beszámol - egyek.hu · beszámoló az adózás 2015.évi és 2016. i. negyedévi helyzetéről...

Beszámoló

az adózás 2015. évi és

2016. I. negyedévi helyzetéről

Készítette: Szekeres Zsuzsanna

Közgazdasági irodavezető

2016. május

„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”

Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk

1

BEVEZETÉS

Egyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete felé, 2009. év előtt évente egy

alkalommal, 2009. év óta, évente kétszer kell beszámolni az adózás helyzetéről. Az

önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat 2012. évi munkatervének elfogadásakor

döntött, hogy a 2012. évtől egy alkalommal, május hónapban kell az adózás helyzetét

bemutatni beszámoló keretében. Az adózás helyzetéről szóló beszámolót utoljára 2015.

májusában tárgyalta a képviselő-testület.

Jelen beszámoló az Egyek Nagyközség Önkormányzat helyi adóhatóságának 2010. évtől

a 2015. évig terjedő időszak, valamint 2016. I. negyedévben végzett helyi adóztatási

feladatainak az eredményét tartalmazza.

Jelen beszámolóban, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan valamennyi adónem részletesen

bemutatásra kerül, az előző évekhez képest bekövetkezett változásokat számszerűsítve. A

beszámoló elkészítésénél alapelvként a valós, hű kép kialakítása került előtérbe, a beszámoló

az önkormányzati adóhatóság helyi adó nyilvántartásán és főkönyvi könyvelésén alapszik. A

beszámoló Egyek Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 7.

számú mellékletének előírásai figyelembevételével készült el.

Az adóhatóság személyi ellátottsága

Az elmúlt évben - a Közgazdasági irodán belül működő - adócsoport 2 fő köztisztviselővel

napi 8 órában látta el a feladatait. Véleményem szerint fontos, hogy ezen a területen, melyről

az önkormányzat bevételeinek jelentős része származik szakképzett és hozzá értő dolgozók

dolgozzanak.

Sok embernek van lelkiismeretes munkája abban, hogy az önkormányzat gazdálkodásában

fontos szerepet betöltő adóbevételek teljesültek az elmúlt év során. Az önkormányzat

likviditási helyzetében nagy problémát okozhatott volna, ha a különböző adónemekből

befolyó bevételek nem realizálódnak. Az adózással, adókivetéssel, adóbehajtással

kapcsolatos feladatok nagyon sokrétűek, jogszabály által behatárolt precíz munkát

igénylő feladatok



2

elvégzését jelenti. Ez a feladat azért sem egyszerű, mert az adófizető állampolgárok között

mindig akadnak olyanok, akik nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Ezen

mulasztásnak több oka is lehet, de erre külön részt szántam a beszámolóban.

A munka változatos ügyekből tevődik össze, változatos ügyfélkörrel, amely mögött mindig

emberek, emberi sorsok, gazdasági helyzetek húzódnak meg. A következetes, minőségi

munkavégzés, a határidők betartása nagyon fontos.

ADÓBEVÉTELEK, ADÓHÁTRALÉKOK MEGOSZLÁSA 2015. DECEMBER 31-ÉN

Magánszemélyek kommunális adója

19%

Helyi iparűzési adó66%

Talajterhelési díj3%

Termőföld bérbeadásából

származó jövedelem0%

Gépjármű adó10%

PÓtlék, bírság2%

Adóbevételek összetétele 2015-évben



3

Adóbevételek alakulása 2010-2015. években

Adónemek/év 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Magánszemélyek

kommunális adója

10.904 10.562 11.381 14.236 13. 809 15.514

Helyi iparűzési adó 22.482 30.673 38.793 41.209 47.507 52.562

Talajterhelési díj 1.995 1.102 1.923 1.830 1.977 2.050

Termőföld

bérbeadásából

származó jövedelem

adója

150 100 0 0 0 0

Gépjárműadó 17.956 16.220 19.182 7.548 7.927

8.015

Pótlék, bírság 1.379 1.135 1.776 2.663 2.124 1.701

Adóbevétel

összesen:

54.866 59.792 73.055 67.486 73. 344 79.842

Az adóbevételek összetétele 2015. évben, című diagramból látható, hogy az adóbevételek

legnagyobb részét 66%-ot a helyi iparűzési adó bevétele teszi ki. Második helyen áll a

magánszemélyek kommunális adója 19 %-kal, utána következik a gépjárműadó bevétel 10 %.

azt követi 2%-kal a pótlék és bírság bevétel, és 3%-kal a talajterhelési díj bevétel. 2015. évben

a termőföld bérbeadásából származó bevétel nem volt.

2013. évtől kezdődően a gépjárműadó beszedése – az elmúlt évekhez hasonlóan – az

önkormányzat feladata. Azonban az önkormányzathoz befolyt gépjárműadó bevétel 60 %-át

köteles továbbítani az önkormányzat a központi költségvetés felé. Ennek megfelelően a 2015.

évben befolyt 20 039 ezer forint összegű gépjárműadó bevétel 60 %-a 12 023 ezer forint a

központi költségvetést illette meg, míg az önkormányzat bevételei között 8 015 ezer

forint gépjárműadó bevétel realizálódott. Tehát az önkormányzathoz ténylegesen 79 842 ezer

forint összegű adóbevétel folyt be, mely az előző évi tényleges adóbevétel összegét (73 344

ezer forint) figyelembe véve 8,8%- kal, összegszerűen 6 498 ezer forint összeggel haladta

meg.



4

ÖSSZESÍTETT ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA 2010-2015. ÉVEKBEN

A diagram adataiból megállapítható, hogy az adóbevételek alakulása a 2010. évtől

kezdődően emelkedő tendenciát mutatnak 2012. évig és a már említett gépjárműadó központi

költségvetésnek történő utalását figyelembe véve a 2013. évben is emelkedett a befolyt

adóbevételek összege. Nagyon kedvező, hogy a 2014. évről a 2015. évre is növekedtek

az adóbevételek.

Adóhátralékok alakulása 2010-2015. években

Adónemek/év 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Magánszemélyek

kommunális adója

9.417 10.929 11.482 11.782 11.177 9.885

Helyi iparűzési adó 5.000 7.239 6.020 6.957 5.656 7.257

Talajterhelési díj 4.310 5.687 6.118 8.770 9.047 9.314

Termőföld

bérbeadásából származó

jövedelem adója

0 0 14 0 0 0

Gépjárműadó 6.695 8.152 6.313 4.624 3.470 3.256

Pótlék, bírság 12.035 14.596 16.908 13.894 11.770 9.461

Adóhátralék

összesen:

37.457 46.603 46.855 46.027 41.120 39 173

20102011

20122013

20142015

5486659792

7305567486 73344

79842

Összesített adóbevételek alakulása 2010-2015.



5

Az adóhátralékok összetételéből megállapítható, hogy a legmagasabb hátralék 25 % a

magánszemélyek kommunális adóból származik, azt követi a pótlék és bírság 24%-al, a

talajterhelési díj 24 %-al, a helyi iparűzési adó 19 %-al, a gépjárműadó 8 %-al.

Összesített adóhátralékok alakulása 2010-2015.

A fenti diagram adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a hátralékok összege szinte egyenletesen

növekszik 2010. évtől a 2012. évig, azonban a 2013. évtől kezdődően csökkenés

tapasztalható. 2015 . December 31-i hátralék összege 5 %-kal, összegszerűen

1.947 e Ft-tal csökkent a hátralékok összege az előző év évvégi összegéhez

képest.

ADÓK FAJTÁI EGYEK NAGYKÖZSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN

Az önkormányzatok helyi adóztatási joga a gazdasági önállóság biztosításának egyik

eszköze. A helyi adók bevezetésének célja minden esetben az önkormányzatok

gazdaságilag függetlenné válásának biztosítása, valamint a befolyt adókból megfelelő

pénzügyi forrás biztosítása a közszolgálati feladatok magas szintű ellátásához. A Helyi

2010 2011 2012 2013 2014 2015

37457

46603 46855 46027

4112039173



6

adókról szóló 1990. évi C. törvény biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely

alapján szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez

szükséges forrásképzés érdekében él-e és milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. A

képviselő-testület e törvényi felhatalmazás alapján vezette be közigazgatási területén a

magánszemélyek kommunális adóját és a helyi iparűzési adót.

Magánszemélyek kommunális adója

Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális

adójáról szóló 28/2013. (IX.26.) számú rendelete az alábbiak szerint állapítja meg az

adókötelezettséget:

„Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló

épület (továbbiakban építmény), a beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek),

nem magánszemély tulajdonában lévő lakásbérleti jog, valamint ezekhez kapcsolódó ingatlan

nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog.”

Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 7.000.-Ft.

Egyek Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén mentes a magánszemélyek

kommunális adójának megfizetése alól:

az a magánszemély, aki az önkormányzattól időskorúak járadékában részesül

a 70. életévén felüli személy, a 70. életévének betöltését követő év első napjától

a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó

az a magánszemély, aki a 18. életévét nem töltötte be, feltéve, hogy adóköteles

építményét nem hasznosítja

A mentességek adóalanyonként csak egy adóköteles építményre vehetők igénybe.

Adózók száma 2010. évtől

Év Adózók száma (fő)

2010. 2.408

2011. 2.435

2012. 2.461

2013. 2.574

2014. 2.601

2015. 2.714



7

A táblázatból megállapítható, hogy az adóalanyok száma, 2010 . évtől kezdődően

növekvő tendenciá t muta t .

Az adózók számának változását több tényező is befolyásolja:

• magánszemélyek kommunális adójának mentességben részesülők száma évről-évre

változik, a település lakossága folyamatosan öregszik, a fiatalok nem Egyeken

vásárolnak ingatlant, máshol települnek le

• ingatlan adás-vételekor, az eladók egy személy részére ruházzák át az ingatlant/egy

személy több személynek adja el ingatlanát

• ingatlan öröklésekor, a tulajdonos gyermekei (több személy) öröklik az ingatlant

• a 2015. évben folytatódott a kommunális adót érintő nyilvántartások ellenőrzése és

felülvizsgálata, ennek eredményeképpen növekedett az adózók száma.

Megemlítendő, hogy az adófizetésre kötelezettek nem minden esetben tesznek eleget önkéntes

bevallási kötelezettségüknek. Ezekben az esetekben az adó kivetés többletmunkát igényel.

Természetesen ezekben az esetekben az adók előírása visszamenőlegesen történik meg, ez

befolyásolhatja az adóhátralékok évenkénti alakulását is. Ugyanis ha valaki elmulasztja

bejelentési kötelezettségét sok esetben azért van, mert nem akar adót fizetni és természetesen a

több évre kivetett adót sem fogja minden esetben egy összegben megfizetni.

Magánszemélyek kommunális adó bevételének alakulása 2010. évtől

Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az

adóbevétel %-ban

2010. 10.904 9.417 86

2011. 10.562 10.929 103

2012. 11.381 11.482 101

2013. 14.236 11.782 83

2014. 13.809 11.177 81

2015. 15.514 9.885 64

Táblázatunk adataiból láthatjuk, hogy a magánszemélyek kommunális adó bevétele a 2011.

évben csökkent a 2010. évhez képest. Azonban 2012. évben és a 2013. évben is emelkedett. A

2014. évben viszont csökkent a kommunális adó bevétel a 2013. évhez képest 3 %-kal,



8

összegszerűen 427 e Ft-tal. 2015. évben viszont emelkedett a kommunális adó bevétel a 2014.

évhez képest 12,3 %-al, összegszerűen 1 705 e Ft-al.

A magánszemélyek kommunális adóhátralékának összegét vizsgálva minden évben

növekedés tapasztalható az elmúlt éveket vizsgálva, 2014. évben viszont csökkent a hátralék

összege a 2013. évhez képest 5 %-kal, összegszerűen 605 e Ft-tal. Ez a csökkenő tendencia

tapasztalható a 2015. évben is. Ebben az évben szintén csökkent a hátralék összege a 2014.

évhez képest 13%-al, összegszerűen 1 292 e Ft-al.

Helyi iparűzési adó

2010. évtől a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos hatásköri változások nem

segítették az önkormányzati adóhatóságok munkáját. A 2011. évre rendeződtek a helyi iparűzési

adó beszedésével kapcsolatos törvényi szabályozások. Jelenleg költségvetési szempontból

megnyugvást és jogbiztonságot jelent, hogy a feladatok teljes egészében visszakerültek

önkormányzati hatáskörbe, a helyi iparűzési adóból származó bevétel teljes egészében az

önkormányzat bevétele.

Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló

28/2013.( IX.26.) számú rendelete, az alábbiak szerint szabályozza az adókötelezettséget:

„Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel

végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési

tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló

tevékenysége.”

Az adó mértéke:

állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a

ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó napi mértéke

600.-Ft.



9

Helyi iparűzési adó bevételek alakulása 2010. évtől


adóbevétel %-ban

2010. 22.482 5.000 22

2011. 30.673 7.239 24

2012. 38.793 6.020 15.5

2013. 41.365 6.957 17

2014. 47.507 5.656 12

2015. 52.562 7.257 14

A helyi iparűzési adó adja – bevezetése óta – a helyi adóbevételek legnagyobb hányadát. A

gazdasági visszaesés meghatározta és mindig is meg fogja határozni az önkormányzat által

kivetett összes adóbevétel tekintetében a realizált bevétel nagyságát, de legérzékenyebben a

helyi iparűzési adót érintette. A táblázatból láthatjuk, hogy javuló tendencia mutatkozott már a

2011. évben is a 2010. évhez képest. Megállapíthatjuk, hogy a 2011. évtől kezdődően minden

évben növekszik a helyi iparűzési adóból származó bevétel. A 2012. év végére a 2011. évhez

képest 26,5 %-kal, összegszerűen 8 120 ezer forinttal növekedett az iparűzési adóbevétel.

A 2013. évben folytatódott a javuló tendencia, ugyanis 7 %-kal, azaz 2 572 e Ft-tal emelkedett

ezen bevétel összege. A 2014. évben tovább folytatódott a helyi iparűzési adó bevétel

emelkedése 15 %-al 6 142 e Ft-tal emelkedett a 2013. évihez képest. A 2015. évben a helyi

iparűzési adó bevétel 10%-al, összegszerűen 5 057e Ft-el emelkedett a 2014. évhez képest. A

hátralék összege viszont emelkedett 1 601 e Ft-al a 2015. évben, a 2014. évhez képest.

Az adózók száma 2010. évben 425 fő, 2011. évben 373 főre csökkent, 2012. évben 434 főre

emelkedett, 2013. évben 465 főre emelkedett, 2014. évben 455 főre csökent. 2015. évben 461

főre emelkedett. 2016. március 31-én 423 főt tartunk nyilván helyi iparűzési adóalanyként.

Gépjárműadó

A gépjárműadó fizetési kötelezettséggel érintett járművek központilag egységes szabályok

alapján kerülnek adóztatásra. A képviselő-testületnek az adóztatást befolyásoló hatása nincs.

Fontos változás, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi

CCIV. törvény §. (1) bekezdése alapján a belföldi gépjárművek után a települési Önkormányzat



10

által az adó megállapításához való jog elévülési idején belül megállapított és 2013. január 1-től

beszedett ( megfizetett, behajtott) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó 40

%-a illeti meg a települési Önkormányzatot. Tehát a gépjárműadó kivetésével, beszedésével

kapcsolatos feladatokat továbbra is teljes egészében a helyi adóhatóságnak kell ellátnia, ám a

befolyt bevétel 60 %-át a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell a Magyar Államkincstár

által megjelölt fizetési számlára átutalni. (első ízben 2013. március 21-éig volt szükséges).

A gépjármű-adóztatás kapcsán megállapított mulasztási bírságból, adóbírságból és a

késedelmi pótlékból, valamint a végrehajtási költségből származó bevétel 100 %-a továbbra is a

települési Önkormányzatot illeti meg.

Az Önkormányzati adóhatóság a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási

Hivatal Okmányiroda Osztályának adatszolgáltatása alapján állapítja meg az adót.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerint az adó alanya az a személy,

aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján

vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában

tulajdonosként szerepel.

A gépjárműadó törvény a 2015. évben nem változott, így ezt a közterhet továbbra is minden

üzembentartónak meg kell fizetnie a székhely szerint illetékes önkormányzatnak.

Az adó alapja a személyszállító gépjármű (kivéve az autóbusz) hatósági nyilvántartásban

feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.

Az adó mértéke 2010. január 01-től:

• gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

• gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,



gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

Mentes az adó alól:

a költségvetési szerv,

az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet

megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,



11

az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény

szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti

közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az

adóalanynak nyilatkoznia kell,

az egyház tulajdonában lévő gépjármű,

a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó

szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni

védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a

cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos

mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő

szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a

továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW

teljesítményt el nem érő, nem személy taxiként üzemelő személygépkocsija után

legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és

adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség

kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,

a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,

az, a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság

biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása

az irányadó,

az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított

nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak

és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres

erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy

alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és

polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.



12

Gépjárműadó bevételek alakulása 2010. évtől


adóbevétel %-ban

2010. 17.956 6.695 37

2011. 16.220 8.152 50

2012. 19.182 6.313 33

2013. 7.548 4.624 61

2014. 7.927 3.470 44

2015. 8.015 3.256 40

A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a gépjárműadó bevétel jelentősen visszaesett 2013. évben

a 2012. évi bevétel összegéhez képest. Ennek oka, a már említett 40 – 60 %-os megoszlás.

Amennyiben az adatokat úgy vizsgáljuk meg, hogy figyelembe vesszük az összes –

önkormányzat által 2015. évben beszedett – gépjárműadó összegét a 20.039. e Ft-ot

megállapíthatjuk, hogy növekedett az önkormányzatot megillető gépjárműadó bevétel összege

a 2014. évhez képest 1 %-kal, összegszerűen 88 e Ft-tal.

A hátralékok összege 100 %-ban kerültek feltüntetésre, tehát tartalmazza az előző évben

képződött lejárt gépjárműadó tartozások összegét is. Azonban az előző évek hátralékából

befolyt gépjárműadó bevételek 60 %-a is a központi költségvetést illeti meg. Pozitívumként

értékelendő, hogy a hátralék összege csökkent a 2015. évben a 2014. évhez képest, 6,5 %-kal,

összegszerűen 214 e Ft-tal.

Talajterhelési díj

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a környezetterhelési díj

2004. január 1-jén került bevezetésre, a levegőre és vízre, a talajterhelési díjra vonatkozó

szabályok 2004. július 1-jétől léptek életbe. A talajterhelési díjat Egyek Nagyközség

Önkormányzat 2/2005. (I.27.) rendelete és az azt módosító 10/2015.(III.26.) számú

rendeletével szabályozza.

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag

rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi

engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt

szennyvíztározót is alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a



13

díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól

terheli.

A talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt

felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz

mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe

vett víz mennyiségével. A díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel,

melyet a kibocsátó szennyvíz-tárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el,

amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A talajterhelési díj megfizetése önadózással történik. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési

kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz – mint

önkormányzati adóhatóság – tesz bevallást a jegyző által rendszeresített

formanyomtatványon.

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a közigazgatási

területre vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

A talajterhelési díj mértéke: 2005-ben a talajterhelési díj egységdíjának 20%-a (72Ft/m3)

2006-ban a talajterhelési díj egységdíjának 50%-a (180Ft/m3)

2007-ben a talajterhelési díj egységdíjának 75%-a (270Ft/m3)

2008-ban a talajterhelési díj egységdíjának 90%-a (324Ft/m3)

2009. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (360Ft/m3)

2012. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (3 600Ft/m3

Talajterhelési díj bevételek alakulása 2010. évtől


adóbevétel %-ban

2010. 1.995 4.310 216

2011. 1.102 5.687 516

2012. 1.923 6.118 318

2013. 1.830 8.770 479

2014. 1.977 9.407 476

2015. 2.050 9.314 454



14

A fenti adatokból kitűnik, hogy a talajterhelési díjból származó bevétel a 2015. év végére érte

el a 2010. évi bevétel szintjét, sőt azt meg is haladta.

Az adóbevétel növekedése mellett a hátralék is növekszik évről évre. Viszont a 2015. év

végére a hátralék az előző évhez viszonyitva viszont csökkent 1%-al szám szerint 93 e Ft-al. El

lehet mondani, hogy ez az az adónem, amelyet a fizetésre kötelezettek a legkevésbé

teljesítenek, talán minden helyi adó mögé helyezik. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy

amíg a településen élők megfizetik a gépjárműadót és a kommunális adót, a talajterhelési

díj fizetésére már nem hajlandók.

A talajterhelési díj mértékének részletezésénél láthatjuk, hogy a mértéke évről-évre

rohamosan növekszik, melynek következtében a hátralék is növekszik.

A 2012. évtől kezdődően tízszeresére emelkedett a talajterhelési díj, ami azokat sújtja, akik

rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra, de ezt mégsem teszik meg. A 2011. évi CCI. törvény

234. §-a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12.§ (3)

bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét a korábbi 120

Ft/m3 helyett 1200 Ft/m3 összegben határozta meg. Az önkormányzatok által már évek óta

kivethető a talajterhelési díj, mely a környezetterhelési díjak egyike, s amelyet „a környezet és

természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és

természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és

természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében” fogadott el 2003-ban az

Országgyűlés.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2013. február 1-jétől: 3 600 Ft/m3. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés

a.) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a környezetterhelési díjról szóló 2013.

évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a talajterhelési díjról szóló

2/2005. (I.27.) rendelet és az azt módosító 5/2016.(II.11.) számú rendelet a következőket

rendeli el, a

2015. évi bevallási és befizetési kötelezettségeket illetően:

a.) a 70. életéven felüli személy 90 %-os díjfizetési kedvezményben részesül

b.) a 70. életéven aluli személy 70 %-os díjfizetési kedvezményben részesül

c.) aki 2015. évben a közcsatornára rákötött, és azt az adóhatóságnál igazolja az 90 %-os

díjfizetési kedvezményben részesül.



15

A talajterhelési díj egységdíjának nagymértékű változása nem biztos, hogy azt a törekvést

szolgálja, melyet a törvényhozók szem előtt tartottak, amikor a jogszabályt alkották. Ugyanis

a talajterhelési díj egységárának 10-szeresére történő emelése nem biztos, hogy arra fogja

ösztönözni a településen élő állampolgárokat, hogy csatlakozzanak az ingatlanukhoz tartozó

szennyvízhálózatra - kis jövedelmükből, szociális ellátásukból - nem is biztos, hogy meg

tudnák tenni. Valamint a csekély bevételükből az önkormányzat felé sem tudják megfizetni a

talajterhelési díjat, ez által növekszik az önkormányzat adóhátralékának összege.

Abban az esetben, ha minden lakos csatlakozik a szennyvízhálózatra (akinek lehetősége van)

az önkormányzat talajterhelési díj bevétele csökkenni fog, tehát ez a bevételi forrás nem

realizálódik az önkormányzatnál, mely önkormányzatunknál – közel 2 millió forintos

bevételről van is szó – nem pótolható más forrásból.

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény szerint: A termőföld bérbeadásából

származó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott -

jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes

önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás).

A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra

rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig

teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez

bevételt termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati

adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint

illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.

Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető

állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás

esetén az adó megállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül

szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.

Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból

származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a

termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.



16

Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely

nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni

elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az

adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.

Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen

időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a

magánszemély a meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése

szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A

levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati

adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.

A személyi adóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 8.§ (1) bekezdése alapján az adó mértéke

az adóalap 16 százaléka.

A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerint illetékes

önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat

költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.

A termőföld bérbeadásából származó jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá

a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja, és megfizeti. A

termőföld bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó

mértéke 16%.

adatok ezer forintban

2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év

Termőföld

bérbeadásából

származó jövedelem

adója

150

100

----

----

----

----



17

Helyi jövedéki adó

2015. évben az adócsoport feladat köre bővült a magánfőzők bejelentkezéseinek feldolgozásával

az alábbi törvény értelmében.

A magánfőzésre vonatkozó szabályok:

A 2015. évben hatályos jövedéki adóról és a jövedéki termékekről szóló 2003. évi. CXXVII

törvény 67/A. § (1) értelmében a magánfőző a törvény szerint meghatározott

desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a

lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

A bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés

feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának

helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti

jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a

tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati

adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem

keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.

Az önkormányzati adóhatóság a bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a

vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az

önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az

illetékes vámhatóság részére.

A jogszabály által meghatározottak szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a

magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a

vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el,

feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár

részére értékesíthető.

Értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni

párlatok számára meghirdetett versenyen, a bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról

kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét.



18

Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az

előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év

elteltével évül el.

Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg. (jelen

esetben 2016. január 15-ig).

Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú

gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú

desztillálóberendezéssel rendelkezik.

A 2015. évben Önkormányzatunk felé desztilláló berendezés vásárlását 11 fő jelentette be, mely

továbbitásra kerűlt az illetékes vámhatóság részére.

2016. I. negyed évében 8.000.-Ft volt az Önkormányzat jövedéki adó bevétele.

Pótlék, bírság

Késedelmi pótlék és bírság alakulása 2010. évtől

Év

Adóbevétel (ezer Ft)

Hátralék (ezer Ft)

Hátralék az

adóbevétel %-ban

2010. 1.379 12.035 872

2011. 1.135 14.596 1286

2012. 1.776 16.908 952

2013. 2.663 13.894 521

2014. 2.124 11.770 554

2015. 1.701 9.461 556

A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a késedelmi pótlék és bírság hátralék adatai kiemelkedően

magasak az abból származó bevételhez képest. A pótlék és bírság bevétele a 2015. évben a

2014. évhez képest csökkent 20 %-kal, összegszerűen 423 e Ft-tal. Ugyancsak csökkent a

hátralék összege is a 2015. év végére a 2014. évhez képest, 20 %-kal, összegszerűen 2.309

e Ft-tal. A szankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék)

alkalmazása során, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó valamely adókötelezettségét

nem megfelelően teljesítette, a törvény által előírt jogkövetkezményeket alkalmazza.



19

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes

jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A mulasztási bírság mértéke magánszemély adózónak 100.000 Ft-ig terjed, más adózó

200.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózás rendjéről szóló törvényben

foglaltak szerint kötelezettségeinek az adózó nem tett eleget.

2016. I. NEGYEDÉVI ADATOK

Adóbevételek és adóhátralékok alakulása adónemenként 2013.-2016. évek I. negyedéveiben

Adók fajtái

Adóbevételek Hátralékok

2013. I.

negyedév

(ezer Ft)

2014.I.

negyedév

(ezer Ft)

2015. I.

negyedév

(ezer Ft)

2016. I.

negyedév

(ezer Ft)

2013. I.

negyedév

(ezer Ft)

2014. I.

negyedév

(ezer Ft)

2015. I.

negyedév

(ezer Ft)

2016. I.

negyedév

(ezer Ft)

Magánszemélyek

kommunális

adója

4.758 5.837 6.735 6.132 13 158 13 063 12 177

10.591

Helyi iparűzési

adó 13.785 19.589 17.807 19.541 7.542 6.384 7.128

8.639

Gépjárműadó 2.936 3.245 3.442 3.236 8.031 5.941 5.664 5.592

Talajterhelési

díj 296 413 388 388 5.961 9.054 8.908

8.951

Termőföld

bérbeadásából

származó

jövedelem

Jövedéki adó

0 0 0 368 14 0

0

0

Helyi jövedéki adó

0 0 0 8 0 0 0

0

Pótlék, bírság 273 673 276 390 17.301 13.590 11.728 9.190

Összesen: 22.048 29.757 28 648 30 063 52.007 48.032 45 605

42 963



20

2016. I. negyedévében, az önkormányzathoz befolyt magánszemélyek kommunál i s

adója és a gépjárműadó összege csökkent az e lőző év I . negyedévében befolyt

összeghez képest . Más adónemek esetében növekedés tapasztalható.

Összesített adóbevételek alakulása 2013-2016. évek I. negyedévében

Összesített adóhátralékok alakulása 2013-2016. évek I. negyedéveiben

22048 29757

28648

30063

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

2013 2014 2015 2016

5200748032

4560542963

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

2013 2014 2015 2016



21

A táblázatot valamint a diagramokat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2016. év I.

negyedévében befolyt bevétel meg haladja a 2015. I. negyedévében realizált bevételt, összesen

1 415 e Ft-tal folyt be több összeg. A helyi adóhatóság 2016. május elején megkezdte a

végrehajtási értesítők megküldését azon adózók részére, akik elmulasztották a 2016. március

15.-ig esedékes adófizetési kötelezettségüket, valamint jelenleg is folyik azon adózók felé a

letiltási rendelvény érvényesítése, akik a végrehajtási értesítőre sem reagálva nem teljesítették

fizetési kötelezettségüket.

Amennyiben a hátralékok összegét összesen vizsgáljuk csökkenés tapasztalható 2 642 e Ft

összegben, a helyi iparűzési adó, valamint a talajterhelési díj tekintetében tapasztalható

növekedett a hátralékok összege az előző év ezonos időszakához viszonyítva.

AZ ADÓFIZETÉS ELMARADÁSA ÉS AZ ADÓBEHAJTÁSI MÓDSZEREK

A helyi adó az önkormányzat kezében egy olyan eszköz, melynek segítségével az

önkormányzat képes közszolgáltatás nyújtására. Az adót az adófizető érdekében veti ki, hogy

biztosítani tudja azokat a szociális, gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, kulturális stb.

feltételeket, melyek a települések lakosainak életkörülményein hivatottak javítani. Azon

települések, melyek lakói nem „jó” adófizetők, nem válnak vonzóvá, sem a lakosság sem

pedig a vállalkozások számára. Az ott lakók közül sokan elvándorolnak, elöregszik a

népesség, munkahelyek szűnnek meg és új munkahelyek sem létesülnek. Sajnos településünk

ilyen település, az adófizetési morál, tisztelet a kivételnek nem megfelelő. Sokan azt

latolgatják, hogy hogyan tudnak túljárni a helyi adóhatóság eszén, hogyan tudnak az

önkormányzat zsebéből minél többet „kihúzni” és nem azt nézik, hogy hogyan

tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a település, melyen él minél jobb életkörülményekkel

rendelkezzen. Ha az adófizetők belátnák, hogy az dók kivetése az ő érdekükben történik,

akkor nem vitatnák az adófizetés szükségességét. Mivel azonban az önkéntes jogkövető

magatartás az adózók egy részénél, - különböző okok miatt – elmarad, szükségessé

válik az adók behajtása. Az adófizetési kötelezettség elmaradásának okai különbözők

lehetnek:

- átmeneti fizetésképtelenség, nehéz pénzügyi helyzet,

- figyelmetlenség, a kötelezettségek nem megfelelő nyomon követése,

- szándékos jogsértő magatartás, tudatos ellenszegülés.



22

Komoly gondot okoznak azok az adófizetésre kötelezettek, akik eleve elutasítják az

adófizetésnek még a gondolatát is, nem értik, s nem tudnak vele azonosulni, s bízva abban,

hogy kapacitáshiány, vagy egyéb ok miatt az adóhatóság nem tudja tőlük behajtani a tartozást.

A végrehajtás költsége

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 163.§-ban foglaltak szerint az adózó, illetve

az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett, köteles végrehajtási költségátalány

megfizetésére, melynek összege 5.000.-Ft.

A végrehajtási eljárás első lépéseként az ügyfelek túlfizetéseinek átvezetésére kerül sor. Ezt

követően végrehajtási értesítőt kapnak az ügyfelek, melyben tájékozódhatnak a tartozásuk

összegéről, valamint annak meg nem fizetésének következményeiről. Amennyiben az ügyfél a

megadott határidőig nem teljesíti befizetését, az 5.000.-Ft-os végrehajtási költségátalány

előírására kerül sor, melyről minden egyes „hátralékos” ügyfélnek végzést hoz a helyi

adóhatóság, és ezt követően a letiltási rendelvények munkáltatók részére lesznek megküldve.

Az önkormányzat a továbbiakban sem hagyhat fel a hátralékok behajtására tett

intézkedésekkel.

Az adózók befizetéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük. Amennyiben az adóalanyok

határidőben nem fizetnek munkabérükből, nyugdíjukból történő levonást, vagy hatósági

átutalási megbízást kezdeményezünk az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél.

Munkabérből illetve nyugdíjból történő letiltások eredményei 2015. évben

Magánszem

élyek

kommunáli

s adója (Ft)

Helyi

iparűzési

adó (Ft)

Gépjárműad

ó (Ft)

Késedelmi

pótlék (Ft)

Bírság (Ft) Talajterhel

ési díj (Ft)

Egyéb, idegen

bevétel (Ft)

Összesen (Ft)

Indított

eljáráso k

(Ft)

3 574 049 150 132 1 189 885 2 743 412 161 843 4 315 408 6 490 230 18 624 959

Ebből

sikeres

eljáráso k

(Ft)

1 908 295 102 147

480 330 812 916 43 866 1 063 555 1 489 857 5 900 966

% 54 68 40 30 27 25 23 32



23

Hatósági átutalási megbízások eredményei 2015. évben

Magánszemélyek

kommunális

adója (Ft)

Helyi

iparűzési

adó (Ft)

Gépjárműadó

(Ft)

Késedelmi

pótlék (Ft)

Bírság

(Ft)

Talajterhel

ési díj (Ft)

Idegen

bevétel

(Ft)

Összesen (Ft)

Indított

eljárások

(Ft)

102 000

7 609 560

1 970 854

322 380

23 150

34 668

291

176

10 353 788

Ebből

sikeres

eljárások

(Ft)

5 250

4 061 833

1 286 220

23 394

0

0

0

5 376 697

% 5,1 53,4 65,3 7,2 0 0 0 51,9

A fennálló hátralékok csökkenése érdekében, minden lehetséges intézkedést megteszünk.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy azok az adózók, akik adóhátralékkal rendelkeznek,

legkorábban a gépjárműadójukat rendezik. A gépjárműadó hátralék csökkentésére

megoldás lehet a gépjárművek forgalomból történő kivonása, amennyiben az adós

gépjárműadó számláján az adótartozás meghaladja az egyévi adótételt. A 2015. év

junius, november hónapjaiban 34 db gépjármű forgalomból történő kivonását

kezdeményezte az önkormányzat, összesen 776.572.-Ft összegű lejárt esedékességű

gépjárműadó tartozást tekintetében. Az eljárás sikeresnek mondható, ugyanis 81 %-a folyt

be a meg nem fizetett gépjárműadónak, 30 db gépjármű tulajdonosa fizette meg az

elmaradt adótartozásának összegét 628.741.-Ft összegben. A fennmaradó 4 db jármű

forgalomból történő kivonása megtörtént.

Az elmúlt évben az év során többször is (2 alkalommal) végrehajtási értesítőt küldött az

önkormányzat a fizetési kötelezettségüket nem teljesítő adózók részére. A végrehajtási

értesítők sajnos nem minden esetben célravezetők, ugyanis nem rendelkeznek letiltható

jövedelemmel az adózók és nem veszik komolyan a végrehajtási értesítőben foglaltakat.

A letiltások foganatosításában nagy jelentősége van a közmunkaprogramokban

foglalkoztatott magas létszámnak.



24

Végrehajtási értesítők eredményei a 2015. évben

Magánszemél

yek

kommunális

adója (Ft)

Helyi

iparűzési

adó (Ft)

Gépjárműadó

(Ft)

Késedelmi

pótlék (Ft)

Bírság

(Ft)

Talajterhelé

si díj (Ft)

Egyéb, idegen

bevétel (Ft)

Összesen (Ft)

Indított

végrehaj

tási

értesítő

összege

(Ft)

19 513 040

16 933 591

9 251 589

13 401 162

885 230

12 800 926

22 752 780

95 538 318

Ebből

sikeres

eljáráso k

(Ft)

2 092 439

4 962 575

2 390 381

135 991

112 445

365 960

621 766

10 681 557

% 11 29 26 10 13 3 3 11

Egyek, 2016. május 19.

Szekeres Zsuzsanna közgazdasági irodavezető

Antalné Csőke Éva adóügyi ügyintéző

Galbács-Trungel Katalin adóügyi főtanácsos

beszámol - egyek.hu · beszámoló az adózás 2015.évi és 2016. i. negyedévi helyzetéről...

Documents