is – a későbbi üzemeltetés – adott esetben több évtizedes „életük” során folyamatos gondoskodást igényelnek (rendszeres és szakszerű ellenőrzést és karbantartást).

Ott, ahol a biztonsági követelményeket maradéktalanul telje-sítik, a rendeltetésszerű használat még a villamos szempontból laikus emberek számára sem jelent semmiféle veszélyeztetést, még akkor sem, ha a használat során a villamos berendezés egy részében valamilyen hiba lép fel (pl. kábelhálózatokban esetleg gyártási hiba következtében kialakuló fáziszárlat).

A kábelekkel és vezetékekkel kapcsolatos tevékenységek – az általános biztonsági követelményeken túlmenően – mindig meg-követelik a vonatkozó szakmai szabályok, szabályzatok mérték- és irányadó szabványok, elsősegélynyújtás stb. elvárható szintű ismeretét és a szükséges szakmai gyakorlatot (a munkavállalók egészségének, testi épségének és az adott munka tárgya, a hasz-nált eszközök és a vagyontárgyak megóvása érdekében).

A biztonságos munkavégzés megszervezéseA különböző villamos (és nem villamos) munkát végzők irányí-tására – közvetlen felelősséggel tartozó – munkavezetőt (fele-lős műszaki vezetőt) kell megbízni.

Egy vagy több munkacsoport, illetve üzemeltető tevékenysé-gének (szerelés, karbantartás, javítás, pótlás, bővítés, módosítás, csere, ellenőrzés, kapcsolás, vizsgálat, útbontás, kábelárokásás, mérés és egyéb villamos és nem villamos munkák) – villamos biztonság szempontjából történő – összehangolására koordiná-ló személyt kell kijelölni. A munkát végző és irányító személyzet tagjai műszaki státuszát, valamint a munkaszervezés és a kom-munikáció (információ-, utasításátadás és/vagy -csere) teljes körű követelményrendszerét − a már az előzőekben említett − MSZ 1585 Villamos berendezések üzemeltetése című szabvány rögzíti. Az élőszóban és/vagy írásban, adott esetben vizuálisan közvetített információ vételét, pontos értelmezését (megérté-sét) megismétléssel (visszamondással) igazolni kell. A szabvány ezen túlmenően követelményeket határoz meg minden villamos

Dési Albertországos hatáskörű, aranyfokozatúépületvillamos igazságügyi szakértő [email protected]



A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzol-tóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rende-let 40. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladat-körében eljárva a belügyminiszter elrendelte a hatályban lévő OTSZ 5.0 módosítását.

A módosító rendeletet a Magyar Közlöny 2019. július 26-i 129. száma tartalmazza. A rendelet a kihirdetését követő 180. napon, azaz 2020. január 22-én lép hatályba. Ezért az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0) változatlanul hatá-lyos 2020. január 21-ig! Az áttérésre való felkészülésre tehát fél év áll rendelkezésre. Ez alatt az idő alatt a most hatályos 2014. évi OTSZ 5.0 szerint készített terveket ki lehet vitelezni, nem kell áttervezni. Azonban az újterveket már a módosítás figyelembe vételével célszerű készíteni. Erre vonatkozóan: nem változott a 2014 évi OTSZ 5.0 szabályzat 286. § (19) bekezdése: „Az e rendelet hatálybalépését követően indult eljá-rásokban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tűz-védelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készíté-sére vonatkozó tervezési szerződést e rendelet hatálybalépését megelőző 180 napnál nem korábban kötötték meg.”

2020. január 22. után a módosító rendelet a hatályát veszti, a továbbiakban az új egybe szerkesztett szöveg lesz hatályos, az eredeti 54/2014.(XII.5.) BM számmal (OTSZ 5.1). Ez elér-hető lesz a Nemzeti Jogszabálytárban a következő linken: http://www.njt.hu/. Jelenleg a módosításokkal egybeszer-kesztett szöveg a http://www.ujotsz.hu/hirek/dokumentu-mok-2/ linken érhető el.

A módosító rendelet jelentős mértékben és sok helyen megváltoztatta a jelenleg hatályos OTSZ 5.0 szabályzatot. Mintegy 63 oldalon 103 §-ban sorolja fel a lényeges változá-sokat. További 69 helyen töröltek egyes részeket és 185 he-lyen végeztek kisebb értelemjavító, pontosító szövegmódo-sításokat, a régi 20 melléklet helyett csak 14 új melléklet van. A módosító rendeletben jól lehet követni a változásokat, de ajánlott az egybeszerkesztett OTSZ 5.1 változat tanulmányo-zása. A következőkben az eredeti fejezet és § számozás (tehát nem a módosító rendelet § számozása) alapján kék színnel írva adjuk meg az összes villamos vonatkozású változást, módosítást.

I. fejezet: Általános rendelkezésekA rendelet 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) E rendelet alkalmazásában a tömegtartózkodásra szol-gáló helyiségre előírt követelményeket akkor kell érvényesí-teni, ha a helyiség rendeltetésszerű használata összefüggő tömeg tartózkodásával jár.

II. fejezet: Értelmező rendelkezésekA 4.§ (2) bekezdése sorolja fel a szükséges fogalmakat. Itt 14 fogalomnál történt kisebb és 10 új fogalommal bővült a lista, többek között:

201. egyszeres vezetékhiba: legfeljebb egy hiba – zárlat, sza-kadás, földzárlat, vezeték-ellenállás vagy -impedancia meg-változása – a vezetékhálózatban,

205. olvadék: a vonatkozó műszaki követelményben meg-határozott állapotú anyag,

206. összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás: személyek 300 főt meghaladó létszámú csoportja, ideértve a nézőteret is, amelyen belül a fajlagos létszámsűrűség meghaladja sza-bad téren a 0,5 fő/m2-t, épületen, valamint épület helyiségé-ben az 1,0 fő/m2-t,

207. passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári cso-magolásban és edényzetben vagy szállításra minősített cso-magolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása

208. robbanásveszélyes tér: egy vagy több robbanásveszé-lyes zóna által alkotott, beltéren vagy kültéren lévő, nyitott vagy zárt térrész

210. tűzveszélyességi fokozat: az éghető folyadékoknak és olvadékoknak a lobbanáspontjuktól és az üzemi hőmérsék-letüktől függő, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti kategóriája.

IV. fejezet: Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolásA rendelet 9.§-a határozza meg az anyagok és keverékek tűz-veszélyességi osztályát. A módosítás teljes egészében meg-változtatta a § szövegét és az anyagok és keverékek osztályo-zásáról, címkézéséről és csomagolásáról, szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti CLP osztályo-zást vette alapul. A tűzveszélyességi és kockázati osztályok, valamint a besorolási jellemzők ismerete nagyon fontos a villamos szakemberek – ezen belül különösen a szabványos-sági felülvizsgálók – számára, ezért részletesen ismertetjük a változásokat:

1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya9. § (1) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztály-

ba tartoznaka) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és

csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. decem-ber 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi ren-delet (a továbbiakban: CLP rendelet) szerinti aa) instabil robbanóanyagok, továbbá az 1.1-1.5. alosztály-

ba tartozó robbanóanyag, ab) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gáz, valamint

az A és B kategóriába tartozó kémiailag instabil gáz, ac) 1. és 2. kategóriába tartozó aeroszol, ad) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes szilárd anyag, ae) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek, af ) 1. kategóriába tartozó piroforos folyadék, ag) 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyag, ah) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzve-

szélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, ai) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadék, aj) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag vagy ak) A, B, C vagy D típusú szerves peroxid,

b) a CLP rendelet szerinti 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül: ba) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folya-

dék, bb) a legalább 21 °C zárttéri és legfeljebb 55 °C nyílttéri lob-

banásponttal rendelkező folyadék, az olyan vizes disz-perziós rendszer kivételével, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghe-tőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

A belügyminiszter 30/2019. (VII. 26.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM (OTSZ 5.0) rendelet módosításáról

Megjelent a 2014 évi OTSZ 5.0 módosítása!

Arató Csaba

Szakmai jog


bc) az a folyadék, amelynek üzemi hőmérséklete megha-ladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanás-pont 20 °C-kal csökkentett értéke,

a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum kivételével,

c) az a) és b) pontba, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül: ca) az éghető gáz, cb) az éghető gőz, köd, cc) a por, valamint egyéb kisméretű szilárd anyag levegővel

képzett robbanásveszélyes keveréke, cd) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folya-

dék és olvadék, ce) a legalább 21 °C zárttéri lobbanásponttal rendelkező fo-

lyadék és olvadék, ha nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, valamint

cf ) az a folyadék és olvadék, amelynek az üzemi hőmérsék-lete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspontjának 20 °C-kal csökkentett értéke.

(2) Mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartoznak a) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe

sorolt anyagok és keverékek közül: aa) az 1.6. alosztályba tartozó robbanóanyag, ab) az 1. kategóriába tartozó oxidáló gáz, ac) az E, F és G típusú önreaktív anyagok és keverékek, ad) az1. és 2. kategóriába tartozó önmelegedő anyagok

és keverékek, ae) a 3. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes

gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, af ) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadék, ag) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag, ah) az E, F és G típusú szerves peroxid,

b) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül az 1., 2. vagy 3. kategóri-ába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül: ba) az 55 °C-nál nagyobb nyílttéri lobbanásponttal rendel-

kező folyadék, bb) az a folyadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meg-

haladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál leg-alább 20 °C-kal kisebb,

bc) az olyan vizes diszperziós rendszer, amelynek lobba-náspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, valamint

bd) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum,

c) az (1) bekezdés a) és b) pontjába, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül: ca) az a szilárd éghető anyag, amely nem tartozik fokozot-

tan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba, cb) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a

levegő kivételével, cc) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással

meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmér-sékletű, B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,

cd) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanás-pontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

ce) az 55 °C feletti nyílttéri lobbanásponttal rendelkező fo-lyadék és olvadék,

cf ) az a folyadék és olvadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb.

(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, ha nem tartozik a fokozottan tűz- vagy

robbanásveszélyes vagy a mérsékelten tűzveszélyes osztályba, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) a CLP rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó aeroszol.

2. A kockázat meghatározása10. §. (2) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése, valamint a 11.§ és 12.§-a változott:

c) épület, önálló épületrész, speciális építmény vagy… (4)A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a)-c)

pontjában foglaltakon kívül a) a közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, c) a rendeltetéssel összefüggő gépjárműtároló helyiség, d) a villamos, valamint gépészeti helyiség, e) a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemvite-

li, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség, f ) a rendeltetéssel összefüggő szolgálati, gondnoki lakás.

11. § (1) A kockázati egység kiterjedésének 10. § (2) bekez-dés a)-c) pontja szerinti meghatározása esetén azonos kocká-zati egységbe helyezhetőek a) a lakások egymással, b) a lakó, a közösségi, a tárolási, az ipari és a mezőgazdasági

rendeltetésű önálló rendeltetési egységek egymással, ha ba) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti feltételek

teljesülnek, és bb) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés létesítési

kötelezettsége esetén a berendezést a befogadó tűzsza-kasz teljes területén, a lakások kivételével kiépítik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázati egy-ség alaprendeltetése megegyezik a kockázati egységen belüli, azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egy-ségek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetés-sel, ha annak alapterülete meghaladja a teljes alapterület 50%-át. Egyéb esetben a kockázati egység vegyes alap-rendeltetésű.

12. § (1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. Fejezetben foglaltak alapján, b) az 1. mellékletben foglalt 3. táblázatban nem szereplő tá-

rolási, továbbá az ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján,

c) az 1. mellékletben foglalt 3. táblázatban szereplő tárolási ren-deltetés esetén az 1. mellékletben foglalt 1-3. táblázat alapján,

d) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1. és 2. táblázat alapján kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kockázati

egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció ké-szítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésében felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló, az 50. § (3) bekezdésében felsorolt és az egyéb körülmények vizsgálatá-val, mérlegelésével határozza meg.

(3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal, de a) legalább AK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma

meghaladja a 4 építményszintet, b) legalább KK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma

meghaladja a 7 építményszintet, c) MK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma meghaladja

a 15 építményszintet.


Szakmai jog

(4) Az építményszintek számának a (3) bekezdés, a 24. § (2) bekezdés e) pontja, a 26. § (3) bekezdése, a 2. melléklet-ben foglalt 1. táblázat szerinti, valamint a legfelső építmény-szint 65. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapításánál, továbbá a kockázati osztály 1. mellékletben foglalt 1. táb-lázat 2. és 3. sora szerinti megállapításánál figyelmen kívül hagyható: a) az a tetőszint, amelyen csak felvonógépház, lépcsőház fel-

ső szintje, továbbá gépészeti helyiség található, és a gépé-szeti helyiségek összesített alapterülete nem haladja meg a tetőszint alapterületének 25%-át,

b) az a tetőtér, amelyben – a tetőtér beépítetlen részén kívül – csak felvonógépház, lépcsőház felső szintje, továbbá gépésze-ti helyiség található, és a gépészeti helyiségek összesített alap-területe nem haladja meg a tetőtér alapterületének 25%-át,

c) az a tetőtér, amelyben a b) pontban foglaltakon kívül két-szintes lakások felső szintje található, és valamennyi lakás megközelítése a tetőtér alatti szintről biztosított,

d) a galéria, osztószint, e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a

technológiai szint, f ) szinteltolásos kialakítás esetén az a félszint, amely nem be-

folyásolja számottevően a kockázat mértékét, g) az épület részét képező olyan kilátószint, továbbá az olyan

pinceszint, amely kiterjedése, befogadóképessége és ren-deltetése alapján nem befolyásolja számottevően a kocká-zat mértékét. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész,

a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagyd) magas kockázati, MK osztályba tartozik.

Ehhez az alfejezethez tartozik a rendelet 1. melléklete és a benne foglalt négy táblázat, amely segíti a helyes besorolást.

V. fejezet: Általános szerkezeti követelményekA rendelet 15. § (4) bekezdésének módosított szövege:

„(4) A villamos vagy gépészeti szerelvényt tartalmazó kon-ténereknek meg kell felelniük az épületekre vonatkozó köve-telményeknek, kivéve, ha a konténer a) kizárólag tárolásra, berendezés vagy technológia elhelye-

zésére szolgál, b) egyszintes, közösségi rendeltetésű, és nem szolgál huza-

mos tartózkodásra, vagy c) pirotechnikai termékek ideigle-nes, kézi vagy átmeneti tárolóhelye.”

VI. fejezet: Tűzterjedés elleni védelem10. Gépészeti és villamos átvezetések

A 27. § (1) bekezdésének módosított és az új (1a) bekezdés szövege:

27. § (1) Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági telje-sítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerke-zetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az épít-ményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz át-terjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartamáig, de legfel-jebb 90 percig meg kell gátolni, kivéve a) a lakáson belüli átvezetéseket, b) a legfeljebb 5 cm átmérőjű villamos vagy gépészeti áttö-

rést, ha az átvezetéssel érintett építményszerkezet nem mi-nősül tűzgátló alapszerkezetnek, és a tűzvédelmi osztálya A1 vagy A2,

c) a tűzgátló válaszfalakat.

(1a) A kivételnek minősülő átvezetések esetében az át-vezetési helyen a vezeték és az építményszerkezet közötti rést, nyílást, hézagot az átvezetéssel érintett építmény-szerkezetre előírt tűzvédelmiosztály-követelménynek leg-alább megfelelő tűzvédelmi osztályú anyaggal tömören le kell zárni.

IX. fejezet: Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító köve-telmények48. Napelemek

A 87. § (1), (2) és (3) bekezdésének módosított szövege:87. § (1) A napelemmodulok közelében, a DC oldalon villa-

mos távműködtetésű és kézi tűzeseti lekapcsolási lehetősé-get kell kialakítani.

(2) A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni, vagy a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.

(3) A kapcsolónál a rendeltetésére utaló feliratot, piktogra-mot kell elhelyezni.

Új fejezet cím: XI. fejezet: Robbanás elleni védelem A 99. § helyébe a következő rendelkezés lép: „99. § (1) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osz-

tályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, használata, tárolása és forgalmazása során az érintett térrészben, helyi-ségben, építményben, ipari technológiai egységben, továb-bá az e tevékenységekkel összefüggő tervezés és kivitelezés során a robbanás elleni védelmet tervezéssel és védelmi intézkedésekkel biztosítani, a védelmi intézkedéseket do-kumentálni kell.

(2) A robbanás elleni védelem kialakításához a robbanás-veszélyes terek robbanásvédelmi zónába sorolását el kell vé-gezni.

(3) Ott, ahol fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osz-tályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, használata, tá-rolása és forgalmazása történik, a robbanásveszélyes zónák nagyságát, alakját, minőségét és a telepített berendezések megengedett legmagasabb felületi hőmérsékletét meg kell határozni.

(4) A robbanás elleni védelem biztosítása céljából a) a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag jelenlétét

térben és időben korlátozni kell, b) a lehetséges gyújtóforrások kizárásáról, korlátozásáról

gondoskodni kell, c) a robbanásveszélyes térben az esetlegesen bekövetkező

robbanás káros hatásait korlátozni kell. (5) Robbanásveszélyes technológia alkalmazása esetén az

esetlegesen bekövetkező robbanás káros hatásait olyan mó-don kell korlátozni, hogy a) nem idéz elő a technológián kívüli robbanást, b) közlekedési útvonalat, tűzoltási felvonulási területet és

utat, személyeket nem veszélyeztet, c) az építményszerkezeteket a lehető legkisebb károsodás érje.

(6) Robbanásveszélyes térben csak olyan villamos és nem villamos berendezések alkalmazhatóak, amelyek a robbanás-veszélyes zónának megfelelő robbanásbiztos védelmi mód-dal rendelkeznek.”

XII. fejezet: Speciális építmények tűzvédelmeA következő rendelkezés változott meg: a rendelet: 118. § (9) bekezdése.

(9) A hő- és füstelvezető berendezésben alkalmazott ventilá-toroknak, a meghajtó villamos motoroknak legalább 400 °C-os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 60 percig kell üzemképesnek lenniük. A hő- és füstelvezető rendszer elveze-


tő légcsatorna-hálózata legalább A1 EI 60 S multi, a légpótlást biztosító csatornahálózata legalább A1 EI 60 S multi tűzvédel-mi teljesítményű legyen, az MSZ EN 1363-1 szabvány tűzgör-béje szerinti vizsgálattal.

XIII. fejezet: Villamos és villámvédelmi berendezések72. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűz-védelmi létesítési követelményei

135. § (1) Az építmény minden, központi normál és biz-tonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen.

(1a) Ikerházak és sorházak esetében, amikor a villamos be-táplálás a közműhálózatról több csatlakozóvezetékkel törté-nik, a tűzeseti lekapcsolás lakásonként, önálló épületrészen-ként is kialakítható.

(1b) Az (1) bekezdés szerint kialakított építményekben az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és ki-alakítását a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni.

138. § (1) Nem szükséges a tápforrás és a tűzeseti fogyasz-tó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmét biztosítani, ha a) a biztonsági tápforrást a tűzeseti fogyasztóban helyezték

el, vagy b) a tűzeseti fogyasztók tűzszakaszon belüli kiesését a 11.

mellékletben foglalt 2. táblázat szerint korlátozzák, és az energiaátvitelt, működtetést, vezérlést biztosító vezeték-rendszer a kiesés által érintett fogyasztókkal azonos tűz-szakaszban található. (2) Nem szükséges a füstmentes lépcsőházi biztonsági vilá-

gítás lépcsőházon belüli vezetékrendszerének tűzhatás elleni védelmét biztosítani, ha az kizárólag a lépcsőház biztonsági világításának megtáplálására szolgáló áramkörről üzemel.

(3) A vezetékrendszer végponti, tűzeseti fogyasztóhoz csatlakozó, legfeljebb 15 m hosszú szakaszán nem szükséges tűzálló kábeltartó szerkezet alkalmazása, ha a végponti veze-tékszakasz a) egyetlen olyan fogyasztóhoz csatlakozik, amelynek tűzha-

tás elleni védelme nem biztosított, b) rögzítése olyan építményszerkezeten történik, melynek a

tűzállósági teljesítménye kisebb, mint a tűzeseti fogyasztó működésére vonatkozó követelmény, és

c) a végponti fogyasztóval azonos helyiségben helyezkedik el.

74. Villámvédelem140. § (1) A villámcsapások hatásaival szembeni védelmet nor-ma szerinti – NV jelölésű – villámvédelemmel kell biztosítani a) új építménynél, b) a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során, c) a meglévő építmény olyan bővítése esetén, melynek követ-

keztében az eredeti tetőfelület vízszintes vetülete 40%-ot meghaladó mértékben növekszik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a vil-

lámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő épít-mény nem norma szerinti villámvédelmével is lehet biztosítani.

(3) A meglévő építmény nem norma szerinti villámvédel-mének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatakor vagy a kivitelezéskor érvényes mű-szaki követelménynek.

142. § (1) Villámvédelmet kell kialakítani a) a 12. mellékletben foglalt 1. táblázatban nevesített rendel-

tetésű állandó építményeken, a táblázatban előírt minimá-lisan betartandó védelmi szintek létrehozásával vagy

b) minden olyan állandó vagy ideiglenes építményen, ame-lyen a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható.

144. § Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a) az épület terepszinti csatlakozásának legalsó és a tetőfedés

legmagasabb pontja között legfeljebb 10 m magasságú aa) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett

lakóegységeket tartalmazó lakóépületen, ab) legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 12. mellékletben fog-

lalt 1. táblázatban nem szereplő – közös- ségi épületen, ac) legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelye-

zett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,

b) olyan műtárgyakon, amelyek esetében az emberélet el-vesztésének villámvédelmi kockázata az építmény kialakí-tásából, rendeltetéséből következően hasonló ahhoz, mint amekkora kockázatnak a személyek a természetes környe-zetben is ki vannak téve,

c) a nyomvonalas műszaki létesítményeken, kivéve ca) a felszín feletti nagynyomású, illetve fokozottan tűz-

vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szál-lító, elosztó csővezetékek,

cb) az olyan kötélpályás felvonók vagy egyéb nyomvonalas műszaki létesítmények, amelyek villámvédelmét önálló, kifejezetten az adott típusú nyomvonalas műszaki létesít-ményre vonatkozó szakmai műszaki előírás szabályozza.

75. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem145. § (1) Ezen alcímet nem kell alkalmazni azon technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére, amelyek a robbanásveszélyes környezetben történő alkalma-zásra tanúsítással rendelkeznek.

(2) Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszé-lyes zónákban – beleértve az (1) bekezdésben meghatáro-zott berendezések környezetét is –, ahol robbanásveszé-lyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak, és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézke-déseket kell végrehajtani, és fel kell mérni az elektrosztatikai kockázatot.

(3) Nem szükséges az elektrosztatikai kockázat meghatáro-zása, ha a létesítés során alkalmazott intézkedések nyomán a burkolatok levezetési ellenállásértéke nem haladja meg a 12. mellékletben foglalt 2. táblázatban rögzített határértékeket. A határértékek a 2 és 22 zónára vonatkoznak, az 1 és 21 zóna esetén azokat 50%-kal kell csökkenteni.

(4) A villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elekt-rosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem enged-hető meg.

(5) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfele-lő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik, és az elekt-rosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot kö-vetően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.

76. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülé-si útirányt jelző rendszer


146.§ (6) A tűzvédelmi hatósággal egyeztetett kialakítású menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként, ahol a) e rendelet vagy b) a tűzvédelmi hatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlő-

dés jellemzői alapján előírja. 148. § (1) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi

jelekkel kell megjelölni az elhelyezett a) tűzoltó készüléket, b) fali tűzcsapot, tűzcsapszerelvény-szekrényt, a száraz oltó-

vízvezeték betáplálási és vízkivételi pontot, c) tűzjelző kézi jelzésadót, d) kézi indítású tűzoltótechnikai termék kezelőszerkezetét, e) beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjának bejáratát, f ) állandó felügyelettel nem rendelkező beépített tűzjelző be-

rendezés központját tartalmazó helyiség bejáratát, g) hő- és füstelvezető rendszer kézi működtető szerkezetét

és h) beléptető rendszer vésznyitó szerkezetét.

XIV. fejezet: Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések kö-zös szabályaiA rendelet 156. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egé-szül ki: d) menekülésben korlátozott személyek speciális in-tézménye

A rendelet 158. § (4) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: ea) arra, hogy a tervezett tűz- és hibajelzések a fogadó hely-

re átjutnak, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek, vagy…

XV. fejezet: Beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályokA rendelet 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

161. § (1) A beépített tűzjelző berendezés: a) a tüzet annak korai szakaszában jelezze, b) a jelzést megbízhatóan továbbítsa, és késedelem nélkül

vagy jóváhagyott késleltetéssel, mindenki által érzékelhe-tően, egyértelmű, folyamatos, figyelemfelhívó tűzriasztás formájában jelenítse meg,

c) legyen érzéketlen mindazokra a behatásokra, amelyekre nem szabad jeleznie,

d) szükség esetén végezze el a kiürítést segítő, a tűz terjedé-sét gátló, valamint a tűz oltását biztosító berendezések, eszközök vezérlését, és

e) a lehető legrövidebb időn belül és egyértelműen jelezze a berendezés meghibásodását, működési zavarát. (2) A beépített tűzjelző berendezés részegységeit úgy kell

elhelyezni, hogy a) a távkezelő, távkijelző egység, annak hiányában a tűzjelző

központ a kezelőszemélyzet és a tűzoltóság számára köny-nyen elérhető legyen,

b) az automatikus érzékelőket a felügyelt tűzjellemzők jelen-tősebb hígulás, csillapítás vagy késedelem nélkül elérjék,

c) a kézi jelzésadók észlelhetőek, felismerhetőek, az ott tartózkodó személyek által könnyen elérhetőek, a kiürí-tési útvonalak és a kijáratok közelében működtethetőek legyenek,

d) a tűzriasztást megjelenítő részegységek jelzése az ott tar-tózkodó személyek által észlelhető, más jelzésektől egyér-telműen elkülöníthető legyen, figyelembe véve a szemé-lyek éberségét és a környezet más hangforrásait is,

e) a részegységek a szükséges mértékben hozzáférhetőek legyenek, felülvizsgálatuk, karbantartásuk, javításuk lehet-séges legyen.

(3) Az automatikus érzékelőket, kézi jelzésadókat, hangjel-zőket, fényjelzőket, vezetékágakat, elosztókat azonosító jelö-léssel kell ellátni.

A rendelet a következő 161/A. §-sal egészül ki:161/A. § (1) A részegységek elhelyezését és jelölését a gyár-tói utasításban foglaltak szerint kell elvégezni.

(2) A beépített tűzjelző berendezést úgy kell megtervezni, hogy a vezetékhálózaton fellépő vezetékhiba hatása korláto-zott legyen.

(3) A vezetékrendszer nyomvonala, kialakítása tegye lehe-tővé fizikai sérülés, az elektromágneses zavarok és a tűz mű-ködést befolyásoló hatásainak korlátozását.

(4) A beépített tűzjelző berendezés tűzjelzéseinek – állandó felügyeleti helyen történő beazonosítása érdekében a grafi-kus megjelenítés alkalmazása kivételével – az érzékelők, kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó zónakimutatást kell készíteni, és azt a tűzjelző központ és a távkezelő központok mellett is el kell helyezni, a távfelügyeleti központ kivételével.

(5) A beépített tűzjelző berendezés riasztást megjelenítő részegységeit – így a hangjelzőt, a fényjelzőt, a hangbemon-dást – a helyiségben, tűzszakaszban, épületben, építményben tartózkodók számára jól beazonosíthatóan kell elhelyezni, hogy más jelzésektől elkülöníthetően jelezzék a tűzriasztást.

(6) A (4) bekezdésben előírtakon túl a helyszín beazonosít-hatóságáról grafikus megjelenítéssel kell gondoskodni abban az esetben, ha a) az épület tűzjelzővel védett alapterülete a 10 000 m2-t

meghaladja, vagy b) az épületben létesített automatikus érzékelők és kézi jel-

zésadók száma összesen több, mint 1000.

A rendelet 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 162. § (1) A vezetékeknek a) a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, kiürítési ri-

asztást hangosító rendszer között, b) a tűzjelző központ és bármely különálló tápegység között, c) a tűzjelző központ és bármely távkijelző, távkezelő és kijel-

ző egység között, d) a tűzjelző központ és különálló részei között, e) a tűzjelző központ és a vezérlések között, f ) a tűzjelző központ és a tűz- és hibaátjelző berendezés között, g) azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatérő hurok mindkét

iránya egyetlen véletlen esemény – különösen tűz – hatásá-ra károsodhat, legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek, vagy ilyen időtartamú védettséget kell számukra biztosítani. (2) A vezérlések vezetékei – a hangjelző és a tűz- és hiba-

átjelző berendezés vezérlésének kivételével – készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből, ha a) valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt

eszközt és a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett te-reken haladnak át, vagy

b) a vezérlőkábel sérülése kiváltja a szükséges vezérlést. (3) Hurokáramkörök tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a

hurok két ága egyetlen véletlen esemény hatására ne káro-sodjon. Ha ez a veszély fennáll, akkor ez ellen vagy mechani-kai védelemmel, vagy az ágak megfelelő elkülönítésével kell védekezni.

(4) A hangjelző vezérlések vezetékei készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből a visszatérő, két oldalról táplált hurokba illesztett izolátoros hangjelzők alkalmazása esetén, ha egyszeres vezetékhiba miatt a mű-ködésből nem esik ki egy hangjelzőnél több, és a megoldás alkalmas az áramkörben keletkező hiba – különösen zárlat vagy szakadás – jelzésére.”

Szakmai jog

„A legjobban teljesítő villanyszerelő” díj átadása

A MEE „Biztonságos villanyszerelés” projektünk célja, hogy elsősorban élet- és vagyonvédelmi szempontból tudatosítsa a lakosság számára a biz-tonságos villanyszerelés fontosságát,

és támogatni kívánja azokat a termékeket és szolgálta-tásokat, amelyek a minőségi villanyszerelést szolgálják. Az aramkapocs.hu weboldal annak szellemében jött létre, hogy egy közös platformot biztosítson a lakossági felhaszná-lók, a közös képviselők és a minőségi munkát végző megbíz-ható szakemberek számára.

Idén a díjátadóra a 66. vándorgyűlésen plenáris ülést köve-tően került sor.

Az idén az alapításának 80. évét ünneplő Wiha Werkzeuge GmbH felajánlásainak köszönhetően 2019-ben is jutalmaz-zuk a lakossági visszajelzések alapján legjobban teljesítő vil-lanyszerelőket.

Ezúton is köszönjük a Wiha Wekrzeuge GmbH által felaján-lott értékes nyereményeket.

A lakosság értékelése alapján 2019-ben a nyertes szak-emberek:1. helyezett: Hollós PéterWiha XXL II. villanyszerelő szerszámkoffer.2. helyezett: Bersnág AlajosWiha speedE szigetelt E-csavarhúzó.3. helyezett: Ackermann AttilaWiha Pliers fogókészlet.

Gratulálunk a nyerteseknek!

Hollós Péter átveszi a WIHA villanyszerelő szerszámkoffert

Bersnág Alajos átveszi a díjat

MEE-díjak

A rendelet 163. § (3) bekezdése helyébe a következő rendel-kezés lép: (3) Teljes körű védelmet kell biztosítani a) a közösségi rendeltetés esetén, és b) ahol azt a tűzvédelmi hatóság előírja.

Az rendelet 163. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A tűzjelző berendezés telepítése szempontjából alacsony kockázatú területeken nem szükséges automatikus érzékelő-ket elhelyezni.

XX. fejezet: Beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályokA 281.§ (1) bekezdésének c) - d) pontjai változtak és kiegé-szült az e) ponttal:

281. § (1) c) az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, d) a c) pont alá nem tartozó egyéb esetben legalább 6 éven-

ként, és e) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését

és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különle-ges eseményt követően kell elvégezni.

Hatályát vesztette és törölték az OTSZ 5.0 szabályzat 4., 6., 10. és 13. mellékletét. Az új OTSZ 5.1 szabályzat mellékletei-nek számozása:

Jelen ismertetésünk a figyelemfelkeltést szolgálja, az érintett szakembereknek ajánlott az OTSZ változásainak, illetve az OTSZ 5.1 szabályzat teljes szövegének alapos megismerése és az új előírások elsajátítása!

1. melléklet, új tartalommal! 2. melléklet, új tartalommal! 3. melléklet, új tartalommal! 4. melléklet HATÁLYTALAN 2020.01.22-től 5. melléklet, új tartalommal! 6. melléklet HATÁLYTALAN 2020.01.22-től 7. melléklet, új tartalommal! 8. melléklet, új tartalommal! 9. melléklet, új tartalommal!10. melléklet HATÁLYTALAN 2020.01.22-től11. melléklet, új tartalommal!12. melléklet, új tartalommal!13. melléklet HATÁLYTALAN 2020.01.22-től14. melléklet, új tartalommal!15. melléklet, új tartalommal!16. melléklet, új tartalommal!17. melléklet, új tartalommal!18. melléklet, új tartalommal!19. melléklet HATÁLYTALAN 2015.03.06-tól20. melléklet HATÁLYTALAN 2015.03.06-tól


Már az utasok is használhatják Bécs önjáró elektromos buszaitBécsben egy év üzemtesztelés után már az utasok is kipróbál-hatják az autonóm elektromos buszokat. A járművek 11 utas szállítására alkalmasak, amelyeket ingyen próbálhatnak ki Bécs lakosai. Bécs újonnan épülő városrészében, Aspernben egy év tesztelés után élesben is bevetik az első önjáró elekt-romos buszokat. A tesztidőszakban 10 ülő utast képesek szál-lítani, illetve egy operátort, aki kezdetben felügyeli a helyes működést. A sofőr nélküli gépjárművek 10 megállóban áll-nak majd meg, maximum 20 km/h-s sebességgel közleked-hetnek. A fejlesztés a Wiener Linien, az Austrian Institute of Technology (AIT), az Osztrák Közlekedésbiztonsági Kuratóri-um (KFV), a TÜV Austria, az osztrák Siemens AG, valamint a francia NAVYA együttműködésével valósult meg 1,5 millió euróból. (Forrás: 24.hu)

Jövőre elkezdhetik építeni Bulgária második atomerőművétA Roszatom mellett a GE, a kínai állami nukleáris konszern és a Framatome francia atomerőmű-építő vállalat indul a ten-deren. A bolgár kormány nem ajánl fel állami garanciákat, és nem köt hosszú távú megállapodást az előállított elektromos energia felvásárlására. (Forrás: 444.hu)

Bécsben már a kukásautó is elektromosAz osztrák főváros munkába állította első elektromos kukás-autóját. A bécsi köztisztaságiak kérésére környezettudatosan átalakított hulladékszállító jármű üzemeltetéséhez még kü-

lön töltőállomásra sincs szükség, elég csak éjszakára bedugni a köztisztaságiak garázsának egyik 400 V feszültségű csatla-kozójába. A bécsi köztisztaságiak már évek óta törekednek arra, hogy környezetbarátabbá és élhetőbbé varázsolják az osztrák főváros lakóinak mindennapjait. Az első tesztfázisban Bécs belvárosában gyűjti majd össze a szemetet, utána pedig más területeken is kipróbálják. Az autó akár 100 kilométer megtételére is képes. (Forrás: vg.hu)

Már csak 6 év és jön a fúziós erőmű!Az ITER, a világ legismertebb fúziós reaktor-projektje az EU, Kína, az USA, Japán, Dél-Korea és Oroszország közös vállalko-zása. A szervezet már be is rendelte azokat a hatalmas szup-ravezető mágneseket (18 darabot), melyek iszonyatosan erős, a Föld felszíni mágneses erőterét nagyságrendileg milliószo-rosan meghaladó térerejű mágneses mezőt generálva tartják majd egyben azt a plazmát, amelynek hőmérséklete lehető-vé teszi a kétféle hidrogén-izotóp, a deutérium és a trícium magfúzióját. A fúzió során felszabaduló hőenergiából hagyo-mányos gőzturbinák termelnek majd elektromos energiát. Az ITER új reaktora, ez a 23 ezer tonnás, hatvan méter magas épületben elhelyezett csoda a tervek szerint 2025-ben indul majd el. (Forrás: 444.hu)

Európa legnagyobb tetőnaperőmű-parkja épül az AudibanA győri Audi Hungaria Zrt. két logisztikai központjának te-tején alakítja ki az E.on Hungária Zrt. Európa legnagyobb tetőnaperőmű-parkját jövő év elejéig, mintegy 160 ezer négyzetméteren – tájékoztatta a győri székhelyű motor- és járműgyártó pénteken az MTI-t. (Forrás: forbes.hu)

Dr. Bencze János

Az energetika kis hírei a nagy világból

Dr. Bencze Já[email protected]

Villamos rendszerek és tudomány


Hírek


nyerjenek abba, mit jelent egy-egy foglalkozás a mindennapok-ban. A Mi a pálya? mellett az NKM, a MEKH, a MAVIR és az ELMŰ önálló programokon keresztül kívánja bemutatni az érdeklő-dőknek, mit nyújthat számukra egy adott műszaki pálya.

A MEKH az Energiakövet elnevezésű programjának keretében természettudományos tárgyakat hallgató egyetemistáknak biz-tosít lehetőséget arra, hogy felhívják a jövő generációinak figyel-mét az energiatakarékosság, az energiatudatosság fontosságára, hiszen minél több a jövőért tenni akaró fiatal, az elkötelezett szakember, annál inkább válik fenntarthatóvá a fejlődés. Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) sajtófőnöke felhívta a figyelmet továbbá az október 11-én meg-rendezésre kerülő Erőművek éjszakája programjaira.

Az NKM a 8 éve indult Jedlik Ányos képzési program égisze alatt fiatal villanyszerelőkből képez speciális hálózati szerelőket féléves időtartamban, 260 órában, két nap tantermi foglalko-zással, 3 nap terepmunkával. Tóth József, az NKM Áramhálózati Kft. ügyvezetője megerősítette, hogy első pillanattól kezdve sa-ját kollégaként tekintenek a résztvevőkre, ami elengedhetetlen a kölcsönös megbecsülés kialakításához. Ebben az évben már a 100. fiatal szerelő végez a programban.

A MAVIR a különböző korosztályok számára más-más mélység-ben nyújt megismerkedési lehetőséget a villamosenergia-szolgál-tatással. A vállalat toborzó programjának egyik elemeként vesz részt az eseményen, valamint Mester Programjával szólítja meg a szakképzésben tanuló korosztályt. Bencsik Tibor, a MAVIR Zrt. üzemviteli igazgatója a rendezvényen kiemelte, hogy a képzés mellett a kiváló munkakörülmények, a munkabiztonság, ezenkívül a fiatalokat országszerte befogadó munkacsoportok kulcsfontos-ságúak a potenciális szakemberek megnyerésében.

„Vélhetően a hatállomásos, országos roadshow hatására is egyre magasabb a műszaki szakmákat választó diákok száma. Szeretnénk, ha ez a tendencia tovább folytatódna. Az ELMŰ arra törekszik, hogy pályaorientációs programjaival minden korosztállyal kapcsolatot teremthessen. Ezt többek között nyílt napokkal, osztálykirándulások szervezésével, Szakmák éjszakája programokon való részvétellel és nyári gyakorlatok biztosításával érjük el. Három műszaki egyetemmel szorosan, több területen együttműködve szólítjuk meg a felsőoktatásban résztvevőket” – tette hozzá Fodor József, az ELMŰ Hálózati Kft. ügyvezetője.

Az eseménysorozat szeptember 24-én, Budapesten vette kezdetét, november végéig pedig Miskolcra, Pécsre, Győrbe, Szegedre és Debrecenbe látogat el a pá-lyaválasztó roadshow.

Bővebb információ: miapalya.mee.hu

Útjára indult a „Mi a pálya?”Műszaki Pályaválasztó Fesztivál

Átalakulóban a műszaki szakemberigényIntegrált szaktudással rendelkező pályakezdőkre

van szükség

Az ipari és környezeti változások utánpótlás-nevelés szempontjából kihívások elé állítják a műszaki szak-mát, hiszen a digitalizáció okán egyre szélesebb szaktudásra van szükség. A vállalatok különböző aktivitásokkal, programokkal teszik vonzóvá a fiata-lok számára a műszaki pályát, de valós megoldást a cégek, a szakmai szerve-zetek, valamint a pályaválasztás előtt álló fiatalok közötti párbeszéd jelent-het a szakemberhiány kérdésében. A

Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szervezésében immár ötödik alkalommal megvalósuló Mi a pálya? Műszaki Pályaválasztó Fesztivál országos roadshow formájában is-merteti meg a kapcsolódó szakterületeket, a lehetőségeket a fiatalokkal, interaktív módon edukálja a diákokat, valamint összehozza az érdeklődőket a vállalatok szakembereivel.

Modernizáció, digitalizáció, okos megoldások alkalmazása. A fejlődés, az új műszaki technológiák kivitelezése megfelelő meny-nyiségű és minőségi tudással rendelkező szakembert igényel, akiknek megszólítása és megtartása komoly feladatot ró a vállala-tokra, valamint a szakmai szervezetekre. A jövőbe mutató iparági összefogás elengedhetetlen a szakemberhiány kezeléséhez, ezért az MEE a nagy energiapiaci szereplők, a kkv-k, továbbá az oktatási intézmények támogatásával immár ötödik éve rendezi meg „Mi a pálya? Műszaki Pályaválasztó Fesztivál” című rendezvénysorozatát, ami évente 11.000 fiatalnak segít a pályaorientációban.

„Pár éve még azt gondoltuk, hogy elegendő szakember van a pályán, azonban fel kell ismernünk, hogy va-lójában nem, mivel a műszaki szakmák rendkívül erős és gyors fejlődésen men-nek keresztül. Ma már pl. egy villany-szerelő nem csak falat vés és vezetéket húz a falba, ennél sokkal komplexeb-bek a feladatai. Számítógéppel keresi a hibát, olvassa le a fogyasztásmérőket, drónt és hőkamerát használ. Fontosnak tartom, hogy a pályaválasztás előtt ál-lók lássák, mennyire izgalmasak és sok-

rétűek a műszaki területhez köthető szakmák. Emellett az egyik leglényegesebb, hogy érezzék, számunkra Ők a legfontosabbak, lássák, milyen széles spektrumon kínálunk lehetőségeket, ame-lyekből megtalálhatják a számukra leginkább tetsző szakterüle-tet” – mondta Gelencsér Lajos, az MEE elnöke.

„Az energetikában mára előtérbe került és nagy hangsúlyt kap az innováció. Azért, hogy a legjobb ifjú szakembereket tudhassuk a csapatunkban, kiemelten figyelünk a nálunk tanuló fiatalokra: napi gyakorlattal rendelkező, tapasztalt főállású mentorok segítik a diákokat, egyetemi hallgatókat, akik a vállalatunknál töltött idő alatt valós feladatokba nyerhetnek közvetlen betekintést. Elméle-ti és gyakorlati ismereteik így egymásra épülve, egymást erősítve fejlődnek” – tette hozzá Tóth Béla, az E.ON Hungária Zrt. igazga-tóságának tagja.

A megfelelő képzéshez és mentoráláshoz hozzátartozik, hogy a leendő szakemberek még pályaválasztás előtt bepillantást

Gelencsér Lajos, a MEE elnöke

Egyesületi élet

ESZKÖZMENEDZSMENT RENDSZERAz adatvezérelt eszközgazdálkodás új dimenziója

Teljes életciklus elemzése

Beavatkozási programok tervezése

Eszközstratégiák összeállítása

Egészség-index: 7Következmény-index: 6Javasolt beavatkozás: FELÚJÍTÁS

Egészség-index: 3Következmény-index: 5Javasolt beavatkozás: KARBANTARTÁS

[email protected]

Egészség-index: 8Következmény-index: 10Javasolt beavatkozás: CSERE

ÚJ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT (OTSZ)VILLAMOS EREDETŰ TŰZKÁROK MEGELŐZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE, ÚJ TECHNOLÓGIÁK ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN

ORSZÁGOS SZAKMAI KIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIASOROZAT TERVEZŐ, KIVITELEZŐ, ÜZEMELTETŐ ÉS FELÜLVIZSGÁLÓ SZAKEMBEREK SZÁMÁRA

MAGYARELEKTROTECHNIKAIEGYESÜLET

1075 Budapest,Madách Imre út 5. III. [email protected]

B I Z T O N S Á G O S V I L L A N Y S Z E R E L É S

2019.10.01 MISKOLC / 2019.10.22 VESZPRÉM / 2019.11.05 GYŐR / 2019.11.19 DEBRECEN / 2019.12.03 BUDAPEST / 2020.02.04 SZEGED / 2020.02.18 PÉCS / 2020.03.03 KECSKEMÉT / 2020.03.17 ZALAEGERSZEG

naprakész információk

trendek

aktuális szabályozások

legújabb techológiák

mee-InfoShow-2019-R20190653-PRINT-A4-R20190653-v1.indd 1 2019.08.06. 14:42:32

„a jövő hálózati infrastruktúrája” · Évforduló: 80 éve magyar led készült 112....

Documents