helyi pedagÓgiai programmosolygoalmaovoda.hu/pages/doc/hop2010.pdf · az óvoda udvara a környék...

1

Mosolygó Alma Óvoda és Egységes Óvoda- bölcsőde 2010.

HELYI NEVELÉSI PROGRAM

Mosolygó Alma Óvoda és Egységes Óvoda- bölcsőde

Dánszentmiklós

2


TARTALOMJEGYZÉK

1.Bevezető ....................................................................................... 5. oldal

1.1. Az intézmény adottságai, óvodánk bemutatása .................... 5. oldal

1.2. Személyi feltételek ................................................................ 6. oldal

1.3. Az óvoda tárgyi dologi feltételei ........................................... 7. oldal

2.Az óvodai nevelés rendszere ...................................................... 8. oldal

2.1. Gyermekképünk .................................................................... 8. oldal

2.2. Óvodaképünk......................................................................... 9. oldal

2.3. Nevelési alapelveink ........................................................... 10. oldal

2.3.1. Nevelőmunkánk főbb jellegzetességei……………………12.oldal

3. Az óvodai nevelés célja és feladatai ..................................... 12. oldal

3.1. Az óvodai nevelés célja .......................................................... 12. oldal

3.2 Az óvodai nevelés feladatai ..................................................... 12. oldal

3.2.1 Az egészséges életmód kialakítása ....................................... 13. oldal

3.2.2. Az érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása ................... 20. oldal

3.2.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés ....................... 23. oldal

4. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

…………………………………………………………………25. oldal

4.1 Játék ......................................................................................... 25. oldal

4. 2. Mese, vers .............................................................................. 29. oldal

4.3. Külső világ tevékeny megismerése ........................................ 31. oldal

4.4. Ének – Zene, énekes játék ...................................................... 36. oldal

4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka .............................................. 39. oldal

4.6. Mozgás ................................................................................... 42. oldal

4.7. Munka jellegű tevékenység .................................................... 46. oldal

3


4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ............................. 50. oldal

5. Fejlesztő tevékenység .............................................................. 53. oldal

5.1 Integrált nevelés ...................................................................... 53. oldal

5.2 Fejlesztő pedagógusi tevékenység .......................................... 54. oldal

5.3. Logopédiai tevékenység ......................................................... 56. oldal

6. Az óvodai élet megszervezése ................................................. 56. oldal

6.1. Napirend ................................................................................. 57. oldal

6.2. Heti rend ................................................................................. 58. oldal

6.3. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával

kapcsolatban………………………………………………………59.oldal

7. Az óvoda kapcsolatrendszere ................................................. 60. oldal

8. Az óvoda speciális szolgáltatásai ............................................ 67. oldal

9. Gyermekvédelmi program ..................................................... 68. oldal

10. Az óvodai felvétel és az iskolai életmódra való alkalmasság74.oldal

10.1. Az óvodába lépés feltételei .................................................. 74. oldal

10.2 Fejlődés jellemzői óvodáskor végére………………………….76. oldal

11. Legitimációs záradék ............................................................ 79. oldal

Mellékletek ................................................................................... 80. oldal

1. sz. melléklet Óvodai ünnepek, rendezvények, hagyományok . 80. oldal

2. sz. melléklet Bölcsődei ellátás .................................................. 83.oldal

3. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

………………………………………………………………….84.oldal

4. sz. melléklet A kötelező eszköz és felszerelés jegyzék

…………………………………………………………………100.oldal

4


AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI:

Az intézmény neve: Mosolygó Alma Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsőde

Pontos címe, telefonszáma: 2735 Dánszentmiklós, Nyárfa u. 1/1.

Tel.:06-53-374-016.

Az intézmény fenntartója: Dánszentmiklós község Önkormányzata

Pontos címe, telefonszáma: 2735 Dánszentmiklós, Dózsa György út 100.

Tel.:06-53-374-001.

Az Alapító Okirat száma, kelte: Dánszentmiklós,

Az intézmény vezetője, a program benyújtója: Sziklásiné Magyar Mónika

5


1. Bevezető

Nevelőtestületünk felismerve a társadalmi és demográfiai változásokat átgondolta mindazokat

a feladatokat, amelyek szükségesek a korszerű óvodapedagógia megvalósításához.

Nevelésünkben nagy hangsúlyt kap az integráció, inklúzió, valamint tehetséggondozás. A

társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási

nehézséggel küzdő, részképesség- lemaradással érkező, sajátos nevelési igényű, halmozottan

hátrányos helyzetű és az egészségügyi szokások hiányával érkező kisgyermek.

Felismertük a partnerközpontú gondolkodás fontosságát, a minőségi munka jelentőségét,

megalkottuk az óvodai nevelés kulcsfolyamatainak folyamatszabályozását, melyek

elengedhetetlenek a szervezett, magas szintű óvodai működéshez.

Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság és a

gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák meg.

1. 1. Az intézmény adottságai, óvodánk bemutatása

Dánszentmiklós Pest megyei kistelepülés / a fővárostól 70 km-re található. / A lakosság

egy része mezőgazdasági és egyéb vállalkozásokban, helyi kereskedelmi,vendéglátó

egységekben, az Önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozik. Többen bejárnak a

fővárosba, illetve más településekre. Vannak, akik alkalmi és idénymunkából élnek. A

családok életkörülményei átlagosak, az életvitel és az anyagi viszonyok tekintetében. Egyre

kevesebb család költözik be a településre a fővárosból vagy más városokból. Igen sok a

nagycsaládos, a munkanélküli, akik közül elég sokan a segélyekből és a családi pótlékból

élnek. Sok rászorult gyermekünk étkezési térítési díját az állam illetve az önkormányzat fizeti

vagy egészíti ki. Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek, az évek során nőtt a

gyermekvédelmi esetek száma, a gyermekvédelmi munka jelentősége.

1. 2. Személyi feltételek

Óvodánk 4 csoportos, 3 óvodai csoport és egy óvoda-bölcsődei csoport működik, az

intézmény 100 férőhellyel rendelkezik. Az óvodában a nevelőmunkát 8 szakképzett

óvodapedagógus végzi, jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai

nevelésnek.

Óvodapedagógusainkkal szemben támasztott elvárásaink:

- legyen igénye a folyamatos korszerűsítésre, az intenzíven kibontakozó továbbfejlesztésre,

kísérletezésre és innovációra,

- óvodapedagógus elfogadó,segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelentsen a gyermekek

számára,

- legyen csapatjátékos,

6


- rendelkezzen jó empátiás készséggel,

- szükség esetén teremtsen lehetőséget a migráns gyermekek nevelése esetén, egymás

kultúrájának, anyanyelvének a megismerésére,

- környezettudatos szemlélettel rendelkezzen.

Az intézmény szakmailag önálló. Óvodapedagógusaink valamennyien felsőfokú

végzettséggel rendelkeznek. Óvodapedagógusainkat a kreativitás, új iránti fogékonyság

jellemez, melyet a különböző továbbképzések, tanfolyamok elvégzésének magas száma is

igazol.

Szakmai munkaközösség működik az óvodában az éves munkatervben meghatározottak

szerint. Az intézményünk Óvodai integrációs menedzsmentjében négy kolléganő dolgozik, a

szükséges pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretekkel rendelkeznek. Munkájuk a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálásában, nevelésében, fejlesztésében

elengedhetetlen. Kolleganőink között egy fő pszichopedagógus, gyógypedagógus

végzettségű, így a sajátos nevelési igényű gyermekeink ellátása is megoldott. Két

óvodapedagógus pedagógus szakvizsgával rendelkezik. Hat óvodapedagógus megszerezte a

tanúsítványt a Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazásáról, megszerzett

ismereteiket a mindennapi munkájukban hasznosítják. Egy kolléganő elvégezte a Pek-torna

mozgásfejlesztő programot, így tudását felhasználja a beilleszkedési, mozgáskoordinációs

zavarokkal, tartásproblémákkal küzdő gyermekeink ellátásában.

Munkánkat 1 fő gyógypedagógus-logopédus segíti. Óra adóként heti két alkalommal

foglalkozik az erre rászoruló gyermekeinkkel.

A gondozónő megfelelő szakképzettséggel rendelkezik.

A nevelőmunkában csoportonként egy-egy dajka vesz részt. Mindannyian megfelelő iskolai

végzettséggel rendelkeznek. Az óvodapedagógusok és a dajkák kapcsolata jó. Az

óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott

munkájának, hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

Ez az egyik biztosítéka a szakmai felkészültség, a rátermettség mellett annak, hogy

gyermekeink fejlődése, fejlesztése legyen az elsődleges mindenki számára. Szükség esetén/pl.

betegség/ helyettesítő dajkának-dajkáknak is van megfelelő iskolai végzettségük.

Az intézménybe külső vállalkozó hordja az ételt. A tízórait és az uzsonnát a konyhai

kisegítő (1 fő) készíti, aki a mosogatást is végzi.

1.3.Az óvoda tárgyi és dologi feltételei

Az óvoda épületét, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a

gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük

megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését.

A gyermekeket, harmóniát árasztó természetes anyagokkal, színekkel, formákkal, vesszük

körül. Az általuk használt felszereléseket, eszközöket számukra hozzáférhető módon, a

gyermekek biztonságát szem előtt tartva helyeztük el.

Törekszünk arra, hogy az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal

összhangban - biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusok és az óvoda

működését segítő nem pedagógus alkalmazottak számára is.

7


Az intézmény két épületből áll. Egyik része egy több mint 6O éves kastély, a másik épület

4O éves. Az épületek teljes felújítása, akadálymentesítése, bővítése 2010 januárjában

elkészült. Ez a teljes átalakulás megteremtette az egészséges és korszerű tanulási feltételeket

intézményünkben. A kastély bővült orvosi szobával, elkülönítővel, tornaszobával. Munkánkat

nagy mértékben segíti a tudatosan felszerelt tornaszoba, illetve a jó minőségű fejlesztő

játékok, eszközök magas száma.

A hátsó építmény, ahol helyet kapott az új csoportszoba,mosdó, öltöző, felnőtt öltöző, mosdó,

nyitott terasz,külön bejárattal 2OlO. szeptember.01-től óvoda-bölcsődei csoportként fog

működni. A konyhai rész teljes átalakítása, új konyhatechnika beszerzése is megtörtént.

Könyvtárkészletünk korszerű, sok új szakirodalommal gazdagodott. Több elektronikai,

informatikai eszközt is sikerült beszereznünk.

Az óvoda udvara a környék intézményei közül a legjobb adottságokkal rendelkező terület.

A 2009-ben a Képviselő testület által elfogadott Környezetrendezési terv alapján az udvar

teljes felújítása, új, előírásoknak megfelelő udvari játékok, mozgást fejlesztő eszközök

beszerzése megvalósult. A járdák valamint mindkét épület akadálymentesítése,

mozgáskorlátozott feljáró elkészítése megtörtént.

A gyermekeink a teljesen átalakult óvoda udvart 2010. áprilisában vehetik birtokba. Az

árnyékolás és a parkosítás a legfőbb célkitűzésünk, melyek megvalósítása továbbra is

folyamatban van.

2. Az óvodai nevelés rendszere

Az óvoda a közoktatási rendszer része, legalsó lépcsőfoka, amely mással nem helyettesíthető,

szakmailag önálló intézmény.

A családi nevelés kiegészítője, a gyermek (2,5) 3. életévének betöltésétől az iskolába lépésig,

legfeljebb 8 éves korig.

Óvó-védő

Szociális,

Nevelő-személyiségfejlesztő feladatokat lát el.

2. 1. Gyermekképünk

A helyi nevelési programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az

ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre.

A programunk a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai

irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség,

fejlődését genetikai adottságok, érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen

alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának

következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként ( életkori szakaszonként ) és egyénenként

8


változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a

gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés

gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására

törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a

nemi sztereotípiák erősítését , elősegítik a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos

előítéletek lebontását. Mi olyan óvodásokat szeretnénk nevelni, akik majd, ha felnőnek,

megfelelnek a társadalmi igényeknek, és sikeres, dönteni képes emberekké válnak. Olyan

általános emberi értékek alapozását kezdjük meg – kiegészítve a családi nevelést -

amelynek a személyiség „én” kialakítása az alaptétele. Olyan gyermekeket szeretnénk

nevelni, akik egészségesek, értelmesek, szeretettel fordulnak környezetük és embertársaik

felé, harmonikus személyiségűek és pozitív szemléletűek. Akik nem csak passzívan szemlélik

a körülöttük folyó változásokat, hanem aktívan vesznek részt benne. Szeretnénk ha már

gyermekkorban látnák azt, hogy az események alakulása tőlük is függ, befolyásolhatják

sorsukat, környezetüket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek sikerorientáltak, a

környezetükben jól eligazodóak, problémájukra saját megoldást találóak, jó kapcsolatteremtő

képességgel rendelkezők legyenek

2.2.Óvodaképünk Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés

kiegészítője, a gyermek (2.5) 3. életévétől az iskolába lépéséig. Az óvodai nevelés

intézményünkben magyar nyelven folyik. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és

nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő szociális, nevelő-

személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő

beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai

tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának

kialakulását. Óvodánk felvállalja integrációval, inklúzióval kapcsolatos feladatokat. A

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek Óvodai Integrációs programot dolgoztunk ki.

Partnerközpontú működésre törekszünk. Fontosnak tartjuk a szülők nevelésbe történő

bevonását.

Lehetőség szerint heterogén csoportokat szervezünk a nevelési lehetőségek széleskörű

kihasználása érdekében.

Az óvoda nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését a gyermeki

személyiség kibontakoztatását elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő

fejlődési ütem figyelembevételével (ide értve a különleges gondozást igénylő gyermek

ellátását is.

9


2.3.Nevelési alapelveink

Gyermekközpontúság elve A gyermekközpontúság számunkra azt jelenti, hogy ismerjük a gyerekek életkoronkénti

gyorsan változó testi, lelki és szellemi állapotait, ezek jellemzőit, és tudjuk, hogy e

szükségleteket milyen adekvát módszerrel elégítsük ki. Lehetővé téve így személyiségük

lehető legoptimálisabb kibontakoztatását. A fejlődést nem kell, és nem is szabad siettetni.

Pozitív érzelmek dominanciájának elve Fontosnak tarjuk a biztonságos, derűs, oldott, nyugodt szeretetteljes légkört, melynek

hiányában nem valósulhat meg céltudatos pedagógiai szándékunk. A gyermeki személyiséget

elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze.

Tevékenység elve A tevékenykedést az óvodáskorú gyermek életelemének tekintjük, amely integrálja és

rendszerezi a világról szerzett ismereteket.

Támaszkodunk a már meglévő ismereteikre, tapasztalataikra, nagyfokú tevékenységi

vágyukra, melyhez változatos tevékenységi formákat biztosítunk. (játék, munka,

ismeretszerzés)

A tevékenykedtetés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatását

Óvodapedagógus modell szerepének elve A gyermek az óvodában utánzás, modellkövetés útján magatartási formákat, viselkedési

mintákat tanul meg, ezért fontos, hogy az óvodapedagógus esztétikus, kiegyensúlyozott,

empatikus, toleráns, jó konfliktuskezelő, kreatív legyen, és stratégiai gondolkodás jellemezze.

Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek tartós, szeretetteljes kapcsolatban éljenek közvetlen

környezetük személyeivel.

A közösségi nevelés egységének elve az egyéni bánásmód érvényesítésével A közösségi nevelés számunkra azt jelenti, hogy a gyermekek együttes életében bontakoznak

ki a mindennapi együttéléshez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges magatartási formák,

viselkedési szokások, melyek megkönnyítik a szocializációs folyamatot.

Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez

igazodnak.

Programunkban központi helyet foglal el a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a

sajátos nevelési igényű gyermekek eredményeit, sikeres próbálkozásait értékelő, elfogadó

környezet kialakítása, a differenciált egyénre szabott nevelés megvalósítása, együttműködve a

szülőkkel.

10


Sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének elve Fokozottan ügyelünk arra, hogy a fogyatékkal élő gyermekek nevelése, fejlesztése személyre

szabott és folyamatos legyen, figyelembe véve deficitjüket. Speciális fejlesztésük a számukra

megfelelő területeken valósuljon meg, és az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges

üteméhez.

A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák óvodánk nevelési programjának tartalmi

elemei.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése, hátrányaik

csökkentése az óvodai integrációs programunk megvalósításával.

A tehetséges gyermek fejlesztésének három módja közül választjuk ki az adott gyermek

számára legoptimálisabb megoldást (gyorsítás, elkülönítés, gazdagítás).

Az alapelveink megvalósítása érdekében gondoskodunk:

- a gyermeki szükségletek kielégítéséről,

- az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,

- testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról,

- a gyermeki közösségben végezhető sokszínű-az életkornak és fejlettségnek megfelelő-

tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra e

tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó

műveltségtartalmak közvetítéséről;a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez

szükséges személyi, tárgyi környezetről.

- A hazájukat elhagyni kényszerülő családok(migráns) gyermekeinek óvodai

nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzést, ápolását, erősítését, az

interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető

szabadságok védelmét.

2.3.1.Nevelőmunkánk főbb jellegzetességei

A játék - tanulás - munka, mint a nevelés eszköze, egységes tevékenységrendszerben

valósul meg,

A játék fejlesztő hatásának tudatos kihasználásával bontakoztatjuk ki a gyermekek

képességeit, és fejlesztjük készségeiket.

Fontosnak tarjuk az élménynyújtást, és lehetőséget teremtünk az egyéni

tapasztalatszerzésre.

Folyamatosan fogadjuk azon gyermekeket bölcsődénkben és óvodánkban akiknek

fejlődését segíthetjük integrációs programunkkal (sajátos nevelési igényű, HHH,

ételallergiás)

Szükségesnek tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek számára egészséges,

befogadó közösség biztosítását, valamint az inklúziót.

11


3. Az óvodai nevelés célja és feladatai

3. 1. Az óvoda nevelési célja:

Az (2,5)3-7(8) éves óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a gyermeki

személyiségük kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságaik

figyelembevételével. Különös tekintettel az átlagtól eltérő fejlődést mutató sajátos nevelési

igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink integrálásával, esélyegyenlőségük

biztosításával. Az óvodásaink sikeres iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi, lelki és

szociális érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése.

Gyermekeink környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása.

3. 2. Az óvodai nevelés feladatai:

Nevelő munkánk során a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása,

megbecsülése és szeretete a legfontosabb. Mindemellett olyan érzelmi biztonságot nyújtó,

derűs, szeretetteljes, a másságot is elfogadó óvodai légkört kell biztosítani, ahol is a gyermeki

közösségben az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően különféle tevékenységek

végzése történjen. A tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden

gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az

iskolai közösségbe történő beilleszkedésre.

E tevékenységek közül kiemelkedik a játék, amely az egész óvodai éltet átfogja, és semmi

mással nem helyettesíthető. E tevékenységen keresztül az életkornak megfelelő tartalmú

ismereteket, tapasztalatokat nyújtunk gyermekeinknek, együtt felfedezve a környező világot.

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek

kielégítése, melynek megvalósítására a Helyi Nevelési Programunk törekszik. Ezen belül:

3.2.1 Az egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az

életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelésünk feladatának tartjuk a gyermek testi

fejlődésének elősegítését.

Ezen belül:

- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

- a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

- a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

- az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az

egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet;

12


- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása;

- megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve -

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Célunk:

A gyermekek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetünk edzése.

A gyermekek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése.

Az egészséges életmód, a testápolás, a táplálkozás, az öltözködés, a betegségmegelőzés

és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, stressz mentes és biztonságos

környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások

alakítása.

Az egészséges életmód kialakításának területei:

Gondozás

A helyes életritmus kialakításában rendszeresen, megszokott időben végzett

tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi

fejlődés feltételei. E téren a családdal való együttműködés nagyon lényeges. Az oldott,

kellemes légkörben szívesen végzett tevékenység a gyermek számára nem fárasztó. Ha

a nap során a különböző tevékenységeket váltakoztatjuk, akkor az pihentetőleg hat

gyermekeinkre.

A helyes táplálkozás biztosítása a gyermeki fejlődés legfontosabb feltétele, fontos

a kellő összetételű, elosztású, tápanyagokban gazdag,

megfelelő minőségű étel biztosítása. Az étel minősége és mennyisége kérdésében

gyakran egyeztetünk a vállalkozóval, felhívjuk a figyelmét az óvodáskorú gyermekek

igényeire. Az étkezés szervezésekor a kulturált, a helyes szokások alakítása

elengedhetetlen. Tálalásánál a gyermekek igényeit vesszük figyelembe.

Testápolás biztosítása

A testápolás a gyermek egészségének védelmét, testének, ruházatának gondozását,

rendszeres, szükség szerinti tisztálkodását értjük. Ha a felsorolt feladatokat

maradéktalanul végrehajtjuk, azáltal a gyermek tisztaságigényét alakítjuk. Nagyon

fontos a gyerekek és az óvónő közötti bensőséges kapcsolat, amely során az óvónő

bizonyos mértékig az anyát helyettesíti. Kiemelt feladatunk minden korosztályban a

bőr, haj, a fog ápolása, a helyes Wc- használat, papír zsebkendő használat megtanítása.

Öltözködés

Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, emellett ízlésformáló,

önállóságfejlesztő tevékenység is. A családdal való együttműködés itt is

elengedhetetlen, pl. réteges öltözködés, váltócipő használata- ami nem mamusz és

Formázott: Behúzás: Bal: 1,25 cm,Első sor: 0 cm, Sorköz: Többszörös1,15 s., Tabulátorok: Nincs 0,63 cm

13


papucs. Fontos, hogy az óvodában lévő valamennyi kisgyermek váltóruhával

rendelkezzen, függetlenül a gyermek életkorától, korcsoportjától.

Pihenés, alvás

Az óvodás gyermek alvásigénye igen nagy. 12-14, illetve 10-12 óra. A szülőkkel meg

kellene értetnünk, hogy a gyermek otthoni éjszakai alvás biztosítása rendkívül fontos.

Közös munkával le kellene szoktatnunk gyermekeink nagy részét az esti tévénézésről,

amely miatt nem csak fáradtak másnap, de idegrendszerük sem tudja még feldolgozni

az abban látottakat.

Az óvodai alvás, pihenés alatt a nyugalom és a csend a legfontosabb dolog. Minden

óvónő, minden csoportban elalvás előtt mesél, altatót dúdol. A megfelelő körülmények

biztosítása / ágyak, szellőztetés / mellett fontos a gyermek egyéni alvásigényének

figyelembevétele. /nagycsoportban akik felébrednek, felöltöznek és csendben

rajzolhatnak az asztalnál /.

Levegőzés: Az évszakoknak megfelelően minden lehetőséget kihasználunk a

levegőzésre, sétára, kirándulásra. Csak –10 CO alatt, csapadék, szélvihar esetén

maradunk a csoportszobában, amelynek állandó légcseréjéről rendszeresen

gondoskodunk.

Betegségmegelőzés, egészségvédelem:

Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, a környezet tisztán tartására,

portalanításra, szükség szerinti fertőtlenítésre. A környezeti ártalmak kiküszöbölésére, a

szelektív hulladékgyűjtésre, a zöldhulladék komposztálásra, a csoportszobában

megfelelő páratartalom biztosítására, az udvaron minél több zöld felület létrehozására.

Fontos felmérnünk, regisztrálnunk az óvodába lépéskor az anamnézis felvételekor a

ritka betegségeket ( pl. allergia, cukorbetegség stb.)alapvető tennivalók elsajátítását és a

fiziológiás szükségleteinek biztosítását ( pl.étrend) az egészségi állapot

egyensúlyban tartásához szükséges környezet megteremtését.

A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magában foglalja a személyi

és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak folyamatos és tervszerű

ellenőrzését, karbantartását, a hibaforrások megszüntetését.

A gyermekek testi edzettségét a levegő, napfény, víz együttes hatása biztosítja. Ennek

érdekében minden lehetőséget megragadunk, hogy minél több időt a szabadban töltsünk.

Nyáron a szabadban töltött idő alatt fényvédő krémmel kell óvni a gyermekeket a nap

káros hatásaitól, az erős UV- sugárzás miatt 11-15 óráig a gyermekek nem lehetnek sem

a napon, sem az árnyékban.

Mozgás

* A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását

(járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi

14


képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra

figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy

és kismozgások kialakulásához.

* Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló

képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.

* Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában.

* Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra

nevelés hatását.

* A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást,

helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a

személyiség akarati tényezőinek alakulását.

Fontosnak tartjuk, hogy a mozgásos feladatokban a gyerekek jó közérzettel, jó

hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt szívesen mozogjanak.

A mozgásműveltség fejlődése érdekében megfelelő intenzitású, derűs légkörben levezett

testneveléssel biztosítjuk a motoros képességek fejlődését, mely előfeltétele a

bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának.

A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb

tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül,

spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni

szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget

kell biztosítanunk.

* Évszakonként közeli sétákat, kirándulásokat szervezünk változatos helyszíneken,

megismertetjük a természetjárás szépségét a gyermekekkel.

* A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel

kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőnek is.

* Alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk (pl.Mosolygó Alma

nap)ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését.

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások

A természetvédelem az óvodás korban ismerkedéssel a természet megszerettetésével

kezdődik. Környezetvédő szemléletű nemzedék képes megőrizni a biológiai egyensúlyt,

melynek alapjait a fogékony óvodás- életkorban lehet lerakni. Az óvodai nevelésünk

egészét, a mindennapi tevékenységeinket átszövi a természet szeretete. A gyermekekkel

megismertetjük közvetlen környezetüket, az óvoda udvarát. A helyi séták, kirándulások, a

község természeti jellemzőinek megfigyelése során a szépség, az esztétikum iránti

igényfelkeltése és az ezt fenntartó tudatos magatartás kialakítása, közvetlen

tapasztalatszerzés a célunk.

15


Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

az egészséges óvodai környezet megteremtése,

a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása,

a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése,

az időkeretek rugalmas alkalmazása,

szokás- és szabályrendszer kialakítása közösen a gyerekekkel,

a szülők megismertetése a gyermekek egészségét szolgáló ruházatának jellemzőivel,

a gyermekek levegőzése mínusz 10 fokig,

a beteg gyermekek elkülönítése, szülő értesítése,

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása

érdekében megfelelő szakemberek bevonása, együtműködése.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Önállóan mosakodik, törölközik, figyelmeztetés nélkül, ha szükségét érzi. Ruhája ujját fel-és

letűri, gombolja. Megfelelően használja a Wc-t, ügyel a mosdó rendjére, a tisztálkodási

eszközöket a helyére teszi. A körömkefét, a fogkefét és a fésűt rendeltetésszerűen használja,

tisztán, rendben tartja. Zsebkendőt tüsszentéskor, köhögéskor is megfelelő módon használja.

Az önkiszolgálás teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látja el. Önállóan

tevékenykedik, észreveszi elvégezhető feladatait és segítséget nyújt társainak és a

felnőtteknek. Iskolába lépés előtt a gyermek önmaga is képes mindennapi szükségletei

életkorának megfelelő, önálló kielégítésére.

Étkezés közben kultúráltan viselkedik, igényli az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használja

az evőeszközöket / kanál, villa, kés /. Meg tudja ítélni szükségleteit.

Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. Ruhájával gondosan bánik, vigyáz rá.

Holmiját, ágyneműjét hajtogatva rakja a megfelelő helyre. Ha fázik, vagy melege van,

figyelmeztetés nélkül segít magán. A cipőfűzőjét beköti. Az udvarról történő érkezés során a

cipőtisztítást megfelelően végzi.

Ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára, tisztaságára. Az ajtókat

csendesen nyitja, csukja, az általa használt eszközökkel óvatosan bánik. Észreveszi a

rendetlenséget, és tevékenyen részt vesz annak megszüntetésében. Vigyáz környezete

rendjére, tisztaságára.

Beépül személyiségébe a természet szeretete, az aktív tenni akarás, a tapasztalás a cselekvés a

szóbeli közlés egysége. Megfigyeli a természeti jelenségeket, végez kísérleteket, eljut az ok-

okozati összefüggések felfedezéséhez, képes ezek önálló megfogalmazására.

Játéktevékenységébe beépülnek a környezeti elemek. Gondozza télen a madarakat, feltölti a

madáretetőket, az óvónő irányításával részt vesz az udvar, a kertgondozásban. Életkorának

megfelelően edzett. Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat.

16


3.2.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A

személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyerekek az

óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért

szükséges, hogy a beszoktatás, a kezdeti idő alatt is pozitív érzelmi hatások érjék a

gyermeket. Ez a légkör és a pozitív hatások tevékenységre serkentik a gyermekeket. Fontos a

csoportszoba megfelelő berendezése, átalakíthatósága, díszítése, melyhez a szülők, a

gyermekek aktív közreműködését is igénybe veszi az óvodapedagógus. A berendezési

tárgyakon túlmenően jelentősebb a csoport megfelelő légköre, melyet a teljes és kölcsönös

bizalom hasson át. Ha a gyermekek érzik ezt a légkört, egymás iránt is jóindulatúak lesznek.

Ebben elsődlegesen az óvónő személyisége a modell, melyet a gyermek fenntartások nélkül

követ. Fontos az óvónői határozottság, amely mellett barátságos, szeretetteljes és őszinte is

legyen a kapcsolat. Az óvodai nevelés az egész napos foglalkoztatás akkor éri el igazi célját,

ha a gyermek jól érzi magát a csoportban. Tevékenységek végzése közben a közösségi

nevelés egész folyamatában szükséges fejleszteni a felelősségérzetet, a kötelességtudatot,

tűrő-és konfliktusmegoldó képességet.

A megfelelő tevékenységek szervezése során hagyományokat alakítunk,

távlatokat adunk gyermekeinknek. A hagyományok, az ünnepek szervezéséhez,

lebonyolításához a szülők aktív részvételére számítunk.

Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot

pozitív attitűd jellemezze.

A gyermek-dajka viszonyt jellemezze a társadalom által elfogadott általános nevelési elvek

alapján, a képzésük során elsajátított gondozási feladatok, nevelési módszerek

alkalmazásával segítsék az óvodapedagógus által meghatározott nevelési, fejlesztési célok

megvalósítását.

A gyermek-gyermek kapcsolatot határozza meg a felnőtt minta alapján interorizált

személyiségjegy, mely elfogadó, gondoskodó, segítő legyen migráns társaival szemben is.

Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és

viselkedése modellértékű legyen. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös

élményekre épülő tevékenységek gyakorlása.

Az óvodai élet szervezése segítse a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl: együttérzés,

segítőkészség, az önzetlenség, figyelmesség, és akaratának, önállóságának, önfegyelmének,

kitartásának, feladattudatának) fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását.

Kialakulásának folyamatát segíti személyes példamutatás, társcsoportból pozitív példák

kiemelése, ilyen irányú irodalmi témák feldolgozása. (dramatizálás, bábozás)

Az óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas

szükségleteit, neveli a gyermeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére, az egyéni és

közösségi értékek egyensúlyát megtartva.

Formázott: Betűtípus: Dőlt, Aláhúzás,Betűszín: Vörös

Formázott: Behúzás: Első sor: 0 cm,Sorköz: Többszörös 1,15 s.,Tabulátorok: Nincs 0 cm

Formázott: Normál, Sorkizárt, Sorköz: Többszörös 1,15 s., Tabulátorok: Nincs 0 cm

17


A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a

természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt.

Megismeri a szűkebb és tágabb környezetét amely a szülőföldhöz kötődés alapja. (a projekt

tervekben kidolgozottak alapján)

A közösségi élet szokásai feltételezik, hogy a szokásokhoz pozitív érzelmek társuljanak.

Ezeknek az érzelmeknek a segítségével a gyermekek lassan felismerik a szokások értelmét és

ezután ezek viselkedésük szabályozóivá válnak. Törekedni kell, hogy minden gyermek egyéni

fejlettségének megfelelően képes legyen a közösség erkölcsi igényeivel azonosulni, sikerrel,

örömmel végezze feladatait.

A nehezen szocializálható lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, halmozottan

hátrányos helyzetű gyermek sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek

közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása.( esetmegbeszélés az érintett

szakemberekkel)

Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi nevelés és a szocializáció

biztosításával kapcsolatban:

Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség

kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél

gyakoribb kontaktusfelvételre,

a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása

természetes szituációkban,

a gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás,

képességének kialakítása és gyakorlása,

páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása,

a tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása,

a migráns gyermekek beilleszkedésének segítése,

a lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

felzárkóztatása, szükség esetén szakember bevonása,

a konfliktusok kezelése,

a társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása,

a demokratikus szabályok betartásának gyakorlása,

inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése,

környezetvédelmi viselkedési ás magatartás formák kialakítása,

az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés,

a családdal való együttműködésre törekvés,

az óvodába lépés előtti család látogatás, egyeztetett időpontban fogadó óra

tartás,tájékoztatás a gyermek fejlődéséről.

18


A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

Az eddig kialakult szokások a gyermek igényévé válnak, melynek természetes módon tesz

eleget. A közös tevékenységekben aktívan részt veszt. Elfogadja az adott tevékenység által

megkívánt magatartási formát. Észreveszi kinek miben van szüksége segítségre. Számon

tartja társait, érdeklődik a hiányzók felől. Figyelmesen, türelemmel hallgatja az óvónő és

társai beszédét. Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival. Vigyáz a

felnőttek és társai munkájára. Fejlődik a közösségi tudata, örül a közösen elért sikereknek.

Szükségletévé válik a közös tevékenység, a kooperatív együttműködés. Együtt érez

társaival, örömben, bánatban. Ha társuknál feltűnő, szokatlan az általánostól eltérő

megnyilvánulást tapasztal, megértéssel fogadja. Pozitívan viszonyul a „mássághoz”,

megfelelően tolerálja. Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadja és követi az óvónő kéréseit,

útmutatásait.

A megkezdett tevékenységet figyelmeztetés nélkül befejezi. A spontánul alakuló vagy az

óvónő által létrehozott kiscsoportban képes együttműködni. Képes kívánságait szükség esetén

elhalasztani. Önálló véleményalkotásra is vállalkozik. Megfelelő módon választ és dönt

ismert helyzetekben. Igazat mond.

3.2.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Az óvoda érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságainak figyelembevételére

támaszkodik. Ezeket szem előtt tartva biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységet,

melyeken keresztül tapasztalatokat szereznek a természeti és társadalmi környezetről.

Az értelmi nevelés elsődlegesen a gyermek szabad játékában valósul meg. Az értelmi

fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. A

kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. Csak a kellő nyelvi fejlettséggel

rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap- kultúrtechnikák elsajátítására, ezért fontos a

beszéd, az anyanyelv, a kommunikáció fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés valamennyi

tevékenységi forma keretében megvalósítható.

Az értelmi nevelés során ezeket a tapasztalatokat, ismereteket bővítik, rendszerezik,

másrészt az értelmi képességeket, / érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet,

gondolkodást / és a kreativitást fejlesztik. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése során a kognitív képességek fejlődnek:

egyre pontosabb, valósághű észlelés,

figyelem-összpontosításra való képesség,

valósághoz közelítő képzeleti működés,

reproduktív emlékezet,

problémamegoldó és kreatív gondolkodás,

alakuló fogalmi gondolkodás.

A képességfejlesztésre az óvodai élet tevékenységi formái részletezésénél visszatérünk.

19


Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés

megvalósítása érdekében:

A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a

gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a

természeti- és társadalmi környezetről.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes

mintaadással – az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű legyen.

Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések

érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítanunk.

A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése,

másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,

gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

A gyermekek szókincsének bővítése.

Kommunikációs helyzetek teremtése.

Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása.

Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése.

A halmozottan hátrányos helyzetű, a nyelvileg hátrányos helyzetű illetve a nyelvileg

kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. Az önkéntelen bevésés

mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme a korának megfelelően tartós. A

keresztcsatornák működése korának megfelelő. Térbeli viszonyokat képes felismerni,

megnevezni. Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző.

Helyesen tisztán, érthetően beszél. Szókincse, verbális emlékezete korának megfelelő. Jól

használja a metakommunikációs eszközöket. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a

felnőttekkel. A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket,

képes magát megértetni.

4. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus

feladatai

Ahhoz, hogy az intézményes nevelés a céljainak és feladatainak maradéktalanul

megfeleljen, az óvodában különféle tevékenységeket biztosítunk. Ezek a tevékenységek

egymástól nem elkülöníthetők, összefonódnak, összetartoznak, az egész nap folyamán jelen

vannak. Most csak a nagyobb áttekinthetőség miatt bontottuk fel a tevékenységeket:

Formázott: Betűtípus: Dőlt, Aláhúzás,Betűszín: Vörös

20


Játék

Mese, vers

A külső világ tevékeny megismerése

Ének, zene, énekes játék

Rajzolás, mintázás, kézi munka

Mozgás

Munka jellegű tevékenység

Tanulás

4.1. Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így óvodai nevelésünk

leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek

mindennap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A

kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásit a játékban

tagolja. Ezáltal kiemelt jelentőségű a tájékozódó a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és

erősítő, élményt adó tevékenységgé válik a játék. A mozgás, a testséma és az én megismerése,

a percepció, a gondolkodás azon belül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a

kommunikáció fejlődése mind- mind játékba ágyazódik. A gyermeki személyiség legfőbb

formálója, segítője, kompetenciáinak fejlesztője ez a tevékenység. A nevelésünk fontos

eszköze, de csak akkor, ha az életkornak megfelelő színvonalon folyik. Színvonalának

feltétele az élményszerzés, az eszközbiztosítás és az óvónő indirekt irányító tevékenysége,

tudatos jelenléte. A gyermek érdeklődéséből, érzelmileg átszőtt élményeiből, tevékenységi

vágyából és szükségleteiből ered.

A tevékenység végzése közben kíváncsiság, az új keresése aktivizálja őt. Játék közben

érzelmi feszültségei oldódnak, s ösztönzik a tevékenység megismétlésére. Minden

tevékenységükben van egyfajta többre törekvés, amely megerőltetést jelent és amely az

akaratot fejleszti. A közösségben végzett játék ügyesebbé, bátrabbá, leleményesebbé teszi az

óvodást. A több gyermek együttjátszása esetén szabályokat kell alkotni, elfogadni és

betartani. A játék során a gyermek megismerkedik saját maga és mások képességeivel,

megtanulja mérlegelni az akaratát és figyelembe venni mások akaratát is. A különféle

neurológiai hátrányokkal rendelkező gyermekek a játékban, a játéktól olyan segítséget

kapnak, amely során csökkenthető a veszélyeztetettség. Lényeg, hogy a gyermek önkéntes,

örömmel végzett tevékenységi formákon keresztül, ötleteit szabadon kipróbálhassa. A

„másság” elfogadása játék közben könnyebben megoldható, a tevékenység végzése során az

akadályok eltűnnek a sajátos nevelési igényű gyermekek között. A gyermek a játékában

vérmérsékletének, aktuális idegélettani, érzelmi állapotának megfelelően választ tevékenységi

formát. Arra kell törekedni, hogy gyermekeink megtanuljanak a játékszabályok révén

Formázott: Behúzás: Bal: 0,75 cm,Függő: 0,75 cm, Tabulátorok: Nincs 0,63 cm

Formázott: Behúzás: Bal: 0 cm,Sorköz: Többszörös 1,15 s.

21


agresszivitástól mentesen tevékenykedni, küzdeni, dönteni arról, hogy az adott helyzetben mit

tegyenek.

A szülők felé is tudatosítani kell a játék elsődleges szerepét, mivel ha a gyermek „csak” egész

nap játszott az óvodában, az annyit jelent, hogy egész nap tanult, fejlődött, ügyesedett. Az

óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

A különböző játékfajták:

Gyakorló játék: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja,

térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége.

Dramatizálás, bábozás: fejlődik kreativitása, kifejező készsége, szókincse, verbális

emlékezete.

Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai,

szocializációs készsége.

Konstruáló játék: alakul szem- kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak-

és formaállandósága, rész- egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális

memóriája.

Szimbólikus- szerepjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati

tulajdonságai, szocializációs készsége.

A játékfajták lehetővé teszik az óvodai nevelés keretén belül a gyermek egész napos,

változatos tevékenységét.

A játékfajták kiválasztása során a csoport életkori és egyéni sajátosságaira támaszkodva,

különböző korcsoportokban más és más tartalommal / mindig bővülő / jelennek meg. Az

életkor előrehaladtával, bár a gyakorlójáték megmarad, de a domináns szerepét / optimális

esetben / elveszíti. Az óvodapedagógusok a játék tervezésénél az egyéni és életkori

sajátosságok mellett, a gyermek tapasztalatait, ismereteit, élményeit veszik alapul, az óvoda és

az óvodapedagógus feladata, hogy élményszerzési lehetőséget biztosítson a különböző

játékformákhoz, a gyakorló játékhoz,a szimbólikus-szerepjátékokhoz,konstruáló játékokhoz,a

szabályjátékokhoz.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

A konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is képesek készíteni a gyermekek.

Az építés, konstruálás gyakran szerepjátékhoz kapcsolódik. A konstruálás fejlettebb fokán

a gyermekek mind igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. A fejlődést jelzi a

bonyolultabb alkotások létrehozása, az elképzelt modell egyre pontosabb megközelítése.

Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre és

képesek a különböző anyagok kombinálására.

Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját.

Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz.

Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik érdeklődésük

alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait.

A dramatizálás, drámajáték a gyermek szívesen végzett tevékenységévé válik.

22


A gyermek által kedvelt meséket képesek eljátszani, szerepeket kiosztani. Egymást

figyelmeztetik a szabályok betartására.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:

nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése,

a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára,

a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása,

ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához,

az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék

fejlesztése érdekében,

a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása,

a szabad játék feltételeinek biztosítása.( a választás szabadsága, játszóhelyek, eszközök,

elegendő idő biztosítása, lehetőség a játék későbbi folytatásához)

4.2. Mese, vers

A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat,

szokásokat közvetít a gyermekeknek. A játéktevékenység mellett, ez a tevékenységi forma,

amely az óvodai nevelés számára a legfontosabb.

Óvodapedagógusaink döntése és az Alapprogram ismeretében ugyanolyan mindennapi

tevékenység, mint a játék. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek

mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyermek számára a verselés, mondókázás, a

mesélés, bábozás maga is játék, s ez így természetes. A mese életkorilag megfelel az óvodás

gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s

egyben feloldást és megoldást kínál. A mese világképe ráébreszt a mélyebb értelemben vett

pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő

kombinálása az önkifejezés egyik módja. Óvónőink feladata, gyermekeink irodalmi

élményhez juttatása. Az érzelmi biztonságot adó, szeretetteljes légkörben a játékos mozgással

összekapcsolt mondókázás, verselés, dúdolás, a ritmikusan ismételt mozgás és a szavak

ismétlése a közös játék során pozitív élményeket biztosít gyermekeinknek. A testi közelség

főleg az óvodáskor elején nagy jelentőségű a gyermekek számára. Javasolt tartalom:

¤ (2,5)3-4 évesek mondókák, láncmesék, állatmesék, rövidke versek,

¤ 4-5 évesek halmozó mesék, mondókák, egyszerűbb szerkezetű tündér mesék, történetek,

versek,

¤ 5-6-7(8) évesek kiszámolók, felelgetők, tündérmesék, kortárs irodalmi művek, hosszabb,

bonyolultabb cselekményű népmeséket, prózai mesék.

A napi tevékenység során többször is, bármelyik időszakban lehet irodalmi élményeket

közvetítenünk. A mesélésnek minden csoportban szertartása van. Mindenki saját maga, illetve

az óvónői páros dönti el, ki-mit alkalmaz / mesezsákot, varázsdobozt, hangszeres játékot,

éneklést, mesepárnát… /. A lényeg az elbűvölésben, a mese, a vers megszerettetésében van.

23


Az óvodapedagógusoknak minden év elején, a meghatározott projekt tervekbe ki kell gyűjteni

a mondókákat, verseket, meséket . Így majd nem okoz gondot a mindennapi tevékenység

szervezése közben a mondókák, versek, mesék kitalálása. Tapasztalataink szerint a

családokban előtérbe került a Tv, a videó, számítógép, DVD, mesélést helyettesítő szerepe. A

média által közvetített műsorok válogatás nélkül kerülnek a gyerekek elé, ezzel fokozva a

feszültségüket, félelmüket, agresszivitásukat.

Óvodapedagógusaink számára fontos feladat, a szülők szemlélet formálása, hogy otthon is

rendszeresen meséljenek a gyermekeiknek. A szülői értekezleten, faliújságokon ajánlunk

népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveket. A mesélés történhet diafilmekről is, bábozással

is, mindkettő nagyélményt jelent gyermekeink számára. Óvónőink a meséket, verseket a

hazai, népi, klasszikus, kortárs irodalmi művekből választják, egyéni döntésük, a csoport

ismerete alapján.

Az óvodapedagógus feladatai mese - vers megszervezésében

- az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen

a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére,

az irodalmi élmény befogadásához szükséges „szertartások” kialakítása,

szívesen dramatizál, bábozik,

kiegészítő és bábeszközöket barkácsol,

képeskönyvek biztosítása,

könyvek használatának, megóvásának alakítása,

könyvtárlátogatás megszervezése,

színházlátogatások szervezése,

a mesélés szerepének erősítése a szülők körében.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

-a gyermekek szívesen ismételgetnek verseket,rigmusokat,

-várják, igénylik a mesehallgatást,

-szívesen mesélnek, verselnek, báboznak, dramatizálnak,

-tudnak meséket, történeteket alkotni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

4.3. A külső világ tevékeny megismerése

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb

természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.

A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi

alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a

környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

24


Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és

néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét,

védelmét is.

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is

birtokába jut a gyermek.

Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik

tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny

megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett

tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak

alakítására.

A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára alapozva, olyan

tapasztalatokhoz juttatjuk őket a természeti és társadalmi környezettel való megismerkedés

során, melyek hatására a környezethez pozitív érzelmi viszonyuk alakul. A cselekvés, a

folyamatos tevékenykedés, tevékenykedtetés során elérjük, hogy személyiségük egyéni

fejlettségükhöz mérten a legmagasabb szintre emelkedjenek.

matematikai nevelés

A matematikai nevelésünk célja a gyermekek képességeinek, tapasztalás, érzékelés, észlelés,

megfigyelés útján való fejlesztése.

A környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos játékos

tapasztalatszerzés elősegítése, mennyiségi fogalmak, tér, irányok, relációk megismertetése.

Az óvodapedagógus szerepe nem a tanítás, hanem a fejlődés optimális feltételeinek

biztosítása. Ennek érdekében meg kell választani a helyes módszereket, melyek a matematikai

nevelés szerves részét, a megvalósulás fontos feltételét alkotják.

A módszer megválasztásában az óvodapedagógus szabadon döntsön arról, hogy a soron

következő fejlesztési feladatot milyen tevékenységekkel fogja megvalósítani.

Ebben a döntésben tartsa szem előtt a következő tényezőket:

- matematikai téma

- fejlesztési terület

- gyermek érdeklődési köre, fejlettsége, ismeretei

- óvodapedagógus egyénisége, érdeklődési köre

A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. A környezet

megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok matematikai tevékenységek lehetőségét

kínálják a nevelés számára.

A matematikai nevelés anyagát nem elvont ismeretek alkotják. A pedagógusnak rá kell

irányítania a figyelmet a mindennapi életben a számlálásra, a dolgok számbeliségének

észrevételére.

A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre,

hogy a tárgyak, személyek, halmazok, összehasonlíthatóak, szétválogathatóak, tulajdonságaik

szerint illetve saját szempontok alapján. Végezzenek sorba rendezést megnevezett mennyiségi

tulajdonságok alapján, felismert szabályosság szerint. A számfogalom megalapozására

Formázott: Betűtípus: 12 pt, Dőlt,Betűszín: Sötétvörös

25


végezzenek mérési, összemérési feladatokat mennyiségekkel, halmazokkal különböző

egységekkel.

A gyermekek szerezzenek tapasztalatokat a geometria köréből.(Pl. építsenek síkbeli

alkotásokat stb.)

Jussanak el a geometriai formák felismeréséhez. Ismerkedjenek meg az irányokkal és

helyzetekkel (jobb, bal, alatt, fölött) Az óvodapedagógus teremtsen olyan helyzeteket,

amelyekben szükség van megnevezésükre.

Környezet megismerésére nevelés

Legfőbb feladata, hogy lehetőséget ad a minél több érzékszervi tapasztalásra, élmények több

szempontú felidézésére, spontán és irányított megfigyelésre,

A nap bármely szakában ki kell használni a tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kísérletek

végzésének lehetőségével (vízöntögetés, homok terepasztal építés, barkácsolás, stb.),

A gondolkodási képességek hajlékonyságának alakulását, tegye lehetővé, gondolati és logikai

úton való tudatosítás.

Az egyéni tapasztalatszerzés megbeszélése közben a gyermek szókincsének fejlesztése, nyelvi

kifejezőképességének gyarapítása fontos feladat

A nevelés során legfontosabb a cselekvés, a szemlélet, és a szóbeli közlés egysége, és az

óvodapedagógus személyes példamutatása.

Fontosnak tartjuk a gyermekek szemlélet formálását, ezért kiemelten foglalkozunk a helyes

táplálkozás és egészséges életmód megalapozásával

A gyermekeket bevonjuk a különböző tevékenységekbe:

- szelektív hulladékgyűjtés,

- nemzeti parkok látogatása,

- komposztálás az óvoda udvarán,

- befőtt készítése,

- gyümölcs-zöldség napok szervezése,

- zöld napok megünneplése.

A nevelőtestület által kidolgozott Projektek szerint haladunk

-Család

-Testünk

- Közlekedés

- Állatok

- Négy évszak

- Lakóhelyünk

A projektek tartalma korcsoportonként különbözőképpen bővül.-lásd

módszertani füzet!

Formázott: Nincs felsorolás vagyszámozás, Tabulátorok: Nincs 3,63 cm

Formázott: Betűtípus: Félkövér, Dőlt,Betűszín: Sötétvörös






Formázott: Betűtípus: Félkövér, Dőlt,Aláhúzás, Betűszín: Vörös

26


A gyermekek megfelelő fejlődése csak a folyamatos, átgondolt, jól megtervezett séták,

kirándulások, hagyományok, a folyamatos tapasztalás útján érhetők el.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a

környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

A tapasztalás útján különféle matematikai ismeretre is szert tesznek a gyermekeink. Az egész

napos óvodai tevékenység során nincs egyetlenegy tevékenységi forma sem, amely mentes

lenne a matematikai tartalomtól. Mindig lehet azonosítani, hasonlóságot-különbséget

megítélni.

Mennyiségeket összemérni / magasság, hosszúság, tömeg, űrtartalom, szélesség, vastagság,

bőség /.

Szabadon építeni / másolással, egy feltétel megadásával /.

Lehet a sorszámokkal játszani.

A tükörrel, a tükör előtt különféle tevékenységeket végezni.

Tájékozódni / térben és síkban egyaránt /.

E fejlesztési tartalmak felsorolása is igen jelentős, de miután jól végiggondoltuk az óvodás

gyermek egy napját / a megérkezéstől a hazamenetelig / , rájöttünk a következőkre: az egyes

tevékenységek többféle területet fejlesztenek egyszerre.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:

Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet

tevékeny megismerését.

Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett

tapasztalat-és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel

szokásainak alakítására.

Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a

kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a

természetben,

tudatosan törekedjen arra, hogy a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből

szerezzenek tapasztalatokat,

biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos

tevékenykedtetéshez,

a foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg.

az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a

gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra

matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését

minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.

A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges

megvalósítani.

Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a

kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Formázott: Felsorolás és számozás

27


A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

matematikai nevelés:

Az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatmenetét megértik, követik.

Logikus gondolkodása életkorának megfelel.

Problémamegoldó készsége jó.

Képesek jól ismert tulajdonságok alapján szétválogatásra, sorba rendezésre.

Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, meg tudják ítélni mások megállapításait.

Helyesen használják az összehasonlítást kifejező szavakat /hosszabb, rövidebb, több,

kevesebb /

Tudnak halmazokat összehasonlítani, összemérni , párosítani.

Számfogalma 10-es számkörben mozog.

Tudnak azonosítani különféle helyzetükben is egyezőalakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.

Képesek másolással megépíteni mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban

eltérő elemekből térbeli, síkbeli alakzatokat.

Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat

szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságaikat megnevezni.

Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat. Értik és követik az irányokat, illetve

helyzeteket kifejező névutókat. (pl: alá, fölé, alatt, fölött stb.)

Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról.

környezet megismerésére nevelés:

Beépül személyiségükbe a természet szeretete, az aktív tenni akarás, a tapasztalás, a

cselekvés a szóbeli közlés egysége.

Saját ötleteik alapján gazdagítják az élősarkot.

Közös élményt elevenítenek fel az élményszerző nap alkalmával gyűjtött tárgyak

elhelyezésénél.

Megfigyelik a természeti jelenségeket, végeznek kísérleteket, eljutnak az ok-okozati

összefüggések felfedezéséhez, képesek ezek önálló megfogalmazására.

Gyűjtenek szép képeket, folyóiratokat, őket érdeklő természeti jelenségekről, állatokról

nézegetnek értékes, szép természetismereti albumokat, diaképeket, természetfilmeket,

videó kazettákat, inspirálja ez őket újabbak keresésére.

Keresnek a könyvtárban és otthon is szép és hasznosan forgatható kiadványokat.

Játéktevékenységükbe beépülnek a környezetvédelmi elemek.

Gondozzák télen a madáretetőt, a növénysarkot és akváriumot.

Nevelnek virágpalántákat, óvónő irányítása mellett vesznek részt a kert gondozásában.

Nem tűrik környezetükben a szemetet, rendetlenséget és ez beépül szokásaikba, mire

iskolába mennek.

28


Természet iránti szeretetük, érdeklődésük megnyilvánul a rajzaikban, festészetükben, ill.

kiegészül szépirodalmi művek ismeretével.

Szívesen vesznek részt terepgyakorlaton, kiránduláson, sétákon,kiállításon.

Felismeri a közlekedési eszközöket.

Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat.

4.4. Ének, zene, énekes játék

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az

éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyereknek. Feladatunk a zenei

érdeklődés felkeltése, az esztétikai ízlés, fogékonyság formálása. Megszerettetni az éneklést,

az énekes játékot. Fejleszteni a hallást, a ritmusértéket és a zenei emlékezetet. A környezet

hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését,

formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a

ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.

A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését,

továbbélését segítik.

Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti

a zenei anyanyelv kialakulását.

A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi

tevékenységének.

A gyerekek lassabban énekelnek, mint beszélnek. A lassabban elmondott mondóka, dal segíti

a helyes artikulációt, a szavak pontosabb kiejtését.

Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán és

mássalhangzók ejtését és a szókincs is fejlődik a sokféle énekes játék során.

Hisszük, valljuk Kodály elveit, és Forrai Katalin által kijelölt úton haladva igyekszünk

mindent elkövetni, hogy óvodásaink igényes, zeneértő és zeneszerető emberekké váljanak.

Mivel az ének, az éneklés elsősorban az érzelmekre hat, szorosan összefonódik más fejlesztési

területekkel is / irodalmi, anyanyelvi, környezeti… /. Mi az ének-zenei tevékenységet is a

projekt terveink témaköreinek megfelelően kívánjuk alkalmazni / az adott témához

válogatunk mondókákat, énekeket, dalos játékokat /, s ehhez rendeljük hozzá a képességek,

készségek fejlesztését.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül

szolgálnak a gyermek zenei képességeinek(a ritmus, éneklés,hallás,mozgás)és zenei

kreativitásának alakításában.

Feladatunk ennek megfelelő tervezés és tevékenység végzésének lebonyolítása. A nap

bármely szakában tervezhetjük az énekelést, a zenei élmény nyújtását, a fejlesztést.

(2,5)- 3-4 éves korú gyerekekkel ölbeli játékokat, 10-15, 4-5 hangból álló énekes

játékokat, 6-8 mondókát ismertetünk meg.

Formázott: Normál, Sorkizárt, Sorköz: Többszörös 1,15 s., Automatikussorszámozás + Szint: 1 + Számozásstílusa: Listajel + Kezdő sorszám: 1 +Igazítás: Bal oldalt + Igazítás: 0 cm +Behúzás: 0,5 cm

Formázott: Betűtípus: 12 pt, Dőlt,Aláhúzás, Betűszín: Vörös

29


Az egyenletes lüktetést játékos mozdulatokkal érzékeltetjük.

Próbáljanak halkabban-hangosabban beszélni, énekelni. Figyeljék meg

környezetük zajait és egymás hangját.

5-6-7 éves korban megismerkednek a már ismert egyszerűbb mondókák mellett 4-5 új

mondókával és 15-18 nehezebb, dúr hexachord hangkészletű dallal, 3-4 alkalomhoz illő

műdallal, és összetettebb mozgásanyaggal is.

Megjelennek a szerepcserés játékok, megismerik a hullámvonalat,

csigavonalat, játsszunk sorgyarapító-fogó játékokat is. Megjelennek az

egyszerűbb tánclépések. Ütőhangszerek és ritmushangszerek használata.

Törekszünk arra, hogy egyénileg, mikrocsoportban, halkabban, hangosabban, magasabban-

mélyebben, gyorsabban-lassabban énekeljenek. Kézzel mutassák a levegőben a

dallamvonalat.

Az eredményesebb fejlesztés érdekében a képességfejlesztő játékokat kötetlen formában

szervezzük.

A zenei képességek fejlesztési területei:

Éneklési készség fejlesztése / tiszta éneklés, hallásfejlesztés /

Zenei hallásfejlesztés / magas-mély hang különbsége; halk-hangos különbsége, hangszín

felismerése; belső hallás fejlesztése; /

A ritmusérzék fejlesztése / egyenletes lüktetés; mondókák és dalok ritmusa; egyenletes

lüktetés és a ritmus összekapcsolása; gyermek hangszerek; tánc /

A zene hallgatására nevelés.

Az előbb felsorolt feladatok megvalósulása csak olyan környezetben, légkörben lehetséges,

ahol is nyugodt, élményt nyújtó az elvégzett tevékenység.

Az óvodapedagógus feladatai a zenei nevelés területén:

Élményt nyújtó közös éneklés, körjáték, mondókázás megszervezése.

Ennek megvalósítása érdekében elengedhetetlen a megfelelő hely / a csoportszoba

átrendezése /, az idő és az eszközök biztosítása.

Az ének – zenei kultúra megalapozása.

Ének zenei nevelés színvonalának megőrzése.

- A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zenei

anyag választása.

30


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

* Zenei élmények befogadására képes.

* Szívesen énekel, zenél.

* Kedvenc dalaiból repertoárja van.

* Igényli a zenehallgatást.

* Zenei ízlése igényesen alakul.

* Tisztán, megfelelő hangmagasságban énekel.

* Maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára.

* Hangszerek hangját felismeri.

* Érzi az egyenletes lüktetést, járással, tapssalhangszerek segítségével kifejezi.

* Ritmusérzéke kialakul, érzi a rövid, hosszú hangot, érzékeli a szünetet.

* Képes egyszerű ritmusképlat visszaadására, hangszerrel is.

* Zenére esztétikusan, összerendezetten mozog.

4.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka

A vizuális nevelés, az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A vizuális nevelés a

gyermeki személyiségfejlesztést szolgálja, elsősorban a gyermekek aktivitásából fakadó

játékos tevékenységek útján, a gyermeki élmények és tapasztalatok rendszerére építve.

Nagy gondot kell fordítani az érzéki megismerésre, a képi gondolkodás fejlesztésére, a

vizuális kifejezésmód és közlönyelv kialakítására.

E folyamat fejlesztő jellegét esztétikai élményekkel, érzékletes tapasztalatokkal, anyagokkal

és eszközökkel történő kísérletezésekkel, felnőttek és kortársak által nyújtott minták

követésével (utánzás révén) biztosíthatjuk.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a

műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés

is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek

gazdagítására épül.

31


Területei:

Rajzolás

Festés

Mintázás

Építés

Képalakítás

Kézi munka

Műalkotásokkal való megismerkedés

A sokféleség, a változatosság biztosításával érhetjük el azt a célunkat, hogy a gyerekek az

alkotó-alakító tevékenységük során megtalálják kifejezési szándékuknak a legmegfelelőbbet.

E tárház szinte kimeríthetetlen, folyamatosan és fokozatosan kell bővíteni!

Figyelembe kell venni, hogy minden tevékenységi forma más-más képességet fejleszt. Éppen

ezért fontos, hogy minden terület egyformán szerephez jusson (építés, plasztikai munkák,

képalakítás, környezetalakítás, találkozás a műalkotásokkal).

Megismerkednek tárgyalakító eszközökkel, azok fogásmódjával, használatával.

Hagyjuk őket próbálkozni, kísérletezni, variálni, vagyis alkotó folyamatokat átélni!

Minél változatosabb anyagokkal és technikákkal dolgozunk, annál izgalmasabb felületeket

hozhatunk létre, mely újabb és újabb dolgok kipróbálására inspirálja a gyermeket alkotó

kedvének kiélésére.

A természetes anyagok elsődlegessége, felhasználási lehetőségük sokszínűsége formai és

technikai tapasztalatszerzést biztosít.

Megmunkálásuk újszerű, érdekes helyzeteket teremt, a megszokottól eltérő megoldások

kipróbálását, a plasztikai gondolkodás sajátos lehetőségét kínálják.

A gyermek képi-plasztikai kifejező nyelvének fejlesztésekor figyelembe kell vennünk egyéni

aktuális érettségi szintjét, az életkorából fakadó sajátosságait, a fejlődés általános érvényű

jellemzőit.

Tervezőmunkánk során gondolnunk kell arra, hogy az egyéni fejlődés egy-egy életkori

csoporton belül is nagy eltéréseket mutathat.

A fejlődést nem kell, és nem is szabad siettetnünk.

A vizuális problémák rendszerét spirálisan bővülő rendszerben kell felépítenünk. Figyelembe

kell vennünk azt a tényt, hogy óvodáskorban megy végbe az ujjpercek csontosodása, mely a

manuális aktivitás alapján fejlődik.

Kezdetben a lehető legnagyobb méretben dolgozzanak, akár festenek, vagy építenek.

Fokozatosan haladjunk a nagytól a kicsi felé A/1-es, majd A/3-as rajzlapon fessenek.

Építés során (konkréttól az absztrakt felé) eljuthatnak a makettezés, az alaprajz, a térkép

készítéséig (térbelitől a sík felé).

Tárgykészítés során a képlékeny, puhább anyagtól és formálástól a keményebb, szilárdabb

anyag megmunkálásáig (agyagozás, fafaragás), az átfogó formáktól a részletes kidolgozásig.

Olyan alkotó folyamatokat, vizuális problémarendszereket kell terveznünk, melyben

hatékonyan fejleszthetjük a gyermekek megfigyelő, intellektuális, emocionális és motorikus

képességét egyaránt.

32


Fontos, hogy előtérbe kerüljön a természet, a környezet megismerésében a látási, mozgási,

tapintási, szaglási, hallási érzékelés összerendezése, az alkotó-alakító tevékenységek során a

fantáziának, a kreatív gondolkodásmódnak kibontakoztatása, a környezetalakító tevékenység

során az ízlésnek, az esztétikumokra való érzékenységnek kifejlesztése.

Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret,

lehetőséget. Maga a tevékenység –s ennek öröme-a fontos, valamint az igény kialakítása az

alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények

befogadására. A munkafogásokkal való megismertetés / gyurkálás, firkálás, nyirkálás, építés,

különféle technikákkal való barátkozás / a legelső feladatok egyike.

A tevékenység végzéséhez szükséges a nyugodt légkör, az esztétikus környezet, amelyben

öröm tevékenykedni, természetesen akkor, ha elegendő a hely, az idő és az eszköz. Nagyon

fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink addig dolgozhassanak „műveiken”, amíg kedvük tartja.

Az óvodapedagógus feladatai a rajzolás, mintázás, kézi munka területén

meg kell ismertetni a gyerekeket az eszközök használatával,

a különböző anyagokkal,

a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival,

megfelelő helyet, időt kell biztosítani a gyermeknek,

az eszközöket a gyermekek által elérhető helyen kell tartani,

a gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli,

ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára,

az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra,

nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogásra, ha kell 3 oldalú ceruzafogót ad a

gyermekeknek,

a mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal növeli,

az óvoda helységei esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek

ízlését, környezettudatos szemléletét


Bátrabbak, ötletesebbek a képalakításban.

Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú zárt és nyitott terek elkészítésében,

lefedésében az építmények egyensúlyának megteremtésében.

Képalakításukban elemi módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik,

képzeletük megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos

eszközeit.

Színhasználatukban érvényesítik a kedvelt színeket.

33


Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb

megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.

Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával

Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Önállóan díszítenek

tárgyakat.

4.5. Mozgás

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás,

támasz, függés, egyensúlyozás, dobás).

Fejlesztik a testi képességeket mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően

befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek

teljesítőképességét.

Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában.

Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását.

A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a

döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

Ez a tevékenység a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulása. Mozgása által szerez

információt környezetéről, ebből adódóan az óvodai élet egészét átszövi.

A mozgásfejlesztés három területen valósul meg:

Szabad játék

Kötelező testnevelés foglalkozás

Mindennapos testnevelés

Szabad játék:

Megfelelő lehetőséget ad a gyerekek által már megismert mozgások gyakorlására,

pontosítására.

Fontos feladatunk a mozgásigény kielégítése, melynek során megfelelő helyet, időt és

eszközöket biztosítunk.

Minden évszakban / amikor erre lehetőség nyílik / a szabad levegőn mozgunk, ha ez nem

megoldható, akkor a csoportszobában biztosítunk megfelelő feltételeket.

Fontos, hogy minden gyermek megtalálja az egyéni képességének, fejlettségének, igényeinek

megfelelő tevékenységet.

Szokássá váljon a mozgás, a torna, ezzel is elősegítve a személyiség harmonikus fejlődését.

Kötelező testnevelés foglalkozás:

Formázott: Betűtípus: 12 pt, Betűszín:Sötétvörös

34


Ez az egyetlen, ami minden csoportban, kivétel nélkül kötelezően szervezett tevékenység heti

1 –illetve 2 alkalommal. Fontosnak tartjuk, hogy a mozgásos feladatokban a gyerekek jó

közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt, szívesen mozogjanak.

A mozgásműveltség fejlődése érdekében a megfelelő intenzitású, derűs légkörben levezetett

testnevelés biztosítja a motoros képességek fejlődését, mely előfeltétele a bonyolultabb

mozgások eredményes végrehajtásának.

A 3-6-7 éves gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása csak rendszeres, játékban

gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, aktivitást és terhelést biztosító

testneveléssel lehetséges.

A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll, ezért fontos minden

spontán mozgáslehetőséget kihasználni a nap folyamán.

Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása.

Mozgástapasztalataik bővülésével fejlődik cselekvő és feladatmegoldó képességük, testi

képességeik - az ügyesség, az erő, a gyorsaság és állóképesség - erősödik a mozgás iránti

vonzalmuk.

A testnevelés során fontos személyiségtulajdonságok alakulnak és erősödnek, ilyen a

bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés.

A foglalkozások szervezésénél fontos, hogy minimális várakozási idővel folyamatosan

mozogjanak a gyerekek.

A főgyakorlat levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk, arra hogy a gyermek egyéni

tempójának megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat.

Eltérő nehézségű, differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek

megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot.

A fejlesztés anyaga tartalmazza a természetes mozgásokat (mászás, kúszás, csúszás, bújás), a

járást, futást, támaszgyakorlatokat, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást.

Megismerkednek a talajtorna és atlétika elemeivel és a labdajátékokkal.

Az előkészítő gyakorlatok mind képességfejlesztés, mind készségfejlesztés tekintetében igen

jelentős, hisz ezáltal sajátítják el a gyerekek azokat a mozgáselemeket, amelyek az

összerendezettebb cselekvéssorok megtanulásához szükségek lesznek. Hangsúlyosan szem

előtt tartjuk az előkészítő gyakorlatok helyes testtartás kialakításában betöltött szerepét,

hiszen ebben az életkorban jelentős az anatómiai fejlődés mértéke. Ahhoz, hogy az egyes

szervrendszerek arányosan, egymással összhangban fejlődhessenek, nélkülözhetetlen a

tervszerűen összeállított gyakorlatok alkalmazása. A gimnasztikai gyakorlatok mellett

megismertetjük a gyerekeket a kéziszer gyakorlatok sokszínűségével.

A foglalkozásokon fontosnak tartjuk, hogy az izomcsoportok mindegyikét (kar,- láb,- hát,-

has, és oldalizom) kellő ingerhatásnak tegyük ki (erősítés, nyújtás).

A testnevelési játékok szerves részeit képezik a foglalkozásoknak. A választás szempontjai a

sokrétű motoros képességfejlesztés, a változatos mozgástartalom, az életkor-fejlettség

figyelembe vétele és a gyerekek játékhoz való érzelmi kötődése.

A szabálytudat kialakulásában is fontos szerepet tulajdonítunk a testnevelési játékoknak.

Hisszük, hogy akkor eredményes a munkánk, ha minden gyerekben képesek vagyunk

felfedezni adottságait, s ezek fejlesztéséhez megtaláljuk a legkedvezőbb tevékenységi

módokat, módszereket.

35


A testnevelés fejleszti a gyermekek természetes mozgását, a járást, futást, támaszt, függést,

egyensúlyozást, ugrást, dobást, és testi képességeit mint az erő, ügyesség,

gyorsaság,állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus,összerendezett,

fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.

Mindennapos testnevelés:

Az óvoda valamennyi csoportjában kötelezően beépül a napirendbe. A tevékenység

végzéséhez szükséges időkeret, a hely megválasztása az óvónénik elbírása alapján történik.

A gyerekek életkoruk és egyéni sajátosságait figyelembe véve szervezzük a mozgást a

délelőtti órákban. A tornának , játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb

tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy

szervezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és

képességeket figyelembe véve- minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

Az óvodapedagógus feladatai a mozgás megszervezésében: legfontosabb feladat, hogy mindennap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb

időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra,

biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit.

Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a

legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.

Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye

lehetővé, hogy a mozgás örömet jelentsen a gyermekek számára.

A játék, a játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása.

Az irányításnál, értékelésnél differenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlődés jellemzőit.

Odafigyel a gyermekek optimális terhelésére.

A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása, betartása.


Szeretik, igénylik a mozgást,

Mozgásuk összerendezett, ügyes, megfelelő ritmusú , növekszik teljesítőképességük,

törekednek az egyöntetű mozgásra.

Mozgástapasztalatuk az egyensúlyozásban és az ugrásban változatosan növekszik

(mélyugrás, magasugrás, távolugrás).

Fejlődik tér- és idő tájékozódó képességük.

Tudnak párosan, illetve többen (4-6) együtt társas gyakorlatot végezni.

Tudnak a természetes járást ütemes járással váltakoztatni.

Tudnak futni természetes módon, versenyszerűen, különböző rajthelyzetből.

Kúsznak, másznak, csúsznak, bújnak különböző akadályok leküzdésével.

Tudnak a test hossztengelye körül, magatartásba emelt karral, párosával is gurulni.


36


Tudnak terpesz, - zárt - guggoló állásból mellső középtartásba emelt karral

gurulóátfordulást végezni, gurulótámaszba, majd állásba érkeznek.

Egyensúlyoznak természetes módon, padon járással és közben 360 fokos fordulattal,

társkerüléssel, rézsútos szeren.

Támaszugrásokat helyesen végezik a padon, illetve szekrényen.

Tudnak dobni kétkezes alsó és felső dobással különböző nagyságú és súlyú labdával.

Kislabdával 200 cm. magas kötél felett átdobva, egykezes alsó és felső dobással vízszintes

és függőleges célba.

Kidobó állásból hajítanak kislabdát a távolba.

Tudnak labdát - vezetni járás, futás közben, és helyben gurítani, dobni - elkapni.

Egyéni, - csoportos, - sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok

pontos betartásával.

4.7.Munka jellegű tevékenység

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok

vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos

tevékenység:

az önkiszolgálás,

segítés, az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek,

a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi

megbízások teljesítése,

az elvállalt naposi vagy egyéb munka,

a környezet-, a növény- és állatgondozás

A gyermek, munka jellegű aktív tevékenysége az önként - azaz örömmel és szívesen - végzett

játékos tevékenység;

A munka a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez

szükséges képességek, készségek, attitűdök, tulajdonságok (mint például a kitartás, az

önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.

A munka jellegű tevékenységek a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának

eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és

folyamatos pozitív értékelést igényel.

Kitartásra, felelősségérzetre, kötelesség teljesítésére szoktatás.

Az iskolaalkalmasság szempontjából a munkavégzéshez szükséges készségek megalapozása,

rendszeresség, folyamatosság lehetőségeinek megteremtése, amellyel a munka elvégzésének

szükségességét láttatjuk.

Munkajellegű tevékenységek megszervezése, biztosítása, melyek végzése közben minél

többször át tudják élni az önmagukért és a közösségért végzett munka örömét, a célért vállalt

erőfeszítés szépségét, nehézségét.

37


Elismerésünk legyen buzdító, megerősítő, a tevékenység megismétlésére ösztönző.

Minél kisebbek a gyermekek, annál több időt kell fordítanunk a különböző feladatok

gyakorlására, és gondolnunk kell az egyéni munka ütemére, a differenciált segítségadásra is.

Önkiszolgáló munka: Ez az elsődleges munka, melynek a helyes megtanulása a pontos,

alapos begyakorlása a kiscsoporttól kezdve fontos feladat.

A testápolás-

Az étkezés-

Az öltözködés- kapcsán végzett tevékenységek a

gyermekeket az egész óvodai évek alatt

végigkísérik, mindig bővülő tartalommal.

Környezet rendjének megőrzése: Ez a feladat egy kicsit már a közösségért végzet munkák

közé is sorolható. Gyermekeinket azonban elsődlegesen meg kell tanítani a pakolásra, a

játékeszközökkel való helyes bánásmódra.

Ha ezeken a területeken a tevékenységek végzése már kellő mértékben megalapozott, a

nagyobb csoportba járóknak adhatunk különféle egyéni megbízatásokat / kérések teljesítése /.

Ezek a megbízatások az alkalomszerű munkák csoportjába sorolhatók. Konkrét tervezésük

nem megoldható. Az alkalomszerű munkáknál mint pl.

- teremrendezés,

- játék javítás, tisztítás, készítés,

- különböző megbízásoknál figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságát, egyéni

fejlődését.

A kertben végzett munka mind a négy évszakra kiterjed. Biztosítani kell a munkához

szükséges eszközöket.

A természetsarok folyamatos gondozása.

Közösségi munkák:

Az előbb felsorolt két munkatípus mellett ténylegesen, egyértelműen a közösségért végzett

tevékenység a naposság. Ez megfelelő fejlettséget, feladattudatot, figyelmet igényel.

Fokozatosan bővülő tartalommal vezetjük be a feladatokat. / terítés, takarítás, segítés az

óvónőnek, dajkának /

A gyerekek szeretnek „dolgozni”, ezt a tevékenységet is játéknak, játékként élik meg.

A nagyobbak szeretnek felelősök lenni / öltöző, mosdó, virág /. Szeretnek segíteni a

kisebbeknek, büszkék arra, amit tudnak.

A másik lényeges dolog a munka szervezésével kapcsolatosan a megfelelő idő és az eszközök

biztosítása. Ezen túlmenően szem előtt kell tartanunk az állandóság és az azonosság elvét / a

feladat adása, végrehajtása, értékelése tekintetében /. Az alapelvek betartása során azonban

mégis különbséget kell tennünk a gyermek egyéni fejlettsége szerint. A munkára nevelés

területeivel kapcsolatosan, fontos feladatunk, hogy a szülők megfelelő ismeretek birtokába

jussanak, amely során a feladatot megfelelő tartalommal lássák el. Ezáltal a család és az

intézményes nevelés a fejlesztés e területén is együttműködik.

38


Az óvodapedagógus feladatai a munka jellegű tevékenységgel

kapcsolatban:

minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és

képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet,

illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet,

folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára

megfelelő munkaeszközöket,

a munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérheti és

használhatják a szükséges eszközöket,

adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység

elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek

teljesen összhangban,

arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és

teljes önállósággal végezhessék azokat.

_* A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel

való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához

mérten fejlesztő értékelést igényel.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Kulturált étkezés terén - viselkedés elemi szabályainak betartása (halk beszélgetés,

környezet rendjének megtartása, figyelmesség a kisebbek iránt).

Közösségért végzett munka terén - pozitív hozzáállás a jellemző, szívesen vállalnak

munkát (virágöntözés, sepregetés, portalanítás, stb.) és önállóan teljesítik.

Megjelenik a helyes önértékelésük, önbizalmuk.

Vigyáznak játékaikra, rendben tartják azokat.

Tevékenységüket a felelősségérzet, a feladattudat, a kitartás jellemzi.

A naposi feladatokat önállóan, pontosan végzik.

Szívesen ápolják a növényeket.

Télen gondoskodnak a madarakról.

Önkiszolgálás terén - a nagyok segítsék a kisebbeket.

39


Saját személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan végezzék el.

Feltételeket teremtő munkavégzést szívesen és önként vállaljanak.

*Alkalomszerű munka terén - szívesen teljesítsenek megbízások alapján feladatokat

(kirándulás és séta kapcsán megfigyeltetés, stb.)

* Vegyenek részt a gyűjtőmunka során kialakított gyűjtemények rendben tartásában,

befőzésben, takarításban, kertészkedésben.

* Más tevékenységekhez az eszközök készítésében.

* Ünnepek előkészítő munkájában.

4.8.A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Programunkban ez a tevékenység nem önállóan, hanem a játékba ágyazottan jelenik meg. A

változatos tevékenységek biztosítása lehetővé teszi a teljes körű személyiségfejlődést. Az

óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a

teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az

egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben,

kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban,szervezeti

és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek

kompetenciáinak fejlesztése.

A gyermek a nap minden percében „tanul”, s ezáltal egy adott tudásszintről egyéni tempóban

haladva, egy magasabb szintre jut.

Ismeretszerzési formák :

Mindhárom korcsoportban kötetlen a mese és vers, valamint a rajzolás, mintázás és

kézimunka,

Kötelező a testnevelés,

A többi az óvónő döntése alapján (2,5)3-6-7(8) éves gyermeknél lehet kötetlen és, vagy

kötelező.

Mindegyik forma jellemzője a tervszerűség, rugalmasság.

Többnyire a kötetlen formában zajló ismeretszerzési folyamatban a tapasztalatszerzés, a

tevékenység a döntő.

A nevelési lehetőségek széles körű alkalmazására törekszünk az eltérő adottságú, képességű

gyermeki személyiség fejlesztése érdekében.

40


A kötött foglakozásoknál - is hangsúlyos a játékosság, a tevékenykedtetés, az érdeklődés

fenntartása.

Az ismeretszerzés során preferált módszer a játékosság. Olyan szituációt teremtünk, mely

által a gyermek kedvvel vesz részt az ismeretszerzési folyamatban,

Fontos a gyermek ráhangolódása, érzelmi beállítódása, ezért a gyermekek tapasztalatára, az

óvónő élményszerű közvetítésére építünk.

A módszerek kiválasztása közben a gyermeki személyiség tiszteletben tartása legyen a

legfontosabb szempont. Arra törekszünk, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg

önmagát, testi, lelki, szellemi értékeit, de tisztában legyen esetleges hiányosságaival is.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás,felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodai nevelésben:

-az utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

(szokások alakítása)

-spontán játékos tapasztalatszerzés

-a cselekvéses tanulás

-a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő icmeretszerzés

-az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,

felfedezés

-gyakorlati problémamegoldás.

A gyermeki tanulási-tapasztalatszerzési folyamat beindulása során az óvodapedagógus célja:

olyan tanulási tevékenységet motivált állapotot létrehozni , amelyben a külső késztetések a

gyermek belső késztetéseivel találkozik Ezzel a belső késztetéssel átitatva a gyermek

szabadon eldöntheti, szívesen választhatja-e a tanulási tapasztalatszerzési tevékenységet. Ez

azért olyan fontos , mert a tanulás, a tapasztalatszerzés individuális folyamat, amelyben senki

sem tud átvállalni semmit, annak kell ezt végigjárni, akié a megtanulás élménye lesz. Az

óvodapedagógus célja ,hogy a gyermek a tanulási folyamatot önállóan járja végig, a

felfedezés biztosítva legyen számára és az alkotás örömét átélhesse

Az óvodapedagógus feladatai a tanulási tevékenységgel kapcsolatban:

értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,

gondolkodás),

a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése,

lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a

felfedezés, a kutatás örömeit,

a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása,

a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának

fejlesztése,

olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját

teljesítőképességét is megismerheti,

41


olyan alapvető ismeretekhez juttatni a gyermekeket, amelyek megalapozzák az iskolai

tanulásukat,

ismeretszerzés legkedvezőbb feltételeinek létrehozása,

egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele a feladatadás során,

a tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése,

részképesség lemaradás, illetve egyéb tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő

szakembernek és az óvodavezetőnek,

az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott,pozitív értékeléssel segíti

a gyermek személyiségének kibontakozását.


Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a

szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama,

A felismerés mellett megjelenik a felidézés,

Szándékos figyelem kapcsán fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme,

könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

Cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

A tanuláshoz szükséges kompetenciák koruknak megfelelően fejlettek.

5. Fejlesztő tevékenység

5.1. Integrált nevelés

Célja: * esélyegyenlőség megvalósítása

társadalomba való beilleszkedés segítése

sajátos nevelési igényű gyermek adottságaihoz képest eljusson az optimális

fejlettséghez

Feladatok: * céltudatos támogató környezet megszervezése

gyermek fejlettségéhez igazodó cselekvési módok, eszközök megválasztása

szakszolgálat megkeresése

fejlesztési terv készítése a szakemberrel

eredmények értékelése a szakemberrel

érzelmi biztonságot nyújtunk

erősségeire, kedvező adottságaira építünk

a többi gyermeket elfogadásra neveljük óvónői példamutatással

42


sajátos nevelési igényű gyermek teljes személyiségének fejlesztése speciális

segédlettel

Sikerkritérium: * elfogadás, másság tolerancia tiszteletének kialakítására

eredményes együttműködés a szakszolgálattal

elfogadják a többiek, énképe erősödik

Bekerülés feltételei: * aki az országos szakértői bizottság szakvéleménye

alapján integrálható

szakember biztosítható

egy csoportban legfeljebb 1 sajátos nevelési igényű gyermek lehet

A (2,5)3-7-8 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési

folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros

kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési

céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos

fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő

folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora,

összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos

fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják.

Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében:

folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához

szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit,

a folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről.

Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.,

a kiemelkedő képességű illetve a részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre

egyénre szabott fejlesztési terv alapján

minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva igyekezzen

fejleszteni.

5.2. A fejlesztő pedagógusi tevékenység

Az óvodában a fejlesztő pedagógus a törvénynek megfelelő időben fejleszti az arra rászoruló

gyermekeket. A fejlesztő pedagógus a vizsgálati eredmények tükrében, minden évben a

gyermekek fejlesztésének megfelelő fejlesztési tervet készít. A gyermekekkel való

foglalkozást külön fejlesztési naplóban vezeti.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről külön dokumentációt vezet, A három

havonkénti értékelést minden esetben ismerteti a szülővel és aláíratja.

43


A gyermekek a 2.sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján kerülnek fejlesztésre, egyéni vagy

kiscsoportos (2-3 fő) formában, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak

figyelembevételével. A fejlesztés elsősorban mozgás, finommotorika, értelmi képességek

területét öleli fel. Fejlesztési teamben dolgozik, melynek a tagjai a fejlesztő pedagógus,

logopédus- gyógypedagógus, az érintett óvodapedagógus, szükség esetén az óvodavezető. Az

óvodapedagógusok gyerekek fejlesztését, mérését (Difer mérés) az ő útmutatásai alapján

végzik. Év elején Fejlesztő szülői értekezletet tart, ahol ötleteket, tanácsokat ad a szülőknek

is a gyermekek otthoni hatékonyabb fejlesztéséhez.. A fejlesztéshez szükséges anyagok,

eszközök beszerzése folyamatosan történik. A foglalkozásokon a gyerekeknél nem szabad

tudatosulni annak, hogy képtelen bizonyos feladatok elvégzésére, mert az szorongóvá teszi a

gyermeket, és személyiségtorzuláshoz vezet. Ha a gyermek elfogadó, biztató környezetben él

és tevékenykedik, akkor a megfigyelések után a neki legjobban megfelelő fejlesztésben

részesülhet.

Legfontosabb feladatai:

Elemi nagymozgások fejlesztése, (járás, ugrás, futás)

Testséma fejlesztése

Finommozgások fejlesztése

Reprodukáló képesség fejlesztése, színfelismerés.

Szem – kéz koordináció, iránykövetés fejlesztése

Tér irányok fejlesztése

Alak – háttér – forma állandóság felismerésének fejlesztése

Gestalt látás fejlesztése

Azonosságok, különbözőségek felismerésének fejlesztése

Figyelem fejlesztése

Térérzékelés, egyensúlyérzék fejlesztése

Emlékezet fejlesztése

Gondolkodás, problémamegoldás fejlesztése

5.3. Logopédiai tevékenység

Az óvodában dolgozó logopédus feladata a gyermekek beszédének szűrése, a problémák

kezelése. Év elején a nagycsoportosok illetve év végén a középső csoportban lévő gyermekek

beszédének és beszédmegértésének felmérése. / hangképzés, beszédmegértés,

beszédfogyatékosság/ Középső csoport év végén, de legkésőbb nagycsoport elején dyslexia-

prevenciós vizsgálat elvégzése minden kisgyermeknél, szükség esetén annak szakszerű

terápiája.

6. Az óvodai élet megszervezése

44


Óvodánkban a nevelés a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet

és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek

keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő

foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

1. Az óvoda csoportszerkezete

A nevelés a gyermekek összetételétől függően homogén vagy heterogén csoportban történik.

A gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az

óvodapedagógusok véleményének, valamint a közoktatási törvényben meghatározott

létszámhatárok figyelembevételével./ a számított létszámra vonatkozó előírást is/ Fontosnak

tartjuk, hogy a gyermekcsoportokat lehetőség szerint ugyanaz az óvónő páros és dajka nevelje

kiscsoporttól az iskolába lépésig.

1. Napirend, hetirend

Az óvoda nyitva tartása:

630

– tól – 1700

óráig.

Összevont csoportok:

630

– tól 730

– ig és délután 1600

– tól – 1700

óráig

A gyermek óvodai életét céltudatosan kell kialakítani és megtervezni. A tervezéskor a

gyermek életkori sajátosságait kell elsősorban figyelembe venni. Nagy odafigyelést feltételez,

követel az óvónői párostól az adott korcsoport napirendjének elkészítése.

Napirend

Az egész napos játékot az igényeknek megfelelően a tisztálkodás, az étkezés, az öltözködés, a

pihenés „szakítja” meg. Ezeknek a tevékenységeknek a tervezésekor arra ügyeljünk, hogy

kellő időt biztosítsunk gyermekeink számára a feladatok pontos elvégzéséhez, befejezéséhez.

A megfelelő idő biztosítása a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör alapfeltétele. A napirend

igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint

tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával

biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.

A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben.

A napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Figyelembe véve az egyéni

igényeket.

Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti belső arányok helyes kialakítását.

6.30-7.30 óráig Gyülekező az ügyeletes csoportban.

Szabadon választott tevékenység, játék.

7.30- 1030

óráig Játék, folyamatos reggeli, kezdeményezés, szabadon választott

tevékenység, kötelező foglalkozás (testnevelés), rendrakás, testápolás,

öltözködés.

Formázott: Normál, Behúzás: Bal: 0cm, Sorköz: Többszörös 1,15 s.

Formázott: Normál, Sorkizárt,Behúzás: Bal: 0 cm, Első sor: 0 cm,Sorköz: Többszörös 1,15 s.

Formázott táblázat

Formázott: Betűtípus: 12 pt


Formázott: Normál, Sorkizárt, Sorköz: Többszörös 1,15 s.




45


1030

- 1200

óráig Levegőzés, udvari játék, élményszerző séta.

11 30

- 1245

óráig Vetkőzés, testápolás, naposi munka, étkezés, fogmosás, ágyazás.

12 45

14 45

óráig Csendes pihenő

1445

-17 óráig Ébresztő, ágyazás, folyamatos testápolás, uzsonna, játék, (jó idő esetén

az udvaron), szabadon választott tevékenység hazamenetelig.

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a

körülmények, az évszakok, a váratlan események, stb. hatására.

Óvónőink kétféle napirendet készítenek:

- Szeptember 1 – május 31.június 1. – augusztus 31.-e közötti időszak

feladatainak ellátásához.

Bár minkét tevékenység rugalmas, de a nyári napirend mégis kötetlenebb, szabadabb, mint a

másik időszakra szóló.

6.2. Heti rend:

Itt a legfontosabb feladatunk az, hogy a heti rend nem egy-egy naphoz kötött tevékenységet

jelent, mint régen. A nevelőtestület által, a környezeti témakörök köré csoportosított,

kidolgozott projektek alapján tervezzük tevékenységeinket. Egy projekt 4 hétig tart. Ezeket a

projekt tartalmakat heti lebontásban dolgozzuk fel. Amíg körbejárjuk az adott témát, közben

folyamatosan tapasztalatokat, élményeket, ismereteket gyűjtenek a gyermekek. Az adott

témáról énekelünk, mondókát, verset tanulunk, mesélünk róla, megmintázzuk, lerajzoljuk…

Mindennap más módszerekkel, eszközökkel keltjük fel a gyermekek érdeklődését,

tevékenységi vágyát.

A heti rendben egy biztos foglalkozási nap van, a testnevelés, amely csoportonként

különböző napon kerül lebonyolításra. A tornaszoba beosztását az óvodavezető koordinálja.

A heti rend általános tartalma és maximális időkeretei:

Naponta 20 – 30’ Naponta 30 – 35’

Hétfő

Mindennapos torna;

Mese – vers

Testnevelés

Kedd

Mindennapos torna;

Mese – vers

Külső világ tevékeny

megismerése

Szerda

Mindennapos torna;

Mese - vers

Ének – Zene, Énekes játék

Csütörtök

Mindennapos torna;

Mese - vers

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Péntek

Mindennapos torna;

Mese - vers

Külső világ tevékeny

megismerése

- A heti rend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, tehát az itt

megjelölt heti rend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a

megvalósítandó feladatokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek







Formázott: Behúzás: Bal: 1,5 cm,Első sor: 0 cm, Sorköz: Többszörös1,15 s., Tabulátorok: Nincs 0,63 cm

Formázott: Sorköz: Többszörös 1,15s., Nincs felsorolás vagy számozás

46


igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a tevékenységek helyei, de az

időkeretek is megváltoztathatók.

6.3. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával

kapcsolatban:

1.csoportnapló vezetése- ezen belül

* negyed éves nevelési – fejlesztési terv készítése-értékelése. Az év során három

nevelési terv készül, négy havonként, a gyerekek életkorának megfelelően.

Nevelő munka tervezése-negyedéves tervek felépítése

1. Beszoktatás ill. visszaszoktatás

2. Gondozás

3. Közösségi-erkölcsi nevelés

4. Differenciált , egyéni bánásmód

5. Munka jellegű tevékenység

6. Tanulás - Anyanyelvi nevelés stb.

7. Játék : - Csoportszobai játék

- -Udvari játék

* havi projektterv készítés-annak értékelése-szervezési feladatai

2. A gyermek egyéni fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése-

ezen belül:

Egyéni fejlettség nyomon követése

Óvodapedagógus által felvett anamnézis (családi háttér megismerése)

A gyermek emberrajza 3 havonta

Képességmérő lap

Fejlesztendő terület, intézkedés

A gyermek egyéni fejlődésének értékelése

Egyéni fejlettségmérő lap 3 éves kortól, ill. a gyermek óvodába kerülésével.

Difer mérés 4 éves kortól

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében háromhavonta értékelés

(szöveges is)

a többi gyermek értékelése félévenként (szöveges is)

az iskolába menő gyermekek esetében a szülő kérésére az iskolai életmód megkezdése

előtt három hónappal, ill. az iskolát megkezdve hat hónapig pedagógiai vélemény

készítése.

Formázott: Betűtípus: 12 pt, Dőlt,Aláhúzás, Betűszín: Vörös

Formázott: Normál, Sorkizárt,Behúzás: Bal: 0,63 cm, Sorköz: Többszörös 1,15 s., Nincs felsorolásvagy számozás



47


7.Az óvoda kapcsolatai

Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal,

szervezetekkel, intézményekkel.

Legfontosabb és legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van. Olyan

intézményi működést alakítunk ki, amely a partnerek (érintettek) igényeinek kielégítésére

összpontosít.

Jellemzője, hogy képes gyorsan reagálni a változó partneri igényekre.

Ennek érdekében azonosítja partnereit, rendszeresen méri, megismeri igényeit, elvárásait,

elégedettségüket.

Közvetlen partnernek tekintjük:

A nevelési folyamat elsődleges szereplőit:

• A gyerekeket

• A pedagógusokat /óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus /

• A pedagógiai munkát segítő munkatársakat / dajkák, adminisztrátor, fűtő /

A nevelési folyamat közvetlen megrendelőit:

• A szülőket (SZ. Ó. SZ.)

• A fenntartót

48


KAPCSOLATOK MODELLJE

FENNTARTÓ

Dánszentmiklós

Község

Önkormányzata

ÓVODA-

Bölcsőde

Nyárfa utca

1/1

CSALÁDOK

Gyermekek,

szülők

Civil Szervezetek

Dánszentmiklósért

Egyesület

Dánszentmiklósért

Alapítvány

Aktív Szülők

Alapítvány

Nyugdíjas klubbok

Társ

intézmények:

- Ady Endre

Általános

Iskola és

Alapfokú

Művészetokta

tási

Intézmény

Közművelő-

dési Intéz-

mények:

- Művelődési

Ház

- Könyvtár

Segítők

- Nevelési

Tanácsadó

- Védőnő,

- Logopédus

- Gyermek-

jóléti

Szolgálat

-2.sz

T.K.V.SZ.b.

-Módszertani

Bölcsőde

1. A család és az óvoda

A gyermek elsősorban a családban nevelődik. A gyermekek nevelése elsősorban a család

joga és kötelessége. Optimális esetben az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelést.

Sajnos egyre gyakrabban a családokban történő változások következtében az óvodára hárul a

fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása.

49


Kapcsolattartási formáink:

Családlátogatás

Óvodapedagógusaink minden esetben a szülővel előre egyeztetett időpontban a gyermek

óvodába lépése előtt, mindenkit lelátogatnak. Ennek során megismerik a gyermek közvetlen

környezetét, tájékozódnak a család nevelési elveiről, szokásairól, megtapasztalják milyen

helyet foglal el a gyermek a családban.

Az óvodai évek során az esetlegesen felmerülő problémák kapcsán, egyéni elbírálás után

újbóli látogatást tesz a szülői háznál / szükség szerint a gyermekvédelmi felelőssel együtt /.

Beszoktatás

Az anyától való első elszakadás, az intézményes nevelés keretei gyermeket és szülőt

egyaránt komoly megpróbáltatásnak teszi ki. A fokozatos beszoktatásra azért van szükség,

mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. Ez a

kezdeti időszak a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, mivel a biztonságot nyújtó

nyugodt, szeretetteljes, családias légkör minden további fejlődés alapja.

A család legfontosabb információforrása az óvodáról a gyermeke hangulata, élményei,

tapasztalatai. Ezeken az élményeken keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, az

óvodapedagógusról, az óvodáról.

Nyíltnap - játékos délelőtt

Ezek az alkalmak a szülőknek lehetőséget biztosítanak az óvoda mindennapi életébe való

betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait

fedezhetik fel. Képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről,

teljesítőképességéről, játékáról. Nyílt napot – játékos délelőttöt két alkalommal tartunk a

nevelési év során, az egyik október-november táján, a másik március-április hónapban. Az

időpontok kijelölése a szülőkkel való megbeszélés alapján, az éves munkaterv részét képezi.

A nagycsoport tavaszi nyílt napjára a leendő elsős tanító néniket meghívjuk.

Fogadóórák

Havonkénti megtartása elengedhetetlen. Természetesen a szülői igény szerint rendkívüli

estben a gyakorisága változhat. A beszélgetés során mód nyílik arra, hogy olyan

információkat cseréljen óvónő és szülő egyaránt, melyek a gyermekkel magával, vagy

közvetlen környezetével kapcsolatosak. Ezek a beszélgetések a teljes körű, kölcsönös bizalom

elvén alapulnak, mivel csak így tudjuk gyermekeink megfelelő fejlesztését elérni.

Szülői értekezlet

Itt az óvodát, a csoportot, a gyermeket és a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat,

programokat, problémákat beszéljük meg. Az óvodapedagógus feladata a szülők

véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembevétele. Ezt szem előtt tartva az összevont

szülői értekezleteken az aktuális gondok megbeszélése után pszichológus, logopédus,

gyermekorvos számára is lehetőséget biztosítunk szakirányú előadások megtartásához.

Szülői értekezletet a tanév során négy alkalommal tartunk. Az első az óvodába érkezés előtt,

augusztusban, / beszokatás, szülők és az óvoda igényeinek felmérése, közlése /; a másodikat

50


szeptember közepén, ahol is az éves munkatervben meghatározottak szerint, csoportonként

más és más témakör feldolgozása történik. / beszoktatás, iskolaérettség… /.

A félévkor, januárban esedékes szülői értekezlet témája az eltelt idő értékelése, előadó /k /

meghívása, további tervek ismertetése.

A legutolsó, a májusban tartandó értekezleten a nevelési év értékelése történik. A

nagycsoportba a leendő elsős tanító néniket meghívjuk.

Közös programok, ünnepek

Ezek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás

szokásainak, értékrendjének megismerésére, nevelési elveik közelítésére. A közös

programokon nem csak az ünnepeket értjük, hanem különféle sport, kulturális és szabadidős

tevékenységek megszervezését is. A közös programok ismertetése a mellékletben található.

Napi kapcsolattartás

Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a

gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is tájékozódjon

a gyermekkel a családban történt legfontosabb eseményekről, a napi kapcsolattartás

szükséges.

Természetesen a nevelő munka folyamatának megzavarása nélkül.

2. Kapcsolattartás társ - és más intézményekkel

Az Általános iskolával való kapcsolattartás

Az óvoda-iskola átmenettel kapcsolatos tapasztalatok cseréje, gondok, problémák

kölcsönös megbeszélése. pl. Difer- mérések, a HHH-s gyermekek fejlődéséről,

fejlesztéséről- IPR program!

Az alsó tagozatosok tantervének és az óvoda éves tervének ismertetése / a tervek

kicserélése /.

A nevelőtestületi értekezletekre egymás meghívása.

Továbbképzéseken, nevelési témájú értekezleteken közös részvétel.

Nyílt napokra; szülői értekezletekre az alsó tagozatos nevelők meghívása.

A mindenkori nagycsoportos gyermekekkel iskolalátogatás május hónapban.

Szeptemberben az első osztályosok iskolába történő beilleszkedését tekintik meg a

csoporttal foglalkozó óvodapedagógusok.

Az iskolaérettséggel- beiskolázással kapcsolatos megbeszélés / az iskolai

beiratkozásról értesítés, óvodai szakvélemény megküldés /.


51


Módszertani bölcsödével

• Nevelési elvek egyeztetése megbeszélések során

• Egymás munkájának megismerése

• Közös programok

Közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás

Művelődési- és Sportház

- A nevelési év során többször szervez az intézmény gyermekeink számára bábszínházi

előadásokat.

- Kiállításokon való részvétel és azok megtekintése

- Nyugdíjasok adventi köszöntése

Községi Könyvtár

-A nagycsoportosok könyvtár látogatásának megszervezése.

-Rendhagyó irdalom foglalkozás szervezése a könyvtárban / zenehallgatás, könyvnézegetés /.

Színház, mozi, múzeumok

Ezeknek az intézmények rendezvényeit, műsorait, kiállításait a gyerekek életkori

sajátosságaihoz alkalmazkodva, érdeklődésüket figyelembe véve látogatjuk./pl. év végi

csoport kirándulásokon/

Pedagógiai Szakszolgálatok

Nevelési Tanácsadó, 2.sz.Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság: Az óvodai élet

alatt, gyermekeink fejlődése során olyan előre nem látható problémák jelentkezhetnek,

melyek szükségessé teszik a szakértők véleményezését, tapasztalataik, tanácsaik átadását

munkánk segítését, szükség esetén hatékonyságának a javítását.

3. Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat

Az intézmény feladat- és hatásköréből kifolyólag a rászorulók igényei alapján segíti a

családot, nevelési gondjaik, életvitelből adódó problémák jelentkezése esetén szaktanácsot ad.

A gyermekek jogait, fejlődését szem előtt tartva pszichológiai, nevelési, egészségügyi és

mentális tájékoztatást ad. A családnak nyújtott segítségadás mellett mi is igénybe vesszük

tanácsaikat, útmutatásaikat a fent említett ügyekben. Ezeken kívül a gyermekvédelmi

feladatok / veszélyeztetettség / ellátása terén is segítséget nyújtanak.

52


Egészségügyi intézményekkel való kapcsolattartás

Gyermekorvos

A gyermekorvos és a fogorvos az önkormányzattal kötött szerződést, valamint a Ktv.-ben

előírtak szerint évi egy alkalommal belgyógyászati szűrést végeznek. A bölcsőde

beindulásával havi egyszeri látogatás, szükség esetén rendelés az intézményben.

Védőnő

Havonta egy vagy több alkalommal, igény szerint, a gyermekekkel és az intézmény egészével

kapcsolatos tisztasági ellenőrzést tart.

A szűrővizsgálatai alkalmával a hatáskörébe tartozó vizsgálatokat elvégzi, / vérnyomás, súly,

magasságmérés, látás- és hallásvizsgálat / előkészíti a gyermekorvos számára.

Az egészség megóvása, megőrzése érdekében sok hasznos tanáccsal látja el óvodánk

dolgozóit és a szülőket egyaránt.

Háziorvos

Az intézmény dolgozóinak alkalmassági vizsgálatát végzi.

4. A fenntartóval való kapcsolattartás

Az intézmény fenntartója a község Önkormányzata. A részben önálló gazdálkodásból

adódóan pénzügyi ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. Az óvoda szakmailag önálló, ezért a

fenntartó az óvodában folyó pedagógiai munkát a közoktatási szakértői vélemény birtokában

értékelheti. Az intézmény vezetője beszámolási kötelezettséggel rendelkezik a fenntartó felé.

E kötelezettségének az Önkormányzat éves munkatervében meghatározott időpontban tesz

eleget.

A saját bevételi források lehetőségei korlátozottak, de a fenntartó igyekszik minden segítséget

megadni ezek felkutatására, kiaknázására./ pl. a pályázatoknál/

8. Az óvoda speciális szolgáltatásai

Az intézmény az alapfeladat ellátása mellett különféle szolgáltatásokat is szervezhet.

A szülőkkel folytatott egyeztetés során világossá vált számunkra, hogy a jelenleg az

intézménybe járók közül jelentős számban igénylik nevelési időn túli szolgáltatásokat.

A nevelési idő alatt biztosított szolgáltatások közül az intézmény négy szolgáltatást

szervez.

Logopédiai fejlesztés / hangképzés, beszédképzés, javítása, az arra rászoruló

nagycsoportosok, súlyos esetben középső csoportosok számára, dyslexia- szűrés,

terápia óraadó tanárral / heti 2x

Fejlesztő foglalkozások /egyéni, kis csoportokban fejlesztő pedagógussal/

Pek- torna minden csoportban heti 1x

Hit - és vallás oktatás heti 1x

53


A nevelési időn túli választható szolgáltatások melyeknek költségeit a szülők

finanszírozzák és a szülők igényeinek felmérése alapján a következők:

Zenés torna

Nyelvvel való ismerkedés ( angol, német)

Gyermektánc

Úszás

.

9. GYERMEKVÉDELMI PROGRAM

Óvodánk 4 csoportból áll, melyben egy gyermekvédelmi felelős irányítja ezt a munkát.

Nevelési intézményként közreműködünk a gyermekek hátrányos helyzetének,

veszélyeztetettségének megelőzésében, a hátrányok leküzdésében. Együtt működünk a

Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó

más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal.

Gyermekvédelmi felelős feladata:

Az intézményben folyó gyermekvédelmi tevékenység koordinálása.

Dokumentáció vezetése

- Az óvodapedagógusok jelzése alapján táblázat készítése, melyben jelzi a hátrányos

helyzet, veszélyeztetettség okait.

- Nyilván tartást vezet, mely tartalmazza a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű halmozottan

hátrányos helyzetű gyermek nevét, születési idejét, lakcímét és az intézkedésre tett

javaslatot.

A felmerülő gyermekvédelmi esetekről azonnal tájékoztatja a vezetőt, ill. a helyettesét, kéri

intézkedésüket.

A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének lehetőségeiről való tájékoztatás

(igényelhető segélyek)

Gyermekvédelmi értekezleteken való aktív részvétel.

Közérdekű információkról a szülők tájékoztatása szóban, faliújságon

Gyermekvédelmi Szolgálattal való kapcsolattartás.

A felelős minden évben a beiratkozás alkalmával figyel arra, hogy a szociálisan hátrányos és

veszélyeztetett gyermekek, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételt nyerjenek

az intézménybe (Szociális hálóval egyeztetve: védőnő, házi gyermekorvos, családsegítő és

gyermekjóléti szolgálat dolgozói).

Minden tanév elején tájékoztatja a szülőket saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy

milyen problémával mikor, hol kereshetik fel (szülői értekezlet, fogadóóra).





54


Fogadóórán meghallgatással, pedagógiai- családpedagógiai eszközökkel, tanácsadással segíti

a szülőket, pedagógus kollégákat a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák

megoldásában.

Rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat

és ezekre felhívja kollégái figyelmét is.

Gyermekvédelmi munkáját önképzéssel, a szakirodalom tanulmányozásával, valamint

lehetőség szerint továbbképzéssel folyamatosan fejleszti.

Szeptemberben felülvizsgálja az intézmény tárgyi eszközeit, megfelelnek-e a szükséges

előírásoknak balesetvédelmi szempontból. Erről jegyzőkönyvet készít, és jelez az

óvodavezetőnek.

A vezető feladata:

A hátrányok leküzdéséért folyamatos kapcsolat tartás a Családsegítő és a Gyermekjóléti

Szolgálattal, a Gyámhivatallal, orvossal, védőnővel és a szakszolgálatokkal..

A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása, gyermekvédelmi felelős

megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten.

A megfelelő intézkedések megtétele.

A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének lehetőségeiről való tájékoztatás

(igényelhető segélyek)

Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása

Étkezési kedvezmények meghatározása a törvény és az önkormányzati rendeleteknek

megfelelően, ezek dokumentálása.

Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása.

Óvodapedagógus feladata:

A gyermek családi hátterének megismerése, szükség szerint környezettanulmány végzése

Hátrányos, veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek

Hátrányos helyzetben lévő gyermek differenciált fejlesztése (felzárkóztatás,

tehetséggondozás)

Felmérni minden év szeptemberében családokat, a gyermekek veszélyeztetettségének,

hátrányának mibenlétét.

Célok a gyermekvédelmi munkában


55


A gyermekvédelmi célok megfelelnek a nevelési program alapvető céljának, de a

következőkkel egészül ki:

Az esélyegyenlőség biztosítása a gyermeknek mindenek felett álló érdekének

figyelembevételével.

A gyermeki jogok érvényre juttatása a gyermekvédelmi törvény szellemében.

A szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek felkutatása, preventív gyermekvédelem.

A problémák feltárását, kezelését, a megoldásokra törekvést kiemelten kell kezelni.

A szociális jellegű gondoskodást e területen kell legnagyobb mértékben figyelembe

venni.

A rászoruló családok megsegítése, hogy eleget tudjanak tenni az alapvető szülői

kötelezettségeknek.

Szükség esetén kapcsolatfelvétel kezdeményezése a szakszolgálattal.

A Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Gyermekvédelmi feladataink a felelősön kívül az egész nevelőtestületet érintik.

Családlátogatás, a családi háttér megismerése

A hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése, felzárkóztatás,

tehetséggondozás.

Minden gyermek számára biztosítjuk pedagógiai tevékenység keretében a fejlődéshez

szükséges feltételeket, melyek segítik a fennálló hátrányok leküzdését. (pl. gyermeki

jogok védelme, érdekképviselet)

A gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatásának elősegítése érdekében olyan

lehetőségeket teremtünk, melyek segítséget jelenthetnek a fennálló hátrányok

leküzdésében.

A jegyzői védelemben részesülő gyermek azonnali felvétele óvodánkba, és az ezzel

kapcsolatos tennivalók ellátása, (együttműködés a családdal és a szakszolgálatokkal,

visszajelzések elkészítése stb.)

Az óvodai nevelés folyamatában a prevenció megvalósítása. A preventív gyermekvédelem

lényege, hogy megelőzze, elhárítsa, enyhítse azokat az ártalmas környezeti tényezőket,

amelyek gátolják a gyerekek egészséges, testi, lelki, szellemi fejlődését.

Évente felmérést készítünk a gyermekek családi helyzetéről, melynek szempontjai:

Óvodások száma

Ebből a veszélyeztetettek száma

Hátrányos helyzetűek száma- ebből szociálisan hátrányos helyzetűek

Halmozottan hátrányos helyzetűek száma

Három vagy több gyermekes családban élők száma

Csonka családban élők száma.

56


Gyermekeink veszélyeztetettségének fő okai:

Rossz lakásviszonyok

Munkanélküliségre visszavezethető anyagi okok

Megromló családi kapcsolatok

Családon belüli erőszak

Elhanyagoló gondozás, nevelés

szülői felügyelet hiánya

éhezés, nem megfelelő táplálkozás

Gyermekeink hátrányos helyzetének fő okai:

Nagycsalád

Egyszülős család

Alacsony jövedelem

Sajátos nevelési igény (érzékszervi, értelmi fogyatékos, beszédsérült, ételallergiás,

autista, mozgássérült, tartósan beteg)

Kapcsolódó fogalmak:

Hátrányos helyzetű gyermek: Az a gyermek akit a családi körülményei, szociális

helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást

folyósítanak .

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: Az a gyermek akinek törvényes felügyeletét ellátó

szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, legfeljebb az iskola nyolcadik

évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a

gyermek is akit tartós nevelésbe vettek.

Veszélyeztetettség: Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult

állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy

akadályozza.

A szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekeknél az egyéni képességfejlesztésre fektettünk fokozott hangsúlyt, hogy az

indulási hátrányaik csökkenjenek. Amíg óvodánkba járnak, állandó segítségnyújtást kell

biztosítanunk, és külön fejlesztő programot készíteni számukra, figyelembe véve

fejlettségüket és fejlődésük ütemét. Minden óvodapedagógus valamint a logopédus

feladata, hogy segítséget nyújtson a hátrányok leküzdésében és kiemelten kezelje a

felzárkóztatás lehetőségét.

Gyermekvédelmi munkánkban az alábbi módszereket alkalmazzák óvodapedagógusaink:

Családlátogatások

Beszélgetések

57


Interjúk

Megfigyelések

Kapcsolattartás a gyermekvédelmi hatóságokkal és kérésükre felvilágosítás

adása, ügyelve arra, hogy a személyiségi jogok ne sérüljenek.

10. Az óvodai felvétel és az iskolai alkalmasság

10.1. Az óvodába lépés feltételei

Az óvoda a gyermek (2,5) 3 éves korától az iskolába járáshoz szükséges fejlettség

eléréséig, legfeljebb 8 éves korig nevelő intézmény.

A Ktv. „24. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség – e

törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – kezdetéig

nevelőintézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet

magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

(2) Az óvoda a gyermek (2,5)hároméves korától ellátja- a gyermekek védelméről és a

gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni

ellátásával összefüggő feladatokat is.

(3) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik- abban az évben, amelyben az

ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben

részt venni.

(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben

hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti,

akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. Után született, és a nevelési

tanácsadó, vagy a szakértők és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig

maradjon az óvodában. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői

és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A

nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság- szakvéleményének

megküldésével- értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes

jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

(Mód. 18. §)

Jelentkezés az óvodai felvételre, átvételre

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába az a gyermek vehető fel,

aki a (2,5) 3. életévét betöltötte.

A szülő gyermeke óvodai felvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyerekek

fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.

A jegyző által meghatározott időpontban, általában minden év május elején van az óvodai

beiratkozás. Ezt előtte közzé tesszük a helyi újságban, honlapunkon, a községben lévő

hirdetőtáblákra, a társintézményekhez, hogy minden érintett tudomást szerezzen róla.

58


Az óvodai beiratkozás 1 hétig tart, reggel 8 órától délután 16 óráig.

Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkező gyermekek

száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvoda vezetője bizottságot szervez,

amely javaslatot tesz a felvételre.

Az óvodába felvett gyermekek névsorát a fent említett helyeken június közepén tesszük

közzé, illetve óvodavezetői határozatban értesítjük a szülőt.

Az újonnan felvett gyermekek szülei számára az első szülői értekezlet időpontja augusztus

közepe, melyről a szülőket írásban értesítjük.

Az óvodai elhelyezés megszűnése

Ha a gyermeket másik óvoda átvette;

Ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;

Ha az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt, az óvodavezető- a szülő

eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után-

megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

Ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési és utolsó napján;

Ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az

óvodai foglalkozásokról.

A Ktv. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe lépő rendelkezés szerint:

(Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha ) „e) a gyermeket nem vették fel az iskolába,

annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.”

Nem szüntethető meg a gyermek óvodai elhelyezése, ha iskolai életmódra felkészítő

foglalkozásokon vesz részt. Ekkor a gyermek hiányzásai miatt a jegyzőnek kell eljárást

indítania annak érdekében, hogy a szülő kötelezettségének teljesítésére szorítsák.

10.2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére- iskolai alkalmasság

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az

állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor

figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges:

* testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai

munkához.

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a

59


finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani

képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen

áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.

Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés

fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a

térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a

szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre

nagyobb szerepet kap a felidézés,

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára

érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden

szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a

magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések

lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét,

szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a

gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő

növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás

összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan

egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a

fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és

gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

60


A szociálisan érett gyermek

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a

tevékenységet.

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata

változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével

végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó

intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Iskolára való alkalmasság megállapításánál segítségünkre van:

Nevelési Tanácsadó – Monor.

2.sz.Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság – Cegléd.

Óvoda orvosa.

Logopédus- gyógypedagógus

Fejlesztő pedagógus

61


11. Legitimációs záradék

A Mosolygó Alma Óvoda és Egységes óvoda- bölcsőde Helyi Óvodai Nevelési

Programjának érvényességi ideje: 2010. szeptember 01. – től visszavonásig.

A módosítás módja: A nevelőtestület 2/3 – os, illetve a SZOSZ 80% - os többségi

indítványára a felülvizsgálat során felmerült indokok alapján.

1. VÉLEMÉNYEZTE:

Kelt:

2. EGYETÉRTÉSÉT KINYILVÁNÍTOTTA:

/ SZÜLŐI SZERVEZET/

Kelt: ………………………………

SZ.Ó.SZ. Elnöke

3. ELFOGADTA:

/ NEVELŐTESTÜLET/

Kelt: ………………………………….

K.T. Elnöke

4. JÓVÁHAGYTA:

/ KÉPVISELŐ TESTÜLET/

Kelt: ………………………………..

Polgármester

5. TÁJÉKOZTATÁSUL MEGKAPJÁK: - AZ ÓVODAI SZÜLŐK

- A NEVELŐTESTÜLET

62


- A FENNTARTÓ

- ÁLTALÁNOS ISKOLA

-A KÖZSÉGI KÖNYVTÁR

63


Mellékletek

1.sz. melléklet

Óvodai ünnepek, rendezvények, hagyományok A felsorolt tevékenységek az óvodai nevelési év elejétől kezdődően

időrendi sorrendben követik egymást:

Szeptember 1. - Az iskolai tanévnyitó ünnepségen az elballagott nagycsoportosok

énekes, táncos műsora.

Szeptember 23. - Takarítási Világnap

Az óvoda udvarán kertrendezés, a csoportszobákban

teremrendezés.

Október 4. - Az Állatok Napja

Szülőkkel együtt séta, kirándulás az erdőben, a mezőn és a halastó

partján.

Október eleje - Mosolygó Alma- nap

Az óvoda udvarán egész napos játék, játékos vetélkedők

szervezése, főzés a családokkal együtt.

November közepe – Nyílt napok – játékos délelőttök

December második hete- adventi készülődés, munkadélutánok a szülőkkel

ajándék készítés a gyermekeknek, csoport dekorálás

December 6. - Télapó

Az óvónők ajándékot készítenek a csoportban lévő gyerekeknek.

A gyerekek énekeket, verseket tanulnak a várakozás időszakában.

December 13. - Luca napja

A gyerekekkel együtt búzát, árpát ültetünk, melyet Karácsony

előtt asztali díszként hazavisznek.

December 20.-a körül: - Karácsonyi ünnepély- nyílt

Az óvónők a gyerekeknek apró meglepetéseket készítenek. A gyerekek

szüleiknek ünnepi műsorral és ajándékkal kedveskednek. Minden

csoportnak külön karácsonyfája van, amely alatt az Önkormányzattól és a

szülők adományaiból megvásárolt játékok találhatók. Az óvónénik

rendhagyóan mesejátékkal kedveskednek a gyerekeknek.

Formázott: Sorköz: Többszörös 1,15s., Nincs felsorolás vagy számozás,Tabulátorok: 0 cm, Tabulátorlista +Nincs 6 cm

64


Február közepe: - Farsangi bál, melyen egész napos zene, tánc, énekelés,

váltóverseny szerepel. A nap fénypontja a Kisze-báb elégetése,

amelyet a középső és nagycsoportosok is elkészítenek. Télkergető,

tavaszváró dalokat, mondókákat, versikéket előadva versenyezünk

melyik csoport bábja ég el hamarabb.

Cseresznye-és gesztenyefa ágat hajtatunk, amely a csoportszobákban

is jelzi a tavasz közeledtét.

Március 15. - Nemzeti Ünnep: a gyermekek zászlókat és csákókat készítenek.

Este a középső – nagycsoportosok részt vesznek a községi fáklyás

felvonuláson.

Március 22. -A Víz Világnapja

Szülőkkel együtt kirándulás a tóhoz.

A vízzel kapcsolatosan megfigyelések, kísérletezések végzése.

Április eleje - Húsvét

Az óvónők készítenek ajándékot a gyermekeknek, amelyeket az

udvaron elrejtenek, s a gyerekek nagyon nagy örömmel keresgélnek.

Minden csoportban tojásfestés, rajzolás, díszítés, mintázás történik a

locsolós versikék mondogatása közben.

Április 22. -A Föld Napja. Az óvodai kis gyakorlókertben a gyerekek

számára vásárolt kerti szerszámokkal ásás, gereblyézés,

kapálás. Magvak ültetése / virágok, és palántának való

magvak /.

Május közepe - Játékos délután az óvoda udvarán. A község apraja- nagyja részt

vesz. Sportvetélkedők, ügyességi játékok, légvár stb. Évzáró

helyett.

Anyák napja -A gyermekek kis műsorral készülnek az édesanyák

köszöntésére. A verses-énekes előadások csoportonként a

délelőtti órákban zajlanak.

Május 20. - Madarak és Fák Napja

A szülőkkel együtt erdei kirándulás, a nagycsoportosokkal kerékpár-

túra.

Megfigyelések, tapasztalatszerzések.

Május utolsó hete: - Kirándulások szervezése csoportonként a szülők által

kiválasztott helyre.

65


Május utolsó hétvégéje - a nagycsoportosok ballagása folyik, melyen

elbúcsúznak az óvodától, a középső csoportosoktól

egy szál virágot és tarisznyát kapnak.

Június 6. Környezetvédelmi Világnap. Óvoda udvarának takarítása,

kertrendezés

A fent említett tevékenységek pontos megtervezése, megszervezése az éves munkaterv

megtárgyalása után csoportonkénti feladat, ugyanúgy mint a névnap és születésnapok

megünneplése.

2.sz. melléklet

A bölcsődei ellátás

A bölcsőde kiemelt feladata

Napközbeni kisgyermekellátás

Sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása- nevelése korai fejlesztése, fejlesztő

felkészítése

Magas színvonalú gondozó- nevelőmunka biztosítása az ellátottak számára

A gondozás- nevelés alapelvei:

Gondozás-nevelés egységének elve

Állandóság elve

Egyéni bánásmód elve

Az aktivitás és önállóság segítésének elve

Rendszeresség és fokozatosság elve

A pozitívumokra támaszkodás elve

A gondozó- nevelő munka célja:

A gyermekek egészséges testi és lelki szükségleteinek kielégítése a gyermekközpontú

empatikus légkörben.

A gondozás- nevelés feladatai az alábbi területeken valósul meg:

Egészségfejlesztés; gondozás- önellátás alakítása

Egyéni és közösségi szocializáció, érzelmi és mentális nevelés biztosítása

66


Megismerési folyamatok fejlődésének segítése – érzékelés, észlelés

Problémamegoldó helyzetek gyakorlása, gyermeki kezdeményezések, tanulási

folyamatok támogatása

A bölcsődei élet megszervezésének elvei:

Kapcsolattartás a szülőkkel

Napirend

Játéktevékenység- nevelési feladatok

A bölcsődei nevelést a Bölcsőde Szakmai programja határozza meg!

3.sz.melléklet

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

A sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének

organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető súlyos és tartós

rendellenessége miatt gondozásba vett, beszédfogyatékos, hallássérült) gyermek állapotához

igazodva a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelően

minden olyan pedagógiai, pedagógiai célú rehabilitációs-habilitációs ellátás biztosítása, amely

a gyermek képességeinek lehetőség szerinti legteljesebb kifejlesztéséhez szükséges.

Logopédiai integráció célja,- egyéni sajátosságok figyelembevételével – a logopédiai

tanulásra való felkészítése, hogy a tanulási zavarokat lehetőleg elkerüljük, vagy minimálisra

csökkentsük.

Feladatunk a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az elfogadó közeg biztosítása

mellett, az egyéni sajátos nevelési problémáknak megfelelő szakemberek által biztosított

kezelés.

Logopédia – (kis)csoportban,- beszéd és kommunikáció fejlesztése. Terápiák,-

beszédzavarok korrekciója, teljes kommunikációs rendszer fejlesztése, percepciós

folyamatok működése és integrációja, motoros területek koordinálása, kognitív

funkciók fejlesztése logopédus által.

Mozgásfejlesztés – egyénileg, esetenként csoportban, Kulcsár-módszerrel

Preventív gyógytorna + nagymozgás fejlesztése,- csoportban

Finommotorika fejlesztése

Részképességek, kognitív funkciók fejlesztése – fejlesztőpedagógiai és

gyógypedagógiai programok, (egyéni) kiscsoportban fejlesztőpedagógus,

ill. utazótanár által.

67


A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében folyamatos,speciális szakemberek segítségével

végzett pedagógiai munka mellett érhető el megfelelő fejlettségi szint.

A meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek

ellenére minden gyermek számára szükségesek. A sajátos nevelési igényű gyermekek között

fennálló különbségek olyan formája, amely nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól

eltérő eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű gyermekek

különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság – együttes,

amely a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi

ki.

A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott

részleges vagy teljes körű módosulása. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy

különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai konduktív pedagógiai

ellátásban részesüljön.

A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a sajátos nevelési igényű gyermekeknél

ugyanúgy összhangba kell hogy kerüljenek, mint más gyermekeknél. A sajátos nevelési

igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő

területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez.

Valamennyi sérült gyermek fejlesztéséhez egyéni tervet kell készíteni, amelynek alapelvei a

következők:

1. Nagyon fontos, hogy a másságot elfogadó környezet segítse a sérült kisgyermek

eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait.

2. A sajátos nevelési igényű gyerek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának

mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota befolyásolja. Egyes területeken

kiemelkedő teljesítményre is képes lehet. Kiemelt feladatot jelent ennek felismerése és

gondozása.

3. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek

megvalósítására kell törekednünk. A nevelés hatására a sérülés arányában ki kell alakulnia az

alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek.

Nagyon lényeges, hogy ennek érdekében mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek,

hogy önállóan tudjon cselekedni.

4. Speciális segédeszközök használata, elfogadtatása, azok következetes használatára és

megőrzésére nevelés folyamatos feladat kell, hogy legyen. A sajátos nevelési igényű gyermek

óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási

igény kielégítését is szolgálja csoportos , kiscsoportos vagy egyéni formában.

68


5. Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével

bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.

6. A fejlesztés rövid távu céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai

–orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Az egyes

fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

7. A fejlesztő terápiák programjai az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak.

Az óvodapedagógus feladatai:

- a másság elfogadtatása – mind a gyermekkel, mind a felnőttekkel,

- kapcsolat tartás:

a szülőkkel (őszinte, mindennapos)

a szakemberekkel ( orvos , pszichológus )

- az óvónők együttműködésének biztosítása

- lehetőség biztosítása az intézetek által szervezett programokon való részvételekre,

akár szülővel, vagy anélkül is

- megjelent szakirodalom tanulmányozása (fogyatékosságtól függően)

1. Általános elvek

Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános

célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos

nevelési igényű kisgyermekeknél is fejlődnie kell:

- az alkalmazkodó készségnek

- az akaraterőnek

- az önállóságra törekvésnek és

- az együttműködésnek.

A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, ami a további önálló

cselekvéshez szükséges. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása és a

szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte biztosítja a célok megvalósítását.

1.1 Az Irányelv célja

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a nevelési programban meghatározottak és a sajátos

nevelési igény összhangba kerüljenek. A program kidolgozásakor figyelemmel kell lenni

arra, hogy

- a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl

- fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg

- az elvárások igazodjanak az adott gyermek fejlődésének üteméhez

69


- a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési

programjainak tartalmi elemeivé.

Az Irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó

óvodákban, óvodai csoportokban történő óvodai nevelésre és a sajátos nevelési igényű

gyermekek többiekkel együtt történő –integrált – óvodai nevelésére.

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer és

eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek

határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést

– az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével -,

esetenként egyéni fejlesztést igényel.

1.2 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

A sajátos nevelési igény kifejezi:

- a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását

- a képességek részleges vagy teljes

kiesését

fejletlenségét

lassúbb ütemű és

alacsonyabb szintű fejleszthetőségét.

Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység

Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan

csoportmunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes

gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások időkeret, eszközök, módszerek,

terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és

eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások

alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint

terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A nevelés, fejlesztés kötelezően biztosítandó feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz

kapcsolódó jogszabályok foglalják össze. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok

több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki

kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni.

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztéséhez a szakértői bizottság

szakvéleményében foglaltakat kell alapul venni. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel

kell lenni arra, hogy:

70


- a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket

értékelő környezet segíti,

- a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza

meg,

- terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei

befolyásolja.

A habilitációs, rehabilitációs egyéni vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia,

az egyéni fejlesztési tervhez pedig szakirányú végzettségű gyógypedagógus közreműködése

szükséges.

1.3 A habilitációs,rehabilitációs tevékenység közös céljai

és feladatai

Az ellátandó feladatok:

a, A testi,érzékszervi,értelmi,beszéd-és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült

funkciók helyreállítása,újak kialakítása

b, A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

c, A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

d, A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása.

e, Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok,funkciók fejlesztése.

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó

gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell

építeni.

1.4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

Fontos tényezők:

a, A fogyatékosság típusa, súlyossága

b, A fogyatékosság kialakulásának ideje (veleszületett,később kialakult)

c, A gyermek:

- életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs

műtétei

- képességei, kialakult készségei

- kognitív funkciói, meglévő ismeretei

71


Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja:

- a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait

- a motoros képességek

- a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését

Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermek csoportnál megállapított

fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Indokolt esetben nevelési programot

egyéni fejlesztési terv is kiegészítheti

1.5. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a

sajátos nevelési igényű gyermek számára

A szükséges pedagógiai feltételek:

- a sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és

alkalmazása

- indokolt esetben speciális segédeszközök használata, a

segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára

és megóvására nevelés

- a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók

differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével

- annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken

kiemelkedő teljesítményre is képes

- rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni

foglalkoztatásának megvalósulásához

- az óvodai dolgozók és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű

gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával

1.6. A többségi óvodákban megvalósuló - integrált-

nevelés

A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését

elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést

vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek,

mint részvételt és védettséget.

Az integrált fejlesztésben különös figyelemmel kell lenni a következőkre:

72


- az adott óvoda pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítésének

figyelembe kell vennie a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének speciális

igényeit

- külön gondot kell fordítani arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon

hátrányainak leküzdéséhez

Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakításakor igénybe kell venni a szakirányú

végzettségű, integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus

közreműködését.

A közreműködésnek ki kell terjednie:

- a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére

- a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére

- folyamatos tanácsadásra

Fokozottan szükséges a szülők, az óvoda együttműködése.

Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket,

egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, foglalkozásokat, melyekre a

szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése tekinthető, melynek

eredményes megvalósítását az alábbiak biztosítják:

1. Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet,

és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek,

módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást

jelent:

- a sajátos nevelési igény típusához

- az elmaradások súlyosságához

- az egyéni fejlődési sajátosságokhoz

2. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű

pedagógiai, pszichológiai - mint elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség- és az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus, aki:

- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, képes az individuális

módszerek, technikák alkalmazására

- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti,

szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó

módszereket megválasztja

- egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres

- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez

73


- együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus irány

mutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba

3.A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező-

gyógypedagógus/terapeuta- ez együttműködés során:

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését

- javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek,

módszer kombinációk alkalmazására

- figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz az

egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó

módszerváltásokra

- együttműködik az óvodapedagógusokkal, iránymutatásai

során figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó

óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait

Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmények az egységes

gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az

utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik

igénybe a megyei /fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladat-ellátás

szerint.

2. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei,

feladatai az óvodai nevelés során

2.1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek

A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás szervrendszer veleszületett

vagy szerzett károsodása és /vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos

akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos

tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a

károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe.

A jelentősen eltérő kóreredet:

- végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzet

végtaghiányok

- petyhüdt bénulást okozó kórformák

- a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek

- egyéb, maradandó mozgásállapot-változást,

mozgáskorlátozottságot okozó kórformák

- a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák és

károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat.

A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott)

gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök

74


használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet

minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok

megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása.

Az óvodában biztosítani kell:

- az akadálymentes közlekedést

- a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő,

kapaszkodó),

mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a mozgásos tapasztalás hiányosságaiból adódó

tapasztalatok lehetőségeinek megteremtésére.

A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított

mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend

egészét átszövő feladat.

A halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek esetében a

mozgáskorlátozottságon kívül még más - érzékszervi, beszéd-vagy értelmi sérülés- is

nehezíti a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésük döntően a mozgáskorlátozottak pedagógiája

és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik.

2.4. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek

Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás

korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a

kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyet a

gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint

gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai segítésről. Külön óvodai csoport létesítésére

kizárólag az 5. életévét betöltött – óvodai nevelésre kötelezett- és a komplex

gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi- vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az

enyhe értelmi fogyatékos kategóriába sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet

szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak

az elkülönített nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.

2.5. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy

szenzormotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzóssá

stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és /vagy magatartási zavara miatt eltérően

fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek

gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a

beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai

fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.

75


A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó

intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg.

Az óvodai nevelés során:

- az anyanyelvi nevelés

- a mozgás

- a kommunikáció, illetve

- a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése

- a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.)

segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében

2.6. Az autista, autisztikus gyermek

Az autizmus - spektrum zavarokat a szociális,kommunikációs,speciális kognitív

készségek minőségi károsodása jellemzi.

Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb:

- a kölcsönösséget igénylő szociális készségek területén tapasztalható kognitív

deficit

- a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció

- a rugalmas viselkedésszervezés sérülése és

- az egyenetlen képesség-profil

Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája

megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek

eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet

korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált- vizuálisan segített -

kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel

használhatja és szociális helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez

szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet.

Az óvodai fejlesztés fő célja:

a korai speciális terápia hiányában ezek lesznek kiegészítve:

- a viselkedésproblémák viselkedés- és kognitív terápiájával

- szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás - evés,

önkiszolgálás) és

- a korai kognitív fejlesztés elemeivel

Az óvodai nevelés elsődleges feladata:

76


- a kommunikációs

- a szociális és

- a kognitív habilitációs terápia.

Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés

eredményeképpen az egész ébren töltött idő- különösen a természetes élethelyzetek-

használandóak a fejlesztésre.

A fejlesztések során szükséges:

- az intenzív

- a jól strukturált és

- a meglévő töredékkészségek használata,

- az egyéni motiváció megteremtése

- a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása

Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és

szociális adaptáció követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek

használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek

szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a

speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

helyi pedagÓgiai programmosolygoalmaovoda.hu/pages/doc/hop2010.pdf · az óvoda udvara a környék...

Documents