az informatikai szolgáltatásmenedzsment hazai helyzetéröl 2009 (szabó fehér)
DESCRIPTION
Az ITSMf Magyarország 2009. november 6-i. rendezvényén előadott előadás (Szabó Zoltán, Fehér Péter)TRANSCRIPT
Az informatikai szolgáltatásmenedzsment hazai helyzetéről2009
Budapesti Corvinus Egyetem& ITSMf Magyarország
Szabó Zoltán & Fehér Péter
A kutatás céljai
• Az IT költségvetés helyzete és az IT szerepe a pénzügyi tervezésben.
• Az IT stratégiai tervezés gyakorlata;• Helyzetkép az IT infrastruktúráról és
alkalmazásokról;• Az IT szerepe a versenyben és az innovációban;• Az IT szolgáltatásmenedzsment aktuális és
tervezett helyzete;• Az informatika szerepének, lehetőségeinek
vizsgálata a válság kezelésében
A minta
IT szolgáltatásmenedzsment alkalmazó magyarországi
szervezetek2009 Q1-Q2
Létszám
1-49 fő (mikro-, és kisvállalat)
50-249 fő (középvállalat)
250- fő (nagyvállalat)
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Tulajdonosok
Állam30%
Önkormányzat5%
Belföldi piaci15%
Külföldi piaci45%
Vegyes piaci5%
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Válaszadó beosztása
Informatikai felsővezető
Nem informatikai felsővezető
Informatikai középvezető
Üzleti középvezető
Informatikai alkalmazott
Nem informatikai alkalmazott
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Informatikai költségvetés
Mit lehet elmondani általában az informatikai költségvetésekről?
• Az informatikai kiemelten fontos– Átlagosan az árbevétel 3-5% (nemzetközi)
– Nagy szórást mutathat iparáganként
– 0,5-1% és 10% feletti költségvetés (akár 20%)
• Kutatási eredmények– Átlagosan az árbevétel 6,44%-a
– Legalacsonyabb 0,1% (kormányzati szektor)
– Legmagasabb 20% körül (bankszektor)
A működési költségek részaránya az informatikai költségvetésben
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
KKV-k Nagyvállalatok Átlagosan
56%
74%
N/A
52%58% 55%
UK 2007 Magyaro. 2009
Forrás: Kutatási eredmények 2009 / Driving Business Value from IT, The Batwick Group, 2007 December, London
A költségvetés mekkora részéről dönt az informatikai funkció?
Informatikai funkció; 65,89%
Más; 34,11%
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Hogyan változott az informatikai költségvetés mérete az előző évihez képest? (2009 Q1-Q2)
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
35,00%
40,00%
Csökkent(> 20%)
Csökkent(10-19%)
Csökkent (1-9%)
Nem változott
Nőtt(1-9%)
Nőtt(10-19%)
Nőtt(> 20%)
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Informatikai stratégia
27%22%
27,80%
83%
1996 1999 2006 2009
A k
uta
tás
válla
lata
i
időtáv: 2,9 év
Készít-e dokumentum formában a vállalat önálló informatikai stratégiát?
Reprezentatív minta
Az IT stratégia főbb összetevői
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%
Szabványok
Kockázatmenedzsment
Beszerzés, szállítói politika
IT Kontrolling
Alkalmazásportfolió
Új
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Informatikai alkalmazások
Alkalmazások (alsó szegmens)
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%
Systems supporting organizational development
Systems supporting technical development
Quality management applications
ERP system
Executive Information Systems
Logistic support systems
Information Management oriented applications
E-business applications
Marketin support systems
Manufacturing support systems
Cost management applications
Human resource management systems
39% (42,7% - 2006)
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Alkalmazások (felső szegmens)
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%
Procurement management applications
Business Intelligence
Controlling applications
Sales management applications
Inventory management systems
Payroll systems
Workflow applications
Groupwork applications
Accounting information systems
Financial management applications
55,5% (10% - 2006)
61,1% (30% - 2006)
Forrás: Kutatási eredmények 2009
ITIL v3 alapján
Informatikai szolgáltatásmenedzsment
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Eseménymenedzsment
Tudásmenedzsment
Értékelés
Szolgáltatás portfólió menedzsment
Szolgáltatás katalógus menedzsment
Üzemelés-menedzsment
Szolgáltatási szint menedzsment
Kapacitás menedzsment
Szolgáltatás továbbfejlesztés
Szállító menedzsment
Kiadás és üzembeállítás menedzsment
Problémamenedzsment
Szolgáltatás mérés
Szolgáltatás jelentés
Szolgáltatás ellenőrzés és tesztelés
Stratégiaalkotás
Szolgáltatás-folytonosság menedzsment
Pénzügyi menedzsment
Igénymenedzsment
Rendelkezésre állás menedzsment
Eszköz és konfigurációmenedzsment
Információbiztonság menedzsment
Változásmenedzsment
Hozzáférés menedzsment
Ügyfélszolgálat
Bevezetés tervezés és támogatás
Kérésteljesítés
Incidensmenedzsment
Megvalósult
Folyamatban
Tervezett
Nem tervezett
Forrás: Kutatási eredmények 2009
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Szállító menedzsment
Értékelés
Üzemelés-menedzsment
Stratégiaalkotás
Eseménymenedzsment
Tudásmenedzsment
Szolgáltatási szint menedzsment
Szolgáltatás jelentés
Hozzáférés menedzsment
Ügyfélszolgálat
Szolgáltatás katalógus menedzsment
Kapacitás menedzsment
Pénzügyi menedzsment
Igénymenedzsment
Szolgáltatás portfólió menedzsment
Szolgáltatás-folytonosság menedzsment
Bevezetés tervezés és támogatás
Kérésteljesítés
Szolgáltatás ellenőrzés és tesztelés
Rendelkezésre állás menedzsment
Szolgáltatás mérés
Szolgáltatás továbbfejlesztés
Kiadás és üzembeállítás menedzsment
Problémamenedzsment
Változásmenedzsment
Információbiztonság menedzsment
Eszköz és konfigurációmenedzsment
Incidensmenedzsment
Megvalósult
Folyamatban
Tervezett
Nem tervezett
Forrás: Kutatási eredmények 2009
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%
Szállító menedzsment
Stratégiaalkotás
Hozzáférés menedzsment
Ügyfélszolgálat
Bevezetés tervezés és támogatás
Kérésteljesítés
Üzemelés-menedzsment
Szolgáltatás jelentés
Pénzügyi menedzsment
Igénymenedzsment
Értékelés
Rendelkezésre állás menedzsment
Változásmenedzsment
Incidensmenedzsment
Szolgáltatás-folytonosság menedzsment
Szolgáltatási szint menedzsment
Információbiztonság menedzsment
Szolgáltatás ellenőrzés és tesztelés
Szolgáltatás mérés
Tudásmenedzsment
Kapacitás menedzsment
Eszköz és konfigurációmenedzsment
Kiadás és üzembeállítás menedzsment
Problémamenedzsment
Eseménymenedzsment
Szolgáltatás katalógus menedzsment
Szolgáltatás továbbfejlesztés
Szolgáltatás portfólió menedzsment
Tervezett ITIL területek bevezetése
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Az informatika szerepe
A szervezeti teljesítmény és versenyképesség
tekintetében
Az informatika értékteremtő szerepe
Üzleti költségek csökkentése Átfutási idő csökkentése, minőség növelése
IT által támogatott vagy vezetett üzleti innováció
„Az informatika életbevágóan fontos az üzleti innovációkhoz, de az IT szervezetek kevésbé”
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Az informatikai funkció az üzleti innovációk kezdeményezője
Az informatikai funkció az üzleti innovációk kiemelt
résztvevője
Az informatika kritikus szerepet tölt be az üzleti
innovációkban
Igen
Nem
Sevillia, O. – Nannetti, P. – Monnoyer, E. (2008) Global CIO Survey 2008 –The Role of the IT Function in Business Innovation - Innovator vs Operator, Cap Gemini
Vállalatunkban az informatikánakmeghatározó szerepe van az üzleti
innovációk megvalósításában
Teljes mértékben egyetért;
35%
Nagyobbrész egyetért;
10%
Is-is; 35%
Nagyobbrész nem ért
egyet; 20%
3,6
(5)
Az informatikának meghatározó szerepe van az üzleti innovációk
megvalósításábanForrás: Kutatási eredmények 2009
Vállalatunkban az informatikai funkció az üzleti innováció fő kezdeményezője
Teljes mértékben egyetért;
5%Nagyobbrész
egyetért; 20%
Is-is; 40%
Nagyobbrész nem ért
egyet; 20%
Egyáltalán nem ért
egyet; 15%
2,8
(5)
Az informatikai funkció az üzleti innováció fő kezdeményezőjeForrás: Kutatási eredmények 2009
Az informatikai innovatív szerepének megítélése
IT, mint innovációs megvalósító
Az informatikai funkció megfelelő
minőségben nyújtja az informatikai
alapszolgáltatásokat.
Az üzleti területek képviselői értik az
informatika szerepét
Az informatika és az üzleti területek között
hatékony, partneri kapcsolat alakult ki
IT, mint innovációs kezdeményező
3,6 3,63 2,85 2,8
Forrás: Kutatási eredmények 2009
A válság hatása az informatikai
funkciókra
A válságra adott válaszokáltalános jellemzői
költséghatékonyság növelésetudatos hitelkezelés
a vevők elemzésevállalati komplexitás csökkentése
átláthatóság növelése
1. Ne lépjük túl a fejlesztésekre kijelölt költségeket!2. Gondoljuk meg a projektek által fejlesztendő funkcionalitását, mérjük a hasznokat!3. Használjuk addig a meglévő lehetőségeinket, amíg ki nem merülnek!4. A sikertelen projekteket állítsuk le időben (”kill-switch” kritériumok megfogalmazása)5. Az IT támogatói csoportok legyenek felelősek a működési költségekért.6. Az üzleti vezetők ismerjék jobban az őket támogató eszközöket!7. Elemezzük folyamatosan a szállítók által nyújtott értékeket!
Picture by Ruth Livingstone
A költségcsökkentések megvalósítása
Költség változási elvárások (2008 Q2)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Kategória 1 Kategória 2
Sorozat 1
Sorozat 1
Költségcsökkentés által érintett szervezetek
Nem
Igen ~80%
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Hogyan változott az informatikai költségvetés mérete az előző évihez képest? (2009)
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
35,00%
40,00%
Csökkent(> 20%)
Csökkent(10-19%)
Csökkent (1-9%)
Nem változott
Nőtt(1-9%)
Nőtt(10-19%)
Nőtt(> 20%)
~20%
Forrás: Kutatási eredmények 2009
Költségcsökkentés eszközei
• Emberi erőforrások• Beszállítók, szerződéses
partnerek• Ellátási modellek (sourcing)• Kockázatkezelés• Működési költségek
kezelése• Folyamatmenedzsment
• Üzleti igényspecifikáció• Tudatosabb
projektmenedzsment• Megtérülési számítások• Projekt portfolió
menedzsment• Open-source megoldások
Fejlesztési ktg.; 45,00%
Működési ktg.; 55,00%
Költségcsökkentési elvárások 2008 Q2
Ellátási modellek
Alvállalkozók beszállítók
Rövid távú reakciók 1
0,00%
20,00%
40,00%
60,00%
80,00%
100,00%
Létszámstop elrendelése az
informatikai területen
Projektindítások üzleti megvalósíthatósághoz
kötése
Beszerzések elhalasztása
Szállítói szerződések újratárgyalása
Fejlesztési projektek felfüggesztése,
korlátozása
Elbocsájtások az informatikai területen
Tanácsadói teljesítések
felfüggesztése
Fizetések csökkentése
Megvalósult Tervezett Nem várható
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Projektindítások üzleti megvalósíthatósághoz
kötése
Beszerzések elhalasztása
Szállítói szerződések újratárgyalása
Fejlesztési projektek felfüggesztése,
korlátozása
Létszámstop elrendelése az
informatikai területen
Tanácsadói teljesítések felfüggesztése
Elbocsájtások az informatikai területen
Fizetések csökkentése
Megvalósult Tervezett
Rövid távú reakciók 2
Hosszú távú változások
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
Válságkezelés informatikai területen
• „Valahogy túlélni”
• Korlátozott erőforrások
• Meglévő gyakorlat újragondolása
• „Jobb időkre várni”
A kutatás fázisai
1. fázis
Gyorsjelentés
Rövid kérdőív a konferencia résztvevőinek
A részletes, kiterjedt felmérés alapja
2a. Fázis
Részletes elemzés
Online kérdőív
Válaszadó nem csak informatikai területekről
Részletesebb elemzés
Eredmények tervezett bemutatása:
Tavaszi ITSMf konferencia
2b. Fázis
Esettanulmányok
Kiemelt vállalatok gyakorlatának részletesebb elemzése
Mélyebb összefüggések feltárása
Köszönjük a figyelmet!
Budapesti Corvinus Egyetem& ITSMf Magyarország
További információ:Szabó Zoltá[email protected]ér Pé[email protected]
Az üzleti területek képviselői értik az informatika szerepét
Teljes mértékben egyetért
10%
Nagyobbrészt egyetért
15%
Is-is45%
Nagyobbrészt nem ért egyet
25%
Egyáltalán nem ért egyet
5%
Informatika és üzlet kapcsolata
Teljes mértékben
egyetért10%
Nagyobbrészt egyetért
5%
Is-is50%
Nagyobbrészt nem ért egyet
30%
Egyáltalán nem ért egyet
5%
Informatikai szolgáltatások minősége
Teljes mértékben
egyetért20%
Nagyobbrészt egyetért
40%
Is-is20%
Nagyobbrészt nem ért egyet
20%