vállalati controlling az r/3 ec-velusers.iit.uni-miskolc.hu/~horvath6/infrszterv/sap.doc · web...
Post on 30-Jun-2018
214 Views
Preview:
TRANSCRIPT
INFORMATIKAI RENDSZEREK TERVEZÉSE
BEADANDÓ FELADAT
Vállalati controlling az R/3 EC-vel
Készítette:
Horváth Henrietta G-5MMI
Kapcár Ferenc G-5MMI
Controlling-funkciók és -komponensek
Aki nem tudja, mi zajlik a vállalaton belül, nem tudja elérni a kitűzött
célokat. A magasszintű controlling segít abban, hogy a vállalatot, mint
egységes egészt vezethessük. Pontosan ezt a célt szolgálja az SAP R/3-as
rendszerének EC (Enterprise Controlling, vállalati controlling) komponense.
Négy részkomponensből tevődik össze:
EC-PCA Profit Center Accounting
EC-CS Consolidation
EC-EIS Executive Information System
EC-BP Business Planning
Ezek segítségével lefedhetjük a vállalati controlling minden területét. A
controlling-funkciókat gyakran felbontják az üzemi részfunkciók szerint,
úgymint beszerzés-, termelés-, értékesítés- és pénzügyi controlling. Ebbe a
rendszerbe illeszkedik a vállalati controlling is. Segít abban, hogy a
vállalatot, mint egységes egészet lehessen áttekinteni és vezetni. Ennek
megvalósításához három funkció szükségeltetik.
Adatforrások
Az adatokat különböző forrásokból kell összegyűjteni. De a számok puszta
összeadása nem elég. Szembesülni kell az adatok heterogén mivoltával, ami
adódhat a számítástechnikai környezetből (eltérő hardvereszközök,
rendszerek és alkalmazások), az adatok felépítésből (számrendszerek), a
nemzeti sajátosságkoból (pénznemek, törvényes előírások) és a vállalat
szervezeti felépítéséből (decentrális, önálló egységek).
2
A vállalati controlling adatainak egyik forrása a pénzügyi számvitel.
Ugyanakkor szükségünk van a vállalat egységes vezetéséhez adatokra a
logisztika, az emberi erőforrások és egyéb kapcsolódó területekről is. A
vállalati controlling általában nem csak az adatszolgáltató rendszerek
csatolófelületére épül. Sokkal inkább szerves részét kell képeznie az operatív
rendszereknek is. Ez jelentheti többek között azt, hogy a törvényes
előírásokból adódó szervezeti felépítés (vállalat, szegmens/üzletág) mellett
ki kell alakítani egy menedzsmentorientált struktúrát is (Profit Center).
Ez jelentheti azt is, hogy olyan értékeléseket is végre kell hajtani, amelyek
túlmutatnak a törvényes célból elvégzetteken (transzferárak).
A különböző forrásokból összegyűjtött adatokat általában még illesztenünk
kell, amire szükségünk lehet például a periódusok (elhatárolások) egyedi
meghatározása és az adatszolgáltatás hiányos mivolta miatt.
Beszámolók készítése
Amint megtörtént az adatok tágabb értelemben vett összegyűjtése, el lehet
kezdeni feldolgozásukat a vállalati controlling által felvetett kérdéskörök
szerint. Ez jelenthet példának okáért egyszerű, átfogó kiértékelést (üzemek
összehasonlítása, ügyfélértékelések stb.), másfelől számításokat is kell
végezni (konszernzárás, konszernkalkuláció), amelyhez kiegészítő funkciók
is szükségesek, mint a forgalom- és nyereségszámítás, adóság- és
tőkekonszolidáció, pénznemátváltások stb.
A vállalati controlling adatállományát az ellenőrzést végrehajtó személyek
és a vezetőség használja. Olyan beszámolókészítő eszközöknek kell
rendelkezésre állniuk, amelyek támogatják mind a vállalati beszámolók
3
szervezett, űrlaporientált készítését, mind a lehetőséget ad-hoc kérdések
megválaszolására.
Tervezés
A tény-adatok alulról felfelé történő összegyűjtése mellett a tervezést is
lehetővé kell tenni. Ez első lépésként egy nagyolt összesített vállalati terv
készítését jelenti, amely figyelembe veszi a vállalatvezetőség előírásait. Ezt
továbbítják az operatív egységek és rendszerek felé részletes tervezés
céljából (top-down). Az eredeti tervtől való eltéréseket megfelelő
összehasonlító beszámolók segítségével lehet kimutatni. Egy újabb
menetben ki lehet egészíteni a tervet, adott esetben ad-hoc szimulációkkal
támogatva (topdown / bottom up tervezési kör).
Bizonyos tervezési alkalmazásokhoz a generikus tervezési funkciók mellé
kiegészítő alkalmazási funkciókat kell programozni (pl. egy az egész
vállalatra kiterjedő beruházási terv esetében).
4
Részkomponensek
Az R/3-as komponens, az EC (Enterprise Controlling) négy
részkomponensből tevődik össze, amelyek lehetővé teszik mindezek
megvalósítását.
1. EC-PCA - Profit Center Accounting
A Profit-Center számítás lehetővé teszi a vállalat felosztását minden más
szervezeti fogalomtól függetlenül. A Profit Center a menedzsment-nézet
törzsadatai. Hogy ne kelljen fölöslegesen kiegészítő adatokat rögzíteni, az
operatív rendszerekben megfelelő hozzárendeléseket (úgymint anyag,
projekt, költséghely) végezhetünk. A Profit Centerhez különböző
eredményeket és mutatószámokat határozhatunk meg a megtérülés
nyomonkövetéséhez (ROI, Cash Flow), ez utóbbihoz rendelkeznünk kell
mérlegtételekkel az egyes Profit Centerekhez.
2. EC-CS – Consolidation
Ez a részkomponens magába foglalja az általános konszolidációs funkciókat.
Alkalamzható mind a külső számításokhoz, de a belső beszámolók
készítéséhez is. A belső alkalmazási terület a törvényes előírásoknak
megfelelő vállalati szintű konszernzárás mellett az üzletág-konszolidáció és
a Profit-Center-konszolidáció. Az előny a külső és belső konszolidáció
szabályozható egyeztetésében rejlik.
5
3. EC-EIS - Executive Information System
Az SAP-EIS-ben egyedi vállalati adatstruktúrákat definiálhatunk, amelyek
sokdimenziós kiértékelési nézetek szerint szemlélhetőek. A legtöbb R/3-as
és számos R/2-es komponenshez rendelkezésre állnak adatbeszerzési
programok. Külső alkalmazásokból is át lehet venni az adatokat. Az
adatokat számos funkció segítségével dolgozhatjuk fel. A menedzsment
részére történő megjelenítéshez egy teljes mértékben grafikus felhasználói
felület áll rendelkezésre. A hierarchiafeldolgozási és az eliminálási funkciók
konszolidációs funkciók alkalmazását teszik lehetővé.
4. EC-BP - Business Planning
Ezzel a funkcióval az egész vállalatra vonatkozó tervadatokat vihetünk be.
Ezen adatok, de a tényadatok alapján modellel támogatott szimulációkat
végezhetünk. A meghatározott tervadatokat megadhatjuk a vállalati
egységeknek. Az operatív SAP-alkalmazásokkal való integráció révén egy a
teljes konszernre kiterjedő beruházás-controllingot végezhetünk beruházási
programokkal, költségkeretekkel, az aktuális intézkedések beruházási
felügyeletével.
6
SAP-EIS: Vezetői információk gombnyomásra
Feladatok
A sikertényezők alakulásával kapcsolatos információk gyors beszerzése
egyre fontosabbá válik a piaci előny kialakításában. Az operatív üzleti
folyamatok (pl. a vevői rendelések lebonyolítása) optimálása és felgyorsítása
a vállalaton belül az első lépés a versenyképesség növeléséhez. Hogy az
egyre gyorsabban változó vállalati környezetben a megfelelő döntéseket
tudjuk meghozni, a vállalat döntéshozóinak egy kényelmes és hatékony
információs rendszernek kell rendelkezésére állnia, amely segítségével
kiválaszthatják az operatív adatok áradatából a releváns adatokat.
A hagyományos, tisztán papíron alapuló beszámolórendszer ezeknek a
követelményeknek nem tud eleget tenni. Túl sok manuális munkára van
ahhoz szükség, hogy papíron szolgáltassák a vezetőség számára a
havonkénti beszámolókat és a nem pénzügyi információkat, mint pl. a piaci
részesedések alakulása és a belső időhatékonysági mutatók (benchmarking).
Emellett gyakori eset, hogy nem áll rendelkezésre egységes adatbázis a
vállalati beszámolók elkészítéséhez, és eltérő adatok kerülnek a beszámolók
címzettjeihez ugyanarról a területről. Gyakran hiányzik az egységes
üzemgazdasági terminológia és a megfelelő rendszerkörnyezet, amely
támogatja az összes szint szemantikus integrációját. Igen nagy probléma az a
tény, hogy a klasszikus vállalati beszámolórendszerben túl későn érkeznek
meg a szükséges információk.
7
Ezért olyan nagyteljesítményű információs rendszerre van szükség, amely
messzemenően támogatja és felgyorsítja a beszámolókészítés folyamatait, és
lehetővé teszi, hogy online üzemmódban bármikor célzottan lehívhatóak
legyenek a döntéseket támogató információk. Ezek lehetnek a sikert
befolyásoló tényezők összesített mutatószámai, amelyek az egész vállalatot
érintik, de lehetnek egy „drill-down”-lehíváson keresztül végrehajtott
részletes elemzések az egyes ügyfelek, üzleti események mutatószámairól.
Ehhez egységes adatbázissal kell rendelkezni.
Napjainkban a sikeres vezetők, döntéshozók nélkülözhetetlen eszköze a
vezetői információs rendszer, használata a vállalatok mindennapjaiban
természetessé vált.
Az SAP-EIS és a modern vezetői információs rendszerekkel szemben
támasztott követelmények
Egy vezetői információs rendszernek a vállalat minden szervezeti szintjén el
kell látnia a vezetőket és menedzsereket azokkal az információkkal, melyek
segítségével irányíthatják és ellenőrizhetik a felelősségi területüket, legyen
az a teljes vállalat, vagy egy üzletág.
Tipikus eset az ún. top-down-metodika: a vezetői információs rendszer segít
abban, hogy a vezetők és menedzserek a lényegre koncentrálhassanak. A
középpontban a felelősségi területek azon információi állnak, melyek döntő
szerepet játszanak a sikerességben. Egy online vezetői információs rendszer
képes időben összesített adatokat szolgáltatni a konkurenciáról, a piac
állapotáról és a belső hatékonyságról továbbá figyelmeztető rendszerként
működni, amennyiben automatikusan figyelmeztet a változásokra. A
8
vezetőség gyors áttekintést kaphat a sikertényezők státusáról és elérheti
azokat a részletes adatokat, amelyek segítségével gyorsan azonosíthatja, pl.
egy probléma okozóját.
Egy vezetői információs rendszernek ugyanakkor hatékonyan támogatnia
kell a szakrészlegek specialistáit is, akik a rendszer vállalatspecifikus
kialakításáért és karbantartásáért felelősek, hogy a részlegek és a vezetőség
közötti kommunikáció javuljon és gyorsabbá váljon.
A modern vezetői információs rendszerek ezért lehetővé teszik a
beszámolók és a rendszer egyedi kialakítását anélkül, hogy szükség lenne
nagyobb programozói ráfordításra. Az SAP-EIS (adatbázis, adatbeszerzés és
beszámolórendszer) egyedi konfigurálását egyszerűen paraméterek
belállításával végezhetjük. A szükséges technikai környezetet
(adatbázistáblák, programrutinok, képernyőfelületek stb.) a rendszer
automatikusan generálja. Ez a generálási technika feloldja a vezetői
információs rendszerek egyedi kialakításának szükségszerűsége és a
standardszoftverek alkalmazása közötti ellentmondást. Az SAP-EIS
bevezetésénél nincs szükség (ellentétben a hasonló rendszerek korábbi
generációival) a program egyedi kialakítására nagy programozási
ráfordítással. A rendszer testreszabásához csak relatív egyszerű
„customizing”-ot kell végezni. A felhasználó teljes mértékben az
üzemgazdasági problémák megoldására koncentrálhat, nem kell törődnie a
számos technikai részlettel. Az SAP e mellé előre beállított „mintákat”
szállít bizonyos könnyen szabványosítható üzemgazdasági alkalmazási
területekhez, amelyeket azonnal alkalmazni lehet. Csak az ezektől eltérő,
egyedi vállalati igényeket kell a felhasználónak definiálnia. Ezen
9
lehetőségek kihasználásával mód nyílik a rendszer gyors bevezetésére és
költségkímélő karbantartására.
Egy vezetői információs rendszer sikeres bevezetéséhez és későbbi sikeres
üzemeltetéséhez fontos az egyszerű integrálhatóság a vállalat meglévő
számítástechnikai infrastruktúrájába és operatív alkalmazásaiba, továbbá az
a lehetőség, hogy egyszerűen és gyorsan betölthetőek legyenek külső
információk és adatok. Mivel az SAP-EIS-nál legtöbb esetben ehhez sem
kell külön programozási munkákat végezni, ez nem csak a rendszer
rendelkezésre állását gyorsítja meg, hanem egyszerűbbé teszi a későbbi
bővítést és karbantartást. Az SAP-EIS lehetővé teszi az adatok ad-hoc
átvételét R/3-as és R/2-es rendszerekből és alkalmazásokból tisztán
paraméterek beállításával, a rendszer kezelését így végezheti közvetlenül az
adott szakrészleg. A speciális szelekcióhoz és adatátvételhez az ABAP/4
Query áll rendelkezésre, amely segítségével szintén programozás nélkül
szerezhetjük be az adatokat.
A külső alkalmazások adatállományainak átvételéhez sem kell a legtöbb
esetben programozni, mivel a csatolófelületeket, illetve az adatátvételt a
customizing megfelelő beállításával kényelmesen vezérelhetjük. Egy
modern vezetői információs rendszernek egységes adatbázison kell
alapulnia, amelyet minden felhasználó egyformán elérhet. A mindenkori
(PC-)munkahelytől függetlenül és a beszámolótól függetlenül, amelyet pl. a
felhasználó saját maga definiált a rendszerben, ugyanahhoz a témához
mindig ugyanazoknak a számoknak kell megjelenniük a képernyőn és
nyomtatásban. Csak közös kommunikációs bázissal érhető el, hogy a
felhasználók biztosak lehessenek abban, hogy ugyanazokkal az adatokkal
dolgoznak. Az SAP-EIS adattechnikai alapját egy egyedileg konfigurálható
10
EIS-adatbázis képzi, amely alapadatokat szolgáltat az összes beszámolóhoz,
és amelybe az összes szükséges adat bekerül az EIS adatbeszerzési funkciói
segítségével. Ha belegondolunk, hogy a modern információs rendszerek
egyben fontos kommunikációs eszközök is, és azokat, pl. a menedzserek és a
controllingmunkatársak a vállalat különböző részlegeiből egyszerre
használják (néhány ügyfél már az egész világra kiterjedően alkalmazza a
rendszert), akkor egyértelművé válik, hogy ehhez megfelelő teljesítményű
szoftverarchitektúrával kell rendelkezni.
A vállalati beszámolói rendszer folyamataiban érintett összes személynek
(controlling-munkatársak, elemzők, vezetők) egységes infrastruktúrában kell
mozognia. Ez leegyszerűsíti és felgyorsítja a kommunikációt, és hatékony
munkavégzést tesz lehetővé. Ugyanakkor azt is jelenti sokszor, hogy igen
sok felhasználó részére biztosítani a rendszer elérhetőségét. A modern
vezetői információs rendszerek ezért háromszintű kliens/szerver
architektúrára épülnek, amelynél jó válaszidő érhető el és nagyszámú
felhasználót képes kezelni. Az SAP ezen a téren már régóta mércét állított az
R/3-as rendszerrel, amely az SAP EIS technikai alapját képzi.
11
Az SAP-EIS funkciói
Áttekintés
Az SAP-EIS egy vezetői információs rendszer az R/3-as rendszeren belül.
Az SAP-EIS az R/3-as rendszer különböző részkomponenseiből származó
információkat tartalmazza, azon kívül képes adatokat átvenni más
rendszerekből (pl. az SAP-R/2-ből, de külső rendszerekből is). Az SAP-EIS
nemcsak eszköz a beszámolók kezeléséhez, hanem teljeskörű infrastruktúrát
nyújt a döntések támogatásához és a vezetői információs rendszer
adminisztrálásához. Ez fő funkcióként az adatok megjelenítését, tárolását és
átvitelét jelenti.
Az SAP-EIS-megjelenítés felhasználóihoz tartoznak mind az előre
elkészített standard beszámolók felhasználói, mind azon felhasználók, akik
egyéni beszámolókat állítanak össze. A SAP-EIS megjelenítés a
beszámolófüzetre és a vizsgálatra bontható fel.
A vizsgálat segítségével a végfelhasználó műszaki ismeretek nélkül is képes
beszámolókat definiálni. A szabad navigálás keretében többdimenziós
elemzés végezhető az SAP-EIS-adatkockában. A Data Minig
(adatbányászás) funkcióival a vizsgálatot automatikusan végre lehet hajtani.
A végfelhasználók standard beszámolóikat egy beszámolófüzetben
gyűjthetik össze, és strukturálhatják egy grafikus hierarchiával. Ugyanitt egy
jelzőlámpa-funkció automatikusan jelzi a mutatószámok eltérését.
Az adatmegőrzés területén megkülönböztethető az SAP-EIS adatbázis és az
SAP-EIS adatátvitel. Az adatbázist a felhasználói igények szerint lehet
12
kialakítani, és a legkülönbözőbb területekről származó információs
rendszerek (pl. pénzügy, emberierőforrás, logisztika, költségszámítás)
adataival, valamint külső vállalati adatokkal lehet feltölteni.
Mivel ezek nagyon heterogén adatok, az SAP-EIS adatbázist
üzemgazdaságilag zárt tartományokra, „aspektusokra” lehet tagolni. Minden
területet jellemzőértékekre és mutatószámokra lehet bontani, ezáltal egy n
dimenziós kocka keletkezik. Ezekhez a jellemzőértékekhez a felhasználó
sajátnézetet definiálhat a beszámolórendszerben. Mindezek mellett az egyes
jellemzőértékekhez definiálhatunk egy, vagy több hierarchiát.
Számítástechnikai szempontból mindegyik SAP-EIS-aspektus egy
adatbázistábla. Az adatbázis-táblák összessége adja az SAP-EIS-adattárat.
Az adattár egyik legnagyobb előnye a bővíthetőség. Mindegyik tábla
transzparens, úgy hogy nem csak az SAP-beszámolóeszközökkel, hanem
ODBC-technika vagy SQL segítségével közvetlenül elérhető.
Az SAP-EIS adatátvitel segít feltölteni az SAP-EIS adattárat egyedi
adatokkal a különböző tranzakciórendszerekből (SAP R/3, SAP R/2 és külső
alkalmazások). Felhasználói beállításokkal szabályozható, hogy a
forrásrendszerek adatait egységes SAP-EIS adatstruktúrába lehessen
konvertálni.
Az adatok megjelenítése
Az SAP-EIS két lehetőséget ad a beszámolók készítéséhez:
standard beszámolók kivitele beszámolófüzetek formájában,
szabad vizsgálat az összefüggések felderítésére.
13
Beszámolófüzet
A menedzsment részére a grafikus beszámolófüzet áll rendelkezésre. A
kényelmes és egyszerű kezelhetőség biztosítja a lehetőségek széleskörű
kihasználását. A beszámolófüzet egy grafikus menüből (hierarchiagrafika)
áll, amely általában egy személynek ill. egy személycsoportnak a szervezeti
struktúrában elfoglalt helyét tükrözi. A beszámolófüzet egyes beszámolóit a
hierarchia szabadon definiálható csomópontjaihoz (beszámolóosztály) lehet
hozzárendelni. Így pl. beállíthatunk „havi beszámolókat” a menedzsment
részére. A beszámolóosztályokat hierarchiába foglalhatjuk. A besorolás
felhasználóspecifikus. Minden hierarchiához egy felhasználócsoportot
rendelünk. Az egyes felhasználó ezáltal felhasználócsoportján keresztül a
megfelelő hierarchiájú beszámolóosztályt választhatja ki. A
beszámolófüzetet letölthetjük MS-WORD-be, ahonnan kinyomtathatjuk.
Ehhez természetesen telepíteni kell a megfelelő országspecifikus német,
angol vagy francia MS WORD for WINDOWS-t. Egy dialógusablakban
beállítható, hogy fedőlapot, fejezetszámokat illetve oldalszámozást szeretne-
e nyomtatni. A rendszer átadja az MS WORD-nek a beszámoló összes
oldalát, a megjegyzéseket és a grafikákat.
A beszámolófüzet beszámolói állhatnak egy vagy több oldalból. Egy oldal
tartalmazhat táblázatot, grafikát vagy szöveget. Minden beszámolót, illetve
minden oldalt utólagosan is feldolgozhatunk. Ez jelentheti a beszámoló
áthelyezését egy másik beszámolóosztályba, az egyes oldalak ki- és
bekapcsolását, továbbá a grafika fajtájának módosítását.
A beszámolófüzeteket egyedileg lehet összeállítani. A vizsgálatból való
átvételnél beírhatjuk a beszámolófüzetbe a teljes beszámolót az adatokkal,
vagy csak a definíciókat. Adatbeszámolóknál a beszámoló állapotát az
14
átvétel időpontjára „befagyasztják”. A definíció-beszámolóknál csak az
oldalak definíciója kerül tárolásra, a beszámoló végrehajtásánál mindig az
SAP-EIS adattár aktuális adatai kerülnek a beszámolóba.
A beszámolófüzet beszámolóit nem csak az SAP-EIS vizsgálatából
építhetjük fel, hanem más forrásokból is átvehetjük (operatív alkalmazások,
mint pénzügyi számvitel, logisztika, eredményszámítás, stb.) Ezek a
források lehetnek egyrészt egyszerű listák, másrészt beszámolók a
beszámolók közötti csatolófelületből. A beszámoló-beszámoló-csatolófelület
lehetővé teszi az elágazást a vizsgálati beszámolóból más SAP
beszámolókhoz, mint pl. egy ABAP/4-Query beszámolóhoz, egy Report
Writer-beszámolóhoz, vagy saját definiálású ABAP/4-beszámolókhoz a már
kiválasztott paraméterek továbbítása mellett. (Kiválaszthatunk pl. az SAP
EIS vizsgálati beszámolóban egy ügyfelet, és ezzel együtt ágazhatunk el a
pénzügyi könyvelés hiteláttekintési részéhez). A beszámolófüzetből a
fentiek mellett bármilyen PC-s alkalmazás felhívható (pl. multimédia).
A grafikus beszámolófüzet nagy előnye a beszámolók áttekinthetősége. Ezt
a célt szolgálja az Exception Reporting is. Ha egy beszámolóhoz az előre
definiált határértéket túllépik a megfelelő mutatószámok, ezt azonnal
automatikusan jelzi a rendszer a színek változásával (jelzőlámpa-funkció; pl.
ha a forgalmi adatok nem érnek el egy értéket, pirosra vált a lámpa). A
kivételes eseteket (Exceptions) rendszeresen ellenőrzi a rendszer, így
gyorsan áttekintést kaphatunk azokról a beszámolóterületekről, ahol
nagyobbak az eltérések az előírt értékektől. A definiált beszámolófüzet-
beszámolókból lehetőség nyílik beszámolók küldésére az SAP-R/3-Mail-
csatlakozáson keresztül. A küldésnél megjegyzéseket fűzhetünk a
beszámolókhoz.
15
Vizsgálat
A vizsgálati funkciókat elsősorban a vezetőség és a controlling
munkatársainak fejlesztették ki. A vizsgálat az egyes objektumok (jellemző-
értékkombinációk) elemzését jelenti. Az SAP-EIS az interaktív vizsgálattal
olyan dialógusorientált eszközt bocsájt rendelkezésre, amellyel az
adatállományt az összes létező jellemző szerint kiértékelheti, miközben
tetszőleges számú mutatószámot használhat. Emellett végezhet
eltéréselemzést is (tény-tervösszehasonlítás, üzleti évek összehasonlítása,
objektumok összehasonlítása, stb.). Egy mutatószámhoz megjeleníthet több
objektumot, és egy objektumhoz megjeleníthet több mutatószámot. A
beszámoló definiálása az adatállomány tetszőlegesen kiválasztott
jellemzőivel és mutatószámaival történhet. A rendszer eltéréselemzések
végrehajtására is lehetőséget ad. A vizsgálatban megjeleníthetünk mind
egyszerű, adatvezérelt listákat, mind összetett, formatált listákat is. A
beszámolót definiálhatjuk mint ad-hoc-beszámolót, vagy mint űrlapot. Az
ad-hoc beszámoló felépítése adott, az űrlapbeszámolóknál a felhasználó
maga határozhatja meg a felépítést.
A beszámolók definíciójába kerülhet jellemző, mutatószám és űrlap. Ha
felhívjuk a beszámolót, egy kiindulási listát kapunk, amelyből elindulva a
felhasználó szándéka szerint navigálhat a rendelkezésre álló adatok között.
A navigálást számos funkció teszi kényelmessé, számos lehetőség áll
rendelkezésre a lista interaktív feldolgozásához (rendezés, feltételek
megadása, ranglisták, stb.). Mindezek mellett kapcsolatban állunk az SAP-
grafikával, az SAP-MAIL-lel és az Excel listanézegetővel. A beszámolók
megjelenítésére szolgáló dialógusfunkciók mellett a vizsgálat tartalmaz
nyomtatásformatálási funkciókat is (laptördelés, fej- illetve lábléc, aláhúzás,
16
stb.). Az interaktív vizsgálat bevezetésénél az volt az alapelv, hogy egyszerű
beszámolókat egyszerű eszközökkel lehessen létrehozni, de komplex
beszámolókhoz is rendelkezésre álljon minden funkció.
Ad-hoc beszámoló
Ezt az eljárást akkor célszerű választani, ha spontán módon egy még
meghatározatlan üzemgazdasági kérdésre szeretnénk választ kapni, és nem
tudjuk előre, milyen mutatószámoknál és objektumoknál is keressünk. A
lista felépítése egyszerű és inkább általánosnak mondható.
Az ad-hoc beszámolónál az üzleti év, a periódus és az értéktípus (tény vagy
tervadat) mellett meg kell határozni a megfelelő jellemzőket (pl. divízió,
ország, ügyfélcsoport). A jellemzők határozzák meg az adatállományhoz
kapcsolódó osztályozási lehetőségeket. A jellemzőket korlátozhatjuk adott
értékekre (pl. X. divízió, Y ügyfélcsoport). A felhasználó által az
aspektusban definiált összes jellemző rendelkezésre áll a kiválasztáshoz. A
jellemzőcsoport-funkcióval tematikusan összefoghatjuk a jellemzőket, ami
által áttekinthetőbb lesz a kiválasztás. Ha a jellemzőhöz tartozik egy
törzsadathierarchia is, úgy ezt is beilleszthetjük a beszámolóba.
Beszámoló- és vizsgálati struktúrák
Az aspektus-struktúra n jellemzőjén keresztül egy n dimenziós adatkockát
bont fel a rendszer, amely az elemzés kiindulási pontja. A jellemzők száma
meghatározza az adatkocka összetettségét. Három jellemző esetében az
összefüggések grafikusan megjeleníthetőek egy kocka formájában. Az élek a
jellemzők, a törzsadatok fogják át a jellemző lehetséges értékeit, a jellemzők
17
ill. jellemzőértékek kombinációja lesz az objektum vagy cella. A
mutatószám-kiválasztási funkció segítségével megjelenítheti az összes
rendelkezésre álló mutatószámot, amelyek a kiválasztott aspektusra
vonatkoznak. Az áttekinthetőség érdekében itt is a mutatószám-csoportokon
keresztül érhető el, hogy ne jelenjen meg az összes mutatószám a
kiválasztáshoz, hanem csak a kívánt csoporté. Az ezután kiválasztott
mutatószámok (pl. árbevétel, árbevétel-csökkentés, raktári mennyiségek
stb.) képezik a definiált tartomány oszlopait.
Beszámolók űrlapokkal
Az űrlapokkal még több lehetőség áll rendelkezésünkre a beszámolók
létrehozásához. Ez a módszer bonyolultabb, ugyanakkor átfogóbb, mint az
adhoc beszámoló. Általában a vállalat rendszeres havi jelentéseihez
alkalmazzák. Az űrlap-beszámolóval ki is tudjuk nyomtatni a beszámolókat.
Ebben a beszámolófajtában olyan előre definiált űrlapokat használnak,
amelyek a vizsgálati beszámolót egy- ill. kétdimenziós struktúrával látják el.
Egy űrlap a lista alapvető tartalmi és formai felépítését határozza meg, ezért
akár egy félkész beszámolónak is tekinthető, amelyet később használni lehet
bármilyen vizsgálati beszámolóhoz.
Léteznek egy- és kétkoordinátájú űrlapok. Az egykoordinátájú űrlapoknál
mindig csak egy dimenziót definiálnak, azaz oszlopokat vagy sorokat.
Kétkoordinátájú űrlapnál mind az oszlopokat, mind a sorokat definiálni kell.
A jellemzőket és a mutatószámokat mind az űrlapban, mind a későbbi
beszámolóban megadhatjuk. Az űrlap módosítása kihat mindegyik
beszámolóra és beszámolófüzetre, amely használja azt. Ez alól a
beszámolófüzetek adatbeszámolói természetesen kivételt képeznek.
18
A mutatószámokat felbonthatjuk bázis-mutatószámokra és kalkulált
mutatószámokra. A bázis-mutatószámok az adatbázisban megtalálható
mutatószámok. A kalkulált mutatószámok a beszámoló futtatásánál
keletkeznek a megadott képletek szerint. Ezek a mutatószámok képezhetőek
mind bázismutatószámok közötti műveletekből, mind más kalkulált
mutatószámokkal végzett számításokból, valamint állandókból. Ez azt
jelenti, hogy lehetőség van egy mutatószám-hierarchia felépítésére az SAP-
EIS-on belül. A megjelenítésnél nincs különbség a bázis-mutatószám és a
kalkulált mutatószám között.
A következő műveleteket végezhetjük a mutatószámok kalkulációjánál:
alapműveletek,
százalékos eltérések,
hozzárendelés,
abszolút összeg,
osztás egész számmal, maradék egész számmal való osztásnál,
maximum, minimum és egyéb.
A mutatószámok alkalmazásánál a megjelenítésben fontos az egyes
mutatószámok összesítési tulajdonsága. Ez határozza meg, lehet-e, és ha
igen, hogyan összesíteni a beszámolóban a mutatószámokat jellemzők
segítségével.
A bázis-mutatószámoknál két lehetőségünk van az összesítési
tulajdonságokra:
1. Az időbeni összesítés megadja, hogyan kell tömöríteni a mutató-számot
az idő szempontjából (pl. készletek).
19
2. A másik összesítésnél azt lehet megadni, hogyan kell tömöríteni a
mutatószámot a nem időbeni jellemzők alapján (pl. forgalom, ár, számláló).
Az űrlapokat sor-, oszlop- és cellaspecifikus feldolgozások által lehet
definiálni. Az oszlopokat, sorokat és cellákat képletekkel lehet
összekapcsolni.
A változók a beszámolók illetve űrlapok számának csökkentésére
szolgálnak.
A beszámolók definiálásánál lehet meghatározni őket, a végrehajtás során
különböző értékeket vehetnek fel. A változókat felhasználhatjuk
jellemzőértékekhez, szövegekhez és képletekhez az űrlapon belül.
Létrehozhatunk lokális és globális változókat. A globális változók átfogóak
(pl. üzleti év ill. periódus-változó), a lokális változók csak egy űrlapon belül
érvényesek (pl. ügyfél, divízió). Megkülönböztethetünk jellemzőértékhez,
szöveghez és képlethez való változókat.
Az űrlapdefinícióban a beszámolók látványát alakíthatjuk ki. Az űrlap egyes
elemeinek formatálásához a rendszer funkciókat kínál a színek beállításához,
a számok formátumához, az előjelek illetve speciális sor- és
oszlopformátumok meghatározásához. Sorspecifikus funkció például az üres
sorok vagy elválasztó vonalak beszúrása, a kiemelés színekkel, szövegek
beszúrása, stb. Az általános oszlopspecifikus funkciók mellett, mint az
oszlopok ki- és bekapcsolása, az aktuális űrlap oszlopát bővíthetjük egy
megfelelő egykoordinátájú űrlappal. A cellákat a legtöbb esetben a sor és az
oszlop határozza meg, a cella ezen pontok metszete. Ha ezek a
meghatározások nem elegendőek, egyedileg is definiálhatjuk a cellát
(sor/oszlopszámítás, képletek, speciális szelekció jellemzőkön keresztül,
stb.).
20
Az interaktív vizsgálaton belül különbséget tehetünk a részletes lista és a
felbontási lista között. A részletes lista egyetlen objektumot (pl. divízió) ír le
az űrlapnak megfelelően (pl. fedezeti ráfordítás sémája). A felbontási lista a
kiválasztott sorok és oszlopok következő dimenzió szerinti „felbontásából”
származik. A felbontási listában több objektum (pl. termékcsoport) jelenik
meg egy sorban, az oszlopokban pedig mutatószámok jelennek meg
jellemzőkkel kombinálva (pl. árbevétel összesen, árbevétel egy
termékcsoporthoz, tervköltségek stb.).
Az interaktív vizsgálat kényelmes funkciókat kínál az adatállományban való
navigáláshoz (pl további jellemzők felbontása, a következő objektum egy
dimenzión belül, jellemző kikapcsolása illetve a részletes lista/felbontási
lista közötti váltás). Ezek mellett számos funkció áll rendelkezésre a lista
interaktív feldolgozásához (rendezés, alternatív hierarchiák kiválasztása,
Exception Reporting, top N, last N, Top %, last % stb.).
Ezáltal lehetőségünk nyílik arra, hogy a definiált jellemzőkön belül
tetszőleges számú kiválasztási feltételt adjunk meg, csúcslistákat képezzünk,
rendezéseket végezzünk, és mindenkor visszaugorhassunk a kiindulási
állapothoz. A kikapcsolt jellemzőkkel automatikus összegzés történhet, a
mutatószámokat tetszőlegesen alakíthatjuk információs igényünk szerint
(kikapcsolás, oszlopok törlése, pénznem-átszámítás, megjelenítési mód). A
beszámolóhoz kiválasztott adatokat és beállításokat elmenthetjük. Ez a
későbbi feldolgozásnál meggyorsíthatja munkánkat. Az adatok tárolását egy
meghatározott időpontban a háttérben is elindíthatjuk. Ahhoz, hogy sok
jellemzőről, illetve a jellemzők változó kombinációjáról készíthessünk
beszámolókat, nagyon terjedelmes beszámolók kellene definiálnunk,
amelyet az adatok mennyisége miatt online-ban nem hajthatnánk végre. A
21
beszámoló-beszámoló csatlakozási ponttal összekapcsolhatja a
beszámolókat, amelyek egy alkalmazás különböző jellemzőit tartalmazzák.
Így lehetségessé válik nagyobb számú objektumról beszámolókat készíteni,
mint ha csak egyedi beszámolókkal tennénk ezt. Lehetőség van különböző
alkalmazásokban létrehozott beszámolók összekapcsolására is. A
beszámolók közötti információáramlás a beszámoló-beszámoló
csatolófelületnél a fogadó beszámolóban definiált változókon keresztül
zajlik, amelyek felveszik a küldő beszámoló értékeit.
Desktop-integráció
Az SAP üzleti grafika, a SAP-Mail, a SAP-XXL-listanézegető és a
Microsoft Word for Windows kapcsolatban áll a vizsgálattal. Az MS
EXCEL és az MS WORD alkalmazásoknál ez azt jelenti, hogy a
beszámolók adatait közvetlenül átadhatjuk ezen PC-alkalmazásoknak, és ott
további módosításokat végezhetünk rajtuk.
Az SAP üzleti grafikában 2D, 3D illetve vonaldiagrammok között
választhatunk.
A grafikon kiválasztása a kurzorpozíciótól függ. Oszlop- vagy sorgrafikont
akkor kínál fel a rendszer, ha az a kurzor pozíciójának megfelelően célszerű.
As SAP-EIS standard felhasználói felülete mellett rendelkezésre áll az
Arcplan Information Services GmbH terméke, az inSight. Ez egy speciális
PC-alkalmazás, amely az SAP-EIS adatok teljes mértékben grafikus
felhasználói felületen való megjelenítésére alkalmas. Egy csatolófelület
segítségével online üzemmódban elérhetjük az SAP-EIS
22
beszámolórendszerét. A vizsgálati funkciók így az inSight-alkalmazásban is
rendelkezésünkre állnak.
Drag-and-Drop-funkciókkal beilleszthetünk oldalakat az inSight-ba, ahol
egyszerre több vizsgálati listát és grafikont is megjeleníthetünk.
Beszúrhatunk bitmap-eket és olyan kezelési elemeket, mint a nyomógombok
és a választókapcsolók.
Az eredeti SAP-EIS mozgási adatok közvetlenül a vizsgálati beszámolókból
érhetők el, ezáltal megmarad az egyes mutatószámok érvényessége. Az
inSight alkalmazását az SAP-EIS-szal igen kedvelik a menedzsmentben,
mivel az SAP-EIS üzemgazdasági funkcionalitását egy kényelmes, könnyen
kezelhető felhasználói felülettel kombinálja.
További funkciók
A dialógusfunkciók mellett az információs rendszer rendelkezik nyomtatási
funkciókkal is, melyek segítségével akár háttérben is nyomtathatunk. A
beszámolók nyomtatásához különböző nyomtatás-formatálási funkciók
állnak rendelkezésre, mint pl. laptördelés, fej- és lábléc, aláhúzás stb.,
amelyek segítségével beszámolójának külalakját is igény szerint alakíthatja
ki.
További specifikus SAP-EIS-funkció a portfolió-grafika, a hot-spot
beszámolólistákban valamint a megjegyzések és dokumentumok
csatolásának lehetősége.
A felbontási listánál egy további grafikai funkció áll rendelkezésre a
portfolió-grafikák megjelenítéséhez. Portfolió-grafika alatt olyan ábrát
értünk, amelynél különböző kétdimenziós objektumokhoz meghatározható a
23
pozíció egy XY-koordinátarendszerben. Egy további dimenzióval
megadhatjuk az objektumok rádiuszát. Emellett összeggörbét és kumulált
görbét is megjeleníthetünk, és ABC-elemzéseket is végezhetünk.
A hot-spot befolyásolja az egérmutató megjelenítését, és az egérgombbal
való kattintás hatását. Ha a sorok és mezők fölé mozgatjuk az egeret,
amelyek egy hotspot-tal vannak megjelölve, akkor az egérmutató (ami
általában egy nyíl) átváltozik egy mutatóújját kinyújtó kézzé. Ha ilyenkor
megnyomjuk az egér gombját, akkor végrehajtódik egy funkció, vagy
kijelölődik egy mező.
Megjegyzéseket az editor segítségével a beszámolókhoz, jellemzőkhöz,
mutatószámokhoz és a mindenkori jellemzőértékhez fűzhetünk. A
megjegyzésjel segítségével mindazon mezők negatívban jelennek meg,
amelyekhez létrehoztak egy megjegyzést. Ha a kurzort a negatívban
megjelenített objektumra állítjuk, megjelenik a megfelelő megjegyzés
dialógusablaka.
A megjegyzések mellett az SAP-EIS kapcsolatban áll az SAP-
dokumentumkezelő rendszerével. Törzsadatok karbantartásával csatolhatunk
dokumentumokat az SAP-EIS törzsadatokhoz, azaz a jellemzőértékekhez.
Ha a beszámolóban olyan objektumot választunk ki, amelyhez tartozik egy
dokumentum, akkor egy dialógusablakban elérhetjük a dokumentum-kezelő
rendszer funkcióit, és megjeleníthetünk dokumentumokat (bitmap,
multimédia-objektumok stb.).
24
Data Mining
A Data Mining (adatbányászás) funkció a vizsgálatra épül. A Data Mining
alapkoncepciója az, hogy egy controlling-munkatárs által az interaktív
elemzések során végzett tipikus műveleteit megfelelő heurisztikus
módszerekkel és szabályokkal leképezik és automatizálják. A Data Mining
előnye a vizsgálat meglévő navigálási funkcióinak alkalmazása, amellyel
végigmehetünk minden érdekesnek vélt elemzési úton, és fellelhetünk
kritikus controlling-objektumokat. A klasszikus Exception Reporting inkább
a megadott objektumok folyamatos felügyeletét hivatott elvégezni.
Adatmegőrzés
Az SAP-EIS fontos alkotóeleme az adatbázis, amelyet a vállalat információs
igényeinek megfelelően lehet tetszőlegesen konfigurálni. Ez kizárólag a
szakrészlegek definiálási tevékenysége segítségével zajlik, nem
programozással. A számos funkcióval rendelkező adatátvitel látja el az
adatbázist adatokkal. Segítségével a rendszert és az alkalmazásokat átfogó
adatokat szerezhetünk be, rendelhetünk hozzá, tömöríthetünk és
csoportosíthatunk át a vezetői információs rendszer részére. Ennek módját
és időbeni intervallumát egyedileg definiálhatjuk. Az adatok automatikusan,
háttérművelet révén kerülnek az R/3-as, R/2-es és a külső rendszerekből az
SAP-EIS adatbázisba. Az SAP-EIS adatbázisba a vállalat minden releváns
adatát bevihetjük és kezelhetjük. A kiszállítási rendszerben néhány jellemző
mintaaspektus található a megfelelő adatstruktúrákkal és beszerzési
programokkal.
25
Adatbázis
Az adatbázison belül központi fogalom az aspektus. Az aspektus egy
üzemgazdaságilag zárt adattartományt foglal magába. Számítástechnikai
szempontból egy aspektus pontosan megfelel egy adatbázis-táblának. Ezen
táblák mindegyike egyedi struktúrával rendelkezik, és tartalmazza az
üzemgazdaságilag összetartozó összes adatot (értékesítés, marketing stb.).
Egy aspektus adatstruktúrája alapvetően két fajtájú adatbázis-mezőből
tevődik össze, a jellemzőkből és a bázis-mutatószámokból. Mindkettőből
tetszőleges mennyiséget hozhatunk létre. A jellemzők olyan rendező
fogalmak, mint pl. a divízió, régió vagy ügyfélcsoport. Összességükben a
mutatószámok lehetséges referenciaobjektumait képezik, amelyeket később
megjeleníthetünk és kiértékelhetünk. A jellemzőket a mező szabad
megnevezésével, a megnevezéssel és a műszaki típussal definálhatjuk.
Ebben az esetben a rendszer új ellenőrző és szöveges táblát hoz létre a
jellemzőhöz. Lehetőségünk van SAP-adatelemek átvételére is, amivel
automatikusan átvételre kerül a műszaki jellemző, a dokumentáció minden
nyelven és a megfelelő környezet (pl. törzsadatok). Ennek köszönhetően
megvalósul az SAP-EIS-ben alkalmazott és az R/3-as rendszer más részében
alkalmazott fogalmak integrációja. Az átvétel és az új objektum létrehozása
közötti választási lehetőség az adatbázis individualitását és integrációját
eredményezi. Mindezek mellett kiemelhetünk jellemzőket a SAP-EIS-
mezőkatalógusból (amely az SAP-EIS-aspektusok összes jellemzőjének
gyűjteménye), vagy tetszőleges ABAP/4-táblából.
Egy jellemző különböző értékeket tartalmaz (pl. a "Régió" jellemző az
"Észak", "Dél", "Kelet", "Nyugat" jellemző értékeket veheti fel). Ez képezi
26
az aspektus törzsadatait. Az R/3-as rendszerben, így az SAP-EIS-ban
általában szigorúan elválik egymástól a törzs- és a mozgásadat. A
törzsadatokat az SAP-EIS egy saját, az aspektusoktól független táblában
kezeli. Az aspektustáblák tartalmazzák a mozgásadatokat.
A mutatószámok olyan nagyságokat adnak meg, mint pl. a forgalom, a
személyzeti költségek vagy a raktári mennyiségek, amelyek a vállalat
irányításához és értékeléséhez szükségesek. Bázis-mutatószámnak azokat
nevezzük, amelyeket az aspektustáblában tárolunk. Ezeket a felhasználók
tetszőlegesen bővíthetik további mutatószámokkal, amelyek a
bázismutatószámokra alkalmazott képletekből következnek. A
megjelenítésnél nincs különbség a két mutatószám-fajta között.
Az aspektus-adatstrukturák minden mezője egy SAP-EIS-mezőkatalógusba
kerül. Ezt tekinthetjük az R/3 Repository SAP-EIS-specifikus
kiegészítésének. Ha egy mező egyszer már szerepel a mezőkatalógusban,
akkor azt több aspektusba is átvehető. Ez biztosítja a rendező fogalmak és
mutatószámok egységes, területeket átfogó alkalmazhatóságát.
Egy aspektus definiálásánál beállítható, hogy bizonyos jellemzők az
aspektus más jellemzőitől függjenek. Az SAP erre a viszonyra a jellemző-
összekapcsolás fogalmat alkalmazza. Ha felveszünk az aspektusba az R/3-as
rendszerből jellemzőket, amelyek már a Repository-ban is
összakapcsolódtak, úgy ez a kapcsolódás átkerül az adatstruktúrába (pl. a
régió az ország jellemzővel van összekapcsolva, azaz a régiót csak az ország
megadása mellett lehet karbantartani, illetve értelmezni, vagy költséghely
összekapcsolva a költségszámítási körrel).
Az aspektusok szabad definiálása után generálódik a teljesmértékű
szoftvertechnikai csatlakozás az adatbázis olvasásához és karbantartásához.
27
Az SAP-EIS aspektushoz az adatbázis-tábla mellett tartozik egy
struktúraleírás az ABAP/4-Repository-ban, valamint környezeti objekumok,
amelyek a képernyőmaszkokból, felhasználói felületből (GUI) és a lefutási
logika az adatrögzítéshez és -megjelenítéshez. A struktúra- és környezeti
objektumok létrehozása generálási technikák alkalmazásával zajlik.
Létrejönnek és aktiválódnak a megfelelő objektumok (domain, adatelem,
tábla és nézet) az ABAP/4-Repository-ban és az R/3-as adatbázisban. Ez
lehetővé teszi az egyedi kialakítást a standardszoftver alkalmazása mellett,
azaz nincs szükség a program módosítására.
Hogy aspektusokat átfogó kiértékeléseket is végezhessünk, lehetőségünk
van ún. nézetaspektusok definiálására, amelyek tetszőleges számú aspektus
jellemzőjét és mutatószámát tartalmazhatja. Információs igényének
megfelelően tetszőlegesen bővítheti az aspektusokat, illetve újakat hozhat
létre. Az ehhez szükséges lépéseket dialógusokban tehetjük meg. Egy
aspektus karbantartása után azt az SAP transzportrendszerrel más
rendszerekbe (pl. az anyavállalatokból a leányvállalatokhoz) transzport
álhatja az összes logikailag hozzátartozó ABAP/4-Repository
részobjektummal együtt.
Az SAP-EIS-ban alkalmazott jellemzőkhöz definiálhatunk hierarchikus,
jellemzők közötti kapcsolatokat, amelyeket később a megjelenítésnél
kiértékelhetünk (pl. regionális struktúra, szervezeti felépítés, termékstruktúra
stb.)
A hierarchiában definiálhatunk különböző változatokat, amelyek később
felhasználhatóak a beszámolókban. A változatok segítségével szimulációkat
és "mi-van-ha"-elemzéseket végezhetünk. Külső, nem SAP-rendszerekből is
át lehet venni törzsadat-hierarchiákat az SAP-EIS-rendszerbe.
28
Az SAP-EIS-ban három lehetőség áll annak meghatározására, milyen
pénznemben szerepeljenek az értékek az aspektusban:
1. A verziókkal meghatározhatjuk, mely pénznemben szerepeljenek azon
bázis-mutatószámok, melyek egysége a pénznem. Ez lehetővé teszi a
mozgásadatok különböző pénznemben való megőrzését (pl. „A”
verzió: ország pénzneme, „B” verzió: konszern pénzneme)
2. Járulékosan meghatározható a bázis-mutatószámokhoz, milyen
pénznemben tárolódjanak a mozgásadatok. A pénznemet a
mutatószám definiálásánál lehet meghatározni. (pl. forgalom
konszern-pénznemben)
3. A pénzemet hozzákapcsolhatjuk egy jellemzőértékhez, amennyiben az
értékeket a jellemzőértéktől függően egy meghatározott pénznemben
szeretné vezetni. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy egy
bázismutatószámhoz megadhassunk egy jellemzőhöz tartozó
pénznemhivatkozást, úgyhogy a pénznemet a jellemzőértékből
lehessen meghatározni (pl. forgalom az ország pénznemében az
orszángonkénti beszámolókhoz).
Az SAP-EIS-ban három lehetőség áll rendelkezésre, hogy milyen
mennyiségi egységben tároljunk értékeket:
1. Meghatározunk bázis-mutatószámonként egy mennyiségi egységet.
2. A mennyiségi egységet egy jellemzőértékhez kapcsoljuk (mint a
pénznem esetében).
3. Ha a fenti két lehetőség közül egyiket sem szeretné választani,
adatrekordonként tetszőleges egységben megadhat értékeket.
29
Manuális adatrögzítés
A mozgásadatok általában más alkalmazásokból kerülnek átvételre.
Lehetőségünk van azonban a mozgásadatok manuális karbantartására, illetve
kiegészítésére. Ehhez az egyedi és a layout segítségével történő rögzítés áll
rendelkezésre. A több objektumhoz tartozó mozgásadatok rögzítési és a
karbantartási layout-ját tetszőlegesen alakíthatja ki. A layout határozza meg
a képernyő felépítését az adatrögzítéshez. A layout hasonlít a vizsgálat
beszámoló-űrlapjához, tetszőlegesen alkalmazható.
Egyéb funkciók
Az aspektus-adatstruktúrákhoz tartozó mezőkatalógusnak és az ABAP/4-
Repository-információknak konzisztensnek kell lenniük - minden
adatsrtuktúra-mezőnek szerepelnie kell a mezőkatalógusban is. Ha ez a
konzisztencia nem áll fenn valamilyen okból kifolyólag, úgy visszaállítható
a mezőkatalógus újraszervezésével.
A mozgásadatokat megjeleníthetjük listában, és végrehajthatunk rajtuk
komplett törlést. A mozgásadatok archiválhatjuk, azaz egy fájlban
tárolhatjuk.
Az SAP standard kiszállításában az SAP-EIS alkalmazás minden
jogosultsági objektumához tartozik megfelelő jogosultság-beállítási
lehetőség. Az alkalmazás következő funkcióihoz léteznek jogosultsági
objektumok: adatbázis, adatstruktúra-karbantartás, hierarchiák, funkciók,
objektumok megjelenítése, megjelenítés, űrlapok.
30
Megadható, hogy az SAP-rendszerben milyen funkciót hajthat végre egy
felhasználó. A jogosultsági objektumokat ú.n. felhasználói profilban lehet
összegyűjteni.
Az SAP-EIS fordítási segédeszköz segít a felhasználó által definiált, illetve
generált SAP-EIS-specifikus nyelvfüggő szövegeket lefordítani egy másik
nyelvre. Ez akkor fontos, ha a szövegnek más nyelven is rendelkezésre kell
állnia (pl. beszámolóknál).
31
top related