az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése
DESCRIPTION
Az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése. Dr. Dégi L. Csaba. Bevezetés. Daganatos megbetegedés és halandóság - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az onkológiai betegek pszicho-szociális
szükségleteinek felmérése
Dr. Dégi L. Csaba
Bevezetés
Miért?
Romániai
helyzetkép?
Daganatos megbetegedés és halandóság
Európában évente megközelítőleg 3,2 millió új daganatos esetet diagnosztizálnak és 1,7 millióra tehető a daganatos betegségekben elhunytak száma (Ferlay és mtsai, 2007).
2020–ra, 50%–os daganatos incidencia növekedést jeleznek - ez globálisan 16 millió új daganatos pácienst jelent illetve 10,3 millió ember halálát okozzák majd (WHO, 2005).
Leggyakoribb betegségteher és halálok
Romániában még nem alakult ki a daganatos betegek pszichoszociális vizsgálatának gyakorlata, szakmai protokollja, ami lehetővé tenné a pszichés és társas okok miatt heveny válságban lévő páciensek korai diagnosztizálását, felismerését, illetve megfelelő kezelését.
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Előzmények
Hol tartunk?
Romániai
valóság?
Szélsőségesen soktényezős valóság
30 év, 70 prospektív pszichoonkológiai kutatás eredményei szerint a daganatos betegségekben a test – lélek – környezet kapcsolatának több alapkérdése is megválaszolatlan (Garssen, 2004).
Az elmúlt 20 évben, a daganatos betegek igen magas kielégítetlen, kezeletlen pszichoszociális igényeinek az aránya nem változott (Barg és mtsai, 2007; Mehnert és Koch, 2005).Kezdetleges szerkezet és jelenség
Romániában kevés az interdiszciplináris kutatás, mely a daganatos betegségek pszichoszociális vonatkozásait vizsgálaja, multicentrikus kérdőívezés és többváltozós statisztikai elemzés alapján.
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Célkitűzések
A daganatos betegek distresszét és életminőségét vizsgáltuk a diagnózisközlés szempontjából sajátos romániai kontextusban.
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
2001-ben: 140
2006-ban: 420
2013-ban: 800
Daganatos betegek
Vizsgálati minták
Módszerek
Használt kérdőívek, skálák – reliabilitás mutatók
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Skálák Tételek száma
Cronbach- alfa
FACT–G 4.0 Életminőség Skála Rövidített Beck Depresszió Kérdőív STAI - T Kérdőív Rövidített Reménytelenség Skála Rövidített Vitális Kimerültség Skála Rövidített Életesemények Skála SELSA Skála - család MHLCS Skála - externális Betegségteher Index
27 9 20 4 10 16 11 6 13
0,70 0,86 0,84 0,86 0,81 0,55 0,85 0,68 0,89
Megküzdési Módok Kérdőív 22 0,81 Koherencia Érzése Skála 7 0,64 Énhatékonyság Diszfunkcionális Attitűd Skála D-típusú Személyiségskála - BI
4 7 7
0,74 0,64 0,75
Módszerek
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Módszerek
Alkalmazott statisztikai módszerek
Vizsgálatainkban a változók típusától függően az alábbi többváltozós statisztikai elemzéseket végeztük el az SPSS 15.0 és az AMOS 7.0 programcsomagok alkalmazásával: parciális korreláció, kovarianciaelemzés, hierarchikus logisztikus regresszió, lépésenkénti lineáris regresszió és útelemezés.
Kontroll-változók
A többváltozós elemzésekben adatainkat életkorra, nemre, lakhelyre, végzettségre, családi állapotra, anyagi helyzetre, vallásgyakorlásra, nemzetiségre, a diagnózis ismeretére és a diagnózisra adott reakciókra, a daganat típusára/lokalizációjára/ stádiumára, az onkológiai kezelésekre valamint az egészségi állapotra kontrolláltuk.
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Eredmények
Diagnózis
Distressz
a vizsgált daganatos betegek 16,9%–a nem ismeri onkológiai diagnózisát
az onkológiai diagnózisukat nem ismerő daganatos páciensek kétharmada pedig középsúlyosan vagy súlyosan depressziós
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
47,5%–a feltehetően kezelést igénylő, klinikai depresszióban szenved
46,7%–uk esetében előfordulnak szorongásos zavarok
Életminőség
28,1%–uk számolt be súlyosan alacsony életminőségről (Sehlen és mtsai, 2002)
az alacsony életminőségről beszámoló daganatos betegek 75,9%–nál klinikailag diagnosztizálható depressziós tüneteket találunk
Daganatos diagnózis
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
83.1% IGEN
8%-60% 4%30% 1%-8%
16.9% NEM
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Diagnózis - 2006 2006Diagnózis
A daganatos diagnózis nem ismerésének hatása a pszichoszociális distressz szempontjából
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Diagnózis
Vizsgált tényezők (szignifikáns)
Orvosa szerint nem
ismeri diagnózisát
(n=70)Átlag (SE)
Orvosa szerint ismeri
diagnózisát (n=343)Átlag (SE)
F Szig. p
DepresszióDepresszió kategóriák Normál (0–9 pont)Enyhe (10–18 pont)Közepes (19–25 pont)Súlyos (26 pont fölött)
26,35 (1,75) n (%)14 (20,0)11 (15,7)13 (18,6)32 (45,7)
19,12 (,75)
n (%)106 (31,2) 83 (24,4)56 (16,5)95 (27,9)
13,66 <0,0001
<0,05
Reménytelenség 4,97 (,43) 3,90 (,18) 4,78 <0,05
Problémaelemző coping 8,16 (,56) 9,50 (,24) 4,56 <0,05
Életesemények száma 2,02 (,26) 2,85 (,11) 8,28 <0,01
64,3%
A betegségi állapotukról nem tájékozott páciensek általában idősebbek, izoláltabbak, alulképzettebbek mint a diagnózisukat ismerő társaik, illetve szinte kétszer nagyobb arányban nem részesültek kemoterápiában.
Kovariánsok: életkor, nem, lakhely, végzettség, családi állapot, anyagi helyzet, vallásgyakorlás, nemzetiség, daganat típus, tumor lokalizáció, betegségstádium, operáció, kemoterápia és sugárterápia.
Daganatos distressz
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
A depressziós tünetegyüttes alakulása
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Depresszió
A depresszióban szenvedők
A feltehetően klinikai szintű depresszióban szenvedő daganatos betegek körében a 65 év fölöttiek, a nyolc általánost vagy ennél kevesebbet végzettek, az özvegyek és a diagnózisukat nem ismerők aránya megközelítőleg kétszer nagyobb, a klinikai depressziótól mentes páciensekkel összehasonlítva.
A depresszió súlyossága
A depresszió súlyossága klinikailag szignifikáns mértékben növekedett a betegségstádium előrehaladtával, az egészségi állapot csökkenésével, a fizikai aktivitás hiányával, a daganatos diagnózis nem ismerésével, illetve a diagnózisra adott negatív–passzív reakciók előfordulásával.
A depressziós tünetegyüttes széleskörű negatív hatása a pszichoszociális funkcionalitásra és az
életminőségreBevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Depresszió
Vizsgált tényezők(szignifikáns)
SzubklinikaiBDI18
(n=219)
KlinikaiBDI19
(n=198)
F p érték
Betegségteher Pontszám átlag (SE)38,47 (1,44)
Pontszám átlag (SE)51,04 (1,43)
35,43 <0,0001
Reménytelenség 2,41 (,20) 5,72 (,20) 121,10 <0,0001
Magatartási gátlás 6,12 (,30) 8,84 (,29) 38,13 <0,0001
Érzelemközpontú megk.
15,18 (,46) 20,44 (,46) 60,33 <0,0001
Diszfunkcionális attitűd
10,01 (,30) 11,75 (,29) 15,64 <0,0001
Vonásszorongás 45,41 (,60) 51,53 (,61) 46,87 <0,0001
Vitális kimerültség 11,01 (,34) 14,14 (,34) 38,62 <0,0001
Családi támasz hiánya
22,66 (,86) 27,76 (,86) 16,32 <0,0001
Kontrollhit–orvos 11,75 (,30) 12,79 (,30) 5,54 <0,05
Kontrollhit–mások 11,93 (,25) 12,84 (,25) 5,77 <0,05
Fizikális jóllét 16,71 (,42) 12,81 (,42) 39,87 <0,0001
Érzelmi jóllét 15,58 (,36) 12,62 (,36) 30,69 <0,0001
Társas jóllét 19,67 (,39) 16,99 (,39) 21,30 <0,0001
Funkcionális jóllét 16,71 (,42) 12,81 (,42) 39,87 <0,0001
Életminőség 69,52 (1,09) 56,37 (1,08) 67,91 <0,0001
Koherencia érzés 9,39 (,20) 8,33 (,19) 13,33 <0,0001
Énhatékonyság 7,64 (,20) 6,98 (,20) 5,00 <0,05
Kovariánsok: életkor, nem, lakhely, végzettség, családi állapot, anyagi helyzet, vallásgyakorlás, nemzetiség, diagnózis ismerete, daganat típus, lokalizáció, stádium és kezelések, egészségi állapot és diagnózisra reakció.
Depresszió emlődaganatos betegeknél Etnikai szempont
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Depresszió
Vizsgált tényező R
(n=80)
RM
(n=148)
MM
(n=461)
Depresszió
(BDI)
Átlag (SE)
16.28 (0.93)
Átlag (SE)
20.12 (1.07)
Átlag (SE)
12.41 (0.46)
Depresszió kategoriák
(BDI)
Normál (0-9 pont)
Enyhe (10-18 pont)
Közepes (19-26 pont)
Súlyos (26 pont fölött)
n (%)
22 (27.5)
27 (33.8)
15 (18.8)
16 (20)
n (%)
43 (29.1)
28 (18.9)
28 (18.9)
49 (33.1)
n (%)
233 (50.5)
81 (17.6)
56 (12.1)
91 (19.7)
Onkológiai életminőség
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Az életminőség alakulása
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Életminőség
Kedvezőtlen
Veszélyeztető faktornak bizonyult az alacsony végzettség, az özvegység, a kisvárosi lakhely, a vallásgyakorlás hiánya, a malignus daganatos betegség, az előrehaladott kórfolyamat, a diagnózisra adott negatív–kontrollvesztő válaszok, a rossz/nagyon rossz egészségi állapot, a fizikai aktivitás hiánya, illetve a súlyos depresszió.
Kedvező
Jelentős tényezőnek számít a magas iskolázottság, a házas családi állapot, a rendszeres vallásgyakorlás egyházban, a benignus daganat, a kezdeti betegségstádium, a diagnózis kapcsán az Istenbe vetett hit, a gyógyulási szándék elhatározása és a betegség tagadása, a jó/kiváló egészségi állapot, a heti/napi rendszerességű fizikai aktivitás és a depresszió hiánya.
Útelemzés – a rosszindulatú daganatos betegek életminősége
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Életminőség
,29
Életminőség
e1 ,07
Boldogság
Énhatékonyság
Problémacentrikusmegküzdés
e2
Koherencia-érzés
,31
,32
,40
,14
,18,21
,22
,32
,56
Életminőség
,24
Vonásszorongás
,23
Vitáliskimerültség
,07
Betegségteher
Rossz/nagyon rosszegészségi állapot
StádiumIII.
-,09
-,34
-,19,09
,19
,11
,17
,27
e1e2
e3
e4
,45
,27,12
-,25
Fizikai aktivitássoha
,02
Családi támogatottsághiánya,14
-,21
-,18
CMIN/DF=2,68; NFI/CFI=,950/,967; RMSEA=,063
CMIN/DF=1,20; NFI/CFI=,992/,999; RMSEA=,022
Komparatív elemzés - 2009
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
BDImax. 60NS
FACT-Gmax. 108p.0002
PWBmax. 28p.028
SWBmax. 28NS
EWBmax. 24NS
FWBmax. 28p<.0001
Átl
agok
Onkológia (n=420)
Szupportív (n=108)
Palliatív (n=54)
CsoportokBDI
max. 60NS
FACT-Gmax. 108p.0002
PWBmax. 28p.028
SWBmax. 28
NS
EWBmax. 24
NS
FWBmax. 28p<.0001
Onkológia (n=420) 21.81 62.54 15.55 18.45 14.11 14.65Szupportív (n=108) 16.71 68.78 17.04 19.2 13.93 18.53
Palliatív (n=54) 22.91 62.47 14.17 19.45 15.14 14.19
Kovariánsok: életkor, nem, végzettség, anyagi helyzet, elégedettség, vallásgyakorlás, egészségi állapot.
21.81
16.71
22.91
62.54
68.78
62.47
15.55
17.04
14.17
18.45
19.2
19.45
14.11
13.93
15.14
14.65
18.53
14.19
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Pszicho-szociális szükségletekKomparatív
Beszéljünk róla?!
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Komparatív
Következtetések
Diagnózis
Distressz
A „hallgatás szövetsége” modellnek tekintett és támogatott a 2003–as joggyakorlat–változás ellenére. A paradigmaváltás a gyakorlatban feltehetően további éveket vehet igénybe. A középsúlyos illetve súlyos depresszió
prevalencia kiemelkedően magasnak számít.
A daganatos és depressziós betegeknek 19%, 24% illetve 70%–kal nagyobb a mortalitási kockázata (Onitilo, Nietert és Egede,
2006). A klinikailag nem jelentős depressziós tünetekkel rendelkező érintettek kezeletlen rizikófaktorral rendelkeznek (Purebl és Kovács, 2006)
Életminőség Alacsonyabb pontszámátlagot mértünk, mint a normatív adatok – response–shift (Cella, 2002). A pszichoszociális tényezők mediátor szerepe (Devins, 1994).
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Következtetések
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Pszichoszociális tényezők
A palliációs és a támogató közösségek között statisztikailag és klinikailag egyaránt szignifikáns különbség csak a fizikai és funkcionális jóllét kapcsán van azonban a globális és főképp a pszicho-szociális életminőség tekintetében nincsenek jelentős eltérések.
Eredményeink alapján azt látjuk, hogy a tumor állapotától függetlenül a krónikus betegség folyamatos kihívást, alkalmazkodást jelent a pácienseknek és a szolgáltatásoknak.
Halmozott veszélyeztetettség
Összességében, a BDI skála átlagértékei alapján igazolható az, hogy a romániai magyar daganatos nők esetében a legmagasabb a depressziós érték, a magyarországi magyar és a román csoportokhoz mérten.
Onkopszichológia hatékonyságaIntervenció
Életminőség szempontjából
Az onkológiai pszicho-szociális beavatkozások és a felnőtt daganatos betegek életminőségének összefüggéseiről Rehse és Pukrop (2003) 37 kontrollált vizsgálat eredményei alapján hatáselemző meta-analízist készítettek, amelyben az egyes kutatások eltérő eredményesség indikátorait egyetlen, összhatékonysági mutatóra dolgoztak át. Az összhatékonysági mutató kizárólag a daganatos betegek szubjektíven megélt életminőségére vonatkozott.
Az elemzésbe bevett 37 kutatást, 1970 és 1990 között publikálták angol és német nyelven. Rehse és Pukrop (2003) eredmények szerint, az összhatás-mutató érték 0.31 (N=3120 páciens), a 95%-os konfidencia intervallumban. Cohen (1977) rendszere alapján ezt közepes-jó hatásnak értelmezhetjük, azaz a pszicho-szociális rehabilitáció hatékony a daganatos betegek életminősége szempontjából.
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Onkopszichológia hatékonyságaIntervenció
Életminőség szempontjából – folyt.
Az összhatás mutató erősödött amikor kizárólag férfi páciensek vettek részt a pszichológiai csoport munkákban (0.45 a nőkkel szemben 0.25), amikor pszichoedukációs módszereket alkalmaztak (0.43 szemben a társas támogatottságot elősegítő beavatkozással 0.28, a megküzdési (coping) trainninggel 0.24 és a pszichoterápiával 0.28), amikor hosszútávú beavatkozást szerveztek (legkevesebb 12 hét – 0.50 szemben a rövidtávú intervencióval 0.23) és amikor a kutatások módszertani minősége átlag fölötti volt a Cook és Campbell skálán (0.33 vs. 0.28 a gyenge minőségű).
Az alapkérdést, az onkológiai psziho-szociális intervenció hatékonyságával kapcsolatosan, Spiegel és Davis (2004) a csoporttagok által fogalmazzák meg: „Többet fogunk élni? – kérdezi a páciens. Nem tudjuk biztosan, de egyértelmű, hogy jobban” – értékeli Spiegel és Davis (2004, 64 old.).
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Üzenet
A daganatos betegek kedvező életminőségének megtartása, növelése a kórfolyamat bármely szakaszában alapvetően fontos még akkor is, ha az alapbetegséget nem lehet kezelni.
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés
Előzmények
Célkitűzések
Módszerek
Eredmények
Megbeszélés
Következtetések
Köszönet-nyilvánítás
Az UEFISCDI, PN-II-RU-TE-2012-3-0011
és
a BBTE, GTC 34020/2013
kutatási programok támogatásával.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!