')H DAVID I'AKKIN

d. Tlicrlxiui (I 'M)): '///<• Mfolagy ofl'onvr and tlic I'oii'cr <>J Ideology. London. Vnvi I 'dl t lmr,A 'I'lirlnn (19H-1) l.iinil.s ol ideological domination and llic lormalion ol social conwIoiiMirv, In: History and1'iimanl (.'nnsctoitsin-ss In South Hast Asia. Osaka, N a i l . Mus. Kthn .

'" Leach (195-1), i. ill., Mot-ran (1984), i. m., Parkin (1978), i. in., N. Quinn (1982): Coinniilnicnt in AmericanMarriage. Am. Ethnol., 9. 775-798.J.Grocker(1977):i.m., 65-66.M. I lerzfelcK 1982): The Etymology of Excuses: Aspects of Rhetorical Performances in Greece. Am. Ethnol., 9,d-14-663.I) Parkin (1978): i. m.L. l.crncr (szerk.) (1983): Reconstructing Literature. Oxford, Blackwell.

s T. I'ngleion (1983): Literary Theory. Oxford, Blackwell.

CRAIGCALHOUN

TARSADALOMELMELETES IDENTITASPOLITIKAK*

AX IDHNTITASROL FOLYTATOTT MODERN DISKURZUS

A pluialiuis, mint Hannah Arendt megjegyezte1, az emberiseg alapvettf allapola. Killonbo/link egymastol, es gyakran arra toreksziink, hogy tovabbi kiilonbsegckel kercssilnlii iu ixunk cs masok kozott. Megis, legalabbis hallgatolagosan, hajlumosuk vagyunk arral i < > K y kcixosseget talaljunk mas, hasonlo alapon kialonbozo emberekkel. Nines t-gys/cn.i/(ii\ossag, melyet nem jellemez kiilonbozoseg, de hasonlokeppcn nines olyan ki t lAnhscg, mcly ne tamaszkodnek valamilyen kozos elismeresre/

Mindeniitt jelen van tehat az egyeni es a kollektiv identitas iranti fogokonysfig. NcniMiuTiink olyan embereket, akiknek nines neve, nem ismeriink olyan nyclvckct va^kullurakat , amelyek valamilyen modon ne tennenek kulonbseget ,,en" cs ,,ni;'isok", ,,mi(•s ,,ok" kozott. Leliet, hogy az identitas iranti fogekonysag univerzalis, maguk a/, idcnlil;!M >k a/onban nem azok. A nem es az eletkor, iigy tunik, szinte mindcnliol incgkiilt'Jnbii/tet.[•/. cinbcrcket, es majdnem ugyanilyen nagy jelentosegu a szarmazas cs a esalad. M^K.SCIIvclellfn, hogy az identitasrol folyo diskurzus bizonyos ertelemben jellegzetesen motlertjcleiisC'g - ugy lunik, valojaban a modern kor lenyegehez taitozik, es a modern koiiieglialarozo vonasa.

A modern kor megszilarditotta az egyeni es kategorikus identitasokat, valaminl a;(nui/onossag megerositesere tett erofesziteseket. Masreszt pedig olyan larsadalmi valto/iisokat liozott, amelyek az identitasok kialakitasat es elismereset problematikussa teltck. A;Uk-ntitas iranti fogekonysag modernseget eppugy alatamasztjak az indivicliializnuis leifiiiflkc-deset largyalo liagyomanyos ertekezesek, mint Foucault^azzal kapesolatos elem/.r.se, liogy a legyelmezes hogyan alakit ki egy ujfajta ent. Az egyik tontos kozos ncvc/<annak elismerese, liogy (ijt'ajta erdeklodes iranyul az identitasra, azaz arra az elkep/.elesrcIn »Ky a/, en egyseges es kozvetlen let es ludatossag, nev es hang. Descartes c'»^//rjja donl<

* C'r;iis < allicnin: Sr>c ial Thpoiy and I'dllriis cil Ulcnlily. In: Craig Oalhoun (szerk.): Social Ttmiry and titxXmA, 1994, Blurkwril, l-.Vi,

100 ( K ' A I C r C .AMlnllN

jc-lr ax idcntiuisra ncliex-i'do Cijsxcrii k ' luTiirk: ..('.ondolkodom, lel ial v.tgyok". Nem pusz-lan ai'rol van .sxo, hogy a szemely egy leslcllen megismero alannya v;illo/.oU, lumcin aludasl is ettol ax alanytol tettek tiiggove. I'ichtcnel az egyszeru ,,en - en" azonossag azonkitcljcsito identitas filozofiai allitasava alakul . A nemet idealista tradicio ituis kepviselo-incl pedig osszekapcsolodik az akaratszabadsag alapveto formalo szerepenek hangsulyo-xasaval. Mivel a tudni es megismerni kepes en e tilozofiai terhet hordozza, altalaban nemosszelctt viszonyrendszernek tekintik, hanem allando, onmagat egyszeru azonossagabanmrgmutalo identitasnak. E hagyomany dialektikus atalakitasa Hegelre vart; a kesobbigondolkoclok, mint peldaul Freud, Vigotszkij es Bahtyin pedig ujrafelfedeztek a belsodialogus es ketelkedes fogalmat. Bar 6k es kovetoik megkerdojeleztek az egyszeruiMUZonossagot, tovabbra is a viszonylag szilard ertelemben vett identitasra, az integransfgyeiiisegre osszpontositottak.

I Jgyanakkor a modern ennek ujfajta erkolcsi terhet is kellett hordoznia. Ez a suly marAg< islon Vallomdsokcimu muveben az enre nehezedett. Agoston az egyeni istenre es egyenilidvoz.iilesre cisszpontosito zsido-kereszteny hagyomanyt osszekapcsolta az intellektualisIdfedexcs gorog formaival es az elismeres eszmeivel annak erdekeben, hogy megteremtse az(mvizsgalat uj, erkolcsi toltettel rendelkezo fajtajat. Agoston utan ezer ewel a modern onmeg-1'ilc.s rcsxekcnt ismet hasonlo szintezis jott letre. A reformaciotol a felvilagosodas koraigngyannlyan tipusu erkolcsi forrasok lelkesitettek a fontos mozgalmakat, hogy — nagyresztki'ivs/icny inditekok alapjan - ujragondoljak a szubjektivitas termeszetet es jelentoseget.' AzIM k( ik'silcg athatott szubjektivitas eszmeje nem minden vonatkozasaban modern, ez azonbanIK-HI viilloztat a/on, hogy jellegzetesen modern elkepzeles. [.. .1

Mind ax cinazonossag, mind pedig az elismeres kihivasokkal es nehezsegekkel.s/cnihfsili ax embeit. Az onismeret - mely mindig konstrukcio, barmennyire ugy erezziiki.s, l n ' K V l<-'lfedezes - sohasem kiilonitheto el teljesen attol az igenytol, hogy masoki t i c x l i a l i i n ixotl modon ismerjenek bennunket. E ket dimenzio azonban eltero problemakatInv ck"). Ax identitas megalkotasa vagy elerese peldaul akadalyokba utkozhet, de ettol megni;i.s< >k mclicxsegek nelkiil felismerhetik. Az egyszeru papok szamara mindig is nehez voltI ' l u i f j u l n i ax. egyhazi rangletran a piispoksegig, nemelyek szamara pedig meg nehezebb,mint nuisok szamara. De a piispokok identitasat csak ritkan es bizonyos idoszakokbanv i l a l t a k . Tovabba, az egyhaz identitasmintak tokeletesen kidolgozott rendszeret nyiijtja -vagy legalabb is tortenetenek nagy reszeben ugy tunt, hogy ezt teszi. A plispokoket nems/iik.st-ges kiilon megerositeni, mivel egy hagyomanyra es ideologiara alapozott szertar-tassal szentclik fel oket; nem egyszeruen hivataluk szimbolumaival ruhazzak fel oket,l iancni mcitckado emberek egesz kore ismeri el oket implicit modon. A modern korbanazonban pontosan ez a Uszta rendszer kerdojelezodott meg, amely nemcsak a kulturalist\ idcologiai konszenzusban, hanem a tarsadalmi kapcsolatok szisztematikusan szervezetthalojalxm i.s gyokerezett. Ez az elrendezodes sohasem volt tokeletes, gyakrabban jelle-mo/Lck ancjiiuiliak, ketelyek, csalasok es inegtevesztesek, mint azt visszatekintve gondol-j u k , minclazonaltal altalaban alatamasztotta a tarsadalmi kategoriak vilagos rendjenekfcltetlc-n clf'ogadasa, amit mi mar nem tapasztalhatunk. Bouixtieir terminnsaival elve,li.'lictove Icttc, hogy az eitelmezes es a normattv rend seinai doxikumzk, azaz egyszeriienadotlnak li'injcnek, nem pedig pusztan orto^ojoiak, axaz ha ta l tn i s/uval vedelmezettnek,arrol ru-ni is bc-.s/clve, liogy helcrodoxr\'dk es hallgatolagosan vitalottnak.

' I A K S A D A K I M I ' I M l l I V\i 1! ) I 'N ITI'ASI'I ) l . lMI \AK 10

A inodcinilas nagyics/.l I t - ininbol la vagy sxinlc inck'van.ssa tetle - a k-gloMi i.-i.in kidolgo/otl K l f n l i l . i s i n i n i . i l . A rokonsag meg minilig lonlos s/aiuunkra; on.i.1' l n i l )c ilciil(>seg(. 't lu la j i loni lunk iK'ki , ik1 a rokonsag mar tu'iii nyujt s/ainunkra atlogi

I tn ' i . id . i l i i i i t-.s .s/nnc'lyi's icIi'iilila.skc'.s/kMct. Amikor idegcnckkd lalalkoxunk c'gy R-pi ik iI r i i ' i i , i tem valoszinu, hogy hoxxank valo viszonyukal el ludjuk helyox.ni rokonsagvl.i/.i my< >k va lan t i lyc-n atlbgo rcndszereben, amely tisziazna, hogy kik vagyunk fgym;i.sliov l N / i i n y i i v . i , <-s liogyan kell viselkcdnimk. Ez megkiilonboztet bennunket, mondjuk, ;drl ,'i/tid.ini Nilus-videken elo nuerektol, akik 1920-ban vagy 1930-ban mi-g egfsx. 111:1hi'lv/i'lbcn vollak, mikor joszagaikal a viznyero kutakhoz terelve lalalkoztak egymassal,'1 /Itiinrk .•i/cinlicsiillR-iick ugyan nehezsegekkel, peldaul taitozhattak ugyanal)l)a a kli inlnii n lk i i / l i c i i cllciisc'gi-.s lalvakbol erkezlek, vagy hazastarsi viszonyban allhaltak, mikozbciI'Myiii.lN'ial c-llcn.si'ges klanokba taitoztak, de - mivel identitasok sokasaga koziil valas/lhallakn tv.rkrl .ikl i va 11 a p( >lhat lak - az onazonositas es masok elismerese vegett rendclkezcsiikiv ,i III'HV itllg vllaloll koxos retorika. Identitasmintaik jol lejlett - bar soha sem lokclclcs rciullH1

n^ivcv.odic-k. I'lsrtsorban a tarsadalom szelein meailtek lei problcmak; tcrmc-s/elc'scn a;rilllkul koiiliiu'iis I'gc.sxen bssxelett es fontos problemat jelentell a vandorla.sok ix-ndjc, ii ' m i | M ) i l c i i i bdiili kontliklus cs kommunikacio. Nem kivanom azt sugallni, hogy a nucrclWilit i . l i . i ii/ kk-nli tas minden kcrdcse egyszem es szilardan megalapozott volt. Inkahl) U/A l l l l i M i l , In igy a k-globb kerdes a tevekenysegek egy olyan koren beliil mcriill I'fl, ahol a ko/o,It'll U Ik,i In inyi lhat ta ax. idcntitaseitesazelismeresertlolytatottkuzdelmet. A nucivk ma pus/laipyy ili'"ll itrpc .sopoiioi alkoinak az etnikailag, vallasilag es politikailag megosxtoll Sxud;inbantl lOi/.s liiHJ.ii s/c-paralisla la/adasokban vesznek reszt, alkalmankent keres/.tcnyck cs :'iltal;ln< >Mil l iK'KVflf l l animi.stak, epilkezeseken dolgozo munkasok az cgy re inkabb a varosokbat0«»/,pi>iiliiMilogaxdasagban. Ezeitmamaraniierekanueridenlitaskategoriail ncinkc/dliclllilnxlkii.s.m adollki-nt, hanem sxembe kell nezniiik azzal a modern kiliivassal, hogy hogy atlllrwck I K - i' kalegoiiakat a kollekliv es az egyeni idenlitas tei'vetbe, melyek gyakraiOwi/.riiifiltclflU'it identitasmintak sokasaganak reszei.

A lokonsagi rends/er nem az egyetlen minclenl lelolelo identitasminla, amelyeiNll i r i l lnk. A/, europai toilOnelemben -az intezmenyek es a lokalis identitasok nagylokiItVtrruMcnlliVsa dlenere - a ,,letex.es nagy lancolatanak" koncepcioja sokaig egyfajta doxlkti!llAllrrrl hl/losiloll a;specifikusabbidentitasokkalkapcsolatosvitakszamara.7 Altalanosal)Intn loKalma/va, a Icnyeg nem az, hogy a mindent felolelo rendszeresseget sxcmbcdllitsulMX/ill it/, l lhi/ ioval, hogy nem letezik semmilyen elore megalapozotl retorikai rends/ere a;Itlpillllrtftnak, lianem inkabb az, liogy felismerjiik egy valtozatat. A modern kor olyar(plrntAsen iiK'gnovelte az identitasmintak szamat, hogy ez minosegi valtashox. vexctctl(Ollcltcl c vitlti'i.s klolicn es terben egyenldtleniil oszlik el. A modern korban ax idcntita;l l l l t u l l H vrrsc-ngc') kultiinilisdiskurzusokban alakul ki. [ . . . ]

MNSXICNCIAU/MUS ES KONSTRUKCIONIZMUS

|, .1 Ax lilcnlilas ktixlescinek tijahb tncgko/clitesei a kollektiv es a sxemelyes let befeje>l, Uiicd6kes.seget 6s dknlmond&sos.sagat liangsulyoxxiik. Megmulatjak, milycr

vis/.onyl) in allruk egyntlssal u/, identitaHtc-reinto tcrvek, a tarsadalmi k6vetelm6

( KAI l . I Al IH >l IN

nyrk es a sz.emelye.s lehcldscgck. Mniick mcgvilagitasal al talaban a/ .kaiegoriak es retoi ika dekonslrukciojiival kc/dik. Kx.ck a munkak sx.eles knrben isinertek,e.s a/ angolszasx diskurzus nezopontjabol ickintve a ,,poszt-stn.ikluralix.mus" belyegetviselik magukon (Franciaorszagbol nez.ve viszont osszetettebb es kcvcsbc cgyscges jelen-segel alkotnak); koziiliik a legnagyobb hatasu talan Derrida esszencializmus ellen intezetttamadiisa. K tcma kibontasa azonban sokkal nagyobb hordereju es szociologiailag tartal-masabb a feminista diskurzuson es a melegelmeleten belul.<; [...]

Az ..esszencializmus" ellen iranyulo ervek mogott az identitas szamos regi megkoze-liu\se rcjlik. A filozofiai ervek elsosorban Arisztotelesz filozofiajaban gyokereznek, peldaulabban, hogy Arisztotelesz az identitast ,,lenyeg" es ,,latszat" vagy a jelenseg igazi termeszetecs epilenomenalis valtozatai kozotti viszony fogalmaiban kozelitette meg. A termeszetscgitsegul hivasa megerosodott, de at is alakult az embed identitas biologiai gyokereivelkapcsolatos modern ervek es azon romantikus igeny megjelenesevel, hogy az egyenekkifi-jc/licssek belso termeszetuket es hivek maradhassanak hozza. A pszichoanalizismegkerdojelezte a termeszetre valo hivatkozast, mivel az egyent ujra osszetett lenykentmula l la be, es megvilagitotta, hogy az identitast el kell erni a fejlodes soran, nem pedig(.•gyszcrCicn felfedezni a termeszetben. Ugyanakkor a pszichoanalizis folytatta a naturali-/;il() bcszedmodot azzal, hogy a kiilonbozoseget altalaban patologiakent kozelitette meg,c-s mcgorizte az esszencializmust abban az erveben, hogy az egyeneknek egysegesidc-ntilas eleresere kell torekedniiik - pi. a korai tapasztalatok ketertelmusegei ellenerek'nyt'^eben koherens nemi identitast kell kialakitaniuk. A funkcionalista szociologia is a,,palol<')gia" naturalizalo nyelvet hasznalta, es mega nem funkcionalistak isolyan ,,devian-ciai-lmck'U'kct" dolgoztak ki, amelyek ujjateremtettek a normalis es a devians identitasr.ss/rncialisla fogalmait. Derrida intellektualis vallalkozasanak lenyeges resze volt, hogyi i i i i u l f i i i lyc'n ess/encializalo lepest megkerdojelezzen, es egy olyan illegitim es korlatozonirlal i / . ikai hagyomany felelevenitesenek belyegezzen, amely ellen harcolni kell, meg hal ie - in is K'hel lole teljesen megszabadulni.

l;, naUiralizalo es/vagy esszencializalo beszedmod aspektusainak kritikaja azonbanni'in varalolt magara Derrida radikalis megfogalmazasaig, hanem mar korabban megszii-k'Ull; a diskurzus mindig alkalmas volt az esszencializmustol valo eltavolodasra. IgyI'llclnu'/lOk u j ja a pszichoanaltzist a Idtszolag termeszetes identitasok es jellemvonasoklai'.sadalini konstrukciojanak elmeletekent (mint peldaul Karen Horney es altalaban azintiTukcionistak), kesobb pedig (kiilonosen a ,,targyviszonyokban" es a Lacan-fele valto-/n ihan) a toredekes es hianyos en elmeletekent; az ujraertelmezes az esszencializmusfeminista kritikajanak egyik legfontosabb forrasava valt. Meg a deviancia fogalmat es masliasonk') cimkeket hasznalo szociologusok is gyakran olyan radikalis tarsadalmi kon-slnikcionista elmeletek mellett koteleztek el magukat, amelyek szerint a kozvetltetlenk-rint's/.c-lnek alig van hatasa az egyeni vagy a kollektiv identitasokra, a ,,szocializacio"I'olyainatai viszont rendkiviili jelentoseguek.

A tarsadalmi konstrukcionizmus ketertelmil szovetseges volt a kiilonbozo identitasokk'tl-rtOkelese client kuzdelemben. A tarsadalmi konstaikcionionizmus megkozelitesei ugyan-olyan dcterministak voltak, mint a naturalizalo megkozelitesek, amtkor - peldaul —lanacitak vagy minimalizaltak az egyeni vagy politikai cselekvokepesseget azaltal, hogy ahiologiaiok alternativajakent a latszolagmindenutt jelenlevo, dediffOztarsadalmi nyomast

'I AK'.AI )AI i iMI'l Mf'l IT f'.'. II HfN'ITI'A.'ilM )I.I'I'II\AK

l i . i i i K ' ' i i l y ( ) / . i ; i k . A korai S / IK ia l i / a i lonak i-.s a l : \rsadalmi s i i n k i m a r ix- j r iu-k kk-nn-U-sc- mi.illM p|\i konsliiiki ' ioiii .sl.i n ia jdnr in ugyanolyan ,,f.s,s/c'nc ia l i s ta" modon ke/i'li a/idcnl i las i , mini a biologiai dcli-rniini.slak. A kiilonbo/o icU' i i l i tasokal teluit li-lc'-pitt-tliK'k csci i i ic l loHva v . i l to / ta lhalonak U ' k i n t f t U ' k , igy a s/.ociali/afio to lyamalat c\ a tarsai lal ini• i l u i k l m a l civile'^ a laki thatonak. A liiik lelnevelhetok ugy, hogy nc- legyenek erdszakosak,va^y a l.inyok nevclhelok ugy, hogy kitunjenek a matematikiiban. | ... | Hhhez kapcsolodvanly . in Icori ' l ikusok, mint Sedgwick , kimutattak, hogy a cselekvokepesseg es/revclleiiIc ' . / i ikul a konsirukcioni/mus eros valtozataiban, amelyek nem azt hangsulyo//ak, amil,i/ i 'KV ( ' s cmberek alkotnak meg onmaguk szamara, es nem is a tortenetckct, ainc-lyi-kc-tn i ' l i a n y a i i masoknak konstrualnak, hanem a szemelytelen tarsadalmi folyamatokiToldjfs,dc d i l lu / halasat . Fuss12 pedig azt allitotta, hogy ,,a konstrukcionizmus (a/ ax. allasponl,i i u ' l y s/ciinl a kiilonbsegck nem veliink sziiletettek, hanem konstruallak) ax. I-S.S/C-ITi i . i l i / inn.s k i l inomultabb formaja". [ , . . |

I'Vlicvc-xelo lenne, ha az esszencializmust egyszeruen egy toitenelmi allom;isiiaki f k i n U - i u - n k , mintha csupan egy tizenhetedik, tizennyolcadik es tix.enkilenccdik sx.ax.adi^Miidolkotlasi hiba lenne, amelyet mar minden ,,fejlett" gondolkodo legyoxott. Mk'i.sx.iir is,a X V I I . , XVII I . cs XIX. szazad ennel sokkal osszetettebb. A tarsadalmi konstrukdoriLslaci vck gyokeix-i mindenekelott a locke-i behaviourizmusban es annak XIX. sx.a/adi oroki")srlbcn ivj lc-nck, peldaul a oweni szocializmusban (melynek kontextusaban c-hxsx.or a lka!ma/lak a iifini kcrdesekre ), a XIX. szazadi tarsadalomelmelet |iedig sxiimos modonki ln j t -s / i i - i ic ex.eket. Divatos dolog azt inondani, hogy a nyugati toitcnelemben ax. f.s.s/rni l a l i /nu i . s iiralkodott, amig a haboru utani icloszakban egy lij lelvilagosodas mc-g in-ni-'(/a! tadiioii bt^nniinket lole. Neha az ellentel kevesbe eles - az esszencializmust modemisl . inak Ick i i i l ik , amelytol a posztmodernizmus szabaditott meg benniinket. Ax ilyi-n nox.c--Ickcl sok (.-selben egy leegyszerusitett ismeretelmelet tamogatja, amely ax.t sugallja, hogya kapilalix.mus vagy a kommunikacios technologia egymast kovetc'i laxisai egyeitdmuVnl(*-lrclio/l;ik sajat megfeleloiket a tudas birodalmaban.

ligy pontosabb torteneti elbeszeles azzal kezdodne, hogy elismerne: a modernkn iba i i az essx.encialista erveles specialis erore tett szeit szamos cltc-rd, de egymi'issaloss/fliiggo inlellektualis es gyakorlati tevekenyseg reszekent. Az essx.encialix.mus cgylc-lol , t-s ax. individualizmus felemelkedese, a nemzeti identitas retorikaja s a termesx.i-l mini..fikok'.si lorras"1 ' eszmeje masfelol kolcsonosen megerositette egymast. Ax. ess/encia-llx.iiuisnak resze volt mind az univerzalista erkolcsi gondolkodasmod fejl6des6ben - mivt-lpr l i l i iu l a/.cmberi jogokfogalmaazemberi lenyekfeltetelezett lenyegi kozc'isseg^n ahipult

, mind pedig a relativisztikus tarsadalmi magyarazatok es erkolcsi konstrukciok I'cjlrtdt-.i t- lK-n - mivel Montesquieu 6ta a kulonbozo nepek torvenyeit es erkolcscit koriilmcnyeiklilKKvmyenek tekintettek. [...]

A/ klentilas esszencialista megkozeliteseinek uralmatol nem szabadulhatunk megi*Ky.s/cnTtn azzal, hogy clienteles megkozelitest alkalmazunk. A kiutat inkabb az kinalja,In >gy a nyugali gondolkodas elmult ketszaz eveben megsokszorozodtak - es e!6re liitha-lolag meg jobban megszaporodnak - azok az elmeleti es gyakorlati eszkozok, amelyekN('Hil.si'j<6vel mcgbirkox-haUmk az identitas es a kCilonbozoseg prablemaival. Az esszen-c lalix.inu.slioz ftozzdadjuku konslrukcicmiznuist, s e dualizmushoz hozzatessziik az iden-lUii.snk dckonsirukciojanak cs incger5sitcs»'nc-k Ichet6segct.'s Tovabba, lathatjuk, hogy

KM ( . K A K . I .A I . IH )l IN

magal az css/cnciali/musl sem .s/ab;id CSS/.CIK ia l iza ln i : rengelcg oly.in dkcp/dcs ismc-rclcs, amcly ,,alapvcto" vagy ,,ercdcti" vagy Icnyegi itlentilasrol bcs/cl, dc dlcro alapokonal l , eltcrd pol i t ikai nezelekkel rokon, cs mas cs mas lelismcrcsekcl, koalidokat vagykonlliktusokal vet Id (vagy zar ki).

Ennek egyik kovetkezmenye, bogy az itlentitasteremto tevekenyscgek altal felvetettproblcmak nem harithatok el egyszeruen azzal az allitassal, hogy ezek a tevekenysegekcss/cndalista gondolkodasmod termekei. Valojaban nem keriilhetjuk el, bogy reszbenkaicgoriakban - es enneltogva legalabbis egy kicsit esszencialista modem - gondolkod-j u n k . Mint Derrida sugallta, barmennyire kritikusak legyiink is, sohasem szabadulhatunkmeg idjesen a metaf'izikatol, sziiksegkeppen az marad a feladatunk, hogy onkritikusakIcgyimk, amikora lenyegvagy azazonossagfogalmatsegitsegulhivjuk. Ez egyebek melletta/I jdcnti , bogy figyelmet forditunk az identitas vehemens, ellentmondasos, problemati-ku.s aspcktusaira. Az identitaspolitikakat - akar szereploik identitastudatabol, akar annakkcrcscscbol indulnak ki - komolyan kell venni. Az identitaspolitikak altal eloidezetthaic 'okat meg kell erteni, azonban nem egyszeruen az eltero identitasokat kovetelokk(">/(">tti kiizdelemkent, hanem olyan kiizdelemkent, amely minden egyenben lezajlik,inivcl konmk megsokszorozodott es versengo diskurzusai megkerdojelezik erofeszitese-inkcl , hogy stabil 6n-elismerest es koherens szubjektivitast erjiink el.

I I )l';N'ITrASPOLITIKAK ES AZ ELISMERES PROBLEMAJA

A/ I'lisiiK'iv.s a dolog lenyeget alkotja. Barmikor es barhova nezziink is, a szubjektivitastI fMinkabb programkent eithetjiik meg, amely sohasem tokeletes, amely mindig valtozik.K i l l i m i x > / < ' i cmbcreknek kiilonbozo korulmenyek kozott eltero meretu kihivast jelent, desoliasi-in aiitomatikusan. A szubjektivitas megvalositasanak egyik lenyeges aspektusa azlik-nli la .s . Ax. identitas az onelfogadas es a masok altali elismeres egymassal osszefuggoprobk'inait loglalja magiiba. Az elismeres nelkiilozhetetlen mindenfele reflexivitashoz,pc-ULiul aliliu/ a kepesseghez, hogy onmagunkat szemleljuk, hogy megvalasszuk cselek-vc.sLinkt.-l L-.S lassuk kovetkezmenyeit, hogy valamivel tobbe vagy jobba valjunk, mintamilyi ' i ick vagyunk. Az elismeres az identitas olyan aspektusa, melyet leginkabb a mo-dcinilas tarsadalmi valtozasai tettek problematikussa.

A Ifn'satlalmi eredetu es/vagy tarsadalmilag szankcionalt identitasokat sohasem ko-vclhcli a/onnal elismeres. Feltehetdleg mindig marad nemi lehetoseg a manipulacio.s/;iii);ira, mindig szukseg van iigyessegre vagy Jegalabbis sikeres bemutatasra vagy eld-acli isra. A/ elismeres tarsadalmi alapja azonban alapvetoen megkerdojelezodott a hatalmasiK-m/clallamok, nemzetkozi diaszporak kialakulasaval, a szemelyes valasztasok koreneknc'ivckcciC-sevel, a tarsadalmi viszonyok bizonytalanna es heterogenne valasaval, a kultu-|-;il is ;itorokites lomegkommunikacios lehetosegeinek soksztnuve valasaval, a szemelyeketkonstilualo cliskurzusok valodi megsokszorozodasaval. Az elismerheto identitasok es a

iclentitasmintak kore es osszetettsege az elismerest problematikussa teszik; azic1^ intezmenyi es interakcios felteteleket kelel teremteni."'

A s/cinelyes onelfogadas kerdeseivel szervesen osszeiu^nek azok a problemak,ajon masok elismernek vagy nem ismernek el valakit. Hz az ejjyik oka annak, hogy

I A K S A D A I " i M H M f ' l l ' l ' I • ' . I I ) i :N I ' l l ASI'l l l . l I ' I K A K I OS

nii'Hi.s l igyi ' lnuM i-rdi'iiid a ndia ln - ly ldc iu i l has/nail i-.s i 'Ky i< ' inkabb b i i ; i l l ,,a .s/cmdyc.srgylirn polilikai" Iciti inisla s/lo^cn. Nfin csupan arrol van s/o, hogy nuisok nt-ni annakIckin tc iR-k benniinkcl, akik s/i-iinlimk valojaban vagyunk, vagy dnyompak bi-nininki'l, i / , i l l a l , amit gondolnak rohink. Awrl kcriiliink szembi1 az elismeres problemaival, mcrl al.n. ' .adalmilag I'cnnlartoll diskur/.usok elkeriillielelleniil a lak i l jak azl, ahogyan magunkraI c k i i i l i i n k , cs ahogyan - kiilonbo/o mC'itcku gyotrclmek cs lesziillsegek aran - mi'galkol|uk onmagunkat. (iyakran, bar ncm egysegesen, ezek az aggodalmak Icjc/ddnck ki a/jdrnlilaspolilikaban".

|{/ck az itlcntitastorckvesek tobb okbol is ,,politikak". Tulmennek a/on a/ altalanos.illilason, hogy ,,a szemelyes egyben politikai", meg akkor is, ha ez a szlogcn cgycngctlc azulal a/, identiuispolitikak feminista valtozatai elott. E szlogen elfogadta a s/emclycs vagy priv;it<•• , ,i nyilviinos vagy tareadalmi rendszer hallgatolagos megkulonbozleteset annak cixlckcl>cn,hogy iiu'gkeixlojelezliesse azt az elkepzelest, mely szerint a hatulom cs a |x>litika ncm(•rvcnycsiil a csaladban, az intim viszonyokban es a ,,szemelyes" elel mas aspcktusaiban. I )ca Icminisla tcorclikusok szinte azonnal megkerdojeleztek magat c megkiilonbo/.tctcst is,incKiiiii talvu pclclaul, hogyan marginalizalta a noket a nyilvanos es a privat mcgkiilonbo/tclf,'.r, cs hogyan lor/ilotta el mindket szterat, amelynek megalkotasahoz hozzajamll.

A/ JdcnliUispolitikanak" nevezett torekvesek nem csupan egycni, hancm kollcktiv,ncm pus/tan prival, hanem nyilvanos torekvesek. Nem egyszeruen probalko/iisok, hancmkil/.tlcltiick; kovctkczmenyeik reszben hatalomfuggoek, a hatalmi viszonyokat vl.s/ontincxvallo/latja c kiizdelem. Az identitaspolitikak nem csupan onkilcjezcsrc (is auloiuimi,11,1 toicks/.cnek, lianem elismeresre, legitimitasra (es idonkent hatalomra); valas/ra kc.s/.t r tnck mas cmbcrcket, csopoilokat es szervezeteket (beleeitvc az allamot is). Valojiibatiii/. u j km bcs/cdmodjanak, a popularis pszichologianak es a ,,segils magadon" ictorikajan.ik iiidlyd sok identitiispolitikai mozgalom megfogalmazta celjait cs programjait -cgyikU'HiUHyobb pixiblcmaja, hogy elfedik sziiksegszeruen tarsadalmi, politikai cs nyilvanosInmcs/ctiikel. Vegiil, az identitaspolitikai mozgalmak politikaiak, mivcl clutasi t jak, csok-krnlik vagy hclyellesitik azokat az identitasokat, amclyeket masok kivannak clismcrni a/.I'^ycnckbcn. Hz ismeros jelenseg a nemi es a laji identitas ujragondoliisaban; a/. ul6bbirNrllK-n kiiliinoscn jol lalhato a kollektiv cimkek (neger, szines, fckele, alVoamcrikai,u l i l k a i a i iK- r ika i ) ismetlodo alkalmazasai reven, amelyek a megdmkczettckre a/ok idcn-lllil.skdiK-cpcioival szembenallo identitasokat aggatnak. A jelenseg eles megvilaxitasbakrn l l l a homol'obia cs a kotelezo heteroszexualitas kritikusai kozotli kiilcinlxsegbcn. A/rluhl »i cHbgacIja a ,,homoszexualis" kategoriat, es elutasilja a fenyegelesckct, lamadasokalfa jlclcgitimaciokat, tnclyeket a homoszexualisoknak el kell viselniiik. Az utobbi cllcnallii N/rxnfi l is idcntila.s egy konkret valtozatanak (es az identitas szexualizalasanak), mcly

scit'x tarsadalmi gyakorlatot alatamaszt, teret engedve igy mas gyakorlatoknak 6siiUis oricntacioknak (beleertve azt, amit kollektive gyakran homoszexualisnak ncvc/-

l i f k > , anelkiil hcsgy azokat valamilyen specialis identitasigenybol eredeztetnc.18

A mfis ik allal az emberre aggatolt vagy a rogzitett identitasokkal szembcni ellcnallasmik irrtllclcn c-loscgitette az identitaspolitikatol a kiilonbseg politikaja felc va!6 clmo/du-lrt«l Ax, iik-nlitas kritikajat -amely poszlslrukuiralista es kiilonosen derridianus korcikbcn

masanak az idcntitasnak a kritikaja, nein pedig a spccil'ikusan problemalikusn ligy mutaljuk l>c, inirul ia az idcntitaspolitika mcghaladasa Icnnc.

106 U(AI<; OAI.IIOIIN

Mint Christina Crosby megjegy/i," ,,a "kul<>iibo/oscgek» most tobbc kcvcsbc ugyanugytnukodnek, mint korabban az identitas". Vagy, mint korabban sugall lam, a/ idcntitasok(vagy a/ identitas mint olyan) dekonstrukdoja es kovetelese kozolti valasxtast strategiaimcglontolasok alakithatjak, nem pedig elmeleti vagy normativ alapclvck parancsoljak;idcntitasrol bes/elni nem mindig annyi, mint egyszeruen elnyomni masokat. Az identitasloimalasa es lebontasa csak fesziiltsegben letezhetnek egyiitt, mindazonaltal lehet, hogymindig sziikseg van arra, hogy egyiitt letezzenek es athassak egymast. [...]

A/ az elkepzeles is teves, hogy az identitaspolitika uj jelenseg (vagy olyasmi, ami avis/onylag boseges ,,posztmaterialista"20 tapasztalatokra korlatozodik). A nomozgalom lega-lal )1 > 200 eves multra tekinthet vissza. Akommunak alapitasa ugyanolyan fontos voltaz 1800-ascvck clcjcn, mint az 1960-as evekben. A XIX. szazadi europai nacionalizmusok talan nem azidcntilaspolitikak peldai voltak? Mit mondjunk akkor az antikolonialista ellenallasrol?

Koviden, az identitaspolitika nem uj, es nem korlatozodik a ,,posztmaterialista" ideo-logiakra vagy fejlodesi szakaszokra. Evszazadok ota szerves resze a modern politikanakcs tarsadalmi eletnek. De meg kellett kiizdenie a politikanak es a tarsadalmi eletneka/okkal ax egyetemesseget hirdeto, kiilonbsegeket tagado felfogasaival, amelyek tudo-nu'myos gondolkodasmodunk termeszetet is alakitottak. A tarsadalomtudomany csakidonkcnt lorditott figyelmet az identitas es az identitaspolitika kerdeseire. Ezek a kerdeseknem jelennek meg hatarozottan a klasszikus tarsadalomelmeletben (bar az altalanosidcntitashordozo egyen konstrukcioja megjelenik). Az objektivizmus igenye, az intezme-nyes mcghatarozottsag gondolata es a motivacio instrumentalis, erdeken alapulo felfogasaa Icgutobbi idokig akadalyozta, hogy a tarsadalomtudosok megertsek az identitas es azidcntiuispolitika jelentoseget.

Ax idcntitas kialakulasat, ha egyaltalan figyelembe veszik, altalaban a tarsadalmiHelbcn valo felnott reszvetel elofeltetelenek tekintik - peldaul a szocializacioelmelet (delixyclji ink lei a szocializacio kiilonleges szerepere peldaul Parsons funkcionalizmusaban).I1'./ meg a ko/.elet tekinteteben is igy van: a nyilvanos szferat ertelmezve HabermasIclU'tclczi, hogy azt a privatszfera latja el megformalt szubjektumokkal, akik kialakultidcnlitfissal es kepessegekkel rendelkeznek. A lenyegeben liberalis nyilvanos szferababclcpvc a/, identitas e kiilonbsegeit inkabb zarojelbe kell tenni, semmint tematizalni.'" Dellabcrmas elmeleteben, amely kozismerten elhanyagolja a kiilonbozoseget, ugyanaz aprobliima meriil fel, mint a kiilonbozoseg igenyeben gyokerezo identitaspolitika szamosformajaban. Mint Judit Butler megfogalmazza2\a a szubjektumot a politika elore adottkiindulopontjanak tekintjiik, szem elol tevesztjiik a szubjektum politikai konstrukciojanakcs iranyitasanak kerdeset". Ez a problema eppugy fellep a not vagy a noket szubjektumok-nak tckinto gondolatok, mint Habermas nyilvanos szferajanak hallgatolagosan himnemu,uni vcrzalis alanya eseteben. A tarsadalomtudomany nem fordit figyelmet (vagy nem kepesligyflmet lorditani) erre az elemzes egyetlen szintjen sem - az egyenektol az olyannagyolib egysegeken at, mint a nemzetek, egeszen a Foldtg vagy a fajokig. Peldaul azc-inlK-ri jogok diskurzusaban altalaban nem forditanak figyelmet a szubjektum formaloda-sanak kerclcsere, es bar ez a kerdes neha t'elmertil a nemzettel kapcsolatban, altalaban ugytekint ik a s/ubjektumot, mint ami bizonyos ertelemben mindig is letezett.

DC- nem c.supan arrol van s?,6, hogy az identitasok rnc'galkotasa nem kap elegendoll^ydinc-l. Ciyakran tobbe-kevesbe harmonikus Iblyamatkt-nt im i t a t j ak be, mely normalis

lAIISAUAI.I iMMMI'l I 1 I !•:. II il'.NITI A.',l'( )l.l I'llsAN 107

c M ' l b i ' i t slabil c\ mininuil i .san v.illo/o ick ' i i t i lasho/ vc/rl. I ' l lmi ' lcl i ' ink U ' l u i l gyak ian anavi" i / . i i fk ra iKMin i ink i ' l , hogy a l a luvs i i l j uk a/I a kiiztleliiR'l , amcly a/ identitis k ia lak i iasava l| .» i , .1 Ic.s/iiltsi'get, amcly ablian i v j l i k , hogy mindannyian soksxoros, liianyos es/vagyinicdckcsidi-nt i tasokkaKneha pi-digcllenallasokkal) rendelkf /unk;a/ t a polil ikat, nu'lycM.1 k i i l ( mllo/o itk'iilitasok vagy identitaskovetelesek elteio nyilvanos tekintelye oretlmenyiv., rs ,1/on k'helosegekel, amelyeket a/ c-rotcljcs jelentessel, erzclmi jelcntoseggel liirbI'srinc-nyi'k - mint peldaul a kiilonbozo tarsadalmi mo/.galmak - nyujtanak ick-nlitasunkl\ ins t ruk i ioj;iho/.

I )i- mikt ' tU a hagyomanyos tarsadalomehnelet telrevezet benniinket, es ellfdi a/,l i l c ' i i t l i a s rs az identitaspolitika jelentoseget, ugy az identitaspolitika mai tamogal6i isIrlirvr/rlo cs |)ioblematikus modon mutatjak be a jelenseget. Ennek egyik peldaja a/, ujl . i i s . i d . i l i n i mo/.galmak hamis ujdonsaga. Sok tamogato es sziinpati/alo clcm/6 a/, idcnlil.iscil vivoti kii/delmet tevesen szembeallitja a tarsadaloin kovetelmenycivcl; az cgycnt,, ik i i a/, idcnlitaskovetelesekben kitejezodo belso elmenyek hordozojanak tckintcnc-k,liil .N.inosan clcscn liataroljak el a tarsadalomtol, amelyel a konformitasra iranyul6 nyoinaskills<'i loiTiisaki'-nl s/.emlelnek.

I1!/ a s/.cmbeallilas elfedi, hogy a tarsadalmi elet milyen mertekben hivja clrt vanyki"ivclcli meg az idenlitastudatot, es nyujt (jollehet nem partatlanul) lehctrtseget a incnva-lu'iila,s;iia. Sok mas dolog mellelt, szamos identitasigenyiink es identitaselutasiliisunkkl/.iin|,ig mas idcntitasigenyekkel es larsadalmi eitekelesekkel szembeallitva crU'lmt'.s.Mini Charles Taylor inondja'", nem szabad megbiznunk a ,,puha iclativi/musbaii", mcly,i/l . i l l i t j a , hogy minden elismeresigeny ugyanolyan tekintellyel rendelkezik, <>,s hogy a/r l lMi ic ics mcgtorlenhet ilelet nelkul is. 1 la minden identitasigenynck (vagy dckon.stmlu ii inak) a priori cgyenlo elismerest probalunk biztositani, akkor cgyct scm vcs/iinkiK.i /ai t komolyati. Vagy ahogy Key Chow mondja, ,,mivel ax allasponlok manapsagk i i i l . i l l a n u l Iclcserelhctok, sokan erzik ugy: lehet, hogy a posztmoclernixmus nem mas,mint cgyla j ta kblcsonbs 'az en allaspontom is rendben van, a te allaspontod is rendbenv n n ' , vagyis ugyana/.on rombolo 'marginalitas' tulajdonitasa" mindenkinek/"1 A puhai f l i i l l v i / i i H i s f i l lalaban azt is elfedi, hogy az identitasigenyek nagy mertekben tarsadalmiric ' i lci i i i 'k, cs a tarsadaloin konstrualja oket, nem pedig egyszeruen minden egyen bcl.srt(tciiiics/ck's) igazsaganak tiikrozoclesei. Nemely valtozatiiban meg (nemikcpp ironlkusn u n i l > n ) a radikalis liberalis iridividualizmus tendenciait is reprodukalja annak leltctclc/clliinlvrr/.ali/inu.saval egytitl. Az identitasigenyek kifejezoi gyakran olyan nyelven iogalma//(Ik nu'H kc'ivetclOsiiket, mely feltetelezi, hogy mindenki egyforman rendelkexik ideniitas-till, f^ylormaii jcjga vansajat identitasalioz, es egyforman joga van ahhoz, hogytisxtfletbcnli i i l s . ik idcnlit;isat. Do ez a liberalis elkepzeles legfeljebb a tolerancia szamara bixlosithat>ilii |«it, a kolcstinos tisztelet es elfogadas szamara, maganak az identitasform;il6das jelen-w^HMH-k inegertL'sehe/. azonbannem. ( . . . ]

A/, ick-ntitaspolitika tamogatoi altalaban ugyanazokat az erveket hoxzak fel a ,,puhair la l lv i / .mus" niellett: ujra lelfedezik ax akarat filozofiajat, amely az omnagdban veilvill.is/uist dicsoili, es dtiHozzak u kiilonbsegeket. Az ilyen ervek azonban nem tc.sxlk^Hrliiie-.s.sc' ax identitaspolitikat, mivcl a lexilimitas vagy az elismeres igenye tobb, mint alolr iatuia i ran t i iRcny. Hlmeleti jelenlrt.sexi.1, li (>8y felismerjuk: hallgat61agosan meg axn lynn rrvrk i.s uinuisxkodnak a k(terts kcrrlck gondolatara, amelyek a kiile'inboxrtsegct

IOH C I M H i C . A I . I K M I N

hangsiilyo/zak, es tagadjak, hogy a ,,lc Icszed a magad dolgat, en les/.cin a inagamet""''szinljcn till Icnne koz.os erkolcsi diskurzus. Hz kct crlclemben is igy van.

I'lldszoi is, a kivivni vagyolt identilas jclcnlosege szinte sohascm csupan mas identi-lasokkal szembeallitva logalmazcklik meg, hanem kozos jelentosegii iigyek - koziigyek -valamilyen meghatarozott teriileten beliil. Az identitaspolitikak tamogatoi azt kovetelik,hogy a kiilonbsegeket legitimnek ismerjek olyan teriileteken is, mint peldaul a foglalkoz-lauis vagy a jogi eljanisok, ahol a kiilonbozo identitassal rendelkezo emberek hasonloigenyckkel lepnek fcl. Ez igy van meg a nemzetek identitasaval is, mely altalaban akul tura l i s kiilonbseg retorikajat hasznalja ugyan, nagyreszt megis azon igeny kifejezese,hogy valamcly nemzet mas nemzetekkel egyenlo tekintellyel rendelkezzek — peldaul mertugyanolyan tipusu entitas, mint azok/7

Masodszor, a kiilonbozo identitasokon beliil, melyek erdekeben politikai igenyeketl < )galma/.nak meg, szamos kiilonbozo alcsopoit talalhato. Igy peldaul a meleg kozossegenI >cl i i l vannak homoszexualis ferfiak es leszbikusok, s mindegyiken beliil van szamos elterokozosscg. Ahhoz, hogy az identitaspolitika mukodjon, ezeknek az alcsoportoknak nemszabad kiilonbsegeiket hangsulyozniuk, inkabb el kell fogadniuk egy kozos vonatkozta-tasi keretet, amelyen beliil egyseguk szembetunobb. Az az allitas, hogy kozos identitasukszcmlxMund vagy akar nemikepp kotelezo - mikent azok allitanak, akik masokat kizarna-nak -, nem egyeztetheto ossze teljes mertekben a kiilonbsegek kezelesenek hallgatolago-san ii'lativista etikajaval.

TOIWSZOROS IDENTITASOK ES MEGOS2TOTT HUSEGEK

A/ i- l i iycJI IK' ) a/onossagra es az esszencialista identitasra iranyulo nyomas mogott altalabana/ a Ifiulencia rejtozik, hogy - Harrison White28 terminologiajaval elve - inkabb kategori-kus idciHiliisokban gondolkodunk, semmint szemelyek vagy konkret tarsadalmi viszo-nyok luiln/aluinak osszetett fogalmaiban. A legtobb identitaspolitika magaban foglalall i tasokat azon egyenek kategoriaira vonatkozoan, akik feltehetoleg osztoznak egy adottidi 'Mtitasban. Ez egyfajta elvonatkoztatast enged meg a konkret interakcioktol es tarsadalmiviszoiiyoktol, amelyek kozt az identitasokat folyamatosan ujratargyaljak, amelyek kozt azfgyOnc-k valamilyen identitast feltunobben kepviselnek, mint masokat, es amelyek kozotta/ egyenek szeil tesznek a folyamatossag valamilyen szemelyes erzesere, es egyensulyoz-nak kiilonlule identitasaik kozott. A kategorikus identitasokat az egyenek vagy csoportokHICK ott is segitsegul hivhatjak es nyilvanos definkiot adhatnak nekik, ahol nem oltenekK-slft kozvetlen interperszonalis viszonyok konkret halozataiban. Valoban, lenyeguknelfugva targyai a koz figyelmenek. A kategoriak elvontsaga arra osztonoz, hogy ugy hi-viUko/xunak rajuk, mintha egyfajta utokartyat nyiijtananak az egyenek mas identitasaivals/.embcn. Ez pedig az elnyomas es/vagy esszencializmus megjeleneset mozditja elo azcros kategorikus identitasokon beliil.

A kiizdelem, hogy valamilyen identitas szamara az ,,adu" poziciojat biztositsak -dac;iru a modern vilagnak, melyben mindig szamos lelietseges szembetuno identitasIcli'/.liut -, ironikus modon gyakran csoporton beluli esszencializmus kialakulasahozVCV.CL llycn csopoiton beluli esszencializmust implikal a homoszexualitas biologiai meg-

TAK.SAI > A I i i M I ' l M I ' I I 1 1 I ' 1 . I I H ' N I I ' l 'ASI '< > I , m K A I \k p e l d a j a , r.s cnlf inc.s I cn iK ' mi'gvi/.sg.ilni a/ t a k i izdf l i iR1!, amc-ly ,i

mck'gmozgalmon licliil I 'olyik c/cn .ilhispont es a , ,nu-U'g f lmekl" hivei kozoll,"' Acsopoiton bcliili esszencializmus amclkl t , hogy paradox modon gyakrah egyiilt j i i r /a josl.imad;is.sal az idenlitasok doininan.s kategorizahisanak I'.s.szeiK'ialista mods/ere ellen('•s.s/ekapcsolodik azzal, hogy a/, idenlitasokat a lehetsegesnel elkiiloniiltebbnek es/vagylogzilettelibnek mutatjak be. Mas szavakkal, bar raniutalnak az identilassal kapesolalosni-liezsegekre, az ilyen elkepzelesek gyakran tokeletes megoldasokal kepzelnek el. I laS/erbia autonom lenne, es nem kellene tartania a horvatok, a katolikusok es a mu/ulnunok fenyegetesetol, akkor nem lennenek identitaspolitikak, csupan a szcrb idenlit;isrgyetlen igaz es helyes modellje. Nem lenne semmilyen szerb nomozgalom, mek-gmozgalom, nem lennenek vitak a panszlav identitasokrol vagy arrol, hogy kiviil maiad janak eI 'uropan vagy sem. Amerikaban is lathatunk peldat arra, hogy a csoporton beliili C-SSZCMIi ializmusosszekapcsolodikbizonyosidentitasok- mint peldaul a lekete naduruili/imi.sonI ifl i i l elkiiloniilt fekete feministak - elnyomasaval, az identitas eldiit es megkerddjc'le/hel i l len forrasbol szarmazo koncepciojanak kotelezo eltogadasaval.

Mint az elobbi ket pelda sugallja, minden kollektiv identitas ki van teve bi-lsomegosztottsagoknak, es megkoveteli, hogy belefoglaljak valamilyen elsddlegesebb iclc-nlilasszelesebbkategoriajaba. Eznemcsak a mas lelietseges kollektiv idenlitasok s/emponl-l.ibol problema, hanem az egyenek szamara is, akiket e diskurzusok altalalxm t'Hysegos<-s homogen csoport tagjaikent kezelnek. Ilyen helyzetben meg.szunik a belsd dialoguskepessege.

Mind egyeni, mind pedig kollektiv szinten elkeriilhetetlen a fc.sziilt.seg a Ic'ltt^lek'/C's' , /e i int elkiiloniilt, egyseges es teljes identitas, valamint a sokszinii, all'edd es mc-goszlolluk ' i i t i t a sok kozott. Az identitas az eletben mindig feladat, nem pedig valamilyen meghaI,ii()/oltleljesitmeny,baregyeskuls6tulajdonitasokeselismeresek rogzitetlekes idoilenekIr l ic tnck. Peldaul zsidonak lenni minden modern zsido egyen vagy k(')Z<)sseg s/rinuirami in l i g feladat (vagy alkalom az ellenallasra), annak ellenere, hogy a/ anliszemiuik vagy.\/. iiltra-ortodox zsidok fenntartanak es kitejeznek bizonyos sztcreotipiakat a/t illelo'en,Imgyan kell zsidonak lenni. Vagy hogy egy egeszen mas pelclat hozzunk, l)el-AIVik;iban,i h'kele egyseg kizarolag olyan politikai tervkent foghato lei, melyet a szamos killonlx'^rtl i . ikc- ioval rendelkezo ANC es Inkatha siirget es vital. Akarcsak a X u l u , a ,,1'eketf" scincKyi'itcliiuT, preteoretikus vagy prepolitikai pozicio, melybol kiindulva meg lehelne rag.ului gyakorlati iigyeket vagy tudasra lehetne szert tenni.

A ioaramba taitozo szociologiai elmeletek nagy resze ahelyett, hogy szembcne/.ne apioblL-inaval, megprobalja rogziteni az identitast azaltal, hogy igenybe vesz valamilyen,.< > l iji-ktivc'bb" alapul szolgalo valtozot vagy tenyezot. A leggyakoribl) jelolt ax onerdek. I )c.i/ ulentita.s nem vezetheto vissza kielegitoen az erdekre, vagy annak tiikrozesere; csakirs/lien jelenil meg szemelyes es/vagy politikai terveket. Eloszor is, az identitas mindigval lo/ l ia l , es bizonyos tokig valtozik is. ° Nem pusztan kiviilrol meghatarozolt valtoxasl i i ik -n l ic t , a/ ember rnaga tdrekedhet a r ru , hogy megviiltozzon - peldaul lielyesebliIXfi iyekkcl rendelkezxen. Akar akadalyo/za az akaralgyengeseg az ilyen tcrvckct, aki'irI 1 f in, en nek lehetosege sziiksegszerucn a/.l jdenli, hogy az egyeneket nem erthetjiik meg

t'k rcbgx.ftell hoixloxoikent. Ve^iil, tniiuli^ vaanak belsd lesziillsegek es c'llcntmon-i i x (.-KyOnuk kiilfinlxJzti idenlilt lsai c-s csoporttagsiigai k(">/(">tt. 1'lxek nem mindig

I 10 C U A K , i AM 101 IN

oldlialdk I'(.•! (.'gys/riu atlagola.si mc-golda.s.sal (ahogy a/ ut i l i la r i /mi i . s . i l l . i l . tkm mi.-gkovoidi) , mivcl gyakran nem lalalhalo ko/os nt-vcv.d egy ilyen s/ains/cni koinpromisszumszamara. Igy tcln'u bizonyos identitas alapjan vcgrehajlott cselekves s/ijksi-jjki'ppcn fruszt-ral mas identiuLsokat.

Hz az cgyik alapvctd oka annak, hogy a szemelyes identitas es a kollektiv identitaspoli t ikai olyan kibogozliatatlanul osszefonodnak. Szainos kornyezetben meg kifejezestscm Ichet adni egy fiiggetlen noi identitas elsdbbsege melletti dontesnek (hogy az aktivfeminism politizalasrdl ne is beszeljiink) anelkiil, hogy neki ne tamadnank valamilyenncmckkel kapcsolatos nacionalista feltevesnek. Mint Collins^1 a fekete nacionalizmussalka pcsolatban kimutatta, ez fajdalmas tapasztalat azoknak a ndknek, akik egyszerre tekintikmagukat alapvetoen - ,,esszencialisan" - feminista noknek es afrikai-amerikaiknak. Ahagyomanyos fekete nacionalista diskurzus ellensegesseget sziiksegkeppen nemcsakkiilsd korlatozaskent, hanem belsd feszultsegkent is tapasztaljak. Hasonlokeppen, abo.szniai muzulman feministak, valamint a bosnyak ndk mas tamogatoi 1993-ban anacionalizmus es a nemi szerepek egybecsuszasanak szornyu valtozataval talalkoztak.Az einikai tisztogatas reszekent a szerb ferfiak egyedul vagy nagyobb csoportokbanbosnyak nok ezreit erdszakoltak meg. Ez a nemek kozotti erdszak egyben egy megha-laro/ott nemzeti csoport ellen iranyult. A bosnyak ferfiak raadasul azzal sulyosbitottaka szcrencsetlenseget, hogy a megerdszakolt ndket bemocskoltnak es tisztatalannaktckintettek. E nok nemcsak a noi tisztasag altalanos szexista diskurzusaban mocskolo-doitak be, hanem az adott nacionalista diskurzusban is, amelyben ndverekkent, fele-.sc-gckkcnt es anyakkent pontosan eldirt szerepuk van. Nines ertelme annak, hogym k a h b ndkkent gondoljanak magukra, mint bosnyak muzulmanokkent, vagy forditva.Mc^i-ms/akoltak oket, inert nok voltak, es mert boszniai muzulmanok voltak; es ha,i hos/niai muzulman kulturaval szemben ugyanolyan kritikusak vagyunk, mint azf l n i k a i tisztogalas szerb tervevel szemben (mikent azt nehany amerikai feminista meg-I c - l U - ) , akkor ezeket a noket is eliteljiik. Megis, a nyilvanvalo igeny, hogy egyszerre nok esbos/.niai muzultnanok maradjanak, kizarolag politikai tei-vkent ertelmezheto (barmennyi-ri- hallgatolagos volt is ez a terv); e tervnek a nemi, vallasi es nemzeti diskurzust kella la laki tani , amely kijelolte identitasukat, es amely alapjan testiiket es becsiiletuket egya-ranl incgserteltek.

A/ iclentitasokat az ,,objektiv" tarsadalmi poziciok vagy koriilmenyek kifejezodesenekIckintcni annyi, mint mindig visszatekintve szemlelni oket. Igy erthetetlenne valik az acl inamikus erd, amely - ilyen vagy olyan kovetkezmenyeivel - a szemelyeken beluljck-ntkc/6, illetve a szemelyek helyet kijelolo, versengo kulturalis diskurzusok kozottiI'cs/iiltscgben rejlik. Az identitasok gyakran szemelyes vagy politikai tervek, amelyekbenrOs/l veszunk, s erre - kisebb vagy nagyobb mertekben - tapasztalataink es adottsagaink,a ku l tura es a tarsadalomszervezodes tesznek kepesse bennunket.

A /avarokat azonban nem pusztan az eros kollektiv identitasigenyekre valo hivatko-x.as okozza. Hanem az is, ha az embereket (es nem csupan a nyugati tarsadalmakban) nemkd/eliti egymashoz semmilyen eros identitasigeny - vagy kozossegigeny -, es inkabb azinclivicluali-sztikus onmegvalosltashoz folyamodnak. Sot, e kettd a gyakorlatban nem zarjaki cfjyinust. A tarsadalom atalakitasanak osszetettkiizdelmcbcn vaJo reszvetel ekitasitasa-nuk lelu-t az az oka, liogy az egyen a problemak indivkkialisx.tikus, pszichologiza!6

I AII . ' .ADAIl I M M M I I I I I '• ' . l l l l ' N I M A M ' O l . r i ' I K A K I I

MM'KuM.i .sal n' is/c.sitii>ldnyl)fn l dc- Iclici a / is , liogy l iai laiuo.scl loKadni a/okal a/ i l lu/6rikuinrn'il(l; ' i .sokiit , amclyc'kc-l a lu-iu/clck, .1 fajok c.s mas d i l l cn ' iu u i l a l l a n katcudrii'ik ncv^hc-ii n i ' K l < > K : i l m a / . c ) t l c-rds cs Ic-t-Kys/cnVsili-tl idcntitaskdvcMc'Ic.srk n y u j l a n a k . | . . . |

l l ' t .V / . ITKK

1 Mil mu l l Airndl (I9S8): lite Human Condition. Chicago, University of Chicago Press.' I fl»<l l J ia i les Taylor (1992): Miilticitltiiraltstn and the Politics ofKec.ognition. Princeton, I'rinrelon I Inlvrrslr

l ' i rn», < : lwtlfs Taylor (1992): Vie lithtcs of Authenticity. Cambridge, MA, Harvard University Press.' Mlrhrl I'um ani l (1990): feMgyelet es bilnletes. Uuc'apesl, Gondolat.' I riiyilgOAVn koveii nyomon a folyamatolC. Taylor (1989): 'Hie Sources of the Self Cambridge, MA, Harvari

I l l l lv r iMly Press.* I 'lrnr llonrdlen (1970): Outline of a 'flieory of Practice. Cambridge. Cambridge University Press.'' U»d l;. MVHII.S Priii-haid (19-10): Tlie Nner. Oxford, Oxford University Press.' A. i > l.ovejoy remekill rekonstrnilia az idenlitasok e slmajdl The Great Chain of Hell iff rlnirt konyvebel

U,4 i i i l n ldg r ,MA, 19.16, Harvard University Press). Esema fonlos hdneret jclentelt a kO/.epkori vilagban, melyrMan Wrbei (I'tizrluxag es larsadalom 1. cimfi milveben (ford, lirdelyi Agnes, Hudapest. Kozgazdn.slgl es Jog

tu\61 a tnidic-ionalilds archetipusa'nak nevezelt. Meg kell azonban jegyeznllnk, Weber - tnlvel ii l l I ' l t t ropdl lekimelte a tradiciondlis tdrsadalmi szeivezoclesrSI es rselckvesi orienlaVIArril ulkcJIolf-tr n i i n l a j ^ n a k - nem ismerle lei, hogy a rokonsiigi viszonyok milyen jelenlAs szerepel |.1l.i/.tmuk i

I I P I I I nyiigall uirsadalinakban, es iltaliiban elkerillte ligyelmet, hogy a lolyamalos if lr .sadalinl e-i k u l l t i i a l l ii f | imduki k'i |6val nagyobb kepessege rejlik sok ni5s berenclezkedesben.

* A|"»/l»li i i l<li i iallznuisketsegkivil lnemazegyedulifoiTiisaennekazer\ 'nek.K()zponlis/erepel | .1t»zoltpp|i laiil i r l l Iniitic. killrtnbiizrtkeppen megalapozott kiserleteiben is, amelyek soran ana trirekedrti, hogy kldolgo/wN / ,/n vl»i/a .s/eiv.es" egy olyan viziojlt, mely szemelyes, idrsadalmiespol i l ikai l.^sdbell hooks! 19H9) TnItliti k H i i M o t i . Sonth l-jul Press, killonosen az 5. fejezet, Sister of file Yam: Mack Women anil Self(I'M!) hn.Mon, South F.nd Press.

"| I A i / « i < loli')gianak nem viill has/nira, hogy erze.ketlen maracll a posztslnikluralisla itodalml dlskur/iisInmlnlnlilii <•>> mi-lc'g elmi''let fcjlcmfnyei h in t , ugyanakkor azt is e ln iondl i i i l jnk. hogy e/ek a/ inienliszi ipliMil l* ilUkin/.usok - es .tllaldban a Jailtuidlis vizsg^l6ddsok" - viszonl annak l;ilt;'ik k;'u;1l, hogy kezdetlege?*lk*|>/e|pNl i t l k o l t a k az elet tdrsadalmi dimenzi6jar6l, es hajlamosak voltak ana . hogy az olyan leimlnusokatmini I f l inu i lu lml Mrukti 'ira, szeivezct vagy integrfc:i6 figyelmen Iciviil hagyjak, vagy ngy lekintsek, mint uinelyrl*li i lni l lH (*» fi/ilk.segszenlen reifilcJilt, totaliz3!6 ̂ s/va/y redukcionista fogalmak. A szociolAgla es e/en Intrrdln/i I j i l l i i A i U < l l . sk i i i / i i . sok kflzolli meglc'lelfibb viszony kialakitasa mindket (vagy valamennyi) oldul s/.1mdiui«l(1iiya» Irnnr Nfhiiny l#pes mar I6rte.m ebbe az iidnyba, liscl Steven Seidman (1992) linilxilted Knot: Se.viia.folllli ^ ninl lilJiita In Contemporary America. New York, Routledge (a Sociological 'Ilieoiy speeldll.i kludvtlflV» * .llirlrg Hinrlelrfil"), loviiblrf Patricia Hill Collins (] 991): Black feminists '/Jionglit. New York, Konllrdgr,Mill < l i i l l h M i (1991) : J;i/(liHtiff Words. Minneapolis, University of Minnesota Press

111 It I fHrkvrs jrlei mimlenhol inegialiilhat6k Deirida munkaiban, Writing and Difference (I97H, Chicago,I h l l v p i n l l y i > l Chicago I'ress) ciimT konyve ugyanolyan j6 p^lcla, mint bSrmely mlsik, s ill nem klvanomIllrldnlrnl IJcnlda nuTveil vagy a dekonstmkci6 irodalmiit. Velemenyem szerinl a legjobb masodlagos forraN:I l l l l» l i i ( ih r r Ntiiiis ( 19H7): Dpnitia. Cambridge, MA, Harvard University Press

" Kvr> Kiwnvnky Sedgwick (1980): lipislentology of the Closet New York, Columbia University Press, (1985);jltlilfi'n Mi'il liiiRllxli Literature aud Male Homosexual Desire. Columbia Univei-sity Press.Illiliw l ' i i » » t I9H9): Kmn'itHa/ty Speaking: feminism, Nature and Different e New York, X I I . o.I,l»> I !ln i bum Taylor ( I9H.-5): luv and Ilie Nem Jerusalem. New York, Pantheon.I,|M! C. T«yl<ir t l ' )H9) nKinkAj.1t az ..erkolcsi Ibn'Ss" es/!iiiejer<5l, valaminl arrol, hogy a modemilasban sajillcxi(I'lplilfU^Kr voll iinii.ik, hogy a irniirszelft hivlSksrgilsogill azerkolrsi kovetelesek es a/<inmegerles ha/.l.sakrnl.

' * R « iPim^Arlr.ieu u / identitasok kovelHrsfvel, mint Collins (1991) meggyoV.rten eivell, nem kotelez/.Ok elmuHimkut (imellrll, liogy vagy/vagy donlrsrl«-l li»/»ink. C'lyakran kivdllsiigunk es t u l d n legjobb slraleglank,

iHHiiN/ . lo i i l i ink :i/ ,<-s,r.s" lr

12 C H A K . C A I . I I O I I N

" Kbbcn .1 l>eke/<lesl>en nemi modosita'ssal a/.I a/ervel kovctrm.amrlyel 'I'iiyloi I < > K . I | I M . I / U U meg lithlcs anilAnthencity dim! kimyveben. Taylor lelloga.sdban :i prrmodcrn es a ncin nyii(j , . i l i la is . id . i lmak intezmcnyiberendezkedesei ko/vellonebb, lokelelescbb, cHogadollabb es konflikuismnilr.sclib alapol nyuj tanak azelismeresre, mint ainennyi szamomra elfogadlialonak trtnik.

7 \':/. nciii egy rovid eleliT kihivds volt a gyakorlati politikaban, lianein kialakitoll rgy elmeleli cliskvirzust.Ciondoljunk pelddul rendszer es elelvilig hires liaberinasi mcgkul6nboztet6scrc. l la lx- i inas az eletvilagot, avi.s/onylag torzilatlan komnumikativcselekves birodalmanak tekinti, mely legaldbb is lehetosegszerint moniesa iendszerszeriT tdrsadalmi szervezet instrumentalis jellcmzoitSl, valamint a halalom es a penz nem nyelviii-.inyil6 kozegetol Azeletvilag folyamatosan szembesiil a rendszer beavatkozasaival, e torekvesek az ellenalldslonlos helyeve teszik (megoldva igy a problemat, niellyel azok a kritikai elmeletek szembesiiltek, amelyek azelk-nallas forrasat a proletariatusban vagy valamilyen mas konkret tarsadalmi csoportban probaltak megjelol-n i ) . (Use! Jiirgen Habermas (1984): The Theory of Communicative Action, /.: Reason and the Rationalisationof Society. Boston, Beacon, Habermas (1987): Tfieory of Communicative Action II Life-World and Systems.BoMon, Beacon.) Ez az erv sok mindent megragad, de - mint Nancy Fraser (1990) (Unruly Practices.Minneapolis, University of Minnesota Press) megmutatta - az ervet lerontja, hogy olyan eletvilagot feltetelez,.micly (a) elvileg elvalaszthato a rendszersze.ru" organizaciotol (peldaul nem a kapitalizmus alkotja es nyujljaspci ifikus szerkezetet), es (b) valamikepp mentes az elnyomastol es a hatalomtol, s a tiszta kommunikativcselekves alkotja. A kotelezS heteroszexualitas, a csaladi eroszak es a jogi, gazdasagi es kulairalis elnyomSsvildgaban, mely a n6k valasztasi lehetoseget a hazassagra es a gyermeknevelesre korlatozza, nehez ezt azck'lvilSgot - vagy a bensoseges es csaladi viszonyok szferajat, melyet Habermas az eletvilag archetfpusdnakvcsz - egyertelmvlen a mindsegi emberi viszonyok helyenek tekinteni, vagy a szemelyes elet minden problem^jSta rendszer gyarmatosito torekveseibol szarmazonak tekinteni. A rendszer-eletvilag fesziiltseg a ,populista"polilik^knak teremthet alapot, ami tavol all attol a kritikai es potencialisan radikalis perspektivat6l, melyHabermas remenyei szerint a gyaimatositassal szembeni ellenallasbol kialakul. Lasd Craig Calhoun: PopulistPolitics, Communications Media, and Large Scale Social Integration. Sociological Theory, 6. evf. 2, 219-241.Mint Fuss < 1989) helyesen mondja az, hogy a kotelezo heteroszexualitas kritikaja megragad valamit, amit aliomolobia kr i t ikdja nem, meg nem sziiksegszeruen alapozza meg a homofobia kritikajdnak elveteset. Erdemesa/1 is mcgjegyczni, hogy a kotelezo heteroszexualitas kritikaja a femininista elmeletbol nott ki, e!6t6rbe allitvaa Ir.s/hikus lapasztalatot, lasd Adrienne Rich (1983): Compulsoiy Heterosexuality and Lesbian Experience. In:Sniiiiw, Stanst'll, Thompson, (szerk.) Poiuers of Desire. NY. Monthly Review Press, valamint Luce Irigaray( I ' IV / ) : 'llils .Yr.v Wlucli Is Not One Cornell University Press. Tovabba az elmeleti kritika e ket fajtaja sok esetben,i Icvi /hiki isoki i l elvalasztotta a meleg ferfiaktol.

' < l i i l s i i n a Crosby : Dealing with Differences. In: J. Butler, J. W. Scott (szerk.) (1992): Feminists Theorize thei'ollthiit. Nc 'W York, Routledge. Butler es Scott osszeallftasaban szinte valamennyi tanulmany felveti ezl alif'idc.sl, s ex, a / t tam'isitja, hogy barmennyire valtozatosak is a javasolt megoldasok. a problema kozpontiIr lc ' i iKVirgiT 6s szeles korben eltei'jedt.

' Kim.i lcI l i iglcl iardt (1990) nevezi igy 6"ket, Culture Shift in Advanced Industrial Society. Princeton, PrincetonUnivers i ty Press.

Jtlrgc'ii llubc-mias (1993): A tarsadalmi nyiluanossag szerkezetvaltozdsa. Ford. Glavina Zsuzsa. Budapest,S/.azaclveg-Ciondolat.

' Craig Calhoun (1993): Civil Society and Public Sphere. Public Culture, 5, 267-280., Craig Calhoun (szerk.)(1W2): Habermas and the Public Sphere.Cambvidge, MA, MIT Press. Habermas azokat a modszereket targyalja,anu ' lyekke l az irodalmi nyilvanossag szferaja segitett megteremteni az olyanfajta szubjektumokat, amelyekreii nyilvflnos polilikai diskurziisokhoz sziikseg volt, de amint teljesftette szerepel a politikai nyilvanos szfera<'WI\ildiakem,azirodalmidiskurzustHabeniiastldhagyjaakepbol.Nemveszifigyelembe, hogyaszubjektivitisI 'olynnialosan valtozott nemcsak az irodalomban, hanem identitasformalo nyilvanos szferak sokasSgSban is,<•/. az <'«yik oka annak, hogy Habenuast biralva Negt es Kluge a ,tapasztaJalok horizontjanak" fogalmaho/lolyanuxlik lds<l: Oskar Negt, Alexander Kluge (1993): Public Sphere and Experience: Toward an Analysis ofIlic HoirrgeoK and Proletarian Public Sphere. Minneapolis, Univereity Minnesota Press). [...] De, meg hall : ib<Tinas szitk nyilvanossagfogaimanak meghaladasat javasoljuk is, nem szabad elfelejteni: elemzese arrair.'iiiyiil, Itogy mi tesxi kepesse az embereket arra, hogy kollektiv politikai donteseket hozzanak racionSlis-kri-likai crvelfs segilscgevel, tovabba bemutatja, Uogy a kiilonbozo nyilvanossagok igen valtozatosak abb6l a,i/,<'in|>oiill;6l, mennyire kepesek fenntai tani a diskumis ilyen jellemz5it.

' J i u l i t l t Ho l l e r (1992): Contingent Foundalions: Feminism and the Question of Postmodernism. In: J. Butler, JW. Sfon (sxcrk.J : Feminist Theorize the Political. New York. 13,

TAK.SADAI.MMH MM M I'MDI'.NTITASI'C HJTIkAK I I

' I it 111 I . l i t i i l 'vi Taylor (1W2): Milllli iilliiitill\in antl I/IP I'oltllt's of Kit ofiiilllun I'riiucton I Inivcislly 1'ir.vi,i l i M i l r > , I 'ayloi (1992): 'Die 1-llilts nfAiltlii'iillt lly. Cambridge', MA, I h i rva id I I n i v i - i s i t y 1'ir.ss,Mpy i how I ' D M I I K X I r r n Aulo ina t ions . In: | Hul lc i , J. W. Scott (szcik. I ( I ' W . i ) : l;ciuinlsl 'llutirlzt' tlic l'allllt«lNrw Yolk, KM. <> .

" i l u i l rn T.iyloi: ( 1992): 'Die Mlitcs ofAnllii'iiclty Cambridge, MA, I larvard I Inivcrsily Press.I ,lvl toblirk l«'i/(>ii: Benedict Andrrson (1991): Imagined Communities: Inflections on Hie Origin anil Spn-nil<!/ NiiltoniiltMii Jav kiad. London, Veiso., Parllia Chatlerjee (19H6): Nationalist Tlionglit tinel t/ic ColonialVl'oilil A Itt'iltvilliie Discourse. A t lan t i c Highlands, NI , Zed Books, Craig Calhoun (19931: Nat ional ism and Civi l

'H ii I f iy Inli'i national Journal of Sociology, 8, 4, 387—411." I l i i i i h n n Whilr (1992): Identity and Control. Princeton, Princeton University Press.' A mrlrH Hmi'-lci es az dltalanosabb tdrsadalomelm61et kozotti lehetseges kaprsoloddsokrnl M.sd Michael

Wrinr i t I ' W S ) : l-'mro/a Queer Planet. Minneapolis, University of Minnesota Press, Steven Sicdman (szr ik,) :ii VIM lull>nl< til '///con'specidlis kiadvdnya a .a meleg-elmeletrfil".

' I /, ink m. lMi ie lkMl , problemdk sereget veti fel azzal kapcsolatban, hogyan kell a raciondlisdonlesckelmelrlfnhr l i l l ^i in 11.1 jHenlegi es a jovfibeli en kozotti kapcsolatot. Lasd Mar t in 1 lollins 11987): Tilt' Ciuniliif> of Keelsoni i H l u i i l Umvcis i iy Press. The Problem of Identity in Collective Action cimiT inlsomban ( |. I l u lx ' i , s/erk., I9')|d/id 10 mli m Linkages In Sociology. Beverly Hills, CA, Sage, 51-75.) cgyteljesebbervelilolgo/okki a l i i isadi i lni il l l i i / H i i l i u . i k l i . i n vnl6 res/vetelrfil.I ' u l i l i l.i I I l l l Collins: /''Iff/iti/ifi Words. Minneapolis, University ol Minnesota Press.