1

Új év

10. é

vf. 7

. szá

m20

13. s

zep

t. 2

9.

Új év. Egy átlagos katolikus ezt a fogal-mat évente legalább háromszor, más-más időpontban, és különböző értelem-ben használja. Advent kezdetekor az új egyházi évvel minden évben újra végig-járjuk az üdvtörténet eseményeit, amely a liturgián keresztül Krisztushoz kapcsol minket. Januárban, a polgári újév vidám-sága, csillogása az újrakezdés reményét jelenti az embereknek, és azt a vágyat, hogy a naptári év sok jót tartogat: bol-dogságot, sikert. És még van egy új év, a szeptemberi, amikor a diákok elindulnak az iskola felé.

Vegyes érzelmeket indít meg az em-berben a tanítási év kezdete. Van ben-ne egy kis szomorúság, hogy vége van a nyárnak, van benne öröm, hogy újra a társak között lehetnek, van benne vá-rakozás is: mi újat hoz ez az újabb lép-csőfok, az eggyel magasabb évfolyam számukra: új tantárgyakat, új ismerete-ket, esetleg új tanárokat, a nagyobbak-nál akár új iskolát is. Kós Károly, a híres erdélyi polihisztor egyik regényében, Az országépítőben Szent István küzdelmes életéről beszél. Ebben a történelmi re-gényben van egy rész, amikor a már idős király a gyulafehérvári templom építésé-nél szemlélődik. Az építkezést irányító papot ezekkel a szavakkal figyelmezte-ti: „Ha jó a fundamentum, akkor, ha ös�-s�edűl is a fal, kicsi dolog felépíteni. Ha kivágod a fát, de ép a gyökere, kinő a fa

megint; mert a gyökér a fa, s nem a koro-na.” Nemzetünk történetében hányszor bebizonyosodott már ezeknek a szavak-nak az igazsága! István olyan alapok-ra helyezte nemzetét, amin nem fogtak az évszázadok viharai, pedig vihar volt bőven, sőt szinte csak az volt. Azok az alapok a kereszténységbe, a hitbe, az újrakezdés reményébe ágyazódtak. Ez tartotta meg nemzetünket. Amire szülő-ként vágyunk, különösen a szeptemberi új évben, szintén benne van ezekben a mondatokban: hiszen bárcsak megfelelő alapot kaphatnának gyermekeink ahhoz, hogy később az élet nehézségei ne rop-pantsák össze őket. Hogy olyan mélyen gyökerezzen hitük, hazaszeretetük, em-berségük, tudásuk, ami lehetővé teszi, hogy „jó gyümölcsöt teremjenek”, nem-csak a saját örömükre, hanem családjuk, közösségeik, hazájuk javára is.

Ma a Szent Főangyalokat ünnepeljük. Mihály az ártatlanok védelmezője, a go-nosz elleni harc fővezére. Gábor arkan-gyal az Úr színe előtt áll, ő az Úr hírnö-ke. Rafael, az úton lévők fő oltalmazója, aki a nehéz helyzetekben segít. A tanév-ben ne feledkezzünk meg róluk, ők mel-lettünk állnak, bátran ajánlhatjuk ezt az új évet égi segítőink figyelmébe, hogy je-lenlétükkel bátorítsanak küzdelmünkben, tartsák távol a rosszat és el ne feledtes-sék velünk, hogy az Úr előttünk jár.

G.Á.

2

Zarándoklat Erdély földjén

Jürgen Habermas, a híres német, egyál-talán nem keresztény filozófus, nem sok-kal ezelőtt azzal döbbentette meg rajon-góit, hogy kijelentette: „A keres�ténység, és semmi más a� alapja a s�abadságnak, a� emberi jogoknak, a demokráciának és a nyugati civili�áció valamennyi mér-földkövének. Mai napig nincs más alter-natívánk, csak a keres�ténység. Ebből a forrásból táplálko�unk folyamatosan. Minden más csak pos�tmodern blabla.” (Európa Levél 72.)

Szokatlan dolog ezzel a gondolattal elindulni zarándoklatra. De van abban igazság, amit Habermas mond, mert az elmúlt 1000 év megkerülhetetlen Ke-let-Európa, sőt Erdély történelmében. A ma embere, amikor zarándoklatra indul, keresi az „elveszített lelki gyökereit”, a

teremtő Istenhez vezető utat. Mi is ezt tettük 45-en Herceghalomból és Biator-bágyról Béla és Péter atyák vezetésé-vel, amikor júniusban elzarándokoltunk az 1009-ben Szent István által alapított Gyulafehérvári Egyházmegyébe.

Útközben Szent Benedek úti imájának és az örvendetes rózsafüzér elimádko-zása után, lelki várakozással, reménytel-jes szívvel érkeztünk Nagyvárad püspöki székesegyházába, ahol koszorúnkat he-lyeztük el Szent László reliefje előtt, elé-nekelve „Boldog Asszony anyánk” kez-detű régi magyar himnuszunkat. Utunkat folytatva a Szilágyságba – érintve Szil-ágysomlyó Bátori-várát, majd Zsibó Wesselényi-kastélyának európai hírű ar-borétumát és trópusi üvegházát - Zilahon megpihentünk, és reggel folytattuk utun-kat Kolozsvárra. Utunk közben megem-lékeztünk a nemzeti összetartozás napjá-

Nyári beszámolók

3

ról, június 4-ről, a trianoni tragédia máig tartó hatásáról, felidézve Erdély honvéd alakulatainak az I. világháborúbeli helytál-lását. Utunk során a Prohászka Imaszö-vetség közösségével, valamint Béla és Péter atyákkal közösen végeztük a napi imaórák szerinti zsolozsmát. Számunkra nagy lelki élményt jelentett, ahogyan pap-jaink imádkoznak – sajnos sokan nem is tudják, hogy híveikért elmondott napi ima mit is jelent kimondatlanul is a keresztény emberek életében. Kolozsváron a Má-tyás-szobor és a Szent Mihály-templom, valamint Corvin Mátyás szülőházának megtekintése után egy rövid sétát tet-tünk a Kis-Szamos partján, majd elmen-tünk a házsongárdi temetőbe. Mivel esett az eső, a Bucsin-tetőt sajnos el kellet ke-rülnünk, de helyette Gyergyóditró monu-mentális neogótikus templomát, „Erdély Notre-Dame-ját” megtekintettük. Az esti közös „Úr angyala ima” után – melyet mindennap elimádkoztunk - buszunk-ról leszállva gyergyószentmiklósi szállo-dánkban egy kifogástalan erdélyi han-gulatú vacsora fogadott. Utunkat kísérő atyáinkkal az esti baráti beszélgetésben joggal vetődött fel az a kérdés, hogy egy zarándokúton, a közösség hogyan ala-kul át zarándok közösséggé. Mert közös-ségeink Herceghalomból és Biáról hittől motiválva – ki-ki nézete szerint – indul útnak, majd útját elérve részesedett az út során a szentgyónás szentségében, és eljutott az eucharisztikus közösségre Csíksomlyón, Béla és Péter atyák által bemutatott szentmisén. A szentmise után felmentünk a kegyszoborhoz ki-ki kérve égi Édesanyánk segítségét, majd Her-ceghalom Szent István-templomi zász-lóját a „Mária-szoborhoz” érintve kértük, hogy segítse községünk lelki életének, ja-vainak gyarapodását.

Szilágysomlyón eltöltött éjszaka után Prázsmár középkori erődtemplomában közösen kértük napközi zsolozsmánk-ban, imáinkban a Jó Isten áldását csa-ládjainkra, hazánkra – hogy e nehéz na-

pokban segítse nemzetünket az árvízi védekezésben. A Brassó „fekete-temp-lomában” elmondott Miatyánk úgy hi-szem, mindenki lelkében maradandó emlék marad. Fogaras várának hely-re állított szépsége pedig a középkor varázsát mutatta be. Estére érkeztünk Felsőszombatfalvára, ahol az éjszakai pihenés után megtekinthettük a 17. szá-zadban alapított ortodox kolostort és ikongyűjteményét. Tovább menve érin-tettük Nagyszebent, majd Gyulafehér-váron megkoszorúztuk Hunyadi János, Nándorfehérvár hős kapitányának sírját. Déva vára alatt utazván láthattuk Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekott-honának épületeit. Esti imánk után Vaj-dahunyadon pihentünk meg, és kora reggel néztük meg Mátyás gótikus várát. Délben már Máraradnán hallhattuk, hogy mit jelent a „nemzeti összetartozás”: Má-ria szombatján az aradi hívek papjaik ve-zetésével imádkoztak a Magyarok Nagy-asszonyához, hogy az országunkat sújtó árvíz maradjon a gátak között – hát köny-ny futott a szemembe, meghatódtam. Kora délután Aradon a 13 vértanúhalált halt hős honvédtisztek emlékoszlopánál Himnuszunkat elénekelve helyeztük el nemzeti szalagos, Herceghalom címeré-vel ellátott koszorúnkat. Az utunk végén Béla atya csoportunknak bemutatta Szi-getszentmiklós épülő templomát.

Hiszem és vallom, hogy amit Haber-mans mondott, szemléletes bizonyítékát találtuk Erdély földjén, mert a keresz-ténység tette azzá, ami ma ott szakra-litásban, emberi munkában található a vérzivataros évszázadok után. Joggal mondhatjuk, hogy „Isten Atyja minden alkotásnak, Mária pedig anyja minden helytállásnak!” Szeretném megköszönni Herceghalom Önkormányzata Képvise-lő testületének önzetlen anyagi támoga-tását, mert nélküle ezt a zarándoklatot nem tudtuk volna megtenni.

Lányi István

4

Hittantábor a hit évébenA nyári szünet elején, június utolsó he-tében több mint 30 kisgyerek vette bir-tokba a plébánia nagytermét és a kertet. Az idei hittanos tábor résztvevői, nagy-csoportos óvodások és kisiskolások, 5 napon át együtt játszottak, barkácsoltak és a „hit éve” jegyében szervezett prog-ramokon vettek részt.

A tábor első napján templomunk litur-gikus terével, a közös imádságok hely-színével és kiszolgáló helyiségeivel is-merkedtek a gyerekek, a tábor utolsó napján pedig szentségimádáson vettünk részt délelőtt és a tábor zárásaként az esti szentismén. A tábor közbenső nap-jainak programjai ezek közé az élmények közé rendeződtek, a „hit éve” tematika jegyében:

Kirándultunk a verbiták budatétényi lelkigyakorlatos házában, ahol megis-merhettük az indonéz származású Mi-chael atya élettörténetét, aki hazájában egy kisebbségben lévő katolikus közös-ség tagjaként választotta papi hivatását, s most Magyarországon teljesít missziós szolgálatot.

A hét során a hit erejéről beszélget-tünk a szegénység, valamint a testi-lelki betegségek kapcsán.

A napi lelki programokhoz is illeszke-dő bütykölős-barkácsolós foglalkozá-sokon az újrahasznosításra helyeztük a hangsúlyt: vidám PET-virágokat készí-tettünk a nagyterem ablakába, szélfor-gókat a kertbe és mindannyian egy-egy hófehér mécsest az oltárra, a pénteki szentségimádásra.

Az oltár körül, az Úr Jézus színe előtt térdeplő gyerekek hite erősíti közössé-günket a „hit éve” után is.

Köszönjük a tábor megvalósulását se-gítők szorgos kezemunkáját, anyagi tá-mogatását, a hasznos eszközöket és a sok-sok finomságot!

Tótpál Judit

A 2013-as ministránstábor

Ez volt ministráns társaim szerint a leg-jobb tábor, mert megismerhettük az etyeki és a szigetszentmiklósi ministrán-sokat is.

Vasárnap indultunk vonattal, és már az esti programok között volt az éjszakai elmélkedés-imádkozás.

Hétfőn: a mindenki által ismert Ili néni vezetett körbe minket Tápiógyörgyén és a falumúzeumon.

Kedden: reggel mindannyian misére mentünk, és megbeszéltük Urunk színe-változásának lényegét. A szentmise után pár órával fürödtünk a közeli medencé-ben, és este összegyűltünk beszélgetni, majd pedig számháborúztunk. (A kékek győztek nagy fölénnyel.)

Szerdán: a tábor a lovas kocsikázá-sé volt. Körbementünk egész Tápió-györgyén, és este pedig éjszakai túrára mentünk csillagokat nézni Béla és Péter atyákkal együtt.

Csütörtökön: megint fürödtünk. A für-dés után bibliai témájú előadást adtunk elő egymásnak. A búcsúesten sokat ne-vettünk és beszélgettünk.

Pénteken: reggeli szentmisével kezd-tük a napot és mindenki hálát adhatott ezért a táborért, mert nagyon jó volt. Hamar eltelt ez az öt nap, reméljük, jö-vőre is lesz ilyen.

Köszönjük Fehér Margitnak,a biai mi-nistránsok vezetőjének, Béla és Péter atyának, hogy segítették a tábort, László-nak, az etyeki ministránsok vezetőjének, Turner Gyöngyi néninek Szigetszentmik-lósról és sokan másoknak is, akik segí-tették a tábort. Köszönjük szépen!

Kerkovits Gergely

5

MÉCS-tábor, MáriabesnyőGitár, Hagyó József atya miséi, közös ima, közös babaterelgetés. Családi zász-ló készítése, agyagedény-formázás anyu virágának. Óriási szappanbuborékok. Kendőrajzolás, hozzá gubacsfúrás – plá-ne saját bicskával! Íjászat. Tűz. Milyen jó a tűz, és a tánc a hűvösödő estében!

Máriabesnyőn táborozott idén a biator-bágyi MÉCS-csapat. Ez nem leltár, csak tájékozódni való: 17 családdal voltunk ott, több, mint 40 gyerekkel. Az átlagélet-kor igen alacsony lévén minden program egészségesen zajos háttérrel folyt.

Mindenkinek akadt fontos feladat: tűző napon hősként végigtapodni a papírtányé-rokon a bokrokig (nem minden apuka he-verte még ki a derékfájdalmait); nukleáris retekültető gép vagy a perisztaltikus párlat eliminátor eladása tévéshop keretében. Ne feledjük: zsűrizett reklámokról van szó!

A frizbi-meccs, kérem, az aztán párat-lan esemény volt! Olympos hegyéről lejöt-tek az istenek, hogy megküzdjenek a piros lapos korongért. És nem eredménytelenül: totálisan elsöprő, sikeres dobásokban és elkapásokban gyönyörködhettünk.

Míg a nagyobbak cserkészfortélyokat tanultak, addig az apróbbak kincseket kerestek az arborétumban rajzolt térkép alapján.

Egyik délelőtt macikat etettünk méz-zel teli fakanállal a Medveparkban. Sőt! Farkasok is voltak, s mi-vel vittünk egy kutyát is, a farkasok mind előjöttek. Idegesen ugráltak, vonyí-tottak – természetesen a rács mögött. Úgyhogy lát-ványos műsor volt.

Az esti imádkozással el-kezdődött a fektetési szer-tartás. Kicsik és nagyok körbeültük a mécsest, kö-zös ima után körbeadtuk a Bibliát, és hangosan vagy magában mindenki hálát adott az Úrnak azért, amit aznap a legfontosabbnak

vélt. Vagy kért valamit. A gyerekek több-ségének volt mondanivalója Isten szá-mára! Felemelő érzés volt. Utána mese az apróknak és még apróbbaknak, majd, ha a törpök egyenletesen szuszogtak, el-jött a kocka és a kártya ideje. Fergeteges társasjátékozás, vérre menő küzdelmek, taps, bukás és győzelem – teljes erőbe-dobással. És sörrel, borral.

Minden érdekesnek számított, ami kö-rülvett. Unatkozni lehetetlenség volt. Ha más nem, be kellett aput pelenkázni, el-végre is: ne szaladgáljon egy szál térd-nadrágban! Komoly pont járt érte a ver-senyen. Vagy egy kézzel (meg szájjal/lábbal) gyöngyöt fűzni. Csak lábbal fo-gott ceruzával rajzot készíteni. Bekötött szemmel kitalálni, mit tapogatnak az uj-jaim. Kóstolással kitalálni az ételt vagy a fűszert. Egymáshoz kötözve végigmenni a szlalompályán.

Az istenadta természet anyagaiból ki-rakni azt, hogy köszönöm. Igen, nagyon sok köszönet Istennek ezekért a napokért.

És még valami: próbáld kimondani víz-zel teli szájjal, hogy gasztroenterológia úgy, hogy a másik megértse. Nem megy? Sebaj, jövőre velünk megtanulhatod.

A gyakorlati megvalósításhoz pedig a Székesfehérvári Egyházmegye és a Biai Szent Anna Karitatív Alapítvány nyújtott pénzbeli segítséget. Köszönjük szépen.

Bozsó EditFo

tó: B

ozsó

Ed

it

6

Történelmi jelentő-ségű kiállítás Szé-kesfehérváron

Székesfehérváron az Egyházmegyei Múzeumban törté-nelmi jelentőségű ki-állítás nyílt. Először látható együtt Szent István három legna-gyobb ereklyetartó hermája.

Amiről 1938-ban a szakemberek is csak álmodni mertek, az 2013-ban va-lósággá vált: a Szent István Emlékév csúcspontjaként az első magyar király zágrábi, székesfehérvári és kalocsai ereklyetartó hermája három hónapig lát-ható együtt a Székesfehérvári Egyház-megyei Múzeumban.

A történelmi jelentőségű találkozást hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások előzték meg, míg végül a fel-becsülhetetlen értékű ezüst műtárgyak tulajdonosai – a zágrábi és a kalocsai érsekség – Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából engedélyezték a kölcsönzést.

A különleges műtárgyegyüttesnek to-vábbi jelentőséget ad, hogy a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak a mellszobor alakú ötvösreme-kek. Három évszázad művészeti csúcs-

teljesítményének eredményei így együtt csodálhatók meg Székesfehérváron.

Az István, a szent király című kiállítá-son több mint 250 értékes műtárgy és egyedi installáció segítségével mutatják be első királyunk tiszteletének kimerít-hetetlen gazdagságát. Szintén történel-mi jelentőségű esemény, hogy a bécsi Stephansdom Szent István ereklyéje is visszatér Székesfehérvárra, a király te-metkezési helyére.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítás látogatása előtt érdemes tá-jékozódni a www.szentistvankiallitas.hu honlapon. A weboldalon az eddigi leg-nagyobb Szent István-emlék adatbázis is elérhető.

A kiállítás 2013. december 11-ig tart nyitva.

Forrás: wwww.szfvar.katolikus.hu

AZ EGYHÁZMEGYE HÍREI

Felelős kiadó: a Biai Egyházközség Képviselő-testülete Szerkesztőbizottság: Géczy Árpád, dr. Kerkovits Gábor, Nánási Tamás, Szalai Péter

www.biaikatolikus.hu • E-mail: biaiplebania@gmail.com Tördelés: Horváth Árpád • Sokszorosítás: Krónikás Bt.

Következő lapzárta: október 14.

7

A Hit Éve kapcsán irányítsuk figyelmün-ket a Hozsanna 229-es énekének 4. versszakára, melyet a könyv szerkesztői „Hiszekegyre” írtak elő.„His�ünk a� Atyában, ég és föld Urában,

Ő adott nékünk életet.S�ent Fia, a Bárány, drága vére árán Is-

tenhe� viss�ave�etett.S�entlélek, a Vigas�taló, kiben a bűnnek

meghaló életünk újjás�ületett.”Mit is imádkozunk? Hiszünk az Atyá-

ban, akitől az életünket kaptuk; Jézus-ban, aki drága vére árán megváltott a bűntől; és hiszünk a Szentlélekben, aki-ben újjászülethetünk, ha meghalunk a bűnnek. A Credóban gazdagabban ki-fejezzük, miben is hiszünk – ezért sem cserélhető fel az éneknek ezen versz-szaka és az ima, de az a tanítás, mely e sorokban megfogalmazódik kifejezésre juttatja a Szentháromság egy Istenben való igaz hitet.

Nehéz felfogni emberi ésszel, hogy az egy Isten három személy. Mégis, ha a Gondviselő Istenre gondolunk, az Atya képe tárul elénk, akinek odaadhatjuk minden gondunk, örömünk, egész éle-tünk, miként a gyermek édesapja kezé-be teszi kezét, mert így érzi magát biz-tonságban az úton. Ha nehézségeinkre, problémáinkra gondolunk, s keressük a megoldást, Jézust látjuk magunk előtt, aki mint legtökéletesebb példakép meg-mutatta és végigjárta a szeretet útját, s még ellenségeiért is tudott imádkozni. „Atyám, bocsáss meg nekik…” S végül ki a Szentlélek? Ő erősít meg nap mint nap, amikor meg kell vallanunk a hitünk, amikor ki kell állnunk a próbatételeket, vagy amikor a lelki adományokat kell használnunk, s eszünkbe juttatja, amit

Jézus által tudunk az Atyáról.„A Hit Évében bizalommal kérjük

Mennyei Atyánkat, és Megváltó Jézu-sunkat, hogy árasszák ránk a Szentlel-ket, hogy általa új odaadással tudato-sítsuk, tisztítsuk meg és váltsuk életre hitünket, és bátran megvalljuk azt!”

Szalai Péter

Aki szépen énekel…

Naptár

Készüljünk a szentmisére!A szentmisék olvasmányai

Olvas-mány

Szentlecke Evangé-lium

Szept. 29.

Ám6,1a.4-7

1Tim 6,11-16

Lk 16,19-31

Okt.6. Hab 1,2-3; 2,2-4

2Tim 1,6-8.13-14

Lk 17,5-10

Okt. 13.

2Kir 5,14-17

2Tim 2,8-13

Lk 17,11-19

– A szentmise minden vasárnap 8-kor és fél 10-kor kezdődik, hétköznap ked-den és pénteken este 6-kor

– Kedden este szentségimádás van a templomban egyházközségünkért és hazánkért.

– A templomi énekkar csütörtökönként 18 órakor próbál a plébánián.

– A gyerekkórus próbái péntekenként 17 órakor kezdődnek a plébánián

– Fogadóórák időpontjai: hétfő: 15–18.30; kedd: 16–17.30; péntek: 16–17.30

– Az októberi estéken 6 órakor, illetve a szentmisék előtt rózsafüzért imádko-zunk a templomban

8

Ahogy minden év őszén, úgy az idén is, szep-tember 14-én elzarándokolhattak a biai hívek Mátraverebély-Szentkútra, a nemzeti kegyhely-re. Az esős idő ellenére óriási tömeg ünnepelte Szűzanyát a bazilikában. Az ünnepi szentmisét Palánki Ferenc egri segédpüspök mutatta be a hívek sokasága, köztük számos katolikus isko-lában tanuló diák előtt. A biai Rózsafüzér-tár-sulat tagjai a kegyhelyről hozták ezt a verses imádságot:

Az Égi ÉdesanyaVan valaki, Aki soha nem utasít viss�a,Ha lelkesen bes�éls�, nem vág a s�avadba.Meghallgatja panas�od, vigas�tal a bajban,Mindig talál jó megoldást, bármilyen nagy baj

van.Van valaki, Aki ho��ád mindig s�elíd, gyengéd,Ha mindenki ellened van, akkor is megvéd.Nem mondja, nincs ideje,Nem mondja, hogy fáradt,Amíg el nem nyom a� álom, vigyá��a a� ágyad.A� Ő s�ava mindig csendes és s�eretetteljes,Soha nem kiabál veled, és mindig türelmes.Rögtön megsegít a bajban, hogy ha s�épen

kéred,És ha gyötör magányod, Őt mindig eléred.Nagyon régen ismer téged, mielőtt meglettél,Már akkor is jó volt ho��ád, még meg nem

s�ülettél.A�óta is vigyá� reád, és ha már nem les�el itt a

földön,vele akkor is együtt les�el.Igen,Ő a�, jól gondolod, senki más nem lehet,Csak egy anya lehet, aki ilyen nagyon s�eret.De bi�ony nem akármilyen földi édesanya,Égi Édesanyánk Ő, a csodás S�ű� Mária.Légy ho��á jó, engedelmes, his�en Ő is ilyen,Tudd a� Úrnak mondani, amit Ő is: igen.Ha ő les� a példaképed, boldogság vár rád,Örökké fog s�eretni a� Égi Édesanyád.

Zarándoklatra sosincs rossz ido Bibliai rejtvény

Szent főangyalok

Melyik főangyalról szól ez a szent-írási rész?

1. „Ezután nagy harc támadt a mennyben. ……. és angyalai megtámadták a sárkányt”.

(Jel 12)

2. „Én ………… vagyok, aki az Is-ten színe előtt állok” (Lk 1.)

3. „Én ………. vagyok, egy a hét szent angyal közül, akik készen állunk, hogy az Úr fönséges szí-ne elé lépjünk.”(Tób 12)

A megfejtést névvel ellátva a sekrestyében adják le október 6-ig ! A helyes megfejtők között értékes könyvet sorsolunk ki a Szent Anna Alapítvány támoga-tásával.

Az előző szám helyes megfej-tése Hegyek, Júda, Zakariás, Er-zsébet, Szentlélekkel

˝