apolaslelektan

Ápoláslélektan

Irodalom: Helembai KornéliaÁpoláslélektan

Általános ápoláslélektan

• A gyógyítók személyiségének– A gyógyítók közösségének pszichológiai

sajátossága• A betegség emberre gyakorolt hatása• Ápoláslélektan módszerei

A gyógyítók pszichológiai jellemzése

A gyógyítók személyisége

A gyógyítók személyisége

• Személyiség:• Egy ember fiziológiai és pszichológiai folyamatainak,

állapotainak és tulajdonságainak meghatározott egységben működő rendszere

• A személyiség alakulásaSzemélyiségünk a szocializáció során alakul,

változik.Hatások érnek – válaszolunk a hatásokraEbben a kölcsönhatásban egyre tökéletesebben

alkalmazkodunk, környezetünket mi is tudjuk változtatni

A személyiség tulajdonságai

• Öröklött adottságok– Mozgékonyság, gyors reakciók – idegrendszer

működése eredményezi• Genetikai tulajdonságok

– Nevelés függvénye, hogy a társadalmi normákat hogyan fogadjuk el

Személyiség típusok

• Az egyes emberek eltérő vonásaik ellenére, főbb személyiségjegyeikben hasonlítanak egymásra.

• Ez alapján az emberek személyiségtípusokba sorolhatók– Kretschmer (német pszichiáter)

• Piknikus• Atletikus• Aszténiás

Piknikus• Rövid végtag• Zömök, kerekded külső• Hízásra, kopaszodásra hajlamosak• Keskeny váll, hordóalakú törzs• Korai kopaszodás, dús testszőrzet

– Kedélyes– Jókedvű– Társas emberek– Munkájukban nem mindig kitartóak

Aszténiás

• Hosszú, vékony végtagok• Henger lakú törzs, sovány, nyúlánk test• Kicsi fej, dús haj• Testszőrzetük gyenge

– Befelé fordulás– Álomvilág– Visszahúzódik a világtól– Különcnek tartják– Hűvös, egoista

Atlétikus• Hosszú végtag• Széles, izmos váll• Keskeny csípő, feszes izmok

– Nyugodtak, kitartóak– Ritka az erős indulati megnyilvánulás– Néha kirobbanó harag– Flegmatikusak– Passzívak– Nagyfokú állhatatosság– Hűséges– Kitartó barát

Interperszonális kapcsolatokLeary – alkalmazkodási módok• Alkalmazkodás erő útján

– A magatartását erő, fizikai szellemi energia, vezetésre való alkalmasság, tervszerűség jellemzi

– Szorongását csökkenti, ha ellenőrzést gyakorolhat mások felett, irányíthat

– A vezetés elvesztése bizonytalanná teszi– Viselkedése másokból engedelmességet vált ki– Megbescsülik, tanácsért fordulnak hozzá– Ha merev lesz – tudálékossá, fontoskodóvá

válik

Interperszonális kapcsolatokLeary – alkalmazkodási módok

• Versengés útján történő alkalmazkodás– Magabiztos, erőteljes, öntelt, gőgös

magatartás– Szorongását önfelnagyítással győzi le– Biztonságban érzi magát, ha másokat

gyengének, legyőzöttnek lát– Irigységet, kisebrendűségi érzést akar kelteni

másokban– Független, fölényes– Öltözködésében, gesztusaiban is látszik


• Alkalmazkodás agresszió útján– Fizikai eszközökkel vagy szóbeli fenyegetéssel

másokban szorongást kelt– Szigorú, kemény – ez biztonságot teremt

számára– Gunyoros, sértő, másokat megfélemlítő– Akkor érzi biztonságban magát, ha másokat

alacsonyabb rendűnek tudhat– Az ápolói pályán nem kívánatos magatartás


• Alkalmazkodás lázadás útján– Távolságot tartó ember– Állandó sértettség, keserűség látszik rajta, ez

néha cinikussá válhat– Kerüli a bizalmas kapcsolatot (múltbéli

csalódás, elutasítás, magaláztatás)– A távolságtartás védelmet nyújt a szorongása

ellen– A betegekkel vonakodhat megértő kapcsolatot

teremteni


• Alkalmazkodás, háttérben maradás– Félénk visszahúzódás, szerénység,

tartózkodás– Kerüli az erő és a büszkeség látszatát– „bohócszerep” – élcelődések, otromba tréfák

célpontja lehet– Elfogadja a „szereposztást”– Ő maga is támaszra szorul

ápolói szerep betöltése gyakran sikertelen


• Alkalmazkodás engedelmesség útján– Kerüli az ellenségességet– Másokra támaszkodik, felnéz az erősebbere– Másoktól együttérzést, segítséget, bizalmat és

irányítást vár el– Viselkedése barátságos, bizalmat sugárzó– Támogatás, irányítás biztonságot jelent

számára – az önállótlanság komoly akadály az ápolói

munkában


• Alkalmazkodás együttműködés útján– Egyetértésre, szeretetre törekszik, barátságos– Szívélyes, jó viszonyt tart fenn másokkal– Szeret másokban jó érzést kelteni– Szívesen működik együtt másokkal, általában

népszerű ember– Szerencsés nővéri magatartásnak mondható


• Alkalmazkodás felelősségvállalás útján– Erejét önállóságát arra irányítja, hogy közel

kerüljön másokhoz– Tanácsot ad, segít, támogat, másokkal együtt

érez– Ésszerűen cselekvő, szimpatikus, sikeres

ember benyomását kelti– Felelősségteljes, másokból bizalmat vált ki– Akkor érzi biztonságban magát, ha szoros

baráti viszonyt tarthat fenn– Az ápolói munka területén ez a

legkívánatosabb magatartási mód

• Önmagában nincsen jó és rossz típus

• Az adódó feladatok élethelyzetek erősíthetik a jó és a hátrányos vonásokat

Hárdi féle nővértípusok

• Rutin típusú nővér

– Munkáját ügyességgel, precízen látja el– Feladatait automatikusan végzi– „Mindent elvégez csak ebből a beteg marad ki”

• Felébreszti az alvó beteget, hogy vegye be az altatóját


• Szerepjátszó nővér– Mesterkélt, önmagát hangsúlyozza– A beteg elsikkad mellette– Szerepét túljátszva, a beteget távolodásra

készteti • Ideges nővér

– Sugárzik belőle a feszültség– Sértett, dacos ábrázattal jár a betegek között– Durva megnyilvánulásai, „kifakadásai” lehetnek– Háttérben egyéni problémák fedezhetők fel


• Maszkulin (férfias, robosztus) nővér– Erélyes, határozott– Általában jó szervező és irányító – „őrmester”

• Anyás típusú nővér– Ápol, segít, gondoz, támogat– Kedves, megértő – „kedves nővér”


• Specialista típusú nővér– Szűkebb területen képes feladatait ellátni– Néha furcsa különc, egy terület megszállottja

• Nem „tucatnővérekre” van szükség• Alapkövetelmény

– Szakmai tudás– Hivatásszeretet– Az emberekkel szeretettel, felelősséggel való

bánni tudás

Mindenki önmaga alakítsa ki saját ápolói stílusát

Munkahelyi légkör, beilleszkedés• A beilleszkedés időt igényel• A felmerülő problémák tisztázása lényeges• A befogadó közösség szokásainak ,

elvárásainak minél gyorsabb megismerésére kell törekedni

• A gyógyító közösség stílusát meghatározzák a közösség irányítói (főorvos, főnővér)

• Fontos a környezet, ahol a munkavégzés folyik

• A munkahelyen kívüli életvitel is befolyásolja a munkavégzést

Az ember és betegsége

A betegség az ember testi és lelki egyensúlyának megbomlását jelzi, amely adaptációs zavarokat okozhat

• A betegség jelentős hatást gyakorol az egyén további életvitelére

• Az ok lehet organikus vagy lelki megrázkódtatás– Balesetből származó mozgáskorlátozottság– Pszichés eredetű betegségek

• Ulcus, asthma bronchiale, hipertónia


• A betegség mozgósítja az ember testi és pszichés energiáit

• Védekező kísérletek:– Depresszió– Szorongás– Vétkesség érzése– Düh– Szégyenérzet– SzomorúságA betegségélményt a betegség előtti személyiség

milyensége határozza meg


• A betegség legtöbbször– Létbizonytalanságot– Tanácstalanságot– Megdöbbenést– Kétségbeesést– Rémületet– Félelmet– Szorongást vált ki– Az emberek egy részénél megnyugvást,

könnyebbséget jelent – menekülés a problémák elől, melyet önerőből nem tudnak megoldani (betegségbe menekülés)

Betegségélmény és magatartás

• A betegség hatással van a viselkedésre• Betegségtagadók:

– nem vesznek tudomást a betegségről, mozgósítják erejüket, munkába temetkeznek

– Saját erejüket bizonyítják maguknak és környezetüknek

– Ritkán panaszkodnak, gyengeségnek, erőtlenségnek tartják

– Lehetnek vidámak, szertelenek, úgy tesznek mintha semmi bajuk nem lenne

Ezek erőteljesen gátolják az egyes beavatkozások, kezelési formák elfogadását


• Betegségtől fokozottan félők– Túlzott módon figyelik önmagukat– Gyakran feljegyzik tüneteiket, értékeiket– Minden apró eltérést felnagyítanak, élénk

reakciót vált ki belőlük, – Emiatt nő a szorongásuk– A fokozott igénybevétel kimeríti a biológiai

védekezés erőit, a stressz károsítja az érrendszert és tényleges organikus eltéréseket okoz

Betegségélmény és magatartás• Betegségkeresők

– Tudatosan vagy tudattalanul törekednek a betegszerep kivívására

– Makacs panaszok jellemzik– A beteghelyzet kedvező feltételeket termet

számukra: fokozott törődés, kiszolgálás, figyelmesség

A felfokozott betegségélmény eluralja az embert, meghatározóvá válhat életében

Ha nem fogadják el betegnek, felháborodik, leletekkel próbálja igazolni magát

A megkérdőjelezés gyűlöletet ébreszthet benne orvosa, ápolója iránt – kivetítés (projekció)


• Közönyös, betegségükkel nem törődők– Csak a közvetlen környezetük unszolására

fordulnak orvoshoz– Látszólag mindegy számukra, hogy mi a bajuk– Az utasításokat többnyire nem tartják be– „nekem aztán teljesen mindegy” – közönybe

burkolt szorongás, ez a védekezési forma a reakcióképződés

• A betegség befolyásolja, megváltoztatja a beteg értelmi, érzelmi és gondolkodási módját, jelentősen befolyásolja megnyilvánulásait és cselekedetei

• A saját betegség hatásának megítélése egyéni (szubjektív), belsőleg átérzett jelenség

• A betegmagatartás módok ismerete segít bennünket abban, hogy a beteget ne utasítsuk el

• A betegek általában elfogadást várnak

• A korszerű ápolói munka megköveteli a beállítódás módosítását a beteg emberekkel szemben

• Az elfogadás hiánya ellenérzést kelt a betegben• Az ápolónő tudása birtokában pontosan fel kell,

hogy ismerje a helyzeteket• Ha a beteget képesek vagyunk úgy kezelni,

ahogyan azt ő elvárja tőlünk, akkor a későbbiekben is sikeresen tudjuk a gyógyulását támogatni

• A beteg „igazságának” elfogadása az első lépés a beteghez

Krónikus betegségek hatása

• Külsőleg szembetűnő betegségek• Nem látszódó betegségek

– Társas kapcsolatok beszűkülnek– Énközpontúakká, előnykeresővé, önzőkké válhatnak– Mások problémái iránt nem fogékonyak– Állandósulhat hangulatukban az elkeseredés– Ágyhoz kötött betegek igen sérülékenyek:

• Tényleges függő helyzet alakul ki• Feleslegesnek, nyűgnek érzik magukat• Sértődékenyek, könnyen megbánthatók• Gyanakvóak, csipkelődőek,tapintatlanok

A meghalás és a gyász

• Kultúránk nemigen tud mit kezdeni a halál tényével

• A tudat állapotának változása, éberségének foka nehezen követhető

• Minden megnyilvánulásunkat úgy kell irányítani,mintha a beteg pontosan követne bennünket

• A halálhoz vezető tényező– Lehet organikus– Pszichés okok

A meghalás és a gyász• A hosszan tartó betegségnek

személyiségkárosító hatása van• Az elhúzódó agónia megterheli az ápolást

végzőket• A betegben szorongást,, kétségbeesést

eredményez– Felléphetnek dühkitörések, igazságtalannak

értékeli ami vele történik– Alkudozás, fogadkozások szaka– Elfogadási szakasz – feladja magát a beteg nem

harcol tovább

A meghalás és a gyász

• A halál folyamatát befolyásolják a személyiség jellemzői

• Az elmúlás gondolata súlyosan megterheli az embert

• A visszafordíthatatlanság erős szorongást vált ki

• Súlyos fájdalmak, gyötrelmek esetén „megváltást” jelenthet a halál a betegnek és környezetének is

Ápolói magatartás• Többnyire szorongást kelt a haldoklás, a

halál• Gyermeki módon a csodában bíznak• Elhárítás

– Betegre hárítják a felelősséget– Nem vallja be, hogy hatással van rá a halál –

tagadással hárítanak• A halál élményének a „távoltartása”

megakadályozza, hogy a beteget támogatni tudjuk

Ápolói magatartás

• Az elhárítás sikertelen módjai eredményezik• Rutinszerű ellátást• Az eseményeken való kívülmaradás hamis

látszatát• Lényeges, hogy rendszeresen

megbeszéljék az ápolók érzéseiket• A megfogalmazott gondolatok nem

süllyednek el a tudattalanban és nem térnek vissza „orvul”

A haldokló – az ápoló

• A haldokló kétszeresen maradhat magára– Az elmúlás tényével egyedül kell megbirkóznia– El kell szenvednie az elszigetelődés érzését is

• Az ápoló fizikai jelenléte enyhít a szenvedésen (verejték letörlése, ajkak megnedvesítése, takaró megigazítása, kéz megfogása) -ez lehetőséget ad arra, hogy a haldokló érezze, nincs egyedül

• Kísérik őt, támogatják, nincs megfosztva az emberi kapcsolatoktól

A haldokló – az ápoló

• Az önkéntelen elutasítás, félelmet, iszonyatot tükröző ápolói arc fokozzák a haldokló feszültségét, megnehezítik számára az amúgy is elfogadhatatlan szembenézést a halállal

• A nem szóbeli kiközösítés erős érzelmi reakciót válthat ki.

• Támadóvá, fenyegetővé válhat ápolóival szemben

• Az emberek iránti tisztelet, megértés kifejezője a vallási meggyőződés elfogadása

• A haldoklás kétirányú ápolási folyamatot kíván– Szükségessé teszi a meghaló ember– És a környezetének támogatását

Gyászreakciók

• Befolyásolják– Az életben maradottak életkora– Az minősége– Hirtelen haláleset vagy hosszabb folyamat

• Sokkhatás – halálhír, diagnózis közlése• Fájdalom, üresség érzése

– A környezet háttérbe szorul– Érzelmi kitörések lehetnek, melyek zúdulhatnak

ápolóra, orvosra

• A beteg személyes tárgyai a hozzátartozóknak mind kedvesek – ezek átadása nem könnyű feladat– Teremtsünk nyugodt környezetet– Legyünk tapintatosak– Ültessük le a hozzátartozót

• Ezzel áthidaljuk a tárgyak hideg üzenetét, hogy tulajdonosuk nincs többé

Általános ápoláslélektani feladatoka nővér feladatai a betegvezetés során

• Ápoló -beteg kapcsolat– A beteg fogadása és elhelyezése– Oldjuk a beteg zavartságát– Vonjuk be a hozzátartozót is a tájékoztatásba– A beteg bekísérése a kórterembe

• Fontos a mi viszonyulásunk ismerete is a beteghez

• Ha zavaró tényező van, fogalmazzuk meg magunkban

• A bizalomnak nagy szerepe van ebben a kapcsolatban

A kórterem hangulatának irányítása

• Az ápolóknak a csoportban érvényesülő hatásokat is ismerni kell – kórterem

• Különböző életkorúak, érdeklődésűek, más-más betegségben szenvednek

• A betegek,saját problémáik mellett, további alkalmazkodásra kényszerülnek

• Az ápolónőből sugároznia kell, hogy minden egyes betegek feltétlenül elfogad, hibáit is a legnagyobb természetességgel veszi

A kórterem hangulatának irányítása

• A csoportba lépés élménye igen jelentős• A kórterem kedvező légköre visszahat a

betegekre• Ahol gyakran váltják egymást a betegek, ott

sem elhanyagolható a közösségük formálása

• Jó betegvezetés során őszintén megnyilvánulnak a betegek, nem akarnak másnak látszani, mint amilyenek valójában

A mindennapos feladatok elvégzésének ápoláslélektani vonatkozása• A naponta ismétlődő feladatok betegeink

szükségleteinek kielégítésével állnak kapcsolatban

• Nem elegendőek hozzá ügyes szakmai fogások, legalább ugyanilyen fontos a tapintat is – ne érezze a beteg a kiszolgáltatottságát

• A szeméremérzés tiszteletben tartása is jogos igény– Sokan úgy vélik nincs mit beszélni róla –

lázmérés, mosdatás

A látogatás ápoláslélektani kérdései

• A család iránti vonzódás, aggodalom, érdeklődés olyan tényező amelynek feltétlen kielégítésére kell törekednünk

• Alkalmat nyújtanak az információcserére• A távolság a bezártság enyhítésére, a

szeretet közvetlen átélésére• Az ápolók eltérő módon fogadják a

hozzátartozók érkezését

A látogatás ápoláslélektani kérdései• A látogatás kedvezőtlen hatásai• Rossz hír nyugtalanságot, levertséget

idézhet elő• Ha megfosztanánk a betegeket a

látogatástól a szeretet a valakihez való tartozás és a biztonságérzés szükségletének kielégítését akadályoznánk

• A látogatások előkészítik a beteggel való otthoni bánásmód kidolgozását, megtanulását

A látogatás ápoláslélektani kérdései• Megfigyeléseink jól irányzott közlése

alakítja a hozzátartozók beteghez való viszonyát

• Arra ösztönzi őket, hogy minél előbb ki tudják alakítani az otthoni kedvező életritmust

• Ahhoz , hogy a beteg ember ismételten beilleszkedhessék a társadalmi életbe, szükség van a jó orvos-nővér-beteg kapcsolaton túl a hozzátartozók együttműködésére is

Szororigén pszichikus ártalmak

• Tevékenységeink a betegekbenn nemkívánatos, kedvezőtlen változásokat idézhetnek elő

• Az ápolás során előforduló szororigén pszichikus ártalom– A nővér kedvezőtlen magatartásában keresendő– Ez később kedvezőtlen hatást gyakorol a beteg

pszichés állapotára– Legszembetűnőbbek a durva szerephibák

Szororigén pszichikus ártalmakszerephibák • Érdektelenség a beteg iránt• Elhanyagolás• Közöny• Érzéketlen bánásmód• Bizalmaskodás• Önállóság visszanyerését gátló kényeztetés• Sértő megjegyzések• Rábeszélés• Prédikálás• Beteg panaszának leértékelése

– Kedveském, ketteske

Szororigén pszichikus ártalmakszerephibák • A betegben bűntudatot ébresztünk• Burkolt agresszív kifejezések használata• Elhamarkodott, megalapozatlan

szaktanácsok• Szaktudás fitogtatása• Szakzsargon használata• A beteggel kapcsolatos teendők

soránírásbeli feljegyzéskor aláhúzás, kiemelés

• Beteg ágya felett vívott szócsaták

Szororigén pszichikus ártalmakszerephibák • Nem megfelelő nonverbális jelzésék • A szavak mellett mindig működik a

metakommunikáció– Elemei: hangszín, hangerő, tekintet, gesztus,

mimika,testtartás – ezek a megfogalmazott gondolatok kimondásakor többlettartalmat fejeznek ki

– Zavaró ha a szavak és a metakommunikáció ellentmondásban van

Pszichés ártalom

• A pszichés ártalom a gyógyulás és az ápolás zavartalan folyamatát is veszélyezteti

• Empatikus magatartás• Kongruens viselkedés• Megfelelő helyzetfelismerés

• Ezen a ponton válik ketté az, hogy valaki igazán ápol, vagy sem

Pszichés ártalom

• Szorongáskeltő tárgyak– Röntgen készülék, EKG

• Emberek, akikkel még kapcsolatba kerül a kórházban– Portás, betegfelvételi iroda alkalmazottai,

takarítónő

• A jó munkahelyi légkör megteremtése, eredményes együttműködés a kollégákkal nagyon fontos

• Megfigyelés, kölcsönös tájékoztatás csak jó orvos – nővér munkakapcsolatban képzelhető el

• A betegközpontú ápolás ennek segítségével képes jelentősen csökkenteni a pszichés károsodások gyakoriságát

• Jó napot kívánok• X.Y vagyok, itt dolgozom• X nővérnek szólíthatnak, ezután gyakran

fogunk találkozni• Biztosan elfáradt, ezért először a

kórterembe kísérem • Meg fogja ismerni a szobatársait• Ha várakozni kell: 10-15 perc türelmet kérek• Bármi történjék a betegnek éreznie kell,

hogy nem felejtettük el

apolaslelektan

Documents