bálint - lajos - kárpitos szakmai ismeretek i

5/16/2018 Blint - Lajos - Krpitos szakmai ismeretek I

1/76

I (ARPITOSS Z A K M A I IS ME R E T E K

SZAKMUNKAsTANULO ISKOLAK 1. OSZTALYA SZAMARA

A MUNKAUGYI MINISZTERIUM MEGBIZASAB0L*l\fUSZAKI KC>NYVKIAD6,. BUDAPEST

1 9 6 6


2/76

"A 1vIagym Nepkozta1'sasag kiiIo'l'l!iJsgondot jordi: az i/jusag /ejlOdese1'e esneuelesere; kovetkezetesen vedelmezi azijjusclJ{j erdelceit."

(NEPKOZTARSAS.A.GALKOTMANYA 52. .)

Ez a kon.vvA MUNKAOGYI MINISZTERIUM.

iran yitasaval kesz.ult,

BALINT OSZKAllles

LAJOS JANOS;rnunkaja

LektoraJtak:ISTENE::; IMREMARX MIHALY

Felhivjuk az i skolok taruirai! es tanuiOi t, harm e tanklJnyvvel1tapcsolato8 eSZ1'e' IJeteleikda MunkaUgyi Miniazteriummat irasban k8ziiljek

6;;.3110/1. Allami Nyo-mda, BudapestFelel6s krado ; Sal t Sandor

Miiszaki vezero: Tamas Laszl6Miiszak; szerkesatd : Getta J6zsef

"': kezfrat a nyorndaba erkezett. : Hl6- '> IX, 6. - Imprimalva: 19'06 I, 25.Megjelent ; 1966 tebruar no - Azonossagi szam : 26499/1 _ PeldanysZ>ltn 124()'.

Terjedelem; 9,5 (A/5) rv - .Abrak szama: 152Kesziilt mono szedessel, ives magas nyomassa],

A) A SZAK]}iA TORTENETE, FEJLODESEA karpitosipar kialakulasarol, torteneterol viszonylag keves

adatallrefldelkezestinkre. A szakma alapja a kulonbozd mfiveszidiszitO munkaes nern a bu torkarpitozas, parnazas, amelyet rna akarpitos munka f6 teruletenek tekintenek. E ..diszito munkak:nyomai az 6kori Egyiptomban is megtalalhatok, a szakma kelet-kezesi ideje azonban nem allapithato megporito~an.A karpit sz6 jelerrtese szdnyeg, fiiggony. ~zis bizonyitja.,hogy 8za'kmaieJodeirik 8z1JriyegezIJ,diszitornunkdkat vegeztek. Ezeknyomai megtalalhat6ka satrak, majd a lakohazak belsodiszite-seinel. Hasonlokeppen diszitO munkakat vegeztek nyergek, 16-szerszamok,zaszl6k keszitesenel is. A belso diszftomunkakka.le~iQQh~IL_~lakulhatott ki az tilO- es,fek~bU4;(}r9kBzD.rm6YB1,szovettel boritiisa~-iilaJa-ainSnyelem esa fenyuzes fokozasa erdeke-bellezek parnazas.,~. A butorok formainak fejlodese es azokon aparnaiatoK;-folieietesedese az idok folyaman elvalasztotta a szak-matol az egyeb diszitO, dekoralo munkakat.

A_}{~rp~~osipar,~ialakulasa kezdeten elsdsorban az uralkQd6osztalyt. szolgaita, ezt-bizonyitja. a diszito es parnazo munkahozfelhasznalt. anyagok minosege is. A gazdagok satrait, lak6hazait,kesobb palotdit ertekes. anyagokb6l . Msziilt diszes mintazaj;uszonyegek, szovet- es selyemkarpitok diszitetMk, parnaz,atuk. tolte-sehez J s rillati szoroket., tollatespelyhet hasirialtak:-A-1dzs!ikm~;'ny()lt t6megek lak6helyisegeit viszont gyekenyszonyegek durvabb,_vaszonkarpitok tettek diszese bbe. Butoraik parl}~~a,jj_:,trI.a~_9 J ! _ -a f i Y i i, g & p : i : } < Ii g - 's a s ; - ru ; : ~ ' z e n i 1 ; -S ' Z ! t h n 1 t ~ Y ot : , . .. . .. .. . .. - , . . ', A butorstilusok vaito~lisiI,'-feheti';v~- tette a butorokon leva,kenyelmet biztosito parnazatok fejlodeset, Eleinte a parnazat.egyszeru volt, a .vonalakat, a format.es elmozdulas ellen a tom9-anyagokat nem biztositottak varrasokkal. _,A~eysz;a'yJ3,dQk.fQly"~nPOpyolulta,bb.munkakra ..Mrtek ra, amelyeknek soran aparnazat._ f Q l ' ~ i . t ; 1 _ i i ! ( ) n 9 . Z ? _ varrasokkal_r()g:litetj;~kA IDaiert~lemberivett.Karpitos szakma bijlcsojeuekFran.ci:t~orszltgotlehgt tekinteni. A')(IV: Lajos korabeli kiralyi ~s foneIilEl.si


3/76

udyarok pazar fenyuzese komoly Iehet.dsegeu.adotu.a szakma-rnfi-veszi iranyzatanak kialakulasahoz .es tobabbfejlesztesehez, AXVIII .szri iadvegen a. butorrug6 jel talri lr isa isalkalmazrisa Jorm~dalmi lepest jelent a szakmabom: Eloszor spiralrug6 alakjabanhaszml,1jak fel, es az6ta fokozatosan alakult ki mai forma1a esalkalmazasi kore,

Az .~ls6 ..~~!pi~

Hazank felszabadulasa 6~az llta~a kovetkezo evek forradalmivaltozast hoztak a hagyomanyos eljarasokkal dolgozo, t.iszt.ankisipari jellegu karpitos vszakmaban. Az ipartestliletek meg egyideig mfikodtek, de a fejlodesnek ebberi a szakaszaban markor-szerutlehrtek bizohyultak. E,~,~rt_l~)46-banaz ipartestiiletek helyett'Il1egalakult a Kisiparosok O-iszagos Szabad Szervezete( KIOSZ), .minta dolgozo kisiparosok erdekkepviseleti szerve. A KIOSZ-on,gHn1946-ban karpitos szakosztalyt Ietesitettek, A megvaitozott tarsa~'dalrrii es gazdasagi viszonyok a fejlddes ujabb szakaszat - aszovetkezeti termeles lehetOsegeit - nyitottak meg az ontudato-sabb kisiparosok elott. .

Igy kerult s91' ~947 -ben az elso karpitos es paplano,s s.~Q:y_~,__kezet""mega J a :kp.la(:l3xa. A kiilonbOzo iparagak szovetkezetemekerdekkt3pviseleti es iranyito szerve. a 11.isillari Szovetkezetilk (}rsza-gos Szovetsfige (OKIS~).Jett. A szoclallsta'ipar' fej16dlfse6seroso-.:dese lehetove tette, hogy'a karpitosipa.r t.ullepjen a regi, marfej16deskeptelen kisipari forman, es a sz6vetkezes erej.e~e tamasz-kodva megteremtse az MIami nagylizemi termeles al,~p]~lt..A ~eg~erosodottszovetkezetekh61 igy alakult weg az elso k~rpltoslparlvallala.t. Itt' a r;tegszokott, hag~omanyos,~~~g __~~!~,,_~~l:kat; ,a .korszerti, termelekenyebb, gazdas,a,gosabllrlagyuzellllgepltechI.lOlo-gia valt~ttafel. A tarsaaalilli forradalom kovetkezteoen lehetovevalt., hogy a karpitosipar a volt uralkod6 osztaly nehany tizezertagja h~lyett az egesz dolgoz6 nep jogosan novekvo igenyeitellgitse ki. E~ert. alli!,e!oegI~enag:yobb .mennY,isegben. izlese~es j6 minosegii)~AtRitQ"'oH J:)11t(),r9~.at,~s,tes.~!&~~l:Jl:Je,ellemesebbe-es kellyehlleseI:JP.~,..} . 2 : . . . .otthonokat.A karpitqs~par. tovab pi..fejlocleseN~tosito~t .A. ~()rszerugep~-sites, a habally-agok Mrh6ditasa IIlegkoIlr~.yit;iadolgoz2~ eges~seg;rtelenes faraszt.6.fizikai munkaja!',Jl1eggyorsitJa.a,tenl1elest"Q19!3g1?P~.teszi a butort .. A jovO . , a ' fe.)l,:4,l1~gYiiz,e_InL}~arpit()~ipare,ame~yeuropai viszonylat1iaii" m a ' i s elismerest harcolt ki minoeegi munkajaval.Allamunk komoly ..aldQ,,;atot hoz ...;:t.}37:alql1~iutanp6tlasbiztositasar.~. Ajelp,111~gjJ.J~!Y.~19....~aktudasllln us~akivezetogardai:1gyrejohban. ~epzett, Im~t1}Falt..sl\akernl:Jer-llt~np6thlsra,--az }!ju~z~kmunHsokra nyugodta,Ile:Ritl}eti a jOV{)terveit.

B) EGtszSiGvtDELEMA karpitos munka' egyes teruletei a jelenleg haszn~!.fttQ(1)nya- .

gokfeldolgozasakor keletkezo .porl l 1 iattaz egeszsegr~~xt.alntasak~Ezt fokozza. az ...:,kCiIiilmeny, :hogy.a,s.zaklllq{)g1r~~~~,)1lg.J!a,p:'jiinkoa11is :~isiparii jellegu, ahol,a munkah.el~ek, m,~helyek ~oztiltobb egeszsegtelen es balesetveszelyes. Sok meg a szuk, levegotlen,rossz 'vilagltasu,ilyirkos muhely, aho! a dolgoz6k egeszsegvedelmenem biztositott. A szooetloezeti es vallalati iieemreszekben, rnuhelyek-ben a helyzet riltalriban kedoezobb, Tarsad1L,lrnllJ:lk?a,lll,~gfo?}).ert,ekaz ember, ezerb a Magyar Nepkoztarsasag,~mllnkaved~Iemmtez~menyes meO'szervezesevel, a biztonsagosmunkakorlilmenyek meg-tereIlltesev~les alland6 egeszsegligyigondozassal vedi a dolgoz6kat.

Munkavedelmen azokat a' jogszabalyo~at, ..6v6.rend~zabalyo-kat es 6v6 intezkedeseket '"ertjii',lllylYeknek ' gI)zvet len: :ce1}fl ; adO@:lZO"egeszsegeIlek,testi ep~egenek ....~.,.ele~~Il,ek.11 ~IJ.unkaval..jar6 artalniakt61 va16:inegvedese. Legmagasabb fokon a munka-


4/76

vedelemmel a Minisaterbanaos es .a Szakszervezetek Orszagos'I'anacsa foglalkozik.1 \ karpitosiparban cdolgozok igen sokszor kertilnek erintke-zesbe olyan anyagokkal, amelyek feldolgozasakor pol' ke),e.tk~iik'(novenyi tomoanyagok), szennyezettek{olajos, esetleg .rozsdasrug6testek, epedak, butorrugok.iszegek, zsinegek, ragaszt6k), esolyan kezi szerszamokkal es gepekkel is dolgoznak, amelyek bale~setet okozhatnak.

A korszerii karpitostlsern, a miihely egeszsegvildelmi kovetelmenyei:1. A rnfihely tagas, vilagos, levegos, j61 vilagithatOes j61

ftithetd, legalabb 3,20 m belsd magassagu legyen ;a) egy dolgoz6ra legkevesebb 2 m2 munkaterti1et jusson;b) a vilagitasmegfele16 fenyerejfi es arnyekmentes legyen;c) ,legyen . lehetoseg a termeszetes es mesterseges sz~noz-totesre, az egyenletes es tuzveszelytOlmentes fUtesre ;'_d) A mfihelybe olyan gepet, amelyileK uzemeltetese kozbenpar keletkezik (pl. kartol6gepet) csak akkor szabad elhelyezni,ha azon porelsziv6 berendezes van.'2. Az oltozohelyiseg nealljonkozvetlen kapcsolatban amiic'hellyel, oltozoszekrenyt nem szapad a mfihelyben elhelyezni.

3. Sztlkseges a mosdohelyiseg, melyben hideg es meleg vizhiztositja a tisztalkodast. A dolgoz6 gondoskodjek szappanr6Cestortilkozorol. '

4. A mtihelytdl teljesen kulon a1l6, mindenkor tisztan tartottwe alljon a dolgozo rendelkezesere.5. A miiveletek jelentOs reszet a dolgozo ulve vegzi, ezert

megfele16 ti16kerol kell gondoskodni.6. Biztositani kell elsosegelytnyujto helyiseget, ha erre nines

lehetoseg, az elcirasoknak megfeleld, .j61 felszerelt mentOladat.7. A kulturalt etkeztetes felteteleit a mtihelytol ktilon aH6helyisegben kell biztositani,

C) BALESETELHARITASA butorok parnaz6 munkainak. reszmtiveleteit adolgoz6k

kezi szerszamokkal .es gepekkeLvegzik.Ekozben balesetek fordul-hatnak e16. A baleseteket a lcovetkezokeppen c8oPQrtosithatjuk:1. kezi szerszamok hasznalata .kozben .elofordu16 balesetek;2. g,epek mtikodtetese kozben elOfordu16balesetek;3. egyeb okokmiatt-elofordu16balesetek.Az elofordul6 balesetek to oka a balesetvMelmi szabfilyuk

ismeretenekhianya, afigyelmetlenseg es a szakszeriitlenseg.6

1. Keziszel'szamok hasznalata kozbenelofordulo balesetekA parnaz6 re-szmunkitk kozben a karpitos szakmunkas olyan

Kezi szerszaanokat hasznal, amelyekkel titO, osipo, vag6, tuzo,varr6, feszitO, igazito muveleteket vegez. A figyelmetlenseg es.szakszerdtlenseg rniatt .baleset kovetkezhet be:

a) titoszerszamokkal szegezes es szegek kihuzasa bontaseoran ;b) varroszerszamokkal az at- es elvarraei muveleteknel;

c) tiizo-, igazit6szerszamokkal sarok- es elkepzesnel, vasznak,azovetek osszetfizeeenel ;d) osipo-, v~g6szerszamokkal" rug6~, eldr6tok, elcsip~s?n?l,hajlitasanal; textllanyagok, habanyagok es lemezpapir szabasanal,vagasanaJ;e) feszit6szerszamokkal a hevederfeszito es szeghuz6 haszna-Iatanal.

Balesetetokozhat a hibas kezi szerszam, b.apLrepedt, csorbavagy rozsdas. Ilyen szerszamoKKaJnemsZahad a dolgoz6t a .munkaelvegzesere Mtelezni. A kezi szerszamokaf olyan m ennyisegben~s mindsegben kell a dolgoz6 rendelkezesere bocsatani, hogy mun-kajat szakszeruen es biztonsagosan vegezhesse.A kezi szerszamok tarolasara szekrenyt, fi6kot vagy szerszam-lada kell biztositani. Kezi sZerS:la,illot -folegszur6~ esvag6-,szerszamot ---:.munka ki5zbel1..-~se[}l>f311~!~~!_da~L~_~~~~~!I~~~_~s_!~1~~.

2. Gepek mfikddtetese kozbenelOfordulo balesetekA nagytizemi es a szovct.kezet.i karpitosipar rna mar jelentOs

modern gepparkkal rendelkezik. A hagyomanyos gepek, mint a-varrogep es a kartologep, a kisipari m(ihelyekben is megtalalhat6k.

A hagyomanyos es modern gepek novelik a termelekenyseget,es csokkerrtik :a dolgoz6k fizikai munkajat. A gepek szakszerfikezeleset a dolgoz6nak el kell sajatitania. Ismernie es alkalmazniakell az elOiras szerint kotelezo balesetvedelm iszabalyokat. Ellen-kezo esetben a gepek tizemeltetes kozben sulyos, vegzetes balesete-ket okozhatnak. A gyakorlati tapasztalat azt igazolja, ...hogy abalesetek [oreszet a tudatlansag, a figyelmetlenseg a ezakszerutlen-'Beg,a blztonsagi berendezesek - vedoracs, vedolapok - alkalma-tz;asanak elhanyagolasa, okozza.

7


5/76

A kiili::inbOz,orendeltetesti gepek.uzemeltetesenel elO:irt aItala-nos balesetvedelm ikovetelmenyek : .a) .A gepf:)t_csa).{L .1llegllizott,kepzettdolgQzQ ..kezelheti ;

~-b-rAgepi berendezest minden beinditas. f:)16tt gondosa;ICmegkell vizsgalni. A legkisebb rendellenesseg. eset~rr agepmfrki::ides:kozben veszelyesse valhat, ezert elindttasa tilos. -.

c}.A gepet csak a megfelelO vedoberendezessel szabad mfikod-t e t n i .d) A gepet muki::ides ki::izben elhagyni veszelyes es i;ilQs-,-e) Agepet muki::ides ki::izbenjavitani, tisztit.aIIinem :;;z;a,bad.f). A gepek .es gepi berendezessk kozeleben foglalko~.tatottdolgoz6k munka kozben testhez simu16 ruhazatot es ahajat telje,-sen leszorit6 sapkat vagykendot kotelesek viselni.

3. Egyeb okok miatt elOfordulo balesetekA kezi szerszam ok es gepek hasznalata, kezelese kozben egyeb

okok miatt is keletkezhetnek balesetek. Ezek oka fOkent a ha:nyag-sag, figyelmetlenseg, feluletesseg. Ilyen okok lehemek pl.:

a).A mtihelyben szetszort hulladekanyagok, szegek es-szer-szamok veszelyeztetik a biztonsagos kozlekedest. Megnehezitik a .kesz termekek, allvanyok llloz;gatasat.

b) A _ z . egeszsegtelen,korszerutlen, t.ulzsufolt; mfihely meg-neheziti '"a balesetmentes munkat.c) A kalyhak ki::itiilihelytelen anyagtarolas tiizet okozhat. ,d) A m unkaallvanyon levobutor szakszerfit.len mozgatasal,forgatasa es emelese.e) Az egyenetlen es rossz mfihelypadlozat, a kello vilagitashianya. .f) A helyteleniiI kialakitott karpitos szokas : .a szajbaeitartott;

sz;egek es egyes szerszamok (kituzotUk,varr6tuk);g) A meglazult foku, nem biztonsagos Ietra hasznalata,A.karpitosip'a,rRap.ka-alevego,szennyezettsege, valamint az, hogy t.isztaba.lan kezzel nYRlnak a.szemfiez.. '

Sokan kisebb seriileseiket figyelmen kiviil hagyjak, ami sulyosfertozest okozhat. Eppen ezert a legkisebb seriilest is tisztitalli,.8

fertOtleniteni kell es beki::itni. Komolyabbseriiles eseten a dolgozot.az()nIla,l. f:)lsosegelyben, orvosi ellabasban kell. reszesiteni. Milldenuzemi, munkahelyi balesetet a ki::izvetlen felettesnekrogton jelen-teni kell. .

Amunka befejezodese utan elengedhetetlen a test apolasa,a ftirdes. Kulonosen fontos a kez apolasa,borfinomitq8zerek ha,:;;z~nalataval. .

A karpitosnak ajanlatos sokat tart6zkodni .szabad levegon,sportolni, napozni,

;1rn/unkavedelmi szaMlyok betarta~a,.a. helYfc~enki(1,lg,kitottete;tvlidi adolgoz6 egeszseget. Az 6sszeruen kitoltott szabadidc es a.kello pihenes erdt ad a dolgoz6nak a munka tovabbi eredmenyesfolytatasahoz.

08sze!oglalasA karpitosipar keletkezesi ideje pontosan. nem. allapithat6.

meg; ..dei1yomalll!&r,~i_~_gYiP_~()~i ,lsul~~I-Ib~ri.~i~' .rii~g~~1alli,I1~Qk,Ai alapjat ~.szonyegez6, diszit6 munka kepezte, majd ~lt akenYf:)lgIIJ:J{)k.()~asl1.erdekeben .az lila: es. fekv0l:lutorok parn~zasa;~'IfQS8ZUido telt yl az egyszerfi munkat, igenylO parnazatok keszfte-setol a bo.ll'yolu1t, i::isszetett mfiveleteket igenyla parnazatok gyar-tasaig. Evezr'edeken at a mindenkori uralkod6 osztalyok kiszolgalasajellemezte a karpitosipart. ~ Iilai ertelemben vett sz~kma afranciakiralyi es nemesi udvar()kban, IejlO


6/76

ItI

A hagyomanyos es modern gepi mfiveletek kozben szam talan'baleseti lehetOseg veszelyeztet.i a dolgoz6k testi epseget. Ezek meg---elOzeset szolgalja a vbalesetelharftasi intezkedesek bevezetese esrendszeres oktatasa.

A munka,v,edelrni szabalyokj.tnyrete es betartasabiztositja-a dol[6Z6kmuukaKozbelli ve~eIIllet. A test gondos apolasa, a szabad'fdo celszerfi kihasznalasa, a ' kello pihenes a szervezet erositeset,.az ero felujitasat es tartasat teszi lehetOve.

lierdesek1. Ismertesse a szakma tortenetet !2 . Mi tette Iehctove a szakma fejlodeset?3. Beszeljen a hazai karpitosipar kialakulasarol es fejlodeserol !4. Milyen val tozasok k6vetkeztek be a szakmaban a felszabadulas utan ?5 . Miert fontos az egeszsegvedelem biztosttasa a karprtos szakmaban ?6. Ismertesse a kar'pitos uzem - miihely egeszsegvedelmi kovetelmenyeit !7. Hogyan csoportosithatjuk a szakrnaban elofordulo balaseteket?8. Beszeljcn a kiiliinb6zo baleseti lehetosogokrol !Ismertesse a testapolas fontossage.t !

ic

\1 0

n. SZ ERSZ AM O K C SO PO RT OSfT ASA YSzerszamoknak nevezziik azokat az eszkozoket, amelyeket a

Gzakem ber a kulonbozd anyagok iparoikke val6 feldolgozasakorhasznal. i' ,.,J6 munkat j6 szerszammal csakakkor v~gezh{)t a szakm unkas,

'ha ismeri annak szerkezeti es mfikodesi szabalyait es ennek birto-kaban ki tudja hasznalni elOnyeit.

A karpitosipar fejlodese soran kialakitotta a munka elvegzese-.hez szuksegeaIegmegfelelobb eszkozoket, A szerszarnok egy reszekimondottan Jrarpitos jellegti, mas resze azonban egyeb, reszbenrokon szakm atol atvett.

'Az iparban a kulonbozo reszmunkak elvegzesehez sziikf?egeskezi szerszamok a kovetkezokeppen csoportosithatrike

1. tartoszerszamok ; .2. meroszerszamok :3. varroszerszamok ;4. tuzo-, igazit6szerszamok;5. feszitoszerszamok ;6. vag6szersz~mok;7. daraboloszerszamok ;8. forgacsoloszerszamok :9. iitoszerszamok;10. fog6-, csipd-, hajlit6-, huzoszerszamok,A szerszamok egy resze csak a rnunkadarab tartasara, mere-

.sere szolgal, a tobbi kozvetlenul, vagy k6zvetve reszf vesz a kiala-ikitas munkajaban.

Eszerint Ineg~ijlonbOztetiink nem mukod6 (passziv) es mukod6(aktiv) szerszaIn0lmt.

nem muk6c:l0 szerszamok csak megmunkalasra alkalmashozzak ,a, munkadarabot, vagy reszt vesznek a meretek

ellenorzeseben {pl. allvany, tabla, letra, merd-

11


7/76

A mfikodd szerszamok a munkaban val6 resztveteltik alapjarfeloszthat6k: kozvetlen (direkt) es kozvetett (indirekt) mtikodesfiekre.

A 111ukod6szer:szawok legtobbjet k~zvetlentil a butorok meg-IIlunka1asa kozben hasznalju~. Ezek aktilonboz6 varro-, tuz6-,19azito-, feszitd-, vag6-, darabolo- es forgacsoloszerszamok.

A kozvetve mfikodo szerszamok a mukod6 szerszamok eleven,erejenek fokozasara es a szerkezetek szereIesere va16k, pl.: kulon-boz6 .titO-, fogo-, csipo-, hajlito-, huzoszerszamok,

MunkatitblaKetallvanyl:allely~zY~I1Ik:l1lma,~zak, a butorallvany biztosabb

-tartas3:"ra:--X6sztiihet20 ... 25 mm vastag, 120 ... 150 mm szelea,.osszeeresztett es enyvezessel-egybekotott falapokb61 (melye-ket alul szelesseg iranyban ketmerevit6 leeeel rogzitenek), vagyazonos vastagsagu panellapb6l.Altalaban ket meretben kesztil,a kisebb meretti 100X 100 em,:inagyobb meretu200 X 120 em(2:--abra) .

A) NEM MnKOD~ SZERSZAMOK

1. 'I'artoszerszamokAllvfmy (bak)

A parnazand6 l?utorallvany tartasara szolgal. Keszulhet.puhafabol vagy femosobdl. Merete lehet veglegos vagy szabalyoz-hato.

A vegleges allvany reszei : ket talp, ket tart6lab a kozep-merevitovel es a fels6 allvanylap. A fels6 allvanylap lehet parna-zott (vatta es vaszon) vagy sima falap, keretes e11e1.Magassaga,70 ... 95 em, hosszusaga 100 em, a fels6 allvanylap 8... 10 em szeles'(1 abra.)

2. abra. Munkatabla 3. abra, LetraLetra

Hasznalata, kulonbozd ftiggonyoz6, diszitO munkaknal nel-ktilOzhetetlen. Leggyakrabban a ketagu 7 ~ 8fokos, kozepen rogztto-lanccal biztositott l.etrat alkalmazzak. Egyreszes let rat biztonsagiokokbol nem alkalmaznak (3. abra).

2. Meroszerszamok"~~

Az tires butorallvany, valamint a keszti16 parnazat mereteinek. megallapftasara esellen6rzesere kulonbozd formaju, de azonosbeosztasu merdszerszamokat alkalmaznak.)0)

1. abra a) vegleges allvany ; b) szabalyozhat.o allvany Csukl6s meroIecAz osszehajthatd merdleo gyertyanfabol keszul, lvagy 2 m

_>bo!'ls~iIet vege a merettart6ssag erdekeben vaslemez vedccsfkkalIezart. Meretbeosztasa egyik oldalan centimeter, masik oldalanIhtivelyk (coll =25,4 mm),

Alkalmazhatnak szabalyozhato meretfi allvanyt is, melynel a,tartolabak tokba causztat.va 10 cm-es meretekkel emelhet6k.-Egyebb alkatreszei.es meretei azonosak a vegleges aIlvanyevaLKesz ulhet puhafabol, de ismertebb a femcsoves szerkezetfi (la abra),12 13 -


8/76

Fontos kovetelm eny, hogyep es j6l lathat6 meretbeosztastalegyen (4. abra). Meresnel a beosztas kezd6 0 pontjat veszik alapul.

4. abra, Csuklos merolee 5. abra. 'Yler6szalag

MeroszalagKesztilhet aeel- vagy vaszonszalagbol, 1 vagy 2 m-es hosszu-

sagban. Legaltalanosabb a rug6s vagy rugonelkuli femtokba te-kereselt hajlekony aoellapos merdszalag.Meret.beoszt.asa azonos a esukI6s merolecevel, konnyen kezel-

heto, a szerszam os ladaban vagy munkakopeny zsebeben kis helyeffoglal el. A vaszonbol keszult 1vagy 2 meteres mer6szalag konnyeb-ben szakad, meretbeoszt.asa gyorsabban kopik, ezert kevesbe hasz-naIatos. Mindkettdnel a kovetelmeny es a hasznalat azonos a.esukl6s merolecevel (5. abra).

MeroHincFtiggonyozesek es ivesfo~maju dekoracios munkaknal az,

anyagmennyiseg megallapitasahoz nelkiilozhetetlen az apr6 lane-szemekb6l keszult 2- 3 meter hosszu merolanc. A kezd6pontonkiakasztott lane tokeletesen koveti a kivant iv vonalaf a befejezopontig, majd egyenesre feszitve lemerheto a szukseges anyag-mennyiseg merete. Kesztilhet rozsdamentes acelbol, vagy galva.nizalassal, krornozassal biztositjak rozsdamenteeseget (6. abra),

6. abra. Mer61anc14

Vona]zoKesztilhet fabol, fernbol, muanyagb61 1vagy 2 meteres hosszu--

sagban. Sj1;abaszatnaI .alkalmazzak vasznak~szovetek, habanyagokmeresere es a vagasi vonalak bejelolesere (7. abra).

7. abra. Vonalzo 8. abra. Derekszog(90) mero

9. abra, Hegyes korz6

1!erekszogKeszulhet gyertyanfabol, fernb61 vagy fa fejresszel es acel--

lemez szarral. Hosszabbik szara mindig vekonyabb, mint a fejresz . .A 90-os derekszoget a rug6alapok elvona.lanak, valamint {l,Iap--parnazasnal a sarok es e l kiallasanak megallapitasara es ellenorze-sere alkalmazzak (8. abra).

KorzoA meretek pontos atvitelere, ~2rvollalak bejelolesere szolgal,.

Legaltalanosab b a fernb61 kesziilt, 15... 20 em nagysagu hegyesvegu korzd, melyet szabaszatnal ~ pl. bordazott feltiletek be-jelolesere- alkalmaznak (9. abra).

Iii


9/76

B) MUKODO SZERSzAMOK tavolsaga hatarozza meg. Bormunkakna,l es borvaszon elszegelyekatvarrasanaI haromelben vegzodo gorbe tfiket, alkalmaznak (lOc.abra), szamozasuk 0, 00, 000.1. Varroszerszamok

_ , ~ ..parmiz6munkak, ktilonbpzo reszmfiveleteinek elvegzesenel.nelkulozhetetlen szerszama kimondottan karpitos jellegu tu.,!!_elltiLsznaljak atvarrasi munkaknal, sarok- .es elvarrasoknal,

r~g?li:. hevederre varrasana], valamint bevon6anyagok osszevarra-i?anal.

A tfik rugalmas es rozsdamentes aoelbol keszulnek, alakjukes meretuk rendeltetesuk szerint valtozo.

KHhegyii . tiiAz alapparnazatok atvarrasi munkainal hasznaljak a 25 ... 50

em hosszu kethegyti, fUzonyilasos egyenes tilt. Ha af.artoszerelesnem textilheveder, pI. farostlemez, melyet nem lehet atvarrni,.akkor azonos meretfi gorbe kethegyti tutalkalmaznak (lOd. abra).

Bngos tiiFarost es preselt lemezlap tartoszerelesre rogzitett epedarugo-

'zatu parnazat atvarrasanal, valamint gombozasnal kittinoen alkal-llllazhat6 varroszerszam. A gyakorlatban - beszerzesi akadalyokwiatt - tulzottan nem terjedt el (lOe. abra).

Baleseti Iehetoseg szempontjabol a tu veszelyes szerszam.Ezert a tut hasznalaton kivul szabadon hagyni, varras kozbenhegyevel kifele forditva lenditeni tilos. A tilt hasznalaton kivul aszerszamos ladaba kell helyezni vagy a parnazatra hegyevel bele-azrirva fektetni.

Egyenes elvarr6 tii15. . 17 em hosszu, kb. 3. . 3,5 mm vastag fUzonyilassal ollatott

'e9Y,hegyu til ",Alkalmazzak elvarrasnal egyenes (lane) oltesek keszi--tesere, valammt matraeok elvarrasara (lOa abra).

o

0) 'b) d) e)

10. abra, Kai-pitos tUka) elvarro tii; b) haromelu t u . c) giirbe tu)


10/76

3. FeszitOszerszamokHevederfeszito

Kimondottan textilhevederbOl kesziilt tart6szerelesek keszite_sekor a heveder eros megfeszitesehez alkalmazzak Lapos, 17_ 18em hosszu, 1,5 em vastag fa,egyik vege horn'yoit es puha textiliavalbevent, m",ik vege 5 - 6 "eggel ella"'tt v'"'panttal boritva, Kqzep,re,,'e a johb kezhentartas erdekeben elkeskeoyitett, Az al lVany'fenyezett r&w.ehez a teriiHaval bevon' resze feseul, mely megvedia nyom6dast61. Alkalmazzak a ,szeg nelkiili ket nyiJassal keszitetthevederfeszitOket is (12. abra).

12. abra. HevederfeszitO13. abra. S.zeghUz,6

Szeghuz6 (kecskeHib)A karpitosmuhely nelkiilozhetetlen szerszama a fanyelbefoglalt kb. 20 em hosszu aeelb6l kesziilt ketagu szeghuz6. Ket aga-nak vege kisse vesoszeru es akkora tavolsagu, hogy konnyen aszegfej .ala lehessen helyezni. A fanyelet fabunk6val iitik, mivela

vaskalapaes iiteseire szetrepedne. A szeg kifeszitese esavaras nelkiiIlemelo lllozdulattal tortenjek, mert esavarva a megfeszitett szegfejkonnyen Iepattanhat (13. abra).

4. VagoszerszamokKesek

Elsosorban bontasi munkaR:n~l ...nelkiiJoz.hetetlen szerszam,' de;aJkalmazzak lemezpapirok 6s boroksz'~blisallal is.' .Rendszeresen haszmilt a fanyelbe foglalt IPO ... 120 mm hosszu"18... 20 mm szeles pengeju Jfegyes vegu karpitos bpnt6kes. Rit~

, - . _ , ,_

"I_ V

, , 0 tt elu bdrrnetszd' a ferdere vago "k"s a'It karpitos szerszam ,." falikarpit-vago es eb haszna, " . bb penO'e]ukab an.. bolvfi vegu hos~za , kes (14. abra).Ms, a gom PVC-Iapot vago kamposlin6Ieumot,

d)

o

b)15. abra, O1l6k

Oll6k ... etek hevederek, vala-.,,, t i liak pl. vasznak, szo;" , i.hoz nelkulozhetet-Kulonbozo t~~ ~ ok' es habanyagok vaga~a u nyilasuk rendel-mint zsinegek, mUkorgeszelessegiik es fogan yH usagu, penlenek. ossz. 'z6 ,. lehet hegyestetesiik szermt valto. hosszu, keskeny pengejeKezioll6: 12 ... 1? ,? m Itott

., bOlyitett vegu. "l ebb pengevel, tompvagy gom, em hosszu, sze esSzocetollo: 18 ... 22 hosszu] ,." kb 22 . .. 30 em r keteggye . "los szeles pengeju, . obb nvilasu, eSzabtiszollo: su y .: kozul az als6 joval n~gYt"bbretegu vasz-h es vegu. Fogantyuja Vastagabb szovete , 0

u~gkhelyezfuere al~~hnasikalmazzak (15. abra). l'Jl "b" ok szabasara a r ')nak, mu or '/

5 Daraboloszerszamok'. "nem egy esetben

rr . be erkezo allvanyokon . bb 'avitasokatA karpitosmuh~l~~~b6l eredd hibakm~a~~ .~~~ mJnkak soranszallitasb6l. vagy gY::abban ervenyesul ez a e U]l ,kell vegezm. Fokozo 19 >2*


11/76

le.?~ntott butorokaIlvanyzatanM.Ezert a karpitosmuhelyben nel-kulozhetetlen az asztalosipart61 atvett dMabol6szerszam fn,M k"l" b" t t k k t (k" .., a uresz.. eg u on o.z eun ereteetkavas) es keret nelkuli f N ' . k tI k d b I, hi '1 . 1 uresze eme ye ara 0asra . aszna t sokeltl szerszamok. 'a) Keretes fiiresz

, _Reszei a ket ~ar, a karoka~ kitamaszto, altalaban fen Ofab61keszitett hevederlec, a fozantvuk a feszl'tons k t e YfN'A 1 "'.' .' zer eze es a uresz-penge. z aszta osiparban talalhat6 t6bbfele k t fn, ka ka itosi "k' erees uresz ozulrpl osipar 0 ent a darabol6 fUreszt hasznalja. A Iegtobb

ke,retes ffiresz lapjanak met-szoszoge 100, azaz tompa-szog, elszoge pedig 600, h b'ezert aromszoO'letu resze-lovel konnyen belesitheto.Hossza 80. .. 90em, 4 ... 5emszelos, a fUreszlap 0,7 mmvastag, fogosztasa 5... 7mm

16. abra, Keretes furesz (16. abra).

r-


12/76

6. Forgacsol6szerszamok~, c"_ _~: _ _ _ _ . _ . -_c__

ButoraIlvanyok .i~;ita~ahoz, ~l~kit~~ihoz, valamint dekora-ci6s munkakhoz elengedhetetlentil fontos az asztalosipart61 atvettktilonboza forgacsol6szerszamok hasznalata, Ezek a kovetkezdk :gyalu, furo, vesa, reszeld,

GyaluA kezigyaluk mereteit az emberi munkakepesseg hatarozzameg. Fa merete a gyaluvas szelessege.A kezigyalu resz~i,l:1,gyallltok, gyaIuszarv az ek es agyaluvas.

A gyalutok kozepen leva forgacsres alul osszeszuktil, feltil szeles(21. abra).

21. libra. A gyalu reszei 22. libra. Kettos simftogyalu

A gyalutok anyaga j6minasegu, hibatlan,' j61 kiszaritott,gyertyan-, btikk-, korte- vagy almafa.A kesz tokot tartosttas celjab61 lenolajba aztatjak.A felfele vekonyod6 gyaluvasteljesen acelbol kesztil vagyvekony otvozott acellemezt hegesztenek ra (furnirozOtt).Az asztalosipar ktilonbozQ gyalutipusai koztil fakent a simit6-

,gyalu es a forgacstoravel elIatottkett(5S simitgy-alu hasznaiata aJegaltalanosabb (22. abra), Ritkabb esetben aparkanygyalutis.ulkalmazzak (23. abra). .

A (j?faluvas berillitrisrinril fontos, hogy nealljon nagyon ki esele poiitosan parliuzamos legyen a gyalu talpaval (24. abra).

23. libra. Parkanygyalu22

24. libra. A faanyag berepedel"ea gyalukes elOtt

F u l ' o" '1 for acso16szerszamok, melyeknek ele ~z anyag-.: . A furok 0 ~anh ta~ara ~'tengely kortili forg6mozg,ast vege~,'ban - a nyom~s . a ,.' omasa se iti a forg6 mozgast a nyelA halad,6mko~gasttla~les angyy.,ur,'.d,anesgig~nybevetelevel biztositja~,segitsegevel ozve enu v ,, A fur6 nyornan az

:anyagban kor ker~sztmet-$zetu lyuk keletkezik. .

25. libra. Fafurok 26. libra. Furdancs

A lh 'It fur6fajtak a kovetkezok :kezi szogfuro vagy ci-, f' ,ek'~:pz~~tfur6 es a cSigafur6k kulonbozf valtozatai (25.abra).gany uro, 0 ., ,A kezi szogfur6, k klVete,level O J ja furok furdancs segitsegevel i _mfikodnek. A furdancs acelbo] 1 if ... _

kesztil, feltil goly6scsapag7~zottfejresszel, alul ,rug6s szontotok-mannyal (26. abra). ,..'A faipari furo~on klV~l k~-mondottan dekoracios munkaknalalkalmazzak a kb. 40 em hosz-.g'zu; aceics6bOl keszult, hegyesrefogaz()ttvegu falfur6~. ,',' .r/J 61 bevalt falbonto a kemeny;3,celb61 keszult, 'elekkel kepzetthegyesvegti nyelesfuro is (27. abra),

A fs.lfurokat kalapacsutessel es.Mzi korforgatassal mfikodtetjuk. 27. libra. Fa.lfurok


13/76

C) KO ZVETVE 1 11 UKO DO SZERSZAllIO Ke s o~, A, vesok reszben hasftasra it ,. I' ., '. ,gasra es metszeare szol alnak 0 ' .org~cso as:a, ;eszben va-:-nem Iehet az anyaghozghozzafe;~i ~ho1~a~ forgac~olos~er~zamma)gyertyanfab61. keszul, melynek k e t ~ , v;s,sz~sz.a~ace1b?1,. ,nyelehogy az utesek hatasara ne rep di ege em ankaval zar]ak le;A vesovel valo hasitas ' e }er:meg vagy ne deformalodjek,vetiteseve1 fokozzak miga meStv~gtaseleven erejet fabunk.o koz-k ' ,szes csak aves" 1,. keznyomassal vegzik A karpitosj f,"k' 0 nye ere gya orolt,vesot alkalmazza (2'8: abra'). rpar 0 ent a laposvesot es a lyuk-

1. Utosz('fszamokA k6zvetve muk6do szerszamok egyik resze a mfikodf szer-szamok eleven erejenek fokozasara szolgal, masik resze pedig

szerelesi munkakban vesz reszt.Ilyenek a karpitos- es asztaloskalapacs, fabunko, fogOfajtak.

csavarhuz6 es kampozocso.Iiarpitoskalapacs

Kimondottan karpitos jellegii szerszam. 120... 140 mm hosszu.kisseivelt, egyik vege szegkiemelesre, a masik,korformaJu lapbsvege szeg leveresere kikepzett , A szegtitO resz atmeroje 8 ... 14 mm,A kalapacs kis szentartalmu acelbol keszul, kozepreszen nyel-nyflaseal.Anyel kemenyfa (somfa, vorosberkenye, koris, gyertyan).hossza 300 ... 320 mm.A fanyel felso harmada menetszerfien rovatkazott, ami meg-gatolja a markolas kozbeni esuszast, AIs6 reszet vekony, rarogzi-tett aeellemezzel erositik meg. A nyelnek a kalapacsba illesztettvegebe aoeleket vernek, hogy hasznalat kozben a kalapacsfe] nereptiljon Ie.Alkalmaznak vascso nyellel ellatott. kalapacsot is, melynela nyel fe1so harmada fatokba rogzitett. A lairpitoelcalapacskismeretu szeqek: (kartacs, rama)beoeresere es kiemeleeere ialkalmae.A szeg kiemelese a nyel als6harmadanak fozasaval tortenjek,ellenkezo esetben konnyen e1-hasad.A helyes szeqezest csuklobol ~val6 lenditessel vegzik. Az utesnagysaga. az emberi ero nagyaga- ,t61, a kalapacs sulyatol es nyelenekhosszatol fligg. Nehezen hozzafer-hetd fenyezett .es faragott reszeknel,valamint .porcelanfejfi zeg sze-gezesenel a kal tit6reszetgumisapkaval borrtjak abra). 30. libra. Klirpitos kalapacs

munka -i:/iilet

28. libra. Laposveso 29. libra. ReszelOk


14/76

Asztaloska:IapacsAUvanyok javitasan:i.l, deko-

raci6s< munkaknal rendszeresenalkalm azobf szerszam. Sulya 200 ...400g, fejatmeroje 23 ... 25 mm.Nyele koris- vagy gyertyanfa,hosz-sza 240 . .. 270 .mm, vastagabb at-fieroju (31a. abra).

Fabunko31. libra.a) asztalos kalapaes, b) fabunk6 A szegkiemelo es a ves6 nye-

Ienek iitesere hasznaljak a gyer-tyanfab6lesztergalt kb. 60X150 mm, viszonylag rovidebb nyelfifabunk6t (31b.abra).

2. Fogo-, csipo-, hajIito- es huzoszerszamokHarapofogo

Nagymeretfi szegek kiemelesehsz, butorrugok kampozasahoz,eldrotok hajlltasahoz alkalmazzak, hosszmerete 140.... 200 mmk6z6tt valtozo. .

CsipofogoEldr6tok es egyeb femreszek konnyeb b elcsipesere 130 .. . 180mm hosszu csipOfogokat hasznalnak, '

LaposfogoF6kent elkeret~kapocs szoritasara reridszeresen alkalmazot.tszerszam.

KombinaIt fogoAz el6z6 harom fogOfajtat magabahegyesit6, jo(bevalt szer-szam,

26

Bodog.o ~~e!(}fakofestIsiJ:i~f~e~}~e Iy~k a'kovetkezok: ~~l:)l~sltOoldas~k;bosszabbit6 t()Idaso.~,,vastagltotoldasok. es .keretkotesek. .. "A fentiek koziil az &lo~~s fekvobtitorokn~l" aItaHtb~.n'alkalmazasra kerulo keretko-tesekkel . fog~aIkoz~nk.. _Enn~ka kotesfajtanak IS tobbfelevaltozata ismeretes:

1. keretsarokkbtes olIoscsapozassal;2. vesett esapozas;3. kOldokcsapos kotes;4. fogazasok;5. T alakri kotesek. 51. abra. SarokmerevitO rogziMseenyvezessel es csavarral

52. abra. Keretsarokkotesegyszeru megoldassal

43


23/76

1. Keretsarokkotes olIos csapozassa!A Ieggyakrabban elOfordu16, leziobb k , ..zett hosszfelulet kapcsol6dik g}. otes, mert tobb enyve-:

minosegetol fuggoen egyszeru e~gr::t~~hofr, A fa vastagsagat6I esPuhafanal a favastagsagot haro (5~S?b os csapo~ast, keszitenek,m .a ra), kemenyfanal ot (53.

53. abra, KeretsarokkoteskettOs ol16s csapozassal 54. abra, Fakotils keszitesecsapresvago furesszel

abra) egyenlO reszre osztjak K' " ,meretpontossag betartasa E eszltes1e._nek.fontos kovetelmenye a, . . rre a e uleti form " ,enyvezes slkeressege erdekeb ..', '., a szepsege es azabra) vagy szalagfiiresszel :l:~t ~;: :.zu~~eg. A.kotest. felkez- (54.es agybetetek kotese. J I. obbnyire fotelszerkezetek

2. Vesett esapozas4karpitozott butoroknal . k 'sel. Atmen/; c s Ieezkee valtoz t g!a ran talalkozunk ezzel a fakotes-J' a a iemeretes Ask ' kbzott keretszerkezeteknel a ' k . .. ., za man an alkalma-k~zi es gepi erdvol. A gepi ~:z.;_s c~~l?zas a !iyakoribb. Keszithet{)nal van jelentOsege, a mag!sa~~ : asnal~kfoleg,a sor?zatgyartas-erme e enyseg miatt. Fontos44

kOvetelmeny a meretek betarbasa, a pontos illesztes es az enyvezessikeressege miatt. Foleg ulOkek, gombaszekek, zsamolyok, tamlasszekek es fotelek uleskeretenel alkalmazzak (55. abra).

(55. abra. Veset t. csapfeszkes megoldassal

56. abra. K61d6kcsapos kotes alkalmazasa


24/76

'a) Az egyenes foO'azas eg n ki ',heto geppel is, ami n~veJj a tyszev~~n la~akithat6 kates. Keszrt-c~apok szama hatarozza me :r~e e enys~g~t. A kotes erosseget fuharom csapot is alkalmazh~t g{ puh~fanal egyet, kemenyfanalsegetol ftiggaen a feltiletet '3 n~. A f~ ~astagsagat61 es szeles-Fontos kovetelme k':' egyenlo reszre osztjak (57. abra)eny - a otes eross' , d k 'b .pontossag megtartaf':a es "k' . ege er e e en - a meret-fi6kszerkezeteknel, igyne: u~~r:~~~:l Ille~ztes ..Szakmank ban fOlegben a felig takart valtozatoj alkalma;:l~.hat]uk meg. Ilyen eset-

5i. abra. Keretsarokk6t',. '. es ~gyenes l?gazassal

58. abra, Fecsk f k 1e ar a aku fogazas fMig takart valtozatab) A fecskefark aJakii fogazast b' .fi6kszerkezeteknel hasznal"ak (58 :b utorlJ~arban all6butoroknaI,

egyenes fogazasnal, mert ~ kotes' ra). L~~yegesen erdsebb azPontos illesztessel meg enyvez' cS~lkk.e1g"yIra:?yb~_nvehetO szet,ko "1 ' es ne u IS eros kote K ' "oru menyes . pontos beraj l' t ' . .es. eszlteseffiresz segits6gevel kesztil.zo as es megmunkalast igenyel, Veso es4: 6

5. T-aJaku kotes,feszkes csapozaSsa1A kOtesnek ke: faj tr ija ismeretes: vesett es atmeno esapos, A

butoriparban oleg a feszkes megoldaRt hasznaljak. A csap a fa,vastagsaganak egyharmada vagy fele, legfeljebb ketharmada,Ezaranyok botartasaval va.lik kella erasseguve a kotes, A csapot

59. abra. Agybetet iiJeskerete sarokkotessel es mereviti\leccelrJ

felkezfuresszel'vagy szalagfUresszel, a feszket lyukfuroval es vesave}alakitjak ki. A kotes hatranya, hogy szaradas eseten konnyen meg-lazul. Keretszerkezetek belsa res zein, merevitaleceknel alkalmazzak(59. abra).

OSSZEFOGLALAsA fat az ember asid6k 6ta hasznalja. Konnyfi megmunkalhatO-

saga esszihirdsaga miatt j6J bevalt a butorkeszitesnel.Az elsa butorokat egy darab fabol alakitottak ki. Csak kesabb

_ az egyiptomi es a gorog tarsadalomban - alkalmaznak elOszorfakoteseket. Ezeknek segitsegevel illesztik ossze a szerkezeti resze-keto A fakotesek segedanyagok nelkul nem biztositanak szilardkotest, Ezek kozott talaljuk az enyvet, a csavart es a koldokcsapot.

A j61 kepzett karpitosnak ismernie kell a fakoteseket, azokszakszerti keezitesevel es az osszeillesztessel kapcsolatos feladato-kat .. A karpitozasi munka sikeresseget nagyban noveli a butorall-vany minosege , Ezert fontos afakoteseknel a meretpontossagbetartasa, a segedanyagok tokeletes alkalmazasa.

47,-


25/76

Az ii16-es fekvobutoroknal tobbnyire keretkcteseket talalunk,melyeknek 6tfele fajM,ja ismeretes. Ezeket szerkezeti megoldasoktolfiiggoen alkalmazzak.Kerdesek

1. Miert a fa a butoripar nelkulozhatatlen anyaga?2. Mi tette lehetove a J3zerkezeti reszek kialakitaea.t r Milyen fakotesfajta.katismeriink?3. Melyek a f'akotesek segedanyagai ?4. Milyen korii lmenyekt61 fiigg a fakotesek szilardsaga t5. Ismertesse az olI6s csapozas keszttosot, alkalmazasat !'6. Milyen vesent csapokat ismerunk, hogy keszul es hoi hasznaljak j7. Miert elonyos a koldokcsap alkalmazasa ? -Iellemezze tulajdonsagait !-8 . Ismertesse a kulonbozo fogazasok kcszitese t es alkalmazasat !~. Ismertesse a T kotes fajtadt, kesziteset es alkalmaeasat !

48

V. A PARNAZAS MODJA, F(jMUVELETEKA) PARNAZOTT BUTOROK

Az iilo- es fekvobutorok az ember kenyelmenek biztoettasaraszolgalnak. A karpitozott butorok gyartasat harem iparag vegzi,Mt szakaszhan. Az elso szakaszban keszul a butorallvany, melyet afaaJlvanyok esetebenazasztalosipar, csoallvanyok eseteben a vasipar~Wite10.A masodik szakaszban a parnazat keszul, mely a karpitos-ipar termeke.Az allvany es a parnazat gyartasahoz szlikseges egyeb anya-gokat tobb mas iparag biztositja. A kesz butorral szemben tamasz-tott kovetelmenyek a kovetkezdk: legyen konnyu es tartos, izleaesformaju es meretei feleljenek meg az atlagmereteknek. A butorakkor kenyelmes, ha az emberi test mereteihez, helyzeteihez esidomaihoz alkalmazkodik. A test kenyelmes piheneset a butorparnazata biztositja. A karpitozott butorok parnazatuk szerint. Mt f6 csoportra oszthatok,

1. Teljesen parnazott btitorokA teljesen parndzott butoroknal az adlvanyzat, kerete, hattamla~ja, kar- es oldalresze parnazattal es szovettel boritott. SzabadonlathaM a tartest biztosito fabOi vagy fembdl keszult lahazat,Ilyenek a telekarpitozott fotelek, rekamiek, szekek, jarmfitllesek,valamint egyes tamlanelklili Ulo- es fekvobutorok, .pl. : iilOke,gombaszek, sezlon (60. abra.),

4 Karpitos szakrnal Ismeretek - 26499/I. 49


26/76

61. abra, Reszben parnazot.t butorok

2. Reszben parnazott hiitorokA ~eszben parnazott butoroknal az allveriyzatnak cs k

megha;tar~zo~t reszeit boritja parnazat.' Igy pi. az tilO- va a f:~y~,~k~retes hattamlakeret.-belso teruletet vagv a kartamlanakgy k vobizonyos reszet (karmantyus), E but~r.ok 'a; '. t". k . ~s.a., egy'lk'T 'b . . -: . , vanyza ana parnazat ...ne. u 1" szaadon htthat6 reszei faall' 'I' . . "~llvanynal kromozottak. ' . ,vanyna enyezettek,. fem-, Ilyellek. a. feltilar.ko1t, eMd16- es pihenoszekek. karosszek~k,

nyitott fotelek, egyes rekamie es he,:"erofajtak: (6l~' abr.a~. "",90

B) fARNAZASI ~IODOI{A karpitosipar a kulonbozo rendeltetesfi butoroknal ketfele

parnazasi m6dot alkalmaz:1. laposparnazast2. magasparnazast.Mindket pa.rnazasi modon beltil a parnazat, keszulhet : rug6-

zattaJ es rug6zat nelkul.

1. LaposparnazasA rug6s vagy rugonelkuli laposparnazasnal legtobb esetben

nem alkalmaznak sarok- es elkepzest. A parnazat szelreszei laposansimuJnak a kerethez. Ilyen eljarassal keszulnek pl. a felularkolt8zekek, kart.am las szekek lilo es fekvo tamlaparnazata, valamint azegyszerii tam lanelktili ulokek.

2. MagasparnazasA rug6s es rug6nelkiili magasparnazasra a sarok es elkepzesjellemz6. E parnazatoknaJ - a formatol fiiggoen - szegle.tes vagy

gombolyitett sarokkepzest alkalmaznak - es a magassag mereteszerint - tokercselt, beszegezett elt vagy bevarrt elt keszitenek.Ezzel a parnazasi m6ddal kesziil a tel-jesen parnazott szekck, nyitott es zartfotelek ulese es ta,mlaja, a rekam iek,heverok, jarmfiulesek stb. parnazata (62.abra).

62. abra, Sarok es_elkepz~ssel kesziilt butorok4* 51


27/76

A ket prirnrizrisi m6dnril eltero gyrirtrisi eljrirrist alkalmaznaknapjainkban.Az egyik az un. hagyomanyos karpitozas, melynel a parnazatminden reszmuvelete az evtizedek ata kialakult munkam6dszerek_kel, kezi elj arassal keszul.Felhasznalt anyagai allati, novenyi es asvanyi eredetuek.A masik a mai korra .iellemzo modern gepi teehnolagia, atuzottlapos es a habanyagos karpitozas, A butor parnazata lehet:kotott (rogzitett); esszabad (kiveheto).A katatt (ragzitett) parnazat kozvetleniil az allvanyzatra eptil.Szegezessel, varrassal vagy ragasztassal roazitik. Az ilven parna-

zatok osak bontassal tavolithat6k el. A karpitozott butorok tul-nyomo resze kotCitt (rogzitett) parnazattal keszul (63. abra).

63, abra. Eogzitett parnazatii biitorok

" b d rirnris A szabadparna kesznl-A butorok kisebb 8zazaleka s~~d:l:61 par~azott, vagy betetk,ereth t betetkeretre, ez esetbehn egY'lh tc pa'rnazassal. A szabadparnae . dket Ida Ian aszna a 0 ".'Ikul mm eo, hel ezhetO a rogzItett par-~:helyezhet6 =.allvalnyzhat:,~, ;:1~t:: le~ parnazat, ill. allvany-, atra es barmikor eve e 0 anaz "lk ..lzat megbontasaldn~ ul 'keszulnek egyes szekek, zart. fotelek, reka-Ilyen mego assamiek, hevero~... b d arnak koze tartoznak a hengerparnak,Ezeken kIVU! a sza ~ p k' (64 abra).' 'k ablakparnak es a matraco IS .ekparna ,

, '\

53


28/76

O J A PA~N :A ZA T FEtSZINEA parnazat felszine a stiiustol,fuggoen lehet: rendeltetestol es meretez~stol .1. sima feliiletii2. osztott fel ti let ii

'1. Siina feliilettel kesziilmlkaltahihan a szekek es fotelek iilo-estamlaparnazatai, val1i,mint egyes heverofajtak. .

2. Az osztott feliilet lehet termeszeies es hamis.Termeszetes osztaet szabadparnazatu butoroknalkeszitenek.

A parnazatok teljesen klili_)naJloak, egymas melle helyezve alkotjak.a tel jes meretet, pi. rekamiek hattamla parnai, modern heverokona,116parnai stb.. \Hamis osztasnal e . parnazat egybeepitett, csak latsz61agosanosztjak meg a felliletet.Az osztastkeszithetik eldrot, zsineg kozbeiktatasaval, a szovethevarrasaval, zsinorral. PI. rekamiek fekvo- es tamlaresze, jarmu-tilesek stb. A hamis osztas egyik legszebb valtozata a meiytuzottfeliilettel keszttett parnazat (65. abra).

D) tnFoRNIAI{A parnazat klilso reszeit felso es als6, valamint oldallapok

alkotjak. _A lapok talalkozasanal f .plt kepeznek. Az li16 es .

fekv6butorok paxnazatan e161 . . .helyezkedik e1 a hornloklap. O ! . . b) ,me1ynek ele a homlokel. Aparnazatokra keszitett e1-formak a kovetkezok: 1.egyenesel; 2. lcerekel: 3. anqol-l ; 4. merlenceel (66. abra). ~. A megfelelo elformat a'~d!hutor stilusa,deltetese ]a 66. abra. Elformak

RESZITESENEK FO J1iIUVELETEI. az allvanyzatra epitett parnazat biztositja.

ismernie kell abutor rendelteteset, a mereteket,,.kovetelmenyeit, a szukseges anyagokat es azok

. Igy' iVtudra betartani a muveleti sorrendet, amely a1. tartoszereh'is; 2. rugoalalJ;3,.alapparnazas; 4. lel-zas (bundazris, ieheroaszon boritas}; 5. szovetbevonas.

55


29/76

A fOmuveleteksorrendjen vaItoztatni nem Iehet. Ha a parllll-zas rugonelkuli, akkor a masodik fOmuveletkeszitese elmaradhat.A fOmuveletek mindegyike tobb reszmuveletboI tevodik 6ssze.A fomuveletek felepitesi menetet mashol targyaljuk.

VI. TARTOSZERELESSSZEFOGL.ALAsA test kenyelmet biztosito butorok gyartasat, ill. a szfikse.,ges alkatreszek elOallitasat tobb iparag vegziket szakaszban.A butorral szemben tamasztottk6vetelmenyek betartasata szakembernek kell biztositania.A karpitozott butorok lehetnek teljesen vagy reszben parna-zottak.A teljesen parnazoti, butoroknal csak a labazat a szabadonlathato. Reszben parnazott butoroknal az al1vanyzat fenyezett,vagy kromozotr reszeit nem boritja parnazat.A butorok parnazata keszttlhet lapos vagy magas parnazasimoddal, rug6s vagy rugonelkuh megoldessal.Magas parnazasra sarok- es elkepzos a jellemzo, ami nemtalalhato meg a lapos parnazasnal.GyriTtr1sieljriTr1Suklehet hagyomrinyos vagy modem. A parnazatlehet kotott es szabad.A k6t6ttparna az allvanyzatra r6gzitett es csak bontassaltavolithato el,A szabadparna keszulhet betetkeretre vagy keret nelku],Ez utobbi esetben mindket oldalrol parnazott.A parnazat felszfne sima vagy osztott feliiletU. Az osztaslehet termeszetes vagy hamis.A parnazat kiilso reszoit Iapok alkotjak. A lapok talalkozasa-nal elt kepeznek, az elforma negyfele Iehet.A parnazat keszitese ot fomuveletTevaItoztatni nem Iehet. A parnazasmfiveleta elmaradhat.

A) A LK AL llIA ZAsA , A NY AGAI" , es atvetele utan a parnazottA buton111vanyo~ell~no~~ese a ta.rtoszereles. A parnazat.

butorok elso, karr~it?slparI ~u:~~e :~tkepezi, tartoss~g~t bi~to-tartoszerelesre epul, an~a, Pl r f lela anyagok ktvalasztasa,ait1a. Az elkeszite?hez szukselg~:l t ~ : : ~a primrizCts tovribbi muvele-s k ~ "alkalmazasa jontos e OJ e esza s",eru "'1 "1 0 es fekvo-einek. "k es tobbszeme yes u - , '1Tartoszerelest keszltene e.gy- ld 1- hat- es karh1mlakna., , t' al valammt 0 a , , ". modfe1ii1etekparna~a an " d It tese va1amint a parn~zasl ~. A butor stilusa es ren : e "t A tartoszereles anyagal, a meg a tart6szereles anyaga .hatarozzMszulhetnek:

1. textilanyagb6l;2. jemanyagb6l;3. jaanyagb6l;. 4. papiTb6l; ,5. muanyagbol;6. gumib6l.

B) HE V EDE R EZ E SI ll10D OK1. Textilhevederezes

, ta.rtoszerelesi anyaga. Alkal-A karpitosipar hagyomanyos , agas parnazatu butorokak rugos es rug6nelkuli, lapos es mmazz r t , , tkeszitesene1 egya~a~. t' , 'I figyelembe kell venni a p~rna~aA heveder kiva.laszasana , h minosege es szelessegerendelteteset. Fontos ~ovetelmen,Y'ah~;ymegfeleljen a tartossagiigazodjek az igenybe~~te~n1g~s:gtobb' es jobb minoseg~?~ve~erkovetelrneny~knek. Szu~segtee~ esen meghatarozott minos~glSZIll-beepitese, mint amennyit a? ~t' 't faallvanyu butoroknal szege-anal elerese megkovetel. ROgzle~e . . v, ..1 femallvanynal varrassal vegZlk.zessei, . 57

Kerdesek1. Mi a butor rendeltetese, melyek a velemenyek ?2. Ismertesse a teljesen es reszben parnazott but orokat3. Beszeljen a parnazas! m6dokr61 !4 . Mi jellemzi a koti:itt es szabad parnazatu b:ut~rokat? ~5. Milyen lehet a pamazat felszine? .6 . BeszeIjen az elformakrnl !7. Melyek a parnazas f6 muveletei?

56


30/76

. Beszerele~enel az esz teti loa meg akkor is fontos, ha a parnazatte,l]esenta.karja. Ktilonosen vonatkozik ez a kovetelmeny az olyanbutoro.kra, ahol a hevederezos az egyetlen karpitozas es errehelyezik 1 0 1 : . kulon szabadparnakat, pI. esaallvanyu kerti fotelekheverdk. U16- es fekvdbutorok parnazata, ala hevederrel ketfel~tartOszerelesi m6dot alkalmaznak:a) tag heoederezes;b) szoros heoederezes,

a) Tag hevederezesButorrugos parnazatu lila, esetleg fekvf feluleteknel alkalmaz-zak~ Beszereleset a rugonkenti elosztas elve alapjan vegzik. Arugokat egyenletes tavolsagra felhelyezik a keret szelessecl e shossz~sagi .01~~lara, majd minden rugo also menetenek k6zep-vonalat bejelolik. A hevedereket ~~y rogzitik, hogy kozepsikjaegyvon~lba? l~g.yen,a bejelolessel. I~y minden rugo egy hossz- es~gy szelesseg iranyu heveder keresztez6desi pontjri.ra kerul (67.abra) '.H~ a parnazat nines tulzott igenybevetelnek kiteve, huza-mos ideig megfele16 tartossagot biztosit. Alkalmazasa epedasrugozatnal nem ajanlatos. '

67. abra. Tag hevederezos 68. abrPo. Szoros hevcderezos

b) S zo r o s h e ve d e re z e sEros igenybevetelnek kitett butorrugos, epedas ' parnazatuiilo es fekva feluleteknel j6l bevalt tartoszerelesi mod. A kerethossz- esszelessegioldalan a kozepvonalat bejelolik, majda hevede-reket, - egymastol kb. 3 em tavol~agra - kozeptOl kiindulvaegymas melle rogzitlk (68. abra), Igyminden butorrugo vagyepedasor ala ket hossz- es ket szelesseg iranyu heveder kertrl.

58

Mindket tartoszerelesi modon belul elhelyezheW a heveder. keret, a kava: Je~so, also vag.y bels~ oldalara." ..a Felsohevederezes, alkalmazzak elsosorban fekvo feluletek (reka-., hever6. sezlon) es tobbszemelyes lilObutor(kanape) parnaza-iIl1e, '1 "l"b't k '1 kk ke itik (1akor. Egyszeme yes u 0 u oro na a or . es.zl1" .. p. mag~s-'rnazatu szekek, fotelek stb.), ha a -keret szintje folott - a par-~:zat felepiMsehez - megfelelo ter all rendelkezesre.

II j~: I IIT " J:jT :T I'. IIT ~T I' 1 I ' I III " IIT69. abra. Hevederrogzttes a keresztmerevitoknel

Elkeszitesenel a kerei beleo eleit a heveder felrogzftese e16ttreszelovel letompitjak. Ezzel meggatoljak ida elot.ti elszakadasat.Ha a keretben meretenel fogva keresztmerevltdk istalalhatok(fekvobutorok), melyeken a heveder at.halad, ugy ezek eleit is lekell tompitani. ,A kereszt.mereviton derekszogben atmeno hevedereket lemez-papir-esik, raszegez8,se;relro,g~it!k (69. ,~bra). ,Ez megffatolja ahevederszalak mozgasat, nyuiasat. A kelloen feszitett felso hevederkeroenyebb rugalmassagot biztosit a raepitetf butorrugos vagyepeda rugozatnak.. Also heoederezee, akkor alkalmazzak rugos parnazatfelepitese-nel ha szukseg van a keret a.ltal adott meretre is. A butorrugova~yepeda sullyesztesevel novelheto a lagyabb rugalmassag. Ezzelaz eljaraseal keszulnek szekek es kenyelmi fotelek (70. abra).

70. abra. Also hevederezes 59


31/76

Ee l sD heoederezes ritkan alkalmazott, munkaigenyes hevedere-zes. Elsdsorban stilbutoroknal (szek, fotel) keszitik, ahol az allvanyivelese es faragasai miatt a heveder elOzo ket rogziMse nem bizto .sitana sik feliiletet. Alkalmazzak akkor is, ha az allvanyzat meretamiatt sziikseges a rugok siillyeszMse. Egyuttal fokozhat6 a rugo .alap lagy rugalmassaga (71. abra),

71. abra. Belso hevederezss,

Az eddig megismert eljarasokon kiviiI hevederreI keszithet5zsakos es vegyes, valamnt csak eros vaszonnal kialakitott tarto-szereJes.

Zsakos hecederezes kesziMsenel fesziMs nelkul, lazan hagyjaka hevedert annyira, hogy a kfvarrt meretti melyedes, ill. zsak ki-alakuljon.

Butorrugos szekeknel, Ioteleknel, ritkabb esetben fekvo feliile-teknel alkalmazzak a parnazat puha rugalmassaganak fokozasara,Fontos kovetelmeny, hogy ne latszodjon ki es fekvobutornalne gatolja a parnazat. sZiikseges mozgatasat (kihuzasat).

Ve g y e s heoederezee az also es belso hevederezes vegyes alkal-mazasa olyan stilbutoroknal, ahol a keret elOl es oldalt erosen iveltvagy faragott, de hatul sima. lIyen eseteknel kiiIon kell meghata.rozni, hogy hova, melyik rogzitesi lehetOseget aIkalmazzuk.

Vaszon tartoszereles kimondottan nagymeretti ives es erosenhomoru butorrugos foteItamlaknaI alkalamzzak. ElOnye, hogy jorugalmas, puha alapot biztosit a rugozat ala. A vaszon suruszovesu,eros, nagy szakitOszilardsagu anyag Iegyen, amelyet eleg stirtinszegeznek a keretre.

60

) HEVEDEREK FELHELYE.~EE, ROGZiTESE,C FESZITESE, FUZESEderek felhelyezeset minden esetben elOszor a keret

~ ,he-:e n kezdik maid a rovidebb szelesseg iranyb~n ~oI~-hOsSZlraEnyaba ites e'r'dek.2ben minden butornal egyforman erve-tatja,k. z a esziuyes.-------:-1

73. itbra. Hevederfeszttes72. abra. Hevederek elhelyezese

A kezd6 veget - ketszeresen visszahajtva - ..a ~~kretAk~~e~-" . "1' h [ ik majd 5 szeggel rogzltI. rogzi-vonalan [evo bejelo esre e yezl '. . .. k"', f' '1 16/16-osteshez puhafana.l 20/25-os vagy 25/25:os; eme,ng~z~~~o egyenes' . t lk lmaznak A szegezes nem vekartacsszege . a a f k t szalirariyban konnyen megrepedhet.vonalban, mivel a a ere ." b ..t'1 ' tl' eikcakk lranyu eu ese.He1yes a szege \: a o~ -::fJD a k er et k ii Zs o vagy beZso szelere. Ez az1, f1 hme~~d=rs : : g~: : : ~~r vagykes6bb, t~rheles ~seMn a keret be-e ]aras ." k h t (72 abra).hasadasat, esetleg ,k,~szalkkaldasa~? ? t aal~~6g6 hevederszalat labbal

A havederfeszftc a a ~,azasana, . . .; e et eloszorI 'tva tartjak a befejezo szegezeslg. A ?efe]~zo v g 1 ' 1 _:::~: szeggeI, majd duplan visszahajtva meg negy szegge veg egesen rogzitik. k "bb gy lazabh feszftesevel hofolyasolhato

~ hevkedel:e ~rOS~agy~~gysaga. Fenyezett feluleteknel vigyaz-a rugozat emenysege . ' b )ni kel l a fenyezes sertetlensegere (73. a ra .61


32/76

Helytelen es sza-kszeriitlena szimplan visszahajtott rojtosvegii szegezes. . .Fontos, hogy a szegeket a hevederezes iranyara ne merolege-

sen, hanem azzal tornpaszogben (gOo-nal nagyobb) verjek be.Ezzel a szeg tobb farostot tit at, 'es meg-akadalyozza a kihuz6dast (74. abra).

A szeg feje siman fekudjon, ellenkezoesetben elvagja a heveder szalait,

Ahossziranyu felrogzites utan a.szelesseg iranyu rogziMskovetkezik, a.hevederszalak vaszonkoMsszerii bujtata-savaI.

A belsd hevederezes keszitese elter-az eddig tanultakt61. E mtivelet.nel e10-szor bejelolik a hevederek helyet, azta.nkezdik a felerositest. Helyes a kezdoveget a keret felsd reszere rogziteni, ezerosebb tartast biztosit. A felsd el letom-pitasa utan a hevedert a keret belsd olda-

74. libra. lara fektetik, majd bor, vaszon vagyA szeg helyes bef rtese lemezpapiresikkal egytitt beszegezik. A

hevederszala.t a keret masik oldalara at-vezetve azonos m6don rogzitik. E mfivelet.nel nem alkalmazhatohevederfeszito, a feszftes kezzel tortenik. Ezert ajanlatos a hevedertelozoleg j6 erosen meghuzn], a kesobbi nyulas megelozesere.

D J EGYEB ANYAGOKBOL KESZULTTAR T 0 S ZERELESEK

1. FemanyagokU16- es fekvdbutorok parnazatahoz, valamint jarmtitilesek es

tamlak kesziMsenel alkalmaznak fembol keszult tart6szerelesianyagokat. A.ltalanosan alkaimazott a hullamrugo, acelszalag,drothalo, acelhuzal, esavarrug6 es rugokosar.

a) HullamrugoRugonelkuli lapos- vagy magaeparnaza.tu tilobutorok (szekek),

jarmiitall1hlk, valamint szabadparnas (matraeos) fekvo feluletek"ju} lievalttartOszerelesi anyaga. Rugalmas, edzett aeelhuzalb61keszul, melyet szegezessel vagy kapcsozassal rogzitenek.62

b) AcelszalagEpeda rug6zatit ti16~es fe~vobutoroknal alkalm~zzak a 3. . :5

ern szeles acelszalagot. ..A textilhevederrel azonos modon helyezikfel, 5 ... 6 em sortavolsaggal. Szegezessel rogzitik.

c J DrothiiloGyarila& keszftet.t gepfonatoa t.artoszereles, Epedarug6zatu

vagy rug6n~lktili parnazatok j61 bevalt, rugal mas tartoszerelesianyaga. Kiilonbozd vastagsagu huzalbol folyometerben keszitik;arnelyet a kivant meretre szabnak es U-szegekkel rogzitenek.

d) AceIhnzalA hnzatolast-tartoszereleskent aItalaban epeda rugozatu par-

nazatoknal hasznaljak. Alapanyaga 1,5 vagy 1,6 mm-es nagyszakitoszilardsagu aoelhuzal, melyet 3 em sortavolsagban U-szeg.;.gel rogzitenek.

e J OsavarrugoRugonelktili tilObutorok es jarmfiulesek tart6szereIesi anyaga.

A kivant pontos meretre keszitik, szegezeseel vagy kapoeesalrogzitdk. Hasznalata hazai viszonylatban nem terjedt e1.

f) Rug6kosiirKimondottan szek-

uleseknel hasznaljak.A rugokosar pontosmeretre hajIitott kb.O,35mm vastagl0 ... 12mmv-szeles feketerelakkozott acelszalag-b61 keszul. A megfele16szam it rug6k als6menetet hegesztesselrogzitik a kosarba.,melyet szegezessel ere-sitenek a fakeretre(7 5.ab'i-a).' . 75. libra. Rugokosar-.


33/76

2. FaanyagRetegeIt lemezes tart6szereIes

Elsosorban epeda rugozatu butorok tartoszereIesekent hasz-na,ljak, pl. foteliileseknel es fekvd feluleteknol. Alkalmazasa keme.nyebb rugozast biztosit. Ezenkiviil rugonelkuli parnazatu szekek,ii16kek, valamint aut6busziilesek [ol bevalt tart6szerelesi anyaga.lIa a parnazat epedas rugozatu vagy legkamras latieel, a retegeltIernezen 2 - 3 em atmeroju nyilasokat furnak a Ievegdaramlasbiztositasara. A keretre szegezessel rogzitik.

3. Papiranyagu tartoszereIesekA lemezpapir (dekli) regota alkalmazott, ,i61bevalt tartoszerelesj

anyag. FelhasznaIjak szek, fotel hattamlainak, valamint oldal-tamlak parnazasahoz. A meretre leszabott kb. 3 mm vastag lemez-papirt szegezessel rogzitik a keretre, vagy annak arkolt reszebe,

Forgricsolt papirb6l enyvezessel As preselessol kb. 3 mm vas-tagsagu szilard, rugalmas lapokat keszitenek. E lapok epeda rugo-zatu es rugonelkuli ii16 es fekvo feliiletek tart6szerelesere kivaloanalkalmasak.

A retegelt farostlemezt tokeletesen helyettesiti. A meretreszabott lapokat szegezessel rogzitik.

4. MfianyaghaJo, mfiszalas hevederMuanyagszalb61 (polietilen, polipropilenj keszult 8uruszovesu,

rugalmas, nagy szakitoszilardsagu ha16. -016 feliiletektartoszerele-sehez j61 bevalt anyag. Szegezessel rogzitik.Kiilfolditapasztalatok alapjan hazai viszonylatban is kezdik

felhasznalni a tisztan mtiszalbol keszfilt, hevedert. Tartossaga,rugalmassaga jobb a textilhevederenel, felerositeset szegezessel esfeszitessel vegzik.

5. GumihevederJarmuiiIesek hattamlaihoz alkalmazott rugalmas tartoszereIesi

anyag. A kb. 6 ern szeles gumihevedert szegezessel vagy peremesilleszMssel rogzitik.64

OSSZE FOG LALAsI " kar itosipari muvelete a barto-A parnazott b~torok : s~ t artasanak biztositasa. Tart6-1, Rendeltetese a parnaza kszere es. ''1'' b"" nyagokat alkalmazna .:8zereles celja~a ku ont oZ~'I~eveder de rendszeresen hasznaijak ,aRagyomanyos ~ ~x 1" 'b ' 1 es gumibol keszult. tarto-, b"l fabol papirbol, muanyag 0fem 0, ' .

tlzerelesi anyagokat IS. , , rug6nelkiili parnazat ala eg;yarar;tTextilhevederrel rugos es ,di 'It 6 szegezessel esk' ulhet tartoszereles. Felhelyezesi mo ]a va oz ,eszu . ,. ,varrassal rogz1tlk. 't' befolyasolja a rugoalap kemenyebb v,agyA heveder eSZ1ese T t' .la'rdsa'got es rugalmassagotI 'at ar os SZl "Itlagya1;b r~ga ~~ss~~1 kesziilt tartoszerelesi anyagok. Johlbev~ltbiztosltana a e~ " celszala es huzal. Ritkabban aszn?-:a hullamrugo, drothalo, a, S g, sse1 es kapcsozaesel rogzit1k.a csavarrug6 es a rug6kosar. ,zegez~emenyre preselt papirlemez

A retegelt farostlemez :s, at b' tosit az epeda rugozatnak., k 'nyebb rugozas 1Z "alkalmazasa erne ., kezd meo-honosodni a muanyag-Kiilfoldi tapasztalatok alap]a~ 1 ,. h b tart6szereIesi anyagok., , , "szalas heveder mint egu]a ,halo es a m~ d ., "tamlakhoz alkaimazzak.A gumiheve ert ]armuI{ijrdesek

, l' ndel tetesef es anyagait!1smertesse a tartoszere es re, 1" ,djairol !. t ilh der tartoszere eSI rno lme . ?2 Beszeljen a tex I eve " k' S r6gzitesenek k6vete menyei .3' Melyek a textilheveder felhelyez~sene l ' e. yagokat! Ismertesse alkal-. S li f 1 a femb61 kesziil t tartoszere eSI an4. oro Ja emazasuka t! l' . anyagokrol, alkalmazasukr61!5 . Beszeljen az egyeb tartoszere eSI

5 Karpitos szakmai ismeretk - 26499/l .


34/76

VII. RUGOZATA) A RUGOALAP RENDELTETESE

, A butorokon alkalmazott k' . ,a kenyelmet. Ezen a teren f arplto~a~ nagymerMkben novelte.feltalalasa es alkalmazasa Morr.atalr;ll Jelentaseggel birt a rugotozast, uj munkafolyamat~k ~~~ernes? }llegvaItoztatta a karpi-kellett alakitani a rugozattal a}. 0goz~sat, ~ette sZiiksegesse. Kiikapcsolatos osszes munk f 1" ormaparnazassal es az elkepzessoligy hozta letre a parni' t7:a~~ ~,:~~tokat. A rug6zat alkalmazasalAt.. ., . 0 0yamatiit., omeglgenyek kie16giMse ' d k' .valtoztatni a hagyomanyos k' ~rt e, e1bensok mmdent meg kellett,a feilode arpi ozas 10Zkep t K"lJ 0 es a rugos munkaknaI' es -. u onosen nagyhelyettesiMsere kulonbozd ' ~l,vel a munkaigenves butorrugosikrugot, a ringatot, az epe~,~g~ asokat v~zettek be, mint pI. a., . . A rug6 alkalmazasa nove~ es a: e~las:tlk rugozatot.rng;a.lmassagat is. A rugoval kt,e \karplt,ozas vastagsagat es ezze]nyu}tottak .. (A kenyelmi but~~~~ ett buto:-ok, nagyo;b? kenyelmetrugok valamelyikevel'keszitik ) A ~~1Yk;eszet napJamkban is alett. . ia a itott forma is tartosabb

Ezek a Mnyez6k haM 'krokban. rozza meg a ruga jelentaseget a buto-'-

B) KETKUPOS BUTORRUGOS MUNKAK KESZITESEA ketkupos butorrugos munka k" ,

mun~afolyamatai kOZ6tartozik. A ki . a barpltoz~S h~gyomanyos:~ meg gyakran e16fordul, mf a slp.~r ar: ~ fO.leg javitasoknalrubb

Amegoldasokat alkalmazn!k. nagyuzeml karpltozasnaI korsze-

,. rugos munkanak ezt a fa'M" ,.,sokalg meg fogjuk tala'}' , J Jat a karpitozas teruleten meg'. m, ezert egy "1 k'ismernie kell a vele J'aro .. k" JO, epzett szakmunkasnakosszes ovetelmenyeket.~6

A kialakitas8al kapcsolatos reszfolyamatok a kovebkezfik.:1. kiviilasztas;2. elOkeszites;

a) kamp6zas;b) igazitas, egyengetes;3. beallitas;4. rogzites;5. kotozes;a) lehuzas;b) kikotes;c) visszakotes;d) felUleti kotozesek:

1. A kivaIasztasA rug6zat kialakitasanak elsa folyamata. A kivalasztas kulon-

bozo koriilmenyektOl fugg, igy elsosorban a krirpitozand6 felUletJajtajat6l, nagysagat6l es krirpitozasi vastagsagat6l. Mivel a ka.rpito-zand6 feliiletek nem mindeniitt egyforma vastagok es magasak,ezert maS rug6fajtat alkalmaznak pI. a butor elsa reszeben es masta tamla alatt (pl. fotel ulesnel).

A kiilonbozo kovetelmenyek kielegitese erdekeben az ipartobbfele rug6t gyart. A ketkupos butorrugok 5. .. 10 menetesek esezzel aranyos a vastagsaguk is. Mine! nagyobb a rugo menetszama,annal nagyobb a huzalatmero. A kivaIasz'i5ast a kialakitasra keruldrug6zat maqassaqa is meghatarozza. Vastagabb karpitozasi munkak-hoz -szek- es foteliilesekhez,fekv6 feliiletekhez - 3,7 ... 3,9mm-eshuzalvastagsagu rug6kat alkalmaznak. Karoknal, lapos parnazasumegoldasoknal abutoron beliili meretek az iranyadok pl. a hattam-lanak az uleshez viszonyitott meretei. Itt altalaban 2 . .. 3,4 mma rug6k huzalvastagsaga. .A kivrilasztasnel azt is figyelembe kell venni, hogy a rugozatotzsinegek rogzitik le. A megfelelO rugalmassagu feliilet ugy kaphatomeg, ha a rug6kat eredeti magassaguk2/3-ara kot.ik Ie, pl. a 240 mmmagas rug6t 160 mm-re. Ilyenkor a rugozat nenrkemeny, nempuha, hanem eppen a kovetelmenyeknek megfelele- J?zt a szabalyt.altalab an be kell tartani, mertkiilonben a parnazat elveszti ke1l6rugalmassagat, pUhasagat. Ahiba,san kialakitott rugozatot hiabaprobaljak ellensulyozni vekonyabbra vagyvastagabbra rakotttomoanyaggal,a rugo kemeny&egert vagy puhasagan ez nem val-toztat. A 2/3-08 lekotest61 a kozepen leva rugoknal terhetnek el;5* 67


35/76

ahol ke1l6domborusagot kell biztositani. A domborusag vagy sima-sag a stiluskovetelmenyekt61 ftigg, melyek a rugozat kialakftasat,mindenkor meghatarozzak.

A kivalasztasnal arra iskell szamitani, hogy a tartoezereleeianyag (textilheveder) a ruga lekotesekor megnyulik.

2. ElokeszitesA rugok kereskedelmi forgalomba nyitott allapotban kertilnek.Igy a butorba nem tehetOk be. Ezert. ktllonbozo el6keszit6 mfive-letekkel alakitjak ki vegs6 formajukat.

d) A kampozasErre a celra tobbfele szerszamot is hasznalhatnak, pI. kampozo-

esovet, amellyel 1/3 k6teg ruga kibontas nelkul kampozhato meg.HarapOfog6val ez a miivelet esak egyenkent vegezhetO eI. A kam ponagysaga 6 - 7 mm, nem teljesen mer6leges es kisse kifele all.Rendeltetese: annak megakadalyozasa, hogy az eles drotveg atartoszereIesi anyagot vagy a vaszonanyagokat kiszakitsa. Ezen-kivtil megakadalyozza a rugokot6z6 zsineg lecsuszasat. A feltiletesenelkeszitett kampo serulest okozhat a butorban, mig a szalcszeriielkeszite s nagymertekben novelhet i a butor e let tartama t.

b) Igazitiis, egyengetesA megkampozott ruga akkor helyezhet6 a butorba, ha vegs6Iormajat kulonbozd igazitas] rmiveletekkel kialakitjak.A rugot kozeprcl a fels6 menetig apro nyomasokkal ugy for-

maljak, hogy menetei toresmente kOr alakuak legyenek. A rosszulmegigazitott, megtort huzalon konnyon elcsuszhatnak a kotoz6-zsinegek es igy a rugozat a hasznalatban formajat. veszti. Ezt amiiveletet kozepr61 kiindulva mindket iranyban el kell vegezni.Az also vegmenetot valamivel sziikebbre alakitjak ki, hogy a tarto-azereles] anyagon minel kisebb helyet foglaJjon el. A nagyobbrahagyott fels6 menetek jobban kitolt.ik a feltiletet. A megkampozotthuzalvegek kisse elallnak, ezert. ezeket nemcsak kezzel, hanemfogoval is kor alakuva kell igazitani.

A megkam pozott es megigazitott rugot kezzel es a terdekeegftsegevel tobbszor ossze kell nyomni. Minden rugotest a terhelesalatt veszit magassagabo], ezerf a fenti miivelettelesokkentenikell azt.68

. 't tt' k meg szakszeri ien, ha kepzeletbeliA rugot akkol"'lgazlo a'il ges es osszenyomaskor a meneteklye a vegmenetekre mero etenge . . he'rnek e"'ymas oz.nem to>3. BeaIlitas

r .... bt "kortilmenyek hatarozzak meg,A rugok olhelyezeeef ~ul~n. ozo t 'a a kivalasztott rugokpl. a butor fajt,aja.' karp~~0;:I~le~a1efI~;:ge~ magassaga. Altalan~smilyensege, a karpltoz.~~ Ok '1 2 7 em tamlaszerkezeteknel.. t Imeny hogy ulese ne . . . ,kove e , "1 '10 em a rugotavo sag. " h rugak2 . . . ,.., kk ldhato meg szakszeruen, a aA rugolekotes a or 0kb n helyezkednek el. r hegyenes soro, ,a 'I f tos hogy a rugok kozel legyenek egkma~k~zk'A beeJhtasna on , to" k bb A rugo an a1 'uk tartossagu nag yo . .. ..mert igy ruga massag .. ' t ktilonben hasznalatkor zorog-ban nern erhetnek ossze, merazonnenek a butorban. k "I ek zorejmenteeitee celjabol va-Ha a rug6k fakeret~e ~.ru n ,ik t k II elhelvezm alajuk. 'll't .szonCSl 0 e v '1 "l 1 labb 15 cm-re kell a 1 am,

A kavan a116rug6k~t ,a ~~I~~e;;:na elve~ezheto legyen.hogy a rogziMs es a lekotes. e 0 forma terhelesnek kit.eve,A rugok a feltileten Illncsenek egkyk n es a szeleken levok.. 'b ak veve a sal' 0 0Ktilonosen 1geny e vann .

Ezert ide eros rug6kat kel,l tcnm. "I van amit a bea,llitasnalA rug6 leggyengebb ::esze alk~n;pon~els6 kampo beallitasaval. l"tt kell tartam. Az a so es aIS szem e 0 k kovetkezok:kapcsolatos feladato a , ,. n a on _ textilhevederen

A Iso kampdnak a tartoszerelesl. a y g , ila d fuggcleges.fiZ a k"" _ kelllenme. A rugo SZIa .r ,va y az tileskeret avaqan 'b'allXsa, kelld alatamasztasa esak Igy iz-tosithato. h I' 1llenA felso kampo a tel' e esse e . -., ball befele es vaIameIYlktetes lrany, , .kotozozsineg iran~aban all]ok~i"f'ele kar-A felso kam.pok helyzete u onJ'pitozasi rnunkaknal: I 1s" esNyolcrug6s szekiiUsekne a~ eo,.1 "3 3 rugo kampoimasodik sorb an evo - "lt' la iranyaban atlosan vagy mero e-aesaenm.'llhatnak. A ket hats0 ruga ,kam- 76. abra, Szekilles felsog ,. '1 szembe nez (76. abra). rug6kamp6inak beallitasapo]a egymassa 69


36/76

Foteliiteseknel - 16 rug6eseteben - minden sorban 4 - 4rug6 helyezkedikeI. A ket belsd sorban levc rug6kamp6k merole-gesen, tamla ira.nyaban, a szelsok pedig nemet kotesnel atl6sanfrancia kotesnel derekszogbon allnak. A negvedik sorban lev6rug6kamp6k elore neznok, atl6san vagy derek;zogben (77. abra).

77. iibra. Fotelulcs felsdrug6kamp6inak beallttasa 78. abra, FekvOfeliilet felsdrug6kamp6inak beiillitasa

A /()teltrir:"l~k, rug;6beallitasa - ,a rug~k szamat61 ftiggoenhasonht a szekulesekehez. PI. 9 rugo eseteben a tamla aljan levarug6kamp6k felfele, a tobbiek az tiles iranyaban allnak.A rugos kartrimlak rug6kamp6i mindenkor a hattamla iranyaba.neznek.. Fekvo}elU~etekne~.a rug6~ szamatol ftiggoen al~kul a kamp6khelyzete. Altalanos kovetelmeny, hogy a sarkokon atl6s iranybana szeleken befele, a belso rug6k kamp6i befele es kotozes iranyaba~aIljanak (78. abra).

4. RogzitesA rug6k rogzitese elkeszitheto varrassal es szegezesse! att61fuggoen, hogy a rug6 textilhevederre vagy fakeretre kertil.'

" A textilhe~eder~e keriilo rugokat egyenes, haromehl rug6bevarr6tuvel, 2/1,7 5-os zsmeggel, 5 . .. 8 oltessel rOazitik. Az oltest uaykell vezetni, hogy a ruzok alatt hurkoI6djo~, a hevederkozokb~nne latszodjon. A bevarrast megfelelo rendszerben kell elvezezniami ~zt jelenti, ~?g~ a varr6zs~neg se~ol sem keresztezheti egymast(~9. abra). Egy oltessel a rugokampot kell megfogni. A vamisnalvigyazni kell, hogy.a zsineg niindentitt feszes legyen es necsomo-sodjon meg. A kezdd es a befejezd csom6 felul legyen. .70

A fakeretre keiiilO rug6katszegezik, pl. fekvo feltiletek keret-k zetenel merevitolecnel esaltalaban felso tartoszerelesesf;v;er e. . ' . , . " , ht', Idasoknal. A szegfa]tat a faanyag mmosege a arozza meg,

me~of' nal 25 X 25-os vagy 20 X 20-as, kemenyfanal 16X 16-osltk:;ocsszeget alkalmaznak. Sarokreszeknellegalabb harom dara-

79. libra. 16 rug6 bavarrasa fotelulesen

b t a szeleken kettot, a merevitclecnel - a rug6 felfekvesetolf~g~oen - 3 - 4 darabbal kell a ;ug6t ro~ziteni. ~eskenyebbfakeretek eseteben csak a rug6 egy resze fokszik fel, ezert. a szaba-don roaradt reszeket legalabb 2- 3 oltessel kell bevarrm.

5. KotOzesCelja hogy a hevederalapra rogzitett rug6k szilardan, rugal-

masan aUjak a torhelest., es a rug6zat felszine a kovetelmenyeknekmegfelelo format vegye fel. . .. A rug6kotozes folyamatait att61 ~tiggoen, kell ,megval.asztam,hogy milyen butorrol van sz6, mennyi a ruIJoksz,am.a, n;llyen azelhelyezesuk, es hogy kemenyebb vagy puhabb karpitczast kell-ekialakitani.A rug6zat kialakitasa kiilonbozo folyamatokbol all, amit azalribbi sorrendben kelt elvegezni:

71


37/76

a) I.ehuzasOelja a megfelelo magassag kialakltasa, a kello szilardsag esrugalmassag biztoeitaea. A folyamat egy- vagy ketszalas zsineggel

vegezheto eI. A ketszalas - 2jO-as es 3jO-as zsineges - megoldasealnagymertekben novelheto a rug6zat tart6ssaga. Ez a modszei-

celszerfi fekvd feluleteknel, nagyigenybevetelnek kitett butorok-nal.

c) VisszakotesA visszak6tesseZ az elrugokat megfelelo meretre huzzak leoA zsi-

.eget reszben hurkolva, reszben csom6zva vezetik, att61 fliggoen,~ogy milyen butor rug6zatat keszrtik.

d) FeHUeti kotozesekA rug6zat feltileti kotozese ketfele lehet, amit a butor jelle-

geMl, nagysagat61 es a rug~lmassagi, k6v~te,1~enyekt61 .fliggo~nvaIasztanak meg. Ezek a k6tesek a nemet atlos es a [rancia derek-szogu k6t6zesek.Nagy igenybevetelu butoroknal celezeriinemet atlos Mtest alkalmazni, pI. szek- esfotellileseknel, fekvf feluleteknel, Az igykialakitott feltilet kemenyebb, tartosabb,A rug6k6t6zo zsineget a rug6k felszinenat16s iranyban vezetik. A belso rug6kon 8,a sarkokon es a szeleken elhelyezettrug6kon csak 5, ill. 6 a csom6k szama(84. abra).A Jrancia derekszogu kotes puha, nagy 4 'b8 . a ra.rugalmassagu, lcisebb igenybevetelnek kitett Nemet atlas rugakotozesbutorok rugokotOzesi modezere. A rug6k .,tavolsagat61 fliggoen ketfelekeppen ~eszithet6, e~,mespe~lg a rug~kk6z6tt halad6 zsineg kotozesevel kisebb rugotavolsagnal; a rugokszelen vezetve a zsineget nagyobb rugotavolsagnal. Alkalmazas:eelszerfi kenyelm ifoteluleseknel, tamlaknal, 9-rug6s szeklileseknel(85. abra).

HelyesHelyleien

81. abra. Lehuzo zsineg hurkolasarrakhelyes es helytelen vezetese

80. abra Lehuzazsineg htrrkol asa

A zsineFe~hurkoltan_ vezetik (80. abra), amire azert. van szukseg.~oy a ~ehuzas alkalmaval eldolt rug6kat a kikotos elOtt vissza-?,l~lthassak. Fo~tos, hogy a lehuz6zsineget a rug6kon mindig egy-iranyba hurkoljak - a kik6tes szakszerfi elkeszitese vegett -esne ossze-vissza (81. abra).

/ " " ' " V "\.. ~ I \ " " .. J1/ ~ V "' \ . . ~ I\" _,)

b) KikotesA kikotes celja, hogy a rugokegymashoz kepest ne mozdmlhassa-nak el ee a terhele egyenletesenerjen minden ruqot, A kotozdzsi-

neget csomozoa kell vezetni, egyesesetekben francia osomoval (82.abra), tobbnyire azonban csakegyszerfi csomozassal (83. abra).A hurkok csomozasa fontos kove,telmeny, mert ezzel novelni leheta rug6zat formatart6sagat. 85. abra Francia derekszogfi kotozesa) kettos derekszogu kataz"s; b) egyszerii derekszogti k6t6zes

82. abra.Rugakotes

fran cia esomoval83. abra,Rugokot8segyszerucsomcval

O J b J

72


38/76

A rug6zat kialakitasaval kapesolatos altalanos kovetelmenyek:l.A rugokat osszetarto zsinegek a hasznalatban megnyulnak,feszessegiikbOl engednek. Ezert. a rugokat a. kivant meretnel leg-alabb 0,5 em-rei alaesonyabbra kell lehuzni,

2. A lehuzozsineg vegleges rogzftese, leszegezese elOtt a magas-sagot meg kell merni.3. A kikctes e16tt a rugok dolesi iranyat, egymashoz valo

viszonyat ellenorizni kell. A tartossag,a szakszeruseg megkivanja,hogy ahol hurok van, oda csomois kerirljon.. . 4. Gondosan meg kell vizsga.lni, hogya Iekotozo zsinegekutjaban ne legyen elg6rbiilt szegfej, rug6kamp6, mert ezek elsza-kitjak a zsinegeket.

5. A szegfejek laposan fekiidjenek esk6zellegyenek egymashoz.A szegek beutesekor vigyazni kell, esak a szegfejre szabad iitnies nem a zsinegre, mert azt akkor elszakitja.

6. A rugokotozd zsinegeket feszesen, ercsen meghuzva kell afeliileten vezetni. A hurkok, csomok ne legyenek Iazak, mert arugozat akkor nem lesz meretpontos, A lazan hagyott zsinegeka rugomeneteken konnyen elosuszhatnak, ami a tartossagot iscsokkenti.

0) EPEDis ]}IUNKiK KESZITESEA ketkupos butorrugova.l keszftet.t feliiletek nagy szakmaigyakorlatot, iddt es erzeket igenyelnek. A rugo helyettesitesere

mar. a szazad 20-aseveiben feltalaltak az epedat. Az uj rugotipusmegJelenese hatterbe szoritotta a ketkupos butorrugo alkalma-zasat. Az epeda elsdsorban a t6meggyartasnal e16ny6s, mert abutorallvanyra valo felerositese lenyegessn egyszeriibben es gyor-sabban vegezheto el. Ezenkiviil szamos jo tulajdonsaga van, amin6velte nepszeriiseget, mint pI. az epedafeliilet egeszenek egyen- tIetes rugalmassaga, tartossaga, .mindket oldalanak egyenlo erteke, \

Az epedat azonban foleg kezi erdve l gyartjak. Ezert. az epedaar~ ~ butort megdragitotta, Helyettesitesera rna mar sokfele rug6-fa]tat alkalmaznak, melyek kozobt talalhato a ringato, az ellasztikrugozat, A nagyiizemi karpitozasnal fOleg a gepi k6tesu ellasztikrugozatot hasznaljak.Az epedas Jeliiletek kcszitcscvel kapcsolatoe kovetelmcnyek:

Az epeda meretezesenel figyelem be keU venni, hogy az elkeret-nek a feliilet belmeretenel legalabb 1... 1,5 em-rei kell az oldal-eleknel kisebbnek lennie. Ezert. az epedat mindig meghatarozotnbutorhozkeszitik. A homlokelen az epeda .elkeretenek egyvonalbankell allnia az uleskerettel.

,Atartossag novelese es a kesobbi osszeeses megakad~lyozasad keben az epedat. el.ozetesen meqtaposeak: A nagyuzemi terme-er e f' t" I ' ikl~ '} ezt a folvamatot arasz ogeppe vegzi .sneEpeda eset~ben ktilonbozo tartoszerelesi anyagokat, pl. fem-. Igot preselt farostlemezt isalkalmazhatnak. Ilyen esetben

g~a ~ el;tesites eeljab61 az epeda ala vattat vagy vasznat tesznek.zoreJ1n , f I '1 1 1 ik e ,Kello elOkeszites utan az ~pedat. ~ e U et~'e Heyezl ~~~ negysarkon egy-egy ramaezeqqei hakasztJak. Az elkeretet az uleskeret

t86. abra, Epeda elkeret lekotesenek harem modszere

vonalahoz beallitjak. Az elferdiilt elkeretet az epedahuzalt r6gzitogyuruknek ellentetes iranyban val6 iito~etesevel igazitjak h~lye~e.Ezutan az epeda minden masodik menetet U-kapocsszeggel. roqzitik,A szeg nagysagat. a fakeret minosegetol fiiggoen valaszt.jak meg,kemenyfa~al 16X 16-osat, puhafanal 25 X 25-6set. r i "Befejezesiil az epeda clkeretet a kivrint maqassaqra rugokotozozsineggel rogzitik (86. abra).

OSSZEFOG LALAsA karpitozott butoroknal nagy jelentOsege van a rugona~.Noveli a karpitozas vastagsagat, rugalmassagat es formatarto-

sagat. A kenyelmi butorok tobbseget - 8zek" es foteliiJeseket,fekvd feliileteket - ketkupos butorrugokkal keszitettek. Ennek arugMajtanaka nepszerusel?e ~~p~ainkba? e~6kk~nt .: a munka-igenyesseg miatt -:-' de a javttasi mu;nkaknal ~eg elofor~u.~. .."A ketkupos butorrugo kialakitasa. abutorban kulonbozoreszfolyamatokbol all, melyek nagy szakertelmet, gyakorlatot esidot igenyelnek.


39/76

Fontos miivelet a szakszerfi rug6k6tozes, mert ennek segit-segevel alakul ki a rug6zat es kapja meg vegleges formajat. Ezt a.folyamatot rugokotozo zsineggeI vegzik, amelynek a megfelelorugomeneten va16 hurkolasa, osomozasa nagy szaktudast igenyel.Nem egyszertibbek a rug6zat kialakitasaval kapcsolatos egyebfolyamatok sem, mint a kivalasztae, a kampozas, az igazftas esegyengeMs, a beallttas es a rogzttes.

A szakszerfien elkeszitett rug6zat nagymertekben novelhensa butor rugalmassagat, elettarbamat es a kenyelmet.

A butorrugos munkak nem elegithetMk ki a tomegigenyeket,mert a munkaigenyes rug6zat megdragitotta a butort. Mar a sza-zad 20-as eveiben feltalaltak az epedat, ami egyre jobban hatMrbeszoritotta a ketkupos butorrugo alkalmazasat. Az epeda korszerfirug6zatnak bizonyult, amivel a-karpitosnak keyes munkaja volt.A beszereles, a lekotozes folyamatai rovid idot vettek igenybe esazt barki gyorsan megtanu1hatta. A megfelelO acelhuzalbol keszf-tett epeda tart6ssaga messze mfeltilulta a butorrugos karpitozottbutorok elett.art.amat.

Uj rug6s testek feltalalasa valt, sziiksegesse, mivel az epedatfOleg kezi erovel lehet eloallitani es a beszereles elOnyei mellettegyre dragabbnak bizonyult. A nagyiizemi termelesnel foleg a gepikotesfi ellasztik rug6zatot alkamlazzak,

V ilL VARROGEPA) A VARROGEP TORTENETE

A varras elsd kiserletei nagyon messzire, a tortenelem elOttiidokbe nyulnak vissza, Az elso probalkozasok valoszintileg azokvoltak, amikor a szdrme vagy boranyag6k osszeillesztett szelen vala-roilyen hegyes szerszammal lyukat furtak es ebbe novenyi rostb61keszitett fonalat ffiztek. A hegyesszerszam tiiske, csontszilank vagyhalszalka volt. Kesobb a szer-szamot kilyukasztottak, fonalatfuztek bele, igy ket mfiveletet, 'II:!,a szurast es a beftizest egyszerre 1 , \ \vegezMk el (87. abra).

A femek megismeresevel elo-szor bronzb61, majd kovacsoltvasb61 keszttettek a varrotiit. Afemfeldolgozasban bekovetkezettforradalmi ujitasok fellenditettek I"a tUgyartast is.

Mar az 1500-as evek vegefele huzott dr6tb61 keszftettek avarrot.tit, akarcsak napjainkban.

A XVIII. szazad vegennagyobb iitemben megindult al'uhazati eikkek gyartasa. A szab6-iparosok nem gyoztek kezi er6velkielegiteni a megrendeleseket,mivel kezzel percenkent 50 oltesvegezhetd, de nem allando jelleggel. A divat gyorsul6 valtoztisam6dositotta avarrast. Mindinkabb eldterbe keriilt a kezi varrasgepesiMsenek gondolata.

Az els6 kiserletek 1775 tajan tortentek. Az Angliaban elOWiesenthal probalkozott ket vegen hegyes es kozepen nyilassalellatott; tfivel gepet szerkeszteni.

e o

, ~ \" '\

Kerdesek ,'11 . Miert, volt forradalmi jelentilsegu a butorrugo fel ta. la. lasa a karpi tos,sza.kmaban r2. Miert val t. sztiksegesse mas rug6s testek alkalmazasa r3. Milyen reszfolyamatokbol all a ketkupos rug6zat elkeseitose ?4. Milyen feladatok vannak a kivalasztassal kapcsolatban?5. Ismertesse a kampozas jelentoseget. es kesziteset !6. Ismertesse az igazitas es az egyengetes lenyeget !7. Melyek a szakszeru beallitas kovetelmenyei r Jellemezze ezt a kul6nbozoiilo es fekvo feluleteknel !8. Melyek a rug6k rogzitesenek szakszerfi feladatai?9 . Mi a rugokotczes celja t10. Ismertesse a lehuzassal kapcsolatos szakszerfi kovetelmanyeket !ll.Mi a kikotes celja es lenyege r12. Ismertesse a visszakotea folyarnata.t !13. Mi a kulonbscg a nernef atl6s es a francia derekszogfi kotozes kozott' l'

Ismertesse a keszitesael kapcsolatos feladatokat!14. Milyen altalanos szabalyokat kell betartani a rug6zat kiulaki tasaval ?15. Ismertesse az epeda jelentosege t a sza.kmaban I16. Melyek az epcdas felulet kialakftdsanak szakszcrfi kovetelmonyei t

87. abra, ' I'ortenelem elotti idokkczdetleges till

76


40/76

A masik gepfeltalalo az 1790-es evekben a londoni ThomasSaint karpitos, Oepe elOlukaszt6 es kamp6s tfivel mfikodott, eslancoltessel varrt.Nemetorszagban is folytattak kiserleteket a kezivarras gepe-

sitesere. Legkivalobb volt ki:izi:itttik Krems Baltazar, aki mar 1800-ban lancolteses varrogepet szerkesztett.

Az ausztriai Tirolban M adersberqer Jozsef szabaszmeeter-1807 - 1839 tajan olyan varrogepst szerkesztett, amelyen haj6cskarendszerfi berendezes talalhato az als6 esfelsd fonal osszekaposolasara,

Vele ki:irtilbeltil egy .idoben lep a nyilvanoseag ele talalmanya-val Franciaorszagban Thimonnier Bertalan. szab6mester. Thimon-nier kampos tfivel, lancoltessel mtikodo gepet keszitett. A tutlefele labbal, felfele pedig rugonyomassal mozgatta. Gepevel per-eenkent ki:izel ketszaz oltest lehetett kesziteni. Varrogepebol 80darabot keszftet.t, a parizsi vszabok azonban osszetortek az elso"varr6gepgyaros" gepeit.

Amerikaban is folytak varrogep-kiserletek. Az elsd jelentOseredmenyt az amerikai Howe Elias erte el. Neki sikerult el6szi:ir1843- 1845 ki:izi:itt hurokoltessel dolgoz6 haj6svarr6gepet szer-kesztenie, amit szabadalmaztatott. Gepenel felhasznalta a szi:ivokvetelojet, mint hajocskat. A gepevel vegzett hurokolteses varrasmar alkalmas volt kelmek tart6s osszekaposolasara. TulajdonkeppenElias Howe-t kell a hurokoltese oarroqep jel talalojanak tekinieni;Kelld tOke hianyaban azonban nem tudta gepet tokeletesiteni, semsorozatban gyartani (8Sa. b. abrak).

88. libra.' a) Elias Howe elso varrogepe, b) Elias .Howetkesdhhi varrogepe ,

Howe varrogepet jelentosen tovabbfejlesztette es gyarilag-sorozatban kezdte gyartani Singer J. Merrit az 1800-as evek ki:ize-petal. . , "

Singer nemcsak gyartott, hanem gondoskodott az alland6 utan-potlasrol, es bevezette a reszletre valo eladast. Ezzel rendkivtilnepszeruve tette a varrogepet, '

A tovabbiak soran a nagyiparosok, gyarosok ki:izi:itt megindulovarrogepgyartasi versenges nagymertekben elosegitette a tokele-tesebb szerkezetek epitesevel-a, varrogep fejlcdeset,

89. libra. Modern varrogep

A XIX. szazad vege fele kertilnek forgalomba a kozponti orsos,felfordulatos varrogepek, modosftott cemahuzoval. Ezek a gepektl. szabo- es karpitosiparban, valamint a haztartasban rohamosanelterjedtek, A XX. szazad elejen megjelennek a gyorsjaratu korforgosvarrogepek, melyeknek fordulatszama mar elerte a percenkentjharomezret is.

A mai modern varrogepeket kozponti olajozassal keszitik,fordulatszamuk peroenkent 5500 ... 6000 i:iIMs (89. abra) .

.A varrogep olyan mechanikai eszkoz, amellyel text il , bOr es mii-a~:yagok varrhatok OS8ze.Nagyobb mereteben alapparna" feltiletekatvarrasara es elkivarraRara is alkalmas. !w,

'l\ieghajtasuk szempontjabol ket csoportra oszthatok : Zab -meghajtrisos es motorikus. '-;


41/76

Bj A VARROGEP SZERKEZETEall: A varrasra alkalmas allapotban leva varrogep harom fO reszbal

1. varrogepaIlvany;2. hajtoszerkezet;3. varrogepfej.

1. Varrogepallvanyla 3nt1tt;ts- vag.! c~al~bazat a csavarokkal rarogzitett sfk fa-al~~u 'es me~:~ ~!~l~te:~. a, ~~krroge~fej alaplapjsnak megfelela, , a 0 IvagJa a gep behelyezese vegettut' Kesz~tllen:kllya? all,:an.!okat is, melyeknel a gepfej has~nalatan az a vany apJa ala sullyeszthetO.

2. Hajtoszerkezet,Hajt6szer~ezetnek ~evez~k a varrogep azon reszeit, mel ekkel

~o~:~~!z~~~::~bar~~~~~ La?meg.h~jt,asos varrogep szerke~ete ad't"k "k ' ,,,.'. poso, hajtorud, forgattyus tengely len-1 0 ere es az eroatvItelt vegza szij. '.. ,Elektromos motorral mfrkodo varr6ge eknel a me .,i~~!:~:;;af~~~:~le; :r;:~~~eghajtassal es te~gelykapcsolo g:;~~:~

90. abra, a) labmeghajtasos varrogep; b) varrogepall , . s: hai ," vany es ajtoszerkezet,gO

3. VarrogepfejA varr6gepfej, a tulajdonkeppeni varrogep nem egyeb, mint

ijnt6ttvas burkolatba epitett szerkezet. A varr6szerkezet fObbreszei: kis lenditOkerek, gepkar, tuzotok es vetelOkamra.

Az ontottvas burkolat Iuirmas szerepei tol: be:a) az osszesJllozgo alkatreszek tartoj a;b) megvedi a z alkatreszeket a portOl es a karos mechanikai'

behatasokt61 (pl. utes};. c) megvedi a dolgoz6 ruhajat. es a varras alatt leva kelmet azolajtol, szennyezddestol, valamint a mozg6alkatreszek okozbaseriilesektol (9L abra),

91, abra Varrogepfej

O J A VARROGEP EGYEB ALKATRESZEI1. Oernataru), Nagyuzemi szabaszatban alkalmazottvarr6gepe~

ken az allvanyra erositett rud, amelynek oldalanaz orsotart6tanye-rokkal ket vagy harom kar lathato, A cernat az orsorol lefejtve4tvezetik a t.arto tetejen leva szaltereloszemeken es ugy fUzik a,gepbe Kisiparban, baztartasban alkalmazott varrogepeknel cerna-.tart6knaknevezik az orrtott. vas burkolat tetejenlevO kis Tuda.kat ..2. Turud. A tuzotokban elhelyezkedo hengeres alaku ..kemeny-.re edzett acelrud Also vege ugy van kikepezve, hogy a. tubefogasara6 Karpitos szakmai ismeretek - 26 499 /1 .


42/76

alkalmas legyen. A tilrud fiiggoleges mozgatasa a f6tengelytol szar-mazik egy kis osszekotd karon, az un. hajtorudon keresztul.

3. Talprud A tiirud mellett elhelyezkeda azonos forma.juacelrud, Also vegehez csavarral e1'Ositika nyom6talpat. A 1'U'dategyrug6 nyomja alland6an Iefele, .

4. Oernahuzo. A varrogepfej homlokreazon, helyezkedik el. Ahornyos-taresas vagy csuk16s oernahuzo egykaru emelot. kepez.melyet csavarral rogzitenek az ontottvas burkolathoz.

5. TiL A varrogeptii hengeres acelrudacska, amelynek feIsO:resze a tficomb, ezt rogzftik a tiirudhoz. Az afatta leva resz a,osuosban vegzada tiiszar, melyben ket csatorna tahllhat6. A esator-nakat kozel a til hegyehez hosszukas furat .i'rotiosszo. A csetorna,az egyik oldalon a tUszar teljes hosszaban megy vegig, a masik

oldalon csak a fmat mellett van,A ceatornak egyreszt. a varro-cerna vezetesere kesztlltek, mas -reszt dania szerepirk vare az a]tes-kepzesben (g,2. libra.

H o s s z /; c s a lo r n o

92. abra, Varr6geptu 93. abra, Nyom6talp

6. Nyomotalp. A kelmetovabbitae nelkti;lozhetetlen kelleke az;acelbol keszult L alaku nyom6talp. Feladata, hogy a kelmet a,tovabbito fogakra raszorftsa. A nyom6talp alja tak61etesem sima;a megakadas elkerulese miatt e15J kisse felhajlo,

Hosszaban hasitek huzodik vegig rajta, egeszen a; tilooszuras:vhelyeig. A t.alpresz a szarral Kesziilhet egy darabbol vagy cswk108an_A csuk16s szaru talp elOnye, hogy a kii,10nBoz5 vastagsagu kelmekvarrasanal az atrnenetnel a talp konnyebbon atugrik a vastagabb.retegre (93. abra) . .A talp [elemelese a homlokzat hatsQ, reszen k.i-a116 talpemelO kar segitsegevel tortenik.82

tbb 't ' A elesre fogazott leo a varrogep fontos7. Kelmetova .,1 o. tl z 0 0 1 sz reszt, a varrat helyes keszttese-'ka amely kozve enu ve , ' 't ' .i ; : ; ~ z ~ k~lmetovabbito elvileg a =r: negy m o z q a s eqz:a) kiemelkedik a tulemez sikjabol ; ,.k k 1 haladasi iranyaban :b) vizszintesen elto16di a. e n;ec) lesiillyed a tulemez sikja ala;d) visszamegy kiindu16 helyzetebe.

, " atasat az alaplap alatt hosszabanA kelm~to~abbltol m~zg i 'A tengelyek meghajtasat a f5tengelyelhelyezkedo ket tenge y vegz . , .biztositja. , " e n . M o z q a t 6 , h o J d , H u ro k f o go8. Hurokfogo. Negy re,szbol al,1.a hurokfog6haz, a hurokfogo, az orso-tok es az ors6.

RendeItetese, hogy a tuhurokb~befUzze az also cerna~. A h~rokfogo"k"desekor megfogja a tuhurkot,mu kO "Ii vele az ors6t, ezalatt azmeg eru E 1orso atbukik a tuhurkon. zze ,m;g- 94. a.bra, Hurokfog6 mukodese, t ke't cerna osszekapcsolodasatorten a(94. ab~~), " . ' O'e eken az oltesek egymast61 val,o9. Oltesszaba~yzo. A ,vaI:l~~ePes hatra varrasa szabalyozhato.tavolsaJSa, v,alan;un,t ~ ref Csak elore varr6 gepeken a 0 elmo;;du-A szabalyozas ketfele e aet.. bb 1 ozdulasig szabalyozhato azlastol egy bizonyos legnagyo e moltestavolsag. r , knel o-t6l a legnagyobbig elore esAz elore-hatra varro gepe ne a ,, d las biztosithat6 a ke1menek. .hatra elmoz u . ditok 'k kozepso reszen helyezkedlk10. Szoritocsavar. A kI~ ~en 1 o. ere 11 1 a fotengely ki es be-el a recezett oldalu szontocsavaI, me yekapcsolhat6. k it6csavar balra forditasaval aAz also cerna ors6zasa or a,szor k r ke ikerek foroz.lodik ' Y mar csa a ezr bf5tengely

bálint - lajos - kárpitos szakmai ismeretek i

Documents