1

Diákszemmel a Bolyairól

Válogatás az iskolaújság1993-tól megjelent számaiból

2

Diákszemmel a BolyairólVálogatás az iskolaújság 1993-tól megjelent számaiból

Szerkesztette:Dr. Gautier Barnáné

A borítót Masszi Ferenc tervezte.

Kiadja:a Bolyai János Gyakoró Általános Iskola

és Gimnázium.

Felelõs kiadó:Dr. Lenner Tibor PhD, fõiskolai docens, igazgató

Nyomdai elõkészítés:Kerényi János

Nyomdai munkák:Balogh és Társa Nyomda

Szombathely, 2009

Aján lás

Az ös szes ta nács adó sze rint nem elég ol vas ni, új ra ol vas nikell. Igaz, hogy ez a meg ál la pí tás a szép iro da lom ra vo nat ko zik, deúgy lát szik, igaz más írá sok ra is.

Az is ko la új sá gok meg je le né sük kel egy ide jû ese mé nyek rõl,sze mé lyek rõl szól nak, de ma már bi zo nyos idõ táv lat ból ön ma gu -kon túl mu ta tó más je len té se ket is hor doz nak.

Akik ben át élt tör té né se ket éb resz te nek fel ezek a kis írá sok,azok ta pasz tal ják, hogy az em lé kek lán co la tát vil lant ják fel amúlt ból, ahogy az ap ró tü kör da ra bok is meg sok szo roz zák a fényt.

Akik kí vül ál ló ként ol vas sák vé gig a vá lo ga tást, azok nak isegy ele ven, sa já tos szem lé le tû is ko la tör té net bon ta ko zik ki.

Em lé kez te tõk ezek az írá sok: ho gyan is volt? Mi ra gad tameg az ak ko ri di á kok ér dek lõ dé sét, mi nyúj tott él ményt, ki re fi -gyel tek fel?

A Sulilap in du lá sá tól kö vet het jük, hogy az el sõ meg nyi lat -koz ni vá gyó osz tály tö rek vé sé bõl ho gyan te re bé lye se dett, gaz da -go dott az uta kat ke re sõ, már a hí rek er de jé ben is el iga zod ni vá gyóBo lyon gó al ko tógár dá já nak mun ká ja.

Kí vá nom, hogy vá lo ga tá sunk érez tes se meg ol va só i val is -ko lánk szel le mi sé gét, éle té nek vál to za tos sá gát, szí nes sé gét, ér -té ke it, a cik kek író i nak gon do lat gaz dag sá gát, õszin te ér dek lõ -dé sét, hu mo rát.

Dr. Gautier Barnáné

3

4

5

Ri port a Sulilap fõ szer kesz tõ jé vel:Tóthné Virágh Ani kó né ni vel

Ri por ter: Ani kó né ni fõ szer kesz tõ je a Sulilapnak már har ma -dik éve. Jó len ne, ha me sél ne ar ról, ho gyan kez dõ dött.

Ani kó né ni: Az elõ zõ osz tá lyom öt le te volt, hogy új sá got kel le -ne szer kesz te ni. A terv szép volt, már csak meg kel lett szer vez nem ameg va ló sí tást. Az egyik prob lé ma a nyom ta tás volt. Elõ ször a ci põ -gyár, majd a fõ is ko la nyom dá ja vál lal ta ezt a fel ada tot. Kö vet ke zõprob lé ma a cik kek gé pe lé se volt. Sze ren csé re Pa jor Ági né ni, az is ko -la tit kár se gí tett raj tunk. Õ ké szí ti elõ író gé pen az új sá got, majd a kép -anyag, raj zok ki vá lasz tá sa, ra gasz tá sa kö vet ke zik. Az így el ké szültol da la kat fény má so lom, és ezt sok szo ro sít ja a fõ is ko la nyom dá ja.

Ri por ter: Kik let tek a szer kesz tõ bi zott ság tag jai?Ani kó né ni: El sõ év ben az osz tá lyom ból a vál lal ko zó szel le -

mû gye re kek kel csi nál tuk a la pot. Még ma is azo kat a ro vat fej lé -ce ket hasz nál juk, amit ak kor Sza bó Bea ké szí tett. Min dig prob lé -ma a ki ma ra dó szer kesz tõk, ri por te rek pót lá sa. Ezért ta valy „Ri -por ter ke res te tik” ve tél ke dõt ren dez tünk, s ott vá lasz tot tuk ki aleg job ba kat mun ka társ nak. Az idén „ki tár tuk a ka put”, és aztmond tuk, hogy min den kit sze re tet tel vá runk, aki se gí te ni tud ésakar. Je len leg 15-en va gyunk.

Ri por ter: Mi az új ság cél ja? Ki nek szól, és mi lyen el vekalap ján vá lo gat ják ki a majd meg je le nõ írá so kat?

Ani kó né ni: Az is ko lai élet rõl sze ret nénk tu dó sí ta ni. Ál lan dóro va ta ink: Kul tú ra, Könyv top, Su li élet, Rejt vény, Tök jó, Ba kik,Sport, Ri port. Idõn ként pá lyá za to kat hir de tünk. Volt már rajz pá -lyá zat, no vel la pá lyá zat stb. A nyer te sek közt ju tal mat sor sol tunkki, és meg je len tet tük mû ve i ket. A rajz pá lyá zat anya gá ból ki ál lí tástren dez tünk az elõ zõ tan év ben, és a ta nu lók sza va za tai alap jándön töt tünk a pá lya dí jak ról.

6

Alap el vünk, hogy csak olyan írást köz lünk, amely sa ját szel -le mi ter mé künk. A ba kik ve lünk tör tén tek meg, a rejt vé nye ket issa ját ma gunk ta lál juk ki. Az új ság ne künk, ró lunk szól. Bár ki ír -hat be le, aki kö zös sé günk tag ja: ta nár, di ák egy aránt.

Ri por ter: Elé ge det tek?Ani kó né ni: Nem, de sze ren csé re nem is hagy nak ben nün ket!

Po zi tív és ne ga tív kri ti kát egy aránt ka punk. Ol va só ink ér dek lõ dé -si kö re kü lön bö zõ. Min den igényt kép te le nek va gyunk ki elé gí te -ni, de a ne ga tív kri ti ka min dig fel pisz kál ki csit ben nün ket. Olyanjó len ne meg kér dez ni az il le tõ tõl, hogy mit sze ret nél? Gye re, se -gíts! Saj nos er re nincs mó dunk, mert eze ket a kri ti ká kat azüzenõládába kap juk, név te le nül. Bi zo nyos dol go kon sem mi kép -pen nem sze ret nénk vál toz tat ni. Kul tú ra és Su li élet ro vat min denszám ban kell, hogy le gyen. A többin vi tat koz ha tunk.

Ri por ter: Min sze ret né nek vál toz tat ni?Ani kó né ni: Gon dol ko dunk azon, hogy szá mí tó gép pel szer -

keszt jük a la pot. Ak kor vi szont az ot ta ni me nü kész let bõl kell akép anya got vá lasz ta ni, és ne künk kell gon dos kod ni az adat be vi -tel rõl is. Most ezt még Ági né ni el vég zi he lyet tünk. Még na pi ren -den van a kér dés.

Ri por ter: Mit sze ret a leg job ban eb ben a mun ká ban?Ani kó né ni: A szer kesz tõ sé gi ülé se ket ked den ként, mert ott

min dig ra gyo gó a han gu lat. Öm lik a hu mor. Kár, hogy nem tu -dunk a lap hoz hang sza la got mel lé kel ni egy-egy írás szü le té sé rõl.Az tán imá dom elõ ször ol vas ni a meg je le nõ új sá got. Ez az én ki -vált sá gom.

Ri por ter: Kö szö nöm a be szél ge tést és Ani kó né ni ál do za tosmun ká ját!

7

Szer kesz tõ sé gi ta gok vol tak az 1993–94-es tan év ben:

Füzfai Zsó fi 8.a Kiss Hen ri et ta 8.aMo nos to ri Ve ra 8.a Küranya Dó ra 1.a gimn.Sza bó Edi na 1.a gimn. Pál Fe renc 1.a gimn.Bu dai Ber ta lan 7.c Ba ra bás Zsu zsa 7.cHamza Le ven te 2. gimn. Glavanits Ju dit 2. gimn.Er dé lyi Zsó fia 2. gimn. Virágh Bé la Ger gely 2. gimn.Szíj Ve ra 5.a Vargyas Edit 5.aBenke Ri ta 5.a

1996.

Ri port Po zso nyi Já nos ta nár úr ral

R.: Ta nár úr .... 60 éves lesz. A Sulilap szer kesz tõ sé ge a ta -nu lók kí ván sá gá ra sze ret ne ri por tot ké szí te ni Ön nel!

– Tes sék.R.: Ta nár úr szom bat he lyi?– Igen. Itt szü let tem, és ta nul má nya i mat is rész ben itt vé gez -

tem. A 4 ele mit a Püs pö ki Is ko lá ban, to váb bi 8 évet a Pre mont reiGim ná zi um ban. Eb bõl lett köz ben a Nagy La jos Gim ná zi um.Érett sé gi után 1 évig dol goz tam, majd a pé csi Ta nár kép zõ Fõ is ko -la föld rajz-rajz sza kán foly tat tam ta nul má nya i mat.

R.: És utá na mi tör tént?– Mi kor vég zõs vol tam, jött az 1956-os for ra da lom. Ne kem

si ke rült Szom bat he lyen ál lást kap nom. Ta ní tot tam elõ ször aHollán Er nõ Ált. Is ko lá ban, az tán a Zrí nyi Ilo na Ált. Is ko lá ban.1959-tõl a Fel sõ fo kú Ta ní tó kép zõ Gya kor ló Is ko lá já ban. Ta lánnem is tud já tok, hogy a Bo lyai en nek az is ko lá nak a jog utód ja.

8

R.: Mit tet szett ta ní ta ni?– Ké zi mun kát, föld raj zot és vé gig raj zot.R.: A hos szú pe da gó gu si évek so rán mi re igye ke zett ne vel ni

ta nít vá nya it?– A kul tu rált, ön fe gyel me zõ ma ga tar tás ra. Szü le i tek, ne ve lõ -

i tek és egy más tisz te le té re. A szép öröm szer zõ meg is me ré sé re,sze re te té re az élet min den te rü le tén. Vé ge ze tül, de nem utol só sor -ban a mun ká tok ban, a ta nu lás ban va ló be csü le tes helyt ál lás ra.

R.: Ta nár úr! Ha nyug díj ba megy, unat koz ni fog?– Er rõl szó sem le het. Örö möm te lik a raj zo lás ban, a fes tés -

ben és még sok min den ben. Ko ráb bi évek ben gra fi ká im mal ésolaj fest mé nye im mel ki ál lí tá so kon vet tem részt, me lyet önál ló ak iskö vet tek. Ezt sze ret ném most – ha megy – foly tat ni. Egyéb kéntgye rek ko rom óta spor to lok, te ni sze zem, úszom. Na gyon ked ve -lem a dísz nö vé nye ket, ker tész ke dést is. Sze re tem a ze nét. Mostlesz idõm le me ze ket, ka zet tá kat hall gat ni.

R.: Te hát nem unat ko zik?– Nem. Uno ká im is van nak, aki ket na gyon sze re tek. Õk is

idõt igé nyel nek.R.: Já nos bá csi szí ve sen ta ní tott itt a Bo lya i ban?– Igen, hi szen 34 évet mû köd tem itt fo lya ma to san, mint szak -

ve ze tõ ta nár. Ez idõ alatt ta ní tók, rajz ta nár ok szá za it ké pez tem a szak -má ra, akik kö zött sok mû vész, köz vet len mun ka társ is akadt.

R.: Kö szö nöm a ri por tot. Jó egész sé get és még sok dol gosévet kí vá nok a Sulilap szer kesz tõ sé ge ne vé ben.

Si mon Dá ni el1993. má jus

9

Mi lyen egyé ni ség nek len ni az is ko lá ban?

Er re a kér dés re, azt hi szem min den ki más képp tud vá la szol -ni. Jó? Vagy rossz? Ez több do log tól is függ.

Jó. Vagy ta lán an nyi ra még sem? Nem, tény leg nem jó. Sõtki fe je zet ten rossz. De nem. Még is jó.

Lát já tok? Er re a kér dés re nem le het egye ne sen vá la szol ni.Egy ál ta lán, kit ne ve zünk, kit ne vez he tünk egyé ni ség nek? Sze rin -tem az az egyé ni ség, aki kü lön bö zik az át lag tól. Igen ám, de az át -lag tól sok fé le kép pen le het kü lön böz ni. Jó és rossz irány ban. Rá -adá sul ott van a kö zeg is, mely ben az egyé ni ség él. Az is ko la.Ben ne pe dig a ta ná ri kar, akik szin te kor lát lan ha ta lom mal ren del -kez ve ke se rí tik meg sze gény egyé ni ség éle tét, ha an nak vi sel ke dé -se nincs az ínyük re. Saj nos õk az egyé ni ség meg nyil vá nu lá sa itgyak ran fél re ér tik, csak úgy a ta nu ló tár sak, akik szin tén okoz hat -nak kel le met len per ce ket a szá muk ra el len szen ves egyé ni sé gé nek.Bi zony (ta pasz ta lat ból mon dom), sok szor jó len ne szür kén be le si -mul ni a tö meg be. Hi szen egy gyak ran idé zett mon dás sze rint, a vi -har is min dig a tölgy fát dön ti ki, de a nád dal nem bír.

Kez dõ egyé ni sé gek, ne ret ten je tek meg! Ha a jó fe lé bon ta -koz tat já tok ki te het sé ge te ket (ér tem ez alatt, hogy nem zseb tol va -ji, vagy bér gyil ko si pá lyát vá laszt já tok, hi á ba érez tek el hi va tott sá -got), az hasz not hoz. (Még ha ha lá lo tok után is.) Gon dol ja tok csakar ra, zse ni á lis tu dó sok, No bel-dí ja sok, fel ta lá lók, stb. min dig a ki -vé te les em be rek bõl let tek.

Hát haj rá, elõt te tek a pá lya!

Hamza Fló ra1994. ja nu ár

10

Gon dol kozz a vi lág ról

Gon dol kozz a vi lág ról, ame lyik bete is szü let télte is a ma gad mód ján élszte is az esz méi sze rint gon dol ko zolte is, még job ban meg is mer he tedte is te hetsz még ér te va la mitte is se gí tesz raj ta mégte is meg vált ha tod.

Ha mind ezt el ol vas tad,Gon dol kozz a vi lág ról!

La jos Krisz ti na 8.c.1994. január

Bo lyai-nap a fe ke te-zöl dek sze mé ben

Az 1993-as év utol só ta ní tá si nap ján há rom ne gyed 8-ra kel -lett is ko lá ba men ni. A prog ram 8 óra kor kez dõ dött. Pont ban 8-kormin den osz tály fel so ra ko zott az au lá ban. Az al só sok ün ne pi ru -hák ban, a fel sõ sök kék be, zöld be, fe ke té be, pi ros ba, ki nek mi volta szí ne. Elõ ször az igaz ga tó bá csi be szé det tar tott, utá na a há zi ver -se nyek ered mény hir de té se és az ok le ve lek ki osz tá sa kö vet ke zett.

9-re min den fel sõs le ment a tor na te rem be, és el fog lal ta az õcsa pa tá nak ki je lölt he lyet. Az el sõ rész ben min den ki egyé ni leg sze -re pelt. A já ték ve ze tõ kér dé se i re igen nel vagy nem mel vá la szol tunk.Eb ben a for du ló ban nem olyan jól, míg a má so dik ban elég jól sze re -pel tünk. Itt már csa pat fel ada tok vol tak. Pl. Meg kel lett ke res tünk azis ko la 200 m-es kör ze té ben a jel mez be bújt ve ze tõ ket. Nagy él mény

11

volt: az igaz ga tó bá csi a ko csi kat mos ta, Fri ci bá csi gu be rált, Jut kané ni pe dig zöld sé get árult. Olyan jó, hogy együtt ját sza nak ve lünk!

Igaz mi mind egyik ben az utol sók vol tunk, de azért na gyon jólérez tük ma gun kat. A har ma dik for du ló ban mi kap tuk a leg több pon -tot. Ez egy olyan fel adat volt, hogy va la ki nek el kell ve zé nyel nie egyka rá cso nyi dalt, amit a csa pa ta éne kelt. A mi kar mes te rünk Bali Ágivolt. A vá lasz tott dal a Menny bõl az an gyal. Ez után a jó kis hang ver -seny után is csak utol só he lyen vé gez tünk, de sze rin tem sen kit semért nagy csa ló dás, hi szen az a fõ, hogy jól érez tük ma gun kat.

A ren de zõk nek üzen jük:„Nincs na gyobb bol dog ság, mint ha sze ret nek ben nün ket

em ber tár sa ink, és úgy ta lál juk: je len lé tünk hoz zá já rul ah hoz, hogyjól érez zük ma gun kat.”

Charlotte Bronte és Er dé lyi Zsó fia1994. ja nu ár

Egy hét Murauban

Há rom hó nap ja még nem gon dol tuk vol na, hogy épen,gipsz ágy, men tõ au tó és egyéb kór há zi kel lé kek nél kül érünk ha zaa muraui sítáborból. A több ség így volt ez zel, hi szen majd nemmin den ki nek most volt elõ ször sí léc a lá bán.

Le het, hogy fur csa, de az el sõ na pok ban job ban el fá rad tunk,mint más kor. Mi vel még csak most csa tol tuk fel elõ ször a sí lé ceta lá bunk ra, nem me het tünk a fel vo nó val a hegy re, ha nem ta pos nikel lett. Még is mi u tán meg ta nul tuk a fel vo nót hasz nál ni, még töb -bet es tünk. Nem volt olyan kör, hogy ket ten, hár man ki ne bo rul -tak vol na a fel vo nó ból.

12

A dél elõt tök és a dél utá nok sí e lés sel és esés sel tel tek. Fri cibá csi és Ár pi bá csi „szár nyai” alatt – Ár pi bá csi sze rint 1001 km/hse bes ség gel – szá gul dot tunk a lej tõ kön, mint a „sí pá lya ör dö gei”.Ta ná ra ink meg vol tak ve lünk elé ged ve, õk sem es tek (sok kal) töb -bet, mint mi. A han gu lat ról a sí pá lyán két ta ná runk és a ve lünk ta -nu ló Csö pi né ni gon dos ko dott. A ház ban az tán be szállt Zsu zsa né -ni is, és eme quartettel együtt a ma gya rok ha ho tá zá sá tól volt han -gos az épü let. Itt kü lön is sze ret nénk meg kö szön ni ne kik, hogy ottvol tak ve lünk. Az õ hu mor ér zé kük, jó be szó lá sa ik még fe lejt he tet -le neb bé tet ték szá munk ra ezt a he tet.

Es tén ként kü lön bö zõ prog ra mok vol tak, de so sem ma rad ha -tott el a vi dám ének lés, és per sze a bowling.

Ked den volt a „Ma gyar est”, ahol an go lul, né me tül és ma -gya rul ad tuk elõ mû so run kat. Osz tat lan si kert arat tunk.

A tá bor fény pont ja a sí ver seny volt. Igaz, hogy csak 15 mé -te res kör zet ben le he tett lát ni. Azt, hogy el hagy tuk a cél vo na lat,csak on nan tud tuk meg, hogy egy te re bé lyes fe nyõ fa nagy se bes -ség gel kö ze le dik. A ma gyar ver seny zõk kö zül Bali Ági nak volt aleg jobb ered mé nye. Õ si ke re sen túl él te a meg pró bál ta tá so kat (és afe nyõ fá kat). Ju tal mul egy szép ser le get ka pott. A zá ró es ten hir -det ték ki a ping pong és a sakk ver seny ered mé nye it. Itt is jól sze -re pel tünk. Er re az al ka lom ra síindulót is köl töt tünk.

Na gyon sok jó ba rá tot sze rez tünk, akik kel tart juk a kap cso -la tot. Ha mar el szállt ez a cso dá la tos hét, és így utó lag is gyö nyö -rû em lék ként gon do lunk rá.

Glavanits Ju dit és Er dé lyi Zsó fia 2. gimn.1994. áp ri lis – má jus

13

Ko szo rúcs ka a III. gim ná zi um ban

Mi, a III. gim na zis ták – osz tály fõ nö künk ja vas la tá ra – úgy dön -töt tünk, hogy tánc lec ké ket ve szünk. Már csak azért is, mi vel bár mi -kor meg es he tik ve lünk, hogy egy if jú, da li ás her ceg fel kér egy ke rin -gõ re. És ki ne szé gyel le né azt mon da ni: – Én nem tu dok ke rin gõz ni.

Csu pán 9 hé tig tar tott a fel ké szí tés, mely ben egy pro fi tánc ta nár,Zsu zsa né ni se gí tett ne künk. Min den hét pén te kén ös sze jöt tünk azebéd lõ ben 5 óra kor, és tán col tunk. Min den órán egy vagy két, eset leghá rom tán cot ta nul tunk. Az órák ele jén át is mé tel tük az ed dig mármeg is mert tán co kat, majd úja kat ta nul tunk, vagy a ré gi ek hez új ele -me ket. A „tan órák” vé gén fel kér ték a fi úk a lá nyo kat vagy a lá nyok afi ú kat. Ezek az órák jó kedv vel tel tek el. Min den ki na gyon jól érez tema gát. Ter mé sze te sen volt egy 10. pén tek is. Ezen be mu tat tuk tu do -má nyun kat szü le ink nek, is me rõ se ink nek, ta ná ra ink nak.

Elõ ször be vo nul tunk, majd ez zel a pár ral jár tuk az el sõ tán cot,ami az an gol ke rin gõ volt. Ez után a fi úk min dig egy lán nyal to vábbmen tek. Így min den fiú volt min den lány nak a pár ja. Az an gol ke -rin gõ után kö vet ke zett a töb bi tánc: So ka dance, Samba, Rum ba,Cha-cha-cha, Hob by Rocky, Tango, Quick Step, Slow Fox, Csár -dás, Bé csi ke rin gõ. Mind egyi ket két szer tán col tuk. Mi kor má sod -szor is vé gig ér tünk a tán co kon, min den ki fel kér te az anyu ká ját, il -let ve az apu ká ját. Volt, aki az igaz ga tó bá csi val és Fri ci bá csi val tán -colt – mi vel õk is meg tisz tel tek ben nün ket je len lét ük kel.

Mi e lõtt még el tán col tuk vol na a zárótáncot, a fi úk egy-egyró zsát ad tak a leg el sõ pár juk nak, a lá nyok pe dig egy-egy dísz zseb -ken dõt vi szon zá sul. Ez után be fe je zés kép pen fel vo nul tunk.

Ter mé sze te sen ott hon meg kap tuk a di csé re te ket, és per sze akri ti ká kat is. Ez az es te min den ki nek cso dá la tos él mény volt,hasz nos együtt lét az osz tály nak, és egy na gyon jó szó ra ko zás.

Er dé lyi Zsó fia, 1995. ja nu ár

14

Felhívás

A Bo lyai Ga lé ria már ci u si ki ál lí tá sán MAKETT BE MU -TA TÓT ren de zünk.

Fi gye lem! Mind azok je lent ke zé sét vár juk, akik ma kett épí -tés sel fog lal koz nak. Ma kett: ke ret rõl épí tett gép (re pü lõ, harc ko csi,he li kop ter stb.)

Min den pá lyá zó egy ma ket tel ne vez het. A mun ká kat szak ér -tõ zsû ri bí rál ja. A ki ál lí tás meg nyi tá sa kor hir det jük ki az ered -ményt. Min den pá lyá zó mo dellt ki ál lí tunk. Ne ve zé si ha tár idõ:1995. már ci us 9. 13.45. He lye: Hu nya di-te rem.

Gé pe det lásd el név jeg gyel: a pá lyá zó ne ve, a mo dell ne ve,mé ret arány. Öröm mel vár juk mind azok je lent ke zé sét, akik e hasz -nos hob bi nak hó dol nak.

Vojnovicsné Vitályos Ka ta linNagyné Hajnák Zsu zsa1995. feb ru ár–már ci us

For dí tott nap, az az PAN a Bo lya i ban

Hogy mi tõl for dí tott? Hát, hogy nem si ma ügy, mert ilyen -kor a di á kok ve szik át a ha tal mat, sõt a mun kát is. (Még az is ko -la tit kár is di ák.) Dél elõtt õk ta ní ta nak, mi köz ben ta ná ra ik ked vük -re „ala kít hat ják” a jó vagy rossz di á kot a tan órá kon. Dél után szí -nes prog ra mok vár ják az ér dek lõ dõ ket, s a nap ter mé sze te senDISCO-val zá rul.

Az órák után egy kis be szél ge tés re gyûl tünk ös sze a könyv tár -ban. Ar ra vol tam kí ván csi, hogy ki nek hogy íz lett ez a „for dí tott ság”.

15

Az egyik di ák ból lett ta nár kis sé csa ló dott volt:Nagy Bea: Én na gyon vár tam ezt a na pot, hogy vég re ki -

pró bál has sam, mi lyen ta nár nak len ni, de ki csit csa lód tam azosz tály tár sa im vi sel ke dé se mi att. Mint ha a le ve gõ be be szél temvol na, mi kor ma gyar órát tar tot tam (vol na). Min den ki be szél ge -tett a má sik kal, ne vet gélt, és én úgy érez tem, min den mun kámkár ba vész.

Ba ra bás Zsu zsa: Ná lunk más volt ma tek órán. A „ta nár né ni”szi go rú an fe gyel mez te az osz tályt, sõt rá szólt két „di ák ra” há tul,hogy hagy ják ab ba a mo tyor gást, za var ják az órát. Né met órán vi -szont saj nos 1-est ka pott a „di ák”, mert a kény szer zub bony szó je -len té se hir te len nem ju tott eszé be. (Mi is be se gí tet tünk ne ki.) Azigaz ga tó úr nak sze ren csé je volt. Õ 3-as ra fe lelt.

Hajnák Zsu zsa tanár: Én na gyon sze re tek di ák len ni. Sze re -tem a for dí tott na pot is. Per sze ah hoz, hogy jól si ke rül jön, fel kellnõ ni a já ték hoz. Ez jó al ka lom ar ra is, hogy be le él jük ma gun katki csit a má sik hely ze té be. (Ld.: Ló ci óri ás lesz.)

Láz ár Ger gõ: Én rajz órát tar tot tam vol na, de köz ben meg -gon dol tam ma gam, és in kább el men tem test õr nek. (Az ügye le tetát kel le ne szer vez ni Test õr Kft-vé. Le het, hogy job ban mû köd ne!)

La ki Mó ni: Én na gyon él vez tem ezt a na pot, bár az idõ po -csék volt, de még ez sem tud ta el ven ni a ked ve met. Ná lunk na -gyon jól si ke rül tek az órák, és alig vá rom a dél utá ni prog ra mo kat.Ja, és a ze ne is jó volt a szü ne tek ben, csak egy ki csit han gos.

Egy elõ re en nyit a PAN-ról. Re mél jük, hogy jö võ re is métmeg ren dez het jük.

Ba ra bás Zsu zsa 8.c.1995. feb ru ár–már ci us

16

An gol hét

1995. febr. 20-án egy an gol ki ál lí tás-meg nyi tó val kez de tétvet te az an gol nyel vi hét. Én a meg nyi tón nem vet tem részt, bárahogy hal lot tam, le he tett vol na jobb is. Ez zel szem ben a hét töb binap ja jól si ke rült.

Ked den két gye rek – köz tük én is – Vik tó ria ko ra be li ru hák -ba öl tö zött. (Saj nos nem tud tam el men ni a ru ha pró bá ra, s ezértegy ki csit nagy volt. Leg alább is sze rin tem. Ami a vi se lé sét il le ti,ar ról csak an nyit, hogy szí ve seb ben já rok rö vid ben, mint hogymin den lé pés nél az el esés ré me fe nye ges sen.)

Mi tesz te ket osz tot tunk. Min den osz tály nak egyet, amit egy an -gol zász ló szí ne i vel ki pin gált do boz ba kel lett a ki töl tés után be dob ni.A nye re mény tor ta volt TOTO fel irat tal. A II. gimisek nyer ték.

Szer dán a nagy szü net ben egy „Fel is me red?” cí mû ve tél ke -dõn ve het tünk részt. Elõ ször há rom em ber ke öl tö zött be há rom hí -res an gol sze mély nek. Ma don na-t, Prince Charles -t, MargaretTheacher-t kel lett fel is mer ni. A kö vet ke zõ ki ta lá lan dó há rom ta -ná runk volt, az utol só pe dig, hogy is mert slá ge re ket ját szot tak bemag nó ról, s eze ket kel lett fel is mer ni. (Kis sé nagy volt a zûr za var,a szá mo kat alig le he tett hal la ni. A má sik gond pe dig az volt, hogya szá mok kö zött nem volt szü net, te hát na gyon gyor san kel lett ír -ni.) En nek el le né re én nem pa nasz kod ha tom, mert a mi csa pa tunknyert. Ha va la ki azt hin né bun da volt, ami ért a III. gimisek csi nál -ták a fel ada to kat és a III. gimisek nyer tek, azo kat meg nyug tat ha -tom, hogy a ver seny tisz ta volt. Csak a két szer ve zõ tud ta a meg -ol dá so kat. Ezt bi zo nyít ja az is, hogy Git ta né nit csak a har ma dikál lí tás után tud tam ki ta lál ni.

Csü tör tö kön az au lá ban tánc ház volt. Két skót tán cot ta nul -tunk meg. Én spe ci el a má so di kat nem tud nám vis sza tán col ni. Ahan gu lat ra gyo gó volt.

17

El ér ke zett a hét utol só nap ja, amit egy zá ró mû sor ral fe jez -tünk be. Elõ ször az el sõ sök ját szot tak el né hány egy sze rû be szél -ge tést, ver set és éne ket. Az el sõ gimisek és a má so di ko sok egy ré -sze az ABC-t mond ta el vers ben. A ma ra dék má so di ko sok egyMadam Thussaud’s Mú ze um ban tör tént lá to ga tást ad tak elõ. Min -den ide gen ve ze tõ mon dott két igaz és két ha mis mon da tot a mel -let te ál ló vi asz fi gu rá ról, aki a rossz mon da tok hal la tán meg ele ve -ne dett és ki ja ví tot ta. Töb bek kö zött volt William Shakes peare,Ma don na, Michael Jackson és Sylvester Stallone.

Az tán a har ma di ko sok tán col tak a „A hard day’s night”-ra.A mû so rok után ál ló fo ga dás volt a 2-es te rem ben. Itt an gol

ven dé gek is vol tak. Úgy ös szes sé gé ben jól si ke rült a prog ram.Jö võ re már ru ti no sab bak le szünk a szer ve zés te rén is. Néz -

zé tek el ne künk kez de ti bot la do zá sa in kat, és se gít se tek a le bo nyo -lí tás ban leg alább az zal, hogy kis sé „csen de seb bek” vagy tok!

Er dé lyi Zsó fia III.gimn.1995. áp ri lis

Mi tõl von zó?

Már ta valy meg tud tuk, hogy Fimbaar he lyett va la ki új an golta nár jön. Ter mé sze te sen ez a tény nem elé gí tett ki min ket. Nyak -ra-fõ re kér dez get tük Zsu zsa né nit, hogy ki lesz, és mi lyen lesz.So kat per sze nem tud tunk meg. Az tán nyá ron már hal lot tunkegyet s mást, hogy bar na ha jú, szem üve ges, 180 cm kö rü li, mi velZsu zsa né ni nek eze ket el me sél te a te le fon ba. Az tán el jött az év -nyi tó. A lá nyok kal vé gig néz tük az ud vart, és meg akadt a sze münkegy a le írá sok nak meg fe le lõ, kel le mes kül se jû fi a tal em be ren.Egy más ra néz tünk, és meg elé ge dés fu tott vé gig raj tunk.

18

William rend kí vül ba rát sá gos egyén, aki be megy a ki csik hezis mer ked ni, aki szü ne tek ben olyan lel ke sen ma gya ráz Zsu zsa né -ni nek, hogy nem bír juk ki, hogy ne ne ves sük el ma gun kat. Ezekmel lett még meg kér dez tem, hogy mi az, amit sze ret:

– Mi vel töl töd a sza bad idõ det?– Ol va sok, sze re tek mo zi ba jár ni, fu vo láz ni. Nincs sok sza -

bad idõm.– Sze retsz fõz ni?– Igen, fõ leg olasz éte le ket, spa get tit, lasagnet, piz zát.– És a tánc cal hogy állsz?– Sze re tek tán col ni is. De ez ve szé lyes a töb bi em ber nek,

mert ne kem nagy és erõs ci põm van.– Ez elõtt Ja pán ban vol tál. Ös sze tud nád ha son lí ta ni Ja pánt

Ma gyar or szág gal?– Igen, két évig ott vol tam. Hány per ces a szalag? – kér de zi

ne vet ve az ös sze ha son lí tás ra. Ez két na gyon kü lön bö zõ or szág.Ja pán na gyon gaz dag, Ma gyar or szág vi szont nem. De a ja pán és ama gyar em be rek na gyon ba rát sá go sak.

– Mit sze retsz, ki a ked venc szí né szed?– Ze né szem, Sting.– Ki a ked venc spor to lód?– Oh, jó kér dés. (Kéri, hogy ál lít sam le a dik ta font, idõt kér.)– Nem is mert já té kot ûz, gol fo zó. A ne ve Tom Watson.– Mi a ked venc fil med?– A ked venc ré gi fil mem, a Csil la gok há bo rú ja.– Ki az a szí nész és szí nész nõ, akit sze retsz?– Robert de Niro és Michelle Pfeifer.

Er dé lyi Zsó fia 4. gimn.1995. szeptember–október

19

20

21

Nyolc év új sá go lás

1996-ban kért fel dr. Iker Já nos igaz ga tó úr az is ko la új ságszer kesz té sé re. Egy bolyais év állt csak mö göt tem, mint ma gyarsza kos „friss erõ” kezd tem el a mun kát. Sem di ák ként, sem ta nár -ként nem vet tem részt ko ráb ban új ság szer kesz tés ben, rá adá sul alap di ák új ság írói kö zül sen kit nem tanítottam, így nem voltkönnyû a kez dés. Elõ döm, Tóthné Vi rág Ani kó kol lé ga nõm ava -tott be a mû hely mun ká ba, ré gi, nyers pél dá nyo kat mu ta tott. A szá -mí tó gép pel nem rég is mer ked tem meg, a cik kek el ké szül te után aszö ve ge ket be gé pe lõ di á kok hoz ke rült az anyag, ez to vább nö vel -te az át fu tá si idõt. Az új ság írók kal he ti egy szer, ko rán reg gelegyez tet tünk ter ve ket, cikk öt le te ket, ké sõbb né hány köz vet len ta -nít vá nyom is csat la ko zott a csa pat hoz. A ha tár idõk be tar ta tá sa volta leg ne he zebb, né ha ha gyo má nyos író gép pel én is se gí tet tem az„adat be vi telt”. Egyes cik kek az el sõ évek ben kéz írás sal ke rül tek alap ba. A cik ke ket, il luszt rá ci ó kat ki vág tuk, és A/4-es lap ra il lesz -tet tük a meg fe le lõ el ren de zés ben, majd négy ilyen la pot A/3-as„le pe dõ re” ra gasz tot tunk, így sok szo ro sí tot tuk õket fény má so ló -val. A sok szo ro sí tást a min den ko ri tech ni kus vál lal ta: Len gyelZol tán, Ba ra nyai Ákos, majd Kutrovics Ta más.

Egy-egy új év fo lyam el in dí tá sa járt a leg több mun ká val:fel mér tem az igé nye ket, ös sze szed tem az elõ fi ze té si dí ja kat,meg ho zat tam az éves pa pír men nyi sé get. Mi u tán egy re ta pasz -tal tabb gép író let tem, a szö ve gek gép re vi te lét ma gam vé gez -tem el, így egyút tal meg tör tént azok he lyes írá si, nyelv he lyes -sé gi, sti lisz ti kai szû ré se is. Éve ken át so kat se gí tett a szö veg -szer kesz té si mun ká la tok ban a 17 éve sen sú lyos be teg ség benel hunyt Kor mos Ger gõ, ne ki kö szön het jük a suLILAp fel iratmeg al ko tá sát és az el sõ tel je sen gé pen szer kesz tett, ra gaszt ga -tás nél kül lét re jött szá mot is.

22

A cím lap ra Biczó An tal kol lé gám bo csá tott ren del ke zé sünk -re ké pe ket a gye re kek mun ká i ból. Né ha a la pon be lül re is kap tunkka ri ka tú rát, kép re gényt. Min den szá munk ban kö zöl tünk di á kokál tal írt ver se ket, no vel lá kat, kör kér dé sek re adott vá la szo kat, tan -órá kon gyûj tött arany kö pé se ket, (gyak ran kül föl di) úti be szá mo -ló kat. Be szá mol tunk az em lé ke ze te sebb is ko lai prog ra mok ról, tá -bo rok ról, ered mé nyek rõl, gyak ran kö zöl tünk könyv- és film aján -ló kat. A hu mo ros írá sok bi zo nyul tak a leg nép sze rûb bek nek, mû -kö dött egy ál lan dó ro va tunk TIK-SZÓ cím mel, lel kes szer kesz -tõk kel. A leg ked ve seb bek az elõ re meg nem be szélt, vá rat la nul ér -ke zõ cik kek vol tak.

Köz ben cse ré lõd tek az új ság írók, vég zõs mun ka tár sa ink tólegy ve lük ké szí tett in ter jú val és sze rény aján dék kal bú csúz tunk.Jöt tek he lyet tük újak, né ha ötö di kes bá tor vál lal ko zók.

Ahogy so ka sod tak egyéb fel ada ta im, nyolc év után 2003-ban meg vál tam a lap tól, ám lel kes ol va só ja va gyok utód já nak, aBo lyon gó nak.

Ér de kes volt most új ra vé gig la poz ni a ré gi szá mo kat. En nyi évután is mind egyik cikk hez, rajz hoz, kép hez fû zõ dik va la mi em lék,ap ró tör té net, arc, gesz tus. Nyolc év – több mint fél ezer ol dal, ez bi -zony súly ra sem cse kély. Je len va gyunk a Me gyei Könyv tár hely -tör té ne ti anya gá ban, de ami még fon to sabb, bi zo nyá ra so kan õriz -nek ott hon pél dá nyo kat szer zõ ként, sze rep lõ ként, ri port alany ként, sa la po kon ta lán gyer me ke ik elõtt is meg ele ve ne dik majd egy kor -szak, az ez red for du ló – bolyais han gon, bolyais szem mel.

Szauer Ágos ton

23

Ri port Szauer Ágos ton nal

Ri port ala nyom egy új ta nár, Szauer Ágos ton. A ked ves ma -gyar ta nár egy ben köl tõ, aki nek sok ver se meg je lent a va si na pi -lap ok ban.

Le is ír tam egy rész le tet az egyik ver sé bõl:

Té li estEs te ha jársz,szél hadonász,pis log a ház,hó van. Hó.Bak tat a Tél,két lo va vén,vál la he gyénhold sar ló.

– Hol ta ní tott ed dig?– A Gencsapáti Ál ta lá nos Is ko lá ban.– Me lyik is ko la ta nu lói vol tak szim pa ti ku sab bak?– Mind két is ko la ta nu lói ked ve sek szá mom ra. Sok ré gi ta nít -

vá nyom ra em lék szem szí ve sen.– Hol és mi kor ke rült a ta ná ri pá lyá ra?– 1988 õszén ke rül tem a pá lyá ra. Ak ko ri ál lá so mat egy nap -

kö zis ál lá sért cse rél tem el, nagy örö möm re.– Min dig ma gyar ta nár akart len ni?– Nem. Sze ret tem vol na ben zin ku tas, csil la gász, gyógy sze -

rész, föld rajz-bi o ló gia sza kos ta nár, ho lly woo di film-ze ne szer zõ islen ni gyer mek ko rom ban.

– Mi ért akart ho lly woo di ze ne szer zõ len ni?– Nagy sze rû do log olyan me ló di át ír ni, amit év ti ze dek múl -

24

va is is mer a vi lág, ami ren ge teg fel dol go zás ban, hang sze re lés benél to vább. Egy dal meg ked vel te té sé hez a film na gyon al kal mas.

– Tel je sen fel ha gyott ze ne szer zõi ál ma i val?– Csak a leg rit kább eset ben írok dalt, in kább imp ro vi zá lok,

de szí ve seb ben a jó öreg Beatles-tõl ját szom örök zöl de ket.– Ki a ked venc szí nész nõ je?– Jodie Foster és Ing rid Bergman.– Mi ért tet sze nek a ta nár úr nak ezek a höl gyek?– Jodie rend kí vül in tel li gens, ki tû nõ az íz lé se és az arány ér -

zé ke. A szép sé ge nem ki hí vó, ha nem egy sze rû, kü lö nö sen a ti tok -za tos pil lan tá sa tet szik. Ing rid Bergmant ak kor is jó néz ni, mi korsem mi kü lö nö set nem csi nál a film vász non.

– Mi a hob bi ja?– To vább ra is fog lal ko zom csil la gá szat tal, és szí ve sen zon -

go rá zom pop ze nét.– Van ba rát nõ je?– Több is, de „meg sze lí dí te ni” még nem tu dott sen ki, így

sza bad va gyok.– Kö szö nöm szé pen a ri por tot.– Szí ve sen.

Ternyák Ani ta I.B1996. feb ru ár

Éle tem el sõ ki ál lí tá sa (Bakodi Szil via)

Még alig csi tult el ben nem az öröm a meg nyi tó mi att, amitolyan lel ke sen fo gad ta tok, és már is újabb meg le pe tést sze rez te tekaz zal, hogy ír ha tok a SuliLapnak. Nem tu dom iga zá ból, hol iskezd jem, jobb lesz mind járt az elején...

25

Nyol ca di kos ko rom ban, mi kor ide jár tam eb be az is ko lá ba,már biz to san tud tam, hogy kép zõ mû vé sze ti irány ban sze ret nék to -vább ta nul ni. Bi zony ta lan vol tam vi szont a fel vé te li si ke ré ben, mi -vel há rom szo ros túl je lent ke zés volt a Kép zõ mû vé sze ti Szak kö -zép is ko lá ban. Azt pe dig nem is re mél tem, hogy egy szer itt jö hetlét re éle tem el sõ ki ál lí tá sa. Ez azért öröm szá mom ra, mert büsz keva gyok ar ra, hogy eb be az is ko lá ba jár hat tam. Ta lán a vá ros leg -szebb is ko lá ja a Ti é tek. A töb bi hez vi szo nyít va sok kal ba rát sá go -sabb, han gu la to sabb. A ta nár-di ák vi szony köz vet len, és mi kor énitt ta nul tam, fel sza ba dul tabb nak érez tem ma gam, mint az elõ zõéve im ben. Zsóka né ni volt a rajz ta ná rom, és most is Tó ni bá csi valegyütt õk se gí tet tek az elõ ké szü le tek ben.

Na gyon iz ga tott vol tam a ki ál lí tás meg nyi tó ja elõtt, ez ér zõ -dött is a han go mon, míg be szél tem. Za var ba hoz, ha tö meg elékell ki áll nom, de még így is so kat se gí tett a lel ke se dé se tek. El sõ -sor ban at tól tar tot tam, hogy tet sze nek-e majd a mun ká im, mi velaz ide i e ket nem hoz hat tam ma gam mal a fél évi osz tály zá sok mi att.Úgy ér zem si ke rült örö met sze rez nem, és sze ret ném, ha bát rankér dez né nek kö zü le tek azok, aki ket ér de kel ez az is ko la, aho vamost já rok.

Se gí tek, szí ve sen se gí tek nek tek: el mon dom, hogy a fel vé te -li ho gyan szo kott le zaj la ni, és az is ko lá ról is bár mit.

Ez a ki ál lí tás kö zép is ko lás éve im egyik leg szebb em lé kelesz, so sem fe le dem el a ked ves sé ge te ket.

Le je gyez te: Dolycsák G.1996. feb ru ár

26

For dí tott nap

A su li ba 8-ra kel lett jön ni. 8.40-kor volt a ha ta lom át adás.Ad dig min den ki el vé gez het te a kel lõ elõ ké szü le te ket. Igaz ga tó bá’kis hu mor ral át ad ta a ha tal mat, és jó szó ra ko zást kí vánt a nap hoz.

Hát a szó ra ko zás meg is volt! Én pl. 9-tõl 10-ig vol tam is ko la -tit kár egy „an gol tol mács” osz tály tár sam mal. Az an gol tol mács azértkel lett, mert William le jött ká véz ni, és mi vel én né me tes va gyok, egymuk kot nem tud tam vol na mon da ni, il let ve el né zést, egy mon da totmég is csak. I’m sorry I don’t speak english. (An go lo sok ne ver je tekmeg, ha nem jól ír tam!) Egyéb ként a gyen géb bek ked vé ért el mon -dom, hogy ez a mon dat azt je len ti, hogy el né zést, de nem tu dok an -go lul. Ja, és azt el fe lej tet tem mon da ni, hogy a tit kár Ági né ni ki kö töt -te, hogy a szok nya kö te le zõ. Amed dig én titkárkodtam, ad dig a töb biosz tály tár sam ma te kon ült. (Ál lí tó lag a ta nár ugyan azt csi nál ta a di -ák ta nár ral, mint amit mi szok tunk ve le: le ve le zés, szotyi stb.)

Ná lunk utá na bioszóra volt. Jó zsi bá’ egy li la pó lót vett fel, éski ír ta rá, hogy Jó zsik IX. A. Õ az óra alatt au tós kár tyá zott a leg hát sópad ban. A kö vet ke zõ óra na gyon hasz nos volt. (Leg alább is La u ra né -ni nek, mert meg ta ní tot tuk ka nasz táz ni.) Az órák után kü lön bö zõprog ra mok vol tak. Pl.: szá mí tás tech ni kán ját sza ni le he tett, volt ze neive tél ke dõ és ta nár vers mon dó ver seny is. Er rõl csak an nyit (már minta ta nár vers mon dó ver seny rõl), hogy csak há rom ta nár volt,

Git ta né ni, Ági né ni és Éva né ni, aki sze gény nem le he tettott, mert be teg lett. Ezért ne künk kel lett ver set ír ni, ami elég ér de -kes volt. Egyéb ként ezt a ver senyt Va dász Gá bor – ak kor mégigaz ga tó he lyet tes úr – szer vez te. Az tán volt még tánc ver seny,amit a IV. gimi nyert meg. A disco 4-kor kez dõ dött. Az sem voltrossz. Az tán kb. 7-kor volt a ha ta lom vis sza adá sa.

Ga bi1996. má jus

27

Ope ra tõr: Kiszer Bar ba ra (Szer kesz tõ ség)

Ezt a fel ira tot ol vas tam va la me lyik nap a Szom bat hely TVJó reg gelt mû so rá nak stáb lis tá ján. Is me rõs volt a név, hisz Bar ba -ra bolyais di ák volt még 6 év vel ez elõtt. Meg is be szél tük a szer -kesz tõ sé gi ülé sün kön, hogy mi vel ez nem egy min den na pi fog lal -ko zás, ri por tot ké szí tünk ve le. Ez amo lyan össz né pi ri port lett,hisz min den ki kér dez he tett.

Ternyák Ani ta: Mi vitt er re a pá lyá ra? Ho gyan le het ope ra -tõr nek len ni?

– A paragvári úti gimibe jár tam. Itt kez dett ér de kel ni III.–IV.-esko rom ban a fény ké pe zés. Fõ leg a tech ni kai ré sze fog lal koz ta tott. Ho -gyan jön lét re a kép? Érett sé gi után Szé kes fe hér vár ra, az Ár pád Szak -kép zõ Is ko lá ba men tem fény ké pe zést ta nul ni. Ide úgy le het csak je lent -kez ni, ha van az em ber nek gya kor la ti he lye. Vol tak is me rõ se im a TV-nél, akik így vé gez ték el az is ko lát, gon dol tam, én is meg pró bá lom. ATV-nél let tem ta nu ló. Egy ope ra tõr rel ki já ro gat tam for ga tá sok ra. Lé -pés rõl lé pés re ha lad tunk. Itt a gya kor lat ban ta nul tam meg min dent, amia mun ká hoz kell. (Az is ko lá ban fény ké pé sze tet ta nu lunk. Most fo gokvé gez ni az idén.) Az is ko lá ban a té vés mun kát nem fo gad ják el, csakel tû rik. Ide fo tó kat meg raj zo kat kell vin ni. Az volt a leg jobb, mi kor sa -ját ma gam döb ben tem rá egy-egy tech ni kai meg ol dás ra. Pl.: ha egygomb el volt ál lít va a fel ve võ gé pen, rá kel lett jön nöm, hogy mi a hi ba.

–Miért nem men tél ope ra tõr su li ba?– Csak egy he lyen van kép zés, és túl fi a tal nak tar ta nak hoz -

zá. (Tv-ope ra tõr szak az EL TE-n van, má sod dip lo ma ként le hetmeg sze rez ni az ope ra tõ ri ké pe sí tést.) Ter vez ge tem.

Al föl di Ga bi: Mi lyen ér zés sel állsz a ka me ra mö gött?– Kü lön le ges ér zés sel. Egy szer re ér he tek el egyé ni és cso -

por tos si kert. Ez egy kol lek tív mun ka. Így a fe le lõs ség is meg osz -lik. Egy anya gon a kö vet ke zõ stáb dol go zik: szer kesz tõ (ná lunk õ

28

a ri por ter is), vá gó, ope ra tõr. A szer kesz tõ jár utá na a té má nak, avá gó nak kell tud ni ki vá lo gat ni és ös sze rak ni a ké pe ket. Min den ki -nek egy for ma sze re pe van. Né ha más nak lá tom a ka me ra mö gülaz em be re ket. Ön kén te len, nem tu da tos meg nyi lat ko zá sa ik van -nak, le het, hogy iz gal muk ban vagy sze rep lé si vá gyuk ban.

Kor mos Ger gõ: Mi lyen volt az el sõ önál ló for ga tá sod?– 5 hó na pi ta nu lás után kap tam az el sõ önál ló mun ká mat.

Sár vár ra egy ter mé szet gyógy ász hoz men tünk ri por tot ké szí te ni.Tud tam, sok min den re oda kell fi gyel nem. És min den be ug rott,tud tam, ho va és mi ért kell nyúl ni. A ri por to kat vá gó ké pez zük. Ezazt je len ti, hogy nem csak a ri port alanyt mu tat juk, ha nem ami rõlbe szél, ar ról is me ret ter jesz tõ anya got vá gunk be. Ezt leg több szöra ri port alany hoz za. Hát õ nem ho zott. Én na gyon ak tív vol tam, ésúgy ol dot tam meg a prob lé mát, hogy a szál ló hall já ban (ahol a ri -port ké szült) lé võ vi rá go kat „vá gó ké pez tem” be az anyag ba. El -vég re az is ter mé szet! Az tán egész úton ha za fe lé kér dé sek kel ost -ro mol tam a szer kesz tõt. Ilyenekkel:„Szerinted jól ál lí tot tam be aké pet? Sze rin ted vet tem a han got?” A ko ro na ez volt: „Sze rin tedbe kap csol tam a fel ve võ gom bot?” Vé gül is jól si ke rült a fel vé tel,és az óta is önál ló an dol go zom.

Ami kor el kezd tem, nem is iga zán tud tam, hogy mi re vál lal -ko zom. Nem elég a mû vé szi lá tás mód, a tech ni ka is me re te, erõn -lét is kell hoz zá. (Ne héz a ké zi ka me ra.)

Pál Fe ri: Mi volt az ed di gi leg fon to sabb mun kád?– Min den mun kám fon tos, mert a ne ve met adom hoz zá. Szí -

ve sen csi nál tam ki ál lí tá si anya got, mert eh hez én ke res tem a ze nétis és a vá gót is. Ez job ban a sa já tom.

Ferenczy Ka ta: Mit tud a gép, és mit tudsz te?– A gép so kat, né ha az em ber ke vés hoz zá, hogy min den

adott sá gát ki hasz nál ja.Va dász Gá bor: Volt-e si ker te len for ga tá sod?

29

– Volt. Az adott fel adat ból meg kell pró bál ni a leg töb bet ki -hoz ni. Ez azon ban nem min dig si ke rül. Van ami kor az em ber fá -radt, ide ges, éhes, ak kor nem tud ja azt a tel je sít ményt nyúj ta ni,amit el vár nak tõ le és ön ma gá tól.

Al föl di Ga bi: Mi volt „ci ki” ed di gi éle ted ben?– Nem ép pen az én „cikim”, de elég „ci ki” volt. A be mon dó -

nõ nek egy kont roll mo ni tor ja van, hogy lás sa, mi kor kell el kez de -ni be szél ni. Egy új be mon dó nõ jött, nem tud ta, hogy be kell kap -csol ni a TV-jét. Tud tam, hogy baj lesz, mert ha nem lát ja meg ma -gát a kép er nyõn, nem tud ja, hogy õ kö vet ke zik. Gon dol tam, se baj,majd én in tek ne ki. Be ad ták a ké pet, én in tet tem a ka me ra mö gül,õ pe dig lel ke sen vis sza in te ge tett. Ez ment adás ba.

– Kö szö nöm a ri por tot.(Ez is kol lek tív mun ka volt.)

1996. má jus

Gö rög nap

Már ci us 19. Kedd. Ez a nap volt a Bo lyai el sõ gö rög nap ja. (Re -mél he tõ leg nem az utol só. Ezt azok re mé lik, akik már túl van nak raj -ta. (Vé gül is ne csak mi szen ved jünk!) Már a té li szü net elõtt ki vá lasz -tot tuk a té mát, ami bõl úgy fel fo gunk ké szül ni, hogy a ta ná rok el dob -ják ma gu kat. Er re volt négy hó na punk! Az az lett vol na! „De hát vanmég idõnk!” fel ki ál tás sal nem iga zán mé lyed tünk el a tö ri ef fé le szép -sé ge i ben. A könyv tár leg in kább csak az utol só két hét ben volt du giga gö rö gök iránt ér dek lõ dõ di á kok kal. Leg in kább azon ban még is a le -adá si ha tár idõ (már ci us 1.) nap ján volt ka var. Akik már le ad ták gyö -nyö rû en ki dol go zott gyûj te mé nyü ket, ne vet ve néz ték a zûr za vart. Az -tán már ci us el se jén 12. 01-kor meg kön nyeb bült só ha jok hal lat szot tak

30

a su li ban: „Vég re, vég re!” Na nem so ká ig, mi vel jött az iga zi GÖ -RÖG NAP. Min den ki nek fel kel lett ké szül nie. Vagy el mond ta, amitle írt, vagy egy ta nár se gít sé gé vel kerekasztalnál mond ta el az ál ta lagyûj töt te ket, vagy pe dig – ami nek a leg na gyobb si ke re volt – egy je -le ne tet ho zott ki a té má já ból. Ez volt a prog ram egész nap dél elõtt,dél után. Öt óra kor a „vé nek ta ná csa” ös sze ült, hogy meg vi tas sák azegész nap hal lot ta kat. Ez alatt a nagy iz ga lom mi att kis prob lé ma adó -dott az ebéd lõ aj tó val. Vé gül is hos szas ta nács ko zás után az igaz ga tóúr ki osz tot ta a dí ja kat. Elõ ször az elõ adá sok ra adott át né hány dí jat,majd a be adott mun ká ra arany, ezüst és bronz mi nõ sí té se ket.

Er dé lyi Zsó fia1996.május

Nagy Sán dor és Di o ge nész ta lál ko zá sa

Ez a be szél ge tés va ló já ban nem biz tos, hogy meg tör tént, de a té -nyek és az ada tok meg pró bál nak meg fe lel ni a tu do mány mai ál lá sá nak.

Nagy Sán dor: Üdv né ked, Di o ge nész! So kat hal lot tam ró lad,a ve re bek csi ri pel ték, hogy te a nagy hí rû Anthisztenész ta nít vá -nya vol tál. De egy ide je ci ni kus nak, vagy pe dig, mert a ru hát semked ve led, ku tyá nak is hív nak té ged.

Diogenész: Üdv né ked, Alexandrosz! Nem jól te szed, ha azem be rek re hall gatsz, mert azok csak be szél nek, be szél nek, és aztsem tud ják, hogy mit mon da nak. Sok os to ba sá got csi nál az em ber.Ezért sze rin tem min den ben a ter mé sze tet kel le ne kö vet nünk, merthisz a ter mé szet nek min den tet te jó és az em be rért van! De a tár -sa da lom nak an nyi rossz szo ká sa van: a ha rag, a gyû lö let, az egy -más fö lé ke re ke dés, a há bo rú. Ami pe dig a leg ször nyûbb, merthisz ott az em be rek, a ter mé szet al ko tá sai ölik egy mást.

31

Alexandrosz: Nincs iga zad, ó, bölcs Di o ge nész! Mert hiszaki a há bo rú ban sok hõs tet tet visz vég be, ha meg is hal, örök hír -ne ve fenn ma rad. Nem utol só sor ban pe dig a há bo rú ban ha tal maste rü le te ket tud hó dí ta ni az, aki jó had ve zér és ért az em be rek hez.De kü lön ben is, te, mi ó ta el ûz tek ha zád ból, a vi lág pol gá rá nakval lod ma gad. Én csak ezt te szem szá mod ra le he tõ vé, mert az énbi ro dal mam ban nem lesz nek ha tá rok és jog fosz tot tak.

Di o ge nész: De az em be rek ez rei, aki ket meg ölsz! És kü lön -ben is, te csak azért hó dí tasz, hogy va gyo nod gya ra pod jon.

Alexandrosz: Ez igaz! És igaz az is, hogy so kan fog nak majdmeg hal ni. De én úgy aka rom kor má nyoz ni a bi ro dal mat, hogyköz ben a meg hó dí tot tak is sza ba dok le hes se nek.

Di o ge nész: Per sze! Eköz ben pe dig em be rek ez rei és ez reihal nak meg a harc ban. A gyû lö let fo ko zó dik, és a há bo rú új há bo -rút szül. De lásd, ha min den ki úgy él ne, aho gyan én és ta nít vá nya -im: sze ré nyen, igénytelenül...

Nézd, én oly igény te le nül élek, azt tar tom meg ma gam nak,ami fel tét le nül szük sé ges! Ami kor egy szer meg lát tam, hogyegy fiú a te nye ré bõl iszik, el dob tam po ha ra mat, mert mi nek.Temp lo mok lép csõ jén al szom, és ez a hor dó a la ká som. Ígyirigy ked nek én rám! Sen ki nem vár tõ lem sem mit, de én sem vá -rok sen ki tõl sem mit.

Alexandrosz: Igen, Di o ge nész! De a te éle ted bõl hi ány zik azál ta lam leg na gyobb nak tar tott em be ri ér zés, mely nek ne ve: aka rat.Te nem akarsz sem mit! Pe dig az em ber mily nagy tet te ket hajtvég re az aka ra tá nak se gít sé gé vel!

Di o ge nész: Igen! De az ég re! Nem mind egy, hogy az az út,ame lyet az em ber aka ra tá nak se gít sé gé vel meg tesz, egye nes-eavagy gör be, mert ha csa lás, ha zug ság ve zér li út ját, mit sem ér acél. De ha go nosz a cél, mit sem ér az út, és az az út, mely mel lettem be rek te te mei feküsznek, nem gör be út?

32

Alexandrosz: A cél szen te sí ti az esz közt, Di o ge nész. Az em -be rek se gít sé gé vel ha tal mas te rü le ten ter jesz tem majd el a gö rögnyel vet és kul tú rát. És az em be rek kö vet nek en gem a gaz dag ság,di csõ ség és ha ta lom re mé nyé ben.

Diogenész: Hát ez az! Mily os to bák az em be rek, hisz ezek olyki csi nyes, mú lé kony dol gok, mert egy szer a leg na gyobb va gyon isel fogy, a leg na gyobb vi lág ha tal mat is meg dön tik egy szer, és a leg na -gyobb hír ne vet is egy szer el fe lej tik! Ak kor mit ér ez az egész?!

Alexandrosz: Az el ért cél biz tos tu da ta, és azért, hogy a harc köz -ben új, ed dig is me ret len te rü le te ket lát ha tunk, így tu dá sunk is bõ vül.

Di o ge nész: Ha meg halsz, tu dá sod nak nem ve szed sem mihasz nát. Én vi szont hi szem és val lom, hogy aki igény te le nül éssze ré nyen él, el ér he ti a tel jes bol dog sá got.

Alexandrosz: Ha én nem is, uno ká im majd hasz nát lát ják an -nak a tu dás nak, amit én el érek!

Di o ge nész: Hogy mi nél töb bet árt has son pol gár tár sa i nak és a ter -mé szet nek! De így, ahogy én élek, nem ár tok sen ki nek és sem mi nek.

Alexandrosz: De nem is hasz nálsz!Di o ge nész: De igen, mert pél dát mu ta tok, ho gyan kell az

éle tet böl csen fel hasz nál ni. Alexandrosz: Di o ge nész! Ne ked sok kal kön nyebb dol god

van, mint ne kem, hisz ne kem egy egész bi ro da lom van a vál la -mon. S ezért van ha tal mam és gaz dag sá gom is. Di o ge nész, kérjtõ lem, amit akarsz!

Di o ge nész: Ne álld el elõ lem a na pot!Alexandrosz: Ha nem len nék Alexandrosz, Di o ge nész sze -

ret nék len ni!Di o ge nész: Iga zad van. Ha nem len nék Di o ge nész, én is Di -

o ge nész sze ret nék len ni!Pál Fe renc, Hor váth Zsolt III.B gimn.

1996. má jus

33

Moór Pé ter: A rö vid lá tó han gya

Kép zel jé tek, a tek nõs mit gon dolt magába’?!Meg há za so dott a tek nõs, ez a hír jár ta.A ga lam bot is meg hív ta a la ko dal má ba,Zen gett tõ lük ké sõ es tig a fa lu ha tá ra.

Ar ra járt egy kis egér, be ment vol na nyom ban,Ha az aj tó ban egy han gya õr elé be nem top pan.Ker ge tõz tek ele get,Amíg el nem té ved tek.

Ta lán meg se me ne kül az egér a baj tól,Ha a han gya mö göt te fel nem jaj dul.Mint tud já tok, a han gyá nak igen sok a lá ba,Nem cso da, ha el esett az egyik lá bacs ká ba’?

Esés köz ben a fe jét na gyon be ütöt te, Meg is lett a ká ra a ké sõb bi ek ben.Saj gó por ci kái ha mar rendbejöttek, Ám a lá tá sá val nincs va la mi rend ben.

El ment a sze mész hez, Cirip-Cirip Pál hoz,Ki meg vizs gál ta lá tá sát, s szem üve get is adott.Csak hogy a szem üve get nem ad ják ám in gyen,Ah hoz pénz is kell, ami ba rá tunk nak nin csen.

Kap ja ma gát, el megy a ka ti ca bo gár hoz,S ar ra ké ri, ad jon ne ki va gyo ná ból.A jó szí vû ka ti ca adott ba rát já nak,Így vett szem üve get a ki csi bo gár ka.

34

Tet szett a han gyá nak szem üve ges ké pe,Vi sel te is büsz kén, hogy min den ki néz ze.Így lett a han gyá ból rö vid lá tó han gya, Ki ne kem e me sét is sa ját ma ga mond ja.

Moór Pé ter a Jó zsef At ti la me se-, vers-, no vel la író pá lyá za -ton kü lön dí jat ka pott e ver sé ért.

1996. szep tem ber–ok tó ber

Önreklámozunk

• A SuLILAp kü lön le ges al ko tó ele mei kí mé lik az Ön sze mét.• Az új ság csak né hány mm vas tag, még is so kat tar tal maz.• Vi gyá zat, ve szé lyes a re kesz iz mok ra!• Min den ház tar tá si mun ka el vég zé sé re al kal mas (pl. ab lak -

mo sás), bõrsemleges PH-ér té kû.• Kü lön le ges a nedv szí vó ké pes sé ge.• Te gye a pár ná ja alá és szép lesz az ál ma!• Ha mû ve lõd ni akar, ol vas son köny vet, ha ne vet ni, já ras son

vicc la pot, ha na pi hí rek re kí ván csi, bön gés szen na pi la pot,de ha mind ezt együtt akar ja, já ras sa a suLILApot!

Né meth (+) B.T.1996. szep tem ber

35

Irány Bre tag ne!

Jú li us ban egy he tet töl töt tem a Nem zet kö zi Esz pe ran tó Tá bor -ban Prá gá ban, az tán fran cia új ba rá ta im mal ne ki vág tunk a vi lág nak.A Clopeau csa lád min den tag ja – a hu mo ros apu ka, a vis sza fo gottanyu ka és a 3 gye rek – be szél esz pe ran tó ul, így nem volt kom mu -ni ká ci ós za var. Is ko la busz nagy sá gú jár mû vük re me kül fel volt sze -rel ve: há rom ágy, zu hany zó, kony ha szek rény, kom for tos ka na pészol gál tat ta a ké nyel met. A so kat meg- és át élt jár mû kí vül rõl kék,de leg in kább zöld volt. Ter mé sze te sen ezüst szí nû fel irat tal.

El in dul tunk a jár gán nyal, for gott a vi lág kö rü löt tem. Egész na -pi uta zás után fá rad tan lu xus ho tel rõl ál mod tam, ehe lyett csak egy fél -re e sõ par ko ló ban szu nyó kál tunk. Más nap foly ta tó dott a már-márunal mas sá vá ló ko csi ká zás, pe dig min dent el kö vet tem az una lom el -len, ol vas tam, kár tyáz tunk, ját szot tunk, még bó bis kol tam is. Fél álom -ban át for dul tam a má sik ol da lam ra. Ek kor ha tal mas há za kat pil lan tot -tam meg. Aztán... mint ha az Eif fel-to rony tûnt vol na fel, vagymégsem... Meg dör zsöl tem a sze mem, de már min den ki ne ve tett kö -rü löt tem. Meg le pe tés ként szán ták az „öreg höl gyet”. Már sen ki semunat ko zott, egy más sza vá ba vág va ma gya ráz ták, hogy mi mi cso da.Meg áll tunk egy perc re bá mul ni a ha tal mas acél tor nyot, majd egyhosszú ut ca kö vet ke zett, a Champs Elysées, 8 sá vos. Az apa ve ze té -sé vel el kezd tünk éne kel ni egy esz pe ran tó dalt. Az ab la kon de ré kig ki -ha jol va nó táz tunk. A jár gány meg egy re las sult, hogy min den ki lás saés hall ja: ESZ PE RAN TÓ. Ön fe led ten in te get tünk min den ki nek.

Egy idõs né ni ku tyát sé tál ta tott. Ne ki is ki ki a bál tunk, és ka -cag va le gyez tünk prac link kal. A di a dal ív kö rül so kat kö röz tünk,hogy em lé ke ze tem be vés hes sem. Las san ké szü lõd tünk el hagy ni Pá -rizst, az ének is egy re hal kult. Ben nem pe dig egy re fo ko zó dott egyér zés: az óce án vár rám Bretagne-ban, de ez már má sik tör té net.

Smidéliusz Pet ra I.A, 1996. szep tem ber–ok tó ber

36

Az el sõ Bo lyai bál

„Vég re bálozunk!” – gon dol ták egye sek, ami kor IX.A-sgimisek be je len tet ték, hogy mit is sze ret né nek a PAN es té jé reszer vez ni. Mi vel ilyen eb ben a su li ban még so ha nem volt, ir tónagy fel adat há rult az osz tály ra, mely nek amúgy is sok gond javolt a 98-as for dí tott nap meg szer ve zé sé vel.

Egy iga zi csi ni ru hás bál gon do la ta már rég óta mo tosz kált afel sõbb év fo lya mo sok fe jé ben, de iga zá ból nem volt sem al ka lom,sem em ber, aki ezt meg csi nál ja. Ek kor jött az a bi zo nyos nap, amimár évek óta ha gyo mány az is ko lánk ban. En nél jobb al ka lom nemis le he tett vol na. Sze rin tem mind an nyi unk nak ele ge van már azunal mas (nekünk, a pár év vel fi a ta lab bak nak még ideális) disz -kók ból, és va ló szí nû, hogy az es tét va la mi más sal töl töt tük vol na.De az úgy még sem lett vol na jó, hi szen va ló szí nû, a PAN-ra márez len ne a vá la szunk: „Ne, in kább hagy juk!”

Aki ki csit is me ri a más su lik, Szom bat hely kö zép is ko lá i naka szo ká sa it, biz to san hal lott már az éven te egy szer meg ren de zettis ko la-bá lok ról. Ezek olyan fel nõt tes bá lok, min den ki szép ru hátvesz fel a meg szo kott far mer és pul csi he lyett, és a több nyi re ré -geb bi, dal la mos ze nék re táncikál.

A bál meg szer ve zé se per sze nem úgy zaj lott, hogy itt a prog -ram, ez lesz és kész. Ha nem min den egyes rész let ben ki kér ték aszer ve zõk a vé le mé nyün ket. Ami sze rin tem iga zán jó dön tés volt,több szem pont ból is, hi szen ez zel ne kik is csök kent egy ki csit adol guk, más részt meg még is ez az el sõ bál, ami ta lán majd meg -te rem ti a ha gyo mányt!

So kan azt gon dol ták, hogy:” Na, ne! Én eb bõl ki ma ra dok!”Bár sze rin tem na gyon ros szul tet ték. Igaz, ez is ért he tõ, mert alé nyeg az volt, hogy jól érez zük ma gun kat, és kény szer bõl aztnem le het.

37

Ez elég be ve ze tõ volt, most in kább rá té rek a Bo lyai Já nosGya kor ló Ál ta lá nos Is ko la és Gim ná zi um el sõ, 1998. már ci us 3-án meg ren de zett bál já ra.

A bált két ver seny pá ros nyi tot ta, akik stan dard és la tin tán -co kat mu tat tak be. Majd ugyan eze ket a tán co kat tán col hat tuk egykis sé ked ve zõbb va ri á ci ó ban, ami ben per sze a lé pé sek so ha nemjöt tek ki úgy, ahogy kel lett vol na. A ko mo lyabb blokk után min -den ki szá má ra ked ve sebb szá mok és slá ge rek kö vet kez tek. Min -den ki tán colt a szép bá li ru há já ban, egye dül, pár ban, kör ben, ül ve,mind egy volt, csak tán col tunk, és per sze éne kel tünk. Ez nem csaka di á kok ról mond ha tó el, ha nem ked ves ta ná ra ink is igen csak el -en ged ték ma gu kat, és lö työg tek a ze né re. Az ele jén per sze min -den ki mér ték kel, de az tán már az sem mond ha tó el. Úgy tíz órakö rül tar tot tunk egy kis szü ne tet, és ek kor kö zö sen koc cin tot tunkaz El sõ re! A bál hi va ta lo san 11 óra kor ért vé get.

A lé nyeg a lé nyeg, meg ér te meg ren dez ni ezt a bált, s re mél -he tõ leg nem csak en nyi volt, ha nem év rõl év re, sõt akár több szöris sor ke rül het ne ilyen ren dez vény re.

Va ló szí nû leg van nak, akik meg cá fol nak, mert nem iga zántánc pár ti ak, de aki ott volt, az iga zán él vez te. Így, az új sá gon ke -resz tül is kö szön jük ezt Git ta né ni nek, a IX.-eseknek, Igaz ga tó Úr -nak és min den ki nek, aki nek ré sze volt a szer ve zés ben, és aki résztvett a bá lon.

Er dé lyi Zsó fia1998. feb ru ár–már ci us

38

Író di ák

Ta vasz

Si mo gat a nap su ga ra, A ma da rak vis sza jön nekki bú jik a kék ibo lya. fész ke ik be be köl töz nek.Éb re de zik sok kis ál lat Vis sza tér a né pes életodú ik ból ku kucs kál nak. az er dõ is új ra éled.

Szerémi Dalma

Ma dár vég

Szél zen dül az er dõn lá gyan, Az er dõ meg hal a vé gén,A ma dár raj mes sze szár nyal. mert megint épül egy ké mény,Alat tunk vég te len föl dek, El dõl és ki ált a nyár fa,a fák most gyö nyö rû zöl dek. ta lán se gít sé get vár va.

Ge ren csér Dó ra

Álom por

Gyö nyö rû az éj jel, Sok kis szem zá ró dik,er dõk szer te széj jel, me se könyv csu kó dik,ap ró tü csök ze nél, szen de reg a ház már,Min den nyu god ni tér. reg gel egy új nap vár.

Bõ sze Vi vi en

39

Ta va szi élet

Ta vasz, ta vasz, ki ke let Ki nyíl nak a vi rá gok,vár a sok rét, a li get. kik mind nyá jan ba rá tok.Er dõ, me zõ bár so nyos, Szir mok kö zött ku kucs kálmin den em ber má mo ros. egy kí ván csi kis bo gár.

Fut, sza lad egy kis pa tak, Il la tot visz a szel lõ,bog lár kák ra rá ka cag nem kell ne ki ci pel lõ,Er dõ, me zõ vi rá gos bol dog sá got visz a szél –ta vasz van, ez vi lá gos le gyen bol dog, aki él!

Tar ka ma dár csi ri pel,sen ki mást nem iri gyel.Né hány fel hõ go mo lyog,a Nap vi dám, mo so lyog.

Dengyel Kin ga

A Jó zsef At ti lá ról el ne ve zett, és 2001. év ben már or szá gos -sá te re bé lye se dett iro dal mi pá lyá za ton Bõ sze Vi vi en (VI.B) vers,Al bert Er vin (VI.B) no vel la ka te gó ri á ban I. he lye zést ért el.Szalay Dó ra kü lön dí jat ka pott.

40

Arany kö pé sek fe le le tek bõl, dol go za tok ból

• A gö rög ábé cé: al fa, bé ta, céta...• Já nos vi tézt fel dol goz ták a szí né szek is.• Fi zi ka órán a jó ve ze tõ rõl: Aki nem iszik, és idõ ben le -

fékez...• II. Szulejmán meg halt az ost rom so rán, ezért egy idõ re le -

mon dott a to váb bi had já rat ok ter vé rõl.• Az orosz lán szi ma ta és hal lá sa ki vá ló, lá tá sa go nosz.• Jó zsef At ti la a sí nek alá fe küdt.• A gó lya olyan, mint a fecs ke, de erõ sebb test fel épí té sû.• IV. Bé la a ta tár já rás után ma gá ra vál lal ta az or szág be né pe -

sí té sét. • Pe tõ fi ked venc té má ja volt az al föl di táj és az idõ já rás

szép sé gei.• Na pó le on ta pé tá já ban és haj szá la i ban ar zént mu tat tak ki az

or vo sok, amit egy bi zal ma sa csem pész he tett be le.• A lo va gok min dig egy höl gyet tûz tek ma guk elé.• Tol di ha za vit te a far ka so kat az édes any já hoz, hogy õ majd

meg fõ zi õket.• Lin coln édes any ja kis lány ko rá tól nagy gond dal ne vel te fi át.• Columbus há rom szor ha jó zott át Ame ri ká ba, de a má so dik

út ja so rán meg halt.• Eöt vös Jó zsef töb bek kö zött Bu dán szü le tett.• Gár do nyi Gé zát le fe jez ték a tö rö kök.• A ha rang vi rág a bimbambuszok csa lád já ba tar to zik.• A fá ra ó kat hos szú, gon dos mun ká val ké szí tet ték ki.

2002. ta vasz

41

Kis em be rek nagy úton

Nem is olyan ré gen az is ko la ka pott egy le ve let, hogy szí ve -sen lát nák ven dé gül a su li né hány fõs kép vi se le tét Ócsán, abolyais ta lál ko zón. Mi meg ra gad tuk az al kal mat, és el fo gad tuk aszí vé lyes meg hí vást.

Így az tán csü tör tö kön, a dél elõt ti órák ban ös sze pa kol tuk a há -ló zsá ko kat, úti tás ká kat, és vi dá man in dul tunk út nak Fri ci bá csi valegyütt. Az út na gyon ta nul sá gos volt, hi szen meg is mer ked het tünk adi e sel au tók elõ nye i vel, be te kin tést nyer tünk a ci gány ze ne rej tel me -i be, va la mint fel fed tük egy más elõtt po li ti kai ál lás pon tun kat.

Há rom órás út – és is me ret ter jesz tõ elõ adás – után vég re meg ér -kez tünk Ócsára, ahol az zal kel lett szem be sül nünk, hogy nem tud juk,mer re van az is ko la. Gon dol tuk, meg kér de zünk va la kit az ut cán. Meg -lát tunk két kis srá cot, és meg kér dez tük õket, a vá lasz a kö vet ke zõ volt:„For dul ja nak le a má so dik kö ves úton, és utá na egyenesen!”Hát igen,nem sok asz fal to zott utat lát tunk a nagy köz ség ben, egy iga zi al föl di te -le pü lés han gu la tát kel tet te ben nünk. A má so dik kö ves ut cán va ló banmeg ta lál tuk az is ko lát, és na gyon ba rát sá gos fo gad ta tás ban volt ré -szünk. Már a be já rat nál vár tak ben nün ket, majd egy ked ves, ot ta ni di -ák kör be ve ze tett min ket, meg mu tat ta a há ló ter mün ket is.

A prog ram na gyon sû rû volt, hat óra kor már az ebéd lõ ben vol -tunk, azt vacsiztuk, amit az ócsai di á kok fõz tek ne künk. Mi u tán min -den ki el fo gyasz tot ta az ételt, vis sza men tünk a gim ná zi um ba, ahol egyjazz kon cert vár min ket. Vol tak bá tor em ber kék is, akik tánc ra ke re -ked tek s re mek han gu la tot te rem tet tek, ami ben per sze a ze ne kar nakis volt sze re pe. A kel le mes an dal gás után vér pezs dí tõ, mó kás já té kokvár tak ránk, amik még in kább elõ se gí tet ték az is mer ke dést. Azt hi -szem, nem le he tett ránk pa nasz, hi szen mi, szom bat he lyi di á kok meg -mu tat tuk min den ki nek, hogy mi lyen vi dá mak is tu dunk mi len ni,amel lett, hogy meg õriz tük a „bolyais szel le met”. Sen ki nem kí ván ko -

42

zott há ló zsák ba búj ni és a fal fe lé for dul va álom ba me rül ni, hi szen azócsai di á kok gon dos kod tak ar ról, hogy min den ki meg ta lál ja a ma gá -nak leg meg fe le lõbb prog ra mot. Per sze, azért az éj sza ka kö ze pén máralud ni tér tünk, mi vel tud tuk, hogy nem kön nyû nap vár ránk. Márreg gel hét kor éb resz tõ volt, mert fél nyolc kor el kel lett vol na in dul nia mû ve lõ dé si ház ba, de a bü fé elõtt olyan so rok kí gyóz tak, hogy kép -te len ség lett vol na tel je sí te ni az idõ pon to kat.

A kul túr ház ban fú vós ze ne kar és az ináncsi szín ját szó cso -port ruk kolt elõ egy szín vo na las elõ adás sal. A pro duk ci ó kat vi ha -ros taps dí jaz ta, ami a sze rep lõ ket kel le mes elé ge dett ség gel töl töt -te el. A mû so rok után gyor san vis sza ro han tunk a su li ba, ahol a ve -tél ke dõ várt ránk, ami – õszin tén szól va – ir tó ne héz volt, majdnagy küz del mek után a ma ros vá sár he lyi ek vi het ték el a tró fe át. Ameg mé ret te tés után még egy jót ebé del tünk együtt, az tán ös sze pa -kol tunk, el bú csúz tunk, új ra négy ke rék re ül tünk és el in dul tunk.

Vis sza fe lé még be ik tat tunk egy ba la to ni sé tát is, majd es te nyolcóra kö rül vis sza ér kez tünk az is ko lánk hoz. Re mél jük, hogy egy szermi is meg szer vez het jük ezt a ta lál ko zót, sõt ta lán ven dé gül is lát hat -juk Bo lyai Far kas és Já nos va la me lyik egye nes ági le szár ma zott ját.

2002. ta vasz

A Bo lyai-nap ver se i bõl

Is ko lánk ki ál lí tás sal és ren dez vény so ro zat tal em lé ke zettnév adó ja, Bo lyai Já nos szü le té sé nek két szá za dik év for du ló já ra.

Ez al ka lom ból az osz tá lyok csa pa tai ve tél ke dõn ve het tek részt,a fel ada tok kö zött egy Bo lya i ról szó ló vers meg al ko tá sa is sze re pelt.A leg job ban si ke rült mun kák kö zül mi is köz re a dunk hár mat.

43

Bo lyai Far kas fia, Já nos, Bár a nagy Ga uss ar cul ütöt te,Szül te Ko lozs vár vá ros, Még is hí res lett Er dély szü löt te.Nyel vet ta nult, he ge dûn ját szott, Is ko lánk is büsz kén vi se li ne vét,Meg for mált egy új vi lá got. Bo lya i ét, a ma te ma ti ku sét.

VII.B

Õ a nagy ma te ma ti kus, ám de Ga uss meg ve tet te:õ a ma gyar Ko per ni kusz. Míg Lo ba csevsz kij el is mer te,Az ap ja na gyon sze ret te, saj nos Bo lya it le tör te.

VII.C

Bo lya i nak éle té rõl Itt ülünk, ó, gon dol ko zunk,oly kor meg em lé ke zünk, jár az agyunk, kell egy mû,lyu kas te rep a tu dá sunk, ám ami most it ten ké szül,ahol gyak ran el ve szünk. nem túl zot tan gyö nyö rû!

A be tû jön, már csak egy sor,és a kéz bõl ki hull a toll.

XI.A

2003. ja nu ár–feb ru ár

44

Le vél Hol lan di á ból

Ked ves Sza bolcs bá csi és Osz tály tár sa im!Na gyon ré gen je lent kez tem utol já ra, ál lan dó an sok a dol -

gom, most meg hir te len azt sem tu dom, mit ír jak le, an nyi min dentör té nik ve lem... Ami a leg nagy sze rûbb hír szá mom ra, hogy ME -GYEK BARCELONÁÁÁÁBA!!! Ez anya aján dé ka a szü li na -pom ra, má jus ele jén me gyünk négy nap ra, és is me rõ sök nél fo -gunk alud ni. Már na gyon vá rom!!! A su li ból a sport cso port mostvolt ott öt nap ra, és na gyon él vez ték, mu tat tak egy cso mó ké pet is.

Most tel je sen egye dül va gyok tíz na pig, mert anya nyelv tan fo -lya mot ve zet Fran cia or szág ban. Ki csit csön des és üres a la kás, de tu -laj don kép pen nem bá nom. Van már egy ra kás ba rá tom, majd nem pó -rul is jár tam emi att, az egyi kük ki ta lál ta, hogy meg tré fál, és ide csõ dítne kem egy cso mó em bert, hogy bu liz zunk, mert a szü le im nin cse nekitt... hááát, nem örül tem vol na. Sze ren csé re csak egy srá cot hí vott fel,azt meg va la hogy ki tud tam ma gya ráz ni... So kat edzek. Min den ked -den és csü tör tö kön van egy csa paton be lü li egy órás ver seny, aho va afel nõt tek is el jön nek a nagy csa pat ból, szom ba ton vagy tét ver se nyemvan, vagy edzés, és min den va sár nap reg ge li ver seny, ami iga zá bólegy edzés, de ne kem ha lál ko moly ver seny.

A múlt hé ten vol tam tét ver se nyen. Jó ne héz, 1,2 km hos szúpá lya volt, a fa lu ban le zár tak egy út sza kaszt. Na gyon rossz, szin -te macs ka kö ves, he lyen ként kes keny utat kép zel je tek el nyolc ka -nyar ral. Het ven ve lem egy idõs lány raj tolt egy szer re kb. 3 mé terszé les pá lyán. Az ele jén a leg éle sebb ka nyar ban le ért a pe dá lom,mert túl gyor san akar tam ka nya rod ni. Sze ren csé re nem es tem el,de nem so kon mú lott, a ci põm és a pe dá lom szé lét to tál le húz tam,utá na meg fél tem a ka nyar ban. Va la hol a me zõny vé gén vé gez het -tem, kö röz tek pár szor. Egy bel ga lán nyal vol tam vé gig, az edzõ jeál lan dó an fran ci á ul ki a bált ne ki.

45

Teg nap is volt ver se nyem, éle tem ben elõ ször ma rad tam afel nõtt nõi me zõn nyel vé gig. Sok ka nyar volt a pá lyán, megint egyórát kel lett men nünk, ti zen nyolc fel nõtt nõ bõl (ket ten vol tunkcsak ju ni o rok) 6. let tem, a vé gén el szúr tam a sprintet...

A su li ban min den OK, ál lan dó an es szé ket, fo gal ma zá so kat,ta nul má nyo kat kell be ad ni, és szin te min den hét re jut egy pre zen -tá ci óm, a dol go za tok ról nem is be szél ve. Ja, jut eszem be, mostkap tam egy ha tost (7-bõl) ma tek ból dif fe ren ci ál szá mí tás ból, az éndol go za tom lett az egyik leg jobb a cso port ban. A hol land dal márjól ál lok, edzé sen már nem for dí ta nak ne kem sem mit, csak ha na -gyon meg ka va rom, és min dig si ke rül meg ne vet tet nem min den kitegy-egy jól idõ zí tett hol land mondattal...

Vé gül és nem utol só sor ban, Mar ci kezd be szél ni, an nyi raara nyos, hal la no tok kel le ne, mond ja, hogy mamma, meg aztmond ja, hogy lelle a ci põ re, meg gágá a zenére..., olyan ara nyos!

Sok pu szi min den ki nek: Pet raSmidéliusz Pet ra

2003. ta vasz

Tan év ele ji in ter jú is ko lánk igaz ga tó já val,dr. Iker Já nos sal

– Kezd jük egy be me le gí tõ kér dés sel: hogy telt igaz ga tó úrnya ra? Ne héz volt vis sza szok ni a ko rán ke lõs hét köz nap ok hoz?

– Nem volt ne héz, mi vel nyá ron is több sé gé ben az is ko lá banvol tam, dol goz tam. En nek az ered mé nye lát ha tó: ki cse rél tük a nyí -lás zá ró kat, fel újí tot tuk a han go sí tó rend szert – még ha ép pen az év -nyi tón egy kis ba ki tör tént is. Vég le ge sen most ké szült el a ter mé -szet tu do má nyi la bo ra tó ri um, és per sze sok he lyen volt fes tés, ja ví -

46

tás. Azt gon do lom, hogy jó kö rül mé nyek kö zött kez dõd het a tan -év. Ez volt a nyár fel ada ta, hogy a meg fe le lõ mun ka kö rül mé nye ketmeg te remt se di á kok nak, hall ga tók nak, ta ná rok nak egy aránt.

– E mel lett a zsú folt nyá ri prog ram mel lett ma radt-e ide jenya ra lás ra?

– Igen. A Ba la ton-par ton pi hen tem az uno ká im mal, el sõ sor -ban hét vé ge ken.

– Ki len ce dik osz tály tól kezd ve egy év fo lya mon most há romosz tály van. Mi lyen ne héz sé gek me rül nek fel ez zel kap cso lat ban?

– A XII. év fo lyam nál elég szem be tû nõ volt az idén a vál to zás,mert hogy õk idén nem kap tak osz tály ter met. Mi ez zel szá mol tunk,1000–1050 fõ kö zött lesz a di ák lét szám. En nyi, amen nyit az épü letel bír, XI.-ig min den osz tály nak van ter me, és ele gen dõ szá mú a cso -port te rem a nyel vi órák nak, fa kul tá ci ók nak, bon tott tár gyak nak.Nyil ván egy kis ké nyel met len sé get je lent a XII. év fo lyam nak, hogynincs osz tály ter mük, de ren del ke zé sük re bo csá tot tuk a nagy ter met,egy to váb bi ter met, és mind egyi kük nek van szek ré nye. A nyu ga ti or -szá gok ban, fõ leg az USA-ban ez már így megy, nincs osz tály te rem,a di á kok „ván do rol nak” az órák ra. Az is ko la most egy ki csit zsú folt,min den órá ban min den te rem fog lalt, ép pen el fé rünk. Ez min den ki -tõl egy kis ön meg tar tóz ta tást, oda fi gye lést igé nyel.

– Az új, két szin tû érett sé gi be ve ze té sé vel mi lyen vál to zá sokvár ha tók a fel sõ gim ná zi um tan terv ében?

– Min den tárgy ból meg hir de tünk kö zép- és emelt szin tû fel ké -szí tést. Ez kü lö nö sen szem be tû nõ a nyel vek nél, hi szen ed dig ilyen le -he tõ ség nem volt. Az ok ta tás szer ve zés ben is je lent ez több let fel ada -tot, és nyil ván a di á kok szá má ra is el gon dol kod ta tó. A fel sõ ok ta tá siin téz mé nyek nagy ré sze nem ké ri az emelt szin tû érett sé git, de azegye te mek re nem csak be ke rül ni kell, ha nem vé gig is kell csi nál niõket, ezért nem árt, ha a di ák emelt szin tû fel ké szí tés ben vesz részt.

– Mi lye nek vol tak igaz ga tó úr is ko la évei?

47

– Ál ta lá nos is ko lá ba egy Szom bat hely mel let ti fa lu ban jár -tam, gim ná zi um ba a Nagy La jos ba. Azt gon do lom, hogy aNagy La jos Gim ná zi um, mi kor én jár tam oda, egy na gyon ki vá -ló is ko la volt, ter mé sze te sen vál toz nak az igé nyek. Most el sõ -sor ban a ma gas szín vo na lon szol gál ta tó is ko la az el vá rás, a Bo -lyai en nek akar meg fe lel ni. Szín vo na la san ok tat, nagy hang -súlyt he lyez a ne ve lés re, az ér ték rend re. Azt akar juk, hogy a ke -mény mun ka mel lett a di á kok jól érez zék itt ma gu kat, és po zi -tív ér ték ren det is be gya ko rol ja nak.

– Hogy lett ön bõl ta nár, majd igaz ga tó? – El sõ sor ban jó ta ná ra im nak kö szön he tõ, hogy a ta ná ri pá lya

iránt ér dek lõd tem. Fõ is ko lai ok ta tó ként ke rül tem kap cso lat ba aBo lya i val, az ak ko ri kol lé gák in vi tál tak, vál lal tam a pá lyá za tot, ésén let tem az is ko la igaz ga tó ja. Emel lett a fõ is ko lán is dol go zom.Igyek szem mind két he lyen meg ten ni a kö te les sé ge met.

– Sok si kert kí vá nunk hoz zá!– Kö szö nöm!

Né meth Norina, Szalay Adél2003. szeptember–október

Be szél ge tés Hömöstrei Pé ter rel

Hömöstrei Pé ter XII. B-s di á kot az idén mind a duatlon,mind a triatlon sport ágak ifista ver seny zõi kö zül az év spor to ló já -nak ki ál tot ták ki. Pe ti a te kin té lyes érem- és ku pa gyûj te mé nyétidén is szá mos je len tõs da rab bal egé szí tet te ki, töb bek kö zött éle -té ben elõ ször nyert or szá gos baj nok sá got, és rög tön há rom baj no -ki cí met is ha za ho zott vá ro sunk ba; õ lett Ma gyar or szág 2003-asifista triatlon-, duatlon-, va la mint terepduatlon-bajnoka egy aránt.

48

Ifi ként a ju ni o rok EB-jén Karlovy Varyban el ért ered mé nye – erõskö zép me zõny ben vég zett – is több mint biz ta tó.

– Mi kor és mi ként kezd tél spor tol ni?– A szto ri na gyon ré gen tör tént, 1992-ben. Édes apám mal a nagy -

apám nál vol tunk, aki a Ki rály ut cá ban la kott. Édes apám ve tet te fel azöt le tet, hogy fus sunk ha za az oladi la kó te lep re. Azt gon dol ta, hogy azel sõ pár mé tert kö ve tõ en úgy is fel adom, de nem így tör tént. Ha za fu -tot tunk. In nen tõl szá mí tom a sport kar ri e re met. A triatlont édes apámkezd te ûz ni. Én a ver se nyek re el kí sér ve sze ret tem a sport ág ba.

–Van-e pél da ké ped?– Igen, van. A nagy apám. Õ egy jó ki ál lá sú, be csü le tes, mar -

káns, erõs em ber volt. Iga zi jel lem. Bí zom ben ne, hogy a sport be -lõ lem is hoz zá ha son ló, tisz tes sé ges em bert fa rag.

– A triatlon há rom rész bõl áll. Hogy jut idõd mind a há romsport ág ban edze ni? Mi bõl áll egy át la gos na pod?

– 4.45-kor ke lek, azu tán reg ge li gya nánt el fo gyasz tok egy komp -lett ebé det. 6 órá tól más fél órás úszó edzé sem van. Utá na su li. 3 órá tól5 órá ig van fu tó edzé sem. Ki adós va cso ra után ál lok ne ki ta nul ni. Es tén -ként ál ta lá ban még egy ku tya sé tál ta tás is be le fér a prog ra mom ba.

– Ez elég mo no ton nak tû nik. So sem volt még, hogy be telt apo hár, és azt mond tad, elég volt, te ki szállsz?

– De hogy nem. A ver seny sport ok nál min dig van nak ki sebb-na gyobb hul lám völ gyek. 1995-ben vég leg ab ba akar tam hagy ni atriatlont. Én is ren des, hét köz na pi gye rek akar tam len ni.

– Mit tar tasz a leg na gyobb si ke red nek?– Leg büsz kébb a 2000-ben szer zett Eu ró pa-baj no ki arany -

érem re va gyok, és na gyon so kat ér nek az idén szer zett, hos szanvárt or szá gos baj no ki cí mek is. De mind a hat EB-részvételemnagy si ker nek szá mít.

– Gra tu lá lok! Nem sem mi ezt fel mu tat ni 17 éve sen! Men nyi -re el is mert a mun kád?

49

– Mind me gyei, mind or szá gos szin ten el is mer nek a sport kö -rök ben. 4. éve va gyok fo lya ma to san a vá lo ga tott tag ja. Úgy ér -zem, most már nem zet kö zi szin ten is fel is me rik a ne vem.

– Mik a to váb bi ter vek?– Idén érett sé gi zem. Min den kép pen va la me lyik fõ is ko lán

vagy egye te men sze ret ném foly tat ni ta nul má nya i mat. Ami a spor -tot il le ti, ok tó ber 25-én Mi lá nó ban rajt hoz ál lok a duatlon EB-n.Táv la ti ter ve im kö zött sze re pel ne a 2008-as és 2012-es olim pi ák,ha sem mi nem jön köz be. Az el sõn még csak 22 éves len nék, na -gyon fi a tal eb ben a sport ág ban, az csak af fé le „ta nu ló olim pia”len ne, de az azt kö ve tõ en ta lán már le het ne va la mi ko moly ered -mény. Az tán ta lán az Iron Manekre ké szül get nék. Ki tudja...?

– Kö szö nöm a be szél ge tést! To váb bi sok si kert kí vá nok azélet min den te rü le tén!

Smidéliusz Pet ra2003. szep tem ber–ok tó ber

Mi a vé le mé nyed?A hall ga tói órák ról

• Né me lyik kis ta nár egész ügyes, de a leg több jük elég gé iz -gul. Va la hol ne kik is el kell kez de ni. Ami kor kis ta nár van, nem fe -le lünk, de az anya got sem ma gya ráz zák el olyan jól.

• Sze re tem õket, de nem jó, ha hal kan be szél nek, és ha so kanvan nak. Az jó, mi kor ara nyo sak és já té ko sak.

• Más a stí lus, hal kan be szél nek, nem ma gya ráz nak el min -dent, né ha a ta nár nak új ra meg kell ta ní ta nia az anya got. Meg ér -tem, hogy a kis ta nár nak is gya ko rol nia kell, de elõbb ja vít sa ki ahi bá it, gya ko rol jon, és utá na jöj jön órá ra.

50

• Úgy gon do lom, ha nem iz gul ná nak an nyi ra, és gyor sab banta ní ta ná nak, ha tá so sabb len ne. Azt nem sze re tem, ha ol vas sák alap ról a tan anya got.

• A kis ta ná rok nak sem kön nyû mert né ha mi is ros szak va gyunk.• Né ha egy ki csit meg akad nak, de ez csak azért van, mert iz -

gul nak. De van nak olyan kis ta ná rok is, akik na gyon jól ta ní ta nak,és el sõ hal lás ra meg le het ér te ni a tan anya got.

2003. nov.–dec.

Ta ní ta ni a vég sõ kig

A mi nap meg pil lan tot tam egy ko ri na gyon ked ves ta nár nõ -met, Tóth Zsu zsan nát, a Bo lyai gim ná zi um nyug dí jas ta ná rát, akia test ne ve lés te rü le tén je les ke dik a mai na pig. Hoz zá ve ze tettutam azon az õszi es tén, ami kor – mint ré gen an nyi szor – le ül temmel lé a tor na te rem ben a padra...

– Mi lyen nek ta lál ja az is ko lát, a ta nít vá nyo kat az el múlt évektáv la tá ból?

– A Bo lyai egy jó is ko la. Sze ret tem itt ta ní ta ni, sze ret tem ahan gu la tot, a gye re ke ket, a ta ná ri kart.

– Ugyan ezt a pá lyát vá lasz ta ná?– Igen, ta lán ugyan ezt, de ere de ti leg gye rek or vos nak ké szül -

tem. Hogy az tán még sem eb be az irány ba in dul tam el, azt vé gül isa ked ves, de unal mas bi o ló gia ta ná rom nak tu laj do ní tom. A sportpe dig kez det tõl fog va ér de kelt. De azért nem egy ol da lú an, va ló já -ban én ma gyar és tör té ne lem sza kos is va gyok, vi szont a test ne ve -lés mel lett ál la pod tam meg. Igen, új ra ezt csi nál nám. De va ló szí -nû leg nem éj jel-nap pal a mun kám ra össz pon to sí ta nék, ki csit ön -zõbb len nék. Túl so kat vol tam az is ko lá ban.

51

– Egy ta nár rend kí vül el fog lalt. Mi ma radt ki az éle té bõl,amit most nyug dí jas ként pó tol?

– Most már több idõm jut a ki kap cso ló dás ra, spor to lás ra,ugyan is még rend sze re sen fu tok. De van egy na gyon nagy ál mom,meg sze ret nék ta nul ni lo va gol ni.

– Most is épp a tor na te rem ben ülünk. Men nyi el fog lalt sá gotje len te nek még az edzé sek, szak kö rök?

– He ti négy al ka lom mal edzünk, és min den szí ve sen moz gódi á kot sze re tet tel vá rok! Te rem edzés is van, szer dán ként.

– Fel tud ná so rol ni azo kat a di á ko kat, akik az ön fel ké szí té -sé vel ér tek el ki emel ke dõ ered mé nye ket?

– Tu laj don kép pen a sze mem ben az az ered mény, ha lá tom,hogy egy di ák te het sé gé hez hoz zá já rul ha tok, ha ér zem, hogy egytö meg moz dul meg a mun kám so rán, vagy hogy nyo mot hagyben nük az igye ke ze tem. Ezek az iga zi nagy örö mök. De ta nít vá -nyom volt pél dá ul Kálovics Ani kó, aki az egyik leg ered mé nye -sebb hos szú táv fu tónk, a kö zép táv fu tó Var ga Jut ka, Sza bó Zsu zsidi ák olim pi ai baj nok 60 mé te ren és tá vol ug rás ban. Holler Gá borok tó ber ben in dult kis maratonon, és ugyan úgy or szá gos baj nok,mint a duatlonban és triatlonban. Benczik At ti la a 7. he lyen vég -zett a 3000 mé te res Or szá gos Di ák olim pi án. Vagy Hömöstrei Pé -ter, aki csa pat ban és egyé ni ben is Eu ró pa-baj nok, il let ve he lye zett.

– Igazán szép ered mé nyek, gra tu lá lok. Zá rás ként mit mon -da na még pár szó ban, Zsu zsa né ni?

– Na gyon szép a ta ná ri pá lya, ahol ugyan nem sok fény hullaz em ber re. Szív vel-lé lek kel kell csi nál ni. A jó is ko lán sok mú lik.

– Kö szö nöm szé pen a be szél ge tést! A to váb bi mun ká hoz, ver -se nyek hez sok ener gi át és ered ményt kí vá nok, a lo vag lás hoz pe digsok si kert!

Dengyel Kin ga2003. no vem ber–de cem ber

52

53

Bo lyon gó

Is ko la új sá gunk a 2005-ös tan év tõl Bo lyon gó né ven foly tat tapá lya fu tá sát. Mé re te i ben meg ki seb bed ve (A/5), szí nes nyo más sal,95%-ban a di á kok ál tal írt cik ke ket tar tal maz va je le nik meg fél -éven te. A leg ki sebb tõl a leg na gyob big bár ki ír hat be le; szer keszt hetrejt vényt, ad hat ja le a kü lön fé le ver se nyek rõl, ki rán du lá sok ról, is -ko lai ese mé nyek rõl szó ló be szá mo ló kat, órai-szü ne ti arany mon dá -so kat, ba ki kat, ezek ál tal is tük röz ve is ko lánk min den na pi éle tét.

Az ötö dik éve fo lyó SÉ TA (Saj tó És TAnulás) mé dia prog ram -ban részt ve võ fel sõ gim na zis ta di á kok nak a suliújság pub li ká lá si le he -tõ sé get je lent, töb ben részt vesz nek a szer kesz tés ben is. Az is ko lai új -ság írás ban va ló rész vé tel nem csak ön ki fe je zé si, kap cso lat te rem té simód, de se gít a szö veg ér tés ben, fej lesz ti a fo gal ma zá si kész sé get, rá -lá tást biz to sít a saj tó mû faj ok ra, is ko lánk, a vá ros, sõt az ál ta lá nos em -be ri, tár sa dal mi prob lé mák, ak tu a li tá sok, ös sze füg gé sek fel fe de zé sé re.

A té ma vá lasz tás leg gyak rab ban kö zös öt let bör ze ered mé nye, azel ké szült írá sok ba – a he lyes írá si hi bák ja ví tá sán kí vül – nem nyú lokbe le. Di ák ja im nak sze ret ném át ad ni az írott szó fe le lõs ség vál la lá sá -nak fon tos sá gát, a kö vet kez mé nyek vál la lá sá nak, s a vi lá gos, szépma gyar be széd meg õr zé sé nek, a tá jé koz ta tás tisz ta sá gá nak igé nyét.

Is ko la ve ze té sünk en ge dé lyez te az új ság szá mí tó gé pes szer kesz -té sét, – me lyet nagy szak mai hoz zá ér tés sel és se gí tõ kész ség gel DobreNor bert in for ma ti ka sza kos kol lé ga lát el, – és há zon be lü li nyom ta -tá sát, me lyet Kutrovics Ta más kol lé gá nak ez úton is kö szö nök.

A Bo lyon gó ol vas tán di ák ja ink bo lyong hat nak a hí rek er de -jé ben, s ös sze tar tó han gya boly tag ja i ként so kat meg tud hat nakegy más ról, ese mé nyek rõl, ered mé nyek rõl; a kö zös sé günk rõl, az50 éves Bo lyai Gim ná zi um ról.

N. Erõss Ro zá liama gyar-nép mû ve lés sza kos ta nár, a Bo lyon gó szer kesz tõ je

54

Ku ta tó di á kokDi á kok mint ku ta tók?Di ák ku ta tók

Ri port ala nyom nak egy kü lön le ges sze mé lyi sé gû osz tály tár sa -mat vá lasz tot tam. Soós Krisz ti na a bi o ló gi á nak ki tün te tett fi gyel metszen tel, ezért a nya rát Bu da pes ten töl töt te egy pá lyá zat mi att.

– Krisz ti, mi lyen jel le gû pá lyá zat il let ve ku ta tás volt is ez?– A Ter mé szet Vi lá ga cí mû fo lyó irat pá lyá za tá ra egy or vos -

tu do má nyi kü lön dí jat pá lyáz tam meg. – Van már va la mi hír, ered mény er rõl?– Saj nos még nem tu dok ró la sem mit.– Tu laj don kép pen mi rõl ku tat tál? – A táp lá lék fel vé tel ideg rend sze ri kap cso la tát vizs gál tam.

Azért ér de kes té ma, mert nap ja ink ban na gyon sok az el hí zott,súly fe les leg gel bí ró em ber. Ez a té ma en gem is meg moz gat.

– Ho gyan zaj lik egy ilyen ku ta tás?– Nem is olyan meg erõl te tõ, mint gon dol tam. Túl ko rán se

kel lett kel nünk az év kö zi sulikeléshez ké pest. Egyéb ként egy la -bor ban pat ká nyo kat bon col tunk, és ezek agyi met sze te it vizs gál -tuk. Met sze te ket ké szí tet tünk.

– Mi ért pont pat ká nyok kal?– Az em ber egyik mo dell je ez az ál lat. – Az imént töb bes szám ban be szél tél, töb ben vet te tek részt itt?– Ter mé sze te sen, az or szág több pont já ról 5–10 di ák jö he tett.– Ho gyan tud nak a di á kok ilyen le he tõ sé gek hez jut ni? – Ren ge teg ilyen le he tõ ség van. Egyik kö zü lük, ame lyi ket

én is hasz nál tam, a Ku ta tá si le he tõ sé gek kö zép is ko lás ok nak cí mûkönyv. Ez egy moz ga lom ré sze.

– El kí sért ide a ta ná rod is?

55

– Nem. Ide egye dül ér kez tem, és sok új is me rõs sel tá voz tam.Az Ál lat or vo si Kol lé gi um ban lak tam egy hé tig, ahol ren ge tegegye te mis tát is mer tem meg.

– Kö szö nöm az in ter jút és sok si kert kí vá nok a to váb bi ter ve -id meg va ló sí tá sá hoz.

Sza kács Vik tó ria 12.c2004. de cem ber

Egész ség ne ve lés mint hob bi

Mi kor hall juk, hogy ver senyt szer vez nek ma te ma ti ká ból, il let -ve tör té ne lem bõl, nem cso dál ko zunk iga zán, hi szen ez meg szo kottmár. Ám egész ség ne ve lést nem ta ní ta nak (egy elõ re) az is ko lák ban,így ez zel kap cso lat ban szin te csak ma gán szor ga lom ból jut ha tunkté nyek hez, ös sze füg gé sek hez és in for má ci ók hoz. Ab ban a sze ren -csé ben le het ré szem, hogy el be szél ges sek az zal a há rom lán nyal,akik nem rég meg nyer ték a vá ro si egész ség ne ve lé si ver senyt.

– Mi ért je lent kez te tek er re a ver seny re, hon nan jött az ér dek -lõ dés?

– Már évek óta fog lal ko zunk el sõ se gély nyúj tás sal, így jókap cso la tot ala kí tot tunk ki fel ké szí tõ ta ná runk kal, TompekSándornéval, akit min den ki csak Te réz né ni ként is mer itt, az is ko -lá ban. Meg ke re sett min ket ez zel a ver seny le he tõ ség gel, s mi ki tö -rõ lel ke se dés sel vág tuk rá az igent.

– Vol tak már ta pasz ta la ta i tok egész ség ne ve lés sel kap cso lat -ban, vagy ez volt az el sõ meg mé ret te té se tek?

– Két év vel ez elõtt részt vet tünk egy ha son ló ver se nyen, de ezvolt az el sõ ko mo lyabb be mu tat ko zá sunk. Ha son ló té ma kör ben már

56

rég óta ér de kel tek va gyunk, több ször hall gat tunk meg elõ adá so kataz egész sé ges élet mód dal kap cso lat ban. Egy al ka lom mal fi a ta labbdi á kok nak mu tat tuk be a drog, az al ko hol és az AIDS tit ka it.

– Ho gyan ala kult ki csa pa to tok?

– Már ötö di kes ko runk óta osz tály tár sak va gyunk és ba rát -nõk is. Jól meg ért jük egy mást, így fog tunk be le a ta nu lás ba.Mind hár mu kat ér de kel az egész ség, s an nak meg óvá sa. Már többver senyt él tünk át együtt, s így egy más hoz csi szo lód tunk az idõfo lya mán, így csa pat mun kánk nagy tel je sít mény el éré sé re ké pes.

– Ho gyan telt a fel ké szü lés, mi lyen té ma kö rö ket kel lett el sa -já tí ta no tok?

– Fel osz tot tuk egy más közt a tud ni va lót, így kel lõ en el tud -tunk mé lyed ni egy-egy té má ban. Kö zö sen is ké szül tünk, hos szúórá kat el tölt ve a köny vek tár sa sá gá ban. A táp lá lék-anyag cse re, adrog, az al ko hol, a sze xu a li tás, az AIDS és a Vö rös ke reszt tör té -ne te sze re pelt a fel ad vá nyok közt, szó val min den, amit az egész -sé ges élet mód ki fej lesz té sé nek ér de ké ben tud nunk kell.

– Me sél je tek a ver seny rõl! Mi kor volt, hány csa pat vett részt,mi lyen volt a han gu lat?

57

– No vem ber 15-én tar tot ták a ver senyt, amin öt csa pat in dult.Kü lön bö zõ tesz tek és fel ada tok meg ol dá sa köz ben meg is mer ked tünkmás csa pa tok tag ja i val, fesz te len lég kör ben telt az idõ. Nagy sze rû enérez tük ma gun kat, s sze ren csé re a si ker nem ma radt el.

– Ho gyan ala kul tak a he lye zé sek?– El sõ he lyen mi vé gez tünk, má so di kon az Élel mi szer ipa ri,

míg a Szent-Györ gyi a do bo gó leg al só fo kán. Mi vel õk nem csaksza bad ide jü ket töl tik ez zel és idõ seb bek is vol tak ná lunk, meg le pettmin ket sze rep lé sük, hi szen õket tar tot tuk esé lyes nek a gyõ ze lem re.

– Lesz foly ta tás? Ho gyan to vább?– Most a vá ro si for du lón ju tot tunk to vább, s a kö vet ke zõ ál -

lo más a me gyei dön tõ lesz. Vas me gye na gyobb vá ro sa i nak, pél -dá ul Kõ szeg nek, Sár vár nak és Kör mend nek gyõz te sei ke rül tek bea me gye i be. A ver seny a kö vet ke zõ meg mé ret te tés után vé get ér.

– Van-e jö võ be ni cé lo tok, sze ret né tek-e fe lül múl ni ezt a si kert?– Egy elõ re nincs konk rét el kép ze lé sünk a to vább ta nu lást il -

le tõ leg. Ter mé sze te sen sze ret nénk még töb bet tud ni er rõl a té má -ról, s foly tat juk a ver sen gést, míg kö zép is ko lá ba já runk. Hogy mitrej te get szá munk ra a jö võ? Azt nem sejt het jük.

Az egész sé get ér té kel ni csak ak kor tud juk iga zán, mi kor márhi á nyol juk. Több szem pon tot is fi gye lem be kell ven ni, ha nemaka runk meg be te ged ni. Aki ily so kat tud me sél ni ezek rõl, az biz -to san tu da to san is vi gyáz ma gá ra. Ha bár ki nek kér dé se tá mad na,for dul jon bát ran Lechner Pan ká hoz, Né meth Di á hoz és SzerémiDal má hoz. Ad dig is lá nyok, sok si kert és ki tar tást a kö vet ke zõfor du ló hoz!

A vá ro si ver seny óta a Bo lyai csa pa ta a me gye in is nagy sze -rû en áll ta a sa rat, meg hó dít va a do bo gó leg fel sõ fo kát. Gra tu lá -lunk!!!

Ge ren csér Dó ra 10.b2004. de cem ber

58

Ha Murphy sítáborba menne...

Is ko lánk ban éven te meg ren de zés re ke rül a ha to dik év fo lyamszá má ra a muraui sítábor. A kö vet ke zõk ben pár ta nács ol vas ha tó,hogy mit csi nál junk, il let ve mit ne csináljunk...

1. Be pa ko lás: In du lás elõtt vég zen dõ. Ilyen kor már vár ja azem ber a kö vet ke zõ na po kat, és már ez is lel ke sí ti. Egy más utánjön nek az öt le tek, ter vez ge tünk. Fe les le ges, ugyan is mi nél na -gyobb a ter ve zés, an nál na gyobb az esé lye, hogy ké sõbb egy retöbb do log jut eszünk be, amit ki hagy tunk. Ér de mes, fon tos, köny -vet, eset leg discmant is pa kol ni, mert bár ha vis szük eze ket, ak korhasz nál ni nem fog juk, mert nem lesz al ka lom unat ko zás ra, vi szonttény, hogy e tár gyak hi á nya ese tén an nak az esé lye, hogy hi á nyoz -ni fog nak, kö ze lít a száz hoz.

2. A hely szín: egy muraui sí pá lya. A fõ épü let 1500 mé ter ma -ga san, a pá lya lá bá nál fek võ több szin tes ház. A há ló szo bák na -gyok, négy ágya sak, me lyek ké nyel me sek, bár egy hos szú nap

59

után már mind egy mi lyen, csak víz szin tes le gyen. A koszt fi nom,sõt, (hi he tet len,) de an nyit le het en ni és re pe táz ni, amen nyit csakakar a tisz telt üdü lõ. Az épü let to váb bá al kal mat nyújt kel le meses ti ki kap cso ló dás ként egy kis kidobózásra, ko sár lab dá zás ra, ver -se nyek re, hó em ber épí tés re.

3. Sí e lés: A részt ve võk négy, tu dás sze rin ti cso port ra osz la -nak. Sze ren csé re jól ,,rendszereznek” min den kit, szint jé hez mél -tó an, bár pes szi mis ta hõ sünk (Murphy) itt is biz tos ros szul jár na.A fel sze re lés biz to sí tott és ké nyel mes, de az él mény mel lett mitsem szá mít a vi se let. Pár szó az esé sek rõl. Nem le het rá fel ké szül -ni, ki ke rül ni, azon ban aki még is úgy gon dol ja, hogy ez ne ki si ke -rül, az szá mít hat leg in kább a bo ka fi cam ra.

4. A tá bo ri tár sa ság: A kö zös ség több nyi re kel le mes, jó hu -mo rú. Per sze ne ga tív sze rep lõk min den hol van nak, de nem kellfog lal koz ni ve lük. A prog ra mok oszt rák di á kok kal együtt szer ve -zõd nek, re mek al kal mat nyújt va a nyelv gya kor lás ra, ez is se gí tile vet kõz nünk (bi zo nyos mér té kig) a gát lá sa in kat.

5. Egy meg tör tént eset: Vi gyáz zunk a fel vo nók kal, sze szé lye -sek. Volt ugyan is, hogy mi dõn két di á kunk ép pen e szer ke ze tet hasz -nál ta, sí léc ük ös sze akadt, és en nek ha tá sá ra az ülés le tö rött. Ilyen atech ni ka ör dö ge. Per sze nem lett be lõ le sem mi ko moly. Állítólag...

Kö szö nöm a se gít sé get Wag ner Jú lia, Ferenczi Nó ra, Ba kóBar ba ra, Lorencz Pé ter és Wag ner Ger gõ 7.b osz tá lyos ta nu lók -nak, va la mint Grénus Gab ri el la ta nár nõ nek. A tá bo ro zók nak pe digüze nem Murphy hí res mon dá sát, va gyis ,,Ami le het sé ges, az megis tör té nik”, az zal a ki egé szí té sem mel, hogy ezek el sõ sor ban csakjók lesz nek.

Sze ren csés le sik lást!

Sza bolcs Ger gõ 9.c2004. de cem ber

60

Bo lyai-ku pa Ma ros vá sár he lyen

Er dély bõl ha za fe lé, a hos szú, egész na pos úton so kat gon -dol kod tam: Mit is je lent ma gyar nak len ni? Vá lasz ként nem tör té -nel mi ese mé nyek, he lyek, em be rek, ha gyo má nyok ju tot takeszem be; csak egy szó: más. Mást je lent gye rek ként, mást fel nõtt -ként, majd öreg kor ban ma gyar nak len ni. Más volt az 1800-asévek ben, más most. És más er dé lyi ként, és más anya or szá gi ma -gyar ként ma gyar nak len ni. Er re azon ban én is csak már ci us18–22. után jöt tem rá.

Eb ben az idõ pont ban ren dez ték meg ugyan is a már ha gyo má -nyos sá vált Bo lyai-ku pát, az idei év ben Ma ros vá sár he lyen. Is ko lánk– ne vé nél fog va – szin tén hi va ta los volt a ren dez vény re, mely nek fõ -szer ve zõ je a Bo lyai Far kas El mé le ti Lí ce um volt. 18 di ák ból és 3 ta -nár ból ál ló de le gá ci ónk Kukor Fe renc ta nár úr ve ze té sé vel uta zott elEr dély egyik leg szebb vá ro sá ba, ahol 3 na pon ke resz tül mér te ös szetu dá sát és ere jét 5 anya or szá gi és 3 ha tá ron tú li Bo lyai ne vet vi se lõ is -ko la csa pa tá val. Fi gye lem re mél tó és pél da ér té kû volt az a köz vet len -ség és se gí tõ kész ség, amel lyel a vá sár he lyi szer ve zõ di á kok és ta ná -rok for dul tak fe lénk. Úgy üd vö zöl tek min ket, mint ré gi jó is me rõ sö -ket, ott hon ná luk, Ro má ni á ban... Az el sõ nap prog ram ja ként vá ros né -zé sen vet tünk részt, va la mint meg ko szo rúz tuk a két Bo lyai szob rát éssír ját. A dél után nagy ré szét a Nem ze ti Szín ház ban töl töt tük, ahol is -ko lánk kép vi se lõ je ként Be ne dek ta nár úr a töb bi igaz ga tó val egye -tem ben alá ír ta a Bo lyai is ko lák alap szer zõ dé sét. Ez és az eh hez kap -cso ló dó be szé dek – pél dá ul Markó Bé láé – al kot ták az ese mény ta lánegyik leg fel eme lõbb ré szét, hi szen egy szín ház nyi di ák tap solt, fü -tyült, él jen zett a szö vet ség nek: ha tár nél kü li ség ben, tu dás ban, ma -gyar ság ban. Ezt „A két Bo lyai és Ma ros vá sár hely” cím mel ve tél ke dõkö vet te, me lyen a Herczeg Ka ta, Ná dor Ale xand ra, Tóth Kin ga, Ré -vész Ta más né gye sünk a do bo gós 3. he lyet ér te el.

61

Va sár nap egész na pos ki rán du lás várt ránk, mely so rán meg is -mer het tük a Szé kely föld ter mé sze ti szép sé ge it és tör té nel mi em lék he -lye it. Lát tuk a Med ve-ta vat, jár tunk a parajdi só bá nyá ban, me lyet so -kan A gyû rûk urá ból is mert Törptárnához és a Rop pant Csar nok hozha son lí tot tak. Az úti terv ben sze re pelt még Ta má si Áron sír jaFarkaslakán, Székelyudvarhely, Fe hér egy há za és a gyö nyö rû Se ges -vár is. Hét fõn ke rült sor a sport ver se nyek re: a di á kok sakk ban, ko sár -lab dá ban és ügyes sé gi já té kok ban ve tél ked tek egy más sal. Csa pa tunka leg jobb for má ját hoz ta Kollerics ta nár úr ve ze té sé vel. A ta lál ko zó

62

A két Bo lyai szob ra Ma ros vá sár he lyen

ki ér té ke lé sé re és dí ja zá sá ra a lí ce um nagy ter mé ben ke rült sor. Ezen azáróesten mu tat ták be az is ko lák ma guk kal ho zott pro duk ci ó i kat is. Aszom bat he lyi csa pat va si nép tán cok kal lé pett a pó di um ra.

Már ci us 22., kedd: hazaindulás... „Mit is je lent ma gyar nak len -ni?” Nem csak ezt a szót: más. Ha nem ezt is: ugyan az. Ugyan az azerõ, ugyan az a tu dás, ugyan az a hit és ha gyo mány. Min den hol.

Ta kács Szil via 11.c2005. jú ni us

Kö zös nem ze ti meg em lé ke zés

Már ci us 13-án va sár nap, is ko lánk és osz tály fõ nö künk jó vol tá bóla szlo vá ki ai Fel vi dék re utaz tunk. Ez nem hol mi osz tály ki rán du lásvolt, an nál sok kal több. Egy fel vi dé ki ma gyar is ko lá val va ló kap cso latmeg erõ sí té se volt a cél. Meg erõ sí tés, mert osz tály fõ nö künk több szörjárt Alsóbodokon, ahol az is ko la van. Azért, hogy ez a kap cso lat necsak az is ko lák igaz ga tói és ta ná rai kö zött ala kul jon ki, a mi osz tá -lyunk is részt ve he tett az uta zás ban. Mi is vár tuk, hogy meg is mer ked -hes sünk az ot ta ni ma gyar di ák ság gal. Ne kem Er dély, Kár pát al ja, Szlo -vé nia ma gyar sá gá val va ló ta lál ko zás után vár va-várt pil la nat volt az it -te ni ma gya rok meg is me ré se. Nem mi vol tunk az el sõ osz tály, aki kintjárt, már töb ben vol tak is ko lánk ból, és el mon dá suk sze rint min dig na -gyon jól érez ték magukat.(Ezzel mi is így vol tunk.) De nem csak ezvolt az uta zás oka. Már ci us 15-e kö zös meg ün nep lé se ta lán az egyikleg na gyobb és leg fon to sabb ese mény az ot ta ni ma gyar ság szá má ra.Öröm, hogy ezen a na pon kö zö sen em lé kez het tünk. Az 1948–49-esese mé nyek – ahogy az egyik ot ta ni ven dég lá tónk mond ta – az utol sóolyan na gyobb ese mény, amely még az egy sé ges, Nagy-Ma gyar or -szág te rü le tén tör tént, és amely az egész ma gyar sá got meg moz gat ta.

63

Kö zös mû so runk után a nyitrai te me tõ be men tünk. Itt egy ‘48-as hon véd sír meg ko szo rú zá sá ra ke rült sor. A ko szo rú zás alatt egyné ni jött kö zénk, fi no man, szó nél kül utat tört ma gá nak és le ült egypad ra az egyik kö ze li sír mel lé. Mi vel nem szólt, ezért ar ra gon dol -tam, hogy szlo vák. (Nyitrán több ség ben él nek a szlo vá kok.) Az tán

vé ge lett a ko szo rú zás nak, és el kezd tük éne kel ni a Him nuszt. A né -ni fel állt és Õ is ve lünk éne kelt. Te hát még is csak ma gyar! Csat la ko -zá sá val s éne ké vel ge ne rá ci ó kat, or szá go kat kö tött ös sze.

A szlo vá ki ai test vér is ko lá val a kö vet ke zõ kö zös prog ra munkmá jus vé gén lesz, ami kor õk ér kez nek hoz zánk Szom bat hely re. Az tánszep tem ber ben is mét mi me gyünk hoz zá juk, szin tén há rom nap ra. Ad -dig ra már bi zo nyo san iga zi ba rá ti kap cso la tok ala kul nak ki köz tünk.

Úgy gon do lom, a ha tá ron tú li ma gyar ság meg is me ré se és ave lük va ló tar tós, szo ros kap cso lat lét re ho zá sa min den anya or szá -gi ma gyar nak kö te les sé ge. Az ilyen ta lál ko zá sok és együtt ün nep -lé sek fon to sak és meg ha tá ro zó ak a kint élõ ma gya rok szá má ra.Ne künk pe dig öröm, hogy si ke rült va la mit nyúj ta ni ne kik. Ven -dég sze re tet ük és ki tar tá suk mind nyá junk szá má ra pél da ér té kû.

Gergye Má té 9.c, 2005.június

64

Ese mé nyek ké pek ben

65

Meg ze né sí tett ver sek kel, ré gi ma gyar éne kek kel szó ra koz tat tak min ketaz „Ének mon dók ta lál ko zó já”-nak részt ve või

Utol só si mí tá sok a ki ál lí tás meg nyi tó ja elõtt

2005. június

66

A tán co sok elõ adás ra vár va

Or szá gos Vers mon dó Ver seny Vas vá ron. 2. he lye zett lett Nyikos Dá vid. Dá vid Dé vai Nagy Ka mil lá val, a zsû ri el nö ké vel

Is ko la a ha tá ron

Az a négy év pél dá ul nem múlt el, ha nem van. Itt ben nünk. Atár sad sze mé ben, ami a meg szo kott me leg sé get tük rö zi. El me rengsza múl ton. Itt-ott fel vil lan nak az em lék ké pek, amik még kí sér ni fog -nak egy da ra big, az tán las san nem ma rad más, csak egy ér zés.

Egy ér zés, ami pon tat lan, ezért bi zo nyos. Ezt ér zed, ha osz tály -tár sad ar cá ra gon dolsz, ha el mész az is ko la elõtt, vagy ha kö szönszegy is me rõs ta ka rí tó né ni nek. Ös sze tett do log ez, ke ve re dik ben neédes és ke se rû, unott és iz gal mas, kí ván csi és meg fá radt, gyû lö let éssze re tet. Min den ki ben más, de ott van min den ki ben – meg ha tá roz -ha tat la nul. A sza vak mit sem ér nek, de ha be le né zel egy benn fen tes(=aki vé gig él te ve led a négy évet) sze mé be, tu dod, hogy õ is ugyan -úgy tud ró la, hogy nem fe lej ti el, hogy ki hat rá éle te vé gé ig.

Ha tár hely zet most a mi énk, még nem tu dom, hogy lé pem átaz el len õr zõ pon tot, hir te len-e vagy fo ko za to san, de tu dom, hogyva la mi vál to zik. Gyer mek- és felnõttlét, fel szí nes és ér té kes vi lág,sza bad sá gok és Sza bad ság, kül sõ (ér zék szer ve ink kel fel fog ha tó)és bel sõ (csak sejt he tõ) ha tá rán ál lunk. Jo gunk van a ne künk fon -to sat vá lasz ta ni, te hát sza ba dok va gyunk. Tõ lünk függ, mi kor ésho gyan lép jük át a ha tárt, dön té se in kért ne künk kell vál lal ni a fe -le lõs sé get. Ki mit kezd majd az önál ló ság vi lá gá ban? Nem tud juk,de ez nem csa ló dott, re mény te len nem tu dás, ha nem iz ga tott, vá -ra ko zó kí ván csi ság az is me ret len iránt.

Most vál to zik va la mi. Nem mú lik el, hisz ré szé vé vált lé -nyed nek, az Egész nek, de más lesz. Ben ned élõ va ló ság.

Min den nap egy so ha vis sza nem té rõ kincs. Ez is. 2005. má jushe te di ke is. Élj tu da to san! Járj to vább uta don, és tudd, hogy nem az afon tos, ami elõt ted vagy mö göt ted van, ha nem az, ami ben ned!

Ná dor Ale xand ra 12.c

67

Ne ha jolj meg a sors elõtt, csak azért, mert az úgy kí ván ja.Cé lod van, s aki is me ri a célt,

mer je bir to kol ni a rá ve ze tõ esz kö zö ket is.Ha még is el gyön gül nél a cél elõtt, for dulj a szí ved hez ta ná csért.

Egy kis kés le ke dés nem árt:ami ha mar áll elõ, ha mar a sem mi be vész.

Nincs jobb társ az erõs szív nél, mely a kel lõ pil la nat ban át se gít a ba jo kon.

Élj a szív tör vé nyei sze rint!Aki nek cél ja: a he lyes élet; an nak esz kö ze: az em ber ség.

(Tatiosz)2005. jú ni us

Be szél ge tés Es ter házy Pé ter rel

2005. június

68

Es ter házy Pé ter fel ol va só est je után bolyais di ák nak de di kál ja köny vét

A mi leg jobb ja ink

Pén te ken es te ki csik és na gyok gyûl tek ös sze a Bo lyai tor na ter -mé ben. Az is ko la ta nu ló i nak mint egy ne gye de, leg alább 250 gye rekés szü le ik. A 2004/2005-ös tan év ben sport si ke re ket el érõk nek szólt ataps. Kár oly Fri gyes ta nár úr kö szön töt te õket. Az ered mé nyek, me -lye ket ke mény mun ká val ér tek el nem csak az is ko la si ke rei, sok kalin kább a test ne ve lõ ta ná rok ál tal fel ké szí tett ver seny zõ ké. Na gyonfon tos a spor to lók szor gal ma, de a szü lõk és a ta ná rok tá mo ga tá sa is.A Bo lyai is ko la, nem csak a ki vá ló ta nul má nyi ered mé nyek hez, ha -nem a sport si ke rek hez is tá mo ga tást nyújt ta nu ló i nak. A ta ná rok szak -mai tu dá sa biz to sí ték a jó ered mé nyek re. A sport ban a si ke rek mel letta já ték örö me is leg alább olyan fon tos. A Bo lyai ta ná rai sem csak asi ke re ket haj szol ják, ha nem a sport tal di ák ja ik meg fe le lõ élet szem lé -let ének ki ala ku lá sá ban pró bál nak se gí te ni. A tisz ta, sza bá lyos já ték,az élet sza bá lya i nak be tar tá sá ra is ne vel.

A kö szön tõ után tor nász be mu ta tó kö vet ke zett, me lyen a leg ki -seb bek tõl a leg na gyob ba kig so kan re me kel tek. Ez után sport ágan kéntkü lön-kü lön hív ták ki a ver seny zõ ket, aki ket ta ná ra ik egy-egy em lék -lap pal, a kö zön ség pe dig han gos taps sal ju tal ma zott. Kü lön le ges es tevolt. A ta valy el bal la got tak kö zül is so kan kap tak meg hí vást a ban -kett re. Eb ben az év ben ad ták át elõ ször a „Bo lyai ki vá ló spor to ló ja”dí ja kat. Eze ket olyan ta nu lók kap hat ják, akik bolyais éve ik alatt ki -emel ke dõ sport si ke re ket ér tek el. Nem csak a di á ko kat dí jaz ták, ha -nem azo kat a ta ná ro kat is, akik a szer ve zés ben se gí tet tek.

A sportbankettnek há la már nem csak a ta nul má nyi ver se -nye ken jó he lye zést el érõ di á kok, ha nem a ki vá ló spor to lók ismeg kap ják mun ká juk el is me ré sét. Ez után ta lán egy re töb ben lesz -nek, akik mind két te rü le ten je les ked nek.

Nagy Re be ka X.c2005. de cem ber

69

A MI bi o ló gu sunk

Tóth Ariadna, is ko lánk10.c osz tá lyos ta nu ló ja az Or -szá gos Kitaibel Pál Kö zép is ko -lai Bi o ló gi ai és Kör nye zet vé -del mi Ver se nyen har ma dik he -lye zést ért el.

– A ver seny re mi kor ésmi lyen for má ban kezd te tek elké szül ni?

– A ver seny nagy mér -ték ben két új ság, a Ter mé -szet bú vár és az Élet és Tu do mány té ma anya gá ra épült. Ezek reegé szen a ta valy szep tem be ri szám tól kezd ve szük ség volt, ígyeze ket már ak kor el kezd tük ta nul má nyoz ni. He ten te egy szerpe dig Ba ra nyai ta nár úr ral ké szül tünk, ös sze sen ki len cen a ti -ze dik és a ki len ce dik év fo lyam ból.

– Mi lyen utat kel lett meg ten ned az or szá gos dön tõ ig?– Az el sõ meg mé ret te tés, a me gyei for du ló még már ci us ban

volt, amely re elõt te va ló hé ten szin te min den nap gya ko rol tunk. Itta ver seny anya ga tel je sen a két új ság ki vá lasz tott té má ja volt. In -nen az or szá gos dön tõ re az el sõ ket tõ jut ha tott to vább, Jakus Ivett,aki osz tály tár sam, és én.

– Me sélj az or szá gos dön tõ rõl!– A dön tõ Mo son ma gya ró vá ron má jus 5. és 7. kö zött volt. Ide

– mi vel nem csak Ma gyar or szá gon, ha nem a kör nye zõ or szá gok banis meg ren dez ték ezt a ver senyt – 50–50 ti ze di kes és ki len ce di kes ju -tott be. Itt már nem csak az új sá gok anya gá ra vol tak kí ván csi ak. 200ál lat és 200 nö vény ma gyar és la tin ne vét kel lett meg ta nul ni, és öt -

70

per ces kis elõ adást tar ta ni egy adott té má ról. Az e fel ada tok kal el értpon to kat ös sze gez ték, és a leg jobb nyolc ra még egy szó be li for du -ló várt. Egy „13+1” toto és nö vény-ál lat fel is me rés még írás banvolt. Szó ban kel lett be szél ni Kitaibel Pál éle té rõl, mun kás sá gá ról.Majd egy nem ze ti park be mu ta tá sát kér ték, va la mit egy ott vá lasz -tott nö vény rõl min dent el mon da ni, amit tu dok.

– A ver seny há rom nap ja alatt men nyi re tud ta tok ba rát koz -ni, is mer ked ni a töb bi ek kel?

– A ver seny mel lett nem iga zán vol tak kí sé rõ prog ra mok,mond juk vá ros né zés, így is mer ke dés re eset leg ebéd vagy va cso raköz ben volt esé lyünk. Es tén ként pe dig ta nár úr lé lek tar tó jeanos-vicceivel fû sze rez ve ké szül tünk a más na pi fel ada tok ra. Mind ezekmel lett na gyon jól érez tem ma gam a há rom nap ban.

– Biz to san so kan kér dez ték már, hogy hon nan van a bi o ló giairán ti sze re te ted? Ezen a té ren sze ret nél majd te vé keny ked ni?

– Egy sze rû en sze re tem a ter mé sze tet. És igen, min den képpva la mi lyen ter mé szet hez, bi o ló gi á hoz kap cso ló dó te rü le ten sze -ret nék dol goz ni.

– Ré geb ben is in dul tál bi o ló gia ver se nye ken, il let ve most ké -szülsz-e va la mi re?

– Már ál ta lá nos is ko lá ban is vol tam több meg mé ret te té sen.Ta valy ugyan ezen a ver se nyen or szá gos ötö dik let tem, így idénmin den képp mo ti vá ci ós erõ volt az, hogy job ban tel je sít sek, mintak kor. Ez si ke rült, hisz har ma dik let tem. És hogy ez si ke rült, azBa ra nyai ta nár úr ér de me is, aki nek ez úton – a töb bi ek ne vé ben is– na gyon kö szö nök min dent. Ver seny re konk ré tan most nem ké -szü lök, de jö võ re ter ve zem, hogy meg pró bál ko zom az OKTV-vel.

– Ah hoz és min den to váb bi ver seny hez is sok si kert kí vá nok,az or szá gos har ma dik he lye zés hez pe dig még egy szer gra tu lá lok!

Gergye Má té 10.c2006. jú ni us

71

„Nyel vünk ben élünk”

Men nyi re fon tos, hogytö rõd jünk ma gyar sá gunk kal?Men nyit szá mít, hogy he lye senbe szél jünk? A mai vi lág ban,ami kor a tech ni ka rob ba nás sze -rû en fej lõ dik, és a vi lág má sikvé gén élõ em ber rel is tu dunkbe szél ni, sõt lát hat juk is, ami -kor min den ki az EU-ról be szél,nem fe lejt jük-e el, kik va -gyunk? Rit ka ki vé tel az olyanem ber, aki oda fi gyel be széd jé -re, és fon tos nak is tart ja, hogyvá lasz té ko san be szél jen, he lye -sen ír jon. Is ko lánk VIII. B osz -tá lyos ta nu ló ja – Ko csis Te réz – ezen ki vé te lek kö zé tar to zik. Szám -ta lan ma gyar ver se nyen in dult már, és szép ered mé nye ket ért el.Leg utób bi ver se nyén – a „Nyel vünk ben élünk” anya nyel vi és kom -mu ni ká ci ós ver se nyen – me gyei el sõ lett. Er rõl fag gat tam.

– Gra tu lá lok az ered mény hez! Mi ösz tö kélt, hogy el in dulj a ver -se nyen, és mi ért sze retsz ilyen és eh hez ha son ló ver se nyek re jár ni?

– Már ta valy is in dul tam a ver se nyen, szin te „ter mé sze tes”volt, hogy új ra meg pró bá lom. Kis ko rom ban na gyon sze ret temver se nyez ni, és bár most már na gyon sok a ta nul ni va ló, min digfor dí tok idõt a fel ké szü lés re.

– Ho gyan le het egy ilyen meg mé ret te tés re fel ké szül ni?– Ma gyar ta ná rom – Erõss Ro zá lia ta nár nõ – se gít sé gé vel

ké szül tem. Fel adat la po kat ol dot tam meg, és so kat gya ko rol tam,sok ide gen szót ta nul tam meg, amik re a meg ér tés hez szük ség volt.

72

– Mi re kell fi gyel ni a ver seny so rán a nyelv ta ni ré sze ken túl?– Na gyon fon tos a ki ál lás, a he lyes tar tás. Vé gig kap cso -

la tot kell tar ta ni a kér de zõ vel, ér dek lõ dõ nek kell len ni, kér dé -se ket fel ten ni.

– Me lyik ered mé nyed re vagy a leg büsz kébb?– Még ötö di kes ko rom ban a Simonyi Zsig mond nyelv tan -

ver se nyen a Kár pát-me den cei dön tõ ben har ma dik let tem, holt ver -seny ben a má so dik he lye zet tel.

– So kat szok tál ol vas ni?– Ren ge te get, amen nyit csak idõm en ge di. Egy ba jom van

most ve le: a gye rek köny vek már nem ér de kel nek, a fel nõt tek -nek szó lók vi szont még túl ko ra i ak. Mos ta ná ban leg in kább kri -mi ket ol va sok.

– A hét köz na pi élet ben is oda fi gyelsz ar ra, hogy he lye senbe szélj?

– A sa ját be szé dem re ki fe je zet ten nem fi gye lek oda, de ész -re ve szem, ha má sok hi báz nak, már szin te bánt ja is a fü le met. Ahe lyes írá som ra azon ban min dig ügye lek.

– Mit je lent szá mod ra a ma gyar nyelv?– A kom mu ni ká ci ó ban nél kü löz he tet len, gon do la ta ink egyik

leg fõbb ki fe je zõ esz kö ze a nyelv. Ezért tar tom fon tos nak, hogyoda fi gyel jünk rá, és fej les szük ál ta la a tu dá sun kat.

– Le gyen ez egy frap páns vég szó, nem is kell en nél több. Eza ked ves lány egy jó pél da ar ra, ho gyan kell meg õriz ni ma gyar sá -gun kat a nyelv ál tal úgy, hogy nem visz zük túlzásba...

Te réz a „Nyel vünk ben élünk” or szá gos nyelv he lyes sé gi ver -seny 3. he lye zé sért ka pott ok le ve lé vel.

Lehner Ta ma ra 12.2006. jú ni us

73

74

Ja nu ár 19-étõl volt lát ha tóa Bar tók Bé la – Takáts Je nõ éle té rõl szó ló ki ál lí tás.

Az Ének mon dók Ta lál ko zó já nak részt ve või kö zül Ke resz tes Nagy Ár pádtar tott elõ adást is ko lánk ban. A ké pen ép pen a kecs ke du da mû kö dé sét

ma gya ráz za ta ná rok nak és di á kok nak.

75

Test vér is ko lánk tag ja i val a Nyitrai Me gye bá lonBugár Béla szlovákiai magyar kép vi se lõ vel.

Feb ru ár 3-án Tompek Sándorné ren de zé sé ben nagy mé re tû,a Vö rös ke reszt te vé keny sé gét be mu ta tó ki ál lí tás nyílt.

A hát tér ben Poór Lász ló, a Vas Me gyei Vö rös ke reszt el nö ke.

2006. jú ni us

76

A Me gyei Vö rös ke resz tes Ver seny bolyais gyõz tes csa pa ta.

Görföl Je nõ, fel vi dé ki fo tó mû vész a sa ját ké pét né zi a meg nyi tó elõtt

Az én ‘56-om

Ta lán fur csán hang zik a ki fe je zés egy ti zen éves tõl: „Az én‘56-om”. Pe dig ne künk, ne kem is van. Csak a mi énk ké pek bõl,írá sok ból, el mon dá sok ból és né ha-né ha a fan tá zi ánk ból áll ös sze.Ez is 1956, csak más.

Az én ‘56-om, il let ve an nak ké pé nek ki ala ku lá sa – mint bi zo nyá -ra min den em ber nél – a lyu kas zász ló nál kez dõ dött. Mi ért lyu kas azászló? – tet tem fel va la mi kor a kér dést. Mert ki vág ták – jött az egy ér -tel mû, rö vid vá lasz. De mi ért vág ták ki? – újabb kér dé sek, újabb vá la -szok. Az tán ahogy nõt tem, egy re töb bet tud tam meg ar ról, hogy va ló -já ban mit is ta kar a fur csa lo bo gó. Is ko lai ün ne pé lyek, tör té ne lem órák,szü lõk el mon dá sa mind-mind ért he tõb bé, egyér tel mûb bé tet ték azt.

Idén pe dig az 50. év for du ló já ra em lé kez tünk (em lé ke zünk). Ezmin den ki ben to vább ala kí tot ta a for ra da lom ké pét. Ben nem is. Egyver seny kap csán több, a té má val fog lal ko zó könyv a ke zem be ke rült,és vagy fél tu cat fil met néz tem meg (ed dig), ame lyek szin tén az zalfog lal koz nak. Mert ér de kel. Ahogy ér de kel az is, amit a nagy szü le im,idõ sebb em be rek me sél nek ak ko ri em lé ke ik rõl. Mert most, hogy év -for du ló van, ta lán azért õk is kön nyeb ben be szél nek a tör tén tek rõl. Ésvolt olyan sze ren csém, hogy ok tó ber 23-án Bu da pes ten le het tem. ATer ror Há zá ban, a Nem ze ti Mú ze um ban ki ál lí tá sok kal, a Mû egye -tem nél szo bor ava tás sal, a Cor vin köz ben és az Andrássy úton pe digko ra be li jár mû vek kel, tan kok kal ele ve ne dett meg szá mom ra ’56.

Már ezek is hoz zá tar toz nak ah hoz a bi zo nyos kép hez. Desaj nos más is. Pes ten len ni 23-án szép, ugyan ak kor kis sé fé lel me -tes do log volt. Az egész vá ros ban volt va la mi bi zony ta lan, és ami -tõl so kan tar tot tak, már nap pal be kö vet ke zett. A ren get szi ré ná zórend õr és men tõ au tó en nek a je le volt. Es te fe lé nem volt már ép -pen bi za lom ger jesz tõ han gu lat, így ért he tõ, hogy az utol só órá kata pá lya ud va ron töl töt tük.

77

Jó vagy nem, de így ez is egy da rab az én ’56-omban. Nem,vagy leg alább is nem úgy si ke rült meg em lé kez ni 23-án, ahogy aztso kan sze ret ték vol na. Saj nos akad tak olya nok, akik nek 1956 em lé -ke nem olyan fon tos, mint több mil lió em ber nek, és köz tük ne kem.

Gergye Má té 11.c2006. de cem ber

Nyá ri SÉ TA

Au gusz tus 21. és 25. kö zött Al só õrs adott ott hont a má so dikSÉ TA tá bor nak. A prog ra mo kon a Bo lyai Gim ná zi um öt ta nu ló ja:Csa bai Lu cia, Galambfi Pet ra, Gergye Má té, Masszi Bá lint ésSza bolcs Ger gõ vett részt. Lu ci á val, Má té val és Ger gõ vel be szél -get tem a ta pasz ta la tok ról, él mé nyek rõl.

– Mi ó ta vesz tek részt a SÉTA-programban?G.: Má té val két éve kezd tük, Lu cia ta valy csat la ko zott.– Úgy tu dom, nem min den SÉTÁ-s me he tett tá bor ba. Mi

alap ján vá lasz tot tak ki ben ne te ket?M.: Rend sze re sen részt vet tünk a fog lal ko zá so kon, cik ke ink

is meg je len tek, ame lyek fel té te lez nek egy bi zo nyos szín vo na lat,ér dek lõ dést. Va la mint mi hár man arany tol la sok is va gyunk – eztaz el is me rést min den év ben is ko lánk leg jobb új ság író ja kap ja.

– Mit vár ta tok a tá bor tól?M.: Én ta valy is vol tam, és na gyon jól érez tem ma gam.

Ugyan ezt vár tam az idei tá bor tól is: szín vo na las elõ adá so kat, jótár sa sá got és han gu la tot.

L.: El sõ sor ban meg erõ sí tést, hogy amit el ter vez tem, az he -lyes. Sze re tek ír ni, in for má lód ni, ezt a szak mát ne kem ta lál ták ki.Leg alább is re mé lem.

78

– Mit adott nek tek ez az öt nap?M.: Tu laj don kép pen azt, amit vár tam. Szak mai szem pont ból

biz to san. Az egyet len ne ga tí vum ta lán az volt, hogy kü lön há zak -ban vol tunk el szál lá sol va, így nem tu dott an nyi ra ös sze ko vá cso -lód ni a csa pat, mint az elõ zõ év ben. En nek el le né re per sze tö ké le -te sen elé ge det tek vol tunk a szál lás sal és a ki szol gá lás sal. Kü lönörö met je len tett pél dá ul a csocsóasztal...

L.: Ne héz len ne mind fel so rol ni. Biz tos jö võ ké pet, na gyonjó ba rá to kat, akik kel az óta is tar tom a kap cso la tot. Nem utol só sor -ban pe dig lett egy el vá laszt ha tat lan tár sam, a fény ké pe zõ gé pem.Per sze nem vet te át a toll he lyét, jó ba rát ság ban van nak.

– Kik vol tak a meg hí vot tak, kik fog lal koz tak ve le tek?G.: Babarczy Esz ter tör té nész, pub li cis ta, Ba rát Ta más, az e-

PR ma gyar or szá gi kép vi se lõ je, Rá bai Ba lázs, Az es te mû sor ve ze -tõ je, Má té Krisz ti na és Bár dos And rás, a TV2 hír adó sai, a HVGcím lap fo tó sa és so kan mások...

– Me lyik elõ adás nyúj tot ta a leg na gyobb él ményt?M.: Ne héz vá lasz ta ni. Ta lán a be szél ge tés Rá bai Ba láz zsal.

79

G.: Ne kem Má té Krisz ti na és Bár dos And rás ke res ke del mimé di á ról tar tott elõ adá sa tet szett leg job ban.

– Ho gyan telt egy nap? Mi lyen prog ra mok vár tak rá tok?Er re a kér dés re egy más sza vá ba vág va idéz ték fel a leg ma ra -

dan dóbb él mé nye ket. – A tá bor kez de te kor csa pa tok ra osz tot tak ben -

nün ket, így a hét fo lya mán a sár gák, na rancs sár gák, zöl dek és ké kekve tél ked tek egy más sal. Volt asz ta lon szink ron úszás, lá bos sal te ni -sze zés, „szel le mes” ve tél ke dõ és a nagy ked venc, a hé li um-ének lés.

Kap tunk ko mo lyabb fel ada tot is, amely re egy hét fel ké szü lé siidõnk volt: be kel lett mu tat ni egy ese ményt a na pi saj tó há rom ágá -nak (bul vár-, me gyei, or szá gos saj tó) stí lu sá ban. Ezen kí vül vál to za -tos fog lal ko zá so kon ve het tünk részt: volt ön is me ret, il lem tan, és azin ter jú alany be cser ké szé sé nek tu do má nyát is el sa já tít hat tuk.

Szer vez tek ne künk ha jó ki rán du lást Ti hany ba, tánc há zat, tá -bor zá rás ként pe dig VOODOO kon cer ten tom bol hat tunk, amit az -tán – az esõ mi att az elõ adó te rem be szo rul va – haj na lig tar tó ének -lés kö ve tett. Ta lán a tá bor csúcs pont ja volt, fer ge te ges han gu lat tal.

80

– Hal lot tam, il let ve lát tam is, hogy van egy internetes ol dal,ahol a töb bi tá bo ro zó val is tart já tok a kap cso la tot.

M.: Igen, ké szí tet tem egy nem hi va ta los fó ru mot, ahol „ösz - sze já runk”. Van nak, akik kel már több mint egy éve, a ta va lyi tá -bor óta tar tom a kap cso la tot, má ig jó ba rát ság ban va gyunk.

– Vál toz ta tott-e a tá bor to váb bi ter ve i te ken?L.: Dön tés elõtt ál lok, ne gye di kes lé vén. Az irány nem kér -

dé ses, a hely a to váb bi tel je sít mé nyem tõl függ.– A hét fo lya mán nyúj tott tel je sít mé nye dért tá bor zá rás kor

di csé ret ben, ju ta lom ban ré sze sül tél. Gra tu lá lok!L.: Kö szö nöm szé pen, ahogy a töb bi ek ne vé ben is kö szö nöm

a PLT mun ka tár sa i nak a fe lejt he tet len él mé nye ket.Ar ra a kér dés re, hogy „SÉTÁ-lnak-e to vább”, egy ön te tû

igen volt a vá lasz. Én pe dig, mind azok alap ján, amit hal lot tam,öröm mel csat la ko zom hoz zá juk.

Gerecs Il di kó, 12.c, 2006. december

In ter jú? Me se? Va ló ság? Múlt? Je len?50 éves lesz a „Bo lyai”?

– Ked ves egy ko ri „Bolyais” di á kunk! Úgy hal lot tam Te iseb be az is ko lá ba jár tál.

– A vá lasz olyan mint a me sé ben. Jár tam is eb be az is ko lá bameg nem is. Vol tam „Bolyais” di ák meg nem is.

– Hogy le het ez?– Ami kor én kis el sõs vol tam a „Gya kor ló” épü le te még a

Gaz da ut ca, Út tö rõ ut ca sar kán állt. Az óta a Gaz da ut ca meg szûntut ca len ni, az Út tö rõ ut cát Szt. Lász ló ki rály ut cá nak hív ják, azépü let ben pe dig, egy szak kö zép is ko la ta lál ha tó.

81

– Hát ez kis sé bo nyo lult.– Ak kor to vább bo nyo lí tom. Az is ko lát ak kor a Szom bat he -

lyi Kö zép fo kú Ta ní tó kép zõ In té zet Gya kor ló Ál ta lá nos Is ko lá já -nak hív ták és csak al só ta go za ta volt, négy év fo lya mon, év fo lya -mon ként 2,5 osz tál lyal.

– Két és fél osz tály? Hogy le het ez?– Úgy, hogy az is ko lá ban volt két osz tat lan osz tály is. Ez azt

je len tet te, hogy az egyik ben el sõ sök a har ma di ko sok kal, a má sik -ban a má so di ko sok a ne gye di ke sek kel jár tak egy osz tály ba.

– Hát er re meg mi szük ség volt és hogy le he tett egy ilyen osz -tály ban ta nul ni?

– Ak ko ri ban az or szág na gyon sok fa lu si is ko lá já ban vol takosz tat lan osz tá lyok. Sok ban még több év fo lyam járt együtt, mintná lunk. A jö ven dõ ta ní tó kat er re is fel kel lett ké szí te ni. Én nemilyen osz tály ba jár tam. Én „B”-s vol tam, így nem tu dom, hogy mi -lyen volt ilyen osz tály ban di ák nak len ni.

– És fel sõ ta go za ta nem is volt az is ko lá nak?– Nem. Ne gye dik után min den ki más is ko lá ban foly tat ta. Én

azon ban to vább bo nyo lí tom a me sét, mi vel ké sõbb még is csak jár -tam eb be az is ko lá ba. Pon to sab ban nem ab ba, hi szen ak kor már ahá rom és fe le dik épü let ben volt a mai he lyén és nem csak al só, ha -nem fel sõ ta go za ta is volt, és a Bo lyai ut cá ról ka pott név vel a Szom -bat he lyi Ta nár kép zõ Fõ is ko la Bo lyai ut cai Gya kor ló Ál ta lá nos Is -ko lá já nak hív ták. De én nem fel sõs vol tam ek kor, ha nem fõ is ko laihall ga tó, aki a hall ga tói gya kor la tát töl töt te itt ma te ma ti ká ból.

– Te jó Is ten! Há rom és fe le dik épü let? Mi ez a fél már megint?– Az el sõ épü let bõl az is ko la az ak kor már Fel sõ fo kú Ta -

ní tó kép zõ In té zet mel lé fel épí tett új „Gya kor ló ba” köl tö zött.Ez ma a BDF „B” épü le te. De a Ta ní tó kép zõ Ta nár kép zõ vé vá -lá sa mi att szük ség lett a „Gya kor ló” épü le té re is. Épü let hí jánaz ak ko ri Dó zsa ut cai is ko lá ban volt társ bér let ben egy rö vid

82

ide ig, amíg a mai épü let el sõ üte me elkészült... Ja igen, a „Dó -zsa” épü le té ben ma a Nagy La jos Gim ná zi um ta lál ha tó.

– Kez dek el vesz ni a me sé ben. De ha jól ér tem, ak kor iga zi„Bolyais” nem volt? Va gyis a BDF Bo lyai Já nos Gya kor ló Ál ta -lá nos Is ko la és Gim ná zi um hoz nem volt di rekt kö ze?

– Eb ben a va ló ság me sé ben min den bo nyo lult. Ez is. 1992 ta va -szán ugyan is dr. Iker Já nos meg ke re sett – aki nek ko ráb ban a fõ is ko -lán hall ga tó ja vol tam, és az em lí tett idõ sza ká ban kol lé gá ja is a Ta nár -kép zõn –, hogy az Apá czai Ala pít vány 12 év fo lya mos kép zés ki dol -go zá sá ban kö zös érin tett sé günk után örül ne, ha át men nék ve le a Bo -lya i ba igaz ga tó he lyet tes nek, amen nyi ben el fo gad ják ott igaz ga tói pá -lyá za tát. El fo gad ták. Így let tem igaz ga tó he lyet tes és iga zi „Bolyais”.

– Hát ez vá rat lan for du lat.– Ne kem is az volt. Elõt te év ben uta sí tot tam ugyan is vis sza

egy igaz ga tói ál lást egy szom bat he lyi ál ta lá nos is ko lá ban. De ezszép fel adat nak és szol gá lat nak ígér ke zett, hi szen ek kor in dult anyolc osz tá lyos gim ná zi um. Ha ma ro san meg szün tet tük a kör ze tibe is ko lá zást, ké sõbb be in dí tot tuk a négy osz tá lyos ta go za tot is,mi köz ben le szû kí tet tük az év fo lya mo kat, át ala kí tot tuk a tan tes tü -le tet, és az épü le tet is al kal mas sá tet tük az új fel ada tok ra.

De hadd kér dez zek én is va la mit! Mi az ap ro pó ja, hogy aBo lyai egyik ta nár ja in ter jút ké szít egy egy ko ri di ák kal?

Tu laj don kép pen min den, ami rõl Ön ed dig be szélt. Egy év múl -va 50 éves lesz a Bo lyai, az az a „szom bat he lyi Gya kor ló”, és énkap tam azt a szép fel ada tot Dr. Lenner Ti bor igaz ga tó úr tól, hogyaz 50. ju bi le u mi év szer ve zõ bi zott sá gát ve zet ve a „Bolyais” ta nár,di ák és szü lõi kö zös sé gek kel együtt ta lál juk ki ezt a bi zo nyos évet.

A ta nár kol lé gá kat már meg kér dez tem, most a di á ko kon a sor.El sõ ként pe dig olyan egy ko ri di á kot kér dez tem, akit na gyon kö zel -rõl is me rek. Re mé lem a je len le gi di á kok kö zött is so ka kat ta lá lok,akik nek szü lei, ro ko nai a „Gya kor ló ba” jár tak!

83

Vá rom te hát a di á kok öt le te it a ju bi le u mi év re (2008–2009.)!An nak is na gyon örül nék, ha újabb, a múlt di ák ja i val ké szí tett ri -por tok is szü let het né nek!

(Most már el árul hat juk, hogy ezt az in ter jút Kár oly Fri gyes/ta nár/ ké szí tet te Kár oly Fri gyes sel /diák, hall ga tó, igaz ga tó he -lyet tes/. Ta lán nem ve szi tek rossz né ven ezt a kis tré fát!)

2007. jú ni us

„Arany tol las” in ter jú – Be szél ge tésa he te dik Sé ta-prog ram dí ja zott já val

Mi az in ter jú? Elõ ször is szük sé gel te tik egy lel kes avagy lel -ket len alany. Utób bi val csu pán a köz já ték fa nyar. Eme tényt nemfi gye lem be vé ve al kal maz kod ni kö te les ség. Sze ren csés hely ze temnem ta ga dom, hisz in ter jú ala nyom, ki vel e fo lya ma tot – jól-rosz - szul – be mu ta tom, egy arany tol las egyén. Sze mé lyét a té ma meg -ne ve zé se so rán fe dem fel. Te hát kö vet ke zõ fon tos té nye zõ: a mon -da ni va ló. Je len eset ben ez a Sé ta-prog ram és is ko lánk újabb te het -sé ge, Gerecs Il di kó, a Bo lyai Gim ná zi um 12.c osz tá lyos ta nu ló ja.Együtt mu tat juk be a kér dés-fe le let egy más ra épü lé sét, mely nektech ni ká ját a ta pasz ta lat min den bi zon nyal be vé si az agy ba, ám ezhos szú fo lya mat ered mé nye, így most én is csak pró bál ko zom.

– Ma gá zód ni il lik. Ezt most rög zít jük, és túl is tes szük raj tama gun kat, hisz húsz nap kor kü lönb ség, azt hi szem, men te sít ezenszo ká sok tól. Húsz nap. Mit is szok tak er re mon da ni?

– Na igen. An nyi idõ alatt még egy csir ke se kel ki...– Ko moly ra for dí ta ni a szót csu pán ak kor le het sé ges, ha

ide gen kör nye zet ben vagy ide ges ál la pot ban ta lá lunk rád,görcs be rán dult gyo mor ral, mond juk ma te ma ti ka dol go zat

84

elõtt, és – ros szabb eset ben – után. Egy-egy cikk meg írá sa ná -lad mi lyen ér zé sek kel pá ro sul?

– El sõ cik ke met, a Sé ta-tá bo ro sok kal ké szí tett in ter jút fel ké rés reír tam. Nem volt egy sze rû dol gom, per sze én is le het tem vol nalelkesebb... Az Alhana-interjút na gyon szí ve sen csi nál tam. Él vez tem ameg írás min den pil la na tát, hi szen egy szá mom ra na gyon ked ves té má -val fog lal koz hat tam. Ezért is a ked venc írá som. A dzsun gel köny veelõ adá sá ról szó ló cik ke ket pe dig a fel há bo ro dás vál tot ta ki be lõ lem.

– Írá sa id sok szí nû ek, még is kö zö sek egy pont ban: a gon dosmeg szer kesz tett ség ben. Nem ma te ma ti kai pon tos ság ra gon do lokmost, ha nem a fel épí tett ség re. Ho gyan fogsz hoz zá az ép pen ak tu -á lis írá sod hoz?

– Ha meg van a té ma, pró bá lom ös sze szed ni gon do la ta i mat,ami ket az tán rend sze re zek. Ta lán ez a leg ne he zebb. Ez után pisz -ko za tot ké szí tek, amit ad dig ala kít ga tok, amíg el nem nye ri a tet -szé se met. Ha min dent jó nak ta lá lok, ak kor írom meg, il let vegépelem be a vég le ges cik ket.

– Egyik nagy utó éle tû mû ved ki vál tó él mé nyé nél ma gam isje len vol tam. Me sél nél egy ki csit er rõl?

– Igen. A dzsun gel köny ve elõadása... Már a né zõ té ren ül vegon dol tam, hogy „eb bõl cikk lesz”. Ne ki is fog tam az írás nak, de párnap pal ké sõbb meg je lent a Vas Né pé ben egy cikk az elõ adás ról,amely nek író ja tel je sen más ként lát ta a dol go kat. Ez kis sé el bi zony ta -la ní tott, és – bár töb ben is biz tat tak a meg írá sá ra – nem is fog lal koz -tam töb bet a sa ját írá som mal. Hogy még is el ké szült, an nak kö szön -he tõ, hogy az Alhana-interjút nem tud tam idõ ben meg csi nál ni. Így,hogy ad dig is le gyen cik kem, új ra ne ki ül tem. Azt hi szem, jól tettem...

– Eb ben egyet ér tek. Ve led pél dá lóz tak itt is, ott is... Ál ta -lá nos is ko lák ban a szín há zi kul tú ra be mu ta tá sa kor. Az új ság -írás egyik szép sé ge ta lán eb ben rej lik. Az ol va só ra gya ko roltha tás és a re a gá lás mi lyen sé ge vé le mé nyem sze rint kulcs fon -

85

tos sá gú. Szin te egy adok-ka pok vi szony épül fel, nagy „té tel -ben”, is me ret le nül. Té ged mi ösz tö nöz?

– Jó kér dés. Po zi tív vis sza jel zé se ket kap ni va ló ban na gyonjó ér zés. De már az is óri á si, ha nyom ta tás ban lát ha tom a ne ve metés per sze az írá so mat.

– Rö vid is me ret sé günk az új ság írás sal most kez dõ dött csu -pán. Sze ret néd foly tat ni? Mik a ter ve id?

– Nem ilyen irány ban ta nu lok to vább, ang lisz ti ká ra ké szü -lök. Azon ban az új ság írást sem „te szem fél re”. Fõ fog lal ko zás naknem ezt ter ve zem, de hob bi szin ten sze ret ném foly tat ni, ha le hetolyat. Szá mom ra ér de kes té má ról bár mi kor szí ve sen ír nék.

Csa bai Lu cia 12.c2007. jú ni us

Sakk-ki rály nõ

Egy lány a sok kö zül. Mo soly gós, csi nos, vi dám. Is ko la tás ká val,mint min den kor tár sa. Reg gel be a su li ba, dél után ki. Ám va la mi benmég is na gyon el tér a töb bi ek tõl. Csak né ha megy be az is ko lá já ba, aBo lyai Gim ná zi um 8.a osz tá lyá ba, más kor Bu da pes ten jár a Bent la ká -sos Maróczy Gé za Sakk is ko lá ba, e ket tõ kö zött edzé sek re, ver se nyek -re uta zik a vi lág tá vo li pont ja i ra. Ami ben pe dig leg in kább el tér, s ezt14 éve sen nem so kan mond hat ják el ma guk ról: két sze res ma gyar baj -nok, egyé ni di ák olim pia 1. he lye zett je, Snell-Európa-bajnok – a sak -ko zás ban. Két ver seny kö zött ki sebb meg fá zás mi att töl tött pi he né sétza va rom. En nek el le né re ba rát sá go san in vi tál be szo bá já ba. Gon dol -tam, hogy ez fo gad. Ser le gek, ok le ve lek, ki tün te té sek, ér mek fe dik bea fa la kat. Köz tük köny vek, plüss ál la tok, gye rek ko ri em lé kek.

86

– Mi kor kezd tél el sak koz ni?– 2000-ben, a Dési-Huber Ist ván Ál ta lá nos Is ko lá ban, ahol

tan óra ke re té ben Kacsics Kris tóf ta nár úr in dí tott el az úton. Õkül dött az el sõ ver seny re, Mi ku lás Ku pá ra, ahol kez dõ ként azutol sók kö zött vé gez tem.

– Mi volt a leg el sõ – szá mod ra fon tos – ered mé nyed?– 2004-ben Mis kol con az el sõ kor cso por tos ma gyar baj no ki cí -

mem, ami nek kö szön he tõ en ki ju tot tam a vi lág baj nok ság ra, Kré tá ra.– Men nyi idõ det vett el 7 éve, s men nyit most nap ja id ból a sakk?– Ele in te 2–2 óra edzés volt. Most már min den nap edzem a

Ha la dás sakk ter mé ben és itt hon egyé ni leg is. – Kik se gí tet tek Té ged idá ig el jut ni?– Gergácz Ba lázs ke ze alatt kezd tem el ver seny sak koz ni, je -

len leg Ruck Ta más FIDE-mesterrel ké szü lök.– Ma rad idõd más te vé keny sé gek re, ba rá tok ra?– Na gyon ke vés, csak azok a hét vé gé im sza ba dok, mi kor nincs

ver se nyem. Sze re tek sé tál ni, bi li ár doz ni, mo zi ba jár ni, bár a ’Nagyok’sze rint ezek re nem sza bad na idõt ’fecsérelnem’. Csak sak koz ni.

– Mi re em lék szel vis sza ed di gi ver se nye id bõl a leg szí ve seb ben?– A kül föl di ver se nyek re. Itt sok ba rá tot is sze rez tem már,

meg is mer het tem szo ká sa i kat. Elég fur csa ér zés egy csadorban ját -szó ver seny társ sal szem be ül ni.

– Me lyik or szá gok ban ju tot tál el a ver se nyek ré vén?– Auszt ri á ba, Hor vát or szág ba, Kré tá ra, Mon te neg ró ba és

Ro má ni á ba.– Úgy tu dom, egy szer egy ter mé sze ti ka taszt ró fa kö ze pén

ver se nyez tél.– A 2006-os EB-n Herceg-Noviban a ver seny vé ge fe lé ha -

tal mas ár víz volt, amely be tört a szál lo dánk ba. A föld szin ten váll -ma gas sá gig ért a víz. Mi az el sõ eme let re szo rul tunk fel. Na gyonfé lel me tes volt.

87

– Mi vel vár egy-egy ver seny után édes anyád, az az mi a ked -venc éte led?

– Sze ren csé re a ver se nyek rõl nem ki éhez ve jö vök ha za, aleg több he lyi spe ci a li tást meg kós to lom. Ám, ha anya ked vem reakar ten ni, ak kor hús le vest, rán tott húst, pu din got ké szít.

– Le het, hogy ilyen fi a ta lon nem il lik, de Té ged az ered mé -nye id fel jo go sí ta nak: mi lyen ta ná csot ad nál azok nak, akik va la mina gyot akar nak el ér ni?

– Hall gas sa meg a szü lei s az idõ seb bek ta ná csát. Sok le -mon dás sal já ró nagy szor ga lom ra van szük ség. Más képp nem le -het jó ered mé nye ket el ér ni.

– Osz tály fõ nö köd tõl ér te sül tem, hogy na gyon szo mo rú ak azosz tály tár sa id, mert 8. vé gén in téz ményt vál tasz. Ne héz volt meg -hoz ni ezt a dön tést?

– Na gyon ne héz volt meg hoz ni, azon ban a jö võm ér de ké benúgy gon dol tam, hogy a Szent-Györ gyi sport osz tá lyá ból egye ne -sebb út ve zet cél ja im el éré sé hez. Ez után is fo gom tar ta ni a kap -cso la tot, sze mé lye sen és email-ben is a bolyais ba rá ta im mal.

– Mit gon dolsz, mit tar to gat szá mod ra a jö võ?– Azt most még nem le het meg mon da ni, hogy lesz-e be lõ -

lem sak ko zó. Ta lán két év múl va ki de rül, hogy va gyok-e elég te -het sé ges, hogy a leg na gyob bak kö zé jut va eb bõl meg él hes sek, segy éle ten át mû vel jem.

– Sok si kert kí vá nok ter ve id meg va ló sí tá sá hoz!Far kas Zsó fia 11.b

2007. jú ni us

88

Bolyaisok film si ke rei

A nyol ca dik or szá gos Pé csi Diákfilmfesztiválon a Bo lyaiAni má ci ós Mû hely a „Szõ nyeg hõ sei” c. ani má ci ós film je ka te gó -ria dí jat ka pott. Al ko tók: An tal Ve ro ni ka, Gás pár Re ná ta, KispálMár ton, Kunecz Ta más, Kruczler Kris tóf, Mo hos Má té, Su taAlex, Tóth Nó ra, Va dász Ger gely. Ani mál ta: De me ter Már ton.Mû hely ve ze tõk: Biczó An tal, Dobre Nor bert.

Az idei Vas-Film Fesz ti vá lon sze re pelt a Bo lyai Ani má ci ósMû hely egy má sik al ko tá sa, a Jam szob rász mû hely ka land jai c.gyur ma film. Ez a film emel lett az el sõ Ber csé nyi Film szem lén aleg jobb film dí ját kap ta.

eMapps.com – egy mo dern, vir tu á lis já tékAz érett sé gi szü net ben vet tek részt a Bo lyai di ák jai az

eMapps.com ne vû já ték ban. A ver seny elõ ké szü le tei már pár hó -nap pal ez elõtt el kez dõd tek. A tör té net el sõ re egy sze rû en hang zott,de a lát szat né ha csal.

A tör té net sze rint a Savaria dé mo na ál tal ös sze tört tü kör da -rab ja it kel lett ös sze gyûj te ni, ami re rá volt ír va Tiberius kin csé neka le lõ he lye. A já ték so rán PDA-t, GPS-t, mo bil te le font és Note -book-ot hasz nál tunk a já ték tel je sí té sé hez.

Az el sõ nap dél elõtt jén a Mú ze um fa lu ba lá to gat tunk ki. A ka -lács sü tés for té lya i ba nyer het tünk be pil lan tást. Dél után a Kámoni Ar -bo ré tum ba sé tál tunk ki. A friss le ve gõn az ér de kes fel ada tok meg ol -dá sa mel lett az íjá sza tot is ki pró bál hat tuk. Az el sõ nap fá ra dal maiután már két tü kör da rab bal a zse bünk ben ha za ér tünk.

A kö vet ke zõ nap a Szé kes egy ház tör té ne té vel is mer ked het tünkmeg, ami rõl ide gen nyel vû be szá mo lót kel lett ké szí te nünk, és fel ven -ni vi de ó ra. A dél után fo lya mán gi tár ral ta nul tunk meg da lo kat, aminagy él mény volt, majd az utunk a kép tár ban foly ta tó dott, ahol Der -ko vits ecse té ért cse ré be meg kap tuk a ne gye dik tü kör da ra bot is.

89

A har ma dik, egy ben utol só nap az Iseumba, a Szent Már tontemp lom ba és a bel vá ros ba men tünk. Ez után a Rom kert be in dul -tunk, ahol ha gyo má nyos fu tó já té kot ját szot tunk. Ju tal mul be öl töz -het tünk kor hû ru hák ba, és a ka to nák kal fény ké pezked het tünk.Cse ré be újabb tü kör da rab bal gaz da god hat tunk. Ös sze állt a kép, ésTiberius kin csé nek le lõ he lye már nem volt ti tok elõt tünk.

Az egész prog ram si ke rét, és hogy min den ki jól szó ra ko zott,tor tá val és kö lyök pezs gõ vel ün ne pel tük. Min den ki na gyon jólérez te ma gát, an nak el le né re, hogy el fá rad tunk. Re mél jük, le he tõ -sé günk nyí lik még egy ilyen ese mény re. Kö szö ne tet sze ret nénkmon da ni Biczó An tal nak és Dobre Nor bert nek, va la mint az ös szesse gí tõ nek, akik tá mo gat ták õket, és min ket a mun ká ban.

Pal kó Ré ka 7.b2007. jú ni us

Kik ve zet ték a Ladik-ot?

A Pan non La pok Tár sa sá ga a ta va lyi év ben el in dí tot ta az5–8. osz tá lyo sok új ság ol va sói–írói ver se nyét, a La pot a Di á kok -nak cím mel, mely re az or szág min den ré szé rõl ös sze sen 460 csa -pat ne ve zett be.

A Vas me gyei ver seny gyõz te se a Bo lyai Já nos Gya kor ló Ál -ta lá nos Is ko la és Gim ná zi um ta va lyi 8.a osz tá lyos, 5 fõs csa pa taen nyi ve tély társ kö zül ju tott a do bo gó leg fel sõ fo ká ra. Mi vel azidei év ben is meg hir det te a PLT ugyan ezt a ver senyt, le ül tem be -szél get ni a ta va lyi gyõz te sek kel, hogy ad ja nak jó ta ná cso kat, öt le -te ket a ver seny re be ne ve zõk nek.

Be szél ge tõ tár sa im: Avar Dó ra, Bõdy Mar cell, Fe jes Fru zsi -na, Heckenast Li li, Hor váth Gá bor.

90

91

Sa ját ké szí té sû pom po nok és szok nyák Vas Né pé bõl a ver seny zõ kön

Az országos verseny I. helyezettjei felkészítõjükkel

– Ho gyan ké szül te tek a dön tõ re?– He ten te ös sze ül tünk pár órá ra fel ké szí tõnk kel, Erõss Ro zá -

lia ta nár nõ vel, ilyen kor ké szül tünk a fel ada tok ra, gya ko rol tuk azactivityt, ele mez tük a Vas né pe cikkeit...

– Me lyik ver seny fel ada tok tet szet tek a leg job ban?– Ri por tot, in ter jút kel lett ír nunk. A leg job ban azt él vez tük,

ami kor egyik csa pat tár sun kat új ság pa pír ból ka lóz nak kel lett öl -töz tet ni. Csi nál tunk ne ki töb bek kö zött pi pát, hor dót és egy pa pa -gájt is a vál lá ra. A zsû ri nek is na gyon tet szett.

– Me lyik ver seny szám ok kal ér té tek el a leg több pon tot?– Az or szá gos dön tõn a hely ben ké szí tett in ter jú val. Tóth

Ákost, a Ba ra nyai me gyei La dik ver seny szer ve zõ jét kel lett kér -dez nünk.

– Mi mi att vesz tet té tek a leg több pon tot?– A me gyei dön tõn fél re ér tet tük az activity sza bá lya it, így

nem tud tuk ren de sen meg ol da ni a fel ada tot.– Mi volt az a ver seny szám, ami rõl csak ott ér te sül te tek, s ott

hely ben kel lett ki ta lál ni és ki vi te lez ni?– A be mu tat ko zó mû sor el ké szí té se. Ezt az alatt csi nál tuk,

míg a töb bi csa pat nak sza bad ide je volt. Az õsi ha waii fû szok nyátmi rend ha gyó mó don Vas Né pé bõl ké szí tet tük, s eb ben lej tet tük elbe mu tat ko zó tán cunk.

– Ki nek mi ma rad meg leg in kább az em lé ke i ben?A.D.: Na gyon jó volt, hogy mi egy nap pal elõbb ér kez tünk a

hely szín re, így es te és más nap reg gel fel de rí tet tük a te re pet, s ki -pi hen ten kezd het tük a más na pot.

B.M.: Na gyon ki fá rasz tott, mi kor a be ton pá lyán 40 fokoshõ ség ben ol dot tuk meg a fel ada to kat.

F.F.: Leg fõ kép pen, hogy nyer tünk, de az, hogy el ju tot tunkSzol nok ra és jól érez tük ma gun kat. Az es ti tá bor tûz mel let tikö zös ének lés.

92

H.L.: Tény leg jó volt, hogy Szol nok ra me het tünk, mert nemjár tunk még az or szág nak ezen a ré szén. A leg na gyobb él mény,hogy meg nyer tük, de a há rom nap ban vé gig na gyon jól érez tükma gun kat. Fel ké szí tõnk meg te téz te az él ményt: ha za fe le jö vetegyütt meg néz tük a Víg szín ház ban a Fur csa pár cí mû da ra bot.H.G.: Pomponkészítés új ság pa pír ból, az na gyon vic ces volt.

– 250.000 Ft-ot nyer te tek. Mi lett a díj sor sa?– Meg kap tuk az ös sze get, fe jen ként 50–50 ezer Ft-ot.– S ki, mit kez dett a pénz zel?A.D.: Nem köl töt tem el, de nem is sze ret ném.B.M.:Vettem be lõ le egy új PSP-t (elekt ro ni kus já ték).F.F.:Még nem köl töt tem el.H.L.:Én sem köl töt tem még el.H.G.: A fe lé bõl új te nisz ütõt vet tem, a má sik fe le még meg van.– Mit tud ná tok aján la ni a mos ta ni ver seny re je lent ke zett csa -

pa tok nak, ho gyan, mi bõl ké szül je nek?A.D.: Gya ko rol ják az acitvityt, is mer ked je nek az új ság írás

mû fa ja i val.B.M.: Fi zi ka i lag is ké szül je nek!F.F.: Gyûjt se nek in for má ci ó kat a Vas Né pé rõl, és gya ko rol ják a

nyil vá nos sze rep lést, hogy ide ge nek elõtt ne jöj je nek za var ba.H.L.: Ol vas sák az új sá got, fõ leg a me gyei for du ló elõtt.H.G.: Fej les szék a lo gi ká ju kat, mert nagy részt ar ra lesz

szük ség.A mun ká nak meg lett az ered mé nye. Õk öten el hoz ták az el sõ

La dik or szá gos mé dia ver seny fõ dí ját, egy élet re szó ló él ményt, s ba -rá to kat sze rez tek. Sok si kert kí vá nok a mos ta ni La dik ver seny re je -lent ke zet tek nek, s re mé lem, a cikk bõl hasz nos öt le te ket me rít het nek.

Osztrovszkij Natali 7.b2007.december

93

Könyv tár tól a vas útigVil lám in ter jú Za lán Ti bor ral

A Szép írók Tár sa sá ga szer ve -zé sé ben Szom bat he lyen a Ber zse nyiKönyv tár ol va só ter mé ben tar tottíró-ol va só ta lál ko zót ok tó ber 17-énZa lán Ti bor és Gyukics Gá bor. Be -szél tek ed di gi mun ká ik ról, ter ve ik -rõl, vi lág lá tá suk ról. Za lán Ti bor nakegy kül föl di út mi att elõbb kel letttá voz nia a köz vet len han gu la tú be -szél ge tés rõl. Be ké redz ked tem az õt a vas út ra ki vi võ ba rát ja au tó -já ba, s ek kor tet tem fel az író nak az aláb bi kér dé se ket:

– Hány éves ko rá ban kez dett el az írás sal fog lal koz ni?– Én na gyon kis em ber vol tam haj da nán, mon da nám, pi ci ke.

El sõs gim na zis ta ko rom ból van egy olyan fény ké pem, amin a gim ná -zi um aj tó ki lin csét a fe jem fö lött nyi tom ki. Vi szont ek kor már a ne miérett ség erõ sen kör nyé ke zett. Csak hogy, min den csaj két szer ak ko ravolt, mint én. Ez ko moly, és ko moly gond volt. Ki kel lett ta lál nomegy olyan mód szert, ami vel el ér he tõ kö zel ség be ho zom eze ket a co -los csa jo kat. Ír tam hát kis ver se ket Ady End re mo do rá ban, és a fo lyo -són, csak úgy el ha lad tom ban, a ke zé be nyom tam an nak, akit ép penki néz tem. Nem te he tek ró la, én min dig a lan ga lé ta csa jo kat bír tam.Nem aka rom túl bõ lé re eresz te ni, a köl té szet nek ak kor még nagy si -ke re volt. Na gyon ha té ko nyan mû kö dött a do log. Az tán má so di kosko rom ra ak ko ra let tem, mint most te vagy, és ak kor már nem voltszük sé gem az ilyen pót sze rek re. Utá na csak a ka to na ság nál ju totteszem be, hogy lé te zik vers, mert ott an nyi meg aláz ta tás ért, hogy va -la hogy túl kel lett él nem. Ek kor is mét el kezd tem ver se ket ír ni.

94

95

Za lán Ti bor a Ber zse nyi Könyv tár ban

– Men nyi ide ig volt ka to na?– Az egye te mi elõfelvételisek ak ko ri ban 11 hó na pot húz tak

le – az ak ko ri fi a tal em ber nek ez bor zal ma san sok volt.– Volt-e olyan meg ha tá ro zó él mé nye, ami el in dí tot ta ezen a

pá lyán? – En nek ha tá sá ra több meg ha tá ro zó él mény volt. Ami kor har -

ma di kos gim na zis ta ko rom ban meg is mer ked tem Ady End re köl té -sze té vel, ak kor ke rül tem ab ba a kor szak ba, ami be majd te is fogsz ha -son ló ko rod ban: egy re job ban ér de kelt a vö rös bor, az éj sza ka és egy -re erõ seb ben ér de kel nek a nõk. Ady nál ez mind együtt volt egy na -gyon sze ren csés kon tex tus ban. Így egy ér tel mû, hogy ve le kezd tem elfog lal koz ni, és én is be le él tem ma ga mat ezek be a dol gok ba.

– Ön sokmûfajú író, me lyik a legönkifejezõbb mû fa ja?– Én sokmûfajú író va gyok, er rõl fo gok tar ta ni egy elõ adást az

Író aka dé mi án. Iga zá ból egymûfajú író, én köl tõ va gyok. Ez egy na -gyon jó stá tusz, ké nyel mes, mert min dent meg en ged he tek ma gam nak,min den sza bályt fel rúg ha tok, rám néz ve sem mi sem kö te le zõ. Se a pró -zá ban, se a drá má ban. Rend bon tó al kat és lé lek va gyok, így azt te szeka kü lön bö zõ mû faj ok kal, amit aka rok, fel tu dom fris sí te ni õket. Kap tammár pró zai és drá mai dí ja kat, ami nyíl ván azt je len ti, hogy ír tam már jómû ve ket. De iga zá ból mû fa ji lag min dig csak a vers ér de kelt.

– Min dol go zik je len leg?– Je len leg nem dol go zom sem min. Most fe jez tem be az Aba-

Novák al bum „szö ve ge sí té sét”. Ez azt je len tet te, hogy egy hó nap alattmeg kel lett ír nom 17 ver set. Rá adá sul egy új ver se lé si for mát ta lál tamki: ös sze il lesz tet tem egy wakát egy for dí tott wakával (5-7-5-7-7 + 7-7-5-7-5 szó tag szá mú so rok ról van szó), és így egy na gyon ér de kes,meg koc káz ta tom, iz gal mas konst ruk ci ót kap tam. 17 ilyen ver set ír -tam, és ez gya kor la ti lag el vet te min den erõ met. Nincs ked vem mostsem mit se ír ni. Ha ma ro san vi szont foly tat nom kell az öt ré szes re ter ve -zett Pa pír vá ros cí mû re gé nye met. Eb bõl még csak két kö tet van kész.

96

– Ön hol nap Gyergyószentmiklósra uta zik. Ott is fel ol va só -es tet tart?

– Nem, ott egy da ra bo mat mu tat ják be, egy Jan csi és Ju -lis ka-adap tá ci ót. A me se-adap tá ci ók né ha na gyon ne he zek aszín pad fe lõl, fõ leg azok, ame lyek ben ke vés sze rep lõ van. Ittpél dá ul azt ta lál tuk ki Fo dor Ta más sal, a Studio K ren de zõ jé -vel, aki elõ ször ren dez te ezt a mû ve met Kecs ke mé ten, il let veké sõbb a rá di ó ban, hogy a tár gyak önál ló élet re kel nek, az azrészt vesz nek az em be ri vi lág cse lek mé nye i ben. A bo szor kavis kó já ban a be ren de zé si tár gyak elõ ször el len szenv vel fo gad -ják a gye re ke ket, de mi kor rá jön nek, hogy meg akar ja öl ni õketa ba nya, el le ne for dul nak. Így az tán, ha jól em lék szem, a fo telfel dob ja a le ve gõ be, az ál ló lám pa meg ráz za, a ko mód fi ók rúg -ja segg be a bo szor kányt, aki be re pül a ke men cé be. Így a gye -re kek nem csak meg me ne kül nek, de men te sül nek egy két ség te -len gyil kos ság ter he alól. Ez zel si ke rül ki ke rül nöm te hát azt azál ta lam nem sze re tett ver zi ót, hogy a gye re kek be le lö kik a bo -szit a tûz be. A gye re kek még se öl je nek meg sen kit – lát nak éppelég el ta nul ha tó bor zal mat a té vé ben, mi ért épp a szín ház banerõ sít sek rá er re! Egy ér de kes moz za nat: ná lam a gye re kekmos to ha any ja volt a bo szor kány. Eb bõl egy rend kí vül kí nosszi tu á ció rob bant ki: a da ra bot ugyan is, elõ ször, nõ na pon mu -tat ták be. Olyan fel há bo ro dás volt a né zõ té ren az anyák kö ré -ben, hogy kis hí ján meg lin csel tek.

A kö vet ke zõ kér dés be lém szo rult, a „kö szö nöm szépen”-tpe dig már nem hall hat ta, mert ro han vást ug rott ki az au tó ból,hogy el ér je a Pest re me nõ vo na tot, ne hogy le kés se, mint ide fe -le jö vet.

Süle Dá vid 9.c2007.december

97

Fel vi dék kin csei

Ne künk, ti zen ket te di ke sek nek szin te már ter mé sze tes, hogyszep tem ber nem csak az is ko la kez dést je len ti, ha nem azt is, hogyújabb há rom na pot tölt he tünk el Alsóbodok és a Fel vi dék meg is -me ré sé vel Kukor ta nár úr ve ze té sé vel. Idén azon ban utol já ra vet -tünk részt, jö võ re vég leg át ve szik bodoki „bé relt” he lyün ket a

most is szép szám ban részt ve võ al sóbb év fo lya mo sok. Így ér he tõ,hogy ne künk ki mond va-ki mon dat la nul is kis sé más volt ez az út,mint az elõ zõ ek. Ez volt ugyan is az utol só há rom na pos ki rán du lá -sunk Bodokon, igaz, már ci us ban még egy szer vis sza tér he tünk.

Szep tem ber 22-én szom ba ton in dul tunk Szom bat hely rõl,hogy a fel vi dé ki Bényben ta lál koz has sunk test vér is ko lánk cso -port já val. A „ru ti nos” Bodokra já ró ta ná rok nak és di á kok nak márnem is kel lett ke res ni a bodokiakkal azt a bi zo nyos „kö zös han -got”, hi szen az már az évek so rán fo ko za to san ki ala kult. A bényitemp lom és kör ká pol na meg te kin té se (és egy kö zös ének) után

98

Zselízen Schu bert em lék szo bá ját, Fel vi dék nek egy újabb em lé kétnéz het tük meg. Ki rán du lá sunk ta lán egyik leg fon to sabb hely szí -né re, a barsváradi Fel vi dé ki Ház hoz ké sõ dél után ér kez tünk meg.A ki ál lí tás a tör té nel mi Ma gyar or szág fel vi dék ét, az ott élõ em be -rek kul tú rá ját, szo ká sa it, min den na pi éle tét mu tat ja be. Az es ti ve -tél ke dõn a bodokiakból és bolyaisokból ös sze állt csa pa tok be bi zo -nyít hat ták, hogy a kö zös mun ka sem okoz gon dot.

Más nap a fel vi dé ki ma gyar tör té ne lem újabb ék kö ve it lá to -gat tuk meg. Kel le mes, szin te nyá ri idõ ben ost ro mol tuk meg acsejtei vár ro mot, a „rossz hí rû Bá tho ry Er zsé bet” egy ko ri fész két,majd Trencsén ha tal mas vá rát. Kö vet ke zõ ál lo má sunk Beckó volt,ahol Stíbor vaj da és Beckó bo lond le gen dás – saj nos má ra szin téncsak rom –, vá rát vet tük lá bunk alá. A beckói te me tõ benMednyánszky Lász ló ra, az 1848–49-es sza bad ság harc hõ sé re em -lé kez tünk és rend be hoz tuk a sír ját. Az utol só nap dél elõtt je óra -lá to ga tás sal (pél dá ul test ne ve lés óra ke re té ben kö zös baseball-lal),és test vér is ko lánk – körünkben min dig nagy si kert ara tó – szín ját -szó cso portja elõ adá sá nak meg te kin té sé vel telt el. Ezek után saj -nos nem ma radt más hát ra, mint az el bú csú zás és a ha za in du lás.

A Fel vi dék épí tett és ter mé sze ti ér té kek ben szin te ki fogy ha -tat lan. A ko má ro mi erõd, a dom bos Sel mec bá nya, Trencsén vagyLé va vá ra és a töb bi hely csak tö re dé ke azok nak a kin csek nek,ame lye ket ma gá ban rejt, és aho va si ke rült el jut ni a négy év alatt.Ezek a lá to ga tá sok szép és fe lejt he tet len em lé kei ma rad nak ki rán -du lá sa ink nak. De nem csak ezek a Fel vi dék ér té kei. Azalsóbodokiak ven dég sze re te te, a ta ná rok és di á kok együtt, a ve lükkö tött ba rát sá gok is egy-egy kin cset ké pez nek.

Gergye Má té 12.c2007. de cem ber

99

Dömdödöm, Vacskamati,Mikkamakka és a többiek...

„Mikkamakka és ba rá tai gye rek szem mel” cí mû ki ál lí tást te -kint het té tek meg az el múlt he tek ben is ko lánk ban. Ez a ki ál lí tás azá ró prog ram ja volt egy, a tan év fo lya mán zaj ló prog ram so ro zat -nak, mely ben Láz ár Er vin re em lé kez tünk. Az õ me séi ih let te raj -zo kat, bá bo kat, il luszt rá ci ó kat be mu ta tó ki ál lí tást Ugróczky Zsókaés Lendvai Éva né ni irá nyí tá sá val ké szí tet ték az al sós di á kok.

Eköz ben sok ér de kes ség gel is mer ked het tek meg Láz ár Er vin tol -lá ból. Szép si ker rel sze re pel tek di ák ja ink a no vem be ri nap kö zis me se -mon dó ver se nyen is. Ka rá cso nyi mû so ra ink anya gát is az író tör té ne te -i bõl vá lo gat tuk. Ta vas szal Vathy Zsu zsa író nõt, Láz ár Er vin fe le sé géthív tuk ven dé gül iro dal mi dél utá nunk ra. Õ nyi tot ta meg a ki ál lí tást, és

100

Gye re kek gyû rû jé ben

em lé kei fel idé zé sé vel sok kér dé sünk re adott vá laszt Láz ár Er vin gyer -mek ko rá ról, éle té rõl, mun kás sá gá ról. Prog ram so ro za tunk meg ál mo dó -ja és szer ve zõ je Meny hárt Péterné, Mar gó né ni volt. Mind an nyi an örü -lünk, hogy az óta szí ve sen ke re si tek is ko lánk könyv tá rá nak pol ca inLáz ár Er vin köny ve it, és már is me rõ se i tek ként tart hat já tok szá monDömdödömöt, Vacskamatit, Mikkamakkát és a töb bi e ket.

Szer ve zõk

101

102

A Pe tõ fi Iro dal mi Mú ze um A Grund ki ál lí tá sán az 5.b osz tály

Vers mon dó ink Szar vas Jó zsef szín mû vés szelaz Or szá gos Arany Já nos ver se nyen Vas vá ron

Az utak

„Az uta kat so ká ig nem ér ti meg az em ber. Csak lép del azuta kon és más ra gondol. (...)

Egy na pon meg tud juk, hogy az utak nak ér tel mük van: el ve -zet nek va la ho vá. Nem csak mi ha la dunk az uta kon; az utak is ha -lad nak ve lünk. Az utak nak cél juk van. Min den út ös sze fut vé gülegyet len kö zös cél ban. S ak kor meg ál lunk és cso dál ko zunk, tá tottszáj jal bá mész ko dunk, cso dál juk azt a rej tel mes ren det a sok útszö ve vé nyé ben, cso dál juk a su gár utak, or szág utak és ös vé nyek so -ka sá gát, me lye ken át ha lad va vé gül el ju tot tunk ugyan ah hoz a cél -hoz. Igen, az utak nak ér tel mük van. De ezt csak utol só pil la nat banért jük meg, köz vet le nül a cél elõtt.”

Márai Sán dor: Ég és föld

103

Tartalomjegyzék

Ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3Dr. Gautier Barnáné

Riport a Sulilap fõszerkesztõjével: Tóthné Virágh Anikó nénivel . . . .6

Riport Pozsonyi János tanár úrral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8Simon Dániel, 1993. május

Milyen egyéniségnek lenni az iskolában? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10Hamza Flóra, 1994. január

Gondolkozz a világról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11Lajos Krisztina 8.c., 1994. január

Bolyai-nap a fekete-zöldek szemében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11Erdélyi Zsófia, 1994. január

Egy hét Murauban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12Glavanits Judit és Erdélyi Zsófia 2. gimn., 1994. április – május

Koszorúcska a III. gimnáziumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14Erdélyi Zsófia, 1995. január

Felhívás makettbemutatóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15Vojnovicsné Vitályos Katalin és Nagyné Hajnák Zsuzsa,1995. február–március

Fordított nap, azaz PAN a Bolyaiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15Barabás Zsuzsa 8.c., 1995. február–március

Angol hét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17Erdélyi Zsófia III.gimn., 1995. április

Mitõl vonzó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18Erdélyi Zsófia 4. gimn., 1995. szeptember–október

Nyolc év újságolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22Szauer Ágoston

104

Riport Szauer Ágostonnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24Ternyák Anita I.B, 1996. február

Életem elsõ kiállítása (Bakodi Szilvia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25Lejegyezte: Dolycsák G., 1996. február

Fordított nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27Gabi, 1996. május

Operatõr: Kiszer Barbara (Szerkesztõség) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .281996. május

Görög nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30Erdélyi Zsófia, 1996.május

Nagy Sándor és Diogenész találkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31Pál Ferenc és Horváth Zsolt III.B gimn., 1996. május

Moór Péter: A rövidlátó hangya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .341996. szeptember–október

Önreklámozunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35Németh (+) B.T., 1996. szeptember

Irány Bretagne! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36Smidéliusz Petra I.A, 1996. szeptember–október

Az elsõ Bolyai bál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37Erdélyi Zsófia, 1998. február–március

Író diák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39Szerémi Dalma, Gerencsér Dóra, Bõsze Vivien, Dengyel Kinga

Aranyköpések feleletekbõl, dolgozatokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .412002. tavasz

Kis emberek nagy úton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .422002. tavasz

A Bolyai-nap verseibõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .432003. január–február

Levél Hollandiából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45Smidéliusz Petra, 2003. tavasz

105

Tanév eleji interjú iskolánk igazgatójával, dr. Iker Jánossal . . . . . . . .46Németh Norina és Szalay Adél, 2003. szeptember–október

Beszélgetés Hömöstrei Péterrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .48Smidéliusz Petra, 2003. szeptember–október

Mi a véleményed? A hallgatói órákról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .502003. nov.–dec.

Tanítani a végsõkig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51Dengyel Kinga, 2003. november–december

Bolyongó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54N. Erõss Rozália magyar-népmûvelés szakos tanár,a Bolyongó szerkesztõje

Kutató diákok Diákok mint kutatók? Diákkutatók . . . . . . . . . . . . . . .55Szakács Viktória 12.c, 2004. december

Egészségnevelés mint hobbi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56Gerencsér Dóra 10.b, 2004. december

Ha Murphy sítáborba menne... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59Szabolcs Gergõ 9.c, 2004. december

Bolyai-kupa Marosvásárhelyen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61Takács Szilvia 11.c, 2005. június

Közös nemzeti megemlékezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63Gergye Máté 9.c, 2005.június

Események képekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .652005. június

Iskola a határon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67Nádor Alexandra 12.c, 2005. június

Beszélgetés Esterházy Péterrel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .682005. június

A mi legjobbjaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .69Nagy Rebeka X.c, 2005. december

106

A MI biológusunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70Gergye Máté 10.c, 2006. június

„Nyelvünkben élünk” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72Lehner Tamara 12., 2006. június

Az én ‘56-om . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77Gergye Máté 11.c, 2006. december

Nyári SÉTA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .78Gerecs Ildikó, 12.c, 2006. december

Interjú? Mese? Valóság? Múlt? Jelen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8150 éves lesz a „Bolyai”?

2007. június„Aranytollas” interjú

Beszélgetés a hetedik Séta-program díjazottjával . . . . . . . . . . . . . . . .84Csabai Lucia 12.c, 2007. június

Sakk-királynõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86Farkas Zsófia 11.b, 2007. június

Bolyaisok filmsikerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89Palkó Réka 7.b, 2007. június

Kik vezették a Ladik-ot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90Osztrovszkij Natali 7.b, 2007.december

Könyvtártól a vasútig – Villáminterjú Zalán Tiborral . . . . . . . . . . . . .94Süle Dávid 9.c, 2007.december

Felvidék kincsei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .98Gergye Máté 12.c, 2007. december

Dömdödöm, Vacskamati, Mikkamakka és a többiek... . . . . . . . . . . .100

Az utak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .103Márai Sándor: Ég és föld

107

108