Bartha Júlia

Karcag

Bartha Júlia

Karcag

Barbaricum KönyvmûhelyKarcag2006

/Kunsági Téka 1./

Sorozatszerkesztõ: Dr. Bartha Júlia

Lektor: Dr. Szabó István

© Dr. Bartha Júlia

A kötet a város fennállásának 500. évében jelent meg.

Kiadását támogatta:Karcag Város Önkormányzata

ISBN 963 9145 46 7ISSN 1788 - 0505

Tipográfia: Nagy Attila Csaba

Kiadó: Barbaricum Könyvmûhely5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 29.Tel.: 06 59 / 503-152e-mail: barbaricum@mail.vcsk.huFelelõs kiadó: Dr. Bartha Júlia

Elõszó

A végtelenbe nyúló síkság, hosszú fasorok, mindigsüvítõ pusztai szél- ha áthaladunk a Nagykunságon,ezek a benyomásaink maradnak meg bennünk a tájról.Nagy kiterjedésû városok, zömmel földszintes épü-letek, impozáns fõtéri református istenházak, megfontolt,ám barátságos, vendégszeretõ lakosok, akik büszkéktörténelmükre, hagyományaikra. Ilyen és hasonlóecsetvonásokkal foghatunk neki egy nagykunságiértékeket bemutató összképhez. Sokan talán nem isgondolnák, hogy mennyire sokrétû és gazdag e táj törté-nelmi, kulturális, mûvelõdési és mûvészeti értékekben.Mennyire sokat tettek kun elõdeink azért, hogy hagyo-mányaikat, önállóságukat megõrizzék, és továbbörö-kítsék a jövendõ nemzedékekre! Nekik köszönhetõ,hogy a ma élõ generációnak – melyhez mi istartozunk – van mire büszkének lennünk, van mitbemutatnunk! A Kunsági Téka sorozat alkotói arravállalkoztak, hogy könyveik lapjain megelevenítika jelen látható és megszokott képei mögött szerényenmeghúzódó múltat, elénk tárják a régi idõk elfeledett

5

pillanatait. Arra vállalkoznak, hogy bemutatják a tájat, a városokat és lakóikat, a nyakas kunok maélõ utódait, akik itt élnek, dolgoznak és alkotnak,nem ritkán igen nehéz körülmények között, de a génjeikben hordozott kitartással. Sokan, akikkorábban nem jártak errefelé, meglepve tapasztaltákazt az erõt, melyet e vidék, annak városai, Karcagmagában hordoz. Innen származik Kováts Mihály huszár-ezredes, Györffy István néprajztudós, Németh Gyulaturkológus, itt alkotott Kántor Sándor fazekas-mester és Bellon Tibor múzeumigazgató,… ittdolgozik Györfi Sándor szobrászmûvész, és a sortmég folytathatnám. A Kunsági Téka könyvsorozatalkotói kiváló elõdök nyomdokaiban járnak, az, hogyfelvállalják ezt a hatalmas munkát, ékes bizonyságarra, hogy vidékünk képes a folyamatos szellemimegújulásra, képes mindig újabb és újabb mara-dandó teljesítményekre. Hiszen ezek a kötetek a szóigaz értelmében jelentik a maradandóságot, melyrea jelen kor átalakuló viszonyai között bizony mindenközösségnek, így a miénknek, a kun embereknek isigen nagy szüksége van! Kellemes olvasást kívánok!

Dr. Fazekas Sándorpolgármester

6

Bevezetõ

Karcag város az Alföld szívében, a Tiszántúlközepén, az Észak-Alföld régió déli részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti felén fekszik.Noha a régészeti leletek azt mutatják, hogy a város jelenlegi területe már a népvándorláskorában is lakott volt, Karcag város kun település,a történeti források a Nagykunság legjelentõsebbvárosaként említik. Táji adottságaiból adódóantörténelme nem volt eseménytelen, az országotérintõ nagy viharok rá is hatottak, mégis mindigmaradt a népességébõl annyi, amennyi az apákörökségét át tudta adni. Ez a tájhoz, szülõföldhözvaló erõs kötõdés a titka annak, hogy a sorsfordítótörténelmi események sem tudták elsöpörni, nevétkitörölhetetlenül rávéste a magyarság térképére.A kun etnikum olyan mértékben integrálódott a magyarságba, hogy bár nyelvét felcserélte, kultúrá-jának töredékeit megõrizte, és identitását megtartotta.

A történelmi Nagykunság tájközpontja volt, erre utalaz, hogy hagyományosan a „hatkunság fõvárosának”

7

Amint azt a nagykunsági földrajzi nevek többsé-gérõl elmondhatjuk, városunk neve is személynéveredetû. Karchagh fia Péter, fiai János és Tamás birto-kolták Hegyesbort, azt a középkori kun falut, amelynekegyik szép kurgánján közép-ázsiai származású a kunõsök tiszteletére alapított emlékhely látható.

Történeti hagyományok

Honnan jöttek, kik voltak a kunok, akik hazánkkeleti vidékének kultúráját máig meghatározták?

Történetüket röviden így vázolhatjuk: a 9-10.században az Altajól Nyugatra, az Isim és a Tobolfolyó vidékén éltek a kipcsak törzsek. Tõlük keletrea Balhas tótól északra pedig a velük rokon kimekek,akikkel törzsszövetséget alkottak, majd immár együtteserõvel a Szír-darja felé húzódtak. Vándorlásukat a 10. századi, Észak-Kína térségébõl kiinduló mongolnyelvû kitajok támatása indította el. A maiKazakisztán területén lévõ Hétfolyó vidékéreBelsõ-Ázsiából újabb törzsek érkeztek a 11. századelején s a kipcsak törzsekkel egyesülve törzsszövet-

9

hívták. Gyárfás István, a Jászkunság fáradhatatlantörténetírójának oklevélgyûjteményébõl tudhatjuk,hogy az 1506. július 10-én kelt királyi levélbenKarczaghWyzallasa néven szerepel a település. Ez azelsõ okleveles említése a városnak. A település nevetipikus példája a kun-kipcsak névmágiának: eredetialakja karszak, pusztai rókát jelent, amint azt a városhíres szülöttje, Németh Gyula turkológustóltudjuk. A kunok azért adtak ilyen nevet az újszülöttnek, hogy olyan tulajdonságokkalrendelkezzen, mint amilyen állat nevét viseli. A pusztai róka ravasz és gyors, a nála sokkalnagyobb állatot is elejti.

Az egykori település a mai városközponttóldélkeletre volt, a karcagtelki temetõ jelöli a helyét.Fél évezredes történelme során több neve volt:1506: Karczaghwuyzallasa, 1513: Karchag-Wyzalas,1567: Kardszaguyszalas, 1571: Karszag Újszallás,1596: Karczagh uy Szállás, 1699: Karzaguyszallas,1766: Karczagújszállás, 1796: Kardszag, Új Szállásés Karszag, 1801: Kardszag-Új-Szállás, 1828:Kardszag Új Szállás, 1837: Karcszag, 1854:Karczag-Újszállás, 1879: Karczag, 1910: Karczag,1935: Karcag.

8

ségük 1030-1050 között a Volgáig terjedt, majdnyugatabbra húzódott. Szálláshelyük a nagyállattartóéledmódból következõen a folyóvölgyek menténvolt. Cumania, a kunok kétszáz évig tartó birodal-mának sorsát az 1223-as Kalka-menti ütközet pecsé-telte meg. A mongol seregek súlyos csapást mértekaz egyesült orosz-kun seregre, majd a következõhadjáratukban 1238-ban ismét a kunok ellen fordultak.A kunok fejedelmének, Kötöny kánnak más választásanem lévén, Nyugat felé kellett menekülnie, s maradéknépének bebocsáttatást kérni a magyar királytól.

Azonban nem ekkor kerültek elõször kapcsolatbaa kunok és a magyarok. 1091-ben a bizánciak oldalána besenyõk ellen hatalmas sereg jelent meg a Balkánon.A kunok Kapolcs vezetésével a könnyû zsákmányreményében betörtek Magyarországra, végigraboltákErdélyt, Bihart és a Tisza-vidéket. Szent László királya Temes vidékén visszaverte támadásaikat, s eztkövetõen a kunok zsákmányoló hadjáratai elkerültékMagyarországot. Lászlónak a kunokkal vívott harcárólszólnak a Szent László legendát ábrázoló 15. századifalfestmények.

A 13. században beköltözõ kunok Kötöny kánvezetésével vert sereggel, maradék néppel érkezetta Radnai – hágóhoz, ahol az elõzetes követegyeztetésértelmében beléphettek Magyarországra. Köten kánnépével ezen túl a magyar király seregét erõsítette.Befogadásukkal azonban magára haragította a mongo-lokat, akiknek ez ürügy volt arra, hogy Magyarországratámadjanak. A magyar vezetõ réteg sem nézte jószemmel a kunok ittlétét, hiszen még jó ideig nomádéletmódot folytattak, lelegeltették a vetéseket,ráadásul a vendégnépnek kijáró kedvezményekbenrészesültek. Mindezek miatt mindennaposak voltak a magyar lakosság és a kunok közötti összetûzések.

1110

Hátrafelé nyilazó kun harcos

A magyar rendi társadalom kialakulása a kunoktársadalmát is érintette oly módon, hogy felbom-lottak a nemzetségi viszonyok, a közigazgatási ésbíráskodási jogot a székek örökölték meg, élüköna kapitányokkal.

A kunok megtelepedése a 15-16. századra befeje-zõdött. Az életmódváltással az asszimilációjuk iselkezdõdött, lassan a kultúrájuk is átalakult.

13

A nép teljesen ellenük fordult, amikor a tatárokbetörtek, a magyar fõurak összeesküvést szõttek,Kötönyt és családját lemészárolták. A tatárok ellenhadbaszólított kunok az országból kivonultak a Balkán felé. Második betelepedésük a tatárjáráskövetõen 1246 körül történt. A kunokkal kötöttúj szövetségek a korabeli szokásokhoz híven IV. Béla házasságkötéssel pecsételte meg: fiát, a trónörökös V. Istvánt a kun fejedelem lányával,Erzsébettel házasította össze.

A keleti taktikával harcoló kunok jelentõs erõtképviseltek a királyi hadseregben, katonai feladataikmiatt szerepük egyre nõtt. 1279-ben megalkottáka kun törvényt, oklevélbe foglalták a kunokra vonat-kozó rendelkezéseket. A törvény szabályozta a birtok-jogi kérdéseket, a bíráskodást, megállapítottakunok településhelyeit. Kimondták, hogy a kunoka magyar nemesekhez hasonló jogokat élveznek,de kötelesek a királlyal hadba vonulni. Az 1279. évioklevél a kunok szállásterületeit a Duna-Tisza között,a Maros és Körös, valamint a Temes és a Marosfolyók vidékén jelölte ki. A törvény önigazgatástengedélyezett, peres ügyeikben maguk döntöttek,országos ügyekben a nádor fennhatósága alá tartoztak.

12

Milleniumi szobor

valószínûleg az õ mûve az a siralmas ének, a Hajdaniemlékezetes Nagy-Kúnságnak, vitézek anyjának nagyromlásárúl címû költemény, ami a város legrégebbiirodalmi emléke.

Részlet:Hervadozott s fonnyadt árva Nagy-KúnságRégtûl fogvást való kietlen pusztaság!Kár, hogy szomszédidnak most immár vagy csúfság A'kiknek ellen vala az szabadság.

A' tatárok miatt hogy lõn nagy romlásod, Mert hijába vala erõs biztatásod:Fiaid, leányid tatár kézbe látod –Vélek együtt vagyon rabi állapotod.

Ez idõtájban születhetett Dányádi János„Magyarország egy darab részének, kiváltképp Debrecenvidékének, Berettyó környékének és Sárréte mellyékéneka Pogány tatárok miatt esett romlását és pusztulásátkeservesen zokogta el.”

Történetírásunk sajnos még nem dolgozta fel,hogy a ma jellemzõ török-tatár kép illetve a hódoltságkori pusztulásról alkotott elképzelésekben milyenszerepe volt a históriás énekeknek, a késõbbi

15

Azonban mivel sajátos jogállásúak voltak, a kijelölthatáron belül kollektív nemességet élveztek,autonómiával rendelkeztek, a zárt társadalmiberendezkedés következtében az egykori kunmûveltség számos eleme nemzedékrõl nemzedékreöröklõdött, különös színt adva az alföldi magyarnépi kultúrának.

A török támadások 1552 után, Szolnok elestévelérintették érzékenyebben a várost. 1567-ben 73 telkébõl 29 állt üresen. 1576-87 között továbbcsökkent a lakossága, a telkek száma 32-re fogyott.Noha Forgách Zsigmond nádor az elpusztult kuntelepülések között említette, bizonyára maradt annyi,ahány a lelket tartotta a településben és a lakosságlassan növekedni kezdett. 1616-ban indult meg újraa benépesülése, 1633-ban már tornyot építtettek,három év múlva Eperjesen harangot öntettek és1647-ben a 14 adófizetõ nagykunsági település közülKarcag adózott legtöbbet. Nemcsak, hogy visszatérta lakosság, hanem a legjelentõsebb település lett.Mivel védtelen helyen fekszik sokszor vált a tatárbetörések áldozatává. Az 1683-as tatárdúláskorHarsányi Ferenc nevû prédikátor is rabságba esett,

14

történelem tankönyveknek és történésziszakmunkáknak.

A történelmi hûséghez hozzátartozik azonban,hogy a törökkori forrásokban szereplõ puszta helyekjelentõs része 70-80 %-ban már a török elõttelnéptelenedett. A demográfiai adatok megbecslésétnagyban nehezíti az, hogy a három részre szakadtország eltérõ igazgatási-adóztatási viszonyai és az így keletkezett források nehezen kezelhetõk.Ráadásul még az is nehezíti a becslést, hogy minda török, mind pedig a magyar források az adóztatóháztartásokat vették alapul. Máig nem tisztázott,

hogy „egy háztartás” alatt hány személyt kell érteni.A legújabb összefoglaló munkák egyikének szerzõje,Dávid Géza szerint a török hódoltsági terület 120 000 négyzetkilométernyi részén a tizenötévesháború elõtt az ekkor még igen megbízható törökösszeírások szerint 900 000 lélek élhetett, közülük850 000 lehetett a keresztény alattvaló. A törökvárkatonák, és tímárbirtokosok, illetve a muzulmánpolgári lakosság alig haladhatta meg az 50 000-et.Mindezek tükrében kell értékelnünk a helyinépességi adatokat.

Az 1699. évi kamarai összeírásban az itt élõ 70 gazdából csak 34 vallotta magát helybélinek,ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy még várnak100 fogságból hazatérõt és más betelepedõt. A fogságban lévõk kiszabadítására pénzt gyûjtöttek.A bevándorlók pedig, mivel szabados embereklehettek, a környékrõl és a Hajdúságból jöttek. Ekkorez volt az egyetlen lakott hely a Nagykunságban!

Természetesen használták a környezõ kuntelepülések földjét is, Magyarka, Asszonyszállás,Orgondaszentmiklós, Ködszállás, Bócsa falvakat.Emléküket ma már csak határnevek õrzik:

1716

Mulatozó kunok (a viselet korai ábrázolása)

(Kicsi híjja volt, hogy nem Karcag lett a vármegyeközpontja.) A polgárosodás folyamata lassanmegindult, 1857-tõl bekapcsolódott a vasútháló-zatba, így a parasztpolgári fejlõdést felgyorsítókereskedelemnek immár nem volt akadálya.

A Nagykunság településeinek szerkezetét alapve-tõen meghatározza a tájegység jellemzõ gazdálkodásiformája, a nagyállattartó gazdálkodás, aminek követ-keztében Karcag halmaztelepülés jellegû, az alföldikertes városok sajátos településszerkezetét mutatja.A város közepén helyezkedik el a templom,

19

területük az 1745. évi redempció során megváltásútján végleg Karcag határához került. Ekkor lett a város területe 67 ezer katasztrális hold, amivel az ország negyedik legnagyobb kiterjedésû városa lett.

A nagyállattartó, legeltetõ-gazdálkodó kultúrajellemezte a várost, a jászkunok kollektív kiváltságokatélveztek a 13 századtól egészen 1702-ig, amikor a Német Lovagrend tulajdonába került a terület.Az 1745-ben visszavett (megváltott) kiváltságokután indult meg az erõs parasztpolgári fejlõdés, aminekkövetkeztében a térség kulturális és közigazgatásiközpontja lett a város.

A Jászkun Kerületek autonóm életét a jászkunstatútumok (törvények) irányították. A vitás ügyekethelyben intézték a Kerületen belül, az országosdolgokban a nádornak tartoztak elszámolással.Olyan mértékû autonómiát jelentett ez, amelyheznem volt fogható a korabeli Európában.

Az 1874-76-os közigazgatási reform következtébena Jászkun Kerület szétszakadt, részben Pest-Pilis-Soltvármegyéhez, részint Külsõ-Szolnok vármegyéhezcsatolták. Ekkor alakult Jász-Nagykun-Szolnokvármegye – Muszályvármegye – ahogy a jászkunságiköznyelvben fennmaradt – Szolnok központtal.

18

Tanya a Kecskeri pusztán

Pap Elek volt. Bírák uraimék, a 72 tagú képviselõ-testület tagjai mindent rendszabályoztak, az életapróbb-nagyobb területén is rend uralkodott, így a város építésügyi rendszabályát is megalkották.Ekkor jelentek meg a kerített telkek. A városközigazgatására jellemzõ, hogy kerületekre osztották(két tized tett ki egy kerületet), választott képviselõ-testülete volt, ami elõbb 72, majd 91, a vagyona utána testületbe meghívott (virilis) polgárból állt.

A város vezetését a polgármester látta el, aki mellettegy tanácsnok, egy fõjegyzõ, aljegyzõ, adószedõ,árvagyám, ügyész, városi orvos, állatorvos, rendõr-kapitány állt, de a várost szolgálták a hajdúk, éjjelivigyázók, toronyõrök (tûzvigyázók), kocsisok,kéményseprõk, és a cigánybíró is.

A város képét a magas építésû nyeregtetõs,oszlopos módos parasztpolgár-házak határozzák megalapvetõen. Ennek legszebb példáit láthatjuk a Madarasi úton, a Kerekes István utcán, Jókai útonés a Varró úton. Közülük többet eredeti állapotábanhozták helyre.

A népi építészet sajátja a népi klasszicista stílus,a három osztatú, nyeregtetõs ház szép ámbitussal,némelyek lopott tornáccal. A városépítészet

21

ami az egyetlen, veszély esetén biztonságot jelentõépítmény volt, ezt vették körbe a kerítetlen telkekenálló lakóházak, majd az ólaskertek, végül a zöldségeskertek. A településrõl kivezetõ utak, a csordahajtóutak kifelé szélesednek, befelé szûkülnek, aminekugyancsak védelmi szerepe volt. Györffy István az alföldi kertes településekrõl írott tanulmányábankimutatta, hogy azok az alföldi földvárak védelmirendszerével mutatnak párhuzamot.

Karcag keleti része 1834-ben leégett, ezt követõenmár párhuzamos utcákat osztottak, ezért a városnakez a része fésûs elrendezésû.

A Nagykunsághoz tartozó települések közül a természetes vonzáskörzetbõl adódóan Karcag volta központi szerepkörû hely. A parasztpolgári fejlõdésviszonylag hamar megindult, módos redemptuscsaládok igényének megfelelõen kultúrális, oktatásiés közigazgatási központtá fejlõdött az elmúlt évszá-zadok során. Történetének fontos momentuma, hogy1876-ig a Jászkun Kerületek része volt, egyben a Kerületlegnépesebb települése is. 1872-ben rendezetttanácsú várossá nyilvánították, ami azt jelentette,hogy a korabeli közigazgatási viszonyok legfejlettebbformájával rendelkezett. Elsõ polgármestere

20

Karcagon 1907-8-ban, folytak az elsõ nyolcosztályosfõgimnázium érettségi vizsgálatai. Jóllehet, a városoktatása sokkal régebbi, hiszen az elsõ iskola a 17.században kezdett mûködni, 1676-ban kért a városa Debreceni Kollégiumtól rektort.

Az oktatásügyre jellemzõ, hogy 1890-ben 20 elemiiskolai tanító szolgálta város oktatását. A legrégibba református egyház fiúiskolája, (1813-18), majd a leányiskola a Kálvin u. 5. szám alatt épült 1895-ben.1910-ben adták át az oktatásnak a katolikusvárosrészen álló Zádor úti iskolát, aminek ugyanelõdje már jóval korábban létezett. Az iskolához

23

karakterét a 20. század utolsó harmadában jellemzõstílus, a kockaházak és a tetõtér-beépítésû házakváltoztatták meg, és az, hogy ezek többségét márnem az utcafrontra építették. Megjelent az elõkert,ami megváltoztatta a hagyományos utcaképet. A lakótelepek lehetõség szerint a városmagon kívülépültek, tájidegen toronyház csak egy helyen a fõtéren,rontja a városképet. Az építési divat nem vált javára a település képének. Erénye a városnak, hogyminden „szocialista modernizálás” ellenére a városközpontjában a meghatározó épületek megmaradtakolyannak, amilyenné a 19. század végi és 20. századeleji építészek kialakították. A város központi helye,a piactér 1892-ben vette fel Kossuth nevét, a körülötte lévõ parkot Fogarasi Gábor mûkertésztervei alapján alakították ki, amit 1906-bankovácsoltvas kerítéssel vettek körbe. A legpati-násabb épületek, a középületek többsége ekkoremelkedett. A kor gazdasági helyzetére jellemzõ,hogy városházákat, kultúrpalotákat és fogadókat,kaszinókat építettek, meg református gimná-ziumokat, mert a kun-redemptus öntudatnak a mûveltség is velejárója volt.

22

Legelészõ ménes a karcagi határban 2004 nyarán

mintegy 194 helynevet. Szinte rekonstruálható a földrajzi nevekbõl a térfelszín: Veres fenék, Hodos fenék, Hodos hát, Ürmös sziget, Csíkos ér,Katymár fenék, Posta fertõ, Mirza laponyag,Révhalom – Révfenék, Érbuga, Ünnere, stb.

Karcag város 67 ezer holdas határán belül 63 db.kunhalom található, közülük a legismertebb az Orgonda-halom, ami ma Berekfürdõ határán fekszik,a Kishegyesbori-halom, Magyarkai-halom, Tibuc,Bengecseg, Kormáncsok, Zádor-halom, Hármas-halom.A környékbeli városokban lényegesen kevesebbkunhalom található, aminek feltehetõen az az oka,

25

tartozó zárdát 1926-30 között építették. 1890-beniparostanonc-iskolát, 1900-ban Magyar KirályiFöldmûvesiskolát nyitott a város. Az elsõ kisdedóvót,a Froebel-féle gyermekkertek mintájára 1875-benlétesítették Madarász Imre református esperesindítványára. Az elsõ központi óvodát (a Csokonaiutcán) a város 1900-ban vette át a GyermekkertEgyesülettõl. A nõk taníttatására 1901-ben polgárileányiskola nyílt Karcagon.

Természeti értékek

A Nagykunság kultúrtörténete szempontjábólfontos természeti értéket képviselnek a kunhalmok,amelyek többsége mesterséges halom, temetkezésihely, amit a mintegy 4 ezer évvel ez elõtti kultúrahozott létre. Amelyik halom nem kurgán (temetkezésihely), az tell telep, az elpusztult település után maradtmagaslat. A helynevekbõl többnyire kiderül, hiszena földrajzi név rendszerint jelzi, hogy milyen térfelszíniformát jelölnek vele. Pesty Frigyes a 19. századbanösszeírta a Jászkunság településeinek jellemzõit,

24

Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel...

1806-tól szolgálta a közlekedést a Szolnok-Karcag-Debrecen sószállító úton, és vezette a Tisza tavasziáradásait a Sárrét mocsárrengetegébe. A Mirhó gátmegépítésével (1754) vérét vették a rétnek, alapjábanváltozott meg a térség ökológiai képe és gazdálko-dásának alapja. A Zádor- ér kiapadt, az egykor rajtaátívelõ ötlyukú Zádor-híd múltat idézõ magányosmementóként ül a Hortobágy és a Nagykunsághatárán. A két város, Karcag és Kisújszállás között,de karcagi földön, a varjasi-bócsai határrészen fekszika Kecskeri mocsár, a Kara János mocsár legmélyebbterületeként maradt meg. A terület mocsara és õsi

27

hogy a halmok keletkezésének idején eltérõ ökológiaiviszonyok voltak. Így Kisújszállás határán belül 5,a Templom-halom, Akasztó-halom, Nagykerti-halom,Bogarasi-halom, Ivánkai-halom, Kenderes határábana Bán-halom, Fekete-halom, Telek-halom található.

A halmokon kívül a kiemelkedõ szárazulatok,szigetek, laponyagok, porongok képeznek sajátosformákat, ezek elnevezéseit a tájnyelv õrzi. Kisújszálláshatára jól érzékelteti a felszín változatosságát, sahogyan a népnyelv jellemezte a területet. A leghá-tasabb, a mocsárrétegbõl kiemelkedõ részek voltaka szigetek, közülük is a legmagasabban fekvõk a laponyagok: Gyalpár, Igarió, Marjalaki-laponyag.Kisújszállás nagy-sárréti területén a korabeli térképekalapján 31 sziget mutatható ki, a Tisza szabályozásátkövetõen természetesen ezeket már nem ölelte körbea víz, határnévként azonban megmaradtak: Pene-sziget,Hosszú-sziget, Falu-sziget, Perjés-sziget, Ravaszlyuk-sziget, Rakoncás-sziget, Domb-sziget, Danzka-sziget.

A Hortobágy tõszomszédsága miatt, mintegy a Hortobágy kapujának számít a Kunmadaras-Berekfürdõ-Karcag hármashatáron a Madarasi nagyrét,a Kunkápolnási mocsár, és Karcagon a Szélmalmifogadóháztól a Zádor-hídig terjedõ terület. A Zádor-híd

26

A Zádor híd örök mementóként az egykori tiszai áradások emlékét õrzi

járatos volt, s ekkor jegyezte le Varró Istvántól a kun miatyánkot, ami késõbb nagy tudománytörténetijelentõségû volt, forrásul szolgált a kun nyelvészetikutatásokhoz.

A református nagytemplom jellegzetes klasszicistastílusú épület. Tornyán kerengõ van, ahonnan a bakter szarukürtjével jelezte az idõt és a tûzremeg a város nyugalmára vigyázott. Orgonája1866-ban készült Takács Péter adományából,

29

gyepje a hajdani nagykunsági vegetáció számos,már máshol kiveszett faj emlékét õrzi.

Épített örökség

Az épített örökség legrégebbi épületei térségünkbena református templomok. A karcagi reformátustemplomról tudjuk, hogy 1633-ban már megvolt,hiszen ekkor a már álló épülethez tornyot húztak.A jelenleg is mûködõ református nagytemplomot1793-97 között újjáépítették. A már egzisztenciájábanés hitében is megerõsödött redemptus reformátuslakosság akaratából, de uralkodói kegy engedelmévelépítették a református templomot. Az építés történe-térõl és elõzményeirõl ad jó korrajzot Varró Istvánnótárius (jegyzõ), akit a karcagiak az építési engedélymegszerzésével bíztak meg. Bejáratos volt a császáriudvarhoz, hiszen a redempció ügyeit is õ intézte.Bizony „kenegetni kellett a kerekeket” akkor is, hogyhaladjon a dolog: 112 teknõsbékát és némi aranyatvittek Bécsbe. A követségbe Varró uram Kollár Ádámudvari tanácsossal ment, aki a keleti nyelvekben

28

Református templom

A mintegy 300 lelket számláló görög diaszporarövid idõ alatt felépítette egytornyú templomát,aminek ikonosztázionja és a szószéke igen értékes.A templom és a kereskedõházak mellett iskolátmûködtettek, ahol a görög mûveltségre is oktattáka diákokat. Itt szolgált Popovics János tiszteletes,aki 1861-ben magyar nyelvre fordította a liturgiát,s ezt követõen az istentiszteletek magyarul folytaknemcsak városunkban, hanem a hivek kérésére

31

akinek utca õrzi a nevét a városban. Úrasztaliedényei 18-19. századiak, jeles mesterek munkái.A nagytemplom mellett a Baross úti Reformátusimaházban is tartanak istentiszteleteket és példátlaneredménnyel büszélkedhet a karcagi reformátusgyülekezet: kétszáz év után 2005-ben új templomotépítettek a Kiskulcsosi városrészen.

A katolikus lakosság csak a 18. század másodikfelében 1869-tõl, a Felvidékrõl és a Jászságbóltelepedett meg ezekben a helységekben. Templomaikez idõben épültek. Karcagon a katolikus templomot1773-ban építették, ami a mai Ipartestületi székházhelyén állott 1902-ig, közben a ma is mûködõrómai katolikus templom 1901-ben felépült,1910-ben nyerte el végsõ formáját.

A 18. századi migráció eredményeként térségünkbea katolikusok mellett szép számmal görög és zsidókereskedõk is betelepedtek. A kis felekezetek számáraII. József türelmi rendelete lehetõvé tette a temp-lomok építését, csupán egyetlen kikötés volt: az épületnem nézhetett az utcafrontra. Ekkor épült a karcagiGábor Áron Gimnázium mögött a görög templom1794-ben. Korábban a jászkunsági görögök Békésrevagy Gyöngyösre jártak istentiszteletre.

30

Katolikus templom

Vallási zártsága is megmaradt a 18. századig. Endogámházassági szokásai egészen a 20. század elsõ feléigjellemzõek maradtak. A felekezeti arány tehát a refor-mátusok javára billen, katolikusok és zsidó vallásúakis vannak kevés számban. Görög katolikus azonbana 20. század közepétõl nincs, Karcagon csupán egyszemély él, aki a római katolikus miséket látogatja.

A városháza rangos közigazgatási épületkéntminden település dísze, méltón kifejezi az épít-tetõk szándékát. Karcagon 1912-ben, Vida Artúrtervei alapján Szentesi Tóth Kálmán polgármes-tersége alatt épült. Nevezetes épület a volt Bárányfogadó, amit 1825-ben építettek, klasszicistastílusban. Belsõ udvarán nagy szekérállás volt, maez a 'város udvara'. Az épületben kollégium ésáltalános iskola kapott helyet. Mellette az egykoriJásrásbíróság épülete 1880-ban épült, a Bárányfogadó másik oldalán, 1890-ben épült a gimnázi-ummal szembeni Horváth Ferenc úti patika,amely a város egyik impozáns épülete. EredetilegVárosi Takarékpénztár volt, majd kórház, jelenlega patika mögötti épületrész szociális otthonkéntmûködik. 1903-ban a régi katolikus templom

33

az ország más templomaiban is. Az 1990-es évekbenfejújították, s most hivek és lelkész nélkül várjasorsának beteljesülését. A város egyik impozánsépülete pusztán, mint mûemlék épület, kiállító-helyként is jól szolgálná a kultúrát. A jelekbõl itélveez az elkövetkezendõ években meg is valósul.

Karcagra és Kisújszállásra, Madarasra 1848-tóltelepedhettek le zsidó vallásúak. Karcagon élteknagyobb lélekszámban, boltokat, nyomdát mûköd-tettek és saját iskolájuk is volt. A mára szépen helyre-állított impozáns építésû zsinagógát 1899-benavatták fel.

A felekezeti összetétel szerint térségünkbenegyértelmû a református lakosság többsége. Az erõsreformátus gyülekezetekbe csupán a 18. század végén,19. század elején költöztek be római katolikus, görögés zsidó vallású csoportok, de jelentéktelen számban.Annak, hogy nem volt befogadó a nagykunságilakosság, történeti okai vannak. A települések irányí-tása is igen erõs volt, úgynevezett rendezett tanácsútelepülések voltak ezek a mezõvárosok, s nem engedtekmegtelepedni csak annyi kézmûvest, kereskedõt,amennyi a lakosság igényét éppen ki tudta szolgálni.

32

magán viselõ kiemelkedõ jelentõségû építmény.Karcagon ilyen az északi temetõben a 18. századvégén épült veremház, a temetõcsõsz háza, ami földház, a középkori háztípus emlékét õrzi,valamint az 1773-ban épült Erkel Ferenc útilakóház.

A népi építészet szép példája Karcagon a Dózsa György u. 62. sz. alatti lakóház, ami 1820-ban épült népi klasszicista stílusban.

helyén az Iparos Otthont, az Ipartestület székházátemelték.

Karcag mûemléki védettségû épületei: reformátustemplom, római katolikus templom, a görög és a zsidótemplom, négy népi lakóház.

Karcagon, is elvégezték a nem mûemléképületek helyi értékvédelmi vizsgálatát, amineksorán megjelölték azokat az épületeket, amelyek a település önkormányzatának védelme alattállnak. Többségük mûemlék jellegû épület, jelleg-zetes lakóház, vagy a település építészeti stílusát

3534

A temetõcsõsz háza

A temetõcsõsz-ház szobája

A kúriális építmények legszebb példája az egykorikunkapitány háza, a jelenlegi Györffy IstvánNagykun Múzeum épülete, amit az 1830-asévekben építettek.

Ipari és gazdasági mûemlék a környéken csupánKarcagon található: a villanymalom és a szélmalom.

Térségünkben, bár már van rá példa, mégsemmondhatni jellemzõnek azt, hogy a temetõketvédetté nyilvánították. Többségüknél valóbanindokolt lenne a helyi védelem, mert némely-ikben olyan, építészetileg is kimagasló éréket

képviselõ kriptasor található, ami méltánmegérdemelné a figyelmet. Karcagon a déli temetõkriptasora lenne érdemes helyi védelemre. A temetõtöbb kiválóság nyughelye. Itt találjuk Kátai Gábororvos-gyógyszerész, a Jászkun kerületi fõorvosának,Németh Gyula turkológus, akadémikus, Gaál Lászlóiranista, a Debreceni Egyetem Klasszika Filológiatanszéke egykori vezetõjének, Kántor SándorKossuth-díjas népmûvésznek, Bellon Tibornéprajzkutatónak a sírját. A város északi részén, az ókatolikus temetõ mellett található a görög temetõ.Itt nyugszik Popovics János, aki 1861-ben magyarrafordította a liturgiát. Sírkertek, kripták, kovácsoltvasajtók és kerítések a helyi mesterek míves munkái.

A karcagi határon belül egyetlen szakrális emlék-hely van, Karcagon egy kunhalom tetején található.1851-tõl a Kálvária-halmon (vagy Szõllõs-halmon)a Krisztusi stációkat mutató dombormûvekszámára fülkéket emeltek. A halom tetejénharangláb áll, a Mária-szobor, amelynek külön-legessége, hogy Mária, Jézus anyja nem a keresztretekint, hanem a városra, Györfi Sándor szobrász-mûvész alkotása. A körmenetek színhelye a Kálvária-halom.

3736

1773-ban épült parasztház az Erkel Ferenc utcán

A II. világháború idejénazonban elpusztult az anyagés csak 1951-tõl sikerült újraszervezni a múzeumot. AGyörffy István nevét viselõNagykun Múzeum tájmúzeum,gyûjtõköre a Nagykunságfolklórjának, népéleténekdokumentálására, tárgyi emlé-keinek felgyûjtésére terjed ki. A múzeum jelenlegiépülete a Bogdi Papp-féle kúria az 1830-as évekbenépült. 1968 óta ad otthont a nagyhírû intézménynek.

Hagyományok és kultuszok

A népi kultúra értékeinek feltárására,relikviáinak összegyûjtésére térségünkben márkorán jelentkezett az igény. A 20. század elején1906-ban Györffy István néprajztudós származik a múzeum alapításának gondolata. Karcagonhamarosan szép gyûjtemény állt össze, ami fõleg a gazdálkodás eszközkészletét és a korabelilakásfelszereléseket, fõleg kerámiát tartalmazott.

3938

A Györffy István Nagykun Múzeum épülete Nagykunsági tájház

Szironyozott díszítéskulacson

A múzeum kezelésében áll a Jókai u. 16 alatti,1984-ben alapított Nagykunsági Tájház. A ház az 1840-es években épült, háromosztatú, nyeregtetõsnépi klasszicista stílusú. A tisztaszoba, konyha,lakószoba, kamra, istálló és a házzal szemben állósütõház 18. század végi, 19. század eleji lakáskultúrátmutatja be.

Ugyancsak a Nagykun Múzeum fíliája a karcagifazekasság kiemelkedõ egyéniségének, a Kossuth-díjas Kántor Sándor fazekas népmûvész gyûjteményesmunkáiból álló kiállításnak otthont adó KántorSándor Fazekasház, az Erkel F. u. 1 sz. alatt. Magaa ház módos redemptus porta még álló épülete,

amely a 19. század utolsó harmadában épült népiklasszicista stílusban. Utcai szobájában a módosparasztház bútorai láthatók enteriõrszerû elren-dezésben. Egyes darabjai a 18-19. század fordulójánkészültek, a bútorzat többi része a 19. század derekánmûködõ asztalosmesterek keze munkája. A Patika-múzeum önkormányzati tulajdonú, orvos- ésgyógyszerésztörténeti kiállítása páratlan nemcsaka kistérségben, hanem Jász-Nagykun-Szolnokmegyében is. A Szélmalmi fogadóház a Hortobágydéli kapuja, természetvédelmi kiállításával várja a túrakedvelõket.

Emlékhelyek

Emlékhelyek közül a legjelentõsebb a kunok betele-pedésének 750. évfordulója tiszteletére 1995-ben avatottKun emlékhely Karcag határában, a 4-es fõ közlekedésiútvonal mellett a Kishegyesbori-halmon. A halom,miként a határban álló kunhalmok jó része, egykortemetkezési hely volt. A kun õsök tiszteletére emeltkõbálványok az egykori kun sírszobrok mintájára

4140

Tájházi szobabelsõ

Karcagon az aradi vértanúk emlékezetérelétesített 13 juharfa által körbeölelt emlékhelyena hõsök neveit soroló fekete gránitkõ látható.Ugyancsak Karcagon, a Deák körút és a Liliom úttalálkozásánál, Fabriczy Kováts Mihály ezre-desnek, a város szülöttének emlékhelye található.Kováts Mihály George Washington seregébenmegszervezte a könnyûlovasságot (huszárságot),ezzel jelentõsen hozzájárult az amerikai függet-lenségi háború gyõzelméhez. Az emlékhelyen egy fehér kapun emléktábla örökíti meg Kováts Mihály nevét.

készültek. A két központi alak nagyobb, a Nagykunságjelképe, talapzatán a kunok címerállata, a kétfarkúoroszlán, valamint a hold és a hatágú csillag láthatóCumania major felirattal. A központi szobrokat körül-vevõ sírszobrokat a hat nagykun város és hete-dikként Berekfürdõ állíttatta. A szobrok a középkorikun katonai viseletet mutatják, csupán annyi eltéréssel,hogy a kezükben áldozati csésze helyett a városaikcímerét tartják, s mindegyik a saját városa felé tekint.

4342

Kun emlékhely

Kováts Mihály emlékhely

világháború elõestéjén állították. Talapzatán 555elesett katona neve olvasható. A Kun pieta, a II. világháború hõseinek emlékezetére 1992-benállított emlékmû, Györfi Sándor, a városban élõszobrászmûvész alkotása. A város határában látható9 kõbálvány a Kun emlékhely (1995) szobraiugyancsak Györfi Sándor munkái, miként a Vásár-téren álló, 2001-ben avatott Nagykun Milleniumiemlékmû, a kettõs lovas szobor amely a kunokbejövetelét ábrázolja. Ez az egyetlen olyan szobor,amely a kunok vezérét, Kötöny kánt ábrázolja.

Karcagi panteon

Karcag a szobrok városa, a múlt valóságos panteonja,hiszen 47 köztéri szoborban gyönyörködhet a városlakossága. Többségük az impozáns látványt mutatófõtéren látható. Közülük is kiemelkedõ az I. világ-háborús emlékmû, a lovas szobor, amely a Jászkunhuszárezredre emlékeztet, amely 1745-ben alakultés az elsõ világháborúig fennállt. A szobor Gáldi Gyulaszobrászmûvész munkája, 1938 októberében, a második

4544

Az I. világháború hõseinek emlékére

Angyaloskút a fõtéren

Kossuth Lajos szobra

Kiemelkedõ szépségû még a fõtéren láthatóViktória-kút szobra (2001), amely az elsõ, 1897-benállított artézi kút helyén áll, annak rekonstrukciósmása. A múzeum mellett látható Györffy Istvánnéprajztudós (1984), Mándoky Kongur István (1993)turkológus szobra, Szûcs Sándor néprajztudós reliefje(1979), Györfi Sándor munkái és ugyancsak a Múzeum falán található Györffy István dombor-mûve, Papi Lajos alkotása. A város fõterén áll NémethGyula akadémikus, turkológus egész alakos szobra(1990), s egy jellegzetes kunsági koporsós kapu,

jelképezve azt, hogy honnan indult a nagyhírû tudós,aki nemcsak a Nagykunság, hanem a törökségikultúra kutatásával is kivívta a tudományos világelismerését. A fõtéren áll Kossuth Lajos szobra,1907-ben avatták, Horvay János alkotása és PetõfiSándor mellszobra (1948), ami Gyõri Dezsõalkotása. A Debreceni Agrártudományi EgyetemKutatóintézetének fõépülete elõtt áll VezekényiErnõ növénynemesítõ egész alakos szobra (1997),Györfi Sándor munkája. A Szentannai SámuelMezõgazdasági Szakközépiskola parkjában látható a Kunsági Vénusz c. szoborkompozíció (1989), ugyancsakGyörfi Sándor szobra. A posta épülete elõtt a Pásztor-lányka c. szobor, Somogyi Árpád szobrászmûvészmunkája, a katolikus templommal szembeni parkbana Ménesek emlékezete c. Györfi Sándor-szobor(1980) látható. A templom kertjében Dr Orosz Pállelkész mellszobrát Györfi Sándor, a templommelletti Szent István-szobrot Györfi Lajos szobrász-mûvész készítette, az államalapítás ezredévesévfordulójára. A város sétáló utcájában kapott helyetKerényi Imre Anya gyermekével címû alkotása, a városi Strandfürdõ területére helyezték Kovács Imrekarcagi születésû szobrász, Ülõ lány címû alkotását.

4746

Mándoky Kongur István szobra

Németh Gyula szobra

A kultúra és közmûvelõdés ügyét szolgálják a patinásintézmények, így Karcagon a Déryné Mûvelõdésiés Ifjúsági Központ, ami az 1926-ban kultúrpalotacéljára emelt épületben mûködik. Karcagon 1950elõtt is pezsgõ kulturális élet folyt, mintegy 70 egyletés olvasókör mûködött. Közöttük a Polgári Kör,48-as Olvasókör, Vadásztársulat, Nemzeti Olvasókör,III. 48-as Olvasókör, II. Függetlenségi Olvasókör,IV. Függetlenségi Olvasókör, Izraelita Szent-Egylet,Kisbirtokosok Olvasóköre, Ipartestület BékéltetõBizottsága, Elsõ Egyetértés Olvasókör, Méhész-Egylet,

Jótékony Nõegylet, Gazdasági Egyesület, PolgáriTársaskör, Szabadság Olvasókör, Városi Daloskör,Katholikus Kör, Általános Nép-Egylet, SzéchenyiTársaskör, Magyar Nemzeti Szövetség, KereskedelmiKör, Gazdálkodó Ifjuság Önképzõ Egylete, Magyar-országi Cipész és Csizmadiamunkások SzakegyesületeMOVE Sportegyesület, Városi Mozgóképszínház.

A mûvelõdés ügyét szolgáló egyesületek és alapít-ványok jelenleg is népszerûek, mintegy 80 civilszervezet és 30 alapítvány mûködteti a város kulturális,zenei és mûvészeti életét igen színvonalasan.

Ezeken belül kiemelkedõ jelentõségû a könyv-kiadással is foglalkozó a Barbaricum Könyvmûhely:Barbaricum Irodalmi és Mûvészeti Egyesület, a Karcagért Alapítvány, a Karcag TestvérvárosaiértAlapítvány.

A városi könyvtár Csokonai nevét viseli, szépkönyvgyûjteménye jelentõs helytörténeti dokumen-tációval rendelkezik, rendezvényei és egyéb kulturálisszolgáltatásai alapján a város legrangosabb kulturálisintézményének számít.

4948

Kunsági Vénusz

Vezekényi Ernõ szobra

tözõk hatása a térség embertani képén, anyagi ésszellemi kultúráján egyaránt érezhetõ. Velük felül-rétegzõdött a keleti kultúra, ennek hatásamarkánsan jelenik meg a Nagykunság és a velemunkamigráció illetve kereskedelmi kapcsolatbanlévõ szomszédos területek népi kultúráján. A térségsajátos történelmi fejlõdésének, különös jogállásánakés az ebbõl adódó zárt közösségének köszönhetõenmegmaradhattak azok a kulturális sajátosságok,amelyek a népi kultúránk különös színét adják.

A térségben a korábban elkezdõdött pusztásodása török hódoltság ideje alatt fokozódott. A hódoltság,illetõleg a Rákóczi-szabadságharc utáni visszatelepülés,a Nagykunság benépesülése után alakult ki ez a sajátostörténelmi tudat, ami a térségünket is jellemzi. Ez egyfelõl származástudatottakar, de területhez kötõdéstis jelent. Kunnak lenni az élõk tudatában annyitjelent, mint „konok, nyakas,kálvinista”, a szíken is meg-élõ, összetartó, de egybena Kunságon lakót is jelent.

Kulturális örökség, néprajzi sajátosságok

Karcag, és a környéki települések népi kultúrájátalapvetõen Nagykunság történeti néprajzi hagyo-mányai határozzák meg. A tájegység életében jelentõsesemény volt a kunok bejövetele. A 13. századbana keletrõl jött etnikai csoportokkal újra megjelenika Kárpát-medencében az eurázsiai sztyeppe lovas-nomád kultúrája. A török- és iráni eredetû beköl-

5150

Kunsági festett bútor A keleti vonások ma ismegfigyelhetõek

Ritkán található itt tizenöt esztendõsnél idõsebbhajadon lány, ha szép, menyecske annál több, akikcsak arra törekszenek, hogy csinos ruházatukkal elhagy-janak más elõkelõbbet. Irással mindnyájan foglalkoznak,:az olvasáson kívül meglehetõsen sokan ismerik a latinnyelvet is.”

A Nagykunság, mint az Alföld legnagyobbállattartó körzete életmódjában sokáig megõrizte a keleti hozadékot, ami fundamentumát jelenti annaka származástudatnak, és annak a sajátos színezetûnépi kultúrának, amely olyan markánsan megmutat-kozik. A redempcióval újabb erõsítést kapott az a másság, a régi jogállás visszaszerzésére irányulótörekvések egyesítették az erõket egyben a határokatis kijelölték. Ez védelmet jelentett az itt élõ lakos-ságnak. Feltételezzük, hogy a visszatelepült lakosságközött arányaiban több lehetett a kun származású,a többi betelepült pedig alkalmazkodott a kultúrá-jukhoz. A redempció során visszavett privilégiumokkeretei között zajlott az a sajátos parasztpolgári fejlõdés,ami, ha töredékeiben is, de megõrzött jó néhányolyan kulturális elemet, ami nem tulajdoníthatómásnak, mint az egykori kun mûveltség töredékének.

53

Befelé zárt világába alig enged be idegent, másetnikumút, más vallásút.

Különös természetû emberek a kunok. Az a mondásjárja, hogy: sohasem tudni, hogy egy kun kire, miértharagszik… Egy biztos, hogy a táj jellemformálótényezõ. Az Alföld egyenes, a kun ember is az,nehezen hajló. Bél Mátyásnak, a 18. század nagyutazójának feljegyzései jól mutatják a korabeliállapotokat: „A föld különben kövér, feketés, ha megteliknedvességgel, megterem mindenféle magot, noha trágyázásnélkül, pusztán csak szántással forgatják meg. A szõlõtis megtûri, melynek gyümölcse halványvörös és kellemes,de nem tárolható. Nem marad el állattartásban sem, sõt,ökrök, lovak, disznók és juhok igen kiváló ivadékaitneveli. (…) Ha az ember szóba áll velük, ki nemfogynak a síránkozásból, jajveszékelésbõl. (…)Különben testük erõs, és az sajátos ruhába, többnyirekékbe, néha fehérbe öltöztetik. Egyaránt csinosak a férfiakés a nõk, de a nõkben nagyobb a tisztelet a férfiakiránt, ámbár csintalanabbak is a férfiaknál. A fiatalnõk ugyanis mikor férjhez mennek, a többi magyarszokása szerint otthon maradnak, ha férjük távol vana földön és a legelsõ adandó alkalommal tiltott szerelemrelobbannak és megszegik férjük iránti hûségüket…

52

a tájnyelv olykor jelen-tését veszítve is, de meg-õrzött. A kun mûveltségígy a nyelv is a 16. századrafokozatosan belesimult a magyar mûveltségbe. A nyelvtudomány össze-gezte a magyarországikunok nyelvének problémáit, az újabb kutatásiirány is kirajzolódott mostanra. Ezúttal csupánazokat a földrajzi neveket említjük, amelyekhatárnevekként fennmaradtak, nevük olykor a jelenkori térképeken is olvasható. Györffy Istváncsak Karcag határán belül 1921-ben 63 kunhalmotírt össze, több, mint felük, ha torzó formájában is,de megtalálható mai is, a hozzájuk fûzõdõ törté-neti monda az élõ kultúra része. Közülük egyikOrgondaszentmiklós, a 15-16. században elpusz-tult kun település Karcag határában, a maiBerekfürdõ területén. Elsõ okleveles említése1521-bõl való. A település neve 'orgun-dag' kaszálóhegy jelentésû kipcsak török szóból származik, defolytathatjuk a sort Karcag nevével, ami pusztairóka jelentésû szó, a török névmágia tipikus esete.

55

Az etnikus identitás hangsúlyozása mindig nagytársadalmi problémák idején, amolyan válsághely-zetben kap nagyobb hangot és teret. Kétségtelen,hogy e sajátos történeti tudat kialakulásában, formá-lásában a helyi értelmiségnek szerepe volt. A helytör-ténet oktatása az iskolák tanmenetének része volt.A két világháború között a helyi nyomdákban készültfüzetek hátsó borítóján rövid Kunság-történetetolvashatott a kisdiák, a helybéli tanítók, nagyhírûgimnáziumi tanárok között jó tollúak is voltak.Õk autentikus közvetítõi voltak e néprajzi csoportkultúrájának. Függetlenül attól, hogy „õslakosok”vagy „tõsgyökeresek” avagy jövevények voltak,gondolkodásukban egységessé váltak Karcag lakói.A kuntudat mindig úgy forog közszájon mint a magyartársadalmi tudat egyik része, a magyar kultúrábaolvadt idegen elem oly módon integrálódott az ittenihagyományokhoz, hogy közben megtartott – elsõ-sorban az átmeneti rítusoknak köszönhetõen olyanelemeket, amelyek a már vázolt történeti körülményekközött hagyományozódva szinte máig fennmaradtak.

A kun mûveltség archaikus rétegét képezik a nyelvemlékek, elsõsorban a földrajzi nevek,személynevek és a szórványemlékek, amelyeket

54

Övcsat kun oroszlánnal

Idézzük a legrégebbi változatot, amint azt 1745-benVarró István nagykun- és Nánásy János kiskun-kerületi meghatalmazottaktól Kollár Ádám lejegyezte:

Bezén attamaz kenze kikte,szenlészen, szenádon, dösön, szen küklön, nitziégen, gérde ali köktebezén oknomozne, okné mezne, bergézge pitbütör küngönil bézen ménemezne neszem bezdede jermez bezge utrogergengeilme bezne ol gyamangakutkor bezne ol gyamannaszen borszony bo kacsalli botson igyi tengereammen

A kun nyelvemlékek kutatásában elévülhetetlenérdemeket szerzett a karcagi születésû Németh Gyula,aki megvizsgálta a kunsági helyneveket, s MándokyKongur István, aki összefoglalta a tudomány eddigieredményeit, a legjelentõsebb kunsági szövegemlé-keket, a kiszámoló verset és a kun miatyánkot össze-vetve a törökségi megfelelõkkel, rekonstruálta a vala-mikori kun hangalakot. Az errõl szóló könyvet szülõ-városa, Karcag adta ki 1993-ban, Mándoky KongurIstván halálának egy éves évfordulójára emlékezve.

57

A földrajzi neveknél általánosnak mondható, hogyszemélynév eredetûek, vagy a térfelszín jellegzetes-ségére, illetõleg a hely különös jellemzõjéreutalnak. A halom-neveknél maradva a Bengecseghalmot említhetjük, ami örököcskét jelent, vagy a Kormáncsok halmot, ami a kurban-csik, áldozati helyjelentésû. Határrészként a Karcag és Kisújszállásközötti Karajánost, Karajános gátját kell kiemelnünk.De folytathatnám a sort a Zádor, az Ecse helyne-vekkel is, melyek analógiáit a törökségi kultúrábanis megtaláljuk.

A földrajzi neveken kívül a személynevek és a ragadványnevek igen figyelemre méltó emlékeia kun mûveltségnek. Többségük tipikus ómen-név.Így a Karcag-Kunhegyes közötti Kolbazszék, Kolbaz-szállása ami a középkorban fontos közigazgatásiszerepet töltött be. Vagy Kötöny – kunok kánjánaka neve, ami ülepet jelent. Valamilyen tulajdonságrautalnak a Karakas (Fekete szemöldök), Karacs(feketés), Alacs (tarka, iromba) Árog, Csivag(Sovány), Csõreg (Katona) szavaink. Nyelvemlé-keinkrõl szólva említenünk kell az egyetlenösszefüggõ szövegemléket, a kun miatyánkot, amia keresztény imádság kun nyelvi fordítása.

56

a fiatalok ismerkedési alkalma, ha egy legény nõsülniakart, a násznagyával elment a kiszemelt lány szüleihez.Ha egyezségre jutottak, jegyajándékot küldött, amirendszerint pénz volt. Gyûrût az 1870-es évekelejéig nem kaptak a menyasszonyok. Ma már a lako-dalmas szokások is megváltoztak, de a hagyomány-õrzõk jóvoltából egyre több hintós esküvõt tartanak,a hagyományos jelképeket is megõrizték.

A lakodalmas tisztségviselõk között archaikus, a võfély és a lovaslegények alakja. A võfélyverseka szokásrend pontos leírását adják. Nem lehet véletlen,

59

Karcag szellemi kultúrájának egyik jellegzetes-sége a néphit, ezen belül is a táltoshit, ami keletipárhuzamai alapján az õsvallás emléke kultúránkban.A pásztorkultúra éltetõ közegében a táltos-hit etnikusgyökerû eleme a népi kultúrának, ami a kunmûveltségi felülrétegzõdés okán maradhatott megnapjainkig. A kunsági és Hortobágy-melléki táltosa valamikori sámán megfelelõje. Képzete elevenenél a mai néphitben is, alakja termékenyítõleghatott a népi díszítõmûvészetre is.

Népszokásaink között, a lakodalmas szokáskör ésa temetkezési kultúra különös voltára hívjuk fel a figyelmet.

A lakodalmas szokásrendben számos régi keleti,kelet-európai szokáselem él, fõként a házasságiajándékozásnál, a lakodalmas jelképeknél, így az almaszimbólumokban, a lakodalmas zászlóknál,a võlegénytõl a menyasszony számára megkívántajándékok kapcsán. Karcag lakodalmas szokásrend-jében a menyasszony vételárának (a hajdani kalim)emlékének meglétét az 1974-ben gyûjtött Szolnokmegye Néprajzi Atlasza felmérései is igazolták. A pénzért rótt menyasszonytánc voltaképpen ennekaz emléke. Még a 19. század végén is kevés volt

58

Felkendõzött lakodalmas lovak 2002. májusában.

Kisújszállás volt a kunsági városok közül az elsõ,aki felelevenítette a kunkapitány-választásemlékét. A hat nagykun város (hetediknekcsatlakozva Berekfürdõ) minden évben választkunkapitányt. Az lehet kunkapitány, aki vala-milyen módon kivívta a helyi társadalom megbecsü-lését. Karcag elsõ kunkapitánya Györfi Sándorszobrászmûvész lett 2001-ben.

Temetkezési kultúránkban a kunok sajátosságánaktekintik a kutatók a kurgánon álló, kezükbenáldozati csészét tartó õsszobrokat, amik a kunokvándorlási területén a 9-11. századtól megtalálhatók.A magyarországi kunok vezetõrétege itt is állítottõsei tiszteletére ilyen sírszobrokat, amint arra a földrajzinevek alapján következtethetünk: úgy, mint Kunkép,Korhány (kurgán), Kormancsok (áldozati hely)nevek esetében. A kunok lila gyásza és a sírokbarontáselhárítás céljából tett kultikus növény, azanyarozs (Secale cornutum) és az üröm (Artemisia)olyan eleme a népi kultúrának, ami mindenkétséget kizáróan a kunokat jellemezte. Közülük – pl. a lila gyász emléke –, a Nagykunságon, Karcagon,Kunmadarason és Kisújszáláson, valamint a 18. század

61

hogy az elsõ võfélyversek az Alföldnek errõl a vidékérõl kerültek elõ. Itt, a Nagyalföld közepén,a Kunságon maradtak meg olyan apró elemek, a legösszetettebb társadalmi intézménybe, a lako-dalmas szokásrendbe ágyazva õrzik az egykori kunkultúra emlékét. Így a lakodalmas zászló – kendõ,mint jelkép, a juhfej rituális osztása. A lakodalmaszászló, a kendõ, amit a hintós lakodalmaknál mais látunk, meglehetõsen régi jelképe a kunságinépi kultúrának. A lovak kantárjára kötöttkendõ, a võfély botjára vagy mellére tûzött kendõill. pántlika eredete a közép-ázsiai törökségikultúráig vezethetõ vissza. A kendõ valójábanzászlónak felel meg, ajándékozása, akár jegykendõ,akár a lovaslegényeknek adott ajándék formájábanmaga is a lakodalom jelképe.

A folklór õrizte meg a kunkapitányok alakját. A kunoknak valaha saját bíráik voltak, akik a közösség ügyeiben eljártak, a nádornál képviseltéka kunokat. A Hármas Kerület megszûnésével, az újmegyerendszer megszervezésével tisztségük megszûnt,de alakjukat a folklór tovább õrizte. Õket köszöntõvõfélyversek is maradtak fenn. A hagyományõrzésszép példája, hogy a millenium évében éppen

60

keretében valósítjukmeg, meg kell említeni,hogy az Alföldönköles-fõzõ versenycsak Kisújszálláson vanminden évben õsszel,a Kun viadal kapcso-lódó rendezvényeként.

A köles a kunokkalkerült az Alföldre.Valaha kölesbõl erjesz-tett sör volt a boza, amit utóbb kunsavónak is mondtak.Ma már nem ismerjük a bozát, csak a népnyelv õriztemeg emlékét: Kunmadarason ma is mondják a részegemberre, hogy bozálkodik, be van bozitálva…

Tárgyi kultúrában elsõsorban az állattartáshozkötõdõen, a kunsági legénybot, a kutyanyakörv, és a nyereg szerkezete õrizte a keleti kultúra emlékét.A kunsági legénybot a középkori fegyver, a buzogányformáját mutatja.

A viseletben a kunsüveg az, aminek kontinuitásátigazolni lehet szinte a kezdetektõl addig, míg a kalapviselet ki nem szorította. A székelyderzsi

63

végi nagy migrációs hullám teremtette bácskaiFeketics, Pacsér és Bácskossuthfalva helységekbena 20. század elejéig megmaradt.

A népi táplálkozás terén a szárítás, füstölés és a juhhús fõzésének, fogyasztásának sajátos szokásajellemzi vidékünket. A családi ünnepek semmúlhatnak el úgy, hogy birkatest ne fõjön. Seholsem fõzik úgy a birkapörköltöt, mint Karcagon. A fejnek, körömnek, faroknak perzselése pikánsízt ad az ételnek. Az Alföldön a perzselés csak a Nagykunságra jellemzõ, a Jászságban csupán egyhelységben, Jászkiséren ismerik, de mint tudjukJászkisért a 18. században kunok népesítették be.A juhfej rituális osztása ugyancsak keleti hozadékanépi kultúránknak. A lakodalmas szokásrendbenmaradt ránk. A leginkább tiszteletre méltó személy(a võlegény násznagya, vagy a legidõsebb vendég)kapja a fõtt juhfejet. Amíg a juhhús az ünnepekeledele, addig a köles a népi táplálkozás szerényebb,de annál fontosabb alapja. A kásaételek a hétköz-napokon kerültek az asztalra a századfordulóig. Termé-szetesen most, amikor a hagyományok újjáéledésénekkorát éljük, s mindezt egyfajta kulturális turizmus

62

Búboskemence

közép-ázsiai, de a díszí-tése olykor hódoltság-kori török hatást ismutat.

A nõi viseletben a köralakú kunsági kisbundajellemzõ. A 20. századelejéig viselték. Vissza-fogott, barna alaponfekete selymezése a puritán kálvinista stílust mutatja.

A Nagykunsággal határos területekre is eljutotta hajdúsági, északbihari, délborsodi, hevesiterületekre, elsõsorban a vásározók révén, majd a helybéli mesterek is átvették. A debrecenivásárokon jelen volt az egész Tiszántúl, a mezõtúriszûcsök Sarkadig és Váradig is elvitték porté-káikat. A nagyobb kunsági városokban 15-20szûcs is megélt. Vagy önálló céhet alkottak, vagyösszeálltak szabókkal és más iparosokkal. Hívtákkunbundának, túri vagy karcagi bundának,gallérbundának és kerekbundának, ha nagyon bõvolt, fodros bundának.

falfreskó hátrafelé nyilazó lovasának fején láthatósüveget jellegzetes viseletként a katonáskodókunok szinte a 18. század végéig õrizték. A kunságiakviseletét szóló 1855-bõl való feljegyzés így írja le:„a leginkább franczia kék posztó zsinóros nadrág,ezüst gombos dolmány, szép kordoványcsizma.” A kék posztóruha a vagyonos parasztság és az elöljárókkörében általánossá vált. A nagykun Nádor huszárokruhája õrzi az egykori híres férfiviseletet. A kék színrangot, méltóságot kölcsönzött viselõjének. Szokásmáig a sötétkék színt kunkéknek mondani.

A cifraszûr ázsiai eredete bizonyított. A Kunságraannyiban jellemzõ, amennyiben a rajta lévõ díszítés

sajátossá tette. Ez a vise-leti darab a legvita-tottabb, hiszen a magyarnyelvterületen min-denhol elterjedt, ám a különbözõ kelet- ésnyugat-európai hatá-sokra alakult sajátosanmagyar viselet lett. Állógallérja, szabása, rátétesdíszítése, archaikus,

6564

Cifraszûr

Kisbunda oldalrésze Kisújszállásról

A Kunság, így Karcagnépviseletére is jellemzõtehát a cifraszûr, a kun-süveg, a hétköznapipásztorviseletben a bõgatya, borjúszájú ingés fekete, pitykés lajbi.A kör alakú nagybunda,aminek válltányérjakálomista virágozású(fekete, sötétlila rozma-

ringozású). A nagybunda nõi párja a viseletben a már bemutatott kunsági kisbunda. Napjaink egyikszép szokása lett, hogy nagyünnepeken újra népvise-letben jelennek meg az emberek. A Jászságesetében különösen szép színes viseletrõl beszélhetünk,azonban a Kunság, mintha zavarban lenne, hogy mitis hordjon … Nem szabad elfelejtenünk, hogy amitma népviseletnek mondunk, az alig több száz évesnél,voltaképpen az 1896-os nagy ünnepségek idejénalakultak ki oly módon, hogy a fõúri viselet hatotta paraszti ill. parasztpolgári viseletre is. Ennektükrözõdését látjuk a debreceni cívisviseletben, a jászsági cifra nõi viseletben is. A Nagykunság

református vidék lévén sohasem cifrálkodott, visele-tében is puritán egyszerûség jellemzõ. A hagyományokfeléledésének korában természetes jelenség, hogyaz ünnepeken hagyományos viseletben, népvise-letben jelennek meg az emberek, ezzel is hangsúlyozvaa saját kultúra fontosságát. A férfiak fekete posztóbólvarrott zsinóros dolmányt hordtak csizmanadrággal,fényesre pucolt csizmával, késõbb pantallóval. Számosfotót láthatunk pl. a Néprajzi Múzeumban, amelyeketGyörffy István gyûjtött a század elejérõl.

Városunk hagyományos nõi viselete a paraszt-polgári szabást (sonkaujj, karcsúsított, hátul ráncoltfelsõjû, lefelé bõvülõ aljú, nemes anyagból, taftból,kõrisbogár színû selyembõl) mutatja. Színeiben isvisszafogott, lehetõleg sötét tónusú anyag, hiszena reformátusok ilyet hordtak. A családi albumokbanbõven találunk példát, a 19. század végén, a 20. századelején a módos családok már leültek a fényképe-zõgép elé. A múzeumokban található századfordulósfotók jól láttatják, hogy a karcagi, madarasi, kunhegyesiés kisújszállási, tehát a nagykunsági módos (redemptus)parasztpolgár asszony nem visel kötényt az ünnepiruhájához szemben a szolnoki, mezõtúri asszonyokkal.A karcagi asszonyok csak munkához hordtak kötényt.

6766

Karcagi asszonyok parasztpolgáriviseletben a 20. sz. elején

az érdeklõdõk. A népi díszítõmûvészeti körökben,ami pl. Karcagon mûködik a régi minták variánsaitvarrják népmûvészeink.

A kunhímzés mellett a népmûvészetnek más ágaiis virágzanak városunkban: így a fafaragás, csipkeverésés a fazekasság. A fafaragás és a bútomûvesség céhköz-pontja volt Karcag, ahová a környezõ településekmesterei is tartoztak, s akik a debreceni és nagyváradiasztalosstílust honosították meg a vidéken. Fenyõdesz-kából készített ládákat, lócákat, falitékákat készítettek.

69

A 20. század elsõ harmadában azonban gyökeresenváltozott a viselet. A divat megváltoztatta. A lányokat telente varrómûhelybe adták, ahol a legfontosabb darabok szabását-varrását megtanul-hatták. Ezekbe a varrószalonokba párizsi divatlapokatis járattak, így városunkat sem kerülte el az újhullám, az ejtett derék és egyenes szabásvonal…A népviselet nagy változását eredményezte, bárszándéka ellenére a 20. század elsõ negyedébeninduló Gyönyösbokréta mozgalom is. Újraélesztették a hagyományokat, az alföldi városok isszüreti mulatságokat szerveztek, a szüretifelvonulásokon amolyan magyaros, buggyos ujjúfehér blúzban, térdig érõ szoknyában, pirosmellénnyel vonultak a lányok Operett-viseletvolt ez, de mindenki követte, annak ellenére,hogy kevés köze van a népviselethez.

A népi díszítõmûvészetben a kunhímzés jellemzia térséget. A gyapjúból, növényi festékkel festettszõrbõl varrott, párhuzamosok között futó, ritmu-sosan ismétlõdõ minta szép színfoltja a népmûvé-szetnek. Legszebb 18. század végi darabokat a karcagiGyörffy István Nagykun Múzeumban láthatnak

68

Kántor Sándor kerámiái

Kezdetben sötétkék, fekete alapon jelent meg a díszítés,a fõ motívumok vésett majd festett körmezõbenjelentek meg, ami a magyar bútorfestõ hagyománybanegyedülálló volt. A fafaragó népmûvészet központjama is Karcag. Kiemelkedõ alkotói Andrási Mihály,Hemzõ János, Tóth László, Bartha András,Tyukodi László.

A csipkeverés hagyományos központjánakszámított Karcag. Az egykori karcagi HáziipariSzövetkezetbe bedolgozó népmûvészek az 1990-esévekre teljesen magukra maradtak. Néhányan, így,Pincésné Soós Gyögyi és Oláhné Lipták Erzsébetigyekeznek a hagyományos mintákat fenntartani,éltetni, s mint a népmûvészeti ág örökösekéntjelentkezõ népi iparmûvészet prezentásaikéntmenteni az értékeket.

Noha hagyományosan nem számított a fazekasságközpontjának Karcag, Kántor Sándor munkásságarévén mégis az lett. Az 1960-as évektõl a mesterségcsúcsán lévõ Kántor Sándor azzal, hogy tanítványokatindított útnak, így a tiszafüredi Szûcs Imrét, Sz. Nagy Istvánt, Kovács Lászlót, ifj. F. Szabó Mihálytmegtette azt, amit mesterember tehetett: átadta a stafétát és messzeföldön híressé tette a karcagifazekasságot. Kántor Sándorra méltán büszkék a helybéliek. Karcagon született 1894-ben. Szerencsésvolt a Györffy István néprajztudóssal való találkozás,aki ugyancsak a város szülöttje, aki felhívta a figyelméta már kihaló félben lévõ tiszafüredi motívumkincsre.Ezt követõen kezdõdött Kántor Sándor mesterségés mûvészeti pályájának az a szakasza, amely a páratlanértékteremtés korszakát hozta el. A Kántor-mûhelyta család tovább mûködteti, Tóth János fazekas viszia mesterséget.

A lokális közösségek kultúráját, életképességét,megtartó erejét és halványodó jövõképét vizsgálvajoggal támadnak kétségek. Mindenre kiterjed az információ és az intelligencia vezetõ szerepe ésa szellemi munka mindinkább felváltja a fizikait.Egyfelõl nyomasztó a már említett globalizáció

7170

Méltán híres a karcagi csipke

a szüreti felvonulásokat, pünkösdi királyválasztásokat,királynéjárásokat. Utóbb már lovas legényekkel,huszárokkal vonultak, magyaros ruhába öltözveénekeltek, táncoltak az asszonyok. Ez felelevenítettegyfajta „magyaros népviseletet”, azonban ez csakamolyan operett-magyar volt, valójában kevés közevan a népviselethez.

A rendszerváltás után megszervezett falusiturizmust sokan tekintették a családi jövedelemkiegészítõ forrásának, így a vendégváráshoz hozzátartozott a tájjelleget hangsúlyozó népies beren-dezés, népies ételek fogyasztása, sõt már-már verseny-szerû fõzése. Egy-egy birkafõzõ versenyre többezren érkeznek Karcagra. Lehet vitatkozni azon,hogy helyes-e, jót tesz-e a népi kultúrának az ilyenfajta bemutatása, lehet-e ez üzlet? A fontos az,hogy életben maradjon a tájra jellemzõ díszítõ-mûvészet, szokáshagyomány, hiszen öröklõdni ésmegújulni csak így tud. A történelem számta-lanszor bizonyította már, hogy azok a népektudtak fennmaradni, akik mindig megújultak,mert nem majmoltak másokat, hanem a sajátkultúrából merítettek.

73

hatása és szinte ezzel egyenlõ mértékben felerõsödika lokális értékek felmutatásának vágya.

Az 1930-as évek közepétõl a népi kultúra megmen-tésére és feltámasztására új színfolt jelentkezett: a Gyöngyösbokréta mozgalom. A produkciós szemléletmiatt a mozgalom befulladt, azonban az 1945 utánlétrejövõ népi együttesek ebbõl az alapból épít-keztek. A háború után a népi kultúra fenntartásátés ápolását intézményesen biztosították. Periódu-sonként újraéledt majd hanyatlott az érdeklõdésiránta attól függõen, hogy a városi kultúra milyenigényt mutatott. A televízió Röpülj páva versenyeilétrehozták a pávaköröket, a figyelem a népdal-kincs felé fordult. Erdély mintha felébresztettevolna a kollektív lelkiismeretet, népzene és néptáncgyûjtés indult, egyre több hívatásos együttes játszottautentikus népzenét is.

A táncház-mozgalom is sokat segített abban, hogyéletre csalja a szunnyadó népzene és tánckultúrát.Mind többen hordtak népies ihletésû ruhákat,kicsit divat is lett a „folk stílus” a fiatalok körében.Az 1980-as évek közepétõl szinte minden nagykunságivárosban, de mondhatni a Hortobágy mellékénlévõ településéken, így Karcagon is megrendezték

72

A népi kultúrát bemutatórendezvények

Karcagon a majálist a Mesterségek MûvészeteNapjával ünneplik, ekkor mutathatják meg remekeiketa környékbeli kézmûvesek, népmûvészek és népiiparmûvészek. A rendezvénynek nagy sikere van,már utcasort megtöltenek a szebbnél-szebbtárgyakat árusító népmûvészek.

A város gasztronómiai sajátosságaiként kellemlítenünk azt, hogy a népi táplálkozást alapvetõena kunsági hagyományok határozzák meg. Az Alföldlegnagyobb állattartó körzete volt a Nagykunság,jelentõsebb állományok Karcag, Kunmadaras ésKisújszállás tulajdonában voltak. A táplálkozás alapjaa juhhús volt. Tradícionális vidék lévén máigmegõrzõdött az, hogy ünnepek alkalmával birka-pörkölt kerül az asztalra. Az utóbbi hat évben márhagyományossá vált, hogy június utolsó hétvégéjén,Péter-Pál-kor megrendezik a Karcagi birkafõzõversenyt, amikor is a környékbeli amatõr szakácsokmegfõzik és mesterszakácsokkal zsûriztetik fõztjeiket.Legutóbbi versenyükön 150 birka húsából fõtt pörkölt.

75

A milleniumi események kétségtelenül hangsúlyos-abbá tették a nemzeti kultúra, ezen belül a helyiértékek, sajátosságok megmutatásának igényét.Tehát egyenes következménye a folyamatnak, hogyegy ilyen erõs tradíciókkal bíró helyi társadalomban,mint a jászkunsági településeké, egyre többenöltenek népviseletet, felélednek a néphagyományok,hangsúlyosabbá válnak azok az ünnepek, amelyeka napfordulókhoz kötõdõ ünnepkörök fognak össze. A hagyományok újjáéledése egybenbizonyos értelemben vett újrafogalmazást jelent, a kor követelményeihez való igazodást is. A folklo-rizáció folyamatában átszüremlik a szokáscselekvéslényege, üzenete, de a megjelenési forma alkalomszerû.A tartalma, erkölcsi üzenete, mondanivalójaazonban visszahat a mindennapi gondolkodásra is.A néphagyományok megõrzésében és újjáélesz-tésében a Kunság egésze szép példával áll élen.Köszönhetõ ez annak a néhány embernek, akik a kulcsemberek nem könnyû szerepét vállalják,akik tehetségüket, szorgalmukat és gyakran anyagierejüket a közjó javára fordítják, és köszönhetõannak a befogadó és támogató közegnek, amelylehetõvé teszi a kezdeményezések kibontakozását.

74

A városok versengenek egymással is, hogy ki fõz'jobban', a hagyományos fõzési recept a nagykunságivárosokban ismert. Amíg az ünnepek eledele a birkatest volt, a hétköznapokon a köles fogyasztásavált elterjedté. (Ma már kevesen ismerik ezt a gabona-félét, ezért népszerûsítésére Kisújszálláson a szeptemberharmadik hétvégéjén rendezett Kun Viadalok harmadiknapi programjaként a Hagyományos kunsági ízek

fõzõverseny ajánlásában a köles ételek kiemelthelyen szerepelnek.)

Periodikus rendezvénynek számít az államalapításévfordulójához kapcsolódóan a kulturális napokszervezése. Karcagon a Nagykun Kulturális Napokrendezvénysorozat négy napos, minden korcsoportés lehetõség szerint több társadalmi rétegkulturális igényszintjét igyekeznek figyelembevenni a rendezvény szervezõi. Az új kenyér ünnepétis tartják egyben, hiszen a rendezvénysorozat részeaz arató felvonulás is. Október elsõ hétvégéjénlovas napokat szervez a város, ahová a környékfogathajtóit és díjugrató lovasait várják.

Közmûvelõdés, lapkiadás

Karcag, a Nagykunság hagyományos kulturálisközpontja lévén, a városban mûködõ Szõdi Nyomdaáldásos munkája folytán 1876-ban indult az elsõhelyi lap, a Karcag és Vidéke címû, amely 1878-tólNagykunság címen jelent meg, kis kihagyással 1944-igfolyamatosan létezett. A Közérdek 1881-1882 között

7776

Faragott koporsós kapu az Erkel Ferenc utcában

városi kiadásban, ezen felül kell még számításbavennünk a helyi könyvkiadó egyesületet, a BarbaricumKönyvmûhelyt, ami tíz éves mûködése alatt közelszáz kötetet jelentetett meg mondhatni Kelet-Magyarország kiadójaként.

Hagyományõrzés

A sajátos történelmi tudat a hagyományoknak iskülönös színt adott. Noha a 20. század második felekülönösen nem a népi kultúra iránti érzékenységetmutatta, annak értékei minden ellentétes törekvésellenére megõrzõdtek. A néphagyomány a szellemikultúrának az a területe, amely évszázadok óta örök-lõdik, folyton formálódik, de mindig csak a helyiközösségek értékrendje mentén. A szokáshagyomány,miként a helyi díszítõmûvészet is, benne él a kollektív tudatban és mindig akkor erõsödik fel,amikor a másságot kell hangsúlyozni. A mi tájegy-ségünk sajátos történelmi fejlõdésének, különösjogállásának és az ebbõl adódó zárt közösségénekköszönhetõen maradtak meg kultúránkban azok

79

jelent meg. A 20. század elejének pezsgõ szellemiéletét jellemezte, hogy több lapot indítottak, így a máremlítettek mellett a Karcagi Hétfõi Újság (1911),a Karcag címû, tudományos és irodalmi folyóirat1913-14, a Karcag és Vidéke (1904-tõl folyamatosan),a Nagykunsági Hirlap, (1903-1911), Karcagi Hírlap(1905-1938), Kisgazdák Újságja (1912), KunságiNéplap (1883). Eltekintve néhány „vízhozta idegentõl”,szinte midegyiket a helybéli értelmiségiek, közismertpolgárok írtak. Jelenleg a rendszerváltást követõenmegjelenõ Karcagi Hirmondó, a várostulajdonában lévõ közéleti hetilap szolgálja a városiközélet iránt érdeklõdõket.

A nagy elõdöket tudó Karcagi Nyomda Kft.számos helyi és vidéki kiadványt bocsátott útjára.Rendre itt jelennek meg a városban élõ alkotókmunkái. Noha mindig jelentõs volt a nagykunságivonatkozású könyvkiadás, soha annyi munka nemjelent meg, mint az elmúlt évtizedben. Könyvekregondolunk elsõsorban, hiszen a város vezetésefontosnak tartotta mindig a kultúra mecenatúráját.Helyi szerzõk mûveit is és elszármazottak munkáitis támogatta. Évente két három kötet jelenik meg

78

az archaikus elemek amelyek a népi kultúránkkülönös színezetét adják és amelyek táplálják az a történeti tudatot ami a Kunságot jellemzi. Másvidékkel ellentétben, a Kunságon nem voltak megazok a szervezeti keretek (fonók, fosztók) amelyek a hagyományozódás alkalmait adták, volt viszont a nagycsalád, a meglehetõsen zárt család és a helyitársadalom, az a közösség, amely befelé összetartó erejealkalmat adott a hagyományok, s nemcsak a szokás-hagyományok, hanem a díszítõmûvészet átörökí-tésére is. Így maradhattak ránk a kultúrának ezeka különös kincsei, még akkor is, ha a társadalmi folya-

matok nem mindig kedveztek ezeknek. A vidékivárosok társadalma mélyebbre ereszti a gyökereit,inkább táplálkozik a tradíciókból, mint a nagyvárosoké.

A napjainkban szervezõdõ apró csoportok, a lokálisértékek megmentésére, ápolására alakulnak. A hagyo-mányõrzõ csoport munkája nagyon szép színfoltjaa térség kulturális életének. Ha sorra vesszük ezeketaz apró hagyományõrzõ csoportokat, kulturálisegyesületeket, egyéb, a kultúrát valamilyen módonpártoló nonprofit szervezeteket, azt láthatjuk, hogyigen színes Karcag kulturális élete. Egyre gyakrabbanszervezik meg az elszármazottak találkozóit, ahovászívesen térnek, és úgymond hazatérnek a másvárosban élõk. A szóhasználat is mutatja, hogy a szülõföld marad mindig a „haza” az „otthon”.

Bár más szervezeti keretben mûködnek, mint a hagyományõrzõ egyesületek, mégis a népi kultúramegelevenítésén munkálkodnak a mûvészetiiskolák. Elsõsorban a néptánc oktatásban, de népikultúra egészének megértetésében és olykor újraér-telmezésében, a hagyományápolás komplex tevékeny-ségében jelentõs szerepet játszanak.

8180

A Nagykun Nádor Huszár Bandérium – karcagi Kossuth-napon,2002-ben

képesek, és a kultúra, különösképp a hagyományokátörökítésének letéteményesei. Nélkülük hiányosabb,színtelenebb lenne a település kulturális képe.Sajnálatosnak tartjuk, hogy Karcagon sem a népdal,sem a tánckultúra nem éledt fel olyan mértékben,mint a szomszédos városokban. A rendezvényekenszereplõ felnõtt néptáncosok (noha közöttük egyházaspár karcagi lakos) profi táncosok. Talán ha a város önkormányzatának kulturális vezetõi isfontosnak tartanák, nem maradna e tekintetbensem el a többitõl ez, az egyébként nagy hatósugarúszellemi mûhellyel bíró város.

Népmûvészet

Új kezdeményezésként jött létre Karcagon a Nagykunsági Népmûvészek Egyesülete 2002-ben,24 fõvel. Tagjai között vannak fafaragók, faszobrász,fazekasok, mézeskalácsosok, csipkeverõk és kun-hímzõk, rongyszõnyegszövõ, gyapjúszövõ, vesszõfonó,tûzikovács.

83

Karcagon 16 nonprofit szervezõdés közül a Szélmalom Nagykun Hagyományõrzõ Egyesület, a Városvédõ és Városszépítõ Egyesület, a BarbaricumIrodalami és Mûvészeti Egyesület az, amelyikhallatta a hangját, ha arra szükség volt, s közbenpedig tette a dolgát. A legtöbbet talán az utóbbi,a Barbaricum tett a maga területén, megmutatva,hogy a Nagykunság irodalmi és mûvészeti értékeiméltán vívják ki az elismerést. Noha nem mûködtethagyományõrzõ csoportot, a rendezvényei jelentõsentámogatják ezeket a törekvéseket. Hasonlóan a Kunhalom Polgári Körhöz, Karcagon is, mikénta többi nagykun településen mûködnek a nyugdíjasklubok, Életet az Éveknek Klub, ami az ÁFÉSZNõtanácsának Klubjából és a Nyugdíjas PedagógusokKlubjából alakult, olykor népdalkör is összeáll a tagokból és egy-egy városi rendezvényen megmu-tatják a felgyûjtött repertoárt. Az apró klubok, akára pedagógus klub, vagy más nyugdíjas szakmaiklubok azért is fontosak, mert azon túl, hogy megtartóerejük van, egy korosztály igényét lefedik, ráadásulteljesen öntevékeny módon szervezõdnek és szintea semmibõl, vagy a városi önkormányzatok aprótámogatásából tartják fenn magukat. Mégis élet-

82

folyatják – mely a népmûvészeti alkotások minõségétgarantálja. A karcagi népmûvészeknek több tagjaa mai napig tevékenyen részt vesz a J-Nk-SzolnokMegyei Népmûvészeti Egyesületben, mégis régótafoglalkoztatta õket, hogy szülõvárosukban Karcagonalakítsanak kézmûves egyesületet, hogy ezzel isKarcag hírnevét öregbítsék és a kun hagyományokatápolják és megõrizzék és továbbadják utódaiknak.Az Egyesület szakmai tanfolyamok, ifjúsági szakkörök,kiállítások, különbözõ kézmûves és hagyomány-ápoló rendezvények szervezésével szeretné a karcagiés a magyar népi kultúrát megõrizni és a mai emberizlésvilágát formálni. Voltaképpen új civil szellemimûhely megalakításáról van szó. A kezdeményezéspéldaértékû. Megfogalmazói kristálytisztán látják,hogy az azonos célért küzdõ szervezetek összefogásávallehet felmutatni a táji értékeket, ami a megtartóerõt is jelenti az itt élõknek.

85

Az egyesület tagjainak nagy része évtizedek ótafoglalkozik a népmûvészet ápolásával, mûvésziszinten végzik mesterségüket. Egyénileg számtalansikert könyvelhetnek el; országos és külföldikiállításokon, népi iparmûvészeti rendezvényekenvesznek részt. Kiemelkedõ munkáikkal a legma-gasabb szakmai díjakat nyerték el eddig is (Gránát-alma-díj, Király Zsiga- díj, Kántor Sándor -díj), van közöttük a népmûvészet mestere, a népmû-vészet ifjú mestere, és tagjaink legalább 80%-a népiiparmûvész. Tagjai folyamatosan zsûriztetnek márévtizedek óta, és ezt az egyesület tagjaként is

84

Kunhímzés

A népesség kor szerinti megoszlása0-2 évesek száma 7903-5 évesek száma 7526-13 évesek száma 2 26514 évesek száma 312

15-17 évesek száma 89518-59 évesek száma 13 18160- x évesek száma 4 306

A lakónépesség nem szerinti megoszlása Férfi 10 701Nõ 11 420

A lakónépesség nemzetiség szerinti megoszlása (2001)Hazai kisebbséghez tartozó együttvéve 1548Reprezentatív kisebbségekCigány, romani, beás 1501Német 20Román 11

87

Adattár

A polgármesteri hivatal címe:Karcag Város Polgármesteri Hivatala5300 Karcag, Kossuth tér 1.

Telefon: 59/ 500-610Fax: 59/311-998E-mail: ph@ph.karcag.huHonlap: www.karcag.huPolgármester: dr. Fazekas SándorJegyzõ: Rózsa Sándor

A település teljes területe: (ha) 36 863Külterülete (ha) 31 451

Demográfiai adatokLakónépesség 22 209Állandó népesség 22 501Természetes szaporodás

Illetve fogyás (1990.2001 között) - 314Élveszületések száma 254

86

Átlagos szobaszámEgyszobás lakás 850Kétszobás lakás 4121Háromszobás lakás 2286Négyszobás lakás 757Egyéb 33

A foglalkoztatottak képzettség (végzettség) szerintimegoszlása

Általános iskola nyolc évfolyamnál alacsonyabb 77Általános iskola nyolc évfolyama 1 660Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 2 290Középiskola érettségivel 2 322Egyetem, fõiskola stb. 985

Foglalkoztatottak száma (2001) 7334Regisztrált munkanélküliek száma (2002 ) 1295

Alkalmazásban állók száma gazdasági ágazatonkéntVezetõ, értelmiségi foglalkozásúak 1243Egyéb szellemi foglalkozásúak 1459Szolgáltatási foglalkozásúak 1178Mezõgazdasági foglalkozásúak 297Ipari, építõipari foglalkozásúak 2345Egyéb foglalkozásúak 812

ÉpületállományLakás (2001) 8047

8988

Irodalmi útmutató

Ágoston GáborA hódolt Magyarország Budapest, 1992

Bartha JúliaA Kunság népi kultúrájának keleti elemeiDebrecen, 2002

Bartha Júlia - Vadász IstvánKarcagi kistérség / Kincses könyvek -Kistérségek értékleltára / Budapest, 2005

Bél MátyásA kunok és jászok avagy filiszteusok kerületeiIn: Bács-Kiskun megye múltjából I. Szerk.Iványosi Szabó Tibor Kecskemét 1975. 7-29.

Bellon TiborKarcag és a Nagykunság Szolnok, 1983.

Bognár AndrásPesty Frigyes Helynévtárából I. JászkunságKecskemét, 1978. 150-155.

Botka JánosJász-Nagykun-Szolnok megye jelképei Szolnok, 2000.

Elek GyörgyÜdvözlet Karcagról Karcag, 1997.

Mándoky Kongur IstvánA kun nyelv magyarországi emlékei /Keletiörökségünk 1./ Karcag, 1993

Pálóczi Horváth AndrásHagyományok, kapcsolatok és hatások a kunokrégészeti kultúrájában /Keleti örökségünk 2./Karcag, 1994.

Szabó István- Szabó László (szerkesztõ)Adatok Szolnok megye történetébõl I. kötet.Szolnok, 1980.397-416.

Radenich GyörgyA mai Magyarország vármegyéinek általánosismertetõje. Jász-Nagykun-Szolnok VármegyeKlein Mór Könyvnyomdája, Karcag 1927.

9190

Tartalom:

Elõszó 5Bevezetõ 7Történeti hagyományok 9Természeti értékek 24Épített örökség 28Hagyományok és kultuszok 38Emlékhelyek 41Karcagi panteon 44Kulturális örökség, néprajzi sajátosságok 50A népi kultúrát bemutató rendezvények 75Közmûvelõdés, lapkiadás 77Hagyományõrzés 79Népmûvészet 83Adattár 86Irodalmi útmutató 90

92