biologia10_bori 6/1/07 13:40 Page 1

58

213. A hú sos ter mé sek fon tos vi ta min for rá sa ink. Za ma tuk -kal, il la tuk kal csá bí ta nak el fo gyasz tá suk ra

Termések vizsgálata

Az általános iskola 5. osztályában már megvizsgáltuk aszilva, az alma, a paradicsom, a paprika, a sárgarépa, a ká-poszta és a burgonya termését. Elevenítsük fel az ott ta -nul ta kat!

ÖSSZEFOGLALÁS: A termés

termés:a termõbõl jön létrea magokat védi és elterjesztia zárvatermõkre jellemzõ

VALÓDI TERMÉSÁLTERMÉScsak a termõtermõ +vacok (alma)

egyszerû termés:egy virágban egy termõbõl egy terméscsoportos termés:egy virágban több termõ összenõ

(csoportos csonthéjas: málna, hamvas szeder)húsos termés:a termés lédússzáraz termés:víztartalma kevésfelnyíló termés:ha a termés fala felnyílik, és a magvak

kiszóródnakzárt termés:a magvak a termés falának elbomlásakor

kerülnek ki a szabadbaSzárazHúsos

FelnyílóZárttüszõszemcsonthéjastokkaszatbogyóhüvelymakkfelfújt bogyóbecõmakkocskanarancs becõkeaszmagkabak

ikerkaszatlependékikerlependék

210. Szá raz, zárt ter mé sek: a)szem, b)ka szat, c)makk,d)mak kocs ka, e)asz mag, f)iker ka szat, g)lep endék,h)iker lependék

211. Hú sos ter mé sek: a)bo gyó, b)fel fújt bo gyó, c)csont -hé jas, d)na rancs, e)ka bak

212. Felnyíló csonthéjas termések: a)közönséges dió, b)man-dula

a)b)c)

d)

a)

b)

c)

d)e)

e)

f)

g)

h)

a)b)

59

A nö vények életmûködéseiA víz- és táp anyag fel vé te l, a szállítás

A víz a nö vé nyek szá má ra nem csak mint ol dó -szer, nem csak mint sejt plaz maal ko tó, ha nema fo to szin té zis szá má ra is nél kü löz he tet len alap -anyag. Eb bôl szer zi be a nö vény a cuk rok elô ál lí tá -sá hoz szük sé ges hid ro gént.

A nö vé nyek rend sze rint a gyö ke re ik se gít sé gé velve szik fel a vi zet és a szük sé ges ás vá nyi anya go kata gyö kér fel szí vó zó ná jában a gyö kér szôrökön. Azásványi anyagok ionok formájában kötõdnek a talaj-szemcsékhez, és vízben oldva vannak jelen a talaj-oldatban. Innen a víz közvetítésével jutnak anövénybe. A víz az oz mó zis ré vén ke rül a ta laj -szem csék kö zöt ti tér bôl a gyö kér szô rök bel se jé be.

A víz áram lik tehát a só irá nyá ba egé szen ad dig, amíga kon cent rá ció ki nem egyen lí tô dik. A sej tek más hon nannem tud nak víz hez jut ni, csak a szom széd juk tól. A bur go nya -gu mó leg szél sô sejt so ra pe dig az üveg kád vi zébõl pó tol ja aszom széd ál tal el szí vott vi zet. Ki ala kul te hát a víz áram lás ama ga sabb kon cent rá ci ó jú hely fe lé.

Ha son ló je len ség ját szó dik le a gyö kér szôr és ata laj szem csék kö zöt ti víz ese té ben. A gyö kér szôr-sejt plaz má já nak a sejttartalom miatt ma ga sabb akon cent rá ci ó ja, mint a ta laj ned ves sé gé. A víz te hátmeg in dul a sejt hár tyán ke resz tül a sejt be. Így a gyö -kér szôr sejtplaz má já nak kon cent rá ci ó ja ala cso -nyabb lesz, mint a bel jebb lé vô szom széd sejté. Ígya vi zes ol dat to vább áram lik „fel hí gít va” ez zel abel sô sej tet is. A fo lya mat to vább foly ta tó dik, és avíz oz mó zi son ala pu ló áram lá sa és to váb bi fel vé -te le a szál lí tó szö vet far észé ig tart. A je len sé getmutatja a 215. áb ra.

A nö vé nyek nem csak vi zet, ha nem szer vet len táp-anya go kat is fel vesz nek a ta laj ból. Ez a fo lya mat nempas szív, fi zi kai, ha nem ak tív – energiabefektetés-sel járó – transz port fo lya ma tok ré vén tör té nik.

! A nit ro gén (N) a haj tás ve ge ta tív ré sze i neknövekedéséhez szükséges. Hi á nyá ban a nö vény sár gás, vi lá -gos zöld, bô sé gé ben pe dig dús haj tá sú, sö tét zöld lesz.

A fosz for (P) a nö vény vi rág zá sát és mag kép zé sét fo koz -za. Hi á nyá ban a le ve lek szé lei kez de nek sár gul ni, bar nul ni,majd el pusz tul nak és le hul la nak.

A ká li um (K) a sejt fal kép zô dé sét, a nö vény szén hid rát-anyag cse ré jét ser ken ti. Hi á nyá ban az al só le ve lek kez de nekfol to sod ni, majd pusz tul ni.

A nö vény éle té ben lét fon tos sá gú to váb bi ele mek: kén (S),kal ci um (Ca), mag né zi um (Mg), vas (Fe), bór (B), man gán(Mn), réz (Cu), cink (Zn), mo lib dén (Mo).

Az oz mó zis kon cent rá ció-ki egyen lí tô dé si fo lya mat,ahol a vi zes ol da tok ol dó szer-mo le ku lái az ala cso nyabbkon cent rá ci ó jú hely fe lôl a ma ga sabb kon cent rá ci ó jú helyfe lé fé lig át eresz tô (szemipermeábilis) hár tyán ke resz tüláram la nak.

214. Az oz mó zis je len sé ge

Az oz mó zist leg szem lé le te seb ben a 214. áb rán tud jukbe mu tat ni. Egy meg há mo zott bur go nya gu mó ba fúr junk akö ze pé ig egy lyu kat, te gyünk be le kony ha sót, il les szünk alyuk ba egy üveg csö vet, s ál lít suk az egé szet egy üveg kád -ba úgy, hogy a víz csak fé lig lep je el a gu mót! Rö vid idô el -tel té vel azt lát juk, hogy a víz meg je le nik az üveg csô ben.A vi zet szí nez het jük is, hogy a kí sér let még lát vá nyo sabble gyen.

215. A víz fel vé te le és to vább ju tá sa a gyö kér fel szí vó zó ná -já ban

A víz be áram lá sa a sejt be nem min dig tart hat az ol da tokkon cent rá ci ó já nak ki egyen lí tô dé sé ig. A sejt plaz má ban lé vôvíz sejt hár tyá ra, sejt fal ra ki fej tett hid ro szta ti kai nyo má sa atur gorny omás. Hi á ba jön ne be fe lé még víz, ha a bel sô nyo -más már ak ko ra, hogy a fe les leg ki pré se lô dik a sejt hár tyán!

Ha az oz mó zis nyo más na gyobb, mint a tur gorny omás,ak kor be áram lás van. Ha az oz mó zis nyo más és a tur gor-ny omás ér té ke egyen lô, ugyan an nyi víz mo le ku la jut be, mintamen nyi ki pré se lô dik, be áll a di na mi kus egyen súly.

60

!A trá gyá zásnem más, mint a nö vé nyek ál tal a ta laj -ból ko ráb ban fel vett ele mek mes ter sé ges pót lá sa. Trá gyale -het min den olyan anyag, amit a nö vény a fej lô dé sé hez, vi -rág- és ter més kép zé sé hez hasz no sí ta ni tud.

A trá gyá zás céljára nap ja ink ban a ta laj és a ter mesz tett nö -vény igé nye i nek meg fe le lô en ös sze ál lí tott kom bi nált mû trá -gyá kat hasz nál nak.

A gyö kér bôl a szál lí tó nya lá bok far észé be ke rül avíz. Az oz mó zis olyan in ten zí ven jut tat ja be a gyö -ké ren át a vi zet, hogy a víz osz lop te kin té lyes ma gas -sá gig fel nyo mul a far ész ben. Ez a gyö kér nyo más.

A víz a far ész ben ös sze füg gô víz osz lo pot al kot,s gya kor la ti lag a köz le ke dô edé nyek el vén mo zog.Ha le ve gô bu bo rék ke rül ne a fa csö vek be, a víz fel -fe lé történõ áram lá sa meg áll na. A víz osz lo pot a víz -mo le ku lák kö zöt ti ko hé zi ós erôtart ja ös sze.

A gyö kér nyo más csak egy bi zo nyos ma gas sá gigtud ja a vi zet fel nyom ni, egé szen a le ve le kig nem.A má sik moz ga tó erô a pá ro log ta táskel tet te szí -vó ha tás.Az oz mó zi son ala pu ló gyö kér nyo más ésa pá ro log ta tás kel tet te szí vó ha tás együtt moz gat -ják a vi zes ol da to kat a nö vé nyek far észé ben.

A gázc serenyílá sok ból a víz el pá ro log. A sztómák zö me ale vél fonákán ta lál ha tó, ahol szi va csos táp lá lék ké szí tô alap -szö vet van. A sztómához a sok sejtközötti já rat ból ke rül a víz.Az el pá rol gó víz he lyén csök ken a tur gorny omás, ez a tá vo -lab bi szö ve tek fe lôl eb be az irány ba moz gat ja a vi zet.

A ku ta tók a nö vé nyek tes té ben le ját szó dó szál lí tá si fo lya -ma to kat ra dio ak tív izo tó pok nö vények tes té be jut ta tá sá val, ésaz izo tóp út já nak nyo mon kö ve té sé vel vég zik.

A víz ben ol dott kész szer ves anya gok a le vél bôla nö vény töb bi részébe, a háncs ele mek beván do -rol nak. A háncs sej tek oz mo ti kus nyo má sa a fel vettcu kor tar tal om mi att le csök ken, ezért a szom szédossej tek tôl vi zet vesz nek fel, tur gorny omá suk meg nô.Ez a ki sebb tur gorny omású he lyek fe lé tö meg áram -lást ered mé nyez. A háncs részi szállítás te hát hid ro -szta ti kai nyo más kü lönb sé gen ala pul.

1840-ben fo gal maz ta meg a mi ni mum tör vényt Jus tusvon Liebig(1803–1873) né met ké mi kus, a Ba jor Tu do má -nyos Aka dé mia ala pí tó ja. Ôt te kin tik a mo dern ag ro ké miaaty já nak.

Víz kul tú rás kí sér le tei so rán rá jött ar ra, hogy hi á ba ne velnö vényt mes ter sé ge sen ös sze ál lí tott táp ol dat ban, ha a táp -ele mek kö zül egy nek a men nyi sé ge lé nye ge sen ke ve sebb atöb bi nél, ak kor a bô ség ben je len lé vô táp ele met sem tud jaa nö vény hasz no sí ta ni. Rö vi den: a nö vé nyek csak a leg ki -sebb men nyi ség ben je len lé vô táp anyag ará nyá ban tud -ják hasz no sí ta ni a töb bit.Liebig en nek is me re té ben ja va -sol ta a mût rá gyá zásbe ve ze té sét.

Trágya

természetes (sz erves)mester séges (sz ervetlen)

istál lótrá gyan i trogén tar talmúak(pétisó)

kom posztfos z for t ar talmúak(szu per fos zfát)

zöldtrá gyakáli um tar talmúak(ká li só)

Ta vas szal, ami kor a szô lô ve nyi gét le met szik a tô ké rôl,meg fi gyel he tô, hogy a le vá gott cson kok fe lü le tén víz csep -pek je len nek meg, szin te fo lyik a víz a szô lô tô bôl. En nekoka az oz mó zi son ala pu ló gyö kér nyo más: ta vas szal a meg -növekedett víz igényt a gyö kér in ten zív víz fel vé tel lel tud jacsak ki egyen lí te ni. Ez a je len ség a kön nye zés. Az Ame-rikában õshonos agávé könnyeztetésével nyert nedvbõlkészítették az indiánok a tequilát.

Kísérlet

A gyö kér fel szí vá si zó ná ja,az az a gyö kér szôr zó naavíz fel szí vá sa szem pont já ból a leg fon to sabb te rü let. Vé gez -zük el az aláb bi kí sér le tet! Te gyünk fô zô po ha rak ba vi zet,te te jé re ré te gez zünk ét ola jat kb. 5 cm vas tag ság ban! Csí -ráz tas sunk pá rás, ned ves kör nye zet ben (de nem víz ben) ba -bot! Eb ben az eset ben sok gyö kér szôr je le nik meg a gyö -köcs kén. Ál lít suk a raj zon lát ha tó mó don a nö vé nye ketgyö ke re ik kel a fô zô po hár ba! Azok a csíranövénykék, ame -lyek gyö kér szôrzó ná ja az olaj ré teg ben vagy a le ve gô benvan, el pusz tul, s csak a víz be érô gyö kerû növénykéink éliktúl kí sér le tün ket.

Mar cel lo Malpighi(1628–1694) itá li ai or vos és ter mé -szet tu dós volt. Ôt te kint jük a mik ro szkó pos ana tó mia meg ala -pí tó já nak. Nö vény élet ta ni ku ta tá sai so rán be bi zo nyí tot ta,hogy a kész szer ves anya gok a ros ta sej tek ben és a ros ta csö -vek ben áram la nak a kép zô dés he lyé tôl a nö vény más ré szeife lé. Gyû rû alak ban el tá vo lí tot ta egy in ten zí ven foto sz in te -tizáló cser je egyik ágá nak háncs ele me it („gyû rû zés”). Azt ta -pasz tal ta, hogya „gyû rû” fe lett a szö ve tek meg duz zad tak,mert az el ké szült táp anyag ok a le ve lek bôl nem tud tak el jut ni

ÖSSZEFOGLALÁS: Víz- és tápanyagfelvétel, a szállítás

A növény a vizet a gyökérszõrök segítségével veszi fel.mozgatója az ozmózis.

tur gorny omás:a nö vé nyek sejt plaz má já ban lé vô vízsejt hár tyá ra (sejt fal ra) gya ko rolt hid ro szta ti kai nyo má sa.

Ízelt lá bú ak tör zseA pu ha tes tû ek kel pár hu za mo san fej lôd tek ki,

valódi test üregesek, a leg fej let tebb ôs szá jú ak.Evo lú ci ó juk a gyûrûs férgeken és a fé reg lá bú a kon átve ze tett a mai fa jo kig. A leg né pe sebb ál lat törzs.Je len leg kb. egy mil lió fajt írt le már a tu do mány, deegye sek sze rint akár még több mil li ó val is emel ked -het ez a szám.

Az ízeltlábúak közös jellegzetessége a kültakaróáltal termelt, kitinbõl felépülõ külsõ váz.

Tes tük szel vé nye zett, a fér ge ké nél ál ta lá ban ke -ve sebb szelvénybôl áll (ki vé tel a száz lá bú ak és azezer lá bú ak). A szel vé nyek dif fe ren ci á ló dá sá val ala -kul tak ki a test tá jak. A ki tin váz nem csak a szel vé -nye ket bo rít ja, ha nem az egyes szel vé nyek kö zöttki tin hár tyák is ta lál ha tók. Az ízelt láb is ki tin hár tyákál tal ös sze kap csolt csö vecs kék rend sze re. A szel vé -nyek bel se jé hez, il let ve az ízelt láb csö ve i hez be lül -rõl ha ránt csí kolt iz mok ta pad nak. Ez az izom tí pussok fé le, vál to za tos és gyors moz gást tesz le he tõ vé,

ami az ízelt lá bú ak szá má ra evo lú ci ós elõnyt je len tetta töb bi ge rinc te len ál lat cso port tal szem ben.

Kö zös jel lem zõ jük, hogy há rom sza ka szos táp -csa tor ná juk ban zaj lik a táp lá lék fel dol go zá sa. Atáplá lék meg ra ga dá sá ra kü lön fé le száj szer vek ala -kul tak ki, ame lyek az ízelt lá bak mó do su lá sai. Min -den fé le táp lá lék el fo gyasz tá sá ra ké pe sek.

Az ízelt lá bú ak tör zsé ben je lent meg a re pü lôélet mód. Vál to za tos szár nyaik vannak. A re pü lésfej lett ideg rend szert (has dúc lánc) és ér zék szer ve ketkö ve tel. Ha son ló új élet je len ség a hang adás és ahal lás ké pes sé ge is.

Ugyan csak az ízelt lá bú ak egyes cso port ja i ban fi -gyel he tô meg a tár sas élet mód (hár tyás szár nyú ak,ter me szek). Mind ezek a tu laj don sá gok tet ték azegyik leg si ke re sebb ál lat tör zzsé. Négy fõ fejlõdésiirányuk a soklábúak, a csáprágósok, a rákok és ahatlábúak.

! Sok lá bú ak al tör zseEl sô sor ban szá raz föl di ál la tok. Tes tük fej re, és nagy já ból

egy ne mû szel vé nyek bôl ál ló, sok vég ta got hor do zó test táj rata go ló dik. Fé reg sze rû meg je le né sük, jól felis mer hetõ szel vé -nye zett sé gük gyûrûs féreg õ seikre em lé kez tet nek.

! Százlábúak osztályaLa pí tott tes tû ek, fe jük jól el kü lö nül a tes tük tôl. Szel vé nye -

ik nem ol vad tak ös sze, szel vé nyen ként egy pár lég zô nyí lást ésegy pár lá bat (ös sze sen mi ni mum 15, ma xi mum 191 pá rat) ta -lá lunk. Rá gó száj szer vük van. Áll kap csi lá bukban mé reg mi -

84

287. Az ízeltlábúak régebbi (A) és legmodernebb rendszere (B)

A ki tin ös sze tett szénhidrát. Nit ro gént is tar tal maz,emel lett a rá kok vá zát a be ra kó dó mész még job ban szi lár -dít ja. A pó kok testébõl a szilárdító váz hi ány zik.

A ki tin váz aka dá lya a test nö ve ke dé sé nek, így az ízelt lá -bú ak több sé ge egyed fe jlõdése so rán a „kinõt t” vá zát le ve ti,az az ved lik. Ezt a folyamatot hormonok irányítják.

A kitin vi zet nem ereszt át, lúgokkal, híg sa vak kal szem -ben el len ál ló.

rigy található, mely nek vá la dé ka egyes fa jok nál még az em -ber re néz ve is ve szé lyes. Éj jel ak tí vak, gyors moz gá sú ak, ra -ga do zók.

Er dôk ben gya ko ri a vö rös rinya.

! Ikerszelvényesek osztályaHen ge res, a gyûrûs férgekre em lé kez te tô tes tük van, de

egye sek la pí tot tak, eset leg ös sze göm bö lyöd ni is ké pe sek.Szel vé nye ik az evo lú ció so rán pá ro sá val ös sze ol vad tak, ígyszel vé nyen ként két pár lábuk és két pár lég zô nyí lás uk van. Asok vég tag mi att ezer lá bú ak nak is ne ve zik. Ki tin pán cél juk ke -mény. Fô képp nö vény evôk, kor ha dó nö vé nyi anya gok kal,gom bák kal táp lál koz nak. A hu musz kép zés ben fon tos sze re -pük van. A nyir kos, hû vös he lye ket ré sze sí tik elôny ben (avar -ban, ké reg alat t, föld ben, pin cék ben gya ko ri ak).

Csáp rá gó sok al tör zseAz ízelt lá bú ak egyik fô fej lô dé si ága a sok lá bú -

ak, a rá kok és a ro va rok mel lett. Ten ge ri szer ve ze -tek bôl fej lôd tek ki a föld tör té ne ti óidõ leg ele jén. Ama élôk túl nyo mó részt szá raz föl di ek.

Tes tük két rész re ta gol ha tó: elôtest, ahol a száj -szer vek, a sze mek és a vég tag ok ta lál ha tók, és a„pot roh sze rû” utó test, ahol az ivar nyí lá sok he lyez -ked nek el (a fej tor és a pot roh el ne ve zé se ket acsáprágósoknál ma már nem hasz nál juk, mert nemho mo ló gok a ro va rok eme test tá ja i val). A há rom íz -bôl ál ló csáp rá gó az el sô pár vég tag, a má so dik gyak -ran ta po ga tó láb, míg a töb bi négy pár láb já ró láb.

Pókszabásúak osztályaCsak egy sze rû sze me ik van nak. Já ró lá ba ik kar -

mok ban vég zôd nek. Zö mé ben szá raz föld ön él nek,ra ga do zók vagy élôs kö dôk. Az aláb bi ak ban azo kataz al osz tá lya i kat vizs gál juk rész le te seb ben, ame -lyek kel ha zánk te rü le tén, il let ve Eu ró pá ban a leg -gyak rab ban ta lál ko zunk.

! Skor pi ók al osz tá lyaA leg ôsibb bé lye gek a skorpiókon mutatkoznak meg.

Elôtestük pajz zsal fe dett, csáp rá gó juk ki csi, ta po ga tó lá bukerôs, ol lós vég tag. Utó tes tük szel vé nye zett, utol só ízén ket tôsmé reg mi rig gyel el lá tott, haj lott tö vis van. Ki tin pán cél juk ke -mény. A pe ték bôl már az anya ál lat tes té ben ki kel nek az utó -dok, vi lág ra jö ve tel ük te hát áleleven szülés. Ra ga do zók, éj jelak tí vak. Ma gyar or szá gon nem él nek, de Dél-Eu ró pá ban és aKár pá tok ban, il let ve a tró pu so kon gya ko ri ak.

! Ka szás pók ok al osz tá lyaKis tes tû, fel tû nô en hos szú lá bú pók sza bá sú ak. Elô- és utó -

tes tük szé les alap pal kap cso ló dik egy más hoz. Lá ba ik kön nyenle sza kad hat nak (ez vé de ke zô ön cson kí tás), de nem re ge ne rá -lód nak új ra. Utó tes tük szel vé nye zett sé ge még jól lát ha tó. Több-sé gük ra ga do zó.

Ha zánk ban is gya ko ri a há zi ka szás pók és a fa li ka szás pók.

! At kák al osz tá lyaAp ró ter me tû ek (0,08–30 mm), vál to za to sak, tes tük tel je sen

egy sé ges nek tû nik, szel vé nye ket egy ál ta lán nem le het raj tukmeg fi gyel ni. Csáp rá gó ik van nak, amelyek a ta po ga tó láb bal egykis csô röcs két al kot. Ez en keresztül táp lál koz nak. Min den fé le

85

289. Vas pond ró

288. Száz lá bú (vö rös rinya)

290. Vas tag far kú skor pió

291. Kaszáspók

táp lál ko zá si mód meg fi gyel he tô ná luk, de az élôs kö dôk ta lán aleg je len tô seb bek, mert igen sok fé le kór oko zót ter jeszt het nek.

A rüh at ka nem csak a há zi ál la to kat, ha nem az em bert ismeg tá mad ja. A „rü hes sé get” az at ka ki rá gott já ra tai, a bôr kise-be sedése okoz za. Az élénk pi ros bár sony at kák ví ru sok hor do zóile het nek. A le vél at kák is nö vé nyi ned ve ket szí vo gat nak, kár te -vôk. A kul lan csoknak több mint húsz fa ja él ha zánk ban. Sú lyosbe teg sé gek ter jesz tôi (ví ru sos agy ve lô gyul la dás, Lyme-kór stb).Leg is mer tebb a kö zön sé ges kul lancs.

Pó kok al osz tá lyaZö mök tes tû ek, vál to za tos test ala kú ak. Elô- és

szelvényezetlen utó tes tük jól el kü lö nül egy más tól.Ki zá ró lag ra ga do zók. Zsák má nyu kat mé reg mi ri -gyük vá la dé ká val meg bé nít ják, majd emész tõ ned vetbo csá ta nak rá. A tes ten kí vül elõ emész tett fo lya dé -kot ve szik fel száj nyí lá su kon. Min den nap szak banak tí vak le het nek. Szí nük, szôrzetük igen sok fé le.Hat vagy nyolc pont sze mük van. Já ró lá ba ik he gyeskar mocs kák ban végzôdnek, me lyek nek fôleg a há -ló szö vés ben van sze re pük. Pe té i ket cso mók ba cso -ma gol ják, ez a kokon. Min den pók nak van szövô-szemölcse (mely az utó test vég tag szár ma zé ka), denem mind egyik hasz nál ja há ló szö vés re.

! A bú várpók pot roh szôr ze té nek se gít sé gé vel viszle ve gô bu bo ré kot a víz alá. Leg gya ko rib bak a keresz-tespókok. Min tás pot ro huk ról, re mek beszôtt há ló juk ról kön -nyen fel is mer he tôk. A ko ro nás keresztespók há ló já nál isszeb bet szô a csí kos pot ro hú da rázs pók. A karolópókok vi -rág ra szál ló rova ro kat zsákmányolnak. Leg na gyobb pók fa junka füg gô le ges lyuk ban la kó szongári ai cse lô pók, tes teel ér he ti a 4 cm-t.

86

292. a) kul lancs, b) bársonyatka

a) b)

Ha zánk ban a kul lan csok egy re na gyobb te rü le te ken je len -nek meg tö me ge sen. Az egyes vírusok által terjesztett ví ru -sos agyvelõ gyul ladás el len le het védõoltást kér ni, amelygya kor la ti lag tel je sen vé det té tesz e sú lyos be teg séggel szem-ben. Az elsõ év ben há rom in jek ci ót kap a pá ci ens, majd ez -után ki ala kul az im mu ni tás. Ezt kö ve tô en há rom éven kéntkell úgy ne ve zett „em lékeztetõ” ol tást be ad ni.

A bõrbe fúródott kul lan csot csi pes szel mielõbb el kelltá vo lí ta ni! Ne hasz nál junk ola jat, il let ve kré me ket!

293. Karolópók

296. Szongáriai cse lô pók, mely mé re té vel meg kö ze lí ti a tró -pu so kon élô ma dár pó kok mé re te it

294. Keresztespók 295. Da rázs pók

Pókok vizsgálata

1. Ha keresztespókot en ge dünk vé gig mász ni a kéz fe -jün kön, érez ni fog juk bõ rün kön az ap ró, he gyes kar mo kat.

Vizs gál juk meg a há ló ját! A pók há ló szö vé se tel je sen auto-matikus, ge ne ti ka i lag örök lött ké pes ség, amely több ezer,egy mást kö ve tõ moz du lat sor ból áll. A pók te hát nem ké peshá ló ját „meg fol toz ni”, ha túl sá go san szét sza kadt, újat szõ.

2. Etes sünk há ló val ren del ke zõ keresztespókot! Fog junkélõ ro vart, és dob juk be le a há ló já ba! Fi gyel jük meg, ahogycsáp rá gó já val meg bé nít ja, fo na la i val be pó lyál ja és el rak tá -roz za zsák má nyát! Emész tõ en zim je it ki bo csát va elõ szörmeg emész ti az emészt he tõ ré sze ket, majd iz mos ga rat já valfel szív ja az el fo lyó so dott táp lá lé kot.

Az ál la tok ér zé ke lé seA kül vi lág és a szer ve zet in ge re i nek fel fo gá sá ra

spe ci á lis ideg sej tek sza ko sod tak, ezek a recep tor-se jtek. Ezek tá jé koz tat ják az ideg rend szert a külsõés belsõ kör nye zet vál to zá sa i ról.

A recep torse jtek egye sé vel áll hat nak vagy ér zék -szerv be tö mö rül het nek. Min den in ger tí pus fel fo gá -sá ra kü lön spe ci a li zá ló dott re cep to rok ala kul tak ki.Így a fény in ger, a hõinger, a ké mi ai in ger és a me -cha ni kai in ger kü lön re cep tor ba jut, ahol elekt ro mosjel lé, in ge rü let té ala kul. Min den re cep tor nak meg-van te hát a ne ki megfelelõ, adek vát in ge re, amellyelszem ben a legala csonyabb a re cep tor in ger kü szö be.Az idegközpontba szál lí tott in ge rü let ala kul át ér zet -té. Az in ge rek nek meg fe le lô en kül di az ideg rend szera sza bá lyo zó pa ran csa it a vég re haj tó szer vek hez.

A kül vi lág in ge re it az exte ro cep torok, míg a bel-sõ in ge re ket az inte ro cep torok fog ják fel.

Mechanore cep torokA külsõ me cha ni kai in ge re ket fel fo gó ér zék sej tek

elsõ sor ban a kül takaróban, míg a belül rõl jövõketérzékelõk az izom zat ban, a vér erek és más belsõszer vek fa lá ban ta lál ha tók.

A ge rinc te le nek hám szö vet ében lévõ ér zék sej tek a külsõme cha ni kai ha tá sok ról épp úgy tu dó sí ta nak, mint a testhelyzetérõl. Ízelt lá bú ak érzék szõrei, ta pin tó ser téi igen fi nom in -ge re ket is fel fog nak, míg a ro va rok má so dik csápízében lévõJohn ston-féle szerv a csá pok felõl érkezõ in for má ci ó kat dol goz -za fel.

A ge rin ce sek kül takarójában lévõ mechanore cep torok igenvál to za to sak. Kü lön em lí tést ér de mel a ha lak oldalvon al sz erve,amely a víz áram lás vál to zá sa it ér zé ke li. Ez a bõr kötõszöveti ré te -gé ben hú zó dó csa tor na, mely a fel szín nel ös sze köt te tés ben áll.Üre gét érzék szõrös recep torse jtek bé le lik. A ha lak úszó hó lyag já-ban lévõ re cep to rok a víz külsõ nyo má sát is ér zé ke lik.

Az iz mok ban lévõ izom or sók az iz mok fe szü lé si ál la po tá -ról tá jé koz tat nak. Az ér zék sejt nyúl vá nyai or só sze rû en te ke red -nek rá az izom rost ok ra.

158

Ér de kes a há zi méh sza po ro dá sa és egyed fe jlõdése.A ki rály nô fa kul ta tív szûz nem zés sel sza po ro dik. A nász -re pü lés kor pá ro so dik a hí mek kel. A hím (he re) nagy meny -nyi sé gû on dó ja az on dó tás ká ban hal mo zó dik fel, s a pe te -ra kás kor az on dó tás ka elõtt el vo nu ló pe ték egy ré szemeg ter mé ke nyül. Ezek bõl lesz nek a csö ke vé nyes nõi ivar -szer vû dol go zók. Ha egy ilyen lár vát spe ci á lis táp lá lék kaletet nek, fej lett méh anya (nõstény) fejlõdik belõlük. A megnem ter mé ke nyí tett peték bõl fejlõd nek a hí mek (he rék).

ÖS SZE FOG LA LÁS: Az állatok egyedfejlõdése

egye di élet: megter mékenyüléstõl a ha lá lig tartemb ri o ná lis: megter mékenyüléstõl a vi lág ra jö ve te lig poszt emb ri o ná lis: vilá gra jöveteltõl a ha lá lig tartó szakaszemb ri o ná lis fejlõdés

zi gó ta – ba ráz dá ló dás – sze der csí ra – hó lyag csí ra – bél -csí ra – kül sõ, bel sõ, közép sõ csí ra le me zek ki ala ku lá sa –szö ve tek és szer vek dif fe ren ci á ló dá sa – emb rió – vi lág ra -jö ve tel: iva dék

poszt emb ri o ná lis fejlõdésköz vet len: az utód olyan, mint a szülõ, csak ki csi, lár va -ko ri szer vek nin cse nek (a fér gek egy ré sze, a pu ha tes tû ektöbbsé ge, egye nes szár nyú ak, pó kok, ha lak, hül lõk, ma da -rak, emlõsök)köz ve tett: át vál to zás: nincs báb, de a lár va nem ha son líta ki fej lett egyed re, át ala ku lás so rán nye ri el vég le ges kül -se jét (sz i takötõk, két él tû ek)tel jes át ala ku lás: pe te – lár va – báb – ki fej lett ro vara lár va tel je sen más mint az imá gó, az át ala ku lás a báb -ban zaj lik (ro va rok több sé ge)

Az egyed fe jlõdés ele me a re ge ne rá ló dás. Élet ta ni re ge -ne rá ció az el halt sej tek és szö ve tek pót lá sát jelen ti. A hely -re ál lí tó re ge ne rá ció a sé rü lés nyo mán el ve sz tett szer vek,test ré szek pót lá sa. Mond junk pél dát ál lat rend szer ta ni ta nul -má nya ink ból ez utób bi ra!

607. A bol ha tes tén jól lát ha tók a tap in tószõrök

608. Fo gas oldalvon al sz erve (a)

a)

609. Izom or só

159

A ge rin ce sek bõrében lévõ sza bad ideg vég zô -dé sek a nyo más és a fáj da lom ér zé ke lé sé re spe ci a -li zá lód tak. A ta pin tó tes tek több sejt bõl ál ló, a bõrir ha ré teg ében elõ for duló re cep to rok.

Hal ló és helyzetérzõ mechanore cep torokA hal ló szer vek ki ala ku lá sa ös sze függ az ál lat hang-

a dó ké pes sé gé vel. Ál ta lá nos ság ban azt mond hat juk,hogy az ál lat, amen nyi ben han got ad, hall is.

A ge rinc te le nek kö zül csak egyes ízelt lá bú akban találhatómeg ez a ké pes sé g. A sás kák hal ló szer ve a pot roh elsõ szel vé -nyén, ké tol dalt, míg a szöcs kék és a tücs kök „fü le” az elül sõ párlá buk láb szárízén ta lál ha tó. A hang hul lá mo kat egy rez gés be jövõvé kony ki tin hár tya fog ja fel, eh hez kap cso lód nak a recep torse j-tek. Raj tuk kí vül a lep kék, a ka bó cák, szú nyo gok és más ízelt lá -bú ak is hal la nak.

A ge rin ce sek hal ló- és helyzetérzõ szer ve a fül.Há rom sza ka sza van: a külsõ fül, a kö zép fül és abelsõ fül.

A han gok be gyûj té sét se gí tik a fül kagy lók. A két él tû ek és ahül lõk hal ló szer vén hi ány zik a külsõ hal ló já rat, fü lük a dob -hár tyá val kezdõdik. A kö zép fül ben ta lál ha tók a hal ló cson -tocs kák, ame lyek a dob hár tya rez gé se it to váb bít ják a belsõfül be. A ha lak nak nincs külsõ és kö zép fü le. A bé kák nak egypál ci ka ala kú hal ló cson tocs ká ja, míg a hül lõknek és a ma da rak -nak már két hal ló cson tocs ká ja van. Az emlõsök kö zép fül ébenala kul ki a há rom hal ló cson tocs ka, a ka la pács, az üllõ és a ken -gyel. A belsõ fül köz pon ti ele me a labi rin tus szerv. Az agy ko po -nya csont jai zár ják kör be. Hár tyás belsõ üre ge fo lya dé kot tar tal -maz. A la bi rin tus al só ré szét két kiszélesedõ üreg, a töm lõcske ésa zsá kocs ka al kot ja. Ez utób bi ban van nak a hal lóre cep torok,amely a két él tû ek nél még egye nes, de a hül lõk, a ma da rak és azemlõsök ese té ben már a hát só ki öb lö sö dé se spi rá li san fel csa va ro -dott szerv vé ala kul. Ez a csi ga, amely ben a Cor ti-féle szerv re -cep to ra it a fo lya dékban ki ala ku ló rez gés hul lá mok hoz zák in ge -rü let be.

Ké mi ai re cep to rokA ge rinc te le nek ké mi ai ér zé ke lé se az ízelt lá bú ak

ki vé te lé vel nem különí thetõ el szag lás ra és íz le lés re.A szi va csok és a csa lá no zók is re a gál nak a kül -takarójuk ban lévõ re cep to rok se gít sé gé vel a ké mi aiin ge rek re. A fér gek ké mi ai ér zék szer vei a fe ji vé genta lál ha tók. A csi gák rö vi deb bik ta po ga tói a ké mi aiér zék szer vek.

Az ízelt lá bú ak szag ló szer vei a csá po kon cso -por to sul nak, s leg ér zé ke nyeb bek az egész ál lat vi lág-ban.

610. A szöcs kék hal ló szer ve és an nak nyí lá sa a mell sõ lábláb szárízén ta lál ha tó (a)

611. A gye pi bé ka dob hár tyá ja jól kive hetõ a sze mük mö -göt ti sö tét sáv kö ze pén (a)

A helyzetérzõ szer vek fel épí té se a ger incte lenek tõl a leg -fej let tebb ge rin ce se kig ha son ló. Üre ges szervek, ame lyek benva la mi lyen szi lárd kris tály, ás vá nyi anyag ta lál ha tó. A test el -moz du lá sá val ezek is el moz dul nak, s in ge rü let be hoz zák azüreg fa lá ban lévõ re cep to ro kat.

A ge rin ce sek helyzetérzõ szer ve a la bi rin tus zsá kocs -ká ja és töm lõc ské je, va la mint a há rom fél kö rös ív já rat.A moz du lat lan test és fej tér be li hely ze tét a töm lõcske és azsá kocs ka, míg a gyor su ló vagy las su ló, te hát moz gás banlévõ test és fej moz gá si irá nyát a fél kö rös ív já rat ok ér zé ke -lik. A ben nük lévõ fo lya dék te he tet len sé gé nél fog va el moz -dul, s az ív já rat ok ala pi ré szé nél lévõ, nyúl vá nyok kal ren -delkezõ re cep to ro kat hoz za in ge rü let be.

612. Planária fülec sei (a) 613. Éti csi ga ké mi ai ér zék -szer vei (a)

a)a)

a)

a)

AP–101101

biologia10_bori 6/1/07 13:40 Page 2