az orr és az orrmelléküregek funkcionális anatómiája
TRANSCRIPT
Az orr- és az
orrmelléküregek
funkcionális anatómiája
1
NASUS
Radix nasi
Dorsum nasi
Apex nasi
Cavitas nasi
Nares
Choanae
Septum nasi
Vestibulum nasi
Limen nasi
SINUS MAXILLARIS
SINUS SPHENOIDALIS
SINUS FRONTALIS
CELLULAE ETHMOIDALES
2
3
Az emberi orrüreg relatív méretei kisebbek, mint a
ragadozó állatokban; utóbbiakban azonban az orrkagylók száma sokkal több: maxilloturbinale,
nasoturbinale, ethmoturbinalék (ezek száma 10-15 is lehet).
HOMO
URSUS
4
Az orrüreg csontjai:
1. Os nasale (N) 2. Maxilla (M) 3. Os palatinum
(P) 4. Os ethmoidale
(E) 5. Concha nasalis
inferior (IC) 6. Os sphenoidale
(MPt) 7. Os lacrimale
(L) 8. Os frontale 9. Vomer (V)
5
Az orr és az orrüreg porcai: cartilago alaris major, cartilagines
alares minores, cartilagines sesamoideae, cartilagines basales,
cartilago septi nasi (processus posterior seu
vomeroethmoidalis), cartilago nasi lateralis (ha van: cartilago
vomeronasalis).
6
A fossa cranii anterior és az orrüreg
topográfiai viszonyai („blood-nose barrier”)
7
Septum nasi antómiája: pars membranacea (18), pars
cartilaginea (6), pars ossea (5,7), area olfactoria (9),
locus Kiesselbachi (kék kör). A 2. ábrán a bulbus
olfactorius (8) és a fila olfactoria (1) látszanak.
1. 2.
8
Az orrüreg oldalsó fala: elülső rostasejtek (4,3), concha nasalis
media (10), concha nasalis inferior (8), ganglion pterygopalatinum (17)
és nervus palatinus major feltárva (6). 20: vestibulum nasi; 5: sinus frontalis; 12:
lamina cribrosa szaglóideg rostokkal.
9
Az orrüreg oldalsó fala: vestibulum nasi, concha nasalis inferior
(8-ductus nasolacrimalis), meatus nasi medius (hiatus semilunaris-15,
bulla ethmoidalis-5), concha nasalis superior,
recessus sphenoethmoidalis (16), sinus sphenoidalis (17).
Vékony nyíl: ductus nasolacrimalis nyílása. 11: epipharynx
10
Az orrüreg oldalsó fala a septum felől: concha nasalis inferior (9),
concha nasalis media (19), concha nasalis superior (36),
concha nasalis suprema (37). 22: septum nasi
11
Paranasalis üregek:
1. Sinus frontalis (5)
2. Sinus sphenoidalis
3. Sinus maxillaris (11)
4. Cellulae ethmoidales anteriores
5. Cellulae ethmoidales mediae
6. Cellulae ethmoidales posteriores
12
Sinus sphenoidalis, sinus frontalis, cellulae ethmoidales,
recessus sphenoethmoidalis (rövid nyíl: hiatus semilunaris;
hosszú nyíl: infundibulum)
13
Újszülött koponyán:
Sinus maxillaris
1-2 cellulae ethmoidales
A paranasalis üregek
postnatalis fejlődése
14
A n. trigeminus szerepe az orrüreg
innervációjában
Parasympathicus beidegzés a nyálkahártya számára:
nucleus salivatorius sup. nervus facialis
nervus petrosus major ganglion pterygopalatinum
nervus palatinus major, rami nasales, nervus nasopalatinus
Sympathicus beidegzés a ganglion cervicale superiusból ered, a
plexus caroticuson át, a nervus petrosus profundus (nervus
canalis pterygoidei) révén csatlakozik a ganglion
pterygopalatinumhoz és onnan a fenti idegekkel éri el a
nyálkahártyát.
Érző beidegzés: a ganglion trigeminale primer szenzoros
neuronjai nucl. tractus spinalis nervi trigemini
15
A szaglóhám kiterjedése a septumon, a felső, hátsó- és oldalsó
falon. Szaglóhám: primer érzékhámsejtek (saját axonjuk van),
támasztósejtek és basalis sejtek. Az érzékhámsejtek
folytonosan
újraképződnek a basalis sejtekből. A nyálkahártyában:
axonkötegek, amelyeket glia vesz körül, Bowman-féle mirigyek.
A szaglónyálkahártyát a n. trigeminus ágai is beidegzik vékony,
C-típusú rostokkal.
16
A Jacobson-féle (vomeronasalis) szerv
• Az orrsövény alsó részében lévő érzékszerv
(chemoreceptor), amely primer érzékhámot
tartalmaz, idege a bulbus olfactoriusba
halad. Tkp. a septum két oldalán, a canalis
incisivus mögött, ferdén felfelé haladó apró,
hámmal bélelt járat. Néha porc borítja
(cartilago vomeronasalis). Emberben az 5.
magzati hónaptól sorvad; ha mégis
megmarad, nincs funkciója.
17
Az orrüreg és a melléküregek
szövettana:
A regio respiratoria hámja
csillós, többmagsoros
hengerhám, kehelysejtekkel,
intraepithelialis mirigyekkel.
Nyálkahártyája mirigyekben
gazdag, dúsan erezett,
duzzadásra hajlamos laza
rostos kötőszövet. A mellék-
üregekben vékonyabb a hám,
mucoperiosteum van, kevesebb
miriggyel.
18
szaglóhám
átmeneti
hám
Regio olfactoria:
szaglóhám.
Vestibulum:
bőr.
Carina nasi porcok
alkotta elülső része:
kevéssé elszarusodó,
vékony többrétegű
laphám.
Regio respiratoria:
Csillós hengerhám
Regio respiratoria
19
BC: basalis sejt
OC: szaglósejt
SC: támasztósejt
BG: Bowman-mirigy
C: csillók
OE: szaglóhám
A regio olfactoria szövettana (1., 2.), és intraepithelialis mirigy
a regio respiratoriában (3.).
1.
2. 3. 20
”Hatalmas, büszke orr,
Egy teljes náthát csak a bősz, komor
Mistráltól kapsz ! Más szél ott meg sem érzik !”
”Vörös tenger, ha vérzik !”
”Ó, eszembe jut, ha nézlek:
Micsoda cégér egy illatszerésznek !”
”Ez dúlta szét az arc harmóniáját,
E szörnyeteg !...”
Cyrano orrmonológjából (Rostand/Ábrányi Emil)
21
A légzőrendszer
anatómiája
II.
Alsó légutak:
Tüdő anatómiája
22
Alsó légutak funkciói
• Levegő vezetése, szűrése, melegítése,
párásítása.
• Hangképzés.
• Gázcsere (oxigén – széndioxid).
• Zsíroldékony vérben keringő anyagok
kiválasztása a levegővel (pl.: etanol).
• Vérnyomás szabályozása (renin-angiotenzin
rendszer révén).
• Légzőmozgások (légzőizmok) szabályozása.
23
Trachea
• Nyaki és mellüregi szakaszokra osztjuk.
• Mögötte a nyelőcső halad, a kettő között fut a
nervus laryngeus recurrens.
• A nyaki szakaszon érintkezik a
pajzsmiriggyel.
• A mellüregi szakaszon közeli képletek: vena
brachiocephalica sinistra, arcus aortae,
arteria brachiocephalica, arteria carotis
communis sinistra.
24
TRACHEA, BRONCHI
Bifurcatio tracheae a IV. háti csigolya magasságában
Bronchus principalis dexter (d)
• rövidebb (~ 2,5 cm)
• tágabb
• lefutása meredekebb
• három lebenyhörgőre oszlik
Bronchus principalis sinister (s)
• hosszabb (~ 5 cm)
• szűkebb
• két lebenyhörgőre oszlik
• enyhén S-alakú
d s
25
BIFURCATIO TRACHEAE,
BRONCHI PRINCIPALES
26
Pulmo dexter – facies costalis
Pulmo sinister – facies costalis
27
Pulmo dexter – facies mediastinalis
▲
♦
♥
L
B
A
V
V
e
Pulmo sinister – facies mediastinalis
28
Pulmones: terminologia
• Basis pulmonis, apex pulmonis
• Facies costalis, facies mediastinalis, facies
diaphragmatica
• Margo anterior: incisura cardiaca (bal tüdő)
• Margo inferior, lingula pulmonis sinistri
• Hilum pulmonis, radix pulmonis
• Lobus superior, lobus medius, lobus inferior
• Facies interlobaris
• Fissura obliqua, fissura horizontalis (jobb tüdő)
• Segmenta bronchopulmonalia
29
Bronchopulmonalis szegmentumok
• A tüdőszegmentumok anatómiai egységet képeznek, sebészileg eltávolíthatók.
• Vékony kötőszövetes térség határolja őket.
• Bázisuk a tüdő felszíne felé, csúcsi részük a tüdőkapu felé tekint.
• A szegmentumok csúcsán bronchus-ág és az arteria pulmonalis egy ága lépnek be.
• A vena pulmonalisok szegmentális ágai a szegmentumok közti kötőszövetben haladnak.
30
Tüdőszegmentum felépítése
1. Arteria bronchialis (1): a szín éranasztomózisokat is jelez.
2. Vena pulmonalis ágak (2)
3. Arteria pulmonalis ágak (3)
4. Peribronchialis plexus (4): kis erek, amelyek a vena bronchialis és arteria bronchialis ágakkal is anasztomizálnak.
B: szegmentális bronchus
B
Subpleuralis érplexus
31
A jobb tüdő szegmentumai
Lobus superior
S I – S III (3)
Lobus medius
S IV – S V (2)
Lobus inferior
S VI – S X (5)
32
A bal tüdő szegmentumai
Lobus superior
S I – S V (5)
Lobus inferior
S VI – S X (5)
33
BAL TÜDŐ SZEGMENTUMAI ÉS BRONCHUSFÁJA
34
JOBB TÜDŐ SZEGMENTUMAI ÉS BRONCHUSFÁJA
35
BRONCHUSFA 1. Bronchus
principalis
2. Bronchus
lobaris
3. Bronchus
segmentalis
4. Bronchi
5. Bronchus
terminalis
6. Bronchiolus
7. Bronchiolus
terminalis
8. Bronchiolus
respiratorius
9. Ductus
alveolaris 36
A tüdő vérellátása.
Vasa privata – artériák (aspectus posterior)
Aorta thoracica
Rr. bronchiales
37
A tüdő vérellátása.
Vasa privata –vénák (aspectus anterior)
Vv. bronchiales
V. pulmonalis dextra
V. pulmonalis sinistra
V. azygos
V. hemiazygos
38
A tüdő beidegzése
• Szimpatikus posztganglionáris rostok a felső thoracalis
és a nyaki ganglionokból → bronchodilatatio (az alsó
légutak tágulását azonban inkább a vérben keringő
adrenalin és noradrenalin váltják ki).
• Paraszimpatikus innervációt a nervus vagus ad:
preganglionáris rostok a plexus pulmonalisban
kapcsolódnak át, a posztganglionáris rostok kolinerg
mechanizmussal bronchoconstrictiót okoznak. Emellett
fokozzák a mirigyek szekrécióját is.
• Érző beidegzés a vagusból érkezik: a receptorok
reflexeket váltanak ki – 1. a köhögési reflexet; 2.
légzőmozgásokat szabályoznak. A reflexek központja a
nyúltvelőben van. A tüdőben nincsenek fájdalomérző
idegvégződések. 39
A tüdő nyirokelvezetése
• Egyrészt, a subpleuralis nyirokér-plexusból indul.
• Másrészt a bronchiolusok és bronchusok falában lévő mély nyirokerekből indul.
• A nyirokerek a szegmentumok közötti kötőszövetben, illetve a bronchusfa mentén haladnak a hilum felé. A subpleuralis plexus felületes marad, és a tüdő felszínén haladva éri el a bronchopulmonalis csomókat. A mély plexus a bronchusfát követi.
• Bronchopulmonalis nyirokcsomók a hilumhoz közel, a szegmentális és lobaris bronchusok körül.
• Hilaris nyirokcsomók a radix pulmonisban, követve a főbronchusokat, majd pedig a tracheát.
40
A mellhártya (pleura)
• A tüdőket kettős savós hártya borítja: a pleura visceralis és pleura parietalis. A két lemez között kevés folyadék van.
• A visceralis lemez a fissurák belsejét is borítja (interlobaris pleura), a mediastinalis felszínen áthajlik és a ligamentum pulmonalet hozza létre.
• A parietalis lemez a mellkas falát és a diaphragmát borítja (de: pleura mediastinalis és cupula pleurae).
• A parietalis pleurazsákot nem töltik ki teljesen a tüdők: a kimaradó terek a pleura sinusok (recessusok). Legnagyobb a recessus costodiaphragmaticus.
• A parietalis pleurát a bordaközti idegek és a nervus phrenicus idegzik be. Sok a fájdalomérző idegvégződés.
41
A tüdőcsúcs (és a pleura parietalis is) a clavicula síkja fölé nyúlik,
ahol a musculi scaleni veszi körül. A pleura parietalist itt a membrana
suprapleuralis védelmezi, amely a fascia endothoracica felső,
megerősödött része. Hátul a tüdőcsúcs kopogtatható: ez a Krönig-tér.
42
A mellkas és a mellüregi szervek antero-
posterior irányú röntgenfelvétele
Arcus aortae
Truncus pulmonalis
Auricula cordis sinistra
Ventriculus cordis sinister
Hilum pulmonis dextri
Atrium dextrum cordis
V. cava inferior
Recessus costo-
diaphragmaticus
Diaphragma
Trachea
Apex pulmonis dextri Apex pulmonis sinistri
V. cava superior
43
Cavitas thoracis Computertomográfiás keresztmetszeti kép a bifurcatio tracheae
magaságában, alulnézet
sternum pleura mediastinalis
pars ascendens
aortae
pars descendens
aortae
v. cava
superior
Bifurcatio
tracheae
bronchus
princip.d. bronchus
princip.s. bronchus
lobaris sup. d.
bronchi
segmentales
oesophagus
44
Légzőrendszer szövettana
• Hám: többmagsoros csillós hengerhám.
• Lamina propria: kötőszövet, immunsejtek
(granulociták, limfociták, makrofágok),
hízósejtek.
• Submucosa: kevert mirigyek.
• Tunica muscularis: változó vastagságú
simaizom.
• Porc: hialinporc (ahol előfordul).
• Adventitia: kötőszövet.
45
A trachea-bronchusfa hámjának sejtjei
• Csillós hámsejtek (kinociliumok).
• Egysejtű mirigyek: kehelysejtek.
• Kulchitsky-sejtek: neuroendocrin sejtek (hormonokat, transzmitter anyagokat szekretálnak – szerotonin, ACTH, szomatosztatin, stb…)
• Clara-sejtek: a bronchiolusokban vannak és surfactant-ot választanak el.
• Differenciálatlan tartalék sejtek a regenerációhoz.
46
Bronchusok szövettana
• Nyálkahártya: jellegzetes légúti nyálkahártya. Többmagsoros
csillós hengerhám, kehelysejtekkel és lamina propriával. A
lamina propriában immunsejtek vannak.
• Tunica muscularis: simaizom rétegek.
• A simaizomtól kifelé kötőszövetbe ágyazott hyalinporc lemezek
vannak. A lemezek száma a bronchus méretével együtt
csökken.
• Adventitia: laza rostos (rostdús) kötőszövet.
• A brochusok falában kis nyálmirigyek vannak (többnyire az
izomréteg alatt). A mirigyek a hámfelszínre nyílnak.
• A bronchusok falában néhol szoliter nyiroktüszők vannak.
47
Bronchiolusok szövettana
• Az átmérőjük 1 mm-nél kisebb és nincs porcszövet a falukban.
Egyre kisebb ágakra oszlanak (dichotomia); végső ágaik a
bronchiolus terminalis majd a bronchiolus respiratorius – ez utóbbi
falában elszórtan megjelennek az alveolusok.
• A bronchiolusokban a rugalmas rostok biztosítják a nyitott
állapotot.
• Hámjuk kezdetben többmagsoros csillós hengerhám, amely végül
egyrétegű csillós hámmá alakul.
• Vékony lamina propriájuk alatt körkörös-spirális simaizomkötegek
vannak.
• A lamina propriában nincsenek mirigyek: csak a hámban vannak
szekretáló sejtek.
• A bronchiolus respiratoriusban egyrétegű köbhám van, csillók
nincsenek.
• Itt jelennek meg a Clara-sejtek, melyek surfactant-ot termelnek. 48
A tüdőparenchyma sejtjei
• Pneumocita I.: vékony légző hámsejt, a vér-levegő gát alkotórésze.
• Pneumocita II.: szekréciót végez, a surfactant előállítója.
• Alveolaris makrofág: vándorló fagocita az alveolusban vagy a septumokban.
• Szeptális sejtek: fibroblastok, melyek kötőszöveti rostokat szintetizálnak.
• Hízósejtek: gyakoribbak a bronchusfa nyálkahártyában.
• Kapillárisok endotélje: nincs pórus vagy fenesztra, csak pinocitózis.
49
A surfactant
• Az alveolusok belső felszínét borítja.
• Foszfolipidet (50%), koleszterint (10%) és fehérjéket tartalmaz.
• A II. típusú pneumociták szintetizálják és szekretálják.
• Csökkenti az alveolus felületi feszültségét, ezzel növeli a légzés hatásfokát (gátolja az alveolusok összeesését kilégzéskor).
• Akadályozza szérum komponensek behatolását az alveolusba.
• Stimulálja az alveoláris makrofágokat (főleg fehérjekomponensei révén).
50
Trachea
51
Trachea
52
bronchus bronchiolus
53
Bronchiolus: Clara-sejtek
54
TÜDŐ HEMATOXILIN-EOZINNAL FESTVE
55
A tüdő metszetén a nyilak az inter-
alveolaris septumokra mutatnak 56
A tüdő elasztikus rostjai orceinnel festve 57
HÍZÓSEJT BRONCHIOLUSBAN
mastocyta
58
Alveoláris makrofág elektronmikroszkópos képe
59
II. Típusú pneumocyta
60
A vér-levegő gát elektronmikroszkópos képe
P1: egyes típusú pneumocita
E: endotél
BM: basalis memebrán
Er: vörösvértest 61
VÉGE
62