Download - Az oktatás és a gazdaág kapcsolata
FAZEKAS KÁROLYMTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
MIT MONDANAK A TÉNYEK?
A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a
TÁRKI-Tudok Tudásmenedzsment És Oktatáskutató Központ által rendezett Szakmai Műhely.
Budapest, 2010. március 3.
Az oktatás és a gazdaág kapcsolata
2
I. Bevezetés
„In God we trust. Everyone else bring
data.”
„Istenben bízunk. Mindenki más álljon elő az adatokkal!”
Michael R. Bloomberg
New York
„Without data, you are just another person with an
opinion”
„Adatok nélkül csak egy vagy azok közül akiknek
véleményük van.
Andreas Schleicher
OECD
Kérdések
Mi a szerepe az oktatási teljesítmények javításának a gazdasági növekedés felgyorsításában?
Hova koncentráljuk erőforrásainkat, amikor a felzárkózást elősegítő oktatáspolitikai intézkedésekről kell döntenünk?
Milyen támpontokat adnak az oktatáspolitika számára ezekben a döntésekben a közgazdaságtudományi kutatások?
3
I. Az oktatás minősége és a gazdasági növekedés Iskolázottság
Teszteredmények
Forrás:OECD
4
Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményeire alapuló elemzések
Eric A. Hanushek - Ludger Woessmann
50 ország 1960 – 2000
A PISA teszteredmények és a hosszú távú növekedés
összefüggése,szimulációs elemzések.
5
Eredmények
Rendkívül szoros összefüggés mértek a normált kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági növekedés között
NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás MINŐSÉGE számít
Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI kapcsolat
Kísérlet a HOSSZÚ távú hatások számszerűsítésére
6
Várható plusz GDP növekedés 25 PISA pont növekedés eseténVárható plusz GDP növekedés 25 PISA pont növekedés esetén
Ha elérnénk Finnország eredményeit - becsült növekedés
a jelenlegi GDP százalékában
Ha elérnénk Finnország eredményeit - becsült növekedés
a jelenlegi GDP százalékában
A kompetencia tesztek eredményei és a növekedés közötti kapcsolat
extrapolálása7
Forrás: OECD 2010
Szimulációs eredmények
Negyed szórásegységnyi növekedés összesen 25 százalékkal emeli GDP-t.
Ha az OECD-országok mindegyike elérné a finnek PISA eredményeit – ez átlagosan fél szórásegységnyi javulást jelent – a GDP 79 évre számított többletnövekedése évi 0,87 százalék lenne.
Magyarország esetében a finn eredmények eléréséből számított többletnövekedés évi 0,88 százalék.
8
DE!
A magyar kompetencia tesztek eredményei az OECD átlag körül vannak, miközben nagyon jelentős lemaradásunk az egy főre eső GDP-ben.
A szimulációs eredmények alapján a teszteredmények nagyon jelentős javulásától sem várható belátható időn belül közeledés a legfejlettebb országokhoz.
AKKOR: Mit lehet a szerepe az oktatási teljesítmény javításának az utolérési stratégia sikerében?
9
II. Oktatás és gazdasági felzárkózásUtolérés és szétszakadás
Eszközök Termelékenység
növekedés Technológiai fejlődés Szerkezetváltás Innováció Területi agglomeráció Integrálódás a globális
világgazdaságba
Következmények Szakképzetlenek
kiszorulása, képzettség
hozamainak növekedése,
foglalkozások szerkezetének, tartalmának átalakulása.
=> Az ország társadalmi és területi szétszakadása
10
A roma és az országos foglalkoztatási ráta alakulása (20-39 évesek)
Férfi Nő11
Forrás: Kertesi – Kézdi 2010
Területi polarizáció
A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves népességből,2010. augusztus (százalék)
12
A közoktatás feladata a konvergencia során
Kihívás: A gazdaság által igényelt ismeretek, kompetenciák megtanítása minden gyerek
számára A családi szocializációs, kulturális hátrányok kiegyenlítése
Kudarc: 20 % - alapvető kompetenciák nélkül - újratermelődés Nagyon erős a tanulók szociális, gazdasági és kulturális hátterének hatása (a
legerősebb az OECD országokban)
Következmény Alacsony növekedési potenciál Kumulálódó társadalmi feszültségek
OK – Többek között a járadékvadászat
13
A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a teljesítmény közötti kapcsolat
erőssége
Az OECD országok sorában
Magyarországon a legerősebb a
családi háttér és a teljesítmény
közötti kapcsolat, a tanulók
teljesítménye szórásnégyzetének 26%-a származik
az ESCS index különbségeiből.
14
Szerkezetváltás - közelmúlt1997 - 2008
15Forrás:Oesch and Menes (2010)
16
MTA KTI – Munkaerőpiaci előrejelzés (TÁMOP2.3.2)
• Közgazdaság- statisztikai modellkeret• Adatbank• Feltáró kutatások• Munkaerőpiaci előrejelzés készül 10 ágazatra és 200
foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra• Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára
amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és kutatások eredményeit
• Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók (például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé teszi.
http://elorejelzes.mtakti.hu
21. századi kompetenciák
21. századi kompetenciák
21. századi iskola21. századi iskola
Kritikai gondolkodás Együttműködési képesség Alkalmazkodóképesség Kommunikációs képesség Információk hatékony
megszerzése és feldolgozása
Képzelőerő, megszokottól eltérő látásmód
III. Oktatás és 21. századi gazdaság17
Tanulók napközbeni médiahasználata
18
TGstátus(szülő)
ROMA
+
+
- ?+
+
+
+
-
-
-
(egyébmechanizmusok:
pl. lakóhelyi hátrányegy része)
EGÉSZ-SÉG
(gyerek)
OTTHONIKÖRNY.kogn.st.
TESZT-EREDM.
ISKOLAISZEGR.Szelekciós mechanizmusok
(produktivitási hatás és szelekciós hatás
keveredik)
-
Etnikai hovatartozásés teszteredmény közti korrelációértelmezése
Forrás: Kertesi – Kézdi (2010)
19
Beavatkozási pontokKoragyerekkor Közoktatás Alacsony születési súly
% csökkentése 0-5 éves korú gyerekek
egészséges fejlődésének elősegítése
Védőnői rendszer fejlesztése
Kognitív lemaradások megelőzése
Óvodáztatás, óvodai nevelési programok
Biztos kezdet programok kiterjesztése
Könyv (komputer, internet) a szegény családoknak
Iskolai szegregáció csökkentése
Tanárképzés, tanárkiválasztás
Az iskolák vezetése A tanári közösségek
befogadó és fejlesztő képessége
Iskolai infrastruktúra
20
21
4. Milyen költségei és hozamai vannak a jó iskolának?
Számtalan empirikus elemzés eredménye:
A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a társadalmi háttértől független, jó
kompetenciaeredmények) hozamai messze meghaladják a ráfordításokat
A társadalmi igazságosság és a közgazdasági racionalitás szempontjai NEM
ellentétesek.
Ellenkezőleg!
EgyéniEgyéni TársadalmiTársadalmi
Iskolázottsági bérhozamok
Foglalkoztatási / munkanélküliségi valószínűségek
Várható élettartam
AdóbevételekEgészségügyi
kiadásokSzociális
kiadásokBűnmegelőzés,
igazságszolgáltatás
Ráfordítások és hozamok22
A jó iskola hosszú távú hozamaipélda
23
Mi kell a gazdaságnak és mi kell nekünk?
Erős oksági kapcsolat az oktatás minősége és a gazdasági növekedés között
Az oktatásnak ki kell egyenlítenie a gyermekek szocializációs hátrányait
Az iskolának nem csupán alapkészségeket hanem a modern gazdaságban igényelt 21. századi készségeket is és a nem kognitív készségeket is fejlesztenie kell
Ez komoly beruházásokat, az erőforrások átcsoportosítását igényli, de a ráfordítások hozamai messze meghaladják a gazdaságélénkítési ráfordítások hozamait.
24
Válság és felelősségvállalás
The dogmas of the quiet past are inadequate
to the stormy present. The occasion is piled
high with difficulty, and we must rise with
the occasion. As our case is new so
we must think anew and act anew.
We must disenthrall ourselves and than
we shall save our country.
A boldog békeidők dogmái nem érvényesek a
viharos jelen számára. A helyzet nehézségekkel
teljes és nekünk együtt kell felemelkednünk az
eseményekkel. Mivel esetünk új, új
módon is kell gondolkodnunk és új
módon kell cselekedünk.
Fel kell emelkednünk a múlt bűvöletéből
és akkor megmenthetjük országunkat.
Abraham Lincoln 1862. 2nd annual meeting of the Congress)
25
26
Problémamegoldás
„For every complex problem there is
one solution which is simple, neat, and
wrong.”
H. L. Mencken
„Minden bonyolult problémára van egy
megoldás amely egyszerű,
plauzibilis és rossz.”
27
„Diversity trumps ability” (Scott E. Page)
Ha az alapreferenciákban egyetértés van, az eltérő
perspektívával, rendelkező egyénekből álló csoportok
sikersebben oldanak meg nagyon bonyolult, összetett feladatokat,
mint a homogén csoportok.
27
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!