Action A.3. Update 2014

Gazdálkodási és kutatási tervek a pályázatban

megfogalmazott magyarországi élőhely kezelésekhez

Agricultural practices plan and monitoring scheme for the

project sites in Hungary

Készítette/Prepared by:

MTM/HNHM

Fehérvári Péter, Kovács Anikó

BNPI/BNPD

Borbáth Péter, Tóth László

KMNPI/KMNPD

Kotymán László, Bánfi Péter

MME/BirdLife Hungary

Solt Szabolcs, Horváth Éva

Tartalom Gazdálkodás (C4. akció) és monitorozása (D3. akció) a Hevesi-síkon (HUBN10004) 2014-ben 3

Állatállomány 2014 ............................................................................................................. 3

Legeltetés 2014 .................................................................................................................. 3

Kaszálás 2014 ..................................................................................................................... 4

Gyepkezelések hatásának mérése 2014-ben ............................................................................. 7

Gazdálkodás (C5. akció) és monitorozása (D5. akció) a Vásárhelyi-pusztákon (HUKN10004)

2014-ben .................................................................................................................................... 9

Szántóföldi növénytermesztés ................................................................................................... 9

A Vásárhelyi-pusztán kijelölt kezelési és élőhely-típusok 2013/2014 ................................ 11

„TYPE 1” kezelési típus - 1. és 2. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban ........................ 11

„TYPE 2” kezelési típus ......................................................................................................... 13

1. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban ..................................................................... 13

2. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban ..................................................................... 15

„TYPE 2” kezelési típus – Alfalfa growing system (Lucerna termesztés AKG csomagok

szerinti bemutatása) kezelés 2013/14 gazdálkodási ciklusban............................................ 17

„Type 3” kezelési típus („Fecskési tábla” déli, 2 blokkja) ..................................................... 20

A szántókezelések hatásának mérése 2014-ben ..................................................................... 21

A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők ............................................................ 23

Gazdálkodás (C4. akció) és monitorozása (D3. akció) a Hevesi-síkon

(HUBN10004) 2014-ben A fent leírtakhoz képest ebben a fejezetben csak azokat az alegységeit érintjük a gazdálkodásnak, amelyek 2013-hoz képest fejlődnek vagy változnak.

Állatállomány 2014

2014-ben legeltetési szezon kezdetén összesen 96 üsző és tehén, 7 borjú, + 12 üsző

(beszerzése folyamatban), azaz összesen 108 NÁE (lásd táblázat alább) áll rendelkezésre a

kezelések megvalósításához. a legeltetést 2014.04.24-én vagy ha az időjárás nem engedi

legkésőbb 2014.04.25-én az állatok téli szállásról való kihajtásával kezdődik.

Legeltetés 2014

Ebben az évben 2013-hoz képest a legfőbb változás a legeltetésben, hogy megkezdődik a

kijelölt területek eltérő legelési nyomással való kezelése. Az állatok legeltetése

villanypásztorral körbezárt legelőegységekben történik, amin belül az állatok szabadon

mozoghatnak, terelésük csak a nyári szállás, a legelőegységek, és az itatóhelyek között

történik. A projekt ezen szakaszában egy gulyával három különböző legelési nyomást (alul-

legeltetett: 0.35 számos állat/ hektár, közepes: 0.75 számos állat/ hektár, intenzív: 1.5

számos állat/ hektár) kívánunk megvalósítani, három egymástól térben elkülönülő, eltérő

méretű, de élőhelyszerkezetét tekintve hasonló területegységen. A kezelésekhez rendelt

legelő egységek méretei 2014-ben, figyelembe véve a kiindulási állatállományt, 10.7,21.3 és

45.7 hektár. Ezekre a területekre lesz a gulya kihajtva a hét 1-1 napján, majd a maradék 4

napon a kísérleti legelőegységeken kívül történik az állatok legeltetése. Ez utóbbi terület

méretét 0,6 NÁE értéket alapul véve határoztuk meg mely, 106.7 hektár (lásd 3. táblázat). Az

összes legelő egység kialakítása, a villanypásztor rendszer illetve a nyári szállás kiépítése

2014.04.22 és 2014.04.24 között lezajlik.

Kaszálás 2014

2014-ben, szemben az előző évvel, megkezdődik az előre kijelölt területek különböző

kísérleti protokollok szerinti kaszálása. Négy kaszálási típust fogunk megvalósítani:

1. Korai kaszálás: Első kaszálás április 25 előtt, második kaszálás ha lehetséges akkor

Július 1-je után.

2. Tradicionális (kötöttségek nélküli kaszálás): Az adott évben a széna minőségét

figyelembe véve legoptimálisabb időpontban való kaszálás. Nincs ebben az esetben

semmilyen időkorlát a kaszálás megkezdésének.

3. MTÉT „túzok” célprogram szerinti kaszálás. Első kaszálás Június 30 után lehetséges

csak.

4. Kaszálás és legeltetés (kombinált kezelés): Ebben az esetben a területen először a

tradicionális kaszálási protokollt hajtjuk végre, majd a kaszálás, rendsodrózás és

bálázást követően, a területen legeltetést valósítunk meg. A legeltetés kezdetét a

növekmény állapota fogja meghatározni. Erre azért van szükség, mert különben a

terület gyepstruktúrája az intenzív igénybevételtől hosszú távon károsodna.

A kaszálás minden esetben a BNPI saját gépparkjával végzi, betartva az ide vonatkozó

előírásokat és jogszabályokat.

1. táblázat Az állatállomány (NÁE) és területigényének változása a projekt időtartama alatt (2013-2017) 2014 tavaszi állapotok szerint/ Future planned changes in herd size and the growth

of accompanying pasture requirement according to 2014 spring circumstances

állatállomány(NÁE)és területigényének (ha) változása

I. év II. év III. év IV. év V. év

állat NÁE állat NÁE állat NÁE állat NÁE állat NÁE

84 üsző (0,6) 50 108 üsző (1,0) 108 115 üsző (1,0) 115 108 anyatehén (1,0) 108 108 anyatehén (1,0) 108

12 tehén (1,0) 12 7 borjú (0,6) 4 3 bika (1,0) 3 86 borjú (0,4) 35 86 borjú (0,4) 35

3 bika (1,0) 3 43 üsző (0,6) 26

43 bika (0,6) 26

3 bika (1,0) 3

gulya 62 gulya 112 gulya 118 gulya 146 gulya 146

üsző gulya 26

bika gulya 26

legeltetés módja szabad legeltetés kombinált kombinált kombinált szabad legeltetés

kezelés nincs van van van nincs

kísérleti kezelés területigénye 24.0 77.7 81.9 101.3

kezelt területen kívüli területigény 103.3 106.7 112.4 139.0 194.7 69.3

összes területigény 127.3 184.4 194.3 240.4 264.0

NÁE összterületre 0.6 0.6 0.6 0.6 0.75

1. ábra Tervezett kísérleti kezelések és területhasználat a projektterületen 2014 tavaszától. Location and extent of the planned grassland treatments in spring 2014

Gyepkezelések hatásának mérése 2014-ben A területen megvalósuló kezelések térbeli kiterjedése lehetővé teszi, hogy minden esetben a

négyzetes mintavételi állomásokat használjuk a gerinctelen préda taxonok monitoringjára.

Minden kezelési típusba illetve a kontrol területen 3-3 mintavételi állomást jelöltünk ki. A

kijelölés során figyelembe vettük a talaj vízjárását, az élőhelytípust, illetve a legeltetett

területek esetén a legelő állatok mozgásának feltételezett útvonalát is.

2. táblázat A mintavételek éves bontása a két mintaterületen. / Monitoring activities according to year and project area.

Az első évben mindkét területen alapadat felvétel történt / The first year a baseline study at both sites were carried out.

Év/Year Szántóföldi

növénytermesztés/

Agricultural pracitces

HUKM 10004

D.4.

Gyepkezelés/Grassland

management

HUBN10004

D.3.

Tevékenység/Performed

activity

2013 X X Alapállapot felmérés

2014 X O Kezelés hatásának mérése

2015 O X Kezelés hatásának mérése

2016 X X Kezelés hatásának mérése

2017 O O Adatelemzés, publikálás,

jelentésírás

A korábban elfogadott munkamenet szerint (1. táblázat), 2014-ben a gyepkezelések hatását

célzottan még nem monitorozzuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a legeltetés hosszú

távon hat a gyep struktúrájára növény és állatfajainak összetételére, így az első évben

mérsékelt hatást várunk. Továbbá a tájskálán való méréseket is csak abban az esetben

érdemes kivitelezni, ha a lokális skálával egy időben történik, így ez a vizsgálat sem valósul

meg ebben az évben. Azonban érdemes a fenológiai modult és a madárközösség

összetételét 2014-ben is kivitelezni.

A fenológiai modul esetében 2014-04-17-étől kezdődően heti ürítési protokollal fogunk egy

mintavételi állomást üzemeltetni a közepes legeltetési nyomású egységben. Hasonló

legeltetési nyomással bíró, bár már 4 éve legeltetett területen fogunk egy másik mintavételi

állomást működtetni a Vásárhelyi-pusztákon is (HUKM10004), amelyek mintavételi időzítése

hasonló lesz a Hamva-járásbeliével, így direkt összehasonlíthatóvá válik a különböző préda

taxonok abundanciájának alakulása.

Gazdálkodás (C5. akció) és monitorozása (D5. akció) a Vásárhelyi-

pusztákon (HUKN10004) 2014-ben

Szántóföldi növénytermesztés A szántóföldi növénytermesztési kezelési technológiák megválasztása során az volt vezérlő

elvünk, hogy egy adott területet lehetőleg minél jobban diverzifikáljunk mind a termesztett

kultúra, mind a tervezett kezelések/betakarítások időpontjának megválasztása

szempontjából. A sokféle egymás mellett megjelenő növényi kultúra egy területen

feltehetőleg segíti az ott élő kékvércse-préda taxonok sokféleségének és magas

abundanciájának fenntartását, míg a különböző időpontokban végzett munkálatok

különböző ütemben teszik hozzáférhetővé a vércsék számára táplálékukat. A szántóföldi

növénytermesztés közvetve hat a vércsék táplálkozására, azonban közvetett módon hatással

lehet a költési lehetőségeikre is. Itt elsősorban a legfontosabb fészeképítő faj, a vetési varjú,

és a gazdálkodók közötti konfliktusra kell gondolni, hiszen a varjakat ma is mezőgazdasági

kártevőként tartják számon, főleg a kukoricavetésben okozott vélt, vagy valós kártételük

miatt. Azonban, megfelelő technológia mellett a varjak kártétele minimalizálható, sőt

elkerülhető. Ilyen technológiát is alkalmazni fogunk és így demonstrálhatóvá válik, hogy a

vetési varjú telepek mellett is lehet sikeres gazdálkodást folytatni.

A szántóföldi növénytermesztés során a munkálatokat célszerű nem naptári években kezelni,

hanem inkább adott év Szeptemberétől következő év Szeptemberéig venni a gazdálkodási

cikulst, így mi is így teszünk. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2013/2014 gazdálkodási

ciklusában már kivitelezett és a még kivitelezendő kezeléseket és azok hatásának mérését

szolgáló monitoring tervet.

Összesen 177.8 hektáron folynak speciális kezelések 4 jól elkülönülő területen (2. ábra).

Négy fő csoportja van a kezeléseknek (TYPE 1, TYPE 2, TYPE 3 és alfalfa) és ezen csoportokon

belül az eltérő tábla egységeket block-oknak nevezzük. Az alábbi áttekintő térképen

ábrázoltuk a blokkok egymáshoz képesti elhelyezkedését és a kezelési típusokat.

2. ábra. A kardoskúti mintaterületen (HUKM10004) a szántóföldi növénytermesztésbe bevont parcellák áttekintő térképe. TYPE 1 kezelésbe a kistáblás szántók, míg a TYPE 2 kezelési

típusba az állandó, visszagyepesedő ugarsávok használata illetve a lucernatermesztés fog megvalósulni. A TYPE 3 kezelés, mely a vetési varjú biztos kukoricatermesztést fogja demonstrálni

a TYPE 1 kezelés 2. blokkjában lesz megvalósítva./ Overview of the location of agricultural practice that will be carried out at the Kardoskút study site. TYPE 1 practices include the creation

of land stripes, while TYPE 2 refer to practices that use permanent fallows stripes to disect a field, and to alfalfa growing practices. TYPE 3 areas, constituting rook safe maize growing

practices will be incoprorated into the block 2 area of TYPE 1 practices.

A Vásárhelyi-pusztán kijelölt kezelési és élőhely-típusok 2013/2014

„TYPE 1” kezelési típus - 1. és 2. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban

„Fecskés” nevű táblák – Kisparcellás szántó/ugar csíkos kezelés.

A kezeléssel a nagytáblás szántóföldi növénytermesztés időszakát megelőző, mezővédő

erdősávokkal tagolt kisparcellás mezőgazdálkodás gyakorlatát tervezzük visszaidézni, amely

a térben is, és az egyes kultúrák kezelési idejében is jelentkező diverz jellege miatt válik

különösen előnyössé a helyi fészkelő madarak számára. A kijelölt parcellában összesen 5

helyrajzi számon, két blokkban alakítottunk ki a szántóföldi kultúrák és az ugarcsíkok

segítségével tagolt rendszert. Az ugarcsíkok minden esetben 12 méter szélesek, míg a

szántóföldi kultúrák minimum 36 méter szélesek (3. ábra) A magasabb fekvésű részekre

terveztük a többéves kultúrák (lucerna, rozs) elhelyezését, elkerülve az esetleges kiterjedt

belvízfoltok okozta tartós kieséseket.

A csíkos rendszerbe vetett mezőgazdasági kultúrák 2014-ben:

• őszi búza,

• évelő rozs,

• lucerna,

• valamint az ezeket tagoló ugarsávok

A lucerna kezelése, betakarítása ezen a táblán is összhangban lesz a kékvércse-szempontú

AKG előírásokkal. Az őszi búza a hagyományos betakarítási munkálatoktól eltérően

viaszérésben lesz kaszálva, bálázva, ami tovább diverzifikálja a területet. Az ugarsávok

kezelését, vagyis szárzúzásának időpontját flexibilsen fogjuk megállapítani függően a többi

területen található kultúrák kezelésének idejétől. Arra törekszünk, hogy a szárzúzást akkor

végezzük el, amikor a többi területen nincsenek munkálatok, így nyitva új, friss táplálkozó

területeket a kék vércsék számára.

A vetett területek kezelése összhangban van és lesz az agrár-környezetvédelmi program

specifikus előírásainak általános rendelkezéseivel. Ezek közül kiemelendő a peszticidek

használatának tilalma melyet a területen sem fogunk alkalmazni.

3. ábra „Fecskés” táblákon megvalósult kezelés áttekintő térképe 2013-2014./ Overview of the „Fecskés” fields 2013-

2014.

„TYPE 2” kezelési típus

1. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban

„Rabatin” nevű tábla – Visszagyepesedő ugarsávokkal tagolt szántó.

A 2db (2x2 ha területű), állandó helyen kialakított parlagsáv hosszanti irányban három

egyenletes/egyforma területű részre osztja ezt az összesen 47 hektáros táblát (4. ábra).

• milyen célt szolgálnak a visszagyepesedő ugarsávok? – a hosszú távú kezelés

eredménye egy gyepsáv kialakításával a TYPE 1 kezelés típushoz hasonló, de egy

nagyságrenddel nagyobb léptékű osztása a nagytáblás szántóföldi művelésnek

• milyen céllal kerül bele a lábon hagyott gabona? – a gerinctelen táplálék taxonok

számára egyaránt kiváló menedéket jelentő sávok első sorban a gerinces (pl. mezei

pocok) táplálék fajok rezervoár területei lehetnek

• új elemként ebben a parcellában is van aratatlan sáv, ami nem tervezett ugyan, de a

TYPE 2, Blokk 2 kezelés minősítését teszi robosztusabbá.

A sávozott rendszerbe integrált mezőgazdasági kultúrák 2014-ben:

• tavaszi árpa,

• kukorica

• valamint a gabonák és kukorica tömbök közé ékelődő, ezeket tagoló

ugarsávok

A „Rabatin”-táblán kijelölésre kerültek a tervezett osztó ugarsávok, két 25m-es, nem,

szárzúzással, hanem kaszálással hasznosított sáv formájában. Ősszel nem történt

mélyszántás. 2014-ben a vetett gabona tavaszi árpa. A régióban nagy arányban jellemzően

búza fajtákat vetnek, és ezekhez képest az árpa betakarítása akár 1 hónappal korábban is

megtörténhet, így hamarabb biztosít megfelelő táplálkozó területet a vércsék számára.

Összesen

4. ábra „A 47 ha-os „Rabatin” tábla kezelésének áttekintő ábrája. A barna színnel jelölt állandó ugarsávok 3 táblára

osztják a területet, melyekben kukorica/gabona/ugar vetésforgó fog megvalósulni. Az 52/A jelű sáv a lábon hagyott

tavaszi árpa mely a táplálék állatok rezervoárjaként szolgálhat az egész gazdálkodási ciklusban. Ez a sáv természetesen

minden évben máshol lesz megtalálható. A táblázatban szereplő értékek az adott sorszámú poligon területét jelölik

hektárban/ The „Rabatin” has been divided into 3 equal fields with permanent fallow stripes (brown polygons). The crop

rotation system in the cultivated fields will be maize/cereals/fallow. The 52/A polygon represents the non-harvested

portion of the spring barely, that will serve as a potential reservoir for prey species throughout the season. The table

represents the area in hectares of each individually identified polygon on the figure.

A vetett területek kezelése az agrár-környezetvédelmi program specifikus előírásainak

általános rendelkezéseivel összhangban történik. Ezek közül kiemelendő a peszticidek

használatának tilalma, melyet a területen nem fogunk alkalmazni.

2. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban

„Búcsú-halom” nevű tábla– Visszagyepesedő ugarsávokkal tagolt szántó.

Ennek a blokknak a kezelési logikája megegyezik a „Rabatin” tábláéval. Különbség azonban,

hogy itt a kezelt táblát északról és délről nagyobb kiterjedésű ugarsávok határolják. Ezek a

területek részben már visszagyepesedtek, így feltehetően egységes, diverz élőhelyeket

alkotnak a környezetükben lévő gyepekkel. Továbbá mivel közvetlenül érintkeznek a

szántóterületet több részre osztó ugarsávokkal, ökológiai folyosót képezhetnek a préda

taxonok számára, ami növelheti a területen található préda diverzitását és abundanciáját.

A sávozott rendszerbe vetett mezőgazdasági kultúrák 2014-ben:

• tavaszi árpa

• kukorica

• zab

• valamint a gabonák és kukorica tömbök közé ékelődő, ezeket tagoló

ugarsávok

A vetett területek kezelése az agrár-környezetvédelmi program specifikus előírásainak

általános rendelkezéseivel összhangban történik. Ezek közül kiemelendő a peszticidek

használatának tilalma, melyet a területen nem fogunk alkalmazni.

5. ábra. A Búcsú-halmi tábla (TYPE 2, BLOCK 2) áttekintő térképe. Ennek a blokknak az alaplogikája hasonló a „Rabatin” táblájáéval, azonban lényeges eltérés

hogy északról és délről is egy-egy nagyobb kiterjedésű ugarterület határolja. Ezen területek kezelése is, hasonlóan a táblákat 3 részre osztó sávokéval,

„vércse specifikusan” történik. A táblázatban szereplő értékek az adott sorszámú poligon területét jelölik hektárban / Overview of „Búcsú-halom ” field

(TYPE 2, BLOCK 2). The logic here is similar to BLOCK 1, however two additional larger fallow areas already exist at the northern and southern edges. These

will also be treated according to the experimental treatment protocol. The table represents the area in hectares of each individually identified polygon on

the figure.

„TYPE 2” kezelési típus – Alfalfa growing system (Lucerna termesztés AKG

csomagok szerinti bemutatása) kezelés 2013/14 gazdálkodási ciklusban

Ennek a kezelésnek az elsődleges célja a lucerna termesztésének két eltérő AKG rendszerben

támogatott módját (túzokvédelmi, és kékvércse védelmi előírások, zonális célprogramok

2009-2013) demonstráljuk a gazdálkodók számára és egyben vizsgáljuk ezek hatását a kék

vércsék préda taxonjaira. A két protokoll elsődlegesen a kaszálások időzítésében tér el, a

túzokvédelmi előírások szerint a kaszálás csak június 30. után lehetséges, míg a kékvércse

szempontú kezelés esetén május 10. előtt kell kaszálni, mégpedig úgy hogy a terület 50%-át

lehet csak egyszerre hasznosítani. A fennmaradó 50%-ot csak 10 nap elteltével lehet

kaszálni. Ez utóbbi logikája, hogy a kék vércsék költéséhez viszonyítva a korai időszakban

(mikor a többi területen sem kaszálni nem lehet, sem pedig a szántóföldeken termesztett

kultúrákat nem aratják) táplálkozó jó minőségű táplálkozó területeket biztosítson a madarak

számára. Azonban ezt a két protokollt eleddig senki nem hasonlította össze, mert a préda

taxonok jelenléte és elérhetősége nem csak a kezelés módjától, de számos egyéb faktor

mellett a területek között fennálló jelentős különbségekből is adódhat. Ennek

kiküszöbölésére ugyanazon lucerna táblákon végrehajtjuk mindkét kezelési csomagot, így

pontosan értékelhetővé válik a kezelés hatása. Ezt a kezelés csomagot 2 különálló területen

hajtjuk végre; a „Búcsú-halmi” táblát délről határoló lucerna táblán, illetve ettől nyugatra

található „Tanyaszél” táblán (2. ábra).

Az előbbi bevonására elsősorban azért volt szükség, mert a „Tanyaszél” táblán egy

meglehetősen öreg, 6 éves lucerna található, amelyet fel kell frissíteni. Ezt 2 lépcsőben

végezzük, 1. 2013/2014 kezelési ciklusban a tábla felét feltörve őszi búzával vetettük be (6.

ábra). A következő ciklusban a feltört részre újból lucerna, míg a másik felébe gabona kerül.

Így, a pályázat 3 gazdálkodási ciklusában a teljes táblán újból lucerna lesz található.

Mind a „Tanyaszéli”, mind a „Búcsú-halmi” lucernásban 2-2 hektárt fogunk kijelölni ahol a

túzokvédelmi AKG protokollt hajtjuk végre, a többi részén a tábláknak a kékvércse-védelmi

protokoll kerül megvalósításra.

6. ábra „Tanyaszél” lucernatáblán megvalósult kezelések 2013-2014-ben/ Overview of „Tanyaszél” field in 2013-2014.

7. ábra A „Búcsú-halmi” lucerna tábla elhelyezkedése a többi ebben a blokkban kezelt szántóhoz képest. / Location of the

alfalfa parcel in block 2 in relation to the other fields managed within this area.

„Type 3” kezelési típus („Fecskési tábla” déli, 2 blokkja)

– Varjas kukorica helyes termesztési módok bemutató Blokk –

A Type 3 kezelés elsődleges célja a helyes, vetési varjúkár-mentes, kukorica termesztési

módszerek demonstrálása. Ezt a kezelést a „Fecskés” blokk 2-ben valósítjuk meg, úgy hogy az

egyik szélső szántó csíkban (~1.8 hektár) egyenletes/egyforma, jó mélységben és megfelelő

időpontban kukoricát vetünk (3. ábra). eredményeinek és az így nem jelentkező varjúkárnak

a demonstrálására szolgál („Varjas kukorica Fecskésen” – lásd korábban).

A szántókezelések hatásának mérése 2014-ben A megvalósítandó kezelések túlnyomó többségben hasonló logikát követnek; térben és

időben diverzifikálni a kék vércsék táplálkozó területeit. A térbeli változatosság növelésére

egy adott táblából néhány vagy akár sok kis alegységet képezünk, amiken különböző

növénykultúrák termesztése fog folyni. Ezen kultúrák agrotechnológiája eltérő, különböző

módon és időben kell kivitelezni a kezeléseket a betakarítást, így az időbeli heterogenitás

tulajdonképpen a térbeli változatosság következménye. A fő kérdésünk tehát, hogy ez a

diverzifikáció hogyan hat a kék vércsék préda taxonjaira. A vizsgálatot nehezíti az a tény,

hogy ezekben az esetekben nehéz kontroll területeket találni, amihez hasonlítani lehet a

kezelt területeket. Az általunk választott stratégia, hogy nem csak a konkrét kultúrákat

hasonlítunk össze kezelésenként, hanem azt vizsgáljuk, hogy egy adott kezelés típusban

hogyan alakulnak a préda taxonok paraméterei a mintaterületen található többi nem

általunk kezelt mezőgazdasági táblák összességéhez képest. Ezért egy rétegzett mintavételt

fogunk elvégezni a nem kezelt táblákon, ahol minden növény kultúrához, ami szerepel a

kezelt területeken (gabonák, lucerna, ugar, évelő rozs, kukorica) 8-8 terület párt fogunk

választani kontrollként. Ezeken a területeken 2-2 mintavételi állomást fogunk üzemeltetni. A

kezelt területeken, minden kultúrában hasonlóan a kontrol területekhez, 2-2 mintavételi

állomást fogunk kialakítani és üzemeltetni. A szántóföldek, a rajtuk élő potenciális préda

taxonok szempontjából alapvetően homogénebb habitatok a gyepekhez képest, így

jellemzésükhöz elegendő alacsonyabb mintavételi ráfordítás Ez az elrendezés lehetővé teszi,

hogy kultúrák, területek és kezelés típusok között is értékeljük a kezelések hatását.

Minden esetben, ha valamilyen beavatkozás történik egy kultúrában (pl. lucernakaszálás) az

összes csapda ürítésre kerül, így megismerhetővé válik az egyes műveléssel járó változások.

Összesen 8 önálló mintavételi alkalmat tervezünk, melynek eredménye várhatóan 900-1000

talajcsapda minta közé tehető. Fűhálózást két alkalommal tervezünk, de az

egyenesszárnyúak összes abundanciáját minden mintavételi alkalommal mérjük.

3. táblázat Tervezett mintavételi állomások száma az egyes területeken. Összesen 112 állomás fog üzemelni 2014-ben./

Planned number of sampling stations according to area and habitat type. A total of 112 stations will be operating in

2014.

Category Area Crop No. of sampling stations

Type 2 Rabatin a. wheat 4

Type 2 Rabatin fallow 2

Type 2 Rabatin maize 2

Type 2 Bucsúhalom a. wheat 4

Type 2 Bucsúhalom fallow 2 Type 2 Bucsúhalom oat 2 Type 2 Bucsúhalom maize 2 Type 1 Fecskés fallow 2 Type 1 Fecskés perennial rye 2 Type 1 Fecskés barely 2 Type 1 Fecskés fallow 2 Type 1 Fecskés perennial rye 2 Type 1 Fecskés barely 2 Type 1 Fecskés alfalfa 2 Type 2 Tanyaszél alfalfa 4 Type 2 Bucsuhalom alfalfa 4 Control 8 a. wheat 16 Control 8 barely 16 Control 6 alfalfa 12 Control 8 maize 16 Phenology HUKM10004 grassland 3 Phenology HUBN10004 grassland 3

Total 112

A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők A kutatási terv megvalósítása nagyban múlik a vizsgálati évek időjárásától, elsősorban a csapadék

mennyiségtől. Előfordulhat, hogy a tavaszi belvizek miatt a csapdák kihelyezését nem lehet

időben megvalósítani, vagy, hogy egy nagyobb vihar tönkre teszi egy-egy időszak mintáit.

Fontos hátráltató tényező lehet, ha a mezőgazdasági munkálatok során a csapdák károsodnak,

illetve ha a kezelések során rovarirtókat vagy egyéb vegyszereket használnak a gazdák amikről

nincs tudomásunk.

Tapasztalatunk szerint a nagy egyedszámban előforduló kisemlősök is befolyásolhatják a csapdák

fogási valószínűségét, ha búvóhelyként választják azokat. Ezeket a mintákat ki kell zárni az

elemzésből.

A tavaszi vízállás vis major helyzet, ellene semmilyen módszerrel nem lehet fellépni azonban a

többi esetben a károk mérséklését a folyamatos terepi jelenléttel és a károk felmerülése után

azonnali kármentesítéssel mérsékelni lehet.