a kÖrnyezetvÉdelem aktuÁlis kÉrdÉsei
Post on 12-Jan-2016
53 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
A KÖRNYEZETVÉDELEMA KÖRNYEZETVÉDELEMAKTUÁLIS KÉRDÉSEIAKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár
Chemexpo, Budapest, 2006. május 17.
Bevezetés
Vállalásaink az EU csatlakozással
• Elfogadjuk és a hazai jogrendszerbe beépítjük az EK szabályozó rendszerét
• Megteremtjük és működtetjük a végrehajtáshoz szükséges intézményi hátteret
• Biztosítjuk az előírások betartását és a megfelelő gyakorlati intézkedések megtételét
Bevezetés
Csatlakozás hatásai a gazdaságban:
EU környezetvédelmi jogszabályait kell alkalmazni (kényszerítő tényező)
Környezetvédelmi Környezetvédelmi beruházásokberuházások több területen több területen
Környezeti haszon Korszerűbb technológiák
elterjedése, modernizáció
Bevezetés
Csatlakozás hatásai a gazdaságban:
Környezetvédelmi beruházások iránti igény (ösztönző tényező)
gazdasági élénkülésgazdasági élénkülés
Hazai cégek és befektetőkKülföldi cégek és befektetők
(magyar partnerrel)
EU vegyipar jelene
• EU vegyipara vezető a világban, részesedése a világ termeléséből 28% (de csökken!),
• EU GDP 2,4 %, (gyógyszer nélkül), de a továbbfelhasználókon keresztül jelentkező érték sokkal nagyobb,
• 25 000 vállalat az EU 25-ben, azok 98%-a kkv,
• 2,7 millió foglalkozatott (46% kkv-ban),
• Leginnovatívabb szektor.
Vegyipar
Előrejelzés 2020-ig• Kisebb, a környezetre kevésbé káros, kisebb kibocsátású
üzemek alakulnak, melyek a nyersanyag és víz visszaforgatását a folyamatba maximalizálják, hulladék keletkezését minimalizálják.
• A vegyi anyagok iránti igény tovább fog nőni, ez ösztönzi a termelést. A vegyipar részesedése a GDP-ből nőni fog.
Áttörés várható a vegyiparban
• Új anyagok kifejlesztése, igényre szabott tulajdonságokkal.
• A hagyományos eljárások is fejlődni fognak a nyersanyag hasznosítás, biztonság, termelékenység tekintetében együtt a csökkenő hulladéktermeléssel és energiafelhasználással.
• Új biotechnológiai eljárásokat dolgoznak ki, mikroorganizmusok, enzimek felhasználásával.
Levegőtisztaság-védelemÁltalános szabályozás
• 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
• 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
• 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról
Jogi szabályozás
Levegőtisztaság-védelemEgyedileg szabályozott területek
• VOC kibocsátó tevékenységek10/2001. (IV.19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról
• Hulladékégetők 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről
• Tüzelőberendezések10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről
Jogi szabályozás
Vegyipar Levegőtisztaság-védelem
A vegyipar által kibocsátott fő légszennyező anyagok:
- illékony szerves vegyületek- kén-dioxid- nitrogén-oxidok- szén-monoxid- toxikus anyagok (kis mennyiségben)
Vegyipar Levegőtisztaság-védelem
Követelmények:• a levegőminőségi határértékek betartása;• szigorú kibocsátási határértékek;• a legjobb elérhető technika (BAT) megkövetelése.
Eredmények:• a vegyipar levegőtisztaság-védelmi szempontból a legjobb
iparágak közé tartozik, szennyezőanyag kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta folyamatosan csökken
• Az elmúlt öt év tapasztalata alapján a hazai gyógyszergyárak teljesíteni tudták a VOC kibocsátást szabályozó előírásokat.
A vegyipart ill. gyógyszergyártó iparágat érintő VOC szabályozás
• A vegyipari technológiák VOC kibocsátását (anyagonkénti kibocsátási határértékekkel) a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza.
• A 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelettel szabályozott húsz technológia között szerepel a gyógyszergyártás.
• Egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmát a 25/2006.(II.3.) Korm. rendelet szabályozza.
Levegőtisztaság-védelem
Gyógyszergyári VOC kibocsátások szabályozásaA 10/2001.( IV.19.) KöM rendelet keretein belül a gyógyszergyárakkal kötött megállapodás rögzíti a gyógyszergyári VOC kibocsátásokat, amely figyelembe veszi a gyógyszergyártás speciális körülményeit és a bevallást, valamint az ellenőrzést egyszerűsíti.
• Csak a leválasztó berendezések és a 10.000 m3/h térfogatáramnál nagyobb teljesítményű pontforrások tekintendők „pontforrásnak”, az ennél kisebb teljesítményűeket (pl. a „légzők” sokaságát) diffúz forrásként kell figyelembe venni.
• A rendelet csak azokat a gyógyszergyártó telephelyeket érinti, ahol az oldószer felhasználás nagyobb mint 50 t/év. Ez hat hazai telephelyre vonatkozik (Richternél kettőre is: Bp. és Dorog).
• Oldószermérleget kell készíteni e rendelet előírásai szerint üzemi és telephelyi szinten, ahol nemcsak a levegőbe, hanem az egyéb közegekbe, valamint a hulladékba, termékbe jutó VOC anyagokat is figyelembe kell venni.
• A rendelettel összhangban a VOC kibocsátás (a „veszteség”) nem lehet több mint az oldószerbevitel 15 %-a.
Levegőtisztaság-védelem
Jogi szabályozás
A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK SZERKEZETE
KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY
1995. évi LIII
KORMÁNYRENDELETEK
Felszín alatti vizek Felszíni vizek Vízgyűjtő gazdálkodás
219/2004. 220/2004. 221/2004.
MINISZTERI RENDELETEK
KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRT. KÖRNYEZETMIN. HATÁRÉRT. MÉRÉS-ELLENŐRZ-ADATSZOLG.
(„emisszió”) („immisszió”)
28/2004.(XII.25) ? /2006.( ? ) 27/2005.(XII.6)
Területi Technológiai
A felszíni vizek védelme
Új felszíni vízvédelmi szabályozás kialakításának okai:- A régi szabályozás elavultsága- EU jogharmonizációs kötelezettség• Víz Keretirányelv (2000/60 EK)• Veszélyes anyag direktíva (76/464 EK) és leányirányelvei
Jelenleg érvényes hazai jogszabályok:• 220/2004.(VII.21) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről• 27/2005.(XII.6) KvVM rendelet a szennyvíz kibocsátás ellenőrzéséről• 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet a kibocsátási határértékekről
Tervezett jogszabályok:• Környezetminőségi határértékekről szóló KvVM rendelet (első
lépésben csak a 76/464/EK irányelv leány-irányelvei hatálya alá tartozó bizonyos kibocsátóra)
Jogi szabályozás
Jogi szabályozás
1. 220/2004.(VII.21)Korm. rendeletmeghatározta a kibocsátókra vonatkozó általános követelményeket (engedélyezés, ellenőrzés, önellenőrzés, bírságolás)
Konfliktus a vegyiparral:- bírságok mértéke- akkreditált laboratórium előírása (csak IPPC létesítményekre)
2. 28/2004.(XII.25) KvVM rendeletmeghatározta a kibocsátási, területi és egyedi határértékeket (a BAT figyelembevételével)
Konfliktus a vegyiparral:- technológia határértékek nagysága- AOX határérték szabályozása (kompromisszum: 2005-től
határérték előírása, 2006-tól bírságolás
3. 27/2005.(XII.6) KvVM rendeletmegadja a mérés, ellenőrzés (önellenőrzés) és adatszolgáltatás szabályaitJelenleg adatbejelentő lapok (VAL, VÉL)
A jogszabály-előkészítés során rendszeres konzultáció a vegyipar képviselőivel: kompromisszumok
Felszíni vizek védelme
A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyiségének megoszlása gazdasági ágazatonként,
2004
Halászat, haltenyésztés
1,8%
Feldolgozóipar22,1%
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
0,7%Egyéb0,6%
Bányászat0,5%
Mezőgazdaság, vad- és
erdőgazdálkodás0,8%
Települési szennyvíztisztítók és
közcsatornák73,5%
100%=720 049 ezer m3/év
Ipari kibocsátás 26,5 %-a a teljes szennyvíz kibocsátásnak.
A felszíni vizekbe vezetett ipari szennyvizek megoszlása
Vegyipar: 15 %
Felszíni vizek védelme
JÖVŐBENI FELADATOK
Víz Keretirányelv célkitűzéseinek teljesítése:• 2015-ig valamennyi felszíni víz esetében fenn kell tartani,
vagy el kell érni a vizek „jó” kémiai és ökológiai állapotát• Várhatóan amikor megjelennek a veszélyes anyagok
kibocsátásaira vonatkozó immissziós határértékek, azokat át kell ültetni a hazai jogrendbe ( várhatóan 2006 végére elkészül a 33 anyagra)
• Szennyezés-csökkentési programok készítése (a II. listás anyagokra már a 220-as rendelet jelenleg is előírja), a VKI által előírt intézkedési programok kidolgozása és végrehajtása
Felszíni vizek védelme
A felszín alatti vizek védelme
- a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet,
- 2000/60/EK – a Víz Keretirányelv- 80/68/EGK rendelet
A kármentesítés és az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) jogszabályi hátterét a 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet teremtette meg, amelyet a Víz Keretirányelv szempontrendszerét is figyelembevevő 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet váltott fel
Jogi szabályozás
Kármentesítések a vegyiparban
Lezárult, vagy folyamatban lévő kármentesítések a vegyiparban:
- Simontornyai Bőrgyár – tényfeltárás központi forrásból (20 millió Ft)- Pécsi Bőrgyár - Nitrokémia ZRt. – kármentesítési műszaki beavatkozás folyamatban - Budapesti Vegyiművek, Garé – hitelből megvalósult projekt, állami közreműködéssel (állami garancia: 2 Mrd Ft, KAC támogatás: 1,3 Mrd Ft)- Tiszai Vegyi Kombinát NyRt. – talajvíztisztítás, mésziszap-tároló felszámolása- BorsodChem NyRt.
Pályázati lehetőségek:
- Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), „Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások” tárgyú intézkedés keretében
- Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) „Barnamezős területek újrahasznosítása” tárgyú pályázat keretében
Környezetterhelési díj 2003. évi LXXXIX. tv.
• Hatálybalépés: 2004. január 1. vízre és levegőre, valamint 2004. július 1. talajra is
• Nem bírság! Az Öko adók egyik eleme, amely a szennyező fizet elv érvényesítésére szolgál.
• A kibocsátó a törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok levegőbe, vízbe, talajba juttatott minden egysége után köteles díjat fizetni, a környezet terhelését fizeti meg.
• Progresszív jellegű.
• Ösztönöz:- a környezetbe történő anyag- és energia kibocsátás csökkentésére; - a leghatékonyabb megoldások alkalmazására
Jogi szabályozás
Környezetterhelési díj
Levegőterhelési díj
Vízterhelési díj
Talajterhelési díj
Kinek kell fizetnie?
Akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles
Aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez
Aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
Mi alapján kell fizetni?
A törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyagok kibocsátása után kell fizetni:
- kén-dioxid- nitrogén-oxidok- szilárd anyag (nem toxikus)
A törvény 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.
(KOIk, összes foszfor, szervetlen nitrogén, Hg, Cd, Cr, Ni, Pb, Cu)
A szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
1995 2000 2005
Uniós
csatlakozás
elektronikai te
rmékek,
roncsautók
Jogharmonizáció
OHT
Vissza
vételi és h
asznosít
ási
kötelezetts
ég (cso
magolási
hulladék)
Hulladékgaz
dálkodási
törvény
A hulladékgazdálkodás szabályozásának jelentősebb eseményei
2004
Termékdíj
törvény
2002 2003
elemek, akkumulátorok,
gyógyszerhulla
dékok
HIR
Btk.
módosítás
Legfontosabb eredmények a hulladékgazdálkodásban2001-2005
Időarányosan teljesítettük az EU tagállami kötelezettségeinket csökkent a lerakott biohulladék (700 ezer tonna/év) hasznosításra került a csomagolási hulladék több mint 50%-a
(433 ezer tonna/év) Érvényesítettük a gyártói felelősség elvét, létrejöttek a begyűjtő-rendszerek a hulladék
visszavételére, megkezdődött a veszélyes összetevők szelektív gyűjtése és ártalmatlanítása
csomagolás: a közszolgáltatásba is integrált módon E & E hulladék: a forgalmazás helyén, hulladékgyűjtő udvarokban, esetenként a
gyártónál roncsautók: 120 regisztrált bontó-hulladékkezelőnél elem-akku: ~1200 gyűjtőponton (iskolák, közintézmények, forgalmazási helyek) gyógyszer: ~ 2500 patikában
Megkezdődött a korábbi évtizedekben nagy mennyiségben felhalmozott ipari hulladék
(kohászati és erőművi salakok, bányászati meddők) felhasználása Jelentős mértékben fejlődött a települési hulladékkezelés minősége
A korszerűtlen hulladéklerakók nagy része bezárásra került (2000-ben 1300 db, 2005-ben 380 db hulladéklerakó üzemelt)
Hulladékgazdálkodás és a vegyipar
Képződött veszélyes hulladék mennyisége
0500 000
1 000 0001 500 0002 000 0002 500 0003 000 0003 500 0004 000 0004 500 000
év
tvegyiparban keletkezettveszélyes hulladékmennyisége
összes veszélyeshulladék mennyisége
Tisztább termelés és hulladékgazdálkodás
Tisztább termelés = a lehető legkevesebb és a lehető legkevésbé veszélyes hulladék keletkezik.
Ennek érdekében érvényt kell szerezni: • a hulladékgazdálkodási törvényben
meghatározott prioritási sorrendnek, valamint • az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásokban a hulladékszegény, legjobb elérhető technikák alkalmazásának
Tisztább termelés és termelés és hulladékgazdálkodáshulladékgazdálkodás
• Életciklus alapú szemlélet (alapanyag választás, technológia- és terméktervezés)
• A keletkező hulladék mennyisége és minősége meghatározó szempont a termelés „tisztaságának” megítélésénél
• Elvárás a keletkező hulladék jó kezelhetősége (termék és technológia)
Hulladékgazdálkodás
Új tematikus stratégia az EU-ban
A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányuló tematikus stratégia bemutatja az Európára jellemző aktuális hulladékgazdálkodási helyzetet, meghatározza a kitűzött célok eléréséhez szükséges cselekvéseket és ismerteti azok jövőbeni hatásait.
A tematikus stratégia fő elemei:
a természet erőforrásaival való felelős gazdálkodás
integrált termékpolitika (IPP)
a hulladék megelőzés és hasznosítás optimális arányának kialakítása
Hulladékgazdálkodás
A stratégia célkitűzései:• A környezeti hatások csökkentése, az élet-ciklus elemzés
figyelembevételével• A hulladék képződés megelőzésének előmozdítása• Az újrafeldolgozásra irányuló tevékenységek erősítése• A hulladékokra vonatkozó jogi szabályozás egyszerűsítése és
korszerűsítése• A végrehajtás fejlesztése
Javasolt intézkedések:• A jelenleg érvényes jogszabályok maradéktalan alkalmazásának
kikényszerítése.• Az életciklus-szemlélet bevezetése a hulladékgazdálkodási politikába.• A hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó, ambiciózusabb (nemzeti)
politikák elősegítése.• Jobb ismeretek és információk, melyek alátámasztják az életciklus-
szemlélet alkalmazását, a hulladékkeletkezés megelőzéséről, az „újrafeldolgozó társadalom” kialakításáról szóló politika folyamatos fejlesztését.
• Az újrafeldolgozás közös referenciaszabványainak kidolgozása.
A régi és új vegyi anyagokra új szabályozás szükséges
REACH rendelet (tervezet)
• Biztosítja a környezet és egészség hatékonyabb védelmét
• Javítja az EU vegyipar versenyképességét
• Biztosítja az egységes megítélést
• Elősegíti az innovációt
Jogi szabályozás
REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról
• 2001: Fehér könyv az EU vegyi politikájáról
• 2003: a Bizottság rendelet-tervezete
• 2005. december 13.: EU Tanács politikai megállapodása
• 2006. március 8.: COREPER (preambulum)
• 2006. vége: Várható elfogadás és megjelenés
• 2007. eleje: Hatálybalépés
Jogi szabályozás
REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról
Fő fejezetek, tartalom
• Registration – Bejegyzés• Evaluation - Értékelés• Authorisation – Engedélyezés• Chemicals – Vegyi anyagok• Nincs a címben:
– Korlátozás– Információ-áramlás
Jogi szabályozás
REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról
Regisztráció - Határidők• 3 év haladék:
– Bevezetett anyagok > 1000 tonna per év (tpa)– Rákkeltő, mutagén, reprotox (CMR) > 1 tpa– Vízi környezetre fokoz. veszélyes > 100 tpa
• 6 év haladék:– Bevezetett anyagok > 100 tpa
• 11 év haladék:– Bevezetett anyagok > 1 tpa
Jogi szabályozás
OSOR (One Substance- One Registration) = Egy anyag egy bejegyzés
• Előny kkv-k számára
• Adatmegosztás
• Kiemelten az állatkísérleti adat
• Saját tonna-kategória
• Bizalmas adat nem lesz megosztva
• Előregisztráció
• SIEF (Substance Information Exchange Forum)
• Későbbi regisztráló
Jogi szabályozás
Engedélyezés
Magyarországon minden tevékenység engedélyköteles
Jelentős környezeti hatással járó tevékenység:• Környezetvédelmi engedély köteles• Egységes környezethasználati engedély (IPPC) köteles
Új jogszabály: 2006. január 1-jén hatályba lépett
314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (EKHE) - meghatározza a részletes eljárási szabályokat- összehangolja a kétféle engedélyezési eljárás szabályait- keretszabályozás, a részletes szakterületi követelményeket a szakterületi szabályozások tartalmazzák
Engedélyező hatóság:• 12 regionális felügyelőség, zöldhatóság
A jogalkotás céljai
• a környezetvédelmi hatósági feladatok deregulációjának folytatása
• A környezetvédelmi engedélyezési rendszer felülvizsgálata és rugalmasabbá tétele
– a környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) és az egységes környezethasználati engedélyezés (EKHE) lefolytatásának jobb összehangolása
Az összehangolási törekvések okai
• A KHV két fázisa és az EKHE eljárás egymás utáni le-folytatása a gyakorlatban nagyon elhúzódhat – rövidítés
• A jelenlegi eljárások valós időigénye előre nehezen becsülhető, tervezhető - kiszámíthatóság
• A jelenlegi eljárási rendszer túl merev, nem ad lehetőséget rövidebb eljárásra abban az esetben, ha a tervek már a kezdeti szakaszban részletesen kidolgozottak - rugalmasság
• A KHV és az EKHE eljárások felépítésében és a tartalmi követelmények között párhuzamosságok vannak (pl. a BAT-nak való megfelelés vagy a létesítmény teljes életciklusának vizsgálata) - egyszerűsítés
KHV-EKHE eljárások összehangolása
előzetes vizsgálat
nem hatásvizsgálat köteles tev. környezeti hatásvizsgálat*
környezetvédelmi engedély
egységes környezethasználati engedélyezés*
egységes környezethasználati engedély
*A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás együttes lefolytatására megfelelő tervek és az erre irányuló kérelem esetén lehetőség van, ilyenkor az összevont eljárás egységes környezethasználati engedély kiadásával zárul.
Eljárások
• Előzetes vizsgálati eljárás
• Önálló KHV eljárás
• Önálló EKHE eljárás
• Egyéb eljárások– Összevont KHV-EKHE eljárás– „Összekapcsolt” KHV-EKHE eljárás
• Az EKHE köteles létesítmények száma Magyarországon 1093.
• Eddig kb. 550 egységes környezethasználati engedély került kiadásra.
• A meglévő létesítmények 2007. október 31-ig kell lefolytatniuk az engedélyezési eljárást és megfelelniük az engedély követelményeinek
• Az új létesítmények csak engedély birtokában és annak megfelelve kezdhetik meg a tevékenységüket
Engedélyezés
EKHE köteles vegyipari létesítmények
• 53 létesítményben 84 egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység folyik Magyarországon
• Tevékenységek megoszlása: −alapvető szerves anyagok gyártása 51
−gyógyszeralapanyag-gyártás 17
−alapvető szervetlen anyagok gyártása 10
−műtrágyagyártás, növényvédőszer-gyártás 3-3
• 34 létesítmény megkapta már az egységes környezethasználati engedélyt
EPER-PRTR Uniós stratégia
– 1. lépés, 2003 végéig- az EPER határozatban foglalt követelmények alapján
adatbázis létrehozása
- 2. lépés, 2004-2006- az EPER bővítési irányainak vizsgálata
- az EPER kibővítése EPER+-ra a hulladék transzferrel és a talajba való kibocsátásokkal
- az EPER/PRTR rendszerrel kapcsolatos jogszabályi változtatások előkészítése
– 3. lépés, 2007-2008- az EPER+ kibővítése egy átfogó EPER/PRTR rendszerre
a szennyező-anyagok listájának kibővítésével, a küszöbértékek és forráskategóriák kiterjesztésével
EPER-ből PRTR
• 2007-től az EPER adatszolgáltatás kibővül: Szennyezés Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartás (PRTR)– Az EPER-hez képest tartalmazza
• Új tevékenységek (összesen 64)• Új szennyezőanyagok (összesen 91)• Kibocsátások felszín alatti vizekbe• Hulladékszállítási adatok• Balesetekből származó kibocsátások• Adatok közzététele évente
Vegyipari üzemek kibocsátásai
• Az Európai Szennyezőanyag Regiszter első, 2001-es környezeti kibocsátásokat tartalmazó listáján 19 vegyipari üzem 42 szennyezőanyag-kibocsátása szerepelt:
−gyógyszeralapanyag-gyártás: 9 telephelyen 17-féle szennyezőanyag-kibocsátás (össz. 36 adat)
−alapvető szerves anyagok gyártása: 5 telephelyen 9-féle szennyezőanyag-kibocsátás (össz. 13 adat)
−alapvető szervetlen anyagok gyártása és műtrágyagyártás: 4 telephely 15 szennyezőanyag-kibocsátása (össz. 18 adat)
−növényvédőszer-gyártás: 1 telephelyen 1 szennyezőanyag kibocsátása
• A 68 kibocsátási adat közül 24 levegőbe, 44 felszíni vizekbe történt kibocsátás
Második EPER adatszolgáltatás
• Az egységes környezethasználati engedély köteles cégek kibocsátásairól idén második alkalommal kell adatokat gyűjteni és júniusban megküldeni azokat az EU Bizottságnak
• A telephelyek levegőbe és felszíni vizekbe történt, megadott küszöbérték feletti szennyezőanyag-kibocsátásait kell jelenteni 2004. évre vonatkozóan
• Az érintett cégek a környezetvédelmi felügyelőségektől értesítést kaptak, és 2006. május 19-ig ellenőrizhetik az adatokat
• Az adatok a validálás után nyilvánosak lesznek, és fel fognak kerülni az EU Bizottság EPER honlapjára, valamint a hazai EPER-PRTR weboldalra
Igazgatási szolgáltatási díjak
2006. január 15.-től bevezetésre kerültek a környezetvédelmi, természet-védelmi és vízügyi igazgatási szolgáltatási díjak
Bevezetésének indokai:
– bonyolulttá és összetetté vált az alkalmazandó joganyag,
– az engedélyezések a hatóság komplex szemléletű vizsgálatát követelik meg, amelyek jelentős idő- és anyagi ráfordítást igényelnek,
– A „szennyező fizet” elve alapján a környezethasználat engedélyezését a környezethasználó finanszírozza, ne az állam,
– Kormányelvárás: „szolgáltató állam, szolgáltató közigazgatás” megvalósítása,
– gyorsan és hatékonyan működő hatósági rendszer kialakításának elősegítése, amely képes a megfelelő számú és szintű ellenőrzések lefolytatására,
– Az EU tagállamok zömében hasonló díjak már bevezetésre kerültek, a KvVM – a többi tárcához képest – az utolsók között díjasította az eljárásai egy részét.
Igazgatási szolgáltatási díjak
A díjfizetési kötelezettség jellemzően nem a lakosságot, hanem elsősorban a vállalkozásokat, illetve a környezetet terhelő beruházásokkal kapcsolatos eljárásokat érinti.
A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás 50 %-a, kivéve a természetes személyeket és a társadalmi szervezeteket, ahol 1 %
A gyakorlat során felmerülő problémák kikényszeríttették a rendelet módosítását: a 24/2006. (IV. 24.) KvVM rendelet május 1-től hatályos.
A módosítás részben beazonosíthatóbbá tett egyes – zömében vízügyi - eljárásokat, de döntően díjcsökkentésre irányult:
– egyes, zömében magánszemélyeket érintő vízügyi eljárás fellebbezési díját tovább csökkentettük az illetékfizetés mértékére (5000 Ft),
– több kisebb eljárás díja csökkent (pl.: hulladék hasznosítási, pont- és diffúz légszennyező pontforrás létesítési, kármentesítési, egyes főleg magánszemélyeket érintő természetvédelmi eljárás stb),
– A kisebb eljárások mindegyikénél az engedélyes adataiban történő változás díját az illetékfizetés (5000 Ft) mértékére csökkent,
Igazgatási szolgáltatási díjak
a nagy eljárások előtt lefolytatandó előzetes vizsgálat díja 250 000 Ft-ra csökkent,
a nagy (környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési) eljárások közül a mezőgazdaságot érintő eljárások eddig is alacsonyabban megállapított díjait tovább csökkentettük,
egységesítettük és jobban differenciáltuk, ezáltal csökkentettük a nagy eljárások módosításaira vonatkozó díjak mértékét:
● a jelentős változtatás, illetve felülvizsgálat miatti módosítás az eredeti díjtétel 50 %-a maradt,
● bevezettük a nem jelentős módosításra a 15 000 Ft-os díjat,
● A külön jogszabályokban előírt engedélyek módosítása az alapdíj 10 %-a.
lehetővé vált összekapcsolt eljárás esetén a két szakasz 75 %-os díjának külön történő megfizetése, a szakasz indításakor az adott szakaszra vonatkozó díjat kell kifizetni.
Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése
Példa: Komplex vegyiművek engedélyezésének díja (környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati eljárás lefolytatása szükséges, a kiadott engedély: egységes környezethasználati engedély)
1. Előzetes vizsgálat 250 000 Ft
2. Összevont, vagy összekapcsolt eljárás
2 250 000 Ft a környezeti hatásvizsgálati eljárás díja,
2 100 000 Ft az egységes környezethasználati eljárás díja
a két díjtétel 75 %-a: 3 262 500 Ft
Összesen: 3 512 500 Ft
Az egységes környezethasználati engedély módosítása :
1. jelentős változtatás (felülvizsgálat) miatt a
vonatkozó díjtétel (2 100 000 Ft) 50 %-a: 1 050 000 Ft
2. nem jelentős változtatás miatt 15 000 Ft
3. az engedélybe foglalt, külön jogszabályban előírt
engedélyek módosítása a vonatkozó díjtétel 10 %-a 210 000 Ft
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
További információk: www.kvvm.hu
top related