az usa kialakulása

4
Az usa kialakulása Spanyolok Dél felől Franciák Szent Lőrinc-folyó telepesek, nem katonák Angolok, és hollandok Atlanti partvidék egyéni farmer gazdaságok Őslakosok kiirtása -meggyilkolják őket -európai betegségekhez nincsenek hozzászokva -kiszorítják élőhelyükről, vadászterületükről Angolok: legtöbben vallási okokból radikális protestáns közösségek tagjai puritánok önigazgatással rendelkező gyarmatok kolóniák - 13 gyarmat -az anyaországtól csak lazán függtek -önálló törvényhozás saját adók választások 1. vagyoni alapon később minden honos férfi választott képviselők Északi gazdaság -farmergazdálkodás -kereskedelem kikötővárosokban (New York, Boston) rum, rabszolga -ipar hajóépítés, textilipar Déli gazdaság -farmok -ültetvények gyapot, cukornád, dohány fekete rabszolgák Európába szállítanak Hétéves háború 1756- 1753 eddig a Britek nem szolnak bele a gyarmatok ügyeibe védenek a franciák ellen kitör a háború Kanada is angol gyarmat lesz nem szükséges további védelem Brit pénzügyi gondok (sokba került a háború) szigorúbb gyarmatpolitika -gyarmati közigazgatás kézbevétele - brit adók és vámok - élesedő amerikai brit gazdasági verseny kitiltják az amerikaiakat a brit piacról - felesleges, végrehajthatatlan rendeletek (földfoglalás tilalom, beszállásolási törvény)

Upload: eniko

Post on 12-Dec-2015

213 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Az usa kialakulsa

Az usa kialakulsaSpanyolok ( Dl fell

Francik( Szent Lrinc-foly telepesek, nem katonk

Angolok, s hollandok ( Atlanti partvidk egyni farmer gazdasgokslakosok kiirtsa-meggyilkoljk ket-eurpai betegsgekhez nincsenek hozzszokva-kiszortjk lhelykrl, vadszterletkrlAngolok:legtbben vallsi okokbl( radiklis protestns kzssgek tagjai ( puritnoknigazgatssal rendelkez gyarmatok ( kolnik - 13 gyarmat -az anyaorszgtl csak lazn fggtek -nll trvnyhozs sajt adk vlasztsok 1. vagyoni alapon ( ksbb minden honos frfi vlasztott kpviselkszaki gazdasg -farmergazdlkods -kereskedelem kiktvrosokban (New York, Boston) ( rum, rabszolga -ipar hajpts, textiliparDli gazdasg -farmok -ltetvnyek gyapot, cukornd, dohny fekete rabszolgk Eurpba szlltanak

Htves hbor 1756- 1753 eddig a Britek nem szolnak bele a gyarmatok gyeibe vdenek a francik ellen kitr a hbor ( Kanada is angol gyarmat lesz nem szksges tovbbi vdelem Brit pnzgyi gondok (sokba kerlt a hbor) ( szigorbb gyarmatpolitika -gyarmati kzigazgats kzbevtele - brit adk s vmok - lesed amerikai (( brit gazdasgi verseny kitiltjk az amerikaiakat a brit piacrl - felesleges, vgrehajthatatlan rendeletek (fldfoglalsi tilalom, beszllsolsi trvny) A gyarmatok sszefognak -megtagadjk a vmok, illetkek, adk fizetst -nem vesznek angol termkeket -gyarmatok kpviselinek gylse kpviselet nlkl nincs adzs amg nem lehet kpviseljk a parlamentben nem adznak -elkergetik az angol vmtiszteket Bostonban az angolok belelnek a tiltakozkba -brit monoplium Kelet-indiai trsasg tea kereskedelmre

bostoni teadlutn 1773 egy haj tearakomnyt a tengerbe szrtk (indinnak ltzve)

megtorls (blokd al veszik a kiktt korltozzk Massachutes nllsgt Philadelphiban kongresszus (gyarmatok kpviseli) 1774 -szvetsgre lpnek -trvnytelennek minstik az angolok lpseit - nll trvnyhozs minden gyarmatonfegyveres sszecsapsok megkezddnek Fggetlensgi hbor 1775-83 - Fggetlensgi nyilatkozat 1776 jn. 04 Jefferson fogalmazza meg elvei - felvilgosods eszmi ( emberi szabadsgjogok, kpviseleti kormnyzat - npfelsg elve - kezdetben angolok llnak nyersre (regulris hadsereg, flotta) (( (( az amerikaiak nyernek (francia segtsg) Yorktown 1781 vezet George Washington indinok ellen alkalmazott taktika (lesbl, sztszrt alakzatban tmadtak) 1783 Versaillesben bke rgzti -ltrejn a konfderciAlkotmny 1787a vilg els demokratikus alkotmnyafelvilgosods alapelveire pl -jogegyenlsg - npfelsg elve szleskr vlasztjog (fehr 25 ven felli min 7 ve amerikai frfiak) -hatalommegoszts elve * vgrehajti hatalom vezre ( elnk feladata az llamok sszetartsa elnki kztrsasg (az elnk nem fgg a parlamenttl , levlthat) *trvnyhozi hatalom ktkamars trvnyhozs (kongresszus) arnyos kpviselet( lakossgnak megfelel arnyban vlasztanak kpviselket (kpviselhz Szentus ( tagllamonknt 2-2 kpvisel *bri

fggetlen

rvnyeslnek az alkotmnyossg alapelveif problma tagllamok s a kzponti hatalom viszonya ( ers kzponti hatalom, szvetsgi kztrsasgkzs -pnz (dollr) -hadgyek -klgyek szabadsgjogok valls-, sajt-, s szlsszabadsg

Kedvez helyzet-terleti nvekedse eltt nincs akadly-terleteket vsrol Csendes-cenig terjeszkedik-sok mezgazdasgi trsg-rengeteg nyersanyag.befogadjk az eurpbl raml munkaert-tkeers vllalkozk ( ipari forradalom (Anglival egy idben ~ 1769)-nyit Latin-Amerika fel ( Monroe-elv (Amerika az amerikaiak)Latin-Amerika:spanyolok s portuglokfejldik DE lassabban

-kreolok : ltetvnyeket kzben tart amerikai szlets fehrek -meszticek: indin s fehr flvrek, npessg zme sajt farmokon, -indinok ltetvnyeken dolgoztak-fekete rabszolgk : ltetvnyeken, bnykban

gyarmatok s anyaorszgok kapcsolata lazul -mdosult gazdasgi kapcsolatok (angol befektetsek -meggyenglt anyaorszgok (napleoni hdtsok, forradalmak)fggetlensgk kivvsa (angol s USA-i segtsg)

nem indul be a fejlds (( kreolok nem fejlesztenek, munkaer szakra vndorol be)