University of Miskolc – Faculty of Economics – Human Resource Department

VRGI

2011. Május 7 VÁLSÁG REGIONÁLIS MUNKAERŐ PIACI HATÁSAIVÁLSÁG REGIONÁLIS MUNKAERŐ PIACI HATÁSAI

Dabasi Halász ZsuzsannaDabasi Halász Zsuzsanna

Migráció regionális gazdaságpolitikai aspektusai

Migrációs kutatások a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán

„Mit tehet az ember az emberért?”(Szabó Lőrinc)

Előadás vázlata

• Migrációs politika koncepciója

• Területi és réteg kutatások

• Gyermek bevándorlók a megyében

• Legújabb kutatásunk bevezetése

Észak-Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemlén megye migrációs aspektusból

Térség fejletségeDemográfiai folyamatok

Migrációs burok

Elvándorlás felerősödése

Válság hatása

KUTATÁSMÓDSZERTANA

Közgazdaságtani logikai Ökonometriai

vizsgálatok

Hoszútávú folyamatos Adatgyűjtés, primer vizsgálatok

Jó gyakorlatok tanulmányozása

Stratégia alkotásMódszertan kialakítása

Alig 10 év alatt az USAUSA népesség egynegyede volt

mobilizálhatómobilizálható tagállamai közötti munkaerő áramlásban. Nagyvárosainak gazdasági termelését 23 százalékban bevándorlók adják.

Összehasonlítható adat szerint, az EUEU rezidens népesség

kevesebb, mint 0,4 százaléka0,4 százaléka (mintegy 1,5 millió fő) él más

tagállamban. Ugyanez az USAUSA esetében mintegy hatszoros hatszoros (kb. 2,4%).(kb. 2,4%).

MagyarországonMagyarországon a bevándorlók részaránya

a lakosságban 1,8 százalék1,8 százalék, a legfrissebb OECD-adatok szerint az összes munkavállaló 4 százalékát sem éri el.

A szervezet szerint nagy szükség lesz a válság során visszaesett bevándorlás korábbi szintjének elérésére, bár ez hazánkat akkor is elkerülte.

A stratégiát bizonyos érdekeknek adott környezetben történőérvényesítési módjaként értelmezzük. (Korompai 1995)

Vándorlás 3V stratégiai koncepciója

1. Javaslatok a migrációs politika megyei szintű kialakításához.

2. Jól szegmentált migrációs politika megalapozását segítő adatgyűjtés, rétegvizsgálatok.

3. Kezelési technikák kidolgozása.

MODELL ALKOTÁSMODELL ALKOTÁS

PAD Concept of Migration

A XXI. század első évtizedében Európában a makroökonomiai mutatók és a vándorlási egyenleg - különös tekintettel a kivándorlási mutatóra - együtt mozognak.

A nemzetközi migrációs egyenleg változásához megyei szinten 2001-2005 adatait alapul véve elsősorban a megyében működő külföldi vállalkozások tőkeereje, a belső migrációs egyenleg és a nettó átlagkereset járul hozzá, de hatással van rá a foglalkoztatottság és a lakáshelyzet is. Ezen tényezők gazdaságpolitikai irányításával javítható egy térség (megye) lakosság megtartó képessége, csökkenthető az elvándorlás.

Ökonometriai vizsgálatokÖkonometriai vizsgálatok

Primer adatgyűjtés

2001 migrációs potenciál megkérdezés BAZ megyében

2004 megkérdezés BAZ megyei orvos társadalom

2005 migrációs potenciál megkérdezés BAZ megyében

2006 roma kutatás.

2006 megkérdezés eü szakápolók.

2009 Interjúk bevándorló gyermekekkel.

2010 Barnamezők revitalizációjának munkaerőpiaci, lakosság megtartó és vonzó hatása.

Primer vizsgálatokPrimer vizsgálatok

A külföldi kivándorlási potenciál Borsod-Abaúj-Zemplén megyében erősödött 2001 és 2005 között.

A migrációs potenciált magyarázó ismérvek közül nincsenek olyanok, amelyek erősen szignifikánsan befolyásolták volna az elvándorlási hajlandóságot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2001-ben. A kivándorlást magyarázó ismérvek alapján 2001-ben nem volt meghatározható az útmodell.

2005-ben nőtt a külföldre történő elvándorlási hajlandóság, léteznek erős szignifikánsan befolyásoló tényezők és meghatározható az útmodell.

Primer adatgyűjtés

Rétegvizsgálatok - Útmodell meghatározás

Kiépült a migrációs háló: 85% - külföldi tapasztalat. 88% - ismert olyan személyt, aki külföldön dolgozott. A magyarok külföldi megítélését közepesnek, illetve jónak ítélték meg a válaszadók. Jelen volt a „toló” hatás - 22% nem volt elégedett.

20012001 és 20052005 évi megkérdezés eredményei

2001 Bruttó külföldi munkavállalási potenciál: 26 % felett

2005 A bruttó elvándorlási szándék 62%; a nettó migrációs potenciál 14,4%.

2004 - a megyei orvostársadalomban2006 - az egészségügyi szakdolgozók körében

Az egészségügyi szektorban, mind az orvosok, mind a szakdolgozók munkaerőpiaci rétege az átlagtól magasabb elvándorlási hajlandóságot mutat.

A kivándorlási útmodell (az egyes magyarázó ismérvek erőssége azok következménye) eltér a teljes lakosságétól. Az egészségügyben valós probléma a kivándorlás.

Az EU-s csatlakozás nem jelentősen, de kismértékben változtatta a migrációs potenciált és az azt magyarázó ismérvek erősségét. A kivándorlást magyarázó ismérvek tudatosabbak, a külföldi munkavállalás lehetősége közelebb került a munkaképes korú lakossághoz.

Az emigrációt meghatározó tényezők ismeretében kialakítható olyan gazdaságpolitika és kommunikáció amely segíti a lakosság megtartását.

Kutatási kérdések 2009

• A gyermekkorú bevándorlók beilleszkedési nehézségei.

• A fiatalkorúak körében kialakuló ellenszenv motívumai.

• Bevándorló gyermekek karrier útjának feltárása.

Kutatásunkban egyrészt körképet kívántunk adni a Magyarországon és ezen belül kiváltképp az Észak-alföldi Régióban élő harmadik országból érkező gyermekek oktatásával kapcsolatos problémákról, az Európai Unióból megismert „jó példák” és a témában készített interjúk segítségével megoldási javaslatokat dolgoztunk a migráns gyerekek integrációjának segítésére.

• Az európai társadalmak – köztük Magyarország – korstruktúrája és egyben családszerkezete jelentősen átalakul.

• A prognózis szerint az Unión belüli gyermekkorú népesség (0–14 évesek) össznépességen belüli aránya a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra változik.

• Megítélésünk szerint a tankötelezettek között (6-18 év) a külföldiek aránya megtriplázódik, a jelenlegi akár elenyészőnek is mondható 1%-ról feltehetően 3%-ra emelkedik.

• A bevándorló lakosság integrációjának, jövőbeli munkaerő piaci felkészítésének egyik legjelentősebb terepe a hazai oktatási rendszerbe történő hatékony bekapcsolásuk. A mindenkori nemzetközi migráció valahogyan mindig kapcsolódott a „brain drain”-hez, vagyis a tudásimport legjárhatóbb útjának bizonyult.

A társadalmi folyamatok ütközőpontja a közoktatás

„Az oslói egyetem szociológia tanszékének kisebbségi kérdésekkel foglalkozó professzora szerint a bevándorló gyereket gyakran szellemileg visszamaradottként könyvelik el a tanárok és az iskolapszichológusok. A professzor felmérése szerint a bevándorlók legalább 50 százalékát pszichológushoz küldték ahelyett, hogy anyanyelvén értő segítséget adtak volna mellé. A gyerekek az intelligenciatesztet sem tudják megfelelően kitölteni a nyelvi nehézségek miatt. A professzor azt állítja, az oktatásért felelősök nem hajlandók belátni a párhuzamot a 70-es évekig asszimilált lapp kisebbség oktatásával kapcsolatos problémák és a migráns gyermekek helyzete között. „

A két kép egy spanyol grafikus rajza, aki azt a társadalmi problémát mutatja meg, hogy míg az 1970-es években a szegény faluról érkezett gyerekek voltak az osztály legrosszabb tanulói, akiket hátra ülhettek, addig napjainkban Európában a biztos iskolai kudarcra ítéltetett gyerekek a zömében látszatra is eltérő „fekete” bevándorló gyerekek.

Válság – Cirkuláris migráció- Barnamezők revitalizációja • Barnamezős területek munkaerőpiaci folyamatai.• Barnamezős területek migrációs folyamatai.• Barnamezők slum-osodása (mások szerint szlöm-

ösödés), lakosságcsere.• Remigráció lehetősége és annak erősítési módozatai.• Cirkuláris migráció, álom-valóság-lehetőség- lehetetlen?

Jelenlegi kutatási projektünk

Barnamezős területek az Észak-magyarországi régióban megyék szerinti bontásban

1660,7

147,7

1155,7

81,1

339,3

2306,5

306,5225,4

878,1

505,0

1416,2

191,6

0

500

1000

1500

2000

2500

BAZ HEVES NÓGRÁD Összes

Ter

ület

nag

yság

a (h

a)

Összes

Belterület

Külterület

Forrás: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet kutatása 2006

“Nem a legerősebb fajok a túlélők, még csak nem is a legintelligensebbek, hanem azok, amelyek a változásokhoz leginkább alkalmazkodni tudnak.”Charles Darwin