bercsi gábor szakmai alelnök magyar kapcsolt energia társaság

Bercsi Gábor: A kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése; Cogen Day, 2007. április 25.; 1/37

Kapcsolt energiatermelés hazai Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintésehelyzetének áttekintése

Nemzeti Kapcsolt Energiatermelési NapNemzeti Kapcsolt Energiatermelési Nap2007. április 25., Budapest2007. április 25., Budapest

Bercsi GáborSzakmai alelnök

Magyar Kapcsolt Energia Társaság


• Bevezetés,• Jogszabályi háttér – Milyen hatással van a

szabályozás a kapcsolt energiatermelésre,• Árszabályozás a kapcsolt energiatermelésben,• A kapcsolt energiatermelés és a primerenergia

megtakarítás,• A kapcsolt energiatermelés jövőben várható

tendenciái,• Összefoglalás

Tartalomjegyzék


Bevezetés


Közcélú erőművek a rendszerváltáskor

Budapesti Erőmű

Dunamenti Erőmű

Tiszai Erőmű

PP Mátra

PP Paks

Pécsi Erőmű

Vértesi Erőmű

Szén

Olaj-gáz

Atom

Bakonyi Erőmű

Dunaferr Erőmű

Aláhúzott: Kapcsolt termelés


Kapcsolt energiatermelés előnyei - hátrányai

Előnyök• Primerenergia

megtakarítás,• Import függőség

csökkentés,• Széndioxid kibocsátás

csökkentés.

Hátrányok• Magasabb beruházási

költség,• Magasabb üzemeltetési

és karbantartási költség,• Szennyezőanyag

kibocsátás közelebb kerül(-het) a fogyasztóhoz.


Jogszabályi háttér – Milyen hatással van a szabályozás a kapcsolt energiatermelésre


• Közcélú erőmű – a villamos energia termelésének éves átlagban legalább 60%-

át közcélra termelő erőmű,– 20 MW villamos teljesítmény alatt nem engedély köteles.

• Saját használatú erőmű– a villamos energia termelésének éves átlagban több mint 40%-

ban saját célra termelő erőmű,– 50 MW villamos teljesítmény alatt nem engedély köteles.

• 51/1995. (X.13.) IKM rendelet – Kötelező átvétel,– Legmagasabb hatósági ár.

Jogszabályi háttér : 1994 évi VET


• Kapcsolt energiatermelés definíciója– Kapcsoltan termelt energiának minősül a közös technológiai

berendezésben, azonos tüzelőanyagokkal, legalább 65%-os energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal előállított villamos- és hőenergia.

• Kiserőmű– Miden 50 MW teljesítmény alatti erőmű,– Nem engedély köteles (csak bejelentési kötelezettség),– A kapcsolt villamos energiát előállító termelő a hőfogyasztó

által vásárolt hőenergiához tartozó, a hőt szolgáltató erőművi egységgel előállított villamos energiát a hőenergia vásárlójának közvetlenül értékesítheti.

Jogszabályi háttér : 2001 évi VET


• Az 56/2002. (XII.29.) GKM rendelet 2010. december 31.-ig szabályozza a kötelező átvétel és árkiegészítés módját (árképlettel a földgáz ára és a termelői infláció figyelembe vételével)

• Bevezetésre kerül a KÁP (Kiegészítő Áram Pótlék)– Az átvételi kötelezettet megillető kompenzációs pénzeszköz

(átvételi ár és nagykereskedelmi ár különbsége),– MAVIR fizeti a közüzemi nagykereskedő vagy a területi

áramszolgáltató részére.

• Kötelező átvétel feltétel rendszere:– 50 MW alatti erőművek esetén a hőfelhasználás céljától

függetlenül (távhő illetve ipari),– 50 MW felett csak távhő célú hőfelhasználás esetén,– éves 65%-os energetikai hatásfok elérése minden esetben.

Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek I.


• A KÁP igénybevételének feltétele:– havi 65%-os energetikai hatásfokot teljesítése,– 0,1 – 6 MW villamos teljesítmény között a hőfelhasználás

céljától függetlenül (távhő illetve ipari),– 6 - 50 MW villamos teljesítmény között csak távhő célú

hőfelhasználás esetén.

• A 105/2003. (XII.29.) GKM rendelet szerint a KÁP igénybevételének a feltétele:– nem gázmotoros erőműegység esetén a havi 65%-os,– gázmotoros erőműegység esetén a havi 75%-os energetikai

hatásfok elérése,– 2004. december 31.-e után kereskedelmi üzembe kerülő

gázmotoros erőműegységből értékesített villamos energiára a mindenkori tarifáknál 10%-kal alacsonyabb átvételi ár vonatkozik.

Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek II.


• A 93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet szerint a KÁP igénybevételének feltétele:– gázmotoros erőműegység esetén az évi 75%-os,– nem gázmotoros erőműegység esetén a havi 65%-os

energetikai hatásfok elérése.– 2005. december 31.-e (korábban 2004.december 31. volt!)

után kereskedelmi üzembe kerülő gázmotoros erőműegységből értékesített villamos energiára a mindenkori tarifáknál 10%-kal alacsonyabb átvételi ár vonatkozik.

Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek III.


• 78/2005. (X.7.) GKM rendelet:– a 6 MW alatti erőműveket az alábbi csoportokra bontja

I. távhő célú kapcsolt energiatermelés

II. külön kezelt intézmény ellátása nem távhő célú hőtermeléssel

III. nem külön kezelt intézmény ellátása, nem távhő célú hőenergiával, 2006. június 30.-ig üzembe helyezett

IV. nem külön kezelt intézmény ellátása, nem távhő célú hőenergiával, 2006. június 30. után üzembe helyezett (nem részesül KÁP-ban !)

– A 2006. június 30.-a (korábban 2005. dec.31.volt !) után kereskedelmi üzembe kerülő (került) földgáztüzelésű gázmotoros egységre 10%-kal alacsonyabb átvételi ár vonatkozik csúcs- ill. völgyidőszakban.

Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek IV.


• 53/2006. (VII.31.) GKM rendelet:– Amennyiben 6 MW alatti és az előző oldali felsorolás (I)-(III)

alpontjába vagy 6-50 MW közötti teljesítményű távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energiát előállító, földgáztüzelésű, nem gázmotoros, 2006. december 31. után kereskedelmi üzembe kerülő erőműről van szó, akkor a mindenkor hatályos áraknál 10%-kal alacsonyabb árat kell alkalmazni.

Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek V.


• Pozitívumok a kapcsolt termelés szempontjából:– Mind a kötelező átvétel, mind pedig az „ártámogatás”

megfelelő módon megjelent mind a 94 évi mind pedig 2001 évi VET-ben és alárendelt jogszabályokban,

– Az 56/2002. (XII.29.) GKM rendelet 2010. december 31.-ig szabályozza a kötelező átvétel és árkiegészítés módját.

• Negatívumok a kapcsolt termelés szempontjából:– A kedvezményezettek között nagy a diszkrimináció:

• Távhő vs ipari hőellátás (6 vs 50 MW határ),

• Gázmotorok vs nem gázmotoros technológiák.

– Az ígért stabilitás helyett évente többször változó (szigorodó) rendelet, mely módosítás a már megvalósult beruházásokra is vonatkozik.

Jogszabályi háttér: Összefoglalás


• 2004. február 11.-én fogadta el az EU, a 2004/8/EC irányelvet a nagy hatékonyságú kapcsolt hő- és villamosenergia termelés elterjedésének előmozdítása érdekében.

• A hangsúlyt a direktíva a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésre helyezi:

– Gazdaságilag indokolt hasznos hőenergia (fűtés, hűtés) bázison,– minimum 10 % primerenergia megtakarítás (kis és mikró egységek esetén

> 0 %),– származási bizonyítvány kiadása termeléstől és elosztástól független

szervezet által.

• A tagállamoknak elemzést kell készíteni a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés alkalmazására nemzeti szinten rendelkezésre álló lehetőségekről.

• A tagállamok 2003 évtől kezdődően éves statisztikai adatszolgál-tatást nyújtanak a kapcsolt energiatermelésből származó hő-, valamint villamosenergia-termelés adatairól.

A 2004/8/EC irányelv I.


• A primerenergia megtakarítás egységes számítási módszerének kidolgozása érdekében a Bizottságnak – a direktíva alapján - legkésőbb 2006. február 21.-ig ki kellett volna meghatároznia a referencia hatásfok értékeket,

• A referencia hatásfokok elfogadása folyamatban van,

• A tagállamok ezt követően 6 hónapon belül kell, hogy kidolgozzák, módosítsák a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó nemzeti jogszabályi környezetet.

A 2004/8/EC irányelv II.


Kapcsolt energiatermelő kapacitások

0

100

200

300

400

500

600

Beé

pít

ett

telj

esít

mén

y [M

W]

0

500

1000

1500

2000

2500

Öss

ztel

jesí

tmén

y [M

W]

Beépített teljesítményÖsszteljesítmény


Nagyerőművi kapcs. e. termelő kapacitások

0

100

200

300

400

500

600

Beé

pít

ett

telj

esít

mén

y [M

W]

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

Öss

ztel

jesí

tmén

y [M

W]


Dunamenti G I

Kelenföld

Dunamenti G II

Debrecen

Újpest

Kispest

Csepel II.


Kiserőművi kapcs. e. termelő kapacitások

0

20

40

60

80

100

120

140

160

Bép

ítet

t te

ljes

ítm

ény

[MW

]

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

Öss

ztel

jesí

tmén

y [M

W]

Beépített teljesítmény

Összteljesítmény

I. Villamosenergia Törvény (1994)

II. Villamosenergia Törvény (2001)


Kiserőművi kapacitások megoszlása I.

274800 kW; 27%

225400 kW; 22%

510261 kW; 51%

GázmotorGázturbina+CCGTGőzturbina


Kiserőművi kapacitások megoszlása II.

0% 20% 40% 60% 80% 100%Épületenergetika Ipar Kórház Biogáz Távhőellátás

225,4 MW

274,8 MW

510,261 MW

9,1 %

11,8 %

6,8 %

1,1 %

71,2 %

54,3 %45,7 %

40,1 %59,9 %


Kapcsolt energiatermelés részaránya

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Kap

cso

lt v

illa

mo

sen

erg

ia t

erm

elés

[G

Wh

/a]

0

5

10

15

20

25

Kap

cso

lt r

észa

rán

y [%

]

Kapcsolt villamosenergia

Kapcsolt részarány

Forrás: MEH, Energia Központ


Árszabályozás a kapcsolt energiatermelésben


• Kötelező átvétel és szabályozott ár az alábbi kapcsolt energiatermelő egységek esetén:

• Meglévő:– Távhő célú és külön kezelt (költségvetési) intézmények esetén 50

MW villamos teljesítmény határig,

– Ipari célú kapcsolt energiatermelés esetén 6 MW villamos teljesítményig,

• Új beruházások esetén:– Csak távhő célú és külön kezelt (költségvetési) intézmények

esetén.

Árszabályozás


Érvek – Ellenérvek az ártámogatásra

• Érvek• Primerenergia megtakarítás

elismerése,• Import függőség

csökkentésének elismerése,• Széndioxid kibocsátás

csökkentés – klímaváltozás hatásának csökkentésének elismerése.

Ellenérvek• Piactorzító hatás, • Ha kapcsolt energiatermelés

hatékony és versenyképes, nincs szükség ártámogatásra,

• KÁP kifizetések nagy mértékben növekedtek, mely érezhető hatással van a villamosenergia végfelhasz-nálói árára.


KÁP kifizetések arányai 2004-2005-ben

5642; 33%

10854; 65%

349; 2%

Hulladék+nyomásejtőMegújulóKapcsolt

707; 2%

13869; 44%17054; 54%

Hulladék+nyomásejtőMegújulóKapcsolt

2004, 16,845 Mrd Ft 2005, 31,63 Mrd Ft

Forrás: MEH


Átvett villamosenergia – KÁP 2003-2005

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

2003 2004 2005

Átv

ett

vill

amo

sen

erg

ia [

GW

h/a

]

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

KÁ

P [

MF

t]

Kapcsolt MegújulóHulladék+nyomásejtő Kapcsolt KÁPMegújuló KÁP Hulladék+nyomásejtő KÁP Forrás: MEH


A kapcsolt energiatermelés

és a primerenergia megtakarítás


Primerenergia megtakarítás - iparági

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2002 2003 2004

Pri

mer

ener

gia

fel

has

znál

ás [

PJ/

a]

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

35,00%

Pri

mer

ener

gia

meg

taka

rítá

s [%

]

Kapcsolt Nem kapcsoltPrimer energia megtakarítás

Forrás: Energia Központ


Primerenergia megtakarítás - országos

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

2002 2003 2004

Pri

mer

en

erg

ia m

egta

karí

tás

[PJ/

a]

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

Rés

zará

ny

TP

ES

-hez

[%

]

Primer energia megtakarítás

Részarány össz-energiafelhasználáshoz

Forrás: Energia Központ


A kapcsolt energiatermelés

jövőben várható tendenciái


Gázmotoros kapacitások alakulása

0

20

40

60

80

100

120

140

Beé

pít

ett

telj

esít

mén

y [k

W]

0

100

200

300

400

500

600

Öss

ztel

jesí

tmén

y [k

W]


II. Villamosenergia Törvény (2001)

I. Villamosenergia Törvény (1994)


Gázturbinás+CCGT kapacitások alakulása

0

20

40

60

80

100

120

Beé

pít

ett

telj

esít

mén

y [M

W]

0

50

100

150

200

250

300

Öss

ztel

jesí

tmén

y [M

W]



• Távhőellátás – a piac teljesen beszűkül, mivel szinte minden

távhőrendszerben már megvalósult, vagy megvalósulás alatt van kapcsolt energia termelés,

– További beruházások nagyon nagy mértékben függnek az új kapcsolt termelésre vonatkozó jogszabályi környezettől.

• Ipar, Épületenergetika– A piaci potenciál még megvan, számos iparvállalat illetve új

nagy volumenű ingatlan fejlesztés esetén lenne célszerű kapcsolt energiatermelést megvalósítani,

– Az új beruházások nagy mértékben függnek a kapcsolt termelésre vonatkozó jogszabályi környezettől illetve a piaci villamosenergia és földgáz ártól illetve az árarányoktól.

Várható tendenciák a jövőben


Összefoglalás


• Az elmúlt években a kedvező jogszabályi háttérnek köszönhetően nagyszámú és kapacitású kiserőmű (< 50 MW) létesült Magyarországon kapcsolt hő- és villamosenergia termelési bázison,

• 140-180 milliárd Ft értékű kiserőművi kapcsolt energiatermelés valósult meg ez elmúlt időszakban,– 80-100 milliárd Ft gázmotorokkal,

– 60-80 milliárd Ft gázturbinás illetve kombinált ciklus,

• A rendszerváltást követően megvalósult nagyerőművi beruházások mindegyike részben vagy egészben kapcsolt energiatermelés bázisán épült,

• A fentieknek köszönhetően a beépített a kapcsoltan termelt villamosenergia részaránya 2004-ben meghaladta a 23 %-ot,

• A megnövekedett kapcsolt energiatermelési kapacitásnak köszönhetően javult a távhőellátás versenyképessége,

Összefoglalás I.


• 4 % primerenergia megtakarítás a teljes primerenergia felhasználás bázisán (>30 % iparági szinten),

• Széndioxid NKT 2005-2007 nem ismerte a kapcsolt termelés kibocsátás csökkentő hatását (II. NKT 2008-2011 kidolgozás alatt),

• Az EU 2004 februárjában elfogadott direktívával összhangban újra kell szabályozni a kapcsolt energiatermeléssel összefüggő jogszabályi környezetet,

• A kapcsolt energiatermelés jövőjét a fenti új jogszabályi környezet illetve a villamosenergia-fölgáz ár arány befolyásolja a legnagyobb mértékben.

Összefoglalás II.

bercsi gábor szakmai alelnök magyar kapcsolt energia társaság

Documents