a napenergia hasznosÍtÁs tÁrsadalmi És gazdasÁgi kÉrdÉsei farkasné dr. fekete mária

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI

Farkasné dr. Fekete Mária

Egyetemi docens, tanszékvezető Szent István Egyetem, GTK, Közgazdaságtani Intézet

2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

A napenergia hasznosítása konferencia, CEU, 2005. 09. 20

A megújuló energiaforrásokhasznosítása

Érvek:

• Fosszilis energiaforrások végessége• Ellátásbiztonság: importfüggőség csökkentése, energiaforrás

diverzifikációja, decentralizáció• Környezetvédelmi szempontok• Fenntartható fejlődés• Biztonság: terrorizmus, természeti katasztrófa, ársokkok

Ellenérv:

• Drága, nem versenyképesek a fosszilis energiákkal• Állami támogatás költségvetési hatás

Az EU-25 energia függősége (millió toe)

Fogyasztás

Nettó import

Termelés

A gazdasági növekedés, az energia és a környezet kapcsolatának menedzselése

a fenntartható fejlődés egyik legnagyobb kihívása.

A fenntartható gazdasági fejlődés dimenziói

Gazdasági Környezeti

Intézményi

Társadalmi

The annual growth rate of world energy consumption and CO2 emission

0

0.5

1

1.5

2

2.5

1971-2000 2000-2030Year

%

Energy consumption CO2 emission

Az energiafelhasználás és a széndioxid kibocsátás évi növekedési üteme

Energia

Gazdasági dimenzió

Költség – Haszon - Versenyképesség

Szoláris berendezések közgazdasági értékelése

, )1()1(

)1()1(

)1( Ser

erCm

ir

irrC

nnnnn

Különböző módszerek. A leggyakrabban alkalmazott az években mért MEGTÉRÜLÉSI IDŐ (N):

ahol: C- beruházási költség, e – a kiváltott energia árának vált. i – berendezés árának növekedése, r - kamatláb,

m – fenntartási költséghányad,n - megtérülési idő,S - évi energia megtakarítás,

A napenergia hasznosító rendszerek megtérülési ideje kalkulálásának speciális bizonytalanságai:

• a berendezés ára, hatásfoka, a telepítés módja • földrajzi tényezők, (milyen a napsugárzás) • milyen hagyományos energiaforrást vált ki (ár)• kihasználtság.

Életciklus elemzés

Beruházás értéke

Megtérülési idő Élettartam

Ingyenes tiszta energia

Hal

moz

ott

hasz

on,

nyer

eség

A gazdasági szereplők a piaci áron mért költségek és a piaci árban elismert hasznok alapján hozzák meg termelési és fogyasztói

döntéseiket.

Probléma a piac elégtelen működése!

A piac nem méri a társadalom szintjén felmerült költségek és hasznok összességét.

A piac által nem értékelt pozitív és negatív hatások az externális hatások.

Pénzben kifejezett értékük az externális költség vagy hozam.

figO

Magánköltség

Társ-i költség

Kö

ltség

,

Q- a termelés mennyisége

Externális költség

AZ ENERGIATERMELÉS TELJES TÁRSADALMI KÖLTSÉGE

Externális hatások internalizálási lehetőségei:

Törvényi szabályozás

AdókTámogatások

Az internalizálás feltétele:

• az externális hatások mérése

• értékük pénzbeli kifejezése, monetarizálása

EU: EXTERNE projekt

A villamos energia termelésének externális költségei

Németország adatai alapján, Euro-cent/kWh

Szén Lignit Gáz Atom PV Szél Víz

Egészség 0,8 1,0 0,3 0,2 0,4 0,05 0,04

Növény -0,03 -0,03 -0,01

Anyag 0,02 0,02 0,007 0,00 0,01 0,00

Zaj 0,006

Talaj,víz 0,2 0,8 0,04 0 0,04

Klímavált. 1,6 2 0,8 0,03 0,2 0,03 0,03

Összes 2,6 3,8 1,1 0,2 0,6 0,1 0,07

Csehország

kősz

én

barn

aszé

n

ligni

t

kősz

én

kősz

én

gáz

barn

aszé

n

barn

aszé

n

barn

aszé

n

Magyarország Lengyelország

halálbetegség

egyéb

klíma

növény

Az ExternPol eredményei Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra

Villamos energia

Az villamos energia termelésének externális költségei

Csehország Magyarország Lengyelország

1 főre jutó externális költség

178€ 133€ 219€

Externális költség/GDP %

2,5 2,0 4,8

ExternE projektek1991-

EredményeiNem teljesek, bizonytalanok.

További kutatások szükségesek.

Más kutatások is megerősítik a megújulók előnyeit!

fig

0

Kö

ltség

, ár

A termelés mennyisége, Q0

Kö

ltség

, ár

A termelés mennyisége, Q

Kereslet

Magánköltség

Társ-i költségTárs-i költség

MagánköltségAdóáthárításAdóáthárítás

Adó

Az externális költségek internalizálása azonos nagyságú adó kivetésével

Kereslet

Jóléti hatás- adóáthárítás

Ha a kereslet rugalmatlan: Ha a kereslet rugalmas:

A kivetett környezetvédelmi adó hatása a kereslet rugalmasságának függvénye, alacsony jövedelem kisebb alkalmazkodó képesség!

Szükségessége:

• Piacteremtés

• Tudatformálás

• Képzés

• Közjavak- nem tekinthető támogatásnak

Az állami támogatások kérdése

Versenyképesség - állami támogatás - piactorzítás

Energiaszektor támogatása a világban:

1995-1998 évek átlaga: 244 milliárd dollárt

Fosszilis energiára: 151 milliárd, 62%

Atomenergiára: 16 milliárd, 7%

Megújulók és

végső felhasználók: 9 milliárd, 3%

Egyéb, Pl. villamos: 68 milliárd, 28%

Támogatások az EU 15 országaiban

• 2001-ben csak a villamos energia becsült externális költsége 42-72 milliárd Euro,

• a teljes energia szektor támogatására fordított összeg 29 milliárd,

• ebből a megújulóké 5,3 milliárd.

TÁMOGATOTTAK-E A MEGÚJULÓK???

A jelenlegi trend és a Fehér könyv célkitűzése

Millió m2

120

100

80

60

40

20

10

2000 2003 2010

Fehér könyv

Jelenlegi

Fehér könyv

Jelenlegi

2001 2002 2003 2010

0

1500

1000

500

3000

2500

2000

3500

MWp

Termikus napenergia(kollektor)

Fotovillamos

A megújuló források részesedése az EU-25 országai villamos energia termelésében

Egy válasz!

Az Európai Bizottság 2005. 6. 22. Green paper on energy efficiency or doing more with less c. dokumentumában, ismét felhívta a figyelmet arra, hogy:

• a jelenlegi árrendszer nem ösztönzi a racionális energiafelhasználást

• az árarányok nem tükrözik a különböző forrásból származó energia előállítása piaci költségeinek különbségét, és nem reflektálnak azok környezeti hatásaira sem

• A jelenlegi rendszer nem ösztönzi megfelelően sem a fogyasztás csökkentését, sem a környezetkímélő tiszta energia felhasználását.

A szárítás összes költség

Externális költségA gazd-i aktivitás negatív hatása

Magán költségBeruházási, működési,

javítási, …

KörnyezetiSzennyezőanyag

kibocsátás, Termék,

talaj, víz, légszennyezés,Éghajlatváltozás

Nem környezeti Egészség

Gazdasági kockázat,

Energia-függőség,Szállítási, tárolási

veszteség

Szabályozása

adózás

Hogyan lehet pénz értéket adni, monetarizálni?

A szoláris szállítás előnyei

Externális hozadékokEnergia megtakarítás(kisebb számla)

Farm szinten:

Helyi elérhetőségJobb minőség, biotermék

Jobb piaci pozíció

Kisebb kockázat

Társadalmi szinten :Energia biztonság,

Élelmiszerbiztonság,Kisebb forgalom, Kevesebb baleset, légszennyezés, zajártalom, …

Hogyan lehet mérni az externális hozadékokat?

• Minősítés, címkézés hiánya

• Magas kollektor ár

• Alacsony jövedelem, tőkehiány

• Szezonális működés:hosszú megtérülési idő

• Információ hiány

• Externális költségek internalizálásának hiánya, pénzügyi támogatás hiánya

Kísérleti szoláris gyümölcsszárító a Szent István

Egyetem Fizika és Folyamatirányítási Tanszékén

A versenyképesség akadályai:• Kicsi piac • Nincs speciális marketing

Piaci akadályok és lehetőségek

Felhasznált irodalom 1.

• Energy for the future: Renewable Sources of Energy http://europa.eu.int/pol/ener/index_en.htm

• ExternE project A research project of the European Commission, http://externe.jrc.es/

• Energy subsidies in the European Union: A brif overview, EEA Technical report 1/2004

• Farkas István: Napenergia a mezőgazdaságban , Mezőgazda kiadó,Budapest, 2003

• Fekete,M.-Farkas,I.-Gazdag,A.: Comparative cost analysis of renewable energy sources including environmental externalities, Energy and the Environment, Vol. I. /ed by B. Frankovic/, Croatian Solar Energy Association, Opatija, 1996, p. 53-58.

• Farkasné Fekete M.-Farkas I..: Szoláris technológiák alkalmazásának műszaki feltételei és piaci korlátai a magyar mezőgazdaságban, Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek, 44. évf., 1997. 4. sz., p. 125-128.

• Fekete,M.-Farkas,I.: External cost and sustainability in the renewable energy economics, Abstract Book of ISES Solar World Congress 2003, Göteborg, Sweden, June 14-19, 2003, No O1 26, p. 23.

• Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia, Gödöllő, 2004

Felhasznált irodalom 2.• Fekete,M.-Farkas,I.: Economical evaluation of solar energy use in the case of

agricultural production focusing on external cost and benefit, Energy and the Environment, Vol. I. /ed. by B. Frankovic/, Croatian Solar Energy Association, Opatija, October 27-29, 2004. pp. 131-138.

• Final NEWEXT report http://www.externe.info/• Final Report of ExternE-Pol. http://www.externe.info/ • Green Paper on Energy Efficiency or Doing More With Less, Commission of the

European Communities, Brussel, 22.06.2005. COM (2005) 265 final• Imre László A megújuló energetika nemzetközi értékelése, Magyar Energetikas, 1996/5• "Intelligent Energy for Europe" Programme (2003-2006) [Official Journal L 176 of

15.07.2003]. http://europa.eu.int/pol/ener/index_en.htm• Lauber V., Social and external costs in EU energy policy,

www.fu-berlin.de/ffu/veranstaltungen/salzburg2004/ Lauber • Meyer, B. Method of subsiy identification in the German energy sector with particular

emphasis on environmentally harmful subsidies, Cracow, 25-26 April, 2004, www.foes.de

• Renewable energy to take off in Europe, 2004-overview and scenario for the future, European Commission, Directorate-General for Energy and Transport, 2005

• 20% energy savings by 2020, Memo, 2005 European Commission, Directorate-General for Energy and Transport, 2005

Köszönöm a megtisztelő Köszönöm a megtisztelő figyelmet!figyelmet!