az etika szakirány - nyíregyházi főiskola · william james: pragmatizmus. in: pragmatizmus. a...

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KAR FILOZÓFIA TANSZÉK

Az etika szakirány (tantervi háló, kurzusleírások, szakirodalom)

Programfelelős: A program összeállítá- sában közreműködött: Dr. Kiss Lajos András kandidátus, Dr. Jakab András tanszékvezető főiskolai tanár főiskolai docens

Nyíregyháza, 2000. november 22.

2

A képzés pedagógiai célrendszere

A rendszerváltást követő évek parancsoló szükségletként írták elő a modern de-

mokrácia keretei között működő társadalom értékrendjének elméleti igényű köz-

vetítését mind a köz-, mind pedig a felsőoktatásban. Ez a szükséglet magyarázha-

tó a társadalom morális elbizonytalanodásával, a pluralisztikus demokráciákban

jelenlévő különféle, sokszor egymással nehezen összeegyeztethető értékrendek

közötti eligazodás objektív nehézségeivel. Ezzel párhuzamosan a tömegmédiák

által, hol sugalmazott, hol direkt módon közvetített virtuális „valóság” irreális

életmód mintái elsősorban az új nemzedékekben téves és összezavart értékrendet

alakítanak ki. A valóság kemény tényeivel szembesülve nem ritkán komoly konf-

liktus forrásává válik, ill. önsorsrontó életmódot involvál az említett bizonytalan-

ság. A csaknem fél évszázados egyoldalú és erősen szelektív materialista érték-

rend nem engedte szóhoz jutni azokat a keresztény humanista értékeket, amelyek

a több mint 2000 éves európai kultúra szerves elidegeníthetetlen részeit alkotják,

s amelyek reményünk szerint a további fejlődés fundamentumát képezik.

Mindezen okok sürgetővé teszik mind a közoktatásban, mind pedig a fel-

sőoktatásban az etikai, erkölcsfilozófiai oktatás és képzés intézményes megte-

remtését. Az általános iskola kínálta tantervi lehetőségek már jelenleg is biztosít-

ják a 7. osztályban az erkölcstan c. tantárgy oktatását.

Éppen ezért az általunk kidolgozott nappali kiegészítő képzés programja

azt célozza, hogy ezen szükségletek kielégítésére szakmailag felkészült pedagó-

gusokat képezzen addig is, amíg létre nem jönnek egy erkölcstan-tanár szak indí-

tásának tárgyi, személyi és jogszabályi feltételei.

3

A képzés célcsoportja A képzésben valamennyi tanár és tanító szakos hallgató részt vehet. Külön is fel-

hívjuk a figyelmét a szociálpedagógia (bármely szakkal) szakos hallgatóknak,

mivel a szociálpedagógus képzés tantervi hálójával realizálható belső koncentrá-

ció (pl. féléves etika tárgy) kedvezőbb feltételeket teremt a kurzus sikeres elvég-

zésére.

A kiegészítő képzés felvételét hasonló megfontolásból javasoljuk a műve-

lődésszervező és a kommunikáció szakos tanári szakhoz, de nem akarjuk kizárni

a természettudományi és más humán szakos hallgatókat sem. A tanító szakon

belül elsősorban a tanító - ember és társadalom műveltségi terület hallgatói szá-

mára nyújtana többlet ismereteket szoros összefüggésben a műveltségi területük-

kel, mivel a képzéssel megszerezhető tanúsítvány az általános iskolai munkájuk-

ban bővülő lehetőséget biztosítana.

A kurzus egészen speciális lehetőséget kínál a hittanár képzéshez kapcso-

lódóan, hiszen egy felekezetileg elkötelezett hitoktató képzéshez a keresztény

humanista erkölcstan egy világi interpretációját kapcsolja, s ezáltal majdani mun-

kalehetőségüket kiszélesíti.

Ugyanakkor lehetővé kívánjuk tenni a kurzus elvégzését a főiskola bár-

mely hallgatójának, akik valamilyen értelemben emberek szélesebb csoportjával

közvetlen foglakoznak, és a szükséges pedagógiai tanári blokkot is teljesítik.

4

Etika képési szakirány tanegységlistája és tantervi hálója Tanegység Tantárgy Számonkérés A meghirdetés gyakorisága Kredit ért.

(tantárgynév) kódja (teljesítés) (félév) 1 2 3 4 5 6 7 8

"B" típusú tárgyak 1. Etikatörténet EE 2001

EE 2002 gyj; koll. 1+1 1+1 4 kr.

2. Vallás- és erkölcsfenomenológia EE 2003 koll. 0+2 2 kr. 3. A keresztény etika alapjai EE 2004 gyj. 1+1 2 kr. 4. A protestáns etika alapkérdései EE 2005 gyj. 1+0 1 kr. 5. Pedagógiai etika EE 2006 koll. 0+1 1 kr. 6. Ökológiai etika EE 2007 gyj. 1+0 1 kr. 7. Gazdasági etika EE 2008 gyj. 0+1 1 kr. 8. Az információs társadalom gyj. 0+1 1 kr. etikai dilemmái EE 2009 9. Gyermekfilozófia - koll. 1+1 2 kr. etikaoktatás módszertana EE 2010 "C" típusú tárgyak 0+1 Határszituációk etikai kérdései EE 3001 gyj. 1 kr. A diskurzusetika dilemmái EE 3002 gyj. Média, reklám etikai kérdései EE 3004 gyj. A multikulturalitás és az inter- EE 3005 etnikus kapcsolatok etikája gyj. 10. Szigorlat (1.-5. és 9. tárgyak) szigorlat X 3 kr. 11. Évfolyamdolgozat X 3 kr. Össz. óraszám: 240 óra 22 kr.

5

A tantervi modulok kurzusleírása és tematikus programja 1. Etikatörténet és etikai rendszerek (alapkurzus) Kurzusfelelős: Dr. Nyizsnyánszi Ferenc és Kukla Krisztián Az etika c. tárgy tartalmi feldolgozását két egységben fogjuk elvégezni. A kurzusleírást tehát a következő tagolásban ismertetjük: I. Az ember mint társadalmi lény, az ember különössége, az emberi létezés ant-

ropológiai és pszichológiai alapkérdései. A legfontosabb témák: Mi az em-ber?, Mi a személy?, Különbségtétel a “valami” és a “valaki” között, A jó emberről alkotott eszmék alakváltozásai.

II. Az erkölcsi alapfogalmak, az erények és az erkölcsi értékek problémái. A rossz eredete a világban, az etikai rendszerek tipológiája. Az etika történeté-nek főbb csomópontjai az európai gondolkodásban. A nagy keleti vallások emberfelfogásai és az erkölccsel kapcsolatos nézetei.

Kurzusleírás és tematika I. rész: Az ember természete 1. Az emberi természet különössége: antropológiai, pszichológiai és szociológiai kérdések. 1.1. A görögség emberképe, Platón társadalmi és pszichológiai nézetei: az ideálpolisz és a lélek hármas természete. Arisztotelész antropológiai nézetei. A sztoikusok az emberről. A buddhizmus és a hinduizmus emberképe. Irodalom: Platón: Az állam (részletek) 434C-488E, Phaidros c. dialógusból 246A-247. Arisztotelész: A lélek In.: A lélekfilozófiai írások (Európa K., Bp. 1988.) 1-159.o. 1.2. A középkor és a reneszánsz ember felfogása Irodalom: Küroszi Theodorétosz: Az úr emberré válásáról In.: Az Isteni és az emberi ter-mészetről – Görög egyházatyák (Atlantisz, Bp. 1994.) II. kötet 137-179.o. Pico della Mirandola: Az emberi méltóságról In.: Reneszánsz etikai antológia (Gondolat, Bp. 1984.) 212-245.o. 1.3. Antropológiai felfogások az újkortól napjainkig. Az eltűnt szubjektum nyo-mában Irodalom: Joseph H. Butler: Az emberi természetről, avagy az ember, mint erkölcsileg cse-lekvő alany In.: Brit moralisták a XVIII. században (Gondolat, Bp. 1977.) 251-

6

325.o. Kant: A vallás a puszta ész határain belül (Gondolat, Bp. 1980.) 129-220.o. 1.4. Antropológia a XX. században. Scheler, Gehlen és Plessner (tanári előadás, kötelező irodalom nincs) Ajánlott irodalom: Max Scheler: Az ember helye a kozmoszban (Osiris–Gond, Bp. 1996.) Charles Taylor: Humanizmus és modern identitás In.: A modern tudományok emberképe (Gondolat, Bp. 1988.) 150-216.o. Gernot Böhme: Humanitás és szembeszegülés In.: D. Kamper: Antropológia az ember halála után (Jószöveg, Bp. 1998.) II. rész: Erénytanok és etikai rendszerek 2.1. A négy alaperény történeti alakváltozásai a görögségtől napjainkig: a) bölcsesség b) mértékletesség c) bátorság d) igazságosság In.: André Comte-Sponville: Kis könyv a nagy erényekről (Osiris, Bp. 1998.) 42-109.o. 2.2. Egy korhoz kötött erény: Az alázat In.: Comte-Sponville: uo. 173-183.o. 2.3. Egy korokon át nyúló erény: Az irgalmasság In.: Comte-Sponville: uo. 142-162.o. 2.4. Egy évezredes etikai probléma: honnan ered a bűn?

Irodalom: Plótinos: Mi a rossz és honnan ered? In.: Az Egyről, a szellemről és a lélekről. Válogatott írások (Európa, Bp. 1986.) 19-41.o. Szent Ágoston: A szabad akaratról In.: A boldog életről, a szabad akaratról. (Európa, Bp. 1989.) 55-102.o. Ajánlott irodalom: Paul Ricoeur: Az “eredendő bűn” jelentőségéről és A rossz: kihívás a filozófia és a teológia számára c. tanulmányok In.: Válogatott irodalomelméleti tanul-mányok (Osiris, Bp. 1999.) 73-116.o. vagy Magyar Filozófiai Szemle, 1997. 5/6.sz. 851-871.o. 2.5. Az erkölcsi tudás természete: etikai alapfogalmak, normák, értékek válto-zó definíciói a történelem során Irodalom: H. G. Gadamer: Arisztotelész hermeneutikai aktualitása In.: Igazság és mód-szer (Gondolat, Bp. 1984.) 221-229.o. 2.6. Az etikai rendszerek tipológiája és az európai erkölcs főbb csomópontjai

7

Teleológikus, deontológikus, intencionális etikák; szubjektivisztikus és objeti-visztikus etika, naturalisztikus etikák, utilitarista erényfelfogások, emotivitista és intuicionalista elméletek, az erkölcsi érzelmek elmélete, az erkölcs mint természeti törvény, egzisztencialista típusú etikák. A diskurzusetika problé-mái. Irodalom: G. E. Moore: Principia Ethica In: Tények és értékek – A modern angolszász etika irodalmából. Gondolat, 1981. W. K. Frankena: A naturalista hiba. In.: Uo. Alasdair Macintyre: Az erény nyomában. Osiris, Bp. 1999. II., III. fejezet John Rawls: Az igazságosság elmélete. Osiris, Bp. 1997. I., II. fejezet William James: Pragmatizmus. In: Pragmatizmus. A pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből. Gondolat, Bp. 1981.

2. Vallás- és erkölcsfenomenológia (Kurzusleírás és tematika) Kurzusfelelős: Dr. Jakab András főiskolai docens A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a vallástudomány és az etika egy sajátos interdiszciplináris területébe. A vallási rendszerek etikai tartalmát vizs-gálva a vallásfenomenológia eszközeivel igyekszik feltárni a vallás és az erkölcs keletkezésének, történeti formáinak belső összefüggéseit, bemutatni legalapve-tőbb sajátosságait. Így kitér röviden az első törvénykódexek, a nagy keleti vallá-sok és a monoteista vallási rendszerek etikai tartalmának ismertetésére. Hangsú-lyozottan foglalkozik a kurzus a nyugati zsidó-keresztény hagyomány etikai üze-netének történeti formáival és néhány mai dilemmájával is, kiemelve a keresz-tény erkölcstudomány “paradigmaváltásának” egy lehetőségét. Tematika 1. A vallás fenomenológiai megközelítése. A szent és a profán distinkciója, a

szent idő, a szent tárgyak, a szent cselekedetek, a szent személyek és a szent könyvek – Mircea Eliade értelmezésében. Irodalom: M. Eliade: A Szent és a profán. A vallási lényegről. Európa, Bp. 1987. 5-60.o. R. Otto: A Szent. Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racio-nálishoz. Osiris, Bp. 1997. 15-43.o. Horváth Pál: Vallásismeret. Calibra, Bp. 1996. 9-35.o.

2. Az erkölcs kialakulására vonatkozó elméletek: a régészet, a vallásetnológia, a

vallástörténet eredményei. Szabályozott együttélés a felső paleolitikum va-dásztársadalmaiban. A földművelés és a fejlett törzsiség: normativitás és nor-masértés.

8

Irodalom: M. Eliade: A vallási hiedelmek és eszmék története. I. kt. Osiris - Századvég, Bp. 1994. 11-32.o. C. Renfrew – P. Bahn: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris, Bp. 1999. /A „másik világ” szimbólumai: a vallás régészete/ 388-393.o. Huszár Tibor: Erkölcs és társadalom. Kossuth, Bp. 1983. 38-78.o.

3. Az erkölcsi szabályozás a korai osztálytársadalmakban. Az ókori Mezopotá-mia: a Hammurabi-kódex. Irodalom: Ókori keleti történeti chrestomatia. (szerk.: Harmatta János), Nemzeti Tan-könyvkiadó, Bp. 1993. 4. Kiadás, 124-150.o. M. Eliade: I.m.: III. fejezet 55-75.o. Huszár Tibor: i.m. 79-95.o. Horváth Pál: i.m. 37-38.o.

4. India vallásainak erköcsi üzenete: a hinduizmus és a buddhizmus. Irodalom: Puskás Ildikó: Lélek a körforgásban. A hinduizmus születése. Balassi, Bp. 2000. 250-285.o. Buddha beszédei. Válogatta, fordította, jegyzetek és utószó: Vekerdi József. Helikon, Bp. 1989. Horváth Pál: i.m. 42-56.o. Huszár Tibor: i.m. 130-144.o. H. von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat, Bp. 1975. (azóta több kiadás)

5. A kínai univerzizmus, konfucianizmus és a taoizmus vallási–etikai–filozófiai tanítása. Irodalom: M. Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története II. kt. 7-37.o. L. Sz. Vasziliev: Kultuszok, vallások és hagyományok a régi Kínában. Gon-dolat, Bp. 1977. Horváth Pál: i.m. 56-60.o. H. von Glasenapp: i.m.

6. Az iszlám vallási – etikai tanítása. A Korán és a Szunna. Irodalom: Korán (ford. Simon Róbert) Helikon, Bp. 1987. M. Eliade: A vallási hiedelmek és eszmék története III. kt. 57-75.o., 99-130.o. Horváth Pál: i.m. 71-81.o. H. Küng: Az iszlám… H. von Glasenapp: i.m.

7. Az Ószövetség valláserkölcsi tartalma. A Tóra. Irodalom:

9

Biblia (bármely katolikus és protestáns kiadás) F. Joannes: A zsidó vallás. Gondolat, Bp. 1990. Huszár Tibor: i.m. 95-116.o. Horváth Pál: i.m. 62-71.o. Hahn István: A mózesi törvények, In: Világosság XVIII. évf. 1977. 682-691.o. M. Eliade: A vallási hiedelmek és eszmék története I. kt. 144-164.o., 291-309.o., II. kt. 197-219.o., A bizonyosság két táblája: beszélgetések a tízparancsolatról (szerk.: Gábor György) Tudomány Kiadó – Magyar Rádió, Bp. 1995.

8. A keresztény etika alapjai. A szentírás erkölcsi tartalma. A dekalógus. Az

újszövetségi iratok: a Hegyi beszéd etikája. A katolikus morálteológia. Pro-testáns “szociáletika” (példák). Irodalom: Biblia (bármelyik katolikus és protestáns kiadás) Horváth Pál: i.m. 83-91.o. J. M. Lochman: A szabadság útjelzői: etikai vázlatok a tízparancsolathoz. Kálvin, Bp. 1993. F. Böckle: A morálteológia alapfogalmai, Bécs OMC 1975. Kocsis Elemér: Keresztyén etika, Debrecen 1986. Bolyki János: Újszövetségi etika. Kálvin Kiadó, Bp. 1998.

9. A keresztény etikai gondolkodás néhány mai dilemmája “Egy világethosz

szükségessége” A moderntől a posztmodernig. Minek az etika? Miért ne le-hetne erkölcs vallás nélkül? A világvallások és a világethosz. Irodalom: H. Küng: A világvallások etikája. Egyházfórum, Bp. 1994.

3. A keresztényetika alapjai a) Az etika antropológiai alapjai Kurzusfelelős: Dr. Janka Ferenc PhD, teológus Kurzusleírás és tematika

1. Az ember mint a tudomány tárgya: Animális létezés és szellem. 2. Történetiség 3. Társadalmiság: A nemek és a család. A társadalom és az állam. Az emberi-

ség 4. Test és lélek: entelecheia és transzcendentalitás. A szellem mint lélek

10

5. Az ember örök sorsának kérdése és ennek etikai jelentősége 6. Az akarat szabadsága 7. A lelkiismeret 8. A norma kérdése 9. Az értelem kédése 10.Társadalometika és jog

ANZENBACHER, A.: Bevetés a Filozófiába, Herder, Bp. 1993. HELLER Á.: Általános etika. Cserépfalvi, Bp. 1994. NYíRI T.: Alapvető etika, Bp. 1988. PANNENBERG, W.: Mi az ember? Egyházfórum, Budapest – Luzern, 1991. TURAY A. – BOLBERITZ P. – NYíRI T.: Bevezetés az etikába, SZIT, Bp. 1981. HEIMBACH-STEINES, M. – LEINKAMP, A. WIEMEYER, J.(Hrsg).: Brennpunkt Sozialethik. Theorien, Aufgaban, Methoden. Herder, Freiburg, Basel, Wien, 1995. BERNARD, CH. A.(a. cura di): L’antropologia di maestri spirituali. Edizioni Paoline, Milano 1991. b) A keresztény etika főbb témái Kurzusfelelős: Dr. Soltész János PhD, teológus Kurzusleírás és tematika

1. A keresztény istenképiség 2. Szabadság, krisztusi szabadság, bűn 3. Az erkölcsiség objektív és szubjektív normái 4. A hit erénye 5. A remény erénye 6. A szeretet erénye 7. A vallásosság erénye 8. Az önvédelem értelmezése 9. A magzati élettel kapcsolatos felelősség 10. Az eutanázia problémája

Irodalom: Häring, B., Das Gesetz Christi, München 1967.

Frei in Christus, Freiburg 1989. Boda, L., A keresztény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993.

Isten országa közöttünk, Bp. 1992. Adjátok meg Istennek, ami az Istené, Bp. 1993. Emberré lenni, vagy birtokolni? Bp. 1994.

Király, E., A keresztény élethivatás, Bp. 1982.

11

Berán, F., A keresztény erkölcs alapjai, Bp. 1999. Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1993. Weber, H., Allgemeine Moraltheologie, Graz 1991. Vidal, M., Morale fondamentale, Assisi 1993. 4. Pedagógiai etika Kurzusfelelős: Bérczesné dr. Takács Júlia főiskolai docens Kurzusleírás és tematika A felgyorsult társadalmi változások, a globalizáció, a tömegkommunikáció radi-kális átalakulása szükségessé teszi a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok elméleti és gyakorlati felkészültségének hozzáigazítását a nevelés, a morális kommunikáció megváltozott célrendszeréhez. A kurzus célja, hogy ehhez a tájékozódáshoz nyújtson segítséget, kibontva a ne-velésetika néhány kiemelt elméleti témakörét (természet és erkölcsösség, ész és haszon, a pluralizmus, mint pedagógiai paradoxon, a nevelés, mint egyezkedés). Szólni kíván továbbá a pedagógus etika néhány fontos gyakorlati kérdéséről is (a pedagógus, mint erkölcsnevelő, a pedagógus személyisége, a szabadság és “be-avatkozás”). A humán tudományok etikai kódexének és a pedagógusok etikai kódexének a kérdései zárják a feldolgozandó témák körét. 1. A pedagógiai etika kérdésfeltevésének természete: problémák és perspektí-

vák. A pedagógus etika: a hivatásos nevelőtevékenység etikája és elhatárolása a kapcsolódó diszciplínáktól (az erkölcstörténet, az erkölcsszociológia, az er-kölcspszichológia, nevelésfilozófia). Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika. Problémák, paradoxonok és perspektívák. Vince K., Bp. 1998. 9-21.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika elméleti és gyakorlati kérdései. Jászberény, 1995. (Agrárszakokt. Int. – Jászberényi Tanítóképző Int.) 5-8.o.

2. A modernitás etikai kérdésfeltevései: az újkor etikai, pedagógiai elméletei és a pedagógus-etika. Természet és erkölcsösség. A legfőbb jó és a gyakorlati eszmék: két paradigma. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika…, 22-73.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika…., 9-10.o. Zrinszky L.: A nevelésfilozófia harmadik évezredének végén. In: Magyar Pe-dagógia, 98. (1998.) 2. 123-133.o.

12

3. A modern pluralizmus nevelésetikai következményei: a nevelés és etika klasszikus viszonyának felbomlása. Oelkers “irritáció”-fogalma. A pluraliz-mus mint pedagógiai paradoxon. A posztmorális szubjektivitás. A nevelés mint egyezkedés. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika…, 74-128.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika…, 15-23.o. Rókusfalvy P.: A nevelés–erkölcsi nevelés is. In: Új Pedagógiai Szemle, 49. (1999.) 3. 3-13.o.

4. A nevelésetikai probléma újrafogalmazása. A gyermeki személyiség önépíté-sének paradoxona: autonómia és függés. Az erkölcsi tapasztalat és tanulás. Etikai igény és érvényesség. “Nyitás és beavatás”. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika…, 129-182.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika…, 23-26.o. R. Rorty: Etika egyetemes kötelességek nélkül. In: Megismerés helyett re-mény. Jelenkor, Pécs, 1999.

5. Igazságosság, kritikus gondolkodás és a nevelés megmaradó igénye. A “neve-lés nem okozhat károkat”-elv. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika…, 183-193.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika…, 27-33.o. E. A. Bruch: Multikulturális nevelés – egy válasz. In: Magyar Pedagógia, 95. (1995.) 1-2. sz. 19-26.o.

6. Szakmaiság és moralitás. A pedagógus-etika gyakorlati kérdései (1.). Peda-gógus-etika és professzionalizáció. A pedagógus morális felelőssége. Irodalom: Zrinszky L.: A pedagógus etika…, 34-36.o. Nagy Mária: Kontroll és autonómia a tanári szakmában. In: Magyar Pedagó-gia 94. (1994.) 1-2. sz. 27-36.o. Nagy Mária: Tanári szakma és professzionalizálódás. OKI, Keraban K., Bp. 1994.

7. A pedagógus-etika gyakorlati kérdései (2.). Etikai kódexek a humán szférá-ban. A pedagógusok szakmai-etikai kódexe (Független Pedagógus Fórum-dokumentum). Irodalom: Hoffmann Rózsa (szerk.): Pedagógus etika – kódex és kommentár. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 19972. 7-69.o.

13

5. Gazdasági etika Kurzusfelelős: Dr. Kiss Lajos András kandidátus, főiskolai tanár Kurzusleírás és tematika

A gazdasági etika tárgya a “homo oeconomicus” és a “homo sociologicus” közötti feszültség tényéből fakadó ellentmondások vizsgálata. Más szavakkal kifejezve és valamivel részletesebben: a gazdasági etika vagy más né-ven morálgazdaságtan feltárja az emberi viselkedés haszonelvűségét, ill. az em-ber gazdasági tevékenységének antropológiai és pszichológiai alapjait. A morál-gazdaságtan alapjai Arisztotelészhez, ill. Adam Smith-hez nyúlnak vissza. Külön kiemelendő az új korban, elsősorban az angolszász filozófiában uralkodóvá vált utilitarista etikai irányzat (Mill, Bentham), amely a XVII. századtól voltaképpen napjainkig meghatározza az ember mint gazdasági és erkölcsi lény egységének eszméjét.

A XX. században elsősorban Max Weber és Polányi Károly munkái jelen-tik a gazdaság etikai nézőpontból történő interpretálásának fő forrásait. A száza-dunk második felében a globális problémák felerősödésével és az ökológiai krí-zissel párhuzamosan megrendült a lineáris gazdasági fejlődés és ennek morális legitimációjába vetett hit. A gazdasági tevékenységnek a szigorú önérdek és a haszonmaximalizálás alapján történő működtetése – úgy tűnik – napjainkra vál-ságba jutott. A gazdasági etika legújabb irányzatai és mérvadó gondolkodói erre a helyzetre igyekeznek reflektálni. Kindler József és Zsolnai László megfogal-mazása szerint: “A gazdaságetika elméleti jelentősége abban áll, hogy segítségé-vel felülvizsgálhatjuk a hagyományos közgazdaságtan emberképét, és az etikai szempontok explicit figyelembevételét szorgalmazhatjuk a gazdasági modellek-ben.”

A gazdasági szereplők társadalmi felelőssége, az emberi kapcsolatok je-lentősége az üzleti és a hivatali érintkezésben, az üzleti kommunikáció etikája, reklámetika, adómorál. Tematika és szakirodalom: I. rész 1. Az ember mint gazdasági lény.

Az emberi munka és gazdálkodás antropológiai és pszichológiai kérdései. Kötelező irodalom: From, Erich: Önzés, önszeretet és önérdek In. Kindler József-Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban (Keraban Kiadó, Bp. 1993.) 15-26. o. vagy From, Erich: Az önmagáért való ember: Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata (Napvilág Kiadó, Bp. 1998.) 41-51. o.

14

2. Az utilitarista gazdasági erkölcs alapjai Kötelező irodalom: Hobbes: Leviátán (Magyar Helikon, Bp. 1970.) I. rész Az emberről 13-145. o. Adam Smith: A nemzetek gazdaságtana (részletek) (Akadémia Kiadó, Bp. 1959.) Ajánlott irodalom: Ludassy Mária: Brit moralisták a XVIII. Században (Gondolat Kiadó, Bp. 1977.) Utószó 831-837. o. vagy Fekete László: Adam Smith Nemzetek gazdaságtana és a felvilágosodás filo-zófiája (Replika c. folyóirat, 31-32. szám, 1998. szept.) 99-121. o.

3. Az utilitarizmus politikai filozófiája Kötelező irodalom: J.S. Mill: Haszonelvűség (Magyar Helikon, Bp. 1980.) Uo.: Krokovay Zsolt utószava

4. A modernitás és a kapitalista szellem. Max Weber nézetei a kapitalista gazdaság és az erkölcs kapcsolatáról Kötelező irodalom: M. Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Cserépfalvi Kiadó, Bp. 1995.) 37-70. o.

5. Alkotás és felelősséghordozás: az üzleti élet etikája. Adómorál, biztosítási etika, banketika. A tőzsde etikája. Irodalom: Üzleti etika. Szerk.: Csurgó Ottó és Hajdu Péter, SALDO Pénzügyi Tanács-adó és Informatikai Rt. Bp. 1994.

II. rész

A korlátlan fejlődés lehetőségébe vetett hit eróziója a II.világháború után. Új al-

ternatívák a gazdasági elméletekben. Az igazságosság erénye és a gazdasági ra-

cionalitás összekapcsolhatóságának módozatai. A környezetkímélő gazdaság le-

hetőségei. A kockázat társadalma és ennek morálfilózófiai következményei.

1. Az igazságosság és a gazdasági racionalitás

Kötelező irodalom:

Sen, A.: Az egyéni szabadság mint társadalmi elkötelezettség In.: Kindler–

Zsolnai 26-45. o.

vagy

Rawls, J.: Az igazságosság elmélete In.: Uo. 45-57. o.

15

2. A gazdaság és az erkölcs összekapcsolhatósága


Pataki György: Etika és közgazdaságtan In.: Replika idézett szám Uo.

vagy

Gedeon Péter: Gazdaság és erkölcs (In.: Replika idézett szám 121-149. o.

3. Az ökológiai válság hatása a gazdasági etikára


Beck, U.: A kritikai elmélettől a kockázattársadalom önkritikájáig In.: Repli-

ka idézett szám 77-95. o.

4. A fenntartható fejlődés és a teljesítményre orientált gazdaság kérdései


Schumacher: A kicsi szép (Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1991.) 11-79. o.

7. Gyermekfilozófia - etikaoktatás módszertana Kurzusfelelős: Bérczesné dr. Takács Júlia Kurzusleírás és tematika A gyermekfilozófia c. kurzus elsődlegesen azt a feladatot tűzi maga elé, hogy a filozófiai és etikai problémákat „a nem felnőtt gondolkodás logikájával és fogal-mi apparátusával” történő feldolgozását valósítsa meg. A kurzus kiindulópont-ként munkájához M. Lipman professzor „Philosophy for Chlidren” /Gyermekfilozófia/ programját használja, amelynek alapján már több mint húsz éve, s immár 35 országban meghonosították a gyermekekkel folytatott filozófiai beszélgetéseket. A program alapja a szókratészi módszer, mely szerint a tanár csak bábáskodhat a tanulók gondoltainak születésénél. A kérdező közösségé ala-kult osztályban folytatott beszélgetések fejlesztik a gyerekek problémameglátási, ítéletalkotási, érvelési, bizonyítási képességét, segítenek a megértésben és a má-sokkal való toleráns magatartás elsajátításában. A kurzus második része az etikaoktatás módszertani kérdéseit dolgozza fel. Segítséget nyújt a megfelelő pedagógiai, didaktikai módszerek, eszközök

16

kiválasztásához és alkalmazásához az iskolai oktatásban. Valamint konkrét segítséget nyújt tanmenetek, óravázlatok elkészítéséhez, és tanácsokat ad a megfelelő színvonalú és minőségű oktatási segédeszközök kiválasztásához.

Mivel a rendelkezésre álló segédanyagok csak részben feleltethetők meg képzési céljainknak, ezért szükséges oktatási segédanyag (jegyzet, szöveggyűj-temény) elkészítése. 1. A gyermekfilozófia néhány ismeretelméleti előfeltevéseiről; A nevelésre vo-

natkozóan a pedagógusnak nem egyetlen célnak meghatározott programot kell megvalósítania a gyermekkel, hanem különböző lehetőségek sorozatának kell tekinteni a gyermekkori testi-szellemi fejlődést. A nem-teleologikus pedagógi-ai elmélet a gyermekben lévő belső lehetőségek kibontását elősegítő dialógus, melynek nincs előre rögzített forgatókönyve.

Irodalom: 2. Békés Vera: A „Gyermekfilozófia” program néhány filozófiai (ismeretelméle-

ti) előfeltevéséről. Gyermekfilozófia Szgy. I. Korona Nova, Bp. 1997. 88-97.o. Békés Vera: További töprengések a gyermekfilozófiai foglalkozásokról és a gyermek filozófiai gondolkodásáról. Gyermekfilozófiai Szgy. III. Korona No-va, Bp. 139-148.o. Pólya György: A problémamegoldás iskolája. Tankönyv, Bp. 1967. 117-120.o.

3. Filozofálás gyermekekkel

A szókratészi módszer szerint a filozófia abban rejlik, hogy olyan történeteket adunk a gyermekeknek, amelyekben filozófiai problémát fedezhetnek fel. E módszer szerint a gyerekek kérdései indítják el a közös gondolkodást. A tanár szerepe ebben „a kérdező közösség” kialakítása. Irodalom: Platón: Menon Ann Margaret Sharp: Mit jelent a kérdező közösség? Gyermekfilozófiai Szgy. I. 79-88.o.

4. Logikus gondolkodásra nevelés

Történetekkel, gyakoroltatással a fogalmak szabatos használatára logikailag helyes következtetések levonására, érvelésre szoktatása a gyerekeknek. Irodalom: G. Havas Katalin: Logikus, Korona, 1994. Robert Fischer: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel (részletek) Gyermekfilozófiai Szgy. IV. 89-105.o.

5. Gyermekfilozófia és demokrácia

A gyermekeket a társadalmi kérdések iránt nyitottá kell tenni, hogy ne csak egyetlen válasz elfogadására legyenek képesek. „Demokrácia” legyen a gon-dolkodásuk fő jellemzője. Irodalom:

17

Walter O. Kohan: A filozófia eredete, természete és célja a gyermekfilozófiá-hoz való viszonya tükrében. Gyermekfilozófiai Szgy. II. Korona, Bp. 99-114.o. N. Sz. Júlia: Hogyan tanítsunk ésszerűségre és demokráciára: a „Gyermekfi-lozófia” stratégiája. Gyermekfilozófiai Szgy. II. 114-137.o.

6. Személyiség fejlesztése a gyermekfilozófia, mint módszer segítségével

Irodalom: Szirtes László: Gyermekfilozófia, filozófia kisiskolásoknak, Korna, Bp. 1998.

7. Gyermekfilozófia és erkölcs

E módszer szerepe az erkölcsi nevelésben; történetekkel illusztrálni az erkölcsi értékeket. Pl. igazság-hazugság, jó-rossz barátság-szeretet stb. Irodalom: Gyermekfilozófiai Szgy. II. 152-164.o. Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg, Bp. Móra, 1993.

8. Erkölcsi nevelés az iskolában

Életszerű helyzetek, esetek, példabeszédek megbeszélése. A tanár provokációs anyagot is használhat. Irodalom: Gyermekfilozófia Szgy. IV. 123-223.o. (Erkölcsi problémák megbeszélése)

9. Gyermekfilozófia és jog

Alapvető társadalomismereti, erkölcsi, jogi ismeretek bemutatása mellett kü-lönös gondot kell fordítani a diákok szocializációs készségének a fejlesztésére, konfliktuskezelésére. Jelentős szerepe van ebben az esettanulmányok bemuta-tásának. Irodalom: Társadalmi konfliktusok – jogi kérdések: Don Rowe - Rony Thorpe: Együtt-élés a joggal Gyermekfilozófiai Szgy. IV. Krónika Nova, Bp.

10. A mindennapi viselkedés normái: viselkedés, illem, protokoll. Irodalom: Csepeli György: A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Osiris, Bp. 2000. Elias Norbert: A civilizáció folyamata, Gondolat, Bp. 1987. Vonatkozó fejezet

8. Speciális kurzusok

18

a) Médiaetika Kurzusfelelős: Kukla Krisztián főiskolai adjunktus

Kurzusleírás és tematika A médiaetika című kurzus a tömegkommunikációs eszközök által kiváltott kultu-rális átalakulás néhány jellemző jegyét felvázolva kíván bevezetést nyújtani a médiával kapcsolatos etikai dilemmák, kérdések körébe. A szemináriumok célja, hogy médiaelméleti szövegeken és ezeket kiegészítő esettanulmányokon keresz-tül bejárjuk a „média-mezőhöz” való kritikai, illetve affirmatív viszonyulás lehe-tőségeit. Témakörök és irodalom: 1. A modern tömegkommunikáció néhány kérdése: a közvélemény és nyil-

vánosság Floyd D. Allport: Egy közvélemény-tudomány felé = Jel-Kép 1994/1 Angelusz Róbert: Az új kommunikációs technikák és a nyilvánosság = Vilá-gosság 1998/4 Angelusz Róbert: A nyilvános szereplés esélyei = Jel-Kép 1994/2 J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása Gondolat Bp. 1971. Halmai Gábor: A véleményszabadság határai Atlantisz Bp. 1994.

2. Információs társadalom vagy Disneyland? Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége In. Testes könyv I. szerk:Kiss. A.

A, Kovács S.Szeged, 1996. Florian Rötzer (szerk.): Digitaler Schein. Ästhetik der elektronischer Medien.

Frankfurt/M. 1991. Jean-Luis Baudry: Az apparátus. A valóság érzetének metapszichológiai meg-

közelítése = Metropolis 1999/2 Almási Miklós: A mozaik-tudat posztmodern víziói = Athenaeum 1992/4 3. A hírgyűjtés és a hírérték etikai szempontjai Malcolm F. Mallette: Handbook for journalists of Central and Eastern Europe, World Press Freedom Commitee (kézirat) C. Mathews - W. L. Rivers: Médiaetika Bagolyvár Bp. 1993. Zsolt Péter: Médiaetika Z-Press, Miskolc 1998 4. A képi manipuláció, a televízió és kulisszái P. Bourdieu: Über das Fernsehen Suhrkamp, Frankfurt/M. 1998. Gayer Zoltán: A Híradó képi retorikájának néhány jellegzetessége = Replika 26. (1997 június)

19

Gayer Z.- Molnár P. - Szabó D.: A televízió műsoraira vonatkozó kritika ha tárai, avagy hányszor volt piros zakó a miniszteren? In Médiakritika (szerk. Terestyéni Tamás) Bp. 1997. Róka Jolán: A vizuális manipuláció szerepe az imázsteremtésben = Jel-Kép 1994/2 Monroe E. Price: A televízió, a nyilvános szféra és az identitás Bp. 1998. 5. Fogyasztói társadalom, szórakoztatás és manipuláció: a reklám Parkins - E. Aronson: A rábeszélő hitelessége: az igazi és a gyártott in: Gelen csér G. (szerk): Képkorszak szöveggyűjtemény O. Toscani: Reklám, te mosolygó hulla D. Ogilvy: A reklámról. Park Kiadó Bp. 1992. 6. Az erőszak és a nemiség problémái a médiában Marcel Frydman: Televízió és agresszió Bp. 1999. Stuart Hall: A média és az erőszak = Replika 35. (1999 április) Császi Lajos: Tévéerőszak és populáris kultúra: a krimi mint morális mese = Replika 35. Stephen Prince: Hatalom és fájdalom. Tartalomelemzés és a pornográfia ide ológiája = Replika 28. (1997. december) 7. Archívum és innováció: médiaetika az internet korában Michael Heim: A virtuális valóság metafizikája (kézirat) Hans Geser: Der PC als Interaktionspartner = Zeitschrift für Soziologie 1989/3. Ivacs Á., Sugár J. (szerk.): Bulldózer. Médiaelméleti antológia Bp. 1997 b) Határszituációk etikai kérdései Kurzusfelelős: Dr. Kiss Lajos András kandidátus, főiskolai tanár Kurzusleírás és tematika A kurzus az erkölcs gyakorlati kérdéseit helyezi a vizsgálódás fókuszába. Elsőd-legesen a határszituációk morális vetületeit dolgozza fel (eutanázia, abortusz, devianciák). Ezenkívül érinti az alternatív etikai elméleteknek a határszituációk-kal kapcsolatos diszkurzusát is (pl. feminista etika). Eutanázia, abortusz, öngyilkosság stb. Egy példa az alternatív etikai elméletekre: A feminista etika. Irodalom: Fehér Ferenc – Heller Ágnes: Biopolitika In.: Világosság. 1993. 8-9. sz. 5-50.o. Kiss Lajos András: Létezik-e ökológiai diskurzus? In.: Liget, 1998. 7. sz.

20

Kis János: Eutanázia, Világosság, 1995. 6. sz. 26-55.o. Somfai Béla: Eutanázia keresztény szemmel, Világosság, 1995. 6. sz. 55-63. Jan Patočka:: Az általános erkölcs és a tudós erkölcse In.: A jelenkor értelme (Kalligram, Pozsony, 1999.) 37-57.o. David Hume: Az öngyilkosságról In.: Összes esszéi II. kötet (Atlantisz, Bp., 1994.) 345-355.o. c) A diskurzusetika dilemmái Kurzusfelelős: Dr. Kiss Lajos András kandidátus, főiskolai tanár A kurzus alapját Jürgen Habermas Moralbewusstsein und kommuniktives Handeln c. művének feldolgozása képezi. Továbbá a kurzus foglalkozik még az ehhez a munkához kapcsolódó viták ismertetésével is. Ezek közül kiemelkedik a Deutsche Zeitschrift für Philosophie c. folyóirat 1995-ös évfolyamában lefolyta-tott vita, amely Habermas és Rorty között folyt a morális kijelentések univerzális megalapozhatóságának kérdéséről. 1. A kommunikatív, ill. diskurzusetika fő tézisei.

Irodalom: Jürgen Habermas: Kommunikatív etika ( A demokratikus vitákban kiértékelő-dő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete) Miskolc, 1995. 151-271.o.

2. A racionális konszenzus habermasi felfogásának bírálata Albrecht Wellmer-nél. Irodalom: A. Wellmer: Ethik und Dialog Elemente des moralischen Urteils bei Kant und in der Diskursethik Suhrkamp, Frankfurt/Main, 1986. 51-114.o.

3. A Rorty-Habermas vita. Irodalom: Boros János: Pragmatikus filozófia. Jelenkor, Pécs, 1988. 213-259.o.

d) e) Ökológiai etika Az ökológiai etika c. tárgy kettős célt tűz ki maga elé: a tárgy első részé-ben a természetfogalom történetét dolgozzuk fel az antikvitástól napjainkig. A kurzus abból indul ki, hogy magában való természet nem létezik, a természet mindig valamilyen társadalmi konstrukció. A fenti tézisből következően célsze-rűnek látszik, hogy legkevesebb 5-6, modell értékű konstrukciós teljesítménnyel ismerkedjenek meg a hallgatók, alapvetően kronológikus sorrendben. Elsősorban

21

a görög phüszisz, a középkori natura, a reneszánsz és a kora újkor misztikus ter-mészetkonstrukciója jelenti a tananyag gerincét. Az újkortól napjainkig haladva a kurzus már erős szelekcióra kényszerül. Fő vonalaiban a modern matematizált világkép természetfelfogását, a romantika természetkonstrukcióját, valamint a technicizált világ és a posztmodern kor természetfelfogását dolgozza fel.

A kurzus második, terjedelmileg kisebb része az ökológiai etikák legfon-tosabb kérdéseit tárgyalja oly módon, hogy elsődlegesen a német filozófiai élet-ben a 80-as és 90-es években folytatott vitákhoz fog kapcsolódni. E második rész megértéséhez bizonyos, a korábbi filozófiai előképzettségre támaszkodó etikael-méleti tananyagot is szükségesnek látszik beiktatni.

Tematika és szakirodalom:

I. rész: Fejezetek a természet eszméjének történetéből

1. Az antikvitás


Epikurosz levele Hérodotoszhoz (Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény I. kö-

tet, Tankönyvkiadó Bp., 1966.) 153-154., 161., 163. o.

vagy ugyanez megtalálható az Ember és környezete (Munkakönyv az ökoló-

giai etikához, Nyíregyháza, 1999. kézirat) 1-3. o.

2. Arisztotelész a természetről


Munkakönyv az ökológiai etikához, (Nyíregyháza, 1999. kézirat) 3-6. o.

3. A középkor és a reneszánsz természetfelfogása:


Johannes Scotus Eriugena: A természet felosztásáról In.: Az égi és a földi

szépről – Források a későantik és a középkori esztétika történetéhez, Gondo-

lat Bp., 1988.) 250., 252-253. o.

vagy

Munkakönyv 6-9. o.

A középkor és a reneszánsz természetszemlélete (Munkakönyv 9-18. o.

Giordono Bruno: A két párbeszéd (Magyar Helikon, Bp., 1972.) 339-341. o.

vagy

Munkakönyv 18-22. o.

22

4. Az újkor természetfelfogása


Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról (Magyar Helkikon, Bp.,

1979.) 44-45. vagy Munkakönyv 22-23. o.

Voltaire: A természeti törvényről I.rész (A francia felvilágosodás morálfilozó-

fiája, Gondolat, Bp., 1975.) 298. o. vagy Munkakönyv 23. o.

Voltaire: Vers a lisszaboni földrengésről, avagy annak az elvnek a vizsgálata,

hogy minden jól van 1756 (uo. 305., 308.) vagy Munkakönyv 23-24. o.

Rousseau: Levél Voltaire-hez 1756. augusztus 8-án uo. 313. o.

vagy Munkakönyv 24-25. o.

La Mettrie: Az embergép (Filozófiai Művek, Akadémia Kiadó, Bp., 1981.)

408., 411., 420-421. o. vagy Munkakönyv 2525-27. o.

5. A német misztika és felvilágosodás természet-interpretációja


Jakob Böhme: A kegyelmi kiválasztásról avagy Istennek az ember feletti ren-

deléséről (Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Bp., 1999.) 65-95. o.

Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere (Gondolat, Bp., 1983.)

35-52. o.

Kant: Az ég általános természettörténete és elmélete ( Szemelvénygyűjte-

mény Tankönyvkiadó, Bp. 1977.) 26-45. o.

6. Az emberi természet problémája a XX. századi antropológiájában


Scheler: Az ember helye a kozmoszban (Osiris, Bp., 1995.) 43-46. o.


Jan Patocka: A természetes világ és a fenomenológia In.: Jan Patocka: Mi a

cseh? (Kalligram, Pozsony, 1996.) 91-93. o. vagy Munkakönyv 30-33.

o.

Ajánlott irodalom:

Robert Spaemann: Az emberi természet fogalmáról In.: A modern tudomá-

23

nyok emberképe (Gondolat, Bp., 1988. ) 129-150 o. vagy

Charles Taylor: Humanizmus és modern identitás In.: A modern tudományok

emberképe (Gondolat, Bp., 1988.) 150-216. o.

II.rész: A XX. századi ökológiai etika néhány alaptézise és viták az ökológiai eti-

káról

1. Az ökológiai filozófia alaptézisei


Capra: A fizika Tao-ja In.: Politikai ökológia, Bölcsész Index Centrál Köny-

vek, Bp., 1989.) 55-77. o.

Roszak: Az objektív tudat mítosza Uo.: 77-95. o.

2. Az alternatív gazdálkodás néhány tézise


Schumacher: Emberarcú technika In: A kicsi szép (Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Bp., 1991.) 150-167. o.

Ajánlott irodalom:

Megérett az idő (Ökológiai olvasókönyv, Liget, Bp., 1990.)

3. A géntechnológia és a biopolitika néhány etikai vonatkozása


Fehér Ferenc – Heller Ágnes: Biopolitika In,: Világosság, 1993. 8-9. sz. 5-

50.o.

4. Ökológiai viták a német filozófiai életben


Kiss Lajos András: Létezik-e ökológiai diskurzus? In.: Liget, 1998. 7. sz.


5. Ökológiai viták a magyar filozófiai életben


24

Endreffy Zoltán: “hogy művelje és őrizze” (Humánökológia) In.: Liget köny-

vek 1999.

az etika szakirány - nyíregyházi főiskola · william james: pragmatizmus. in: pragmatizmus. a...

Documents