SZIGETIMAGYARSÁGVANCOUVER SZIGET

MAGYAR TÁRSASKÖREINEK TÁJÉKOZTATÓJA

www.hungariansocietyofvictoria.org

2004. JANUÁR - FEBRUÁR / XXIX. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM

B.Ú.É.K. - 2004

Honlap

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 2. OLDAL

SZIGETI MAGYARSÁGVANCOUVER SZIGET

MAGYAR TÁRSASKÖREINEK TÁJÉKOZTATÓJA

Felelõs kiadó:FISCHER MIKLÓS

A Victoriai Magyar Társaskör elnöke

Hungarian Society of Victoria476 Bay Street

Victoria, BC, V8T 5H2

E-mail: szm@hungariansocietyofvictoria.org

Megjelenik minden 2. hónapban.A tagsági díjban a lap ára benne foglaltatik.

A beküldött kézíratokat, fényképeket nemõrizzük meg és nem küldjük vissza.

A cikkek, írások nem feltétlenül azonosak aszerkesztõség vagy a vezetõség véleményével,

azokért mindenkor írójuk felelõs.

A szükséges rövídítés és javítás jogátfenntartjuk!

Szerkesztõ:MISKA JÁNOS

Technikai szerkesztõ:Csorba Imre

Munkatársak:Fias György, Kelemen Valéria, Kövér Kati,Pelvay Mária, Petz Teréz, Szamecz Tibor

Nanaimoi munkatárs:PINTÉR LÁSZLÓ

(250) 248-9186Hungarian Cultural Society of Nanaimo

P.O. Box 85, Nanaimo, BC V9R 5K4

Külsõ munkatársak:Dancs Rózsa, Demmer György,Kovács Anikó, Simándi Ágnes

Adományok az újságra:

Simon József $50.00

Gombos György és Ildikó telefonkészüléket,komplett faxgéppel és üzenetrögzítõ

felszereléssel adományozott szerkesztõségünkrészére. A készüléket, hálás köszönettel, már

használjuk is.

Köszönjük az adományokat!

KÖVETKEZÕ LAPZÁRTA:

Tartalomjegyzék /ContentsOktóber 23-ra emlékeztünk / Commemorating 23 October, Kövér Katalin, 3Büszkék lehetnek ránk – Canada can be Proud of Us, Miska János, 4Hello, Szigeti Magyarság, Teri Petz, 5Tibor háza / Tibor’s Place, Csorba Imre, 6Mezey Albert / Albert de Mezey, Fias György, 8Karácsonyi délután / Christmas Afternoon, Pelvay Mária, 9Nanaimoi hírek / Nanaimo News, Pintér László, 10Torn from the Flag / Lyuk a zászlóban, dr. Tanka László, 12A Hungarian-Canadian Renaissance, John Miska, 13Helyünk a nagyvilágban / Hungarians and the World, Csorba Imre, 13Éjféli epizód / Midnight on the Subway, v. Domokos Sándor, 14A Liszt életrajz / Liszt Biography, Dancs Rózsa, 14Exploring the Islands, Ted Szamecz, 15Népdal és a gõzhenger / Of Hungarian Folksongs, Valló László, 16Az évszázad mérkõzése / The Football Tournament of the Century, 17Iskolai évzáró / Our School Children Celebrate, 17Különleges témák / Specific Literary Presentations, Fischer Judit, 18Farsang / Carneval, 19

Klubházunk eddigi adományozói:(A beérkezés sorrendjében)

Ms. Würter Teréz, Mr. & Mrs. Sárváry, Mr. & Mrs. G. Fias, Mr. & Mrs. Németh, Nt.Vietorisz Lajos, Gozdán Vera, Dr. & H. Pastierovic, Mr. B. Medgyesi, Mr. & Mrs. Gy.Ling, Ms. Albucz Ilona, Mr. J. Piros, Mrs. Kertész Xenia, Mr. & Mrs. G. Sági, Ms.Jász-Suba Beatrice, Mr. & Mrs. T. Jandó, Ms. Ettinger Róza, Mr. & Mrs. S. Elek, Mr.& Mrs. J. Miska, Mr. Viglási Imre, Mr. & Mrs. Vida, Mr. J. Kiss, Mr. & Mrs. C.Horváth, Mr. S. Gömöri, Mr. T. Szamecz, G. Vizi, Mr. & Mrs. F. Kövér, Ms. TóthZsuzsa, Mr. & Mrs. Békés, Mr. & Mrs. J. Zeeuw, Ms. Nagy Éva, Mr. & Mrs. Payer,Ms. Emele Edit, Mrs. M. Pelvay, Mr. & Mrs. K. Pavkszok, Chew Excavating, Ms.Boháti Dia, Mr. & Mrs. S. Ocsko, S. Waterpolo AS., Dr. & Mrs. V. Benedek, Mr. &Mrs. Schien, Mr. & Mrs. Horváth Gyula, Mr. & Mrs. M. Kováts, Mr. & Mrs.Dobronai, Kovács család.

Támogatásukat ezúton is köszönjük!Victoriai Magyar Társaskör vezetõsége

Vezetõségi hírekA vezetõség két alkalommal, november 13-án és december 10-én találkozott.

Megvitatta a Társaskör rendezvényeit, pénzügyi állását s új kezdeményezéseit. Aklubhelyiségre több mint 12 500 dollár gyûlt be egyéni adakozóktól. Megvitatták akarácsonyi rendezvényeket, az évi közgyûlés idõpontját, melyet 2004. február 22-reírtak ki. Ugyancsak szó esett a tagsági lista felújított adatbázisáról, az SzM és azIrodalombarátok Köre munkásságáról. Ez utóbbi egyik összejövetelén fellépett KovácsKlaudia hollywoodi filmproducer is, ismertetve a jelen számunkban is említett 2006-ratervezett filmjét, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából.

Anyagi segélykérésünkre kedvezõ válasz érkezett David Andersontól,tartományunk parlamenti képviselõjétõl. További megbeszélést helyezett kilátásba.Újságunk szerkesztõsége november végén átköltözött a Bay Streetre. Várszegi Jánostitkár bemutatta az új tagsági adatbázis tervét és az ehhez készített kérdõívet. Javaslathangzott el egy bizottság létrehozására, mely az új klubhelyiségünk ügyeit lennehívatott hatékonyan intézni.

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 3. OLDAL

Október 23-ra emlékeztünkOktóber 19-én tartottuk ezévi megemlékezésünket a SaanichFire hall mellett álló 56-os emlékmûnél. Abban különbözöttünnepségünk az elmúlt évi megemlékezésektõl, hogy a várositanács kérésére az emlékmûvet más helyre kellett helyeznünk. Akörnyék még nincs teljesen rendbehozva, de a Saanich ParksDepartment meg-

A victoriai Magyar Emlékmû és Izik Emil aki az avatás évében(1986) elnöke volt a társaskörnek

ígérte, hogy örökzöld növényeket ültetnek majd az emlékmû köré.Ezen a délutánon szép számú ünneplõ közönség jött el tiszteletétletenni. Köztük Benkõ Géza, aki szívén viseli az emlékmûfenntartását. Fischer Miklós elnökünk Gézával együtt intézkedettaz emlékmû új elhelyezésével kapcsolatban. Izik Emil ismegjelent, kinek az elnöksége alatt született meg az emlékmû1986-ban.

Fischer Miklós elnök ismertette a jelenlévõkkel az áthelyezésokát, s õ vezette le a szabadtéri rövid programot is. VietoriszLajos tiszteletes úr imába foglalva emlékezett hõseinkre, akikéletüket adták a magyar szabadságért, s megáldotta az új helyrehelyezett emlékmûvet. Ezt követõen Mike Bradly, a helyi NavyBand tagja trombitán eljátszotta a Last Post címû számot. Mr.Bradly pár nappal azelõtt

érkezett haza Koreából, ahol az 50 évvel ezelõtti koreaiháborúban elesett kanadai katonák emlékének adózott atengerészeti zenekarral együtt. Nagyon megható volt, sokunkszemébe könnyet csalt a katona utolsó nyughelyét kifejezõ szám.

Az emlékmû felirata így hangzik:

Remember Hungary!

The 1956 Hungarian Revolution was fought for the right of self-determination and national independence. Thousands of patriotsdied in the fight against dictatorship, but they could not freetheir homeland. These martyrs could only free 200 000 of theirfellow countrymen, who escaped to the West. This monumentwas erected in memory of the fallen heroes by the grateful survivors, now Canadian citizens.

Yes, we are the survivors and we shall never forget thededication and heroism of our dear brothers and sisters whogave their lives for freedom and human dignity. We are alsothankful to them for the opportunity that we now live in abeautiful and generous country, Canada. A forradalom hõsei arraemlékeztetnek bennünket, hogy nekünk és fiataljainknak kellhelytállnunk az életben, a szabadság megõrzése céljából.

A szabadtéri megemlékezés után a Queen of Peace templomnagytermében folytattuk mûsorunkat. Fischer Miklós elnökfelolvasta Hazai Gábor ünnepi beszédét, ismertetve a forradalomeseményeit, melyeknek jelentõségét Albert Camus francia író ismegörökítette halhatatlan írásában. Fischer Jutka verset,Székely Imre verset és novellát olvasott fel. Az énekkar szépszámokkal mutatkozott be. Kabáth Judit gyönyörû kristály tisztahangon adta elõ a Forr a világ bús tengere, oh Magyar! kezdetûcsodálatos mûvet, melyre talán még az angyalok is felfigyeltek.

A Himnusz eléneklésével zártuk az 56-os ünnepségünket.Kávé, sütemény és egy kis csevegés után távoztunk haza.

Kövér Katalin

Évi közgyûlésünk / Annual MeetingTársaskörünk 2004. február 22-én, d.u. 2:30-kor tartja évi közgyûlését, a Queen of Peace templom nagytermében. AJelölõbizottságba jelentkezõket kérünk, a választások sikeres elõkészítésére és a megüresedõ tisztségek betöltésére. Kérjük ajelentkezõket, hogy mielõbb lépjenek kapcsolatba Kövér Katival: Telefon: 383-3470, vagy Emailen:nomination@hungariansocietyofvictoria.org

This is to notify our members that the Hungarian Society of Victoria’s Annual Meeting will be held on February 22, 2004, at2:30 p.m. Place: The Meeting Room, Queen of Peace Church. We are inviting volunteers to serve on the NominatingCommittee to prepare the meeting and to fill positions that become vacant. Would those willing to serve please call KatiKövér:383-3470 or email: nomination@hungariansocietyofvictoria.org

Board of Directors - HSV - Vezetõség

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 4. OLDAL

Büszkék lehetnek ránk!(Újévi gondolatok)

A gondos család, az év végéhez közeledve, számot vet a múlteseményeivel, s azok tapasztalatai alapján egyengeti útját az újesztendõ felé. Az alábbiakban mi is felmérést végeztünk nagycsaládunk 117 éves történelmérõl Kanadában, hogyeredményeinkbõl erõt merítve köszönthessük a 2004-es újesztendõt.

A befogadó ország

Az angol történészek a nagy háború után a XX. századotKanada évszázadának jövendölték. S mennyire igazuk lett! Azalig 10 milliós, angol gyarmati függésben lévõ nemzet párévtized leforgása alatt a világ vezetõ ipari államai közé dolgoztafel magát. Ma a 30 milliós népességû ország területileg a világmásodik legnagyobb állama. Népe tíz tartományi kormány,illetve három területi fennhatóság alatt él, az ottawai országosügyeket intézõ föderális kormány igaz-gatása alatt. Fejlett iparaés technológiája hatalmas természeti kincseinek, magaséletszínvonala a fiatal nemzet dinamikusságának ésdemokratikus államgépezetének tulajdonítható. Az országlakossága az államalapító angol és francia nemzetiségûek és azaboriginal bennszülöttek mellett több mint 150 nemzetikisebbségbõl, etnikumokból áll. Ez a nagyméretû nemzetipluralizmus, a bevándorló népek hagyományainak tiszteletbentartásával, iskolapéldául szolgálhat a világ nemzetei számára.

Új hazát keresõ magyarok

A XIX. századot megelõzõen elég kevés magyar telepesválasztotta Kanadát új otthonául. Az 1880-as évek közepétõlkezdett fellendülni a magyarok bevándorlása, s az is az EgyesültÁllamokból, gróf Esterházy Pál telepítési ügynök vezetése alatt.Ma több mint 140 ezerre tehetõ az itt élõ magyarok száma, s ahajdani kis farmer kolóniákon túlnõve, az ország különbözõterületein, a társadalmi adottságokhoz viszonyítva, integrálódottkörülmények között élnek, az élet majdnem minden ágazatában.

Négy hullámban érkeztek a hajdani történelmiMagyarország különbözõ területeirõl. 1914 elõtt közel 8000magyar ajkú vándorolt Kanadába. 1925-1930 között 26 000;1948-1952 között 12 000, 1956-57-ben 37 000 nyert menedéketebben az országban. Az õsbevándorlók túlnyomó többsége agrármúltú volt, a két háború közötti bevándorlók vegyes, a másodikvilágháborút követõ D.P.-sek, s az utánuk jövõ hullámokszakképzett és értelmiségi egyénekbõl tevõdtek ki.

Az elsõ bevándorlók nagy része a préri tartományokbantelepedett le. Manitoba, s fõleg Saskatchewan tartományokatmég a századfordulón is Kis-Magyarországnak nevezték. Ahúszas évektõl fõleg az ipari vidékeken, városokban eresztettekelõdeink gyökeret. A második világháború után Ontario lett amagyarok fõ letelepedési tartománya, Toronto, Hamilton,London városokban. Ma az országos statisztikai hivatal adataiszerint az itteni magyarság fele Ontarióban él, s minden ötmagyarból négy személy városban lakik.

majd fakitermelésben és bányaiparban helyezkedtek el. Az 1945utániak ipari munkában és közigazgatásban, az ötvenhatosok nagyrésze nagy- illetve kisüzemekben, s az ország szellemi ésmûvészeti életében találtak alkalmazást. Életkörülményeik azország mindenkori gazdasági helyzetétõl függõen alakultak. Aharmincas évek nagy depressziója elég mostoha megélhetést, azazt követõ gazdasági fellendülés pedig, szorgos igyekezetükeredményeként is, jómódot biztosított számukra. Albertatartományban például él olyan másodgenerációs magyar, aki 3000aker saját birtokon gazdálkodik.

Büszke is lehet ránk!

A kezdeti nehézségek után a magyarok általában gyorsanfeltalálták magukat Kanadában. Nemzeti hagyományaikmegõrzése céljából egyházi felekezeteket, társadalmi és kulturálisszervezeteket hoztak létre. Százakra megy a magyar egyházak,iskolák, társadalmi és hivatásbeli szervezetek száma, melyeket aKanadai Magyarok Szövetsége fog egybe. Az egyházak, a római,a görög katolikus, a református, a zsidó és más temp-lomok afelekezeti élet megõrzése mellett a magyar kultúra és szellemiaktivitás végvárait is jelentik, vasárnapi iskolákkal,önképzõkörökkel, kórusokkal, tánccsoportokkal szerte azországban. Van Kanadában magyar mérnökök, tanárok, könyv-tárosok, írók egyesülete. Vannak szakkörök, s immár nagy múltútársadalmi létesítmények, mint a torontói Rákóczi Alapítvány, aCalgary-központú Széchenyi Társaság. Az elõbbire a legutóbbiszámunkban emlékeztünk, fennállása ötvenedik évfordulójaalkalmából, az utóbbinak pedig, többek között a torontói egyetemmagyar tanszékét köszönhetjük. Van Brit Columbiában magyarerdõmérnökök egyesülete, Winnipegen, Hamiltonban ésVictoriában magyar irodalom-barátok köre, s van mondhatniminden nagyobb központban magyar kultúrotthon. Az említettmagyar tanszék mellett számos egyetemen és fõiskolán magyarnyelvoktatás folyt éveken át.

Gyakran idézzük Jack Pickersgill, Kanada volt bevándorlásiminiszterének szavait, aki nagy szerepet játszott abban, hogy azoktóberi forradalmat követõen 37 000 magyar menekült nyertmenedéket Kanadában, mondván e sorok írójának, hogyszorgalmával és tehetségével a magyarok nagy emberi kincsetjelentettek Kanadának, s az államfõ személy szerint büszke isránk! Büszke is lehet!

Az itt élõ magyarok az ország legjobbjai közé tartoznak.Hivatási szempontból magyar származású tanárok, mérnökök,tudományos kutatók, orvosok, lelkészek egész sora hallat magárólnemzeti és nemzetközi fórumokon. Ismereteink szerint több mint200 magyar nyelvû sajtó, hetilapok, folyóiratok, szaklapok,felekezeti, kulturális kiadványok jelentek meg évtizedeken át.Jelentõs hungarika-gyûjtemények vannak a kanadai nemzetikönyvtár és levéltár állományában. A torontói egyetemi könyvtármagyar nyelvû gyûjteménye meghaladja a 25 ezer kötetet. Azállami és egyetemi könyvtárak milliókra menõtermészettudományos könyvei között elõkelõ helyet foglalnak el amagyar tudósok munkái, köztük a kanadai magyar kutatókalkotásai. A torontói magyar kultúrközpont könyvtára 35 000kötettel szolgálja olvasóit. A városi könyvtárak polcain, mint a

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 5. OLDAL

Búzabárók, állami díjasok, kutatók

A magyar bevándorlók megbecsülését mutatja akitüntetések sokasága. Albertában, az ontarioi dohányvidéken ésmásutt szerte az országban magyar származású farmerek jártakélen növénynemesítésben. Munkájukért országos és nemzetközidíjakat nyertek gabonafélék, takarmányrépa, dohánynemesítésében. Számos kutató magas állami és tudományoskitüntetésben részesült, köztük az Order of Canada, RoyalSociety of Canada, Queen's Jubilee Medals. Ez utóbbi illusztriskitüntetést a victoriai lakosok közül három egyén kapta, JuhászGyula és Safranyik László erdõmérnökök, és Miska János író ésbibliográfus. A torontói egyetem vegyésze, John Polányi Nobel-díjat kapott. Otthon végzett egyének álltak és állnak ma istudományos intézetek élén. Kanadai magyar történészek,szociológusok, irodalmárok, bibliográfusok munkásságaeredményeként a kanadai egyetemeken és fõiskolákon ismegindult a magyarság iránti érdeklõdés, tudományos tézisek ésdoktori disszertációk egész sora foglalkozik a magyar nyelv,társadalom, közgazdaságtan és történelem kérdéseivel.Tehetséges magyar származású írók kapnak hangot élvonalbeliangol nyelvû lapokban és antológiákban. Munkáikat ismertetiktankönyvekben, életrajzi adataik ott szerepelnek, mint korábbiszámunkban is említettük, országos lexikonokban,katalógusokban. Az országban közel száz magyar író könyveitregisztrálják a Nemzeti Könyvtár katalógusában. Az illusztrisTorontoi Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent nemzetiségiirodalmi bibliográfiámban a magyarok az elsõk közöttszerepelnek, egy vonalban a nálunknál tízszerte nagyobblélekszámú ukránokkal, németekkel, olaszokkal. Jeleseredményeink között említendõk a torontói és vancouverimagyar színjátszó csoportok, a nagyobb városok kórusai,néptánc csoportjai, melyek évtizedeken át regionális és országosvetélkedõkön színezik, gazdagítják a befogadó ország kultúráját.

Együtt ünnepelt velünk az ország

Megbecsülésünket jelzi az is, hogy több kanadai városbanrendszeres magyar napok vannak, városházaik homlokzatánmagyar nemzeti lobogókat lenget a szél. Kereszténységünkmillenáris megünneplésén Calgary városában több mint kétezresünneplõ közönség vett részt a Jubilee Auditoriumban, kanadai ésbevándorló együtt ünnepelve velünk. Városunkban, Victoriában ishasonló bensõséges ünneplésnek voltunk részeseiállamalapításunk 1100. évfordulója alkalmából.

Kanada magyarsága abban az áldott helyzetben van, hogybékés körülmények között élhet, alkothat, nemzetiségi-vallásimegkülönböztetés nélkül bízvást alapozhatja meg egzisztenciáját.Kanada nemzeti erõssége sokszínû, plurális társadalmiösszetételében rejlik. Az ország államhatalma nagyon bölcsenfelkarolja ezeket a nemzetiségi adottságokat, buzdítvánkisebbségeit hagyományaik ápolására. Kanada népe tisztában vanazzal, hogy azok a bevándorlók válnak igazán értékesállampolgárokká - ez esetben példaképül állíthatják magyarjaikatmások számára is - akik szolgai beolvadás helyett szellemiértékeik hozzáadásával járulnak hozzá az ország, s bizonyos fokigaz emberiség sorsa jobbításához.

Lépjünk az új esztendõbe ezekkel a felemelõ gondolatokkal,bízva a körülöttünk tornyosuló nemzetközi gondok-bajokjavulásában, otthoni és a nagyvilágban élõ véreink boldogságareményében. Az ember alapjában véve tehetséges, jó lélek,mindig megtalálja a reménytelennek látszó helyzetekben is atársadalom számára helyes megoldást. Ezekkel a megnyugtatógondolatokkal mondunk búcsút az Óévnek, s kívánunkolvasóinknak, s magyar testvéreinknek szerte a világon,áldásokban gazdag Új Esztendõt.

Miska János

Hello Szigeti Magyarság!It's been a while since our last e-mail to you. Since then

we've been to the cemetery and have taken wreaths out thereto Teri Petz’s relatives. We have realized what a big culturethere is here in taking care of graves. Honouring the dead isa great part of Hungarian life, something not so noticeablein Canada. There is even a statutory holiday whereeverything closes down so people can visit their deceased.The cemetery is full of wreaths, flowers and there arecandles burning everywhere. Teri had a hard time findingher Dad's grave but after talking to some neighboursand waiting about two hours on the statutory holiday at thecemetery, somebody knew where the grave was. She talkedwith the village mayor and he agreed to her planting a treein her Dad's honour.

Last night we went to a Hungarian-German cultural eveningfeaturing local singers and dancers. Teri's old choir reunitedand they opened the program. Some members, includingTeri, wore traditional costumes. Teri borrowed some oldcostumes that have been on a mannequin for years. After

looked pretty good on her. It felt wonderful to wear thosecostumes I haven't worn for years, sing and dance to the oldfamiliar songs.

Neal is spending a lot of time learning Hungarian, visitinglocal coffee shops (no Starbucks in Hungary yet!) andimmersing himself with local people. They are extremelyhelpful and understanding when they know you are trying tolearn our not so easy-to-learn language. Our Hungarians have afascination with the English language and are like playfulschool kids when trying to learn a few words from him. Nealkeeps being spoken to in German as most keepful associate hisblonde hair with German tourists. As soon as they learn he isfrom Canada the interest picks up. The people have noconcept of how big Canada is and Neal is starting to sound a bitlike a bragging American at times. I miss my friends, my familyand the Canadian way of life.

Have a wonderful New Year,

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 6. OLDAL

Tibor háza......a Quadrán. Így szoktuk emlegetni a saanichi városrészben

lévõ régi családi fészket, akik gyakran oda járunk SzameczTibor vendégszeretetét élvezni. Tesszük azt különbözõ céllal:baráti beszélgetések, újságunk összeállítása, az Interneten valókalandozás, vagy csak a pedáns rendben és eredeti állapotábanmegtartott, a '60-as évek hangulatát õrzõ hajdani otthonmegtekintése végett. Suttognak a falak, a bútorok, a polcokonfelhalmozott könyvek és egy idõ után feltör a kíváncsiság alátogatóból: kik voltak ennek a háznak eredeti lakói? Tibor egyhagyományõrzõ készségével válaszol a kérdésre.

Golyákék és Szameczék a quadrai házban (1985. április) (Balróljobbra: Tibor, Ilona, János és Kati)

Golyák János és neje Ilona éltek itt 1969-tõl a '90-es évekderekán bekövetkezett elhunytukig. Az '56-os menekülthullámvetette õket is a világ eme távoli sarkába a tatai szénbányákból.János ügyes kertész volt, és a rododendron félék szakértõjekéntismerték városszerte. Ilona mint kórházi szakácsnõ dolgozott, ésmég hetven évesen sem akart nyugdíjba vonulni. Jánosnagytörvényû ember hírében állott, nem egykönnyen lehetettvele kijönni. Mindamellett sokat olvasott, valóságos kiskönyvtárat gyûjtött össze. Idõs napjaikban Szameczék viseltekgondot Golyákékra és így szállt rájuk a lakó nélkül maradtotthon. Jánosnak volt ugyan két fia az elõzõ házasságából, deazokkal semmi kapcsolatot nem tartottak. Szameczné Katikülönösen bensõséges viszonyba került az idõs asszonnyal,szinte anyjaként tisztelte. Aztán, hogy néhány éve õ sem térhetmár be a sokat látott-hallott falak közé, Tibor és népes barátikörének gyakran ide látogató tagjai töltik meg élettel a kertesházat.

János szeretett mesélni katonaélményeirõl - emlékezik Tibor.Sok katonanótát ismert, azokat szívesen énekelte. Politikainézeteit illetõen megrögzött királypárti volt, visszaálmodta aHabsburg monarchiát. Könyvespolcain számos emigrációskiadvány található, ami a vasfüggönyön túl nevelkedettérdeklõdõnek sok meglepetést tartogat. Itt találkoztam például aHorthy kormány utolsó miniszterelnöke, Lakatos Gézavisszaemlékezéseivel. Vagy a második világháborúban az ukránfronton harcoló Szilvássy fõhadnagy katonahumorral telítettháborús élményeit csokorba foglaló könyvvel (Szilvássy László:Mesék a bryanszki erdõbõl... I. (Hungarian Word Printing,Canada, 1955). Az alábbiakban ebbõl idézzük a ma is népszerûrakott-burgonya elkészítésének tréfás fordulatokkal fûszerezetttábori receptjét.

Újságunk szerkesztõje Miska János sok órát töltött a kismúzeumnak is beillõ házban, a komputer fölé hajolva. Fogadta ésmegválaszolta a világ minden tájáról érkezõ elektronikusleveleket, lektorálta a beküldött írásokat, tervezte a végéhezközeledõ 2003-as év lapszámait. Az újságba bedolgozók gyakranleültünk mellé, fõleg ha egyedül már nemigen boldogult azelektronikus adattömeg rendezésével. Volt úgy, hogy a koraéjszakába nyúló csendes munkánkból a fal felõl hallatszó ütemeskopogásra neszeltünk fel. Fáradtak voltunk, már meglepõdni semigen tudtunk. Szépen összepakoltunk és haza tértünk. Biztosanegy faágat vert a szél a falhoz, vagy talán egy arra sétáló figyeltfel a kivilágított ablakra és gondolta, hogy megtréfálja a bentieket.Aki esetleg arra gondolna, hogy szellemek adtak le morzejeleketnekünk, az nagyon téved. Szellemek nincsenek, csak emlékek éslelkiismeret!

November 17-én este összejöttünk klubhelyiségünk egyikemeleti szobájában, amelyet elõzõleg úgy-ahogy barátságossávarázsoltak szorgos kezek. Ezentúl itt készül majd a SzigetiMagyarság. Szerkesztõnk köszönetét fejezte ki a barátságosquadrai ház használatáért, és még áldomást is ittunk bízva benne,hogy az új helyen is sikeresen elkészülnek a kéthavontamegjelenõ számok. Miska János a tõle megszokott fiatalosambícióval vette birtokba nem éppen új, de jól felszereltíróasztalát. János tudása és tájékozottsága mindannyiunkra nagyhatással van, akik a közelében serénykedhetünk és a Tiborházában kibontakozott összetartásból hagyományt fogunkkovácsolni új helyünkön. Úgy legyen! És most jöjjön a magyarosrakott-krumpli Zsengellér módra.

Csorba Imre

A Zsengellér-féle rakott-burgonyák híresek voltak akörnyéken. Egészen különleges módszerrel készítette õket.Több szakácskönyvet átnéztem már azóta, de ezt a receptetmég sehol sem találtam meg. Ide leírom, talán hasznát veszikneki a gondos háziasszonyok.Íme: Rakott-burgonya Zsengellér módra (két személyre).

Végy 24 szép nagy tojást és hét darab közép nagyságú rózsakrumplit. A tojást fõzd meg keményre, a krumplikat puhára. Haez megvan, végy három férfiököl nagyságú egészségesvöröshagymát és bõ zsírban süsd, míg szép piros lesz. Ha márszép piros, vess rá három evõkanál erõs szegedi paprikát éskeverd össze, önts rá egy liter jó sûrû tejfölt és hagyd az egészetfelforrni. Azután tedd a sparhelt szélére.

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 7. OLDAL

Most végy elõ egy szép nagy lábast, tégy bele egy jó púpozottevõkanál zsírt és tedd a spórra, míg a zsír felolvad és a lábasátmelegszik. Utána tedd a lábast az asztalra és a keményre fõtttojásokat, meg a puhára fõtt krumplikat - melyeket idõközbenCsányi megpucolt - szintén tedd az asztalra.

Na már most! Menj be a speizba és hozz ki egy szál kb. 60 dkgsúlyú (de lehet több is, az nem baj) jó füstölt kolbászt, ha eznincs kéznél, akkor a jó Pick-féle szalámi is megteszi.(Végszükség esetén más fajta szalámi is jó. Pl. Herz, Vidonistb.) A kolbászt (vagy szalámit) ugyancsak hámozd meg éshelyezd a tojások mellé.

Mikor ez megvan, tedd a lábast magad elé és egy jó éles késselpapírvékonyságú krumpli karikákat messél, pontosan annyit,hogy a lábas fenekét betakarja - hézag nélkül! Ez nagyonfontos!!! Ehhez körülbelül másfél krumpli kell, ha vastagabbrasikerült egyik másik szelet akkor valamivel több. A megmaradófél krumplit, vagy ha kisebb maradt úgy azt, egy hanyagmozdulattal dobd a hátad mögé lehetõleg úgy, hogy valakiteltalálj vele.

Ha ez megtörtént, végy hat tojást és ugyancsak karikára vágva -itt a vastagság nem számít - szép egyenletesen helyezd a mármegvágott krumpli réteg tetejére.

Most jön a kolbász! (Vagy ha nincs, a szalámi.) Megsaccolodúgy szemre és négy lehetõleg egyforma nagyságú darabravágod. Az egyik darabot - miután a végét megkóstoltad -ráaprítod a tojásra, gondosan ügyelve a szimmetriára. (Ha egy-két szeletke esetleg elcsúszik, azt a kés hegyével visszapiszkáloda helyére.)

Ezután az egészet sóval hinted meg, de csak gyengén, mert vanaki nem szereti ha nagyon sós (mint például Rákossy zászlós úr)és a sparhelt szélérõl elvéve a vöröshagymás, paprikás, zsírostejfölt, annyit öntesz rá a krumpli-tojás-kolbász rétegre, hogy aztegész halkan belepje.

Ezzel az elsõ része a munkának nagyjából befejezõdött.

Most jön a második!

Ezúttal csak egy krumpli következik, leheletfinom vékonyságúravágva mint fent, majd újabb hat tojás és újabb darab kolbász, só,végül a tejföl, szintén mint fent.

Ezt a metódust még kétszer megismétled, mire úgy a tojás, mint akolbász elfogynak és marad csupán egy kis tejföl meg kétközépnagyságú krumpli.

Az egyik krumplit - lehetõleg a kisebbiket, ha egyforma nagyokakkor mindegy - hasonlóképen az elõbbiekhez igen-igen vékonyszeletekre vágva ráhelyezed az egésznek a tetejére úgy, hogyszépen betakarja. Ha itt-ott marad egy kis hézag, az teljesenlényegtelen. A maradék tejfölt pedig ráöntöd a krumplira és azegészet berakod a sütõbe, hogy jól átsüljön.

A megmaradt egy krumplit a kutya tányérjába veted és ha nemenné meg - ami nagyon valószínû - akkor belerúgsz!

Már tudniillik a kutyába. A krumpli az ott marad, míg a kutya kinem kotorja, aztán a söpréssel másnap a szemétbe kerül.

Ezzel a rakott-krumpli kész, lehet tálalni!

A tálaláshoz szükséges! Két átmelegített tányér, eszcájg - kés,kanál, vella - só, paprika, bors, egy csajkában savanyú paprikavagy uborka - esetleg vegyesen - továbbá két háromdecis pohárkameg egy üveg rum.

Ha netán nem volna rum - ami egy rendes úri háztartásbanteljesen kizárt dolog - akkor, de csak mondom ebben az esetben,valami más üdítõ ital (szilvórium, törköly, barack stb.) ismegteszi.

Most fogod a lábast a két fülénél - persze valami ronggyal, mertmarha meleg és úgy jársz mint az a hülye Gyenes, aki rongynélkül fogta meg és a "kutya hétszentségit" felkiáltással a konyhaközepére tálalta az egészet. Szóval ronggyal fogd meg és az asztalközepére helyezd: "Kész a kaja, lehet zabálni! Jó étvágyat!" -kiáltod.

A legfontosabb, - erre igen nagyon kell ügyelni - hogy a pohárkáktiszták legyenek és a rumos üveg dugója ki legyen húzva!

Ennyit a "Rakott burgonya Zsengellér-módra két személyre" címûételkülönlegesség elkészítési és tálalási módjáról.

Láttuk – hallottuk – olvastukKaffka MargitNyolcvanöt évvel ezelõtt, 1918 december 1-én halt megBudapesten Kaffka Margit író, költõ, a Nyugat elsõnemzedékének egyik kimagasló tagja. „Jaj, egy asszony, akiember s mégis egy túlságosan asszonyt kell vagy kelleneönmagában lebírnia”, írta róla Ady Endre. Költészete ahétköznapi apróságok megragadását s a szecesszióstílromantikáját tükrözi. Korai kisepikái és kisregényei isköltõi telítettségûek. Színek és évek címû mûve lélektani

kapcsolatokat. Csöndes válságok címû novelláskötete ma isélvezetes olvasmány. Spanyolnáthában halt meg.

Magyarok VilágszövetségeAz MVSz Kanadai Országos Tanácsa november 26-án tartottaalapszabály-módosító közgyûlését. Az országos tanács újonnanválasztott tisztikara: Elnök: Cúth János, a Kanadai Magyarságszerkesztõje, Ügyvezetõ Elnök: Bogyay Elemér, Fõtitkár: dr.Csibi Éva. Cúth elnök elõterjesztette az alapszabály-módosítást,mely elfogadta a 2002-es alapszabályok nagy részét. Az újvezetõség Patrubány Miklós, az MVSz elnöke elõtt tette le

regény, egy gazdag lelki életû, de körülményei folytánmegalkuvásra kényszerülõ asszony története. Hangyaboly c.regénye egy apáca iskola zárt körében mutatja meg atársadalmi

fogadalmát a magyar nemzet hû szolgálatára.

ESEMÉNYNAPTÁR - CALENDAR

Január 18: Magyar istentisztelet / Hungarian Sunday Service, 2:00 pm, QPPJanuár 27: Irodalombarátok Köre / Literary Society, 7:00 pm, QPPFebruár 15: Magyar istentisztelet / Hungarian Sunday Service, 2:00 pm, QPPFebruár 24: Irodalombarátok Köre / Literary Society, 7:00 pm, QPPFebruár 29: Márkus Ica zenés estje / Hungarian Musical Evening, 6:30 pm, St. Ann’s Academy

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 8. OLDAL

Mezey Albert(Ipari üzemek és rododendronok szenvedélyes telepítõje)

Egy régi magyar közmondás szerint a virágok szereteteáltalában jólelkû emberre vall. E bölcs megfigyelés igazságáraszámtalanszor rábukkanunk. Így van ez Mezey Albert esetében is(Kanadában deMezey néven ismerik). Hosszú élete során két fõszenvedélye volt: ipari üzemek létesítése és virágok telepítése.Gyönyörû, több száz rododendronból, orchideákból és egyébalpesi növényekbõl álló, egykor igen híres victoriai kertjét márjónéhány éve ott kellett hagynia gyengülõ egészségi állapotamiatt. Virágai azonban tovább élnek, mert a havasszépeesetében nem ritka a többszázéves élettartam sem. Ahogyanegyszer mondta, csengõ bariton hangján, egy barátjának: arododendronok termesztéséhez minimum harminc éves korszükséges, és legalább háromszáz évig kellene élni, hogytúlélhessük õket.

A történelem szele huszonöt éves korában sodortaErdélybõl Kanadába, nyolc évvel Magyarország trianonifeldarabolása után. Édesanyja és húga egy évvel késõbbtelepedtek át. Édesapját már tíz évvel korábban elvesztette, így õmaradt családja egyetlen támasza. Hûséges is volt hozzájuk,soha nem nõsült meg, csak nekik szentelte életét. Arad melletti,több ezer holdas családi birtokukat a húszas évek alattelvesztették, s ahogy életrajzi visszaemlékezéseiben említi –három választásuk maradt: meghalni, ott maradniszegénységben, vagy pedig elhagyni szûlõföldjüket. Az utóbbitválasztották.

Elõször Németországban gépészmérnöki diplomát szerzett,majd Edmontonba érkezése után, az akkori idõk bevándorlásitörvényei szerint a mezõgazdaságban kapott munkalehetõséget.Alig egy év múltával beköszöntött a nagy gazdasági világválság.Ezekben a nehéz idõkben lerobbant, öreg gépek, traktorokfelújításával tartotta fenn magát és családját. Hamarosan annyiramegszaporodott a munkája, hogy egy kis mûhelyt alapított,amely aztán gyárrá terebélyesedett.

A második világháború évei alatt Saskatchewanbanrepülõgép pótalkatrészeket gyártott a kormány megbízásából, alégierõk számára. Az elõállításukhoz szükséges gépeket atartományt járva, hol jobb, hol rosszabb állapotban lévõmasinákból válogatta össze. A háború befejeztével visszatértEdmontonba, ahol újabb ipari üzemeket nyitott. Leleményességenem ismert határt. Automata baromfi feldolgozó gépektõl acsomagoló rendszerekig, tejipari berendezésektõl azacélfeldolgozó üzemig bármit elõállított az ügyfelekmegrendelésére. Közben a kertészkedésrõl sem mondott le.Költözködéseik során, édesanyjával és húgával együtt,mindenütt szebbnél szebb kerteket hagytak maguk után.

1945-ben találtak végleges otthonra. Édesanyja egészségiállapotára való tekintettel a házi orvosuk azt javasolta, hogyEdmontonból költözzenek egy kedvezõbb éghajlatra. Mindentétovázás nélkül túladott üzleti vállalkozásain és még abban azévben Victoriába költöztek. A kertek városa már régóta vonzotta,gyönyörû fekvésével, kellemes éghajlatával és virágos kertjeivel.A Kildonan nevû kastélyt vette meg, mely a századforduló egyikjeles építészének, Samuel Maclurenek a tervei alapján egy sziklásdomboldalon épült, 1913-ban, a Foul Bay Roadon. Kildonanfiatalkori éveire emlékeztette, a borosjenõi, kõbõl épült családiházra, szõlõhegyek, magas tölgyfák árnyékában. A virágok irántiszeretete is gyermekkorából ered.

Dr. Ötvös Imre 1987-ben átadja a dísztáblát.

Az elhanyagolt állapotban lévõ épületet szorgalmasmunkával újjáalakította, csodálatos kertet telepítve köréje. Azötvenes évek közepén már több száz, saját termesztésûrododendronnal, orchideákkal és egyéb magashegyi növényekkelbüszkélkedhetett. Örökzöld cserjéit a Victoriába érkezõ turistákrendszeresen látogatták. A ház ma nyugdíjas otthon az Abbeyfieldlakásügyi társaság kezelésében, kertjét pedig az Oak BayKulturális Örökségek Alapítványa vette gondozásba.

Kertészkedése mellett sokat utazott, ipari szaktanácsadókéntjárta az országot. Útmutatásai alapján jöttek létre különbözõfafeldolgozó üzemek, Ontariotól egészen Nyugat Virginiáig,fõként a forgácslemezek elõállítására szakosodva. Közbenutazásait meg-megszakítva visszatért rododendronjaihoz.Kiválóan hangolta össze a mozgalmas munka és a csendeskertészkedés élettempóját.

Közösségi tevékenységének egyik kiemelkedõ példája az1956-os magyar menekültek megsegítése, Kanadába valótelepítése volt. Személyesen utazott Németországba, aholmeglátogatta magyar menekülttársait az ideiglenes táborokban.Segítségével került sok-sok hazáját vesztett honfitársunkKanadába. Fontos szerepet vállalt az ideérkezettekelhelyezésében, problémáik megoldásában, mint a victoriaimagyar segélyszervezet elnöke. Önzetlen, áldozatkészmunkájának elismeréséül a Victoriai Magyar Társaskör 1987-ben dísztáblával ajándékozta meg.

A rododendronok igaz szerelmesét nemrégiben ittVictoriában, a Glengarry kórházban köszöntötték közvetlen

A Kildonan kastély

barátai, századik születésnapján. Humánus szíve nem szûnik megdobogni, habár éles elméje régen elhagyta már. Ha ezen a földivilágon nem is látja többé rododendronjait, lélekben mindenbizonnyal el fogja kísérni örökzöld havasi virágait évszázadosútjukon.

Fias György

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 9. OLDAL

MEGHÍVÓ - INVITATION2004. február 29-én - este 6:30-kor - February 29/2004, 6:30 p.m.

Magyar nóta és operett est - Hungarian Musical Evening

Márkus Ica - a Magyar Rádió és Televizió énekese Victoriában vendégszerepel. Mûsorábangyönyörû magyar nóták, operett és cigánydalok, örökzöld melódiák hallhatók.

Ica Márkus - Vocalist from Hungary, performing traditional Hungarian songs, operettas, gypsysongs and evergreens.

Az elõadás helye - Location: St. Ann’s Academy, 835 Humboldt St., Victoria

Jegyek, elõvételben: 15.00 dollárért, közvetlenül az elõadás elõtt pedig 25.00dollárért kaphatók. Megrendelés: Kövér Kati: 383-3470, Blaskow Péter: 477-7451, Kárpáti Gyuszi: 479-7516.

Tickets: in advance: $15.00 or at the door: $25.00. For advance booking of tickets please call: KatiKövér: 383-3470, Peter Blaskow: 477-7451, Julius Kárpáti: 479-7516.

Karácsonyi délutánIsmét elérkezett a legszebb ünnepünk, a Karácsony.Társaskörünk december 7-én tartotta meg a karácsonyiösszejövetelét a Queen of Peace templomban. Elõkerültek újra aszép karácsonyi díszek, kellékek. A feldíszített terembenhangulatos karácsonyfával, közel hetvenen jöttünk össze. Amûsor elõtt alkalom volt egy kis beszélgetésre, barátiüdvözlésekre. A gyerekek arca kipirulva, boldogan várták azelõadás kezdetét. Õk hihetetlen nagyvonalúsággal már tudták,hogy ez az ünnep más mint a többi. Itt valami megfoghatatlantörténik. Varázslat, csoda, csillagpor.

Ugye, emlékszünk még, amikor mi is hittünk,lélegzetvisszafojtva vártuk a szenteste érkezését. Ilyen éshasonló emlékképek villantak fel bennem a régmúlt karácsonyokemlékezetére és magamban dúdolgattam a gyermekdal szövegét,

Kabáth Judit rendezésében a magyar iskola mûsorakövetkezett, együtt énekelték a Mennybõl az angyalt. Majd DsidaJenõ: Itt van a szép karácsony címû verse és Ó jöjjetek hívekhangzott el. Ezt követõen a gyermek és felnõtt kórus meghatókarácsonyi énekeket adott elõ Judit vezénylésével. A fiatal BékésPortia zongorán a Dream és a Bumble bee c. számokat adta elõ.Szy Mária elõadásában Móra László: Karácsony édes ünnepéncímû versét hallottuk. Kabáth Judit két gyönyörû énekszáma –egy ária, Handel Messiásából és aztán az O Holy Night –következett, Hazai Magda kíséretében zongorán.Apt Kamill és bandája dunántúli dalokkal szórakoztatta aközönséget.

Aztán megérkezett a várva várt Mikulás (Ted bácsi, mintcímlapunkon is látható), kiosztotta a gyerekeknek az ajándékokat.A mûsort Dömötör János atya beszéde zárta, melybenhangsúlyozta, hogy karácsony szellemének nem szabadkihúnynia, karácsony lényege az adakozás, a béke, a szeretet, amegbocsátás. Ezt a varázslatos szellemet ápolnunk kell az évminden napján.

A mûsort finom uzsonna követte, melynek elkészítésében asegítõ kezek egész sora mûködött közre Kövér Katalinvezetésével. Felkerültek az asztalra szendvicsek, finomsütemények és forralt bor, a gyerekeknek virsli és üdítõ italok.Mindannyian kellemesen éreztük magunkat. Külön köszönetetmondunk Kövér Katinak a sok idõt, energiát igénylõ munkáért.Ezért elismerés jár!

Boldog Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag Új Évetkívánok a Társaskör minden tagjának.

Pelvay Mária

Kiskarácsony, nagykarácsony...Fischer Miklós elnökünküdvözölte a vendégeket, s pár szóban említést tett karácsonyjelentõségérõl. Majd Vietorisz Lajos tiszteletes úr szólt,karácsonyt idézve, beszédét Dömötör Ilona: Közeledik aKarácsony címû versével zárta.

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 10. OLDAL

TAGGYÛLÉSEINKRÕL: A november 2-án tartott gyûlésünkön a szokásos ügyeklebonyolítása után elnöknõnk beszámolt az idõközbenmegtörtént eseményekrõl. Az október 18-án, klubházunkbantartott szüreti bálunk sikerén felbuzdulva egyesek javasolták,hogy jövõre is itt tartsuk meg. A 70 személyes közönség éjfélután egy óráig úgy mulatott, hogy a DJ megjegyezte, hogyilyen jókedvû társaságnak még nem szolgáltatott zenét.Elnöknõnk megköszönte mindenki segítségét: a szakácsokét,a díszítõkét, a mosogatókét, mindenkiét. Az 56-os forradalom emlékünnepségét október 26-ántartottuk. Megkoszorúztuk az emléktáblát, elénekeltük aHimnuszt, és odabenn folytattuk az ünnepélyt. Szentvéri Iréntartalmas emlékbeszédével, Bölecz Béla saját könyvébõlfelolvasott, a soproni eseményekre vonatkozó részletekkel,Blaskó Julika és Pintér László szavalatával nagyonszínvonalas megemlékezésnek voltunk részesei. Elnöknõnk egyûlésen nemtetszését fejezte ki az irányban, hogy aszokottnál kevesebben jelentünk meg ezen a mindnyájunkatmélyen érintõ emléknapon. Megköszöntük Vastagh Marikának és fiának Andrásnak agyûlésre készített vacsoráját. A gyûlés végén felköszöntöttük november szülötteit:Bohár Margót és Csinger Józsefet. A gyûlés utánistentiszteletet tartott Szigeti Miklós tiszteletes, majdelfogyasztottuk a finom vacsorát. December 7-én tartott gyûlésünkön köszönetet mondtunkSzentvéri Irénnek a 29 gyermek ajándékainak megvételéért ésbecsomagolásáért. Köszönet a Mikulás bácsinak (MadarászChristian) és néninek (Bohár Margó) kiváló munkájukért, ésKurucz Jánosnak a gyönyörû három méteres karácsonyfafelállításáért és feldiszítéséért. Ezután is fogunk mikuláskorajándékozni azoknak az unokáknak, akik valamilyen okbólnem tudnak megjelenni, de nagyszüleik felíratják õket. Szász Imre tagtársunk megajándékozta egyesületünketkisorsolásra szánt, fából készített bútordarabokkal, sámlikkal,háromlábú kerek székekkel, törlõpapír tartókkal,papírszalvéta tartókkal és virágállványokkal. Köszönjükszépen. A februári választási gyûlésre választóbizottsági tagnakjelentkeztek: Besenczi István, Kraus Ottó és Pintér Marika.Kuruczéknak köszönjük a bár mellé ajándékozott két magasszéket.

Felköszöntöttük december szülötteit: Blaskó László, CsingerIlona, Fisztner Ferenc, Kurucz János és Pintér László. A gyûlésután szentmisét mutatott be Lakatos Dénes atya, majdmegvacsoráztunk.EGYÉB KÖZLEMÉNYEK: Sajnálattal vettük tudomásul, hogy Mandalik Ferencnekszemoperáción kellett átesnie, hogy Barna László bokatörésselszenved és, hogy Vastagh Marikának is kórházi terápiára kelljárnia. Mindannyiuknak mielõbbi felépülést kívánunk. Szeretettelvárjuk vissza a Ravai házaspárt, valamikor januárban, hosszúmagyarországi tartózkodásuk után. December 6-án, ezúttal Mikulás napján jött meg unokáinknakotthonunkba a Mikulás bácsi. Elnöknõnk, Piroska vezette le azeseményt, melyen több unoka is szerepelt: Horváth Lajosékunokája Nicholas karácsonyi sztorit olvasott fel, akit Blaskóékunokája, Madie követett egy másik sztorival, majd HorváthAttiláék unokája, Emma és Bakosék unokája, Allie énekeltek ésFisztner Feri unokája, Chance zárta le a szerepkört két hegedûszámmal. Miután a Mikulás bácsi és néni kiosztották azajándékokat, virsli, sütemények, hûsítõk és kávé várták akiéhezett jelenlevõket.ESEMÉNYNAPTÁR: – December 21-én este 5 órai kezdettel mikulásestet tartunkfelnõtt tagjainknak. A vacsora után a Mikulás kiosztja a mindenkiáltal névtelenül hozott csomagokat. – December 26-án du. 1 óra körül beszélgetésre éssüteménykóstolóra jövünk össze a klubházunkban. – December 31-én szilveszteri bált rendezünk este 8 óraikezdettel. Otthon vacsorázunk, de éjfél után virslit szolgálunk fel.Hozzunk pogácsát és süteményt. – 2004. január 4-én du. 3 órakor tartjuk az év elsõ taggyûlését.A gyûlés után istentisztelet lesz. – Február 1-én du. 3-kor tartjuk tisztújító gyûlésünket.Jelenjünk meg minél többen ezen a fontos gyûlésen. A gyûlésután szentmise lesz. – Február 21-én farsangi bált tartunk disznótoros vacsorával,este 6 órai kezdettel. Kolbászt készítünk eladásra is. Az igényétadja be mindenki a februári gyûlésen.

Összeállította: Pintér László

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 11. OLDAL

A MAJÁK FÖLDJÉN

Bizonyára mindenki hallott a maják misztikus világáról,mely Mexikó Yukatán félszigetén, illetve Mezo-Amerikábanvan. Ez a különös világ még 1962-ben csigázta fel azérdeklõdésemet, amikor Dél-Mexikóban a Monte Albanpiramisait volt alkalmam látni. Sajnos, ekkor még járható út nemvitt Yukatánra, sõt még a pánamerikai út sem volt összekötve.Most novemberben ez az álmom is beteljesült: a Cancúnközelében lévõ üdülõváros – ahol feleségemmel és Pintérékkeldagonyáztunk – kitûnõ napi túrákat ajánlott a Maják földjére.Kényelmes, légkondicionált buszok szállítják az érdeklõdõket acélba. A maja nép lakja még ma is teljes egészében Yukatándzsungeleit, – kivéve egy-két gócot. Számuk két és fél millióratehetõ. Sajátos alkatú, alacsony termetû (150 cm.), finomarcvonású, sasorrú, rövid nyakú emberek. Ki gondolná, hogyezek az emberek csodálatos kultúremlékeket hagytakörökségül?! E nép eredete még ma is vitatott. Több elképzelésvan arról, hogy egyenes leszármazottjai az inkáknak, – avagyfordítva, de olyan feltételezés is van, hogy õk az egyiptomipiramisépítõk utódai. Még a mai napig is megtartottáknyelvüket, gyermekeik csak iskolás korban tanulnak megspanyolul. A maja nép már k.u. az elsõ században városállamokbanlakott. Óriási fallal körülvett piramis városaik voltak és avégtelen dzsungel övezte õket. Ugyanakkor a városokat jólkiépített utak kötötték össze, és élénk kereskedelem folyt avárosok között. A köznép a dzsungelben földmûvelésselfoglalkozott, ahol fõleg kukoricát és babot termeltek, melybõlrendszeresen adóztak uraiknak. A szegényes talaj miatt kétévenként átengedték a termõföldeket a dzsungelnek, és újabbtermõterületeket tisztítottak ki. Társadalmuk három csoportra osztályozódott: az elsõbe apapok és a harcosok tartoztak. Õk képviselték a felsõ osztályt, ésközülük került ki a szakláris király-pap. A második csoportot akereskedõk és kézmûvesek alkották, akik bizonyos elõjogokatélveztek. A harmadik csoport volt a teherhordóké (nem ismertéka kerekes jármûveket), földmûvelõké és a rabszolgáké.

Vallásuk megkövetelte a véráldozatot. Élõ rabszolgák szívéttépték ki, és azt ajánlották fel isteneiknek (Chacnak, illetveKukulkánnak) a bõ termés reményében. Aszály idején pedigcoco levél teájától elkábult tizenöt éves szûz lányokat vetettekbe a 30-40 méter mély áldozati kutakba, az ún. SenoteSagradokba, hogy kedveskedjenek az esõistennek.A magas kultúrájuk tanújelei a ma is jó állapotban lévõpiramisaik, templomaik, csillagászati obszervatóriumaik,labdajáték tereik, óriási piactereik, melyek a görög agorákkal,illetve a római fórumokkal vetekszenek. Nem utolsósorbanemlíteném meg a világhírû maja naptárt, mely nemcsak a 365napos évet mutatja pontosan, de mutatja a nap-éj-egyenlõség ésa napfordulók napjait, és ezer évvel elõre jelzi a nap, illetve aholdfogyatkozásokat is.

Kényelmes autóbuszok naponként indulnak Cancúnból a feltártromvárosokba, nevezetesen Chichén Itzaba, Cobába ésTulumba. Õszintén ajánlom minden igényes érdeklõdõnek!

Bölecz Béla

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 12. OLDAL

TORN FROM THE FLAG - LYUK A ZÁSZLÓN PROMINENS DOKUMENTUMFILM KÉSZÜL AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA

Kovács Klaudiáról, aki victoriai látogatása alkalmávalfellépett az Irodalombarátok Köre találkozóján is, csak az utóbbiévekben vált nyilvánvalóvá, hogy ez a fiatal, akadályokat nemismerõ hölgy esztétikai érzéke, magas szintû munkamorálja ésfontos társadalmi témák iránti elkötelezettsége nagymértékbenhozzájárul ahhoz, hogy a produceri szakmában is egyre jobbanelismerik. Az alábbiakban az American Hungarian Panoramaszerkesztõje vele való beszélgetését közöljük.

American Hungarian Panorama: - Jelenleg milyenprodukció köti le?

Kovács Klaudia: - A “Torn from the Flag” címûdokumentumfilm az 1956-os magyar forradalom ötvenedikévfordulójára készül és a 2006-os világkörüliünnepségsorozatnak lesz a része. A film a forradalomról ésannak nemzetközi hatásáról fog szólni, mely remélhetõlegtudatosítja majd, hogy a magyar forradalom nem csak magyar,de világtörténelmi esemény volt.

AHP.: - Az ötletnek mi volt a kiindulópontja?

K.K.: - Magyarországon nõttem fel, ahol az iskolában azttanították, hogy 1956 ellenforradalom volt. Majd Amerikábaköltöztem és egy idõ után, az itteni magyar emigráció hatásáraráébredtem az igazságra. Sajnos ma már a fiatalabb generációk –beleértve a magyar fiatalokat is – szinte semmit nem tudnakelõdeink áldozatvállalásáról és bátorságáról. Producerkéntkötelességemnek érzem, hogy ezt az ûrt pótoljam,történelmünket hitelesen a világ tudtára adjam és ezzel én islerójam tiszteletemet.

AHP.: - Mi a film célja?

K.K.: - Az angol nyelvû film elsõdleges célja, hogyhozzájáruljon ahhoz, hogy az 1956-os magyar forradalom avilágtörténelem palettáján végre méltó helyet nyerjen el.Georgiosz Vasziliut, a ciprusi köztársaság korábbi elnökét (akigyönyörû választékossággal beszél magyarul) szeretném idézni,aki szerint is: "56 volt a Rubikon. Budapesten volt az azesemény, amely bebizonyította, hogy valami bûzlik. A berliniesemények idején, 1953-ban, nem hitték el az emberek, hogy azegy komoly munkásforradalom volt. Lengyelországban, 1956-ban, a mozgalom nem teljesedett ki. Pesten, Magyarországonvégbement ez a folyamat. És ezen keresztül értették meg azemberek, az értelmiségiek az egész világon, hogy aszocializmus, amelyben hittek, és amelyért hajlandók voltak azéletüket is áldozni, a valóságban nem úgy sikerült, ahogy aztszerették volna. Egy történész száz év múlva azt fogja mondani,hogy az ’56-os forradalom az az esemény, amely bemutatta avilágnak, hogy a szocializmus kudarcot vallott. Majdnemugyanaz volt a helyzet Prágában is, de az ismétlõdés sosemolyan fontos mint az eredeti."

katonákat is, akik segítették a magyarokat. A nemzetközi vonalathangsúlyozva kértünk fel kimagasló nemzetközi személyiségeketés külföldi szemtanúkat, hogy véleményükkel szinténnyomatékosítsák és elismertebbé tegyék 1956 fontosságát.

AHP.: - Kik támogatják ezt a tervet?

K.K.: - Több neves egyén és intézet is kifejezte már segítõszándékát: a Magyar Nemzeti Archívum, az Országos SzéchényiKönyvtár, az Amerikai Magyar Alapítvány, a William FoxMagyar Film Társaság, a New York-i Kulturális Intézet, továbbáaz Észak-Amerikában tevékenykedõ fõkonzuljaink és tiszteletbelikonzuljaink többsége. Zsigmond Vilmos, Oscar díjas magyaroperatõr - aki szintén 1956-ban hagyta el az országot - felajánlottsegítsége is hozzájárul ahhoz, hogy olyan nívót érjünk el a képimegfogalmazásban, mint amit a téma megérdemel.

AHP.: - Ki biztosítja az anyagi hátteret?

K.K.: - Ahhoz, hogy a film létrejöhessen 2003 végére elõ kellteremtenünk a költségvetést. A terv szerint 2004-ben forgatnánk,2005-ben pedig a már megvágott filmet beadnánk különbözõfesztiválokra, filmpiacokra, hogy megfelelõ publicitással aháttérben 2006-ban az összes földrészre eljuthasson a “Torn fromthe Flag”. Pályázunk több amerikai alapítványnál is, detapasztalatom szerint az itteni magyarság általában csakmarginálisan élvezi a kisebbségeket támogatók figyelmét. Ezértcsak magunkra és egymásra számíthatunk! Úgy érzem, ez aprodukció kitûnõ alkalom lesz arra is, hogy egy közös célérdekében megújult összefogás teremtõdjön a különbözõhitvallással, politikai nézettel és társadalmi háttérrel rendelkezõ,de erõs hazafias érzésû emigráns magyarság körében. Adokumentumfilm-szakmában legelismertebb InternationalDocumentary Association kezességet vállalt a produkcióért ésbiztosítja, hogy a beérkezõ adományokat az amerikai adófizetõkaz adólapjukból levonhassák (501(c)(3) státusz). (Jelenleg azonfáradozunk, hogy a kanadai adófizetõk is hasonló kedvezménytélvezhessenek.) A jó hír az, hogy az összeg egynegyede márrendelkezésünkre áll! A továbbiakban is minden olyan magyarraszámítunk, aki megérti ennek a mérföldkõnek szánt produkciónaka fontosságát. A csekket az International DocumentaryAssociationnak kérjük kiírni és a következõ címre postázni:

Klaudia Kovacs, Producer1626 North Wilcox Avenue #393

Hollywood, CA 90028 USA

Az összeg megérkezésétõl számított harminc napon belülelismerõ levelet küldünk az adományozóknak, amiben benne leszaz adólevonáshoz szükséges Federal Identification Number. Profitesetén a haszon 10%-át magyar árva gyermekek megsegítésérefordítjuk. További tájékoztatást e-mail formájában(klaudiakovacs@msn.com) vagy telefonon (323.528.8771)kaphatnak a kedves olvasók. A szíves érdeklõdést és nagylelkû

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 13. OLDAL

A Hungarian-Canadian Renaissance

Hungarian studies in Canada have flourished throughout thedecades. They received a substantial boost as a result of theinflux of the post-World War II “Displaced Persons” and the1956 refugees. Both of these immigration streams included agreat many Hungarians with high educational achievements. Inthe meantime important political developments were takingplace in Canada. The final report of the Royal Commission onBilingualism and Biculturalism (1963-71) contained a volumeon The Cultural Contribution of Other Ethnic Groups (1969). Itrecommended federal support for the maintenance of immigrantminority cultures in Canada. The suggestion was accepted byOttawa. In 1972 a minister responsible for multiculturalism wasappointed and the following year the Multicultural Directoratewas established within the Department of the Secretary of State.In time, such multicultural policies were also adopted by severalof Canada’s provinces.

Encouraged by these developments, Hungarian-Canadianorganizations redoubled efforts at cultural maintenance. Theirperseverance led to the establishment of such culturalinstitutions as the Chair of Hungarian Studies at the Universityof Toronto, which was followed in time by the founding of theHungarian Research Institute as an ancillary of the sameuniversity. The Hungarian-Canadian Authors’ Association(headquarted at the time in Ottawa) and the Hungarian StudiesAssociation of Canada (Toronto) were other products of thisperiod, as were a number of literary societies, choirs, folk-dancegroups and stage organizations in cities such as Winnipeg,Vancouver, Hamilton, London, Montreal and elsewhere. Severalliterary and cultural magazines also started publication,including the Canadian-American Review of Hungarian Studies(now Hungarian Studies Review) (Kingston and Toronto), theTárogató (Vancouver), the Szigeti Magyarság (Victoria), theKrónika and Tanú (Toronto), and the Magyar NépmûvészetKanadában (Edmonton). The majority of these are stillpublishing today. According to our records, close to 200newspapers, periodicals, cultural and denominational papershave been published in Canada from the beginning of the XXthcentury.

Hungarology has enjoyed wide interest among Anglophoneand Francophone Canadian scholars and students. During severaldecades of research, I have come across dozens of universitygraduate thesis devoted to Hungary and Hungarians. The fourvolumes of my bibliography Canadian Studies on Hungarians(1987-1998) contain more than 2,500 references, and this figuredoes not include a large number of revelant essays and reviewarticles published in newspapers and inhouse forums.

Canada has been generous to its immigrant people. It hasprovided fertile soil for the cultural activities of immigrantHungarians as well. The “Biography” section of my bibliographymentioned above contains about 60 biographical summaries,which is only a fraction of the Hungarian-Canadian universityteachers, researchers in scientific and technical fields and theprivate sector who have made remarkable contributions to theirprofessions. Furthermore, my book: Literature of HungarianCanadians (Toronto, 1992) registers close to one hundredHungarian-Canadian authors of books of poetry, fiction anddrama, published in Hungarian, French or English during the lastfour decades. This number does not include the ones, and thereare quite a few of them, who published their work only innewspapers, periodicals and anthologies. The Hungarian-Canadian Authors’ Association has published eleven anthologiessince 1968. It sponsored the publication of several privatecollections of poetry and fiction, and organized literary eventsthroughout Canada. Since its inception, the Hungarian StudiesAssociation of Canada has participated in the annual conferencesorganized by the Canadian Learned Societies and published aseries of monographs by its members.

Although in recent years the Hungarian-Canadiancommunity’s publishing output has not matched that of the 1970sand 1980s – owing to Canada’s economic adversities and theresultant decline in government support for and diminishinginterest in matters ethnicity – it is hoped that the field ofHungarology will continue to survive and Hungarian Canadians,along with the other cultural minorities of Canada, will continueto find ways of preserving their identity.

John Miska

Helyünk a Nagyvilágban

Egyre többen vagyunk akik a számítógép elõtt ülve azInternet segítségével igyekszünk követni a világ eseményeit,mindenekelõtt a magyarságot érintõ hazai és nemzetközihíreket böngészgetve. Azonban nem könnyû eligazodni avilághálón áradó még oly érdekes információk között. Akitartóbbak elõbb-utóbb megállapodnak egy abeállítottságuknak, érdeklõdésüknek leginkább megfelelõlapnál, annak írásaiból igyekeznek tájékozottságukat szintentartani, kitéve magukat a véleményorientáció veszélyének is.Minket a szülõhazától hosszabb-rövidebb ideje távol élõmagyarokat nemzetközi rálátásunk segíthet

a történések helyes értelmezésében. A külföldi magyarszervezetek is sokat tesznek saját környezetükben mindenekelõtta kulturális tájékoztatás terén, színes programajánlataik még anem magyar származásúak számára is vonzóak. Ételeink, zenénk,táncaink igen népszerûek, de a mûvészetek és tudományok terénelért magyar eredmények is méltán öregbítik jó hírünket avilágban. Persze így van ez minden nemzetnél, hiszen mindennációnak megvannak a sajátos értékei. Világunk ezáltal válikszínessé, akárcsak a sokféle virágtól pompázó tarka rét.

Csorba Imre

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 14. OLDAL

Éjféli epizód

Toronto nagyváros. Modern dzsungel. Aki teheti, autón jár,csak a metropolis szegényei közlekednek földalattival. Mivelmint látogató voltam ott, én is ennek a proletár közlekedésieszköznek igénybevételére fanyalodtam. Az utam nap-nap utánkétszer is kelet-nyugati irányba szelte át a várost a Peppeállomástól a Janeig.

A késõ esti órákban már csak szórványosan utaznak. Azutasok álmosak, közömbösek, magukba roskadtak. Velemszemben a padon egy öreg torzonborz koldus alszik. Öreg?Lehet az õ vállát még hetvenhárom év se nyomja, nem mint azenyémet. Mégis öregnek látszik. Zsíros kalapja alólrendezetlenül csüng hosszú, õszes haja. A kabátja gyûrött ésolajfoltos. A padra felhúzott lábán kitaposott tornacipõ. Idõkéntfel-felhorkanó lélegzetébõl arra következtetek, hogy az italmámorát igyekszik kialudni. Ez mind hétköznapi látvány a késõesti metróutasok számára. De van valami szokatlan az öreggelkapcsolatban. A kutyája. Nagy busafejû fél-farkas, fél-labradorfekszik a lábánál úgy, hogy a feje a gazdája ölében nyugszik. Akutya nem alszik. A szemébõl sugárzott az úgynevezettkutyahûség. Megkapott ennek az állatnak az odaadó rajongása,ahogyan a gazdája minden lélegzetvételét leste. Sugárzott belõlea szeretet igazi melege.

Elgondolkoztam. Milyen jó ember kell legyen ez a koldus,ha a kutyája ilyen szeretettel, ilyen odaadással csüng rajta! Kitudja, mennyi éve járják a lakástalanok, a kivetettek, amegtûrtek megalázó országútját? Ki tudja, mióta osztoznak minden rosszban, de biztosan az utolsó falatot megosztjákegymással.

Gondolataimból a következõ állomáson felszálló háromcsitri lány hangos viháncolása zökkentett ki. Igaz, tízes éveik-ben levõ süldõ lányok voltak, abból a bõrkabátos, láncokkal ésfémgombokkal kivert ruhás fajtákból, akik cukros vízzeltarajosított, rikító színû frizurákat viselnek. Ez tüntetés részük-rõl a meglevõ társadalmi rend ellen. Koncertrõl jöhettek.Egymást letorkolva vették át a slágereket, vagy ahogy õknevezik a Teamsong-okat, melyeknek artikulálatlan szövegétnem értem, és melynek zaját nem tudtam még a legjobb akarattalsem dallamnak nevezni.

A ricsajra a padkán az öreg barátom mocorogni kezdett, ésmély sóhajjal a másik oldalára fordult. Ennek következtében afelöltõje zsebébõl egy halomra való aprópénz gurult szét a padlón.Volt ott az egydolláros loonitól kezdve a vörös egy-centesigminden. Biztosra vettem, hogy az aznapi koldulásának teljesösszege gurult szét a kocsi minden sarkába. De a kutya ezt márnem hagyta annyiban, és egy orrbökkenéssel visszaparancsoltagazdáját az álmok világából a rideg valóságba. Az öreg, mikorfelfogta, mi történt, elõregörnyedve nekifogott a vagyonkájamegmentéséhez. Az arthritises ujjai, melyek körmei az elevenig levoltak kopva, nem bizonyultak megfelelõ eszköznek a feladatra.Pár sikertelen kísérlet azzal végzõdött, hogy a pénzdarabokvisszaestek a padlóra. Ezt a lányok roppant nevetségesnektalálták, és vihogtak rajta.

Be kell vallanom, nem vagyok türelmes természetû ember. Abõrkabátosok és taréjfrizurások társasága egyébként is irritál. Harendesen viselkednek, hát eltûröm õket. De amikor a vonat egylökésére az öreg majdnem a padlóra zuhant, amit a lányok annyiramulatságosnak találtak, hogy hangosan felnevettek, elszakadt atürelmem szála. Beláttam, hogy itt beszédnek helye nincs, hacsaknem akarom magamat vastag gorombaságoknak kitenni. Ezérttüntetõ gesztussal a padlóra térdeltem és a tenyeremmel kezdtemösszesöpörni az aprópénzt. Mikor az elsõ zsákmányt az öregmarkába öntöttem, már senki nem nevetett. Még a távolabb ülõkis felfigyeltek. Mikor egy, messze a pad alá gurult egydollárostnem tudtam én sem elérni, azon veszem magam észre, hogy azegyik lány mellém térdel, és fürge ujjával kihalássza a pad alól.Erre aztán a másik kettõ is segíteni kezdett, s pillanatok alatt akoldus egész jövedelme a markában volt. A jelenetet nagy csendkövette, ami kínos is lett volna, ha a barátunk a következõmásodik állomáson le nem száll. Mielõtt kilépett volna a peronra,megemelte felém a zsíros karimájú kalapját, a kutyája párbarátságos vakkantással mondott köszönetet.

A leánykák, mint afféle fiatalok, hamarosan visszazökkenteka maguk viháncoló világába. De akkor már valahogy nem irritálttöbbé a modoruk. Arra gondoltam, hogy a dzsungel és azÉdenkert nem lehetnek nagyon messze egymástól.

v. Domokos Sándor

A Liszt-életrajzAmint a szerzõ által hozzánk eljuttatott sajtóközleménybõlmegtudtuk, az Editio Musica Budapest kiadó gondozásábanmegjelent Alan Walker Liszt Ferenc életútját bemutatókönyvének harmadik kötete, amelyet Fejérvári Boldizsárfordított magyarra. A mû ünnepélyes bemutatására 2003.november 19-én, szerdán kerül sor Budapesten a régi LisztFerenc Zeneakadémia koncerttermében. Az eseményházigazdája a zenei kiadó vezérigazgatója, Boronkay Antal.A könyvbemutatón jelen lesz Alan Walker szerzõ is, akitalálkozik a magyar zenei élet és a média képviselõivel. Aszerzõi estet követõ napokban Alan Walker vendége lesz a

Erre az alkalomra ismét a polcokra kerül a Liszt-monográfia elsõkét, újranyomott kötete is. További felvilágosításért Péteri Juditszerkesztõhöz fordulhatnak az érdeklõdõk, akinek a címe: EditioMusica, H-1132 Budapest, Victor Hugo utca 11-15., 5. emelet.

Professor Emeritus Dr. Alan Walker a kanadai Hamilton-banmûködõ McMaster University zenei fakultásának tanára. MielõttÉszak-Amerikába érkezett, a londoni British BroadcastingCorporation zenei tagozatának tagjaként dolgozott a BBC és aCBC szerkesztõségében. Torontóban a CJRT-FM adó zeneiszerkesztõje volt. Az egyetemi kurzusaival párhuzamosanszívesen tart elõadásokat a nagyközönségnek a romantikus

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 15. OLDAL

köztük az A Study in Musical Analysis és az An Anatomy ofMusical Criticism. Dr. Walker nemrég fejezte be háromkötetes,díjazott Liszt Ferenc-életrajzát, amelyet New York-ban az AlfredA. Knopf és az angliai Londonban a Farber & Farber kiadókjelentettek meg. Ez a könyve huszonöt évi kutatómunkájának azösszefoglalása, és nemcsak a szakmai világ messzemenõelismerését nyerte el, de hivatalos kitüntetéseket is kapott: aMagyar Köztársaság elnöke a Pro Cultura Hungarica éremmeltüntette ki a szerzõt, a Royal Philharmonic Society díját pedigKent Fõhercegétõl vehette át Londonban. A Time Magazineméltatása szerint, Alan Walker munkája Liszt életének éskorának minden idõk legjobb feldolgozása. A The Wall StreetJournal hasonlóképpen, a Liszt-életrajzok tetõzésének, a TheWashington Post pedig az Év könyvének nyilvánította a mûvet.Az elsõ kötet címe: The Virtuoso Years, és az 1811-47 közöttiidõszakot öleli fel. A második kötet, a The

Weimar Years az 1848-61 közötti idõkbe vezet vissza, míg aharmadik, a The Final Years Liszt Ferenc életének utolsószakaszát, az 1861-tõl 86-ig terjedõ korszakot mutatja be, különöstekintettel a zeneszerzõ Bayreuth-ban töltött utolsó tíz napjára.Szemtanú vallomására, és egy iskolás gyerek kiadatlan naplójáraalapozva idézi fel Liszt végzetes betegségét, az orvosi tévedésekés a családtagok nemtörõdömségének a sorozatát,végrendeletének semmibevevését.

Alan Walker professzor a szervezõje és irányítója aMcMaster University és az American Liszt Society közösrendezvényének, az ontario-i Hamiltonban The Great Romanticsnévvel fémjelzett, évenkénti nemzetközi zenei fesztiválnak. 2002-ben a McMaster University-tõl kapott kitüntetése, a “Doctor ofLetters, honoris causa” a zenei életben kifejtett munkásságánakhivatalos értékelését jelképezi.

Dancs Rózsa

Exploring our islands

Have you ever been to the Galiano Island? Or, as a matterof fact, to any of the Gulf Islands? If your answer is no, I cansafely say that you have been missing out on memorableexperiences!

There are five islands served by local ferries from theSwartz Bay terminal in Victoria: Salt Spring, (the largest one),Pender, Mayne, Galiano and Saturna islands. With theexception of Salt Spring Island, a ferry-run serves all theremaining islands starting from Swartz Bay and returninghours later to the initial port. You may take a six-hour roundtrip as a foot passenger. It is a most beautiful and an enjoyabletrip. And relatively inexpensive, too! The advantage is thatyou do not need to take a car; you can stay on the ferry andvisit all the ports at Otter Bay (Pender I.), Village Bay (MayneI.), Sturdies Bay (Galiano I.), and Lyall Harbor (Saturna I.).Just pick a nice sunny day and you can have a picnic on boardwith a majestic view all the way along. I have done this tripsolo, as well as with friends many a time and enjoyed theexperience on every occasion. I have managed to discovernew shoreline sceneries, watch mysterious pond of orcassurfacing, did sun-bathing and socializing with fellowpassengers. Every trip is different and leading to newsurprises.

My most frequent trips – in the past 15 years - however,were to Galiano Island - a cigar- shape land with a populationof approximately 1000 people. I have close friends livingthere, Barbara and Steve Ocsko, previous owners of theBodega Resort. (They have sold the Resort last August, buthappy to say, they are staying on the Island!) What wonderfultimes I have spent with the Ocskos doing garden work,splitting firewood, or just plainly having fun by trail walking,horseback riding, corralling sheep and giving a hand in otherresort chores. I usually take my car along in order to be able toreach some other destinations and fully enjoy the amenities of

outside world, in order to maintain a peaceful coexistence withnature. Although modern amenities, such as electricity, TV, phone,restaurants and coffee shops are readily available, the environmentis definitely tranquil and rural.

You don’t have to worry about having friends to visit any ofthe islands. You can play the tourist and be on your own. Takeyour car and explore the country roads, the camping sites, thepicnic grounds and viewpoints, as well as the historic sites.Admire the miles of beaches, the home crafts and the friendlybusiness establishments. You may also do “island hoping” andreturn to Victoria the same day.

So, don’t hesitate, pick up a sailing schedule and brochures atthe downtown tourist office and plan a trip with the family orfriends. Considering our mild winters, a trip this time of the yearcan still be a memorable experience. If you’re planning to take around trip as a foot passenger, you may save money by taking the No.70 bus to/from the ferry terminal.

Happy sailing! May the favourable winds carry you to yourport!

Ted Szamecz

Életóra

Az életünk egy óramû,vágyaink a fogaskerekek,beléjük kapaszkodva várjuk,hogy majd beteljesüljenek.És ha elérjük, ha beteljesül,gyorsan túlhaladunk rajta,újabb vágy, újabb fogaskerék -Az embert elõre hajtja.Aztán mégis panaszkodunk,

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 16. OLDAL

Hazai hírekBírói függetlenségAz elmúlt hónapokban gyakran elõfordult az a sajnálatosesemény, hogy politikai és közéleti személyek, köztük KovácsLászló külügyminiszter, a bíróságok döntéseit nyilvánosanbírálták, s ellenük nemzetközi fórumokhoz való fellebbezésselfenyegetõztek. Losonci Zoltán, az Országos IgazságszolgáltatásiTanács elnöke felhívást terjesztett be a Köztársasági Elnök és aMiniszterelnök hivatalához, arra kérve az államfõket, valamint aKormányt és az Országgyûlést, hogy a demokratikus elvekszellemében tartsa távol magát hasonló megnyilvánulásoktól.Mádl Ferenc köztársasági elnök egyetértését fejezte ki LosonciZoltán felhívásával kapcsolatban, melyet a megyei bírák istámogatnak.

Kettõs állampolgárságMagyarország és Szerbia-Montenegró között egyeztetésekkezdõdtek a kettõs állampolgárságot illetõen, közölteMedgyessy Péter államfõ, miután aláírta kollégájával, ZoranZivkoviccal a két ország között november 1-én életbelépõvízumegyezményt, és egy, a kisebbségi jogok védelmétgarantáló megállapodást.

ÉhségsztrájkA Magyarok Világszövetsége humanitárius megfontolásokalapján határozott arról, hogy beengedi székházába azéhségsztrájk részvevõit. A tiltakozását október 6-án elkezdõ Dr.Körösi Imre nyomdokain haladva, immár Rozgics Mária aMagyar Világ címû hetilap fõszerkesztõje is 26. napjaéhségsztrájkol. Az éhségsztrájkolók között van Nádasdi Istvánis, az MVSZ nyugat-európai szervezetének elnöke. A MagyarokHázában elhelyezett tábori ágyakon némelyiküknek infúziótadnak. Az orvosi felügyelet folyamatos. Az MVSZsajtószolgálata a Magyarok Világszövetsége általmeghatalmazott megbízottját Gyetvay György Gergelytkérdezte.

Magyar márkanevekA magyar asztali kultúra négy hagyományos képviselõje, aZsolnai porcelán, a Tokaji aszú, a Herendi porcelán, s az

elõzõ számunkban ismertetett Pick szalámi mellett mostantól ahalasiak iparmûvészeti remeke is szerepel, s ezzel aCsipkemúzeum régi álma valósult meg. Hamarosan külföldibemutatkozásra is sor kerül. Az aacheni nemzetközilovasrendezvényen a klubtagok díszvendégként képviselikMagyarországot.

MegrovásA Magyar Újságírók Országos Szövetsége szigorú megrovásbanrészesítette Ötvös Pált, a Népszabadság fõszerkesztõjét, a TellerEdének tulajdonított sajnálatos levél közlése miatt. Az elsõ fokúhatározat szerint a fõszerkesztõ súlyosan megsértette az újságíróetikai kódexnek az újságírói felelõsségre, a személyiségi jogivédelemre, a valósághû tájékoztatásra és a lelkiismeretességrevonatkozó szabályait.

Rózsa Sándorra emlékezünk125 éve, 1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, alegendás alföldi betyár. A szegedi alsóvárosban született.Édesanyja korán meghalt, apját marhalopásért agyonverték,egyetlen öccse a szegedi börtönben felakasztotta magát. Sándorkezdetben bojtárkodással kereste kenyerét.

Magyar áldozat IrakbanA Külügyminisztérium jelenti, hogy az iraki állam újjáépítésénekmagyar áldozata is van. Varga-Balázs Péter, gyõri egyetemihallgató, aki fõleg tolmácsként szolgált Irakban, életét vesztette. Atudósítás szerint az egyetemista autójával egy amerikai katonaiközpontnál nem vette figyelembe a biztonsági elõírásokat, nemállt meg igazoltatásra, sem a figyelmeztetõ lövésekre. Lelõtték.Amerikai hivatalos szervek bocsánatkérõ és az Egyesült Államokrészvétét kifejezõ levelet írtak a gyászoló szülõknek. Mi isrészvétünket fejezzük Péter tragikus haláláért.Az Amnesti International Hungary azonban független kivizsgálástkövetel a fenti halálesettel kapcsolatban, s kéri, hogy hozzák akivizsgálás eredményét nyilvánosságra. Követeli azt is, hogykerüljenek biróság elé azok, akik törvénytelen emberölésselgyaníthatók.

A népdal és a gõzhenger

Elsuhan elõttem a gépkocsi, nyitott ablakából bömböl adzú-dzú. Ugyanez zörejlik a jó hangosra állított füldugóswalkmanekbõl az autóbuszon. És persze ez a dzú-dzú uralja adiszkókat is, ettõl olyan “fergeteges” ott a hangulat. Próbálommegfejteni a titkot: mit esznek ezen a fiatalok? Hiszen a dzú-dzúnak dallama sincs, a szövege pedig, ha van is – miveltöbbnyire angol – egyszerûen érthetetlen. A magyarváltozatban pedig leginkább semmitmondó, obszcén,közönséges. De mi is ez a dzú-dzú? Tipikus globalizációs fogyasztásicikk, amit a zenei szórakoztatóipar fejlesztett ki. Igazimultikulturális termék, amire a már globalizálódott pápua új-guineai bennszülött és a magyar szakmunkástanulóegyformán vevõ. Csodálatos közös nevezõ, csak éppen nincs

S hogy mi köze a dzú-dzúnak a magyar népdalhoz,nótához? Annyi, hogy egyre inkább az utóbbiak helyébe lép. Amai fiatalok hallgatni sem akarják ezeket, nemhogy énekelni.Gondoljunk csak a katonanótákra, a szerelmes dalokra. Avitézségrõl, a helytállásról, a hûségrõl, szenvedésrõl ésküzdelemrõl szólnak, és mindig rólunk, magyarokról. Hiszendallamaik, képeik, témáik és szereplõik is mind itt születtek,értünk és nekünk szólnak, a mi örömeinket és bánatainkatfejezik ki fölemelõ, nemegyszer egyedülállóan gyönyörûformában. Ezt utasítják el ma tömegesen. Nekik inkább a dzú-dzú. Annak, hogy itt tartunk, persze egyéb oka is van. Példáulaz, hogy Bartók és Kodály országában a zenei oktatás olyanmélypontra került az általános iskolákban,

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 17. OLDAL

hogy sem kellõ ismeretet nem ad, sem igényt nem ébresztdalkincseink iránt. Másfelõl a mai felnõtt nemzedék semazonosul vele, nem karolja föl, nem énekli. Nekik inkább asztárok, az akciófilmek, a thriller, a valóságshow-k, a napi öt óratelevízió dukál.

Jól el lehetne füstölögni azon is, hogy a mostani politikai-gazdasági helyzetben ugyan kinek van kedve énekelni? Ez azérv azonban nem helytálló, hiszen történelmünk során a mainálsokkal rosszabb körülmények között is fölhangzott, ésnemzedékrõl nemzedékre (szájról szájra) szállva élt és hatott amagyar dalkincs: örömöt, bánatot, szerelmet, csalódást,hazaszeretetet és siratást vallottak vele, akik énekelték. Emberiérzések, drámák, szenvedélyek lobogtak föl bennük,fölszabadítva és eggyé forrasztva mindazokat, akik együttdalolták.Úgy tetszik, a történelmi megpróbáltatások nemhogy

kisebbítették, hanem egyenesen erõsítették a magyar dalkincsértékét. Nagy kérdés azonban, hogy ellen tud-e állni aglobalizációs gõzhengernek? Mert már most látszik a veszedelem:a nemzeti, a konzervatív értékek elvetése, jobb esetben csak azirántuk való közöny. A felszínes érintkezés, az idõhiánykövetkeztében a másik ember lényegi gondjai irántiérdektelenség, a kapcsolatok tartalmi és érzelmi elsivárosodása,ami még egy kedélyes családi, baráti beszélgetést is lehetetlennétesz, nemhogy dalra fakasztaná a társaságot. Mindez együtt óriásimerénylet a még gondolkodó, a normális, a lelki ember ellen. Akimég õrzi magában a régi rendet és értéket, s akiben még ott akedély, amibõl, ha alkalom nyílik, fölfakad még a dal is. Mertcsak õ tarthatja meg szájról szájra adva a magyar dalkincset ajövõnek, a többit bedarálja a dzú-dzú, az akciófilm, a thriller, anapi öt óra televízió.

Valló László

Az évszázad mérkõzése

Mily gyorsan telik az idõ! November 23-án múlt ötvenéve, hogy a világhírû angol-magyar futballmérkõzésmegesett, melyen az angol válogatott, kilencvenéves történetesorán elszenvedte elsõ vereségét a hazai pályán. A magyarválogatott 6:3-ra verte a londoni Wembley-stadionban azaddig veretlen-verhetetlen angol csapatot. A magyarválogatott azt megelõzõen 1939-ben lépett fel Londonban azánglusok ellen, s 6:2-es vereséggel tért visszaMagyarországra. Az angol sportlapok 1953-ban is biztosgyõzelmet prófétáltak, mondván: Ezek ma sem tudnak többet,mint 1939-ben.

Sokunk fülében még ma is ott cseng Szepesi Györgyizgalommal telített rádióközvetítése: „Az egész világsportközvéleményének figyelme London felé fordul ezen aszürke novemberi délutánon. Százezer nézõ hangja zúg,amikor kijön a zöld gyepre a magyar és az angol válogatott.Matthews és Zakariás, Czibor és Johnston, Bozsik ésDickinson, csupa mindenütt ismert játékos, a labdarúgáskimagasló mesterei. Otthonában 90 éven át veretlen az angolválogatott... A két csapatkapitány, Puskás és Wright a pályaközepén kezet fog egymással, majd megkezdõdik a sorsolás.Vajon mit érez Puskás ezekben a pillanatokban?”

Egy kis ízelítõ a játék menetébõl:

- A kezdés után Kocsishoz kerül a labda, aztán hátraBozsikhoz. Bozsik elõre vágta Budai felé, szaladj Laci alabdával! ... Taccsdobás következik, Bozsik elõre adjaHidegkutinak, a magyar fiú elhúz az angol védõk mellett,cselezik, majd lõ: gól, gól, gól! Benn van a hálóban a játékelsõ percében a vezetõ, elsõ magyar gól! A 15. percben azangolok

egyenlítenek, a 21. percben Hidegkuti ismét góllal válaszol,amit Puskásnak az évszázad gólja követ.

Ekképpen:

- Budai megszerzi a labdát, Buzánszkynak adja át, ezlaposan Puskáshoz játszik, Puskás a magyar csapat térfelérõlindul el a labdával, laposan befelé gurítja Kocsis elé, KocsisBozsiknak, Bozsik laposan Hidegkutinak, Hidegkuti Budainak.Micsoda gyönyörû akció - lelkesedik Szepesi. - BudaiCzibornak adja, aki a jobbszélsõ helyére húzódik, Czibor mostbefelé ível laposan, Puskás elhúz Wright mellett, ballal lõ, gól!Az évszázad gólja. Évekkel késõbb, Végh Antal leírása szerint,összejövetel volt az Emkében, írók, mûvészek, focistákkávézgattak. Zelk Zoltán, Kossuth-díjas költõ és mûfordítómegkérdezte Puskás Öcsit, hogy lehet vizes pályán olyan laposbombát rúgni? Puskás jellegzetes természetességgel vállatvont:- Úgy kell rúgni, mûvészkém! – válaszolt.

Az évszázad gólja után még négy gól hozta izgalomba ahatalmas szurkoló közönséget, egy angol, három magyar. SebesGusztáv, az akkori szövetségi kapitány szavai szerint, amérkõzés végén az angol játékosok odafutottak amagyarokhoz, ölelgették õket, gratuláltak nekik. Az angoljátékosok mindaddig a pályán maradtak, amíg a magyar csapat,a százezres közönség tapsvihara közepette az öltözõbe vonult.A Times címû folyóirat elismeréssel írja: A magyarokfutballtörténelmet csináltak azzal, hogy Angliát földön,levegõben és taktikában egyaránt megverték...

Rég volt, de igaz volt.

Nagy sikerrel zárta iskolánk az õszi

félévet

Feledhetetlen élményben részesültekkis iskolásaink december 6-án.Mikulás bácsi napján, Kabáth Judittanár nénivel együtt finom magyarételek eszegetése közben fejezték beaz õszi félévet. Az iskola a tanár néni,a tanulók és szüleikközremûködésével ízletes ebédetszervezett. Volt ott illatos kolbász,

gõzölgõ húrka. Hogy a Tolna megyeikulináris hagyományok szellemébenkészült borsólevesrõl ne is szóljunk!Akadt olyan ifjú scholar, aki kétszerirepetáért is oda tartotta levesestányérját. Micsoda nagyszerû módontettek szorgalmas tanulóink pontot afélév végére.

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 18. OLDAL

Különleges témák(Irodalmi est beszámoló)

Egészen különleges témát választottak mind az októberi,

mind a novemberi irodalmi estek elõadói: Miska János ésHazai Gábor. Mindkét elõre meghirdetett cím után joggalszámíthattunk az Irodalombarátok Köre rendszeres hallgatói ésvendégei részérõl az eddigieknél még nagyobb érdeklõdésre. Azoktóberi mûsort, amit a vendég elõadó, Miska János tartott, - sezzel a debütálással hivatalosan is tagja lett a klubunknak ! -egy költõi kérdés formájában megfogalmazott címmel vezetettbe: "Van-e kanadai magyar irodalom?" Az ilyen formábanmegadott cím, azonkívül, hogy egybõl feltûnik az olvasóknak,önmagában hordozza a pozitív választ. Mi, emigrációs magyarújságot olvasók, már eddig is sejtettük, hogy igenis létezikilyesmi. Bõvebb tájékoztatást aztán a Victoriában élõ és alkotóírónktól, Miska Jánostól kaptunk. János igazi magyar tanárosmódszerességgel mutatta be az egy teljes évszázadot felölelõ,Kanadában született, és magyar nyelven írott irodalomtörténetét.

Dokumentáris felmérésre hivatkozva megállapította, hogy a150 különbözõ nemzetiséget számláló Kanadában nincsen mégegy olyan etnikai csoport, amely olyan irodalmi termékenységetmutatna fel, mint a magyar. Hasonló képet mutat a különbözõeurópai országokban, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikábanés Ausztráliában kibontakozó magyar írók, költõk munkásságais. Azonban sehol sincsen meg a különbözõ irodalmistílusoknak, irányzatoknak olyan sokoldalú kincsestára, mint Kanadában. E kincsestár elsõ értékes darabja 1902-ben született meg a saskatchewani Whitewoodban élõ SzatmáriJános tollából. Életrajzi eposza rövid változata a "Préri éneke"címmel jelent meg a francia Akadémiai Kiadó gondozásában,1989-ben.

Úgy látszik, hogy a kanadai préri tartományokban letelepedett emigránsokra az idegen környezet és a merõbenmegváltozott életstílus alkotásra serkentõ hatással bírt. Egymásután "születtek" a költõk: Kováchy Kálmán, Szakács Béni, TóthIstván, Dakú Berti, Izsák Gyula és Petényi Sarolta. Érdemeselgondolkodni azon a pszichológiai jelenségen, amelyben atesti-lelki megpróbáltatások, (szinte megszokhatatlan idegenség, nyelvi elszigeteltség, könyörtelenül hosszú és hideg telek,kemény munka és a fájó honvágy) éppen úgy alkotásra serkentõtényezõk voltak, mint a mérhetetlen sok szenvedés, amit az 50-es évek honi büntetõ táborai jelentettek. Ez utóbbiból születtek aFüveskert szívbemarkoló versei. A második világháborút és az56-os forradalmat követõ korszakokban már olyan szépirodalmimûvek születtek, amelyek esztétikai értékben túlnõttek anépköltészeten. Az elmúlt évtizedek pedig valóságosemigrációs irodalmi reneszánszot eredményeztek.

Miska János: "Literature of Hungarian-Canadians" c. könyvébenközel száz olyan író munkásságával foglalkozik, akik máregyéni kötetekkel jelentkeztek. S ebben az adatban mégnincsenek benne azok az írók, költõk, akik csak újságokban,folyóiratokban adták közre munkáikat. Ha pusztán a statisztikát

száma, akik otthonukban magyarul beszélnek és olvasnak. Ez aztjelenti, hogy minden 400 ember között van egy író, vagy költõ!Óhazai viszonylatban ezt el sem lehetne képzelni! Vajon ennek acsodálatos szellemi termékenységnek mi a magyarázata?

Elsõsorban az óhazai magyar irodalom gazdag hagyománya.A másik, az alkotó írás iránti vágy, amely az idegenbe szakadtlélek magányából, szenvedésébõl fakad. De az újdonság stimulálóhatását sem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindezek fölött pedigaz anyanyelvhez fûzõdõ szeretet áll, amelynek szálaieltéphetetlenek. Kanada, ez a területében hatalmas ország, aközép-európai ember számára szokatlan szabadság, amit az Újvilág jelentett, lehetõséget adott a mûvészi és szellemi alkotásminden ágazatára. Természetesen, ez a korlátlan szabadságesetenként azt is jelentette, hogy az óhazából átplántálhattakegypár káros és hamis elméletet. Mindezt a magyar irodalomköntösében. Hiába, a demokráciának is megvannak a magagyenge pontjai....

Azonban mindet összevetve, csodálatos dolog, hogy azország legtávolabbi részeiben is virágzó magyar kulturálislétesítmények, társaskörök, irodalmi körök, színvonalasfolyóiratok, újságok alakultak. Az 1970-es évek multikulturálismozgalma további lehetõséget nyújtott a különbözõ nemzetiségimûvészeteknek. A magyar írók is részesültek e kultúrpolitikaanyagi támogatásában. Mûveiket könyvtárak, országoskatalógusok tartják számon, s mint a kanadai össz-irodalomszerves részét értékelik. János magas színvonalú elõadásánelhangzott több szép vers. A felolvasók - akik között egy csinosfiatal hölgy, a Californiából hozzánk látogató Kovács Klaudia isrészt vett -, némi ízelítõt adtak Fáy Ferenc, Vitéz György, TûzTamás, Kemenes Géfin László és Simándi Ágnes költeményeibõl.Reméljük, hogy Miska János elsõ és kiváló elõadását több isköveti majd, amelyekbõl további bepillantást nyerhetünk akanadai-magyar irodalom kincsestárába.

A novemberi elõadást oszlopos tagunk, Hazai Gábor tartotta.Mûsorául õ is meglepõen különleges témát választott, amelynek akövetkezõ címet adta: "Az emberi butaság kultúrtörténete". Ez atéma általában ritkán, vagy éppen álcázva szerepel azirodalomban. Azaz, szinte minden mûfajban "szóhoz jut".Fõképpen vígjátékokban, komédiákban, de drámákban, és fõlegmelodrámákban is elõkelõ helyet kap. Azonban egyikben semprezentálják dús bokrétába kötve....

Gábor novemberi mûsora mintegy folytatása volt egy régebbentartott elõadásának, az "Irodalmi érdekességek"-nek. Mint ahogya cím is jelezte, nem egy író életét és munkásságát ismertette,hanem olyan rendkívüli történeteket és adatokat gyûjtött össze,amelyek mind a magyar irodalommal voltak összefüggésben.Ezekrõl a különlegességekrõl, emberi furcsaságokról, a sorselképesztõ véletleneirõl az átlag olvasó keveset tud. Az embeributaságról, ami általánosan szégyellnivaló dolog, nem volt

SZIGETI MAGYARSÁG 2004. JANUÁR - FEBRUÁR 19. OLDAL

és más közéleti személyiségek sem foglalkoznak azokkal a kínostényekkel, amelyek fényt vethetnének ostobaságaikra. Avilágirodalomban is szinte alig volt olyan író, aki az embeributaságról írt volna.

A Rotterdami Erasmus megírta a "Balgaság dicséretét", de utánaévszázadok teltek el, amíg végre a magyar Ráth Végh Istvánfoglalkozott e témával. Valószínû, hogy ennek oka abban rejlik,amit Albert Einstein mondott: tudomása szerint két végtelenrõlbeszélhetünk. Az egyik a tér, a másik az emberi butaság. A nagytudós azt is hozzátette, hogy a tér határtalanságában nemegészen biztos, de az

emberi butaság végtelenségében 100 százalékosan meg vangyõzõdve!

Hazai Gábor elõadását alapos kutató munka elõzhette meg,hogy olyan ügyesen válogatta össze a megdöbbentõ, bizarr éslegtöbb esetben nevetni való történeteket. Mindent összevéve, aközönség remekül szórakozott. S ezenfelül mi, akik eljöttünkmeghallgatni az "Emberi butaság kultúrtörténetét", bátranelmondhatjuk, hogy sokat tanultunk az elõadásból! Ezzel isigazolva a régi mondást, miszerint: Más hibájából tanul az ember.

Fischer Jutka

Dr. Safranyik László nyugalmazott rovartanost, akirõl részletesen írtunk márciusi-áprilisi számunkban, és az Amerikai-MagyarPanorámában, négy hónappal ezelõtt visszahívták a Canadian Forest Service föderális minisztériumba, hogy megoldást találjon azerdei fenyõ szúval kapcsolatos sokoldalú és bonyolult technikai problémák kidolgozására. Egyik legfontosabb jelenlegi feladata egykönyv megírása/szerkesztése az említett szú bogár népességi dinamikájáról, és az ellene való védekezési módszerek propagálása. Eza munka, László jelzése szerint, legalább egy évet vesz igénybe. Reméljük, sikerül megoldaniuk ezt a problémát, amelytartományszerte óriási természetbeli és népgazdasági károkat okoz.

Farsang

A farsang évszázadok óta a nagy télvégi mulatságok idejevolt, amelyet még a királyi udvar is illõ pompával ünnepeltmeg. A 15. század óta szólnak az adatok a férfi-nõiruhacserérõl, álarcviselésrõl, az állatalakoskodások különbözõformáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenüttfarsangoltak hazánkban. Már Mátyás király idejében akirálynõ itáliai rokonsága küldött mûvészi álarcokatajándékba a magyar rokonoknak.

Ez volt az utolsó alkalom a mulatságra, utána következetta húsvétig tartó nagyböjt. Nem maradt ki senki a farsangiidõszakot lezáró háromnapos nagy dõzsölésbõl, még alegszegényebb zsellér is igyekezett, hogy igazi jó falatkerüljön a család asztalára. Még egyszer kedvükre jólkitáncolták magukat, s az a lány, aki farsang utolsó napjáignem ment férjhez, várhatott õszig. Nemhiába hívták farsangvasárnapját mennyegzõs vasárnapnak, sok lakodalmattartottak ezen a napon. Protestánsok számára nem volt ünnepa farsangot követõ hamvasszerda, de õk is ezt a beosztásttartották.

Hiába prédikáltak a papok évszázadokon keresztül afarsangi tobzódás ellen. Igen rosszallóan ír a farsangmegünneplésének szokásáról a 15. században Telegdi Miklós:Az kik az Istennek parancsolatja ellen álorcában járnak, aférfiak asszony ember ruhába, az asszony népek férfiú ruhábaöltöznek, részegeskednek... magokrul el feledkezvén hasoknakés torkoknak szolgálnak dobzódásra és részegségre aggyákmagokat álorcákba és farsang ruhákba bolondoskodnak...

Nem tudjuk, mit ettek a régi farsangi lakomákon, de még aközelmúltban is igyekeztek némely falvakbanfarsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúklevest, töltöttkáposztát fõzni. A fánk volt a legnevezetesebb farsangi étel.

kertbe szórták, hogy jó legyen a termés.

A jó kendertermésrõl is igyekeztek gondoskodni. Azttartották, hogy ha tánc közben nagyokat ugráltak, magasra nõtta kender. Volt elég alkalom táncra. A házaknál is mulattak azegymást meglátogatók, de a fiatalok fõleg a kocsmábanrendezett bálokon táncoltak. A férfiak szívesen mentek aszõlõhegyre mulatni... A farsangi mulatság fénypontjátjelentette a maskarások, farsangosok megjelenése a házaknál.Jöttek gólyák, lovak, kecskék, gyakran fiúnak öltözött lányokvagy asszonyruhába bújt legények. Volt drótostót, szitakötõ,kovács. Szomorú arcot csak a pártában maradt lányok vágtak.Õket heccelték a legények, rigmust faragtak róluk: Húshagyó,Húshagyó, ittmaradt az eladó, kiáltozták érzéketlenül. AJászságban meg rossz hamus fazekakat dobáltak a lányokkertjébe, mondván: Nem adta férjhez kend a lányát, szûrjékkendtek együtt a ciberét.

A böjt csendesebb idõszakában szerencsére észrevétlenülbeköszöntött a jó idõ.

BihariAnna és Pócs ÉvaKépes Magyar Néprajz, Demmer György archívumából