dializált betegek életminősége: az ápolói felmérések nemzetközileg elfogadott módszerei
DESCRIPTION
Dializált betegek életminősége: az ápolói felmérések nemzetközileg elfogadott módszerei. Szabóné Dubiczki Mária, Siposné Kozma Anikó FMC Dialízis Központ, Szent István kórház. Debreceni Nephrológiai Napok 2011. június 04. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
Dializált betegek életminősége: az ápolói felmérések nemzetközileg
elfogadott módszerei
Szabóné Dubiczki Mária, Siposné Kozma Anikó
FMC Dialízis Központ, Szent István kórház
Debreceni Nephrológiai Napok 2011. június 04.
2
● A különböző egészségi állapotban bekövetkezett változások és az
egészségügyi beavatkozások mérésére hagyományosan a morbiditási
és mortalitási adatokat alkalmazzuk.
● Az utóbbi évtizedekben előtérbe került a megelőző és terápiás
beavatkozások betegszempontú elemzése.
Krónikus betegségben szenvedők esetében, ez a szempont különösen
fontos, ahol a kezelés végső célja nemcsak a meghosszabbított élet tartam,
hanem a betegek jóllétének, betegségüket megelőző életvitelének
lehetőség szerinti helyreállítása is.
3
Életminőség definíció
● Az életminőség sokirányú és bonyolult összefüggései miatt nehezen definiálható.
● A WHO szerint az életminőség az , ahogyan az egyén érzékeli helyzetét abban a kultúrában és értékrendszerben amelyben él és amellyel kapcsolatosan fogalmazza meg céljait, elvárásait.
4
Életminőség-Quality of Life (QOL)-mérése
● Általános (generikus) kérdőívek:
az általános egészség-felmérési kutatásokban használhatók. Az egészségi
állapotban bekövetkezett változások széles körű értékelésére alkalmasak.
● Betegség specifikus kérdőívek:
egy adott betegségcsoportra jellemzőek, érzékenyebbek a károsodás
mértékének kimutatására, rugalmasabbak, a klinikai gyakorlat számára
hasznosabbak.
5
● Több száz tanulmány vizsgálta a végstádiumú veseelégtelen betegek
életminőségét
● A Nephrology Nursing Journal (NNC) 2010-ben megjelent 2 cikke áttekintő
elemzést (meta-analizis) végez ezekről a felmérésekről.
6
A közleményekben leggyakrabban vizsgált három fő tárgykör:
● Általános életminőség tárgykör:
funkcionális károsodás, betegségérzet, általános aktivitás, jóllét általában,
élet elégedettség, életminőség általában.
● Fizikális funkció tárgykör:
mobilitás, fizikai teljesítőképesség, a fáradtságérzés százalékos aránya,
munkaképesség.
● Pszichoszociális funkció tárgykör:
szociális-személyi kapcsolatok, emocionális állapot, munkavállalás,
pszichoszociális egyensúly.
7
1. Hemodializált és vese transzplantált betegek életminősége-metaanalízis
● 1123 cikket találtak ebben a témában
● 16 Tanulmány volt alkalmas az áttekintő elemzésre, ezekben volt összehasonlító adat a hemodialízis és a vese transzplantáció között és ezekben volt valamilyen típusú életminőség mérés.
● A 16 tanulmány közül csak 4-ben vizsgálták a három életminőség domént.
Általános életminőség: a transzplantált betegek életminősége 72%-al jobb volt mint a HD-t folytatóké.
Fizikális funkció: a transzplantált betegek fizikális funkciója 78%-al javult.
Pszichoszociális funkció: kevésbé javult, transzplantáció után, csak 64 %-al volt jobb.
8
A vizsgált cikkek különböző elképzelés alapján készültek, eltérő kérdőíveket
alkalmaztak, a vizsgált betegszámok nagysága is eltérő volt.
A tanulmányokban nem volt következetes az idő intervallum, a
transzplantáció utáni első naptól 10 évig terjedt.
Ez nagymértékben befolyásolta a pl. a pszichoszociális funkció javulásában
kapott alacsonyabb értéket.
9
2. Hemodializált betegek életminőség mérése-pszichometrikus tulajdonságok
Ez a tanulmány azokat az életminőség mérő eszközöket tekintette át,
1982 - 2007-ig, amelyeket végstádiumú vesebetegeknél végeztek.
● Felmérte azok pszichometrikus tulajdonságait:
megbízhatóság: a kérdőívre adott válaszok belső
következetességének -, megismételhetőségének vizsgálata
érvényesség: (tartalom, felépítés), azaz valóban arra
használható-e, amire alkalmazni szerettük volna
10
● 146 felmérésből 80 volt áttekintő tanulmány
34 féle életminőség felmérő kérdőívet használtak
20 általános (59%)
5 általános beteg preferencián alapuló (15 %)
9 betegség specifikus (26 %)
11
Medical Outcomes Study Short Form-36 (MOS-SF-36, SF-36) a
leggyakrabban használt általános életminőség mérő skála. A Sickness
Impact Profile (SIP) rövidített 36 kérdésből álló változata.
Fizikai és mentális komponensekben összegzi a 8 alskálán
(fizikai működőképesség, fizikai, testi fájdalom, általános egészség,
szociális működőképesség, érzelmi, mentális egészség)
mért eredményeket.
A kérdésekre adott válaszok 0 - 100-ig terjedő skálán
pontozhatók, magasabb pontszám jobb életminőségnek felel meg.
Általános életminőség mérő kérdőív
12
Betegség specifikus kérdőivek közül dializált betegeknél leggyakrabban a
The Kidney Disease Quality of Life Short Form (KDQOL-SF) használatos.
Az általános MOS SF-36 felhasználásával készült,
79 kérdést tartalmaz, 10 pontos skálán értékel.
43 kérdés kapcsolatos vesebetegséggel.
Betegség specifikus életminőség mérő skála
13
● A tanulmányok általában nem közölték a használt eszközök pszichometrikus
tulajdonságait, csak jelezték, hogy azok megbízhatósága és érvényessége
jó , vagy azt, hogy HD vizsgálatokban széles körben alkalmazzák.
● A legtöbb tanulmány csak a megbízhatóságot közölte.
14
Életminőség mérés
A nagyszámú életminőség skála alapján elmondható, hogy egy ideális
életminőség mérő nincs.
Különböző eszközöket kell alkalmazni, hogy ezt a komplex fogalmat mérni
lehessen. Több dimenziós (általános és betegség specifikus) életminőség
mérők használata javasolt.
Fontos lenne a betegségcsoportokra (pl. vesebeteg, ischaemiás szívbeteg,
obstruktív légúti beteg), jellemző életminőség mérő skála létrehozása.
15
Összefoglalás
Az életminőség vizsgálatára vonatkozó legfontosabb irányelv, hogy csak
elfogadott, szigorú szabályok mellett validált kérdőívet használjunk, mert
csak így mérhetők össze a kapott eredmények a nemzetközi adatokkal.
16
Köszönjük a figyelmet!