I I I . É V F . 12. S Z Á M 421—460 . O L D A L 1954. D E C .

T A R T A L O M

421 427 433 438 445

Nyikityin I. N.: Ü j e s z m é k a z e r d ő m ű v e l é s b e n a micsur in i agrob io lóg ia m e g v i l á

g í tá sáná l Bernáth Kálmán: A M á t r a dél i r é sze inek e r d ő m ű v e l é s i kérdése i Kerkápoly Géza: A Szeged^környék i h o m o k f á s í t á s tör ténete é s t anu l sága i . . 433 Borsos Zoltán: Á t m e n e t i t á r s u l á s o k a gyer tyános tö lgyesek t e r m ő h e l y é n . . 438 Nagy László: A z erdőgazdaság i he lyzet s z á z év előtt 445 Galambos Gáspár: K o r s z e r ű átezárnító t é n y e z ő k je lentősége a z e r d ő g a z d a s á g b a n 449 Cebe Zoltán: K é s z í t s ü k e lő f é n y i g é n y e s f a f a j ú á l l o m á n y a i n k t e r m é s z e t e s f e l ú j í ­

tását 452 Csesznék Elemér: K o c s á n y o s t ö l g y á l l o m á n y o k he lyes k ia lak í tása 453 W i t í Lajos: E l e g y e s , t öbbkoronasz in te s f a á l l o m á n y a i n k j e l l e m z é s e á l l o m á n y s z e r ­

kezet a l a p j á n 456

C O f t E P J K A H H E

H . H. H H K H T M H : HoBbie nfleu B necoBOflCTBe B CBeie M i m y p i i H C K o M a r p o 6 n o j i o n i . i l 4 2 1 K A J 1 M A H B E P H A T : J lecoBOflCTaeHHbie B o n p o c u K D K H H X lacTeií ropei i M a T p a . . . . 4 2 7 T E 3 A K E P K A n O J I b H : H C T O P H H n o n b i T o ő j i e c e H i i a n e o n o B O K p e c H O C T e i i r. Cereft 4 3 3 3 0 J 1 T A H B O P t U O l l i : BpeMeHHbie c o o ö m e c T B a H a MecTonpoii3pacTaHiiax rpaőOBbix

flyfjpaB 4 3 8 JIACJIO H A , H b : IlojiOKeHiie H a u i e r o J i e c H o r o x o 3 H Ü C T B a 1 0 0 n e T TOMy Ha3afl 4 4 5 r A I i i r i A P r A J l A M B O I l l : 3HaqeHHe c o B p e n t e H H b i x n e p e c r e T H b i x noKa3aTejieü B nec-

H O M X03HÖCTBe 4 4 9 3 0 J 1 T A H U E B E : K a n n o j j r o T O B i n b e e r e e r B e H H O e B030ÖH0BjieHiie naunix c B e T O J i w -

őbiBbix ApeBOCToeB ? , 4 5 2 3 J 1 E M E P M E C H A K : ü p a B i i n b H o e B O c n H T a m i e H a m n x j j y ő o B b i x ( Q u e r c u s r o b u r L . )

HacawfleHHM 4 5 3 J I A f í O l i l B H T T : XapaKTepHCTiiKa H a i u n x CMeiuaHHbix MHOroflpvcHbix A p e B O C T o e B

H a o c H O B e i i x C T p y K T y p u 4 5 6

Ha OÖAOMCKH : T p y n n a 6ejibix TOnojieM ( P o p u l u s A l b a L . ) B AwOTxaJiOMCKOM

j i e c H i m e c T B e Ha oöopomHoü cmopone: Jlyminie CTBOJIH , ,ABam"-CKOro J i e c H o r o ynar -a B Jiecx03e

UlapBap

S O M M A I R E .

nouve l l e s d a n s la sy lv icul ture sous l 'aspect d 'agrobio log ie I N Nyikityin: Idées nouvelles dans la syavicunurc »»» i ~ 4 2 1

K. ^ K u e S o n de la sylviculture des p a r t i é , * j M * ^ ™ G. Kerkápoly: L'histoire e t les enseignements d u boisement du sable mouvant ^

des alantours de S z e g e d . . •• •• •• •• ''ÍPS"aux'charmes 438 . o s n r o u a ü o n r t r a n l i t o i r e s d a n s les s t a t i o n s . d e s C h é n a i e s a u x c h a r m e s

L . Nagy: L a s i tuat ion d e la sy lv i cu l ture avant un siecle, . . - s v v i C u l t u r e 449

L. Witt: Descr ipt ion caractér i s t ique d e n o s pe i ip lements re les a u x c i m e s d e p leu ^ s iers trates p a r la construct ion d u p e u p l e m e n t

E n c o u v e r t u r e : U n b o u q u e t des peup-liers b l a n c s d a n s la fórét m e m ó r i á i é

E n reverse :

d ' Á s o t t h a l o m . A r b r e s d'él ite de la part ié d ' A v a s d e la fore t d e Sárvár .

Címkép- F e h é r n y á r - c s o p o r t az á s o t t h a l m i erdésze t e m l é k - e r d e j é b e n Sápon? A sárvár i e r d ő g a z d a s á g A v a s - e r d ő r é s z é n e k javatorzse i

Új eszmék az erdőművelésben a miesurini agrobiológia megvilágításánál*

I. N. N Y I K I T Y I N a Leningrád, Lenin-renddel kitüntetett Sz. M. Kirovról elnevezett

erdészeti műszaki akadémia docense

Sztálin e l v t á r s „A marxizmus és a nyelvtudomány kérdései" c í m ű m u n k á j á b a n igen é lesen h an g sú lyoz t a a szé leskörű és s z a b a d vita je lentőségét az ú j , é l en járó , ha ladó eszméik h a r c á b a n a t u d o m á n y területén. „Mindenki tudja azt — írja Sz tá l in e lvtárs — hogy semmiféle tudomány nem fejlődhet és nem érhet el eredményeket a vélemények harca, a kritika szabadsága nélkül." E z a m e g á l l a p í t á s k ü l ö n ö s e n n a g y ­je l entőségű a z e r d ő m ű v e l é s b e n , ahol m é g igen sok az e lavul t szabály , a m e l y m a mái-g á t l ó j á v á vá l t a ha ladásnak, a miesur in i erdészet-biológiai t u d o m á n y a lkotó f e j l ő ­désének.

A h a l a d ó s z o v j e t agrobiológiai t u d o m á n y n a k fontos e r e d m é n y e a T . D . Liszenkó által kidolgozott , a hövény i s zerveze tek é l e t ere jére (vitalitás) v o n a t k o z ó tanítás. E z a d ia lekt ikus m a t e r i a l i z m u s m ó d s z e r é n a lapsz ik , a m e l y n e k egy ik a lapve tő fe ladata a b e n n ü n k e t k ö r ü l v e v ő v i lág tárgyai , j e l ensége i és f o l y a m a t a i e l lentéte inek fe lo ldása .

T. D . L i s z e n k ó a d ia lekt ikus m a t e r i a l i z m u s tételeit az é lő világihoz a l k a l m a z v a az élő test e l l entétességében találta m e g a z é lő s z e r v e k é le tere jének forrását . A testi é let i m p u l z u s á t — m o n d j a T. D. L i s z e n k ó — , é le tere jének fokát az é lő test e l l enté ­tessége s z a b j a m e g . A z élő test c sak azért rende lkez ik é le t - impulzussa l , m e r t be l ső e l lentéte i v a n n a k .

A m e z ő g a z d a s á g i n ö v é n y e k é le terejérő l szó ló ú j e s z m é k e t te l jes m é r t é k b e n iga­zolja az erdei f a f a j o k pé ldája . A z erdei f a f a j o k egyén i é le tc iklusa a n n a k a s e j t n e k a m e g t e r m é k e n y í t é s e p i l lanatáva l kezdőd ik , a m e l y b ő l a m a g képződik . A fás n ö v é ­n y e k m e n n y i s é g i és m i n ő s é g i v á l t o z á s o k ú t j á n k e z d e t b e n a n ö v e k e d é s n e k é s a f e j lő ­désnek fe l fe lé ívelő, k é s ő b b e n pedig le fe lé i rányuló vona la szerint f o r m á l ó d n a k . A ciklus a fa e lha lásáva l f e j eződ ik be.

M a m á r m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a f a f a j o k é le te m á r a cs írában m e g l é v ő e l l enté tek f e l s z á m o l á s á n a k e lve szerint fo ly ik le. E b b ő l köve tkez ik az, h o g y a f a f a j o k é l e t ének első szakasza in több az e l lentét és e n n e k fo ly tán n a g y o b b az é le terő (vital itás) , m i n t a későbbi szakaszokban . T e r m é s z e t e s e n b á r m e l y erdőgazdaság i e l járás a k k o r b izo ­n y u l l e g e r e d m é n y e s e b b n e k , ha az t e n n e k a z e l v n e k s z e m előtt t ar tásáva l h a j t j á k végre .

Pl . a lucfenyő ú j u l a t n a k zárt f a á l l o m á n y o k lombsátora alatt év t i zedeken , sőt hosz -s z a b b időn át v a l ó é le tben m a r a d á s á n a k oka eddig ta lány vo l t . A z ú j szemlé le t te l n é z v e a l ú c n a k élete első éve iben m e g l é v ő m a g a s f o k ú a lak í thatósága és a b e n n e rej lő e l l e n t é t e k határozzák m e g az é le terő i lyen m a g a s potenciál ját . U g y a n c s a k v o ­natkoz ik ez a kocsányos tö lgy úju la tára , a m e l y csenevész b o k r o k f o r m á j á b a n 10—15 évig, ső t n é h a hosszabb ideig képes élni az a n y a á l l o m á n y zárt l o m b s á t o r a alatt . H a e l l enben u g y a n e z e n f a f a j o k n a k a korona felső részéből v á g o t t é v e s haj tása i t m e g ­g y ö k e r e z t e t j ü k ( s tád iumosan öreg k o r ; a m i k o r a be l ső e l l enté tek m á r l ikv idá lódtak — az e g y é n i n ö v e k e d é s és fe j lődés lefe lé ívelő szakasza) , ezek a z á l l o m á n y o k l o m b ­sátora alatt r e n d e s e n m á r é l e t ü k e lső é v é b e n e lha lnak.

A z u tóbb i időben ú j a b b o lyan tények vá l tak i smeretessé , a m e l y e k megerős í t ik n é h á n y f a f a j r e n d k í v ü l m a g a s é leterejét . Így pl. a Sz tá l ingrád i t erü le tnek K a m ü s i n v idékén I. V . Pavlov e r d ő m ű v e l ő 1948 őszén helyi s z á r m a z á s ú k o c s á n y o s t ö l g v m a k ­kot vetet t 9 — 1 0 c m m é l y r e . T a v a s s z a l a tö lgyhaj tások igen egyen lő t l enü l b ú j t a k elő. A k ö v e t k e z ő t a v a s z o n (1950-ben) a r i tkán kelt c s e m e t é k e t i sko lába ü l te t ték át, a fe lszabadított területe t pedig 1951 k o r a tavaszán m á s f a f a j o k k a l ü l te t ték be . H a m a -

* A L e s z n o j e h o z j a j s z t v o 1952. é v i 6. s z á m á b ó l á tve t t c i k k .

rosan észrevet ték , h o g y t ö l g y h a j t á s o k b ú j n a k e lő t ö b b m i n t 200 d b menny i ségben . N y i l v á n v a l ó , h o g y e z e k k é t és f é l éves „ fö lda lat t i c s e m e t é k " vo l tak . Je l lemző, h o g y a h a j t á s o k f ő k é p p e n a c s e m e t é k g y ö k f ő j é n e k a l v ó r ü g y e i b ő l f a k a d t a k . Hasonló té ­n y e k e t á l lap í to t tak m e g a L e n i n g r á d i Sz . M . K i r o v r ó l e lneveze t t erdészet i műszaki a k a d é m i a O c h t a i t a n u l m á n y i - k í s é r l e t i e r d ő g a z d a s á g á n a k c s e m e t e k e r t j e i b e n is. A ko­c s á n y o s t ö l g y fr iss g y ű j t é s ű , kics írázott m a k k j a i sötét p incében m á s f é l é v i g életben m a r a d t a k c s e n e v é s z c s e m e t é k f o r m á j á b a n . E z e n k í v ü l a m a k k e g y részét 1949 őszén e l v e r m e l t é k , 2 5 — 3 0 c m v a s t a g kötött a g y a g r é t e g g e l b e t a k a r v a (P. P. Vasziljev). V é ­le t len fo ly tán a z e r d ő g a z d a s á g 1950 t a v a s z á n ez t a m a k k o t n e m haszná l ta fel. C s a k 1951 j ú l i u s á b a n b u k k a n t a k rá. A z a g y a g r é t e g alatt n a g y m e n n y i s é g ű kihaj tot t m a k ­k o t ta lá l tak. T a l á l t a k o l y a n fö ldalat t i c semetecsopor tokat is, a m e l y e k n e k g y ö k é r ­rendszere i összenőt tek . E z a k ö r ü l m é n y e lőseg í thet te e z e k é l e t e r e j é n e k (vi tal i tásá­n a k ) n ö v e k e d é s é t és a k e d v e z ő t l e n k ü l s ő v i s z o n y o k leküzdését .

A z é s z a k i e r d ő k z ó n á j á b a n , a t a j g á b a n (Leningrádi terület ) egyes f a f a j o k m a g v a i (nyír , lúc, erde i f enyő stb.) t ö b b é v e n át m e g ő r z i k c s í raképességüket a nedves a l o m között , zárt f a á l l o m á n y o k alatt . A z adott esetben a zárt f a á l l o m á n y o k a lat t n incse­n e k m e g a z ú j u l a t n ö v e k e d é s é n e k é s f e j l ő d é s é n e k fel tétele i . A z erdei m a g v a k n a k a z a képessége , h o g y k i v á r j á k , azt , a m í g az erdő é le tében l é t r e j ö n n e k a m e g f e l e l ő k ü l s ő fe l téte lek, a f e j l ő d é s n e k hosszú tör téne lmi út ján , a f á k s o k n e m z e d é k é n e k v á l t a k o ­z á s á n keresz tü l a laku l t ki.

A ny ír k ü l ö n f é l e v á g á s m ó d o k me l l e t t , a l e g k ü l ö n f é l é b b fa fa jössze té te lű á l l o m á ­n y o k vágás terü le te in k é p e s a f e l ú j u l á s n á l tuskósarjakat ha j tan i . Ezze l együt t m a g v a i é v e k e n át é l n e k a z erde i a l o m b a n , m e g ő r i z v e cs íraképességüket .

A z erdei f a f a j o k t e n y é s z n e k o l y a n ta la jokon és t e r m ő h e l y e k e n is, a m e l y e k e n m e z ő g a z d a s á g i k a l á s z o s n ö v é n y e k e t n e m lehet termelni , v a g y t e r m e l é s ü k n e m kifize­tődő . E g y e s erde i f a f a j o k a m i k r o o r g a n i z m u s o k k a l e g y ü t t k é p e s e k időve l a kőszik­lákat is t e r m ő f ö l d d é vá l toztatni , k é p e s e k lecsapolni m o c s a r a s terü le teket a fe les leges v í z e lpáro lg ta tása ú t j á n , e m e l v e a z o k termőképességét . Í g y pl. a k r í m i f e n y ő Jaj la sz ik lá in , a K r í m b e n , a h o l a f ö l d m ű v e l é s r ő l beszélni s e m lehet , zár t f a á l l o m á n y o k a t a lkot . A z akác g y ö k é r r e n d s z e r e képes s zámot tevő m é l y s é g b e l ehato ln i és áttörni m é s z k ö v e s ré tegeket (Odessza v idéke ) .

A z erde i f a f a j o k é leterejét , f e l h a s z n á l v a I. V . Micsurin és T . D . LAszenkó k i ­e m e l k e d ő e r e d m é n y e i t , k í sér le t i ú t o n is lehet növelni . A . Sz . Jablokovnaik, A. V . Alybenszkijnék, S z . S z . Pjatnyickijnak és m á s o k n a k a f a f a j o k távo l i keresztezésére i r á n y u l ó sok éves kísérlete i m e g e r ő s í t i k I. V . M i c s u r i n zseniál is gondo la tá t arró l , h o g y a n ö v é n y e k n e k l e g i n k á b b é l e t reva ló és l e g j o b b hibrid formái t a b b a n az esetben n y e r j ü k , h a a szülő i p á r o k a t k ü l ö n b ö z ő f a j o k b ó l v a g y egyfa jbó l v e s s z ü k u g y a n , d e fö ldra jz i lag távo leső t e r m ő h e l y e k r ő l . Beb izonyosodot t , hogy m i n é l n a g y o b b a k ü l ö n b ­s é g a szülő i p á r o k keresz tezés előtt i é l e t k ö r ü l m é n y e i b e n , a n n á l több lesz a z e l l enté t a n y e r t c s í rában , a n n á l i n k á b b f o k o z ó d i k a létrehozott h idridek n e m z e d é k é n e k é le t ­ere je . M a g á t ó l értetődik , h o g y a h i b r i d e k m e g f e l e l ő fe lneve lése is szükséges . A k a -rél iai és sz ibér ia i ny ír keresztezéséné l L e n i n g r á d k ö r n y é k é n a z utódok 15 é v e s k o r ­b a n g y o r s a b b n ö v e k e d é s s e l és j o b b m i n ő s é g ű f á v a l tűnnek ki , m i n t m a g u k a s z ü l ő k .

A n ö v é n y i f a j t á k é l e t e r e j é n e k fe lúj í tása és fokozása — írja T . D . L i s z e n k ó — tör ténhet v e g e t a t í v é s generat ív ú t o n is. E z t i gazo l ják a m i 15 é v e s k í sér le te ink . K é t é v e s h ibr id k ö r t e c s e m e t e (generat ív hibrid) rügyeit ráol tot tuk 3 é v e s m a d á r b e r ­k e n y e c s e m e t é r e T i z e n k é t e sz tendő le fo lyása alatt a körteol tóág a n n y i r a m e g v á l t o z ­tat ta természeté t , h o g y é l e t r e v a l ó b b n a k bizonyult , m i n t m a g a a b e r k e n y e . A b e r ­k e n y e á g a i n a k egyrésze , a m e l y e t azér t h a g y t u n k vissza, h o g y f o k o z z u k a kör teo l tó ­ágra g y a k o r o l t hatást , 10 éves k o r á b a n elszáradt , a kör teo l tóág e l l enben , a m e l y a b e r k e n y é n ú j t u l a j d o n s á g o k a t ve t t fe l , é l e tben m a r a d t , r e n d e s e n n ő és fe j lődik . A kör teo l tóág é l e t e r e j é n e k f o k o z á s a és örökletes a l a p j á n a k fe l laz í tása o l y a n m é r t é k ű n e k b izonyul t , h o g y a z a b e r k e n y e gyökérrendszerének r o v á s á r a e r e d m é n y e s e b b e n k e z ­de t t táp lá lkozn i , m i n t m a g u k a b e r k e n y e ágak.

A z erdei f a f a j o k f a j t á n be lül i vege ta t ív hibridáeiója s zé l e sen e l v a n t er j edve a t ermésze tben . A lúc, j e g e n y e , erde i f enyő , nyír , tölgy, a m u r i parafa , szil , fehérakác, b ü k k , g ledics ia és m á s f a f a j o k gyökérrendszere inek é s törzse inek összenövése ren­d e s e n n e m c s a k e f a f a j o k és f a á l l o m á n y a i k é leterejét fokozza , h a n e m növel i a ter­m e l é k e n y s é g ü k e t is. A L e n i n g r á d i terület V s z e v o l o g d a i e r d ő g a z d a s á g á n a k területén ta lá l tunk p é l d á k a t a z e r d e i f e n y ő n e k lúccal v a l ó t ermésze te s vege ta t ív hibridáció-j á r a is, a m e l y g y ö k é r r e n d s z e r e i k ös szenövése ú t ján (önoltás) m e n t v é g b e .

M i n é l s ű r ű b b b á r m e l y f a f a j ú j u l a t a é le tének első éve iben , a n n á l n a g y o b b a f a j é le tereje , a n n á l többször f o r d u l e lő a g y ö k é r r e n d s z e r e k és fö ldfelett i részek össze -

n ö v é s e (vegetat ív h ibr idác ió) , a n n á l több e l lentét h a l m o z ó d i k fel a biológiai e g y s é g e z e n k o m p l e x u m á b a n . E b b e n az e se tben a bio lógia i f iatal í tás po tenc iá l ja és a z erde i f a f a j o k és f a á l l o m á n y o k t e r m e l é k e n y s é g e m a g a s a b b , m i n t a z e g y e d ü l á l l ó fákná l .

A z erdei m a g g a z d á l k o d á s n é h á n y kérdésé t sz intén fe lü l ke l l v i z sgá ln i a z ú j néző ­p o n t b ó l a n n a k érdekében , h o g y o l y a n m a g o t k a p j u n k , a m e l y m a x i m á l i s é l e terőve l rende lkez ik . A b b a n az e se tben , a m i k o r n e m történik m e g az e g y e d ü l á l l ó f á k bőséges beporzása , az u tódok n e m l e s z n e k o lyan é le trevalók , m i n t a m a g t e r m e l ő á l l o m á n y o k , v a g y á l ta lában a f a á l l o m á n y o k utódai . A l e g k e v é s b b é é l e t reva ló u tódok ö n b e p o r z á s ú t j á n ke le tkeznek .

M i n d e n o k u n k m e g v a n fe l téte lezni , h o g y a kék lúc , v ö r ö s f e n y ő és m á s f a f a j o k e g y e d ü l á l l ó

egyede i n e m c s a k azért a d n a k kis c s í raképességű m a g o k a t , m e r t v i r á g z á s u k i d e j é n n e m k e d v e z ő e k a z időjárás i v i s z o n y o k , h a n e m azért is, m e r t i lyen esetben k é n y s z e r ű ö n b e p o r z á s történik , a m e l y g y e n g e m i n ő s é g ű m a g o t e r e d m é n y e z .

A z é le terő e g y i k e a z o n t é n y e z ő k n e k , a m e ­l y e k m e g h a t á r o z z á k az erde i f a f a j o k gyors n ö ­v e k e d é s é t és fej lődését , a b e t e g s é g e k k e l s z e m ­b e n i e l l ená l ló képességüket , a k e d v e z ő t l e n ter ­m é s z e t i v i s z o n y o k h o z v a l ó a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é ­güke t , é l e treva lóságukat , h o s s z ú é le tüket .

A reakciós w e i s z m a n n i z m u s , m e n d e l i z m u s -m o r g a n i z m u s , m a l t h u s i a n i z m u s k á r o s ha tás t g y a ­k o r o l t a k a szovjet e r d ő m ű v e l é s e l m é l e t é n e k és g y a k o r l a t á n a k fe j lődésére . A b u r z s o á tudósok á l ­ta l k i a g y a l t doktr ínák a z erde i f a f a j o k örökle tes t u l a j d o n s á g a i n a k v á l t o z h a t a t l a n s á g á r ó l , a z erdő tú lnépesedésérő l , a f a j o n be lü l i h a r c r ó l és k o n k u r -renc iá járó l e g y i d ő b e n a S z o v j e t u n i ó b a n is e lv i ta t ­h a t a t l a n igazságnak s z á m í t o t t a k .

T . D . L i s z e n k ó a k a d é m i k u s b izonyí tot ta b e e l s ő n e k m e g g y ő z ő e n a f a j o n b e l ü l az e g y e d e k kö lcsönös v i s z o n y á n a k j e l l egérő l szóló m a l t h u s i a -nus á l l í tások h ibás vol tát .

S o k , a t ermésze tben v é g z e t t m e g f i g y e l é s és k ísér le t igazolja , h o g y a z é lő szer­v e z e t e k fe j lődése és e l h e l y e z é s ü k a t érben m i n d i g társu lásukban , c s o p o r t o k b a n tör­tént és történik . Í g y pl. a t ermésze t tudós k i v á l ó a n tudja , h o g y a r o ­v a r o k pl. m é h e k , darazsak , h a n g y á k a kedvező t l en külső k ö r ü l m é n y e k e t és v e r s e n y ­társa ikat rendesen n e m e g y e d ü l á l l v a , h a n e m csoportokban, c s a l á d o k b a n g y ő z i k le.

A k ü l s ő környeze t k o m p l e x u m a , a m e l y m e g h a t á r o z z a a f a f a j o k é l e t b e n m a r a d á ­sát és t e r m e l é k e n y s é g é t , s z in tén m i n d i g m e g f e l e l ő e l eme i ál tal ( ta la j , v íz , t á p l á l ó ­anyagok , f ény , l evegő , m i k r o f l ó r a stb.) f é szkek , csoportok f o r m á j á b a n v a n képv i se lve .

A z erdei f a f a j o k és f a á l l o m á n y o k l e g n a g y o b b é l e t reva lósága és t e r m e l é k e n y s é g e abban a z ese tben fordu l e lő , a m i k o r a f a j (fajta) é l e te indiv iduál i s n ö v e k e d é s e és fe j lődése f o l y a m a t á b a n a c sopor tos f o r m á k (fészkes) t ö r v é n y e szerint m e g y v é g b e .

A csoportos, f é szkes r e n d s z e r e k e l m é l e t é n e k nézőpont jábó l t e k i n t v e n e m c s a k fel lehet venni , h a n e m gyakor la t i l ag m e g is lehet o ldani az erdei f a f a j o k n e me s í t é s é ­n e k legfontosabb kérdéseit , t e r m e l é k e n y e b b és é l e t r e v a l ó b b f a á l l o m á n y o k a t l ehet lé trehozni .

K í s é r l e t e k és m e g f i g y e l é s e k b izonyí t ják , h o g y b á r m e l y f a f a j „ b o k r o s " f o r m á ­b a n s ikeresebben assz imi lá l ja a z ú j környezet i v i szonyokat , m i n t e g y m a g á b a n , v a g y a z á l l o m á n y b a n egyenle tesen e lhe lyeze t t m a g e r e d e t ű f á k f o r m á j á b a n . A z e l ső eset ­b e n erő te l j e sebben fo ly ik a f a f a j o k f o r m a - és f a j k é p z ő d é s e is, m i n t a m á s o d i k eset­b e n , a m i n e k az e r d ő m ű v e l é s b e n igen n a g y a je lentősége .

A z e r d ő m ű v e l ő a m a g e r e d e t ű erdei f á k t ermésze te s v e g e t a t í v h i b r i d á c i ó j á n a k fe l té te le i t l é trehozva , egyút ta l .meggyors í t ja o l y a n f a f a j t a v á l t o z a t o k k é p z ő d é s é t , a m e l y e k m e g f e l e l n e k o r s z á g u n k erdőgazdá lkodása é s a város fás í tás s z á m á r a .

A z e r d ő m ű v e l é s területén n a g y m e n n v i s é g ű tapaszta lat g y ű l t össze az erde i f a f a j o k s ű r ű ve té sére és ültetésére. A t ö l g y te lepí tése f o l t o k b a n s ű r ű ültetéssel , V. D. Ogievszkij e l járása szerint , a tulai v á g á s o k b a n , az erde i f enyő és ny ír sűrű vetése i L e n i n g r á d k ö r n y é k é n és m á s he lyeken , egész sor köve tkez te t é s l evonására a d n a k a l k a l m a t . A köve tkező táb láza tban n é h á n y „ b o k r o s " á l l a p o t b a n ( k o r á b b a n

sűrű ve tésrő l é s ü l te tésről beszé l tek) és e g y m a g á b a n n ö v ő f a f a j n ö v e k e d é s é n e k é s f e j l ő d é s é n e k összehasonl í tó j e l l e m z é s e látható .

zárn

a h

ely

en

A z átmérők összege cm Magasság m

A

koro

na

m

éret

ei

m

*? *« u, O M

<a

4> rrj

P !» . bc

a S :0 >> «1 1

,3

m

ma­

gass

ágb

an

j

p & tc o

CB Pl O m :0 M A

k

oro

na

m

éret

ei

m

Szahalini barhát (bokros) . Szahalini barhát (egymagá­

ban növő)

50

50

6

1

80 ,5

35 ,5

151 ,1

29 ,2

18 ,5

15 ,6

16,8 17 ,5 x 13 ,0

9,8 X 8 ,5

A Leningrádi Kirov Akadémia parkja

Szibériai vörösfenyő

Szibériai vörösfenyő (egymagábannövő)

Erdeifenyő (bokros) Erdeifenyő (egymagában-

16 16

14

14

3 1

7

1

42 ,8 24 ,2

32 ,9

9,0

55,7 19 ,8

24 ,7

6,8

10 ,5 10 ,6

5,5

5,3

9,2 9,1

3,6

4,2

6,5 X 5,2 6,3 X 4 ,8

3.5 X 3 ,4

3.6 X 3 ,5

A Leningrádi Kirov Akadémia parkja

A Kirov Akadémia tanulmányi kísérleti gazdasága

Bibircses nyír (bokros) . . . Bibircses nyír (egymagában-

12

1 12

4

1

24 ,6

10 ,4

28 ,5

7,3

6,4

6,3

5,3

5,1

3,6 X 3 ,5

3,4 x 3 ,2

A sziveri erdőgazdaság Kobrini erdészete

A z idézett a d a t o k b ó l k ö v e t k e z i k , h o g y a „ b o k r o s á n " n ö v ő m a g e r e d e t ű erdei f á k n a g y o b b t e r m e l é k e n y s é g g e l t ű n n e k ki , m i n t a z e g y m a g u k b a n n ö v ö k . Í g y pl. az e g y ­m a g u k b a n n ö v ő f á k m e l l m a g a s s á g i á t m é r ő j e szembeá l l í tva a c s o p o r t o k b a n n ö v ő k é -ve l , a m e l y e k n é l a törzsek ö s s z e n ö v é s e a g y ö k f ő n é l m á r be fe jezés t nyert , azt láthat­j u k , h o g y a f a t ö m e g a m á s o d i k ese tben m i n d i g n a g y o b b .

A z e r d ő m ű v e l ő k jó l t u d j á k , h o g y a z e g y m a g u k b a n n ö v ő f á k á t m é r ő j e g y ö k f ő ­né l m i n d i g n a g y o b b , m i n t m e l l m a g a s s á g b a n (törzsük sudaras ) . E z z e l s z e m b e n a „ b o k r o s á n " n ö v ő törzsek fe lép í tése e l lentétes törvényszerűséget m u t a t : a g y ö k f ő n é l , a z ö s szenövésné l az együt tes á t m é r ő m i n d i g k isebb, m i n t a z összenőt t törzsek m e l l ­m a g a s s á g i á t m é r ő i n e k összege. Í g y pl. az 50 éves s z E h a l i n i b a r h á t á t m é r ő j e a g y ö k ­f ő b e n 80,5 c m , a m e l l m a g a s s á g i á t m é r ő k összege pedig 150,1 cm, v a g y i s t ö b b m i n t kétszeres .

Bio lóg ia i é r t e l e m b e n az erde i f a f a j e g y e g y e d é n e k kel l s zámí tan i azokat a fákat is, a m e l y e k e g y m á s t ó l j e l entős távo l ságra á l lnak ugyan , de gyökérrendszere ik össze­nőttek. A tula i v á g á s o k b a n a k o c s á n y o s t ö l g y V . D . O g i e v s z k i j e l járása szerint léte­s í tett sűrű vetése i á p o l ó v á g á s o k n é l k ü l 50 éves k o r u k b a n h a t a l m a s „ b o k r o k a t " k é ­peznek , a m e l y e k n a g y o b b t e r m e l é k e n y s é g g e l és é l e treva lóságga l tűnnek ki , m i n t a s z o m s z é d o s erdőrészleteikben e g y m a g u k b a n n ö v ő fák. A tulai v á g á s o k b a n a s ű r ű v e t é s e k b e n és ü l t e t é sekben a g y ö k e r e k n a g y t ö m e g ű összenövése köve tkez ik b e és b e k ö v e t k e z i k k i v á l t k é p p e n a g y ö k f ő n é l a törzsek összenövése is.

E t é n y e k é le t tani és e r d ő g a z d a s á g i j e l entősége igen nagy: a f á k g y ö k e r e i n e k és törzse inek ö s s z e n ö v é s e esetén n e m c s a k a terüle tegység fa termése f o k o z ó d i k , h a n e m fokozot t m é r t é k b e n biztosított a f a j f e n n m a r a d á s a is a v e r s e n y t á r s a k k a l v a l ó h a r c ­ban. E z a t ény i sméte l t en m e g c á f o l j a a m a l t h u s i á n u s o k n a k a f a j o n b e l ü l i harcró l és k o n k u r r e n c i á r ó l k igondo l t nézetét , a m e l y szer intük l e g v i l á g o s a b b a n é p p e n az erdő é l e t é b e n n y i l v á n u l m e g .

A s ű r ű ve tésné l és ü l te tésné l rendkívü l i m ó d o n fokozódik b á r m e l y f a f a j élet­e r e j é n e k potenc iá l ja . U k r a j n a erdős pusz tá in és délkelet i r é s z é n ( D o n b a s s z , P o l t a v a és D n y e p r o p e t r o v s z k v idéke ) a „ b o k r o s á n " n ö v ő rezgőnyár c s o p o r t o k m é g az erősen sz ikes t a l a j o k o n is t enyésznek , u g y a n e z e k e n a ta la jokon a z o n b a n a z e g y m a g u k ­b a n n ö v ő r e z g ő n y á r p é l d á n y o k röv id idő alatt e lha lnak. A r e z g ő n y á r csoportok m e g ­vá l toz ta tva és m e g j a v í t v a a környeze t i v i szonyokat , e lőseg í t ik a s z ikeseken a rezgő-n y á r a s o k n a k t ö l g y e s e k k é v a l ó á ta lakulását . U g y a n i l y e n szerepe t tö l tenek b e a nyír­csoportok N y u g p t - S z i b é r i á b a n és a S z o v j e t u n i ó m á s v i d é k e i n . A z i lyen csoportok bio­lógiai s tabi l i tása pé lda né lkü l ál ló .

C s a k m o s t t u d j u k m e g é r t e n i a c ser jék és az é lő t a l a j t a k a r ó m á s komponense i ­nek , a m e l y e k l é n y e g é b e n csoportos szerkeze tűek , l e n y ű g ö z ő é le treva lóságát . A b o k -rosodás képes sége b á r m e l y n ö v é n y természetes t u l a j d o n s á g a , a m e l y hosszú fe j lődés f o l v a m á n a k e d v e z ő t l e n t ermésze t i v i s z o n y o k k a l és a k o n k u r r e n s e k k e l — m á s f a j o k képv i se lő ive l — fo lytatot t h a r c b a n a laku l t ki. A m o h o k , z u z m ó k , füvek , fé lcserjék

<vörösá fonya , f eke teá fonya) és be tű szer int m i n d e n é lő lény , a m e l y a z e r d ő k í sérője — c s o p o r t o k (gócok, f észkek) f o r m á j á b a n fordul elő.

A z erdei f a f a j o k és f a á l l o m á n y o k b i o l ó g i á j á n a k f i g y e l m e s t a n u l m á n y o z á s a azt m u t a t j a , h o g y azok n ö v e k e d é s e és f e j l ődése sz intén a t e r m é s z e t ezen á l ta lános tör­v é n y e szerint fo ly ik le. É p p e n ezért szükséges a z erdőgazdaság i e l j á r á s o k a t e z e k ­n e k m e g f e l e l ő e n he lyesen a l k a l m a z n i . A z á p o l ó v á g á s o k a t ( e l egyszabá lyozó tisztítás, törzskiválasztó és n ö v e d é k f o k o z ó gyérí tés) , v a l a m i n t a z erdőte lep í tés t ú g y ke l l v é g r e ­haj tan i , h o g y m i r e a z erdő v á g á s k o r á t eléri , e g y h a - o n 4 0 0 — 5 0 0 te l jes ér t ékű cso­port legyen, a m e l y e k k ö z ü l m i n d e g y i k 2 — 5 , törzsekke l v a g y g y ö k e r e k k e l összenőtt fából áll. E z a z erde i f a f a j o k és f a á l l o m á n y o k t e r m e l é k e n y s é g e és é l e tere je (vitali­tása) növe l é sének e g y i k m ó d j a . N e m s z a b a d a z o n b a n e l fe l e j ten i az erdő t e r m e ­lékenysége n ö v e l é s é n e k m á s m ó d j a i t s em. A f á k földfelett i s zerve inek (törzs, k o r o n a ) é lete e l szak í thatat lanul ös sze függ a gyökérrendszer m ű k ö d é s é v e l . A z erdei f a f a j o k é le téhez — m i n t m á s n ö v é n y e k é h e z is — fény , hő, t á p l á l ó a n y a g o k és v í z szükséges . E t é n y e z ő k összessége a d j a a t e r m é s z e t b e n a f á k n ö v e k e d é s é h e z és fejlődésélhez szükséges fe l tételeket . E f e l t é t e l ek a s sz imi lá lá sának foka (határozza m e g az erdei f a f a j o k és f a á l l o m á n y o k t e r m e l é k e n y s é g é t .

A z é v i f a t ermés ( s zervesanyag m e n n y i s é g ) k é p z é s é h e z a ta la jbó l á t lagosan 1 0 — 1 5 - s z ö r k i sebb m e n n y i s é g ű t á p l á l ó a n y a g v o n ó d i k el, m i n t a m e n n y i a szántó , az ü l t e t v é n y v a g y a rét termésélhez szükséges . N é h á n y e l e m e t pedig 40—50-szer gazda­s á g o s a b b a n használ fe l a z erdő , m i n t a m e z ő g a z d a s á g i n ö v é n y e k .

A r r a a kérdésre , m i é r t h a s z n á l j a fel a ta laj táp lá lóanyaga i t az erdő gazdasá ­g o s a b b a n , m i n t a m e z ő g a z d a s á g i n ö v é n y e k , a fe le let n e m ismeretes . A z e r d ő m ű v e ­lési i r o d a l o m b a n azzal p r ó b á l j á k m e g m a g y a r á z n i e je lenséget , h o g y a l ehul ló l o m b é s a p r ó ágak, az á l l o m á n y o k ö n g y é r ü l é s é n é l e lhaló e g y e s törzsek t r á g y á z z á k a ta laj t , m a g y a r á z t á k t o v á b b á a t a l a j j a v í t ó f a f a j o k je len lé téve l stb.

E z természetesen c s a k r é s z b e n v a n így. A főok a b b a n v a n , h o g y a f a f a j o k gyökérrendszere i a t a l a j b a n sz intén g ó c o k b a n ,

m i n t s zervesanyag k o n c e n t r á l t te lepei , h e l y e z k e d n e k el. E z a m i k r o o r g a n i z m u s o k és az élő v i lág képv i se lő inek é l e t t e v é k e n y s é g e s z á m á r a a l e g k e d v e z ő b b v i s z o n y o k a t je lent i , megá l lap í to t ták u g y a n i s , h o g y a fa j keretén be lü l m i n é l m a g a s a b b a m i k r ó -o' -ganizmusok koncentrác ió ja , a n n á l m a g a s a b b a z o k biológiai akt iv i tása ( G . M . Bosjan).

J e l l e m z ő pé ldául , h o g y a szemcséze t t m ű t r á g y á k a l k a l m a z á s á n á l (T . D . L i s z e n k ó a k a d é m i k u s javas la ta ) a n i t rogén f e l h a l m o z á s a a t a l a j b a n 20-szor n a g y o b b , m i n t u g y a n o l y a n m e n n y i s é g ű p o r a l a k ú m ű t r á g y a a l k a l m a z á s á n á l .

E n n e k az e l j á r á s n a k rac ioná l i s vo l tá t igazolja a k e r t é s z e k n e k gyakor la ta , a k i k — m i n t i smeretes — az ü l te tésné l a g ö d r ö k b e k o n c e n t r á l t a n he lyez ik a t rágyát . M e g j e g v e z z ü k , h o g y a t e r m é s z e t b e n a természetes t r á g y á k — gyökerek , tuskók stb. f o r m á j á b a n — sz intén k o n c e n t r á l t a n fordu lnak elő. K é p z e l j ü k el pé ldáu l az erdei f á k g y ö k e r e i n e k és t u s k ó i n a k t ö m e g é t fe laprózott f o r m á b a n egyen le t e sen szé tosz tva az erdő ál tal e l fog la l t t erü le ten . A l i g e g y m i l l i m é t e r v a s t a g réteg l enne ez. A szervesanyag i lyen e losz lása m e l l e t t a ta la jban az erdei f á k n a k n e m v o l n a o lyan t erme lékenység i potenc iá l ja , m i n t a m i l y e n n e l a z o k je len leg rende lkeznek . K ö v e t ­kezésképpen a tör téne lmi f e j l ődés f o l y a m á n m a g a az erdő dolgozta ki a f a t e r m é s képzésére szükséges t á p l á l ó a n y a g f o g y a s z t á s n a k l e g h a t á s o s a b b és l e g g a z d a s á g o s a b b gócos m ó d j á t .

I smeretes például , h o g y a t a m a r i s k a gyökere i l eha to lnak 30 m m é l y s é g b e is és h o s s z u k m e g h a l a d j a így a fö ldfe let t i rész 10-szeresét is. A k o c s á n y o s t ö l g y gyökere i e l é r n e k 12—15 m h o s s z ú s á g o t is s tb . E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n l é tre jön a t a l a j n a k s a j á t s z e r ű mikróré tegeződése n e m c s a k a felső ta la jré tegekben , h a n e m je lentős m é l y ­s é g b e n is.

A gyökérrendszer gócos e lhe lyezkedése a t a l a j b a n növe l i a z o x i g é n behato lását , m e g v á l t o z t a t j a a ta la j h ő - és v í zgazdá lkodásá t ú g y , h o g y k e d v e z ő b b v i s z o n y o k j ö n ­n e k lé tre a m i k r o o r g a n i z m u s o k akt ív m ű k ö d é s e s z á m á r a . A m i k r o b á k v i szont át­d o l g o z z á k a ta la j organ ikus a n y a g á t és ezzel e lősegí t ik az erdei f á k j o b b fe j lődését . C s a k e n n é l a m e g v i l á g í t á s n á l lehet m e g é r t e n i az e r d ő k z ó n á j á b a n pl. a luc- , erde i ­f e n y ő , é s m á s f a f a j o k g y o r s a b b növekedésé t é s j o b b f e lú ju lásá t k o r h a d ó tuskók , o m l á s , f á k k ö z e l é b e n és a vágás terü le tek apró k i e m e l k e d ő helye in .

O . B . Lepesinszkája k i e m e l k e d ő fe l fedezése a s e j t e k f e j l ő d é s é n e k út ja iró l te l jes ö s s z h a n g b a n v a n a z itt k i fe j te t t t ényekke l és köve tkez te té sekke l . A z ő e l m é l e t é n e k m e g f e l e l ő e n n é m e l y m i k r o o r g a n i z m u s o k és m é g k i s e b b f ehér jeszerű l é n y e k k e d v e ­zőt len v i s z o n y o k m e l l e t t á tvá l tozhatnak az a n y a g kr is tá lyos f o r m á i v á . „ S z e r v e t l e n "

itestek f o r m á j á b a n m e g m a r a d h a t n a k a fö ldréteg k ü l ö n b ö z ő m é l y s é g e i b e n évezrede ­k e n át . A k ö r n y e z e t k e d v e z ő v i s z o n y a i m e l l e t t a z o n b a n e f e h é r j e t e s tek a z élőtest f o r m á j á t és b io lógia i t u l a j d o n s á g a i t v e s z i k fel.

A z e se tek t ö b b s é g é b e n é p p e n a z erdő hozza létre a t a l a j r é t e g e k k ü l ö n b ö z ő m é l y ­s é g e i b e n l é v ő m i k r o o r g a n i z m u s o k é s s e j tné lkü l i f e h é r j e tes tek a k t í v m ű k ö d é s e szá­m á r a a l e g k e d v e z ő b b környezete t . E z a m á s o d i k és l e g l é n y e g e s e b b forrása a f a ­f a j o k és f a á l l o m á n y o k t e r m e l é k e n y s é g e m a g a s potenc iá l jának .

F e l h a s z n á l v a ezeke t a z adatokat , m e g lelhet je lö ln i e g é s z sor igen fontos e r d ő ­g a z d a s á g i e l járást , a m e l y e k az e r d ő k neve l é se ú j , rac ioná l i sabb m ó d j a i n a k k i d o l g o ­zására s z o l g á l h a t n a k . A fe l e s l egesen b ő c s a p a d é k a z ó n á k b a n a t a l a j lég járhatóságá t n e m c s a k lecsapolássa l szükséges növe ln i , h a n e m a fő fa fa j t enyész té se s z á m á r a apró (500—600 d b h a - k é n t ) f o r m á j á b a n történő g ó c o k lé trehozása ú t j á n is.

A v á g á s t e r ü l e t e k e n v a g y ré t eken stb . b a r á z d á k s z á n t á s á v a l v é g z e t t ta la je lőké­sz í tés sz intén p é l d a k é p p e n szo lgá lha t a környezet i v i s z o n y o k m e g j a v í t á s á r a és az erde i f á k és á l l o m á n y o k t e r m e l é k e n y s é g é n e k növelésére . A l u c n a k , e r d e i f e n y ő n e k é s m á s f a f a j o k n a k i l y e n b a r á z d á k o n v é g z e t t s ű r ű vetéseit , ü l te tése i t a N o v g o r ó d i terület V ü b i t a i e rdésze tében 1 9 2 9 - b e n t a n u l m á n y o z t u k . A z e r e d m é n y g y ö n y ö r ű vol t . A z i lyen a g r o n ó m i a i e l járás biztos í t ja a ta la j l é g j á r h a t ó s á g á n a k növekedésé t , fokozza a s z e r v e s a n y a g k o n c e n t r á c i ó j á t a szántot t ré tegekben, akt iv i zá l ja a m i k r o o r g a n i z ­m u s o k é l e t t evékenységé t . A z a g r o t e c h n i k a i m u n k á l a t o k összességét a f a f a j o k kor ­f o k o z a t a i n a k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l ke l l végrehaj tan i . M i n é l k e d v e z ő b b környezet i v i s z o n y o k a t h o z u n k lé tre a f a j o k é l e t é n e k e l ső éve iben, anná l g y o r s a b b a n é r i k e l a f á k a v á g á s k o r t .

M i l y e n köve tkez te t é seke t l ehe t t ehát l evonn i a z e r d ő g a z d a s á g g y a k o r l a t a , v a l a ­m i n t a z agrobio lóg ia i t u d o m á n y á l ta l összegyűj töt t és a m i e s u r i n i agrobiológia s z e m s z ö g é b ő l á l ta lános í tot t s o k f é l e a n y a g t a n u l m á n y o z á s a u t á n ?

A t e r m é s z e t b e n v é g z e t t m e g f i g y e l é s e k és a kísérlet i a d a t o k igazo l ják , h o g y a kics írázott m a k k o k őszi ve tése i n a g y o b b é treva lóságga l t ű n n e k ki , m i n t u g y a n a z o n , d e k ö n n y e d é n fe lszárí tot t m a k k o k n a k tavasz i vetései . A z e r d ő k z ó n á j á b a n és a z erdős p u s z t á k o n ez t a kérdés t e l d ö n t ö t t n e k tekinthet jük. S z ü k s é g e s k í sér l e t ekke l s a g y a k o r l a t b a n is m e g v i z s g á l n i m á s f a f a j t á k kicsírázott m a g v a i őszi v e t é s é n e k cé l szerűségé t is.

A m e z ő g a z d a s á g b a n m á r régen a l k a l m a z z á k az önbeporzó m e z ő g a z d a s á g i n ö v é ­n y e k f a j o n b e l ü l i genera t ív h ibr idác ióját . A z o n b a n n e m tudni, m i é r t n e m tesz ik ezt a z e r d ő g a z d a s á g b a n v e g e t a t í v h ibr idác ió f o r m á j á b a n a n n a k e l l enére , h o g y i lyen m ó d s z e r itt a z erde i f a f a j o k és á l l o m á n y o k t e r m e l é k e n y s é g e és v i ta l i tása n ö v e l é s é ­n e k fontos m ó d j á v á vá lha t .

A f á k g y ö k é r r e n d s z e r e i n e k é s törzse inek ( g y ö k f ő b e n történő) ös szenövése ( fa jon­belül i v e g e t a t í v h ibr idác ió ) növe l i a z e g y e d e k biológiai é le treva lóságát és fokozza a f a á l l o m á n y o k t e r m e l é k e n y s é g é t . A t o v á b b i a k b a n n e m c s a k a törzsfa menny i ségé t , d e m ű s z a k i tu la jdonsága i t is t ek inte tbe v é v e , szükséges lesz megál lap í tan i , h o g y a g y ö k f ő b e n összenőt t törzsek m i l y e n s z á m a a l egcé l raveze tőbb gyakorlat i lag . A fent i t á b l á z a t adata i szer int a g y ö k f ő b e n összenőt t bibircses nyír törzs m e l l m a g a s s á g i á t m é r ő j é n e k összege 12 éves k o r b a n 28,5 c m . A z e g y m a g á b a n növő ny ír m e l l m a g a s ­sági á t m é r ő j e v i szont n e m t ö b b m i n t 7,3 cm,

2 — 8 t ö r z s n e k a g y ö k f ő b e n történő ö s s z e n ö v é s e esetén 2—5-ször n a g y o b b f a t ö m e g szokott lenni , m i n t a z e g y m a g u k b a n n ö v ő f á k n á l .

A z erdei f a f a j o k és á l l o m á n y o k t e r m e l é k e n y s é g e növe lésének i lyen l é n y e g e s for ­rása , n e m tudn i m i é r t , a m ú l t b a n n e m v o n t a m a g á r a a z e r d ő m ű v e l ő k f igye lmét . R e n d e s e n o l y a n m u n k á l a t o k a t h a j t o t t a k v é g r e , a m e l y e k , .bokros" t ö r z s e k k i e g y e -lését c é lozzák a k k o r , a m i k o r e l lentétes cé lk i tűzésű m u n k á l a t o k a t v o l n a szükséges v é g r e h a j t a n i .

A t r á g y á n a k a t a l a j b a k o n c e n t r á l t m ó d o n v a l ó j u t t a t á s á n a k gondo la ta különös f i g y e l m e t é r d e m e l . A v á g á s t e r ü l e t e k e n a l o m , tőzeg és k o r h a d ó á g a k f o r m á j á b a n m i n d i g n a g y m e n n y i s é g ű s z e r v e s a n y a g ta lá lható . T á j é k o z t a t á s k é p p e n a z ü z e m i kísér­l e t ek k ö v e t k e z ő s é m á j á t a d j u k :

a) v e t é s e k és ü l te tések t r á g y á z á s né lkül (kontrol l ) ; b) a s z e r v e s m a r a d v á n y o k n a k a fe lsz ínen e g y e n l e t e s szétszórása ú t ján

(1 m 2 - r e 4 — 6 k g - o t s z á m í t v a ) történő t rágyázássa l , 100—200-szoros i smét­lésse l ;

c) u g y a n a z t a s z e r v e s a n y a g m e n n y i s é g e t ( k ü l ö n ö s e n h o m o k t a l a j o k o n , m é l y ta la jv ízsz in t me l l e t t ) 3 0 — 6 0 c m m é l y e n gócok f o r m á j á b a n a l k a l m a z v a .

A k í sér l e t ek beá l l í tásáná l , k ü l ö n ö s e n aszá lyos é g h a j l a t i z ó n á k b a n , a h o l a n ö ­v é n y e k é l e t é n e k főfe l té te le a téli c s a p a d é k v í z n e k a ta la jban 5 0 — 8 0 c m m é l y e n tör-

t énő ös szegyűj té se és nyár ide jén m a x i m á l i s m e g ő r z é s e , t raktorra l vonta to t t r igo l -e k é v e l ősszel 5 0 — 6 0 c m m é l y b a r á z d á k a t kel l vonni . E z e k t é l en m e g t e l n e k h ó v a l és b iz tos í t ják a nedvesség f e l h a l m o z ó d á s á t a ta la jban a nyár i időszakra. K o r a tavassza l a z á r k o k a t b e kel l t emetn i ú g y , h o g y 5—6 c m - r e l m é l y e b b e n m a r a d j a n a k a z á r o k ­p a r t n á l . E z u t á n a főtfaj m a g v a i n a k ve tésé t v a g y c s e m e t é i n e k ültetését 5 v a g y 3 t á n y é r o s fészekben kel l v é g r e h a j t a n i . N y á r o n 5-ször, 6-szor k a p á l n i ke l l . E z e k a m u n k á l a t o k biztos í t ják a t a l a j b a n a m i k r o o r g a n i z m u s o k és f e h é r j e t e s t e k se j tné lkü l i f o r m á i n a k akt ív é l e t tevékenységét . Ü z e m i kísér letek tá jékozta tó j e l l egű var iánsa i :

a) ve tés és ül tetés e lőzetes ta laje lőkész í tés né lkü l (kontro l l ) ; b) ve tés és ü l te tés 2 5 — 3 0 c m - r e történő őszi és tavasz i ta la je lőkész í tés

m e l l e t t ; c) tavasz i ve tés és ü l te tés ősszel 5 0 — 6 0 c m m é l y , r igo lekéve l húzot t á r k o k ­

k a l történő ta la je lőkész í tés mel le t t . Fontos e z e k n é l a v a r i á n s o k n á l a z e g y e s t r á g y a f a j t á k k ipróbá lása . A Sztá l in ­

grádi terüle ten f a - é s c s e r j e f a j o k n a k a m m ó n i u m s z u l f á t t a l tör ténő 2—3-szor i f e j ­t rágyázása (ha-ként 60 k g - o t s z á m í t v a ) j ó e r e d m é n y e k e t ad . F i g y e l m e t é r d e m e l a h u m i n s a v a k n a k kis d ó z i s o k b a n v a l ó a l k a l m a z á s a is. A L e n i n g r á d i területen tö lgy v e t é s e k n é l és ü l te tésekné l ez j ó e r e d m é n n y e l járt . B á r m i l y e n t r á g y a f a j a l k a l ­m a z á s á n á l b e kel l tartani a z o k g ó c o s e lhe lyezését a t a l a j b a n .

A z erde i f a f a j o k természe tes vege ta t ív keresz tezésére szo lgá ló ü z e m i k ísér le tek

var iánsa i : a) e g y tányérba e g y m a g á b a n e g y f a f a j , pl. erde i fenyő , tö lgy , juhar , nyír ,

szil stb. o lyan m a g v a i n a k ve té se v a g y o l y a n c s e m e t é i n e k ültetése , a m e ­lyeket azonos t e r m ő h e l y e n tenyésző a n y a f á k r ó l ( m a g f á k r ó l ) n y e r t e k ;

b) u g y a n o l y a n ve tés v a g y ül tetés , de k o m b i n á l v a f e l e s a r á n y b a n m i n d e n f a j keretén be lü l a z adott fö ldrajz i tá j é l e sen k ü l ö n b ö z ő t e r m ő h e l y e i n t enyésző anyafákró l v a g y á l l o m á n y o k r ó l nyer t erdősítés i a n y a g o t ;

c) sűrű ve tés v a g y ü l te tés e g y f a j o l y a n a n y a f á i r ó l v a g y f a á l l o m á n y a i r ó l s z á r m a z ó erdősítési a n y a g k o m b i n á l á s a mel le t t , a m e l y a n y a f á k , i l letőleg á l l o m á n y o k a t e r m ő h e l y i v i s z o n y o k a t t ek in tve fö ldrajz i lag távo l e sők;

d) u g y a n a z a z a g r o n ó m i a i e l járás , d e k o m b i n á l v a k ü l ö n b ö z ő f a j o k é s v á l ­tozatok o l y a n h e l y i v a g y fö ldrajz i lag távol i s z á r m a z á s ú a n y a f á k erdősítés i anyagát , a m e l y f a j ó k n a k és v á l t o z a t o k n a k n o r m á l i s n ö v e k e d é s e a z adott tá jon n e m kétséges .

A k é s ő b b i é k b e n m i n d e n t á n y é r b a n ( fészekben) v issza ke l l h a g y n i azokat a z e g y e d e k e t ( fa jokat ) , a m e l y e k a l e g g y o r s a b b a n n ő n e k é s a m e l y e k n e k törzsei a g y ö k ­főné l köze l á l l a n a k e g y m á s h o z . E z biztos í t ja a g y ö k e r e k és törzsek összenövését , v a g y i s a f a f a j o k v e g e t a t í v h i b r i d j e i n e k n a g y t ö m e g e k b e n v a l ó képződését .

A l k o t ó m ó d o n rea l i zá lva a z ú j e s z m é k e t és e l járásokat , gyakor la t i t e v é k e n y ­s é g ü k b e n a s zov je t e r d ő m ű v e l ő k o l y a n e r e d m é n y e k e t é r n e k el , a m e l y e k l ehe tővé tesz ik m é g r ö v i d e b b idő a la t t te ljesíteni a természet á ta lak í tá sának n a g y s z e r ű sztálini tervét a m i h a z á n k b a n .

Dél-Mátrai erdőművelési tapasztalatok B E R N Á T H K Á L M Á N

a mátrafüredi erdőgazdaság főmérnöke

A Mátra déli lejtője egyrészt mint fatermelésre hivatott terület, más­részt mint jelentős mezőgazdasági területek klímáját befolyásoló alföldi peremhegység nehéz erdőművelési adottságainál fogva különös figyelmet érdemel. Földrajzi helyzete folytán első kézből kapja az Alföld felől jövő szikkasztó, meleg légáramlásokat és szeleket. A meleg oldalakon virágzó szőlőskertek körül külterjesen kezelt legelők a múltban erőteljesen hátra­szorították az erdőhatárt és az erdőterület mértéktelen legeltetése, a foko­zott gally- és alomszedés rendkívül károsan befolyásolta a talaj termőké­pességét. Pedig annak, hogy ezek a területek kettős rendeltetésüknek meg­felelhessenek, első követelménye, hogy a talaj termőereje fennmaradjon. °őt fokozódjék. Ezt kizárólag a rajta álló faállomány biztosíthatja.