bela duranci - a nagybecskereki imresszionisták

8/13/2019 Bela Duranci - A nagybecskereki imresszionistk

1/10

A NAGYBECSKEREKI IMPRESSZIONISTAKBEL DUR NCI

A zrenjanini Nepmuzeum szalonjdban 1989. oktober 5- e n szereny kidllitdsnyilt negy festo hagyatekdbol. Ez a negy festo valamikor aktivan reszt vett aBega menti vdros kepzomuveszeti esemenyeiben. Jelena Kneevi muveszet-tortenesz, a zrenjanini muzeum muzeologusa megtett mindent a negy festo ke-peinek a felkutatdsa erdekeben, de mindossze harmincnyolc alkotdst tudottosszegyujteni. A harmincnyolc kep bemutatdsdval felidezte az egykori Nagy-becskereken megrendezett kidllitdsnak az emleket, rekonstrudlni probdlta anagybecskereki impresszionistdkkent ismertte vdlt festocsoport elso kidllitdsdt.A Kereskedelmi Foiskola disztermeben 1912. december 19-en m egnydt Streit-mann Antal, Wilder Jeno, Vdrkonyi Jozsef es Zsendr Emil egyiittes kidllitdsa,amelyen mintegy 200 alkotds keriilt bemutatdsra. Elso impresszionista kiallftdsvolt ez Nagybecskereken, a gazdag kepzomuveszeti hagyomdnyokkal rendel-kezo vdrosban.U . Kneevi

A Zrenjaninban megrendezett kidllitds katalogusdnak a bevezetojebol idezettfenti szovegresz e sorok irojdt azert osztonzi az esemeny reszletesebb ismerte-tesere, mert ez volt a magukat impresszionistdknak nevezo festok elso kidllitd-sa, mert a vdros gazdag hagyomdnyokkal rendelkezik, e s mert Zrenjaninbanma is elenk a kepzomuveszeti es a muvelodesi e1et.Az elso impresszionista kidllitds

A becskereki festok 1912. decemberi szereplese e s impresszionizmushoz"valo tartozdsuknak a hangsulyozdsa nern jelenti egyben azt is, bogy alkoto-munkdjukat es festeszetuket is dthatottdk az impresszionista festeszet sajdtosstilusjegyei. Az impresszionizmus a vezeto egyenisegek egyuttes fellepesenekmegnevezese volt csupdn, az impresszionizmus dlldspontjukat fejezte ki, e s a z ~ dramlatok megjeleneset hirdette a tradiciondlissal szemben. Ugyanis a To-


2/10

70 IDrontdl megye kozpontjdban alkoto festok kepeit akkor mdr tobb mint egy evti-zede az ismert nagybdnyai muvesztelep szelleme hatotta dt.Az 1896 mdjusdban megalapitott nagybdnyai muvesztelep donto hatdst gya-korolt a modern magyar festeszet kialakuldsdra, es kozvetito szerepet toltott beaz europai muveszeti kozpontok es az akkori Magyarorszdgnak meg a legtavo-labb fekvo vdroskdi kozott is. Afestoi tdjban letesitett muterem" eredetilegHollosy Simon (1857-1918) elkepzelese, amelyet muncheni magdniskol6janydri munkatelepekent alapitott. A valamikori Szatmdr megyeben levo festoiszepsegu bdnydszvdroska ezdltal csakhamar a plein air festeszet kozpontjdvdvalt. Az alkotdsra csdbito tdj szepsege idevonzotta a festok szdzait. A munchenifestonovendekek, a pdrizsi muveszeti iskol6k diikjai, hazai tdjfestok es amatorfestok sereglettek ossze itt, ugyanis a barbizoniak lirai tdjszemleletenek kezde-tetol a szdzadforduloig egesz csokorra valo napsutesben furosztott impresszio-nista tdjkep szuletett. A termeszet szepsege, a pillanat es mozgds megorokitese-nek vdgya kituno festoket ihletett alkotdsra, sok remekmuvel lett a kor gazda-gabb, hogy az szellemben alkotott kepek vegervenyesen megingassdk azakademizmust kepviselok poziciojdt es a besotetitett mutermekben letrehozottkepek erteket. Az korszak a jovo optimistabb viziojdt kovetelte meg, men atermeszettel valo kozvetlen, semmivel sem korl6tozott festoi kommunikdcio-nak a jelrendszereben felfedezte az ember esoddlatos felszabaduldsdt a tradicioszoritdsai 1Az alapitok es a reszvevok lelkesedese a nagybdnyai muvesztelepnek vitali-tdst kolcsonzott, az uttoro szerep pedig mind muveszi, mind etikai ertelembenmisszios jelleget oltott. A ~ 1: . .. szintetizdlni a kozvetlen benyomds natura-lizmusdt a stilusalakitdshoz szukseges egyontetu 16tdssa1" (Nemeth Lajos),nepszerusiteni es meghonositani a naturalizmus es az impresszionizmus ered-menyeit.

A nagybdnyai muvesztelep sarkalatos idoszakdnak a feluletes szemleltetese-vel azt dllapithatndnk meg, hogy nagyon is egyseges celkituzeseket kepviselt.Azonban Hollosy csakhamar tdvozott a muveszteleprol; utdna a muvesztelepvezeto egyenisege Ferenczy Kdroly (1862-1917) lesz, s a fiatal Czobel (1883-1976) vezette festok 16zaddsdval" a muvesztelep elerte uttoro szerepe-nek tetopontjdt. Az 1906-ban Nagybdnydn megrendezett fauvista kidllitdsdhoznehdnyan meg csatlakoztak es neosok"-kent, neoimpresszionistdkkent mu-tatkoztak be. Ezzel a muvesztelep elerkezett tortenelmi hatirpontjdhoz: a fia-talok visszavonultak, es 1910-ben magukkal vittek az alapitok kozul Ivdnyi-Griinwald Be16t (1867-1940), hogy nemsokdra ezutdn (1912-ben) megalapitsdka kecskemeti muvesztelepet. A nagybdnyai muvesztelep evtizedeken keresztul

A Neme th Lajos szerkesztette Magyar muveszet (1890919). I. kotet, Akademiai Kiado, Buda-pest 198 1. 273. old. (Ferenczy Karoly varialt gondolata)


3/10

A NAGYBECSKEREKI IMPRESSZIONISTAK 1mukodo, nagyon nepszeru szabad festoiskolava" alakulva donto hatast gya-korolt a szazad eleji magyar muveszet formanyelvenek a kolorisztikus natura-lizmus festoi stilusanak, a muveszetbaratok koreben is igen kedvelt festoi sti-lusnak a kialakulasara. Ezek a festok alapitottak meg 1911-ben a NagybanyaiFestok Tarsasagat. -Ennek a tarsasagnak a peldajat kovetve alakitja meg a negy festo a nagy-becskereki impresszionistak" csoportjat, bogy eltavolodjanak a torontali fes-tomuveszek" csoportjatol, akik a megye teruleten egyuttes kiallitasokat ren-deztek.A negy festo kozott Streitmann Antal a vezeregyeniseg. Streitmann Antal(1850-1918) rajztanar, festo es iparmuvesz. A Szatmar megyei Nagykarolyonszuletett, apja a helyi ujsag szerkesztoje. A kozepiskolat Szatmarban fejezte be.Az irodai munka" vagy esetleg egy 1 me no i . igyvedi, i lletve a llam i tis ztsegvi-seloi jovo nem vonzotta, ezert elhagyta szi.i1ovarosat. Oklevelet Budapesten azOrszagos Magyar Mintarajziskola es Felsofoku Tanarkepzon szerzett 1876-ban; 1879-t01 vegervenyesen Nagybecskerekhez (ma: Zrenjanin) kotodik.Negy evtizeden keresztul volt a varos kulturalis eletenek potolhatatlan, egye-dulal10 egyenisege. A gimnaziumi nemzedekek sora tartotta es vallotta kedvenctanaranak, a pedagogusok kozott pedig azon elso pedagogusok kozott tartjakszamon, akik Magyarorszag teri.ileten elsok nt foglalkoztak komolyan a gyer-meki alkotomunkaval, es azt az elvet vallottak, bogy a gyermek a rajzban neutanozzon, hanem a sajat egyeniseget fejtse ki. 1901-t01 szaklapokban es folyo-iratokban jelentette meg megfigyeleseit, gyermekrajz-kiallitasokat rendezett,es eloadasokat tartott.Kitartott azon meggyozodese mellett, bogy a gyermek kepzomuvesz"egesz gyermekkoraban, ezzel szamos eszmetarsra es kovetore talalt, akikkelegyutt a kepzomuveszeti oktatas megreformalasaert alit ki. Budapesten 1904-ben kiallitast rendezett a tobb mint husz ovodabol es iskolabol begyujtottgyermekrajzokbol, es azok peldain elemezte a gyermekek kepzomuveszetiranti hajlamat, a gyermeki lelek megnyilatkozasat az alkotasban, valamint ra-mutatott a gyermek kreativitasanak korlatlan szarnyalasara.Az iskolai sablon 1 mentesitett gyermekeknel, a tanuloinal a termeszet-tel valo kozvetlen kapcsolat utjan fejlesztette a kepzeloerot, gazdagitotta azerzesvilagot, fejlesztette es gyakoroltatta a megfigyelokepesseget, kibontakoz-tatta az esztetikai erzekenyseget, es hozzajarult az esztetikai ertek- es mertek-rend megalapozasahoz. Tanarukra halaval emlekeznek vissza diakjai, a muve-lodesi es a muveszeti elet kiemelkedo egyenisegei, kozottuk Fulep Lajos (1885 1970), Todor Manojlovi (1883-1968). Streitmann Antal osztalyabol es az 6 se-gitsegevel lepett a muveszet vilagaba Aleksandar Sekuli (1877-1942), NovakRezso (1883-1909), Szentgyorgyi Istvan (1881-1938) es masok.Streitmann modern formatervezokent" szovomuhelyt alapitott. A szovo-


4/10

72 IDldnyokat sz6nyegszoves mellett sz6nyegtervezesre is tanitotta: az 1887-ben Sze-geden megrendezett ipari kidllitdson a szovdldnyok a kozonseg elott keszitet-tek ~ 1 sz6nyegeiket, es dmulatba ejtettek a kozonseget is es a szakembereket isegyardnt. Streitmann szovdldnyai dltal tervezett es sz6tt szonyegekkel, vala-mint a becskereki es a bdnati falvak szov6ndi d1ta1 keszitett tarka szottesekkelmagukra vontdk a figyelmet, es szdmos nemzetkozi (becsi, torindi, pdrizsi stb.)dijat kaptak.Viszont Streitmannrol, a fest6r61 ma nehez velemenyt alkotni. Kepzdmuve-szeti pedagogusi tekintelye vitathatatlan. Szovd1dny tanitvdnyai utjdn a terve-zdi tevekenyseget is elismertek, 6t magdt is szdmos elismeresben reszesitettek.Fest6i tevekenysege is jelentos, azonban legaldbbis a kutatdsok jelenlegi dlldsaszerint mindossze negy kepe maradt csak fenn A vdrosban 1890-td1 kezd6-d6en kidllitott kepeinek egesz tomege e1ka11odott vagy elveszett, azokkalegyutt, amelyeket a kepkidllitdsokon eladott.Az elso, csak reprodukcidrol ismert es nyilvdntartott kepe A Solymosi var1877-ben cimet viseli. Ezt a kepet meg a tanulmdnyainak befejezese elott fes-tette. A mdsodik, mdr konkret adat a kepr6l 1904-1361 va1o; a nagybecskerekiNemzeti Szalonban dllitotta ki. Ez alkalommal Streitmann a kidllitdson a ko-vetkez6 nyolc kepet mutatta be: Girdd tdt falu; Dohanykunyhd; Szarajevdireszlet; Budatin vara; Csarda; Ldtana va ra; Felsobanyai reszlet; Felsobanyaiutca. Mind a nyolc kepet megvdsdroltdk, de az 1989-ben megrendezett kidlli-tdsig csak az 1903-ban festett Felsobanyai utca cimu maradt meg. Az 1912 de-cembereben megrendezett impresszionistdk" kidllitdsdro1 hdrom festmenye-nek csak a cime maradt fenn: a Bega part, a Nagybanyai hid es a Patak kerin-goje. Ezekhez termeszetesen hozzd kell adnunk meg azt a hdrom kepet is, ame-lyeket a zrenjanini kidllitdson alkalmunk volt ldtni: az Openhajm arckepet, egy1890-ben festett olajkepet, ill. ket aldirds nelkuli akvarell: a Nagybecskerekimeszgodor es a Bega parti taj cimu kepeket.Valami azonban megis leszurheto ebbdl a hidnyos leltdrbol: Streitmann kez-dettol fogva a plean air festeszet elkotelezettje es resztvevoje a nagybanyai -vesztelepnek. A kidllitdson ldthato kepen 1 felismerhetdk a nagybdnyai feste-szet stilusjegyei, kitun6 pelddi a nagybdnyai festeszetnek, az akvarellek viszonta megszokott kolorisztikus naturalizmus" stilusdban festett kepek, melyeketStreitmann olyan mddon festett meg, ahogyan azt a muvesztlepen reszt vevdfestdk a nagybecskereki tdjjal valo taldlkozdsukat megorokitettek. A szdzad-fordulo eveiben Streitmann rendkivul aktivan vesz reszt a kepzdmuveszeti fo-lyamatok alakitdsdban es a legiddszerubb esemenyeiben. Mint a Torontdli Szd-nyeggydr egyik megalapitoja 1894-ben kivdl6 formatervez6ket kot Nagybecs-2 Gerecze Peter: A muemlekek helyr zi ~ gyzeke es irodalma. Budapest, 1906. 119. old. reprodu-kalva (Hadik Andras sziv. kozlese)


5/10

A NAGYBECSKEREKI IMPRESSZIONISTAK 3kerekhez, kozottuk Nagy Sdndor (1869-1950), Korosfoi Kriesch Aladart(1863-1920), a godolloi muvesztelep alapitoit. Ezek szerint a Nagybdnydhozkotodo Streitmann meg a godolloi muvesztelep megalapitasa elott is szoroskapcsolatot tartott fenn Naggyal es Korosfoivel, igy a kepzomuveszeti eseme-nyek kozeppontjdban van, osszekotoje is, elosegitoje is a kepzomuveszeti ese-menyek alakuldsdnak.Ez a sokoldalu, lelkes alkoto a Nagybecskereken valo letelepedesetol ege-szen a hirtelen bekovetkezett haldldig fdradhatatlanul dolgozott, sokoldalu te-vekenyseget fejtett ki, es kierdemelten elvezte a tobbnemzetisegu kozossegtiszteletet. A becskereki muvesztelep es a muveszeti hagyomdnyok ertekeinekbiztos ismereteben szerette volna osszegyujteni es az utokor szdmdra megoriz-ni Konstantin Danil (Nagybecskereken alkotott es Ott is halt meg mindosszehat evvel Streitmann Odaerkezese elott), a szerb biedermeier festeszet legna-gyobb mesterenek alkotdsait; nagy sikerrel kutatta es nepszerusitette Bdndtgazdag nepmuveszeti hagyomdnyait. A vezetese alatt mukodo szovoiskolaszerb szonyegmotivumok ihleteseben sziiletett szonyegtervei az 1888-banmegrendezett kidllitdson buvoletbe ejtettek Becset. A Budapesten 1896-banmegrendezett millenniumi kidllitdsrol maga Streitmann vall elragadtatdssal: afigyelmet elsosorban a romdn es szerb, elenk szinu szottesek vontdk magukra,majd kihangsulyozza, hogy a melencei Kata LOn arski valoban tokeletesszerb szotteseket" allitott ki. Kulon kiemeli arlota Kovalski apostoli kulde-teset" es elmondja, hogy elemeri szovomuhelyeben olyan szonyegek keszi.il-nek, amelyek nemcsak a szoves fejlett technikdjdt bizonyitjdk, hanem a ha-gyomdnyos motivumok mesteri alkalmazasaval a hagyomdnyok megorzeset isbiztositjdk". Amikor arlota Kovalski szovomuhelyet 1903-ban feloszlattdk, aszovonok a godolloi muvesztelephez keri.iltek.Streitmann Antal allando es egydltaldn nem mindennapos tevekenyseget veg-zett, es kapcsolatot tartott fenn a nagybecskereki muveszekkel. Ezert nern csoda,hogy abban az idoben, 1896-ban a vdros megkapja az elso vajdasdgi mutermet.Azonban erre az idoszakra esik a Bega menti vdros esztetikai ketteszakadisa is. Amuves zeti elet ket vezeralakja e bben a z idoben ket teljese n kulonbozo nezetu fes to.Kettojuk kozul Kezdi- KOVdcs Ldszlo (1864-1942) a nepszerubb muvesz, akepei is kelendobbek. Kezdi-KOvdcs Ldszlo autodidakta festo, Torontdl megyeirattdrosa es a Pesti Hirlap kepzomuveszeti kritikusa. Az elso festoi utmutatd-sokat Ligeti Antaltol kapta, de gyorsan ondllosult, es gyakran a giccs hatdrdtsurolo naturalista zsdnermotivumokkal szerezte meg hirnevet a megcsontoso -dott, hivatalos", akademikus jellegu kiallitdsainak konzervativ kozonsege ko-reben. Tobb dijat is kapott: tobbek kozott ezustermet az 1900-ban megrende-zett pdrizsi vildgkidllitdson.A mdsik Streitmann Antal volt, akinek elismertek mindazt, amit a vdrosbanes a vdros erdekeben tett, de nern ismertek el a festeszetet.


6/10

7 IDA Torontal cimu lap Irodalom, muveszet, szinhdz cimu rovatdban 1890-benmegjelent irdsaibol a kozizlesrol is tudomdst szerezhetunk: Kp. Kovacs Ldsz-

1 fiatal festonk, lapunk fomunkatdrsa, kit a muncheni keptarlat alkalmabol a Kolnische Zeitung a legkivalobb magyar tdjfestok koze sorolt, s kirol tob-bek kozt a Fovdrosi lapok a legutobbi budapesti teli tirlat alkalmdval azt ir-tdk, hogy Teli hangulat cimu kepevel a kulfoldi mesterek kozt teljes joggalmegdllja a helyet nehdny nagyobb meretu olajfestmenyt dllit ki a helybeli Ro-senfeld-fele uzletben ( . . .) A fiatal festo ezenkivul egy torontili reszletet ~ -lentett be a f. ev nyardn a muncheni Glaspalast -ban megnyilo nemzetkozitdrlatra." (Torontal, 1890. mdreius 23.) Meg abban az evben, szeptember 28-dnugyanaz a rovat lenyegesen rovidebben tdjekoztat Streitmann Antalrol. Egye-bek kozott: . . . nehdny csinosan es lelkiismeretesen kidolgozott muvet dllitottki a foutcdban. Legujabban egy tanulmdnykepe ldthato a Mengold-fele papir-kereskedesben..." Majd e hirek utdn a kovetkezo olvashato: . KovdcsLdszlo lapunk fomunkatdrsa jelenleg hirom nagyobb olajfestmenyen dolgozik(...) A foutcai muteremben tobb nagymeretu kesz festmeny ldthato. Vendege-ket, kik a mutermet megszemlelni ohajtjdk, a fiatal festo szivesen lit." (Toron-tal 1890 . szeptember 28.)Ket evvel kesobb, 1892. mijus 4-en egyuttes kidllitast rendeztek a megyepompis palotijdnak (Lechner Odon tervezte, 1885/6) termeiben. A kiillitisonmelt' e nemben bizonyira az elso Nagybecskereken" Kezdi-Kovdcs Ldszlohirom termet tolt meg kepeivel, Streitmann Antalnak csak egy helyiseg jutott,az otodikben pedig virdgkiillitist rendeztek. Az elso festo aki a budapestikepkiillitisokon is szep sikert aratott s akit csak nemreg a zdgrdbi kepzomuve-s zeti tdrsa s dg dicsero okleve 11e 1 tuntetett ki" (Torontal, 189 2. mijus 4.) me lta-tdsa mellett megemlekezik ~ kituno rajztanarrol", es veletlenul eppen a leg-fontosabb sorokat, a lenyeget fogalmazza meg: ,,A negyedik teremben Streit-mann Antal tandr kepeit litjuk, s ezek kozott nehiny olyat, melyek az elso te-kintetre lekotik a figyelmet, melyet a legnagyobb mertekben meg is erdemel-nek. Ezek kozul megemlitjuk Lauka Gusztiv arckepet es a Marilla-fiirdo re-genyes reszletenek kepeit, amelyek sok elevenseggel s ragyogo szanekkel van-nak megfestve.Ezek utin Kezdi- Kovics Ldszlo Budapestre koltozik, es 1893-to1 kepzomu-veszeti kritikuskent tevekenykedik; a regimodi szellemben alkotott kepek di-csoitesevel es a minden l es avantgirddal szembeni maro kritikiival vilt is-mertte.Streitmann, akinek a kepei ragyogo szanekkel vannak megfestve , a kepeketketsegbe vonhatatlanul meg 1892 mdjusa elott megfestette, tehit logikus, hogyodafigyel a csakhamar hirnevesse vilo nagybinyai muvesztelep munkdjira. Amuvesztelepen valo reszvetelet azonban sehol sem jegyeztek fel. A helyi lapokrendszeresen tdjekoztatnak azokrol az elismeresekrol es dijakrol, amelyeket


7/10

NAGYBECSKEREKI IMPRESSZIONISTAK 5a rajztandr es tervezo kapott, de fern tartjak fontosnak, hogy beszdmoljanak afestonek a muveszteleppel valo tartos kapcsolatdro1, amely kulonosen az elsoevtizedben nyugtalanitotta" a muveszbardtok konzervativ szemleletu nyugal-mdt. Streitmann Antal nevet Reti Istvdn (A nagybanyai muv e sztelep, Budapest,1954) sem emliti, tovdbbd nem emliti egyebek kozott Pechdn Jozsef nevet serf,aki bizton dllithato a muvesztelep resztvevoje volt. Streitmann-nak a nagy-bdnyai muvesztelepen valo reszvetelerol az Ott megfestett tdjkepei vallanak, delehetseges, hogy amig azokat keszitette, nagybdnyai bardtainal vagy rokonaindltartozkodott. Vegul is Streitmann a muvesztelep virdgzo korszakdban otven evkoruli volt, es szdmdra a muvesztelepi munka nern iskola", hanem a kialaki-tott szemleletenek bizonyiteka. A muvesztelep szellemet es hangsulyozottanimpresszionista elhivatottsdgdt" lehet, hogy eppen Streitmann pedagogiaigyakorlata szemlelteti a legjobban ami nem egyeb, mint a megfigyelo erot e s amuerzeket a nep minden retegeben felkelteni, fejleszteni e s hovatovabb kike-pezni. Legterm e szetesebb modszere a gyermek osztonenek kovetese, vagyiskezdo fokon az emlekezetbol valo jatekrajzolas, k e sobb pedig a termeszet tanvalo rajzolas. (Prof. Szenes Adolf: Muveszet a gyermekeletben. Torontal,1903. augusztus 3.)Ezekkel az esemenyekkel pdrhuzamosan idonkent a vdrosban tartozkodikVdgo 1, Edvi 111es Aladdr, Nemeth Lajos, Karddy Etel (Edvi Il1es Aladdrne)es mdsok Streitmannal kozosen allitanak ki es tervezik a muvesztelep megala-kitdsdt.A nagybecskereki muvesztelep megalakuldsdrol Muvesztelep Nagybecskere-ken cimmel csak hdrom ev mulva jelenik meg az elso tudositds. Dr. Vinczel-hidy Erno kozjegyzo, mupdrtolo es Streitmann kepeinek gyujtoje tdjekoztat akozeli realizdldsrol", mert a vdros a kormdnynak felajdnlotta az 1896-ban epi-tett muteremhdzat. Mert mi lesz ezen ajdnlat kovetkezmenye, amelyet, hogyWlassics miniszter el fog fogadni, ketsegtelen. Az, bogy eleinte kevesebb, dekesobb mind tobb fiatal muvesz keresi fel a mutermet s fog vdrosunknak olyanlustret kolcs onozni , amilyenben al ig volt meg resze." Torontal, 1899. m dreius 29.)A ma is letezo muteremhdzat sem akkor, sem kesobb nem dllitottdk a mu-vesztelep szolgdlatdba Annak ellenere, hogy ma Zrenjaninban tiz fiatal mu-vesz 1, es muterem nelki.il dolgozik, az erintett muemlek erteku epulet, az elsovajdasagi muterem, meg ma sem szolgdlja a kepzomuveszet ugyetAzonban terji.ink vissza Streitmann Antal tandri tevekenysegere. Novende-kei kozi,il peldakent emlitjuk Fulep Lajost, aki gimndziumi tanulmdnyait 1902ben fejezte be, es akirol Timdr Arpdd a kovetkezoket irta: A fejlodest, a szun-telen elorehaladdst surgette. A kibontakozds irdnydt, a kor muveszeti ~ -mdinak megolddsdt Cezanne muveszeteben, az impresszionizmust meghaladocezanne-i szintezisben ldtta. Az elsok kozt volt s nem csak Magyarorszdgon,hanem egesz Europdban , akik felismertek Cezanne korszakos jelentoseget:


8/10


9/10

A NAGYBECSKEREKI IMPRESSZIONISTAK 7mutermek akademikus festeszete mellett meg konokul kitartottak, a fiatalokpedig hittek a szabadsdgban, napfenyben, ragyogo szinekben", e s ldzasan sur-gettek a huszadik szdzad kihivdsainak eljovetelet. A nagybecskereki impresz-szionistdk" kidllitdsa ma, a szdzad vegen, arra szolit fel, bogy folmerjuk, ossze-gezzi.ik e s ertekeljuk a zrenjanini kepzomuveszeti evszdzad alatt megtett uteredmenyeit.

Mozgalras kepzomuveszeti elet

Zrenjaninban kerek szdz eve rendeznek kepzomuveszeti kidllitdsokat, e scsak valamivel rovidebb az ideje annak, bogy a muvesztelepek idedja meg-szuletett. Az 1912-ben megrendezett kidllitds fontos hatdrko, Europa kepzo-muveszeti esemenyei e s hatdsai dramlottak be Zrenjaninba e s Vajdasdg vdro-saiba Nagybdnydn es GOdO1lOn keresztiil. Ez az az esemeny, amely a feste-szet szemleletu terhoditdsdnak erintkezo pontja is s kiindulopontja is egy-ben ma olyan eros hatdsu impresszio", amely felebreszti az emlekezest. Anagybecskereki impresszionistdk kidllitdsa ota a csoport azzal az impresz-szionista illuzioval gazdagodott, miszerint a mualkotds letrehozdsdig az al-koto tevekenysegeben mindenki kozvetleni.il kommunikdlhat a termeszettel.Lehet, bogy a negy alkoto csak szereny kepesseggel e s nem eppen munkdraserkento munkafeltetelekkel rendelkezett. Viszont teny, bogy tovdbb elt amuvesztelep megalakitdsdnak vdgya. A kidllitds reszvoi koziil Vdrkonyi -zsef (abban az evben szuletett, amikor Streitmann a vdrosba erkezett) kepeia legimpresszivebbek" a legtobb kepet 6 dllitotta ki. Nehdny kepen a Vdr-konyi-villa ldthato, amelyben a vajdasdgi festokkel egyi.itt 1931-ben szerettevolna megalakitani a muvesztelepet. Keves sikerrel A muvesztelep csakegyetlen nydron dt mukodott, a vajdasdgi kepzomuveszeti esemenyek kito-rolhetetlen reszekent megis megmaradt.Sokkal kesobb, 1956-ban vegre megalakult az ecskai muvesztelep: a muvesz-telepek is es a modern muveszet keptdrdnak is kezdettol fogva Wanyek Tivadar(1910-1981) a vezetoje. Wanyek 1936-ban telepedett le Zrenjaninban, mindjdrtbekapcsolodott a meg akkor is aktivan mukodo nagybecskereki impresszio-nistdk" csoportjdnak a munkdjdba es Vdrkonyival egyutt gyakran festettek avdrost e s kornyeket. Akkor keletkeztek V. Popovi szavai szerint: kitunoimpresszionista kepei".Zsendr Emil (1884-1954) Streitmann Antal didkja volt. Uro Predi hirnevesbdndti festo tandcsdra es Streitmann tdmogatdsdval jutott el 1909-ben Mun-chenbe, Hollosy Simon festoiskoldjdba. Kesobb, 1912-ben Ferenczy Kdroly-nak (a nagybdnyai muvesztelep legendds hiru vezeralakjdnak) a novendeke. Anegy festo kozi.il Zsendr a nagybdnyai muvesztelepnek az egyetlen nyilvdntar-


10/10

78 IDtott" reszvevoje 4 . Etto1 eltekintve a nagybecskereki impresszionistak mindenketseget kizaroan kozvetito szerepet toltottek be Nagybanya es a Bega mentivaros kepzomuveszeti esemenyei kozott. Tobb even keresztul tarto tevekeny-segukkel megoriztek a varos hirnevet, amely Vajdasdgban elsokent kapcsolo-dott rd" kozvetlenul az europai kepzomuveszeti kozpontok idoszeru folyama-taira; szerettek volna muvesztelepet letesiteni, ahol megva1osithattdk volna amds tajakro1 odaldtogato muveszek alkoto baratkozdsanak dlmat, mert tobbmuvesz egyuttes munkajdhoz megfelelo muteremmel is rendelkeztek.Zrenjanin ma kepzomuveszeti hagyomanyaihoz melto muveszteleppel, kep-tarral es megfelelo kidllitdsi termekkel rendelkezik. A vdros jelentos szamu fia-tal, tehetseges muvesszel is dicsekedhet. Eppen ezert egyaltalan nern kelt imp-ressziv hatast az 1896-ban epitett muteremhdz. Ez a regi, meltosagteljes a sa-jat idejeben nagyon is korszeru muterem szemleloje volt Zrenjanin kepzo-muveszeti tortenelmenek. Miert ne lehetne lehetove tenni, hogy ujra aktivanreszt is vegyen benne?

MIKULA Maria forditasa

A muv sztelep negyedik r sztvevoje Wilder Jeno (1854?); Nagybecskereken szuletett, 1877-to1Temesviron 1 es tanarkent dolgozik. Valoszinu, hogy Streitmann ko11egajakent kapcsolodott be amuv sztelep munkajaba.

bela duranci - a nagybecskereki imresszionisták

Documents