bab tapanyag utanpotlasa

2
BAB TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSA A meleg- és vízigényes növény. A legjobb termőhelyek a középkötött, meszes, semleges kémhatású, jóvízgazdálkodású, könnyen melegedő, homogén talajú területek, míg a kötöttebb réti és laza, humuszos talajok még elfogadhatóak. A szárazbab termeléshez az öntözés nem szükséges, míg a zöldbab csak öntözve termeszthető eredményesen. Ez kifejezetten érvényes a másodvetésekre. A fejlődéshez szükséges anyagokat a gyors növekedés miatt rövid idő alatt veszi fel, ezért már a fejlődése kezedetén jelen kell lennie könnyen felvehető tápanyagnak a talajban. A tápanyagfelvételnek két csúcsa van. Az egyik a virágzáskor, a másik a zöldhüvelyéréskor van. Kiemelkedő a bab mangán-, cink-, kálcium- és vasigénye. Ezeket mikroelemes trágyákkal pótolhatjuk. A bab a következő tápanyagokat veszi fel fejlődése során: Szárazbab (kg/t) Zöldbab (kg/t) Nitrogén (N) 55 13 Foszfor (P) 25 3 Kálium (K) 40 12 Kálcium (Ca) 38 13 Magnézium (Mg) 8 3 1,5-2,0 t/ha szárazbab terméshez 90-110 kg/ha N, 40-50 kg/ha P, 60-80 kg/ha K, 60-80 kg/ha Ca, 12-16 kg/ha Mg, 8-10 t/ha zöldbab terméshez 100-130 kg/ha N, 25-30 kg/ha P, 100-120 kg/ha K, 100-130 kg/ha Ca és 25-30 kg/ha Mg-t vesz fel. A nitrogén igényét kezdetben műtrágyával kell kielégíteni, mivel a baktrériumos nitrogén megkötés csak a hármas levelek megjelenésének időszakában éri el a növény számára is hasznosítható szintet. Ekkor már a bab gyökerei jelentős mennyiségű nitrogént képesek felvenni (elsősorban a szárazbabnál). A többi tápanyagigényt részben szervestrágyával (a bab meghálálja), de döntően műtrágyával kell kielégíteni. Ha az elővetemény kalászos gabona, akkor közvetlenül a májusi vetés előtt (ugyanez a helyzet a másodvetéseknél, júliusban) kell kijuttatni a nitrogént, míg ha később betakarított elővetemény van, akkor a vetés előtt 1 hónappal (áprilisban) ki kell juttatni 10-15 kg/ha N-t a szármaradványok tökéletes elbomlása végett (kelés után kellő mennyiségben legyen jelen nitrogén), míg a maradék mennyiséget szintén a vetés előtt célszerű kiadni. A P,K trágyákat vagy ősszel (mono vagy hagyományos trágyák) vagy tavasszal, vetés előtt (Power) kell. A szárazbab szalmája 1,8-2,5-szöröse a magtermésnek, ami

Upload: wanna-be

Post on 27-Jan-2016

212 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Bab Tapanyag Utanpotlasa

BAB TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSA

A meleg- és vízigényes növény. A legjobb termőhelyek a középkötött, meszes, semleges kémhatású, jóvízgazdálkodású, könnyen melegedő, homogén talajú területek, míg a kötöttebb réti és laza, humuszos talajok még elfogadhatóak. A szárazbab termeléshez az öntözés nem szükséges, míg a zöldbab csak öntözve termeszthető eredményesen. Ez kifejezetten érvényes a másodvetésekre. A fejlődéshez szükséges anyagokat a gyors növekedés miatt rövid idő alatt veszi fel, ezért már a fejlődése kezedetén jelen kell lennie könnyen felvehető tápanyagnak a talajban. A tápanyagfelvételnek két csúcsa van. Az egyik a virágzáskor, a másik a zöldhüvelyéréskor van. Kiemelkedő a bab mangán-, cink-, kálcium- és vasigénye. Ezeket mikroelemes trágyákkal pótolhatjuk. A bab a következő tápanyagokat veszi fel fejlődése során:

Szárazbab (kg/t) Zöldbab (kg/t)Nitrogén (N) 55 13Foszfor (P) 25 3Kálium (K) 40 12Kálcium (Ca) 38 13Magnézium (Mg) 8 3

1,5-2,0 t/ha szárazbab terméshez 90-110 kg/ha N, 40-50 kg/ha P, 60-80 kg/ha K, 60-80 kg/ha Ca, 12-16 kg/ha Mg, 8-10 t/ha zöldbab terméshez 100-130 kg/ha N, 25-30 kg/ha P, 100-120 kg/ha K, 100-130 kg/ha Ca és 25-30 kg/ha Mg-t vesz fel. A nitrogén igényét kezdetben műtrágyával kell kielégíteni, mivel a baktrériumos nitrogén megkötés csak a hármas levelek megjelenésének időszakában éri el a növény számára is hasznosítható szintet. Ekkor már a bab gyökerei jelentős mennyiségű nitrogént képesek felvenni (elsősorban a szárazbabnál). A többi tápanyagigényt részben szervestrágyával (a bab meghálálja), de döntően műtrágyával kell kielégíteni.

Ha az elővetemény kalászos gabona, akkor közvetlenül a májusi vetés előtt (ugyanez a helyzet a másodvetéseknél, júliusban) kell kijuttatni a nitrogént, míg ha később betakarított elővetemény van, akkor a vetés előtt 1 hónappal (áprilisban) ki kell juttatni 10-15 kg/ha N-t a szármaradványok tökéletes elbomlása végett (kelés után kellő mennyiségben legyen jelen nitrogén), míg a maradék mennyiséget szintén a vetés előtt célszerű kiadni. A P,K trágyákat vagy ősszel (mono vagy hagyományos trágyák) vagy tavasszal, vetés előtt (Power) kell. A szárazbab szalmája 1,8-2,5-szöröse a magtermésnek, ami atalajon visszamarad, mert sem takarmánynak, sem alomnak nem felel meg.

Javasolt technológia:

Ősszel:

Alaptrágyázás:

Nitrogén: környezetvédelmi okokból az őszi nitrogén műtrágya kijuttatás nem javasolt, ellenben a szervestrágyát nyár végén, ősszel ki lehet adni

PK: Hagyományos mono- és PK műtrágyák.

Tavasszal (májusi fővetésnél vagy júliusi másodvetésnél):

Nitrogén: Kalászos elővetemény esetén a teljes mennyiséget a vetés előtt közvetlenül kell kiadni, míg később lekerülő előveteménynél 10-15 kg/ha N-t áprilisban, a többit közvetlenül vetés előtt kell kiadni.

PK: tavaszi alaptrágyázásra komplex POWER műtrágyát kell kiadni közvetlenül vetés előtt