az angol polgári forradalom - sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje...
TRANSCRIPT
![Page 1: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/1.jpg)
Az angol polgári forradalom
![Page 2: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/2.jpg)
I. Előzmény: Stuart abszolutizmus
![Page 3: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/3.jpg)
1. I. (Stuart) Jakab uralkodása (1603-25)
![Page 4: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/4.jpg)
![Page 5: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/5.jpg)
Az abszolutizmus korlátlan királyi hatalmon alapuló
kormányzati rendszer a kora újkori (XVI-XVIII. századi)
Európában. Az uralkodó a tőle függő hivatalnoki hálózatra,
az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva
irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével.
![Page 6: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/6.jpg)
![Page 7: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/7.jpg)
![Page 8: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/8.jpg)
radikálisak
![Page 9: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/9.jpg)
a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a
kereskedelmi monopóliumokat→ nőttek a társadalmi feszültségek
b) egyházpolitikája:
-üldözte vallási és politikai ellenzékét, az angol kálvinistákat =puritánokat→ sokan É-Amerikába
emigráltak (1620-tól)
-a puritánok (a név a latin purus =tiszta szóból származik) célja az egyház megtisztítása a katolikus vonásoktól,
visszatérés a bibliai alapelvekhez, értéknek tekintették a tisztességes munkát, a szorgalmat, a tudást, elvetették a
szórakozást. Legfőbb politikai törekvéseik a polgári szabadságjogok kivívása, a választójog kiterjesztése,
parlamenti demokrácia megteremtése, vallásszabadság bevezetése.
Több irányzatuk volt:
-a presbiteriánusok (mérsékeltek), akik függetlenedni akartak az államhatalomtól, a gyülekezetek élén
választott tagokból (=presbiterekből) álló testületet akartak.
-independensek(=függetlenek), (radikálisak), a gyülekezetek függetleníteni akarták az államhatalomtól és
egymástól is (elvetették az egyházi hierarchiát), szerintük nincs szükség papságra, minden hívő pap.
![Page 10: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/10.jpg)
c) a kis- és középpolgárság körében két irányzat terjedt el, a levellerek és a
diggerek.
A levellerek a Lordok Házának és a király hatalmának megszüntetését,
általános választójogot és törvény előtti egyenlőséget követeltek,
a diggerek kommunisztikus törekvésekkel léptek fel.
![Page 11: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/11.jpg)
2. I. (Stuart) Károly (1625-1649) uralkodása
![Page 12: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/12.jpg)
a) - 1628-ban a spanyolok és franciák elleni háborúban kimerült kincstár, a birodalom
változó ereje nem adott lehetőséget arra, hogy a király függetlenítse magát a parlamenttől, a
magyar rendi gyűléshez hasonlóan ugyanis ez az intézmény tartotta kézben az újoncok és az
adó megszavazásának jogát. Ennek eredménye volt, hogy 1628-ban az uralkodó aláírta a
soha be nem tartott Jog kérvényét, és végső soron ez vezetett odáig, hogy 1640-ben, 11
évnyi abszolutisztikus kísérletezgetés után úgy döntött, ismét összehívja az országgyűlést.
b) - 1640-ben az anglikán egyház egységesítése miatt fellázadó skótok jelentettek problémát
– a Stuartok ugyanis ennek az országnak a koronáját is birtokolták –, akik három esztendővel
korábban indított felkelésük során már Anglia északi területeit is uralmuk alá hajtották. A
pénzszűkében álló Károlynak nem volt más lehetősége, mint összehívni a parlamentet,
mely 1628-hoz hasonlóan ismét megpróbálta kikényszeríteni sérelmeinek orvoslását a
királytól, ám ezúttal már a kijátszása ellen is lépéseket akart tenni, így például
kinyilvánította, hogy csak önmagát oszlathatja fel. A politikai játszma képlete egyértelmű
volt, Károly abszolút hatalmat akart, a parlament pedig korlátozni akarta őt, ez az ellentét
pedig 1642 januárjában, az uralkodó Londonból való elmenekülése után háborúba
torkollott.
![Page 13: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/13.jpg)
II. Az angol polgári forradalom
![Page 14: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/14.jpg)
1. parlamenti szakasz 1640–42
2. polgárháborús szakasz 1642–49
3. köztársaság szakasz 1649–60
4. restauráció időszaka 1660–88
5. dicsőséges forradalom időszaka 1688–89
![Page 15: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/15.jpg)
1660
![Page 16: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/16.jpg)
![Page 17: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/17.jpg)
![Page 18: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/18.jpg)
![Page 19: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/19.jpg)
1. Parlamenti szakasz (1640-42)
a) a parlament főleg a saját sérelmeivel foglalkozott→ a király 3 hét után feloszlatta, ez volt a
„rövid parlament”, ősszel kénytelen volt újra összehívni őket, 1653-ig üléseztek „hosszú
parlament”
b) a képviselők nem rendekbe, hanem pártokba tömörültek:
-a király híveit gavalléroknak hívták, ők a felsőházban, a Lordok Házában voltak többségben
-a király ellenzékét kerekfejűeknek, ők az alsóházban, a Közösségek Házában voltak
többségben, céljaik: szabad kereskedelem bevezetése, felelős kormány, presbiteriánus egyház
c) a parlament megszavazta, hogy csak saját hozzájárulásával lehet feloszlatni, a király nem
üldözheti a puritánokat és nem szólhat bele a gazdaságba→
d) 1641-ben az írek is felkelést robbantottak ki→a király le akarta tartóztatni ellenzékének
vezetőit→ fegyveres harc tört ki a gavallérok és a kerekfejűek között
![Page 20: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/20.jpg)
2. Polgárháború kora (1642-48)
-1642-44-ben a gavallérok voltak fölényben, 1644-től kezdve a kerekfejűek, gazdaságilag
erősebbek (London és a DK-i területek támogatták őket), a skótok is melléjük álltak
- Oliver Cromwell parlamenti képviselő új típusú hadsereget hozott létre, neve
„vasbordájúak” (a vértjük miatt) (New Model Army),tagjai elsősorban independens
önkéntesek voltak, jómódú parasztok, iparosok,
- jelszavuk: „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”→ vallási buzgóság fűtötte őket
- sikereik: 1644-ben Marston Moornál, 1645-ben Nasebynél legyőzték a király csapatait
-1646-ban Károly a skótok fogságába került, akik kiadták Cromwellnek
-1647-ben a hadsereg elfoglalta Londont→ a politikai hatalom az independensek kezébe
került→ elűzték a parlamentből a presbiteriánusokat, akik az alkotmányos monarchia
híveiként megegyezésre törekedtek volna a királlyal→ az így létrejött „csonka
parlament”önmagát legfelsőbb államhatalmi szervvé nyilvánította →eltörölték a királyságot és
a felsőházat, I. Károlyt halálra ítélték, 1649. jan.-ban lefejezték→óriási felháborodást váltott
ki Európában, hogy egy Isten akaratából uralkodó királlyal ezt tették→ Anglia külpolitikailag
elszigetelődött
![Page 21: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/21.jpg)
3. Köztársaság v. protektorátus kora (1649-60)
a)1653-tól Cromwell felvette a Lord Protector címet (=az állam védnöke, régi angol
méltóságnév, a király helyett kormányzó személy neve volt)
b) jogköre: a had-, a kül-, a pénzügyek irányítása, igazságszolgáltatás, rendeletek kiadása
-intézkedései: feloszlatta a parlamentet, helyette összehívta a „szentek parlamentjét”, amely
puritán egyházi vezetőkből állt→ puritán diktatúrát vezettek be:
-tiltották a szórakozást, bálokat, versenyeket→ Cromwell népszerűtlen lett
c) külpolitikája: az írek szövetkeztek a gavallérokkal, kegyetlenül leverte őket, majdnem kiirtotta
az ír lakosság felét, elkobozta földjeiket (1649-ben, droghedai mészárlás)
-a skótok királlyá választották a kivégzett I. Károly fiát (aki II. Károly néven később angol király
is lesz)→ Cromwell büntetőhadjáratot indított ellenük, a skót király Franciao.-ba menekült→
-1651-től Skóciát és Írországot kényszerítette, hogy unióra lépjenek Angliával
-1651-től új hajózási törvényt vezetett be: Angliába v. Angliából csak angol hajók, vagy a
gyártó országok hajói szállíthattak: ez főleg a hollandok érdekeit sértette, akik közvetítő-
kereskedelmet folytattak, emiatt háború robbant ki, Anglia győzött
d) utódlás: 1658-ban Cromwell meghalt, utódja a fia lett: a politikai zűrzavar miatta nép rendre
vágyott→ visszahívták a trónra a Stuartokat
![Page 22: Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041707/5e4593a3ab5c8010492afae9/html5/thumbnails/22.jpg)
4. A restauráció (=a királyság vissza-, helyreállításának) kora (1660-88)
II. (Stuart) Károly uralkodása (1660-85)
-abszolutizmust akart bevezetni francia mintára (XIV. Lajos udvarában élt korábban)
-az anglikán egyház megerősítésére törekedett, politikájával kiváltotta a parlament
ellenállását
-a toryk: királyhűek, mérsékeltek, konzervatívok, anglikán vallásúak
-a whigek: királyellenesek, radikálisak, puritánok
-1665-66: nagy pestisjárvány pusztított Londonban
-1666: londoni tűzvész, utána szinte az egész várost újjáépítették; utóda öccse
II. (Stuart) Jakab uralkodása (1685-88):
-a katolikus vallást akarta visszaállítani→ az egész ország ellene fordult, mert „megszegte az
ország alaptörvényeit”→Jakab lányának a férjét, Orániai Vilmost, a protestáns vallású
holland helytartót hívták meg az angol trónra, a hatalomátvétel gyors és vértelen volt