C Z A N Y Ó L Á S Z L Ó ,A K A PO SV Á RI VÁROSI M O Z I IG A Z G A T Ó JA ,
A M O Z IE G Y E S Ü L E T TÁ R SE L N Ö K E .AKINEK A KORM Á N Y ZÓ M O ST A M AGYAR ÉR D EM
R EN D LO V A G K E R E S Z T JÉ T A D O M Á N Y O ZTA
X, É V F O L Y A M 10. S Z . ♦ S Z E R K E S Z T I : L A J T A A N D O R ♦ 1937, O K T Ó B E R 1.
Sopron szab. kir. város mozgófényképszinház
Sopron, 1937. szept. 14.
T .
BUDAPEST FILM RT.
B u d a p e s t.
Ti sztelettel m e l l é k e l e m a film amóta j á t s z á
sára vonatkozó pénztári kimutatá s u n k a t és kérem
az elszámolás után a számlát cimünkre megküldeni ,
hogy a kölcsöndijat átutalhassuk.
Nem m u l a s z t h a t o m el annak a megállapitását,
hogy első filmjük a legteljesebb anyagi és erkölcsi
siker mellett futott Sopronbanl K ö z önségünk á l
landó k a c a g á s s a l és remek jókedvvel élvezte a
„ M á m i “-t amelynek számos jelenete nyiltszini
tapsot v á l t o t t k i , a f i l m a l e g n a g y o b b m a g y a r f i l m
sikerhez hasonló anyagi és erkölcsi eredményt
produkálta , úgyhogy ezen első filmjük va lóbanmin-
denkit, mozist és közönséget egyaránt kielégített.
Biztosra veszem, hogy a f ilm mindenüt t a m i e n k ó h e z
hasonló sikerrel kerül bemutatásra, amit őszinte
szivvel k í v á n o k Önöknek és remélem, hogy a k ö v e t
kező f i l m j e i k a z elsőhöz hasonló eredménnyel v é g
ződjenek.
Teljes tisztelettel: SOPRON VÁROS
M O Z G Ó K É P S Z I N H Á Z A
Friedrich Károly igazga t ó .
flLVKULTURA■ FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT
X. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM. 1937. OKTÓBER 1.
HANGOS
MAGYAR VILAGIIHAHO
Hetenként 19 példányban számol be a hazai és külföldi
eseményekről.
Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszínházakban.
K iadja a
M A G Y Á R F I L M I R O D A R. T.Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz.
Telefon : 1-463-46.
H a ng o s és n é m a f i lm fe lv é te le k , trü k k f i lm k é s z ité s k ó p iá k és f i lm fe l ir a to k , k e s k e n y film m u n k á k ,
u tó s z in k ro n iz á lá s .
HANGOS HÍRADÓversenyen kívül áll.
À 300 m agyar mozgószin-
ház 75%-a l e k ö t ö t t e .
KÖZGYŰLÉSA Magyar M ozgóképszínházi és
Filmipari Tisztviselők Országos Egyesülete szeptember 19-én tarto tta ezidei rendes közgyűlését, amelyen teljesen új tisztikart választott. Az Egyesület 1937— 1938 évi új tisztikara a következő:
Elnök: dr Bingert János. Társelnökök: dr Nagy Sándor, Lakos Kálmán. Ügyvezető alelnök: Rennard Béla. Ellenőrök: iCzauppe.r Miklós, Papp Sándor, Takács Simon. Háznagy: Ta-mássy József. Titkár: Karla Béla.Pénztáros: Beregi Ernő. Számvizsgáló bizottság: Antal Gyula, Márkus Viktor, Trutzer Ernő. Póttag: Sásonyi József. Fegyelmi és társ. bizottság: Eln.: Gelb Sándor. Tagok: dr Erdélyi István, Pártos József, Román Sándor. Póttagok: Balla Sándor, Friedrich Károly, Lakner Artúr, Tamássy József. Járulékkivető bizottság: Jász Endre,Katscher Ervin, Schenkengel Rezső. TVálasztmány: Pethő József, Balla Sándor, dr Erdélyi István, Friedrich Károly, Gelb Sándor, Győrbiró Endre, Jász Endre, Lakner Artúr, Lohr Ferenc, Novák János, Pártos József, Román Sándor, dr Salamon Miklós, Szabó Ferenc, dr Szemerjay Dénes, Ungár Sándor, Virágh Gyula, Zoltán Árpád. Póttagok: Fehér Endre, Fenyő László, G üttler Antal, Katscher Ervin, Koncz Antal, Madl J. Géza, Oeh- ler Károly.
A közgyűlés elhatározta, hogy az Egyesületnek meglehetősen hosszú cím ét Magyar Film tisztviselők Egyesületére, változtatja át.
1
B O R N E M IS S Z A G ABOR,a M o ziegyesü let e lnöke :
A BÉKE UTJÁN
ét évvel ezelőtt ádáz har-
K cok közepette választottak meg a Moziegyesület elnökévé. Személyi és tárgyi ellentétek halma- zata dúlta fel a mozisok közületét. Az elnökség
vállalásakor főcélomul a béke megteremtését tűztem ki és az elmúlt két év alatt úgy én, mint munkatársaim mindent elkövettünk a kitűzött cél elérése érdekében. Hatósági intézkedések, gazdasági változások, a békés egyesületi politika és főleg minden vi- szálykodás legfőbb gyógyszere: azidő — segítették elő törekvéseinket és ma — két év után —- úgy érzem, ki vannak küszöbölve a legsúlyosabb tárgyi ellentétek, elfeledve a személyi harcok.
Talán egy gátló körülmény maradt még fenn, amely a mozisok egységét és egyetértését hátráltatja: a gyanakvás.
Az egyesület közgyűlése előtt még- egyszer szükségesnek látom felhívni az egyesületen ezidő szerint még kívülálló mozisokat tartózkodásuk megváltoztatására. Ügy érziem, eddigi működésem biztosítékot nyújt arra, hogy az igazságot és a békét akarom és sohasem fogom tűrni, hogy azok, akik ebben a reményben csatlakoznak az egyesület táborához, magukat valaha is félrevezetetteknek érezhessék.
Az az érzésem, hogy a teljes békének és egymás közötti egyességnek sohasem volt ilyen kevés akadálya, mint most. Félek attól, hogyha ezt az alkalmat elmulasztjuk, egy belülről erős Moziegyesület megszervezésére,
soha vissza nem térő alkalmat mulasztunk el és a későbbi esetleges egyenetlenkedésekkel kínálni fogjuk az alkalmat a hatóságoknak külső beavatkozásra.
Ügy hiszem, mindenki érzi a különbséget a két lehetőség között: hogy
mi m agunk tartsunk-e rendet asa já t portánkon, vagy laikusok
rendelkezzenek felettünk!Egy erős Moziegyesület könnyen lé
tesíthet keretmegállapodást a filmkölcsönzőkkel és könnyen tarthatja fenn a szakmai rendet. Tudom, a kívülálló nagymozisokat nem igen érdekli a keret megállapodásnak a filmesekkel szemben elérhető vívmányai, hiszen ők amúgy is meg tudják védeni érdekeiket a filmesekkel szemben, de egészen bizonyosan ők is átérzik a szakmai rend fenntartásának fontosságát és egészen bizonyos, hogy a legagyobbak is súlyosan érezni fogják, ha a Mozi- egyesület nem tud rendet tartani a helyárak és hely árkedvezmények frontján.
Ez azonban csak kiragadott példa, sohasem tudhatjuk, hogy a rohamosan és gyakran meglepetésszerűen változó kül- és belpolitikai és gazdasági viszonyok milyen súlyos kérdések elé állíthatják szakmánkat. Egyet azonban bizonyosan tudunk; hogy a felmerülhető kérdések megoldását egységes szervezet, egységes állásfoglalás mindenkor meg fogják könnyíteni.
A közgyűlés előtt utoljára felhívom tehát kívülálló kartársaim at a csatlakozásra, a bizalmi válság megszüntetésére. Kívánom, hogy az 1937. évi közgyűlés a mozisok egységének mérföldköve legyen!
9
L
LAJTA AND O R :
JUGOSZLÁVIA FILMKULTÚRÁJA
I.BELGRÁD
úsz évvel ezelőtt Belgrád 70.000 lakosú városka volt. Igaz, m ár a háború előtt is élénk politikai és társadalmi életet élt, amihez meg is voltak az előfeltételek. Belgrád egy
lüktető életű, nagyravágyó ország fővárosa volt. Ám kevés európai ország fővárosa tüntet fel olyan amerikai ízű és hatalmas ívelésű fejlődést, mint az új Belgrád, amelynek lakosságát két év óta nem tudják pontosan megállapítani. K ét évvel ezelőtt kb. 300 ezer lakosa volt, azóta egyre áramlik ide a tömeg, úgyhogy most m ár közeledik a félmillióhoz. A fejlődésnagy irama azonban nem a lakosság számának a megnövekedésben jut kifejezésre, hanem az állandó, szünet- nélküli , építkezésben. Százszámrapusztulnak el a régi, földszintes viskók a város közepén és helyükbe 6—■ 7—8-emeletes paloták keletkeznek, de a város külső részén is, ahol még egy évtized előtt mocsarak, legelők, rétek és elhanyagolt területek voltak, ma már túlmodern épületekkel tarkított gyönyörű új utak és uccasorok épültek ki. A város központjára támaszkodó úi városrészek Berlint és P á rizst utánzó része új életet, új fejlődési irányt v itt be a városba, amelynek film - és m ozikultúrája természetesen igyekszik ehhez igazodni.
A jugoszláv fővárosnak 14 mozgóképszínháza van, majdnem valameny- nyi komoly, hivatást teljesítő, a kultúra legmagasabb fokán álló szórakoztató intézmény. A belgrádi „mozik“ már eltűntek, ma már mind számottevő kultúrintézményei a városnak.
A 14 belgrádi filmszínház a következő:
AvalaBalkan,CasinoKolaracKolosseumKorzoLuxor
MetropolNovakovicSlavijaTrglavUraniaVracar
és a még név nélküli Szkupstina- mozi.
Nézzük meg közelebbről ezeket a filmszínházakat, amelyek Belgrád társadadlmi életében ma jelentős szerepet játszanak.
Uránia: A város kellős közepén, a K ralj Alberta ulicában működik, a Riunione-palotában, Belgrád egyik legmodernebb épületében. A filmszínház a belgrádi eliteközönség találkozó helye. Befogadóképessége 660 ülőhely és a legújabb típusú Zeiss— Ikon-leadógépet szerelték föl. Belső berendezése nagyvárosi, modern, kényelmes ülőhelyekkel és ugyancsak kényelmes páholyokkal. A leadás tökéletes, a technikai vezetés elsőrendű. Az egyetlen belgrádi mozi, ahol számozott helyek vannak! Naponta négy előadást tart, a helyárak 1.5, 2, és 2.5 pengő. Természetesen elsőhetes filmszínház, a jugoszláv filmpiac egyik számottevő bevételi forrása. A filmvállalatok számításaiban első helyen áll. A mozi frontja előtt bonyolódik le Belgrád hatalmas korzója, előtte a sarki étterem és büffé asztalait állították fel és a közönség az előadás megkezdéséig itt tölti el idejét. Innen megy be a moziba. A város társadalmának színe-java itt találkozik. Igazgatója V íg Ádám, akit a m agyar filmszakmában is igen jól ismernek, komoly, becsületes és tisztességes szakmai múltjából. Ma a jugoszláv filmélet egyik vezetőembere, aki reggel 7-től, éjjel 12 óráig csak a hivatásá
3
nak él. Nagyszerű kapcsolatai vannak a legmagasabb körökhöz, ahol sokszor veszik igénybe nagy tudását, szakmai hozzáértését, de főleg becsületes és jóindulatú szakmai állásfoglalását. A premier-filmieket .legalább 7 napig játssza, vannak azonban m űsorok, amelyek 3 hétig is futnak. A nagy melegre való tekintettel a tulajdonképpeni idényét csak október 3-án kezdi a Mr. Deeds-szel.
L uxor: A város központjában fekszik, közel a Terraziához. Igen érdekes filmszínház. K ét terme van, de nem egymás mellett, hanem egymás fölött. Az alsó a tulajdonképpeni filmszínház, itt adják a nagy filmeket, a felső teremben pedig más m űsort játszanak. Ez tavaly még színházhelyiség volt, most azonban m ár filmeket m utatnak be. Az alsó helyiség 700 személyes, a felső 800 személyes. E bben kétemeletnyi erkélysorok állnak a közönség rendelkezésére. A filmszínház, amelynek berendezése igen szép és nívós, a zágrábi Avala-filmvállalat belgrádi bérlete, hogy filmjeit itt kihelyezhesse. Az alsót most nyitotta meg a Nicsevoval, majd a Prem ierrel folytatta. A felsőben Micky-filme- ket játszik híradókkal keverve.
Kolctrac: Érdekes intézmény, amely nálunk teljesen ismeretlen. Elől színház, ezerszemélyes befogadóképesség- séggel, hátul kerti étterem, ugyancsak ezer személyre való mozirendezéssel. Délután elől játszik a zárt helyiségben és este féltízkor játszik a kerthelyiség. Mindegyikben asztalokat állítottak fel, ahol ételeket, italokat szolgálnak fel előadás alatt is. A közönség itt nem kényes. Szellemi és testi táplálékát egyszerre fogyasztja el. Dohányozni természetesen mindkét helyiségben szabad. Ez a két mozi felel meg a legjobban a belgrádi közfelfogásnak. Tetszik nekik, hogy lehet szórakozni és vacsorázni is egyszerre. A szórakozásért természetesen külön kell fizetni, de csak egyfajta jegy van, másfél pengőnek megfelelő 15 dinárt
kell beléptidíj fejében fizetni és ott ül le, ahol akar. Este a külső „étteremmozi“ rendszerint zsúfolt.
Vracar: Tulajdonosa a Kolarae bérlője, de csak délután játszik premier-műsorokat. A Kolaraccal pendlizik. Este varieté-színház. A két előadás között másfél órai szünet van, úgyhogy a termet át lehet „állítani“ a színpadi előadásokat kedvelő közönség részére. A kár filmeket, akár varieté-számokat m utatnak be, terített asztalok mellett szórakozik itt is a közönség. Befogadóképessége kb. 500 ülőhely.
Kolosseum : Belgrád egyik legrégibb mozija. Még a háború előtti időkből m aradt itt, azonban természetesen 'alaposan átalakították, modernizálták, m ert küllnben nem vehetné föl a versenyt a divatos és technikailag fölötte álló filmszínházakkal. M űsorában előszeretettel szerepelnek a Grand Guignol-filmek, de olykor szalonfilmeket is játszik. Befogadóképessége 660 ülőhely.
K orsó: A Knyez Mihajlova, a főút egyik mellékuccájában épült, arról is nevezetes, hogy az első belgrádi nemzetközi vásár alkalmával itt mutatták be a m agyar kultúrfilmeket. Játszik elsőhetes műsorokat, de sokszor előfordul, hogy ugyanazt a filmet többször tűzi műsorra. Helyárai elég olcsóak. Rendkívül érdekes története van ennek a mozinak. Az épületet még a háború előtt krem atórium nak építette egy belgrádi orvos, azonban a hatóság nem adta meg a nyitási engedélyt. így azután bérbevette a helyiséget Novakovic Koszta mozitulajdonos, aki azután mozivá alakította át a krem atórium nak szánt épületet.
Novakovic: A Korzó-filmszínháztulajdonosáé, akinek a Terrazián még egy filmszínháza van a saját neve alatt. Ezerszemélyes helyiség, a korzó imbolygó tömege szívesen látogatja, m ert vegyes műsorokat játszik. N ovakovic úr úgylátszik szereti a váltó-
jzatosságot és a történelmi érdekességet, mert nemrégiben vette át a háború előtti legelső szkupstina-épüle- tet, ahol valamikor nagy politikai viharok dúltak. Azóta kihasználatlan a régi parlament. Közben két új országház is épült Belgrádban, míg Nova- kovic úrnak eszébe jutott, hogy ott, ahol valamikor politikusok m arták egymást, miért ne m arják egymást a film-intrikusok is? Á talakította mozivá. Az átalakítási munkálatok még mindig folynak és az emberek, akik átélték Szerbia Sturm und Drang- korszakát, most csöndesen mosolyognak az új vállalkozáson. Előreláthatólag ezer személyes filmszínház lesz. Külsejét nem volt szabad átalakítani, csak tűzrendészed szabályokat kellett figyelembe venni. Az új mozinak, amely októberben nyílik meg, még nincsen neve.
Avala: Az Iparosok egyesületének a házában kapott helyiséget, körülbelül 500 ember fér el benne. Főleg kispolgárok látogatják, rendszerint az egyesület kötelékébe tartozó, emberek. Egyébként rendszerint reprizeket já tszik, vagyis olyan műsorokat, amelyeket más belgrádi mozi m ár lejátszott. Helyárai igen olcsók.
Metropol: V íg Ádám, az U ránia kitűnő igazgatójának a tulajdona. A Terrazián van a helyisége, amely ezer ember befogadására alkalmas. Különleges ' m űsort játszik: cowboy, gengszter és grand guignol-filmeket annak a közönségnek, amely szívesen nézi ezeket a filmeket. Egy-egy m űsora három: óráig tart, 3—5 és 7 dináros beléptidíjak mellett. Az előadások itt folytatólagosak. Belgrád egyik legnagyobb mozija, amely az „őrmestertől lefelé“-közönség kedvelt találkozó helye.
Balkán: M űsorpolitikája és közönsége olyan, mint a Metropolé. M ajdnem ugyanaz a közönség látogatja, hogy ugyancsak hasonló filmeket láthasson. Befogadóképessége 600 ülőhely.
Triglav: A vasúti állomás közelében épült és az új városrész közönsége látogatja. Modern berendezésű filmszínház, 500 ülőhellyel, amely finom filmeket játszik, mert közönsége főleg az állami hivatalnokok tömegéből kerül ki. M űsorán rendszerint repriz-filmek szerepelnek.
Casino: Hónapok óta renoválják, átépítik. Most a Kolarac tulajdonosa vette át különös feltétellel. Kolarac 13 éves szerződést kapott, de kötelezték őt, hogy 2 és félmillió dinárt fektessen be az átalakítási munkálatokija. Ebből a szép összegből a modern berendezésű mozin kívül kávéház,<M és bárt kell berendeznie és magát az épületet átalakítani. Állítólag 1200 személy befogadású és így Belgrád legnagyobb mozija lesz. Október végén nyílik meg mint premier-színház.
Slavija: Belgrád reprizmozija,amely a város egyik legforgalmasabb részében, a Vracarban épült. Férőhelye 500 személyes. Szeptember i-ig reprizfilmeket játszott, azóta azonban tekintettel a nagy távolságra, az U rániával pendlizik. A középosztály nagyon szereti a modernül és szépen berendezett mozit, amelynek vezetése szakszerű és minden igényt kielégítő.
A jugoszláv, de főleg a belgrádi mozik általában egyslágeres műsorokat játszanak, vannak azonban esetek, amikor reprizfilmeket is iktatnak a műsorba. Ezévi május 27-én életbelépett az új zeneszerzői jogvédelemről szóló törvény, azóta élet-halálharc folyik a Szövetkezet és a mozitulajdonosok között. A legtöbben bíróság elé viszik az ügyeket, mások azonban békességben megegyeztek és talán jobban is jártak.
Belgrádban alig működik néhány filmkölcsönző cég, e tekintetben Zágrábé a vezetőszerep. Nemrégiben Tesla-film név alatt új cég alakult, amely azonban csakis német filmeket hoz forgalomba.
A moziberendezés terén vezetőszerepe van a Philips-rádiónak. Az
5
egész országban hitelbe és részlet- fizetésre rengeteg mozit rendezett be. Sok esetben a berendezéssel együtt a műsorellátást is vállalja. Belgrádban a 14 mozi közül négyben helyezett el Philips-leadógépeket. A műsorkötés m iatt közte és egyes filmvállalatok között ellentétek támadtak, amelyek súlyosabb bajokra is vezettek.
A Tesla ez idén átvette az új és a tavalyi Universal-produkciót is, azonkívül Zágrábban megszerezte az Edi- son-mozit is.
Az Erős-filmvállalat kizárólag francia filmeket hoz forgalomba.
Ugyancsak francia filmeket jelentet meg a F rm ju g nevű vállalat.
A Rosa-filmvállalat kisebb amerikai produkciókat képvisel, azonban a kihelyezés igen nehezen megy.
A nagy amerikai filmvállalatoknak Zágrábban vannak a fiókjai és onnan küldik Belgrádba is a műsorokat.
Az Artistáé nevű filmvállalalat ezelőtt filmkölcsönző vállalat volt, most azonban csakis laboratóriumi m unkálatokat vállal. M agaszerkesztette gépével kisebb híradókat és rövidfilmeket készít.
Orosz film eket a tavalyi idényben még lehetett behozni, ezidőszerint általános elvi okoknál fogva nem engednek be orosz filmeket.
A film- és moziügyek legfőbb intézője a belügyminisztériumban Lázié államtitkár, igen jóindulatú, előzékeny úr. Ö egyben a filmcenzúra elnöke is. A filmcenzúra két részből áll: a 12 tagú elsőfokú bizottságból és 6 tagú fellebviteli bizottságból. Az utóbbiban csakis m agasrangú minisztériumi tisztviselők foglalnak helyet.
Az úgynevezett Állami Filmközpont vezetője Tomasic úr, akinek a hatáskörébe tartoznak az összes moziügyek nyilvántartása, a cenzúra ügyeinek az intézése és egyéb adminisztratív jellegű ügyek.
A mozik nyitásához nem kell sem- r.iféle engedély, csak helyhatósági és
tűzrendészed hozzájárulás kell. Mozit bárki és bárhol nyithat.
A kormány sajtóosztályának külön filmpropaganda alosztálya van, ennek az élén áll Jócó Popovic, egy rendkívül agilis, sokoldalú, rokonszenves fiatalember, aki rajong a jugoszláv filmgyártás fölépítéséért. Élénk ösz- szeköttetésben áll a M agyar Film irodával és sok érdeklődést tanúsít a m agyar filmviszonyok iránt is, amelyekről mindenkor jól van informálva.
Kétségtelen, hogy jóindulatú emberek kezében van a jugoszláv film- és moziügy és ez a jóindulat és az élethez való alkalmazkodás teszi lehetővé a jugoszláv filmélet állandó feilődését és a modern viszonyokhoz való alkalmazkodását.w w w v w w v w w w w w v w w v
A Művészfilm-kölesönző vállalat, amely dr Horovitz Ernő és társa alcímmel több mint 2<!> év óta dolgozik a magyar filmpia- con, most átalakult! korflátolt felelősségű társasággá. A vállalat törzstőkéje 25.000 pengő, ügyvezetője Horovitz Richárd, aki a céget önállóan képviseli és jegyzi.
Deák Jenőné és társa b. t. név alatt Deák Jenő, a magyar filmszakma régi tagja, aki legutóbb a Stylus film r. t. igazgatója volt, új céget alapított, amelynek beltagja Deák Jenőné sz. Bassa Ilona, aki a céget önállóan akként jegyzi, hogy a cégszöveg alá a Deákné nevet írja. Deák Jenő cégvezetői minőségben jegyzi a céget ppa. toldattal. Az új vállalat székhelye: Búdápest, V., Po zsonyi út 25.
A Nova film kft. budapesti filmkölcsönzö cégnél bejegyezték Horváth Jenő pestszentlőrinci lakos ügyvezető cégjegyzési jogosultságát, ezzel egyidejűleg azonban megszűnt a cégnél Káínai Imréné szül. Erdélyi Ilona cégjegyzői jogosultsága.
Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos EgyesületeBudapest, VII., Wesselényi ucca 73.
Te le fon : 337-598.
Hivatalos órák : 2— 5-ig.A munkaügyeket W e i s z He n r i k a Rex-
mozgó gépésze intézi.Hivatalos ( rán kívül hívható d. e. 10—12-ig 14 57 11, e ste ped ig 6—I2-ig az 13 21-75, telefonszám alatt.
6
KASZNÁR ZOLTÁN :
BESZÉLGETÉSEM ZUKOR ADOLFFAL AMERIKÁRÓL ÉS A FEJLŐDŐ MAGYAR FILMGYÁRTÁSRÓL
egyven évvel ezelőtt indult el egy kis magyar faluból, mint reményekben gazdag, de anyagiakban annál szegényebb fiatalember, és most, mint egy hatalmas vagyon és mér
hetetlen hatalom ura jö tt vissza közénk.
Legutóbb öt esztendővel ezelőtt volt Budapesten és most csodálkozva meséli, mennyire meglepte ennek a városnak a fejlődése,
— „Szinte még Amerikát is elhagyják ezzel a tempóval“, — mondja nevetve, aztán magasra emeli poharát, amelvben a világhírű „báráck“ aránylik.
— Amióta itt vagyok, kedvenc italommá avattam, — jegyzi meg.
Lassan a filmre terelődik a szó.Először Gaal Franciskáról beszél.— Nálunk Hollywoodban, ahhoz,
hogy valaki érvényesüljön, nem elég, hogy jó színész legyen az illető, mert amikor mi meghallgatunk valakit, akkor bizonyos típus kifejezőjét keressük benne. Azért van az, hogy sokan itt Európában jó színészek, színésznők és kint nem tudják megállni a helyüket. Miss Gaalnak nagy előnye, hogy benne megvan ez a bizonyos típust kifejező tulajdonság.
— Mindenesetre azt hiszem, a pesti közönség alig fogja megismerni őt. Soványabb és még szebb lett. Igaz, ebben nagy részük van a szépségmestereknek is.
— Első filmjében, amelyben Frederich March a partnere, egy holland leányt játszik. Én még nem láttam a filmet, de a hozzám eljutott hírek szerint, várakozáson felül, jól sikerült. Második filmje magyaros miliőben fog lejátszódni és „Budapest“ lesz a címe. Ter
mészetesen szerepel ebben a filmben cigányzene is. Éppen most gondoltam arra, hogy meghallgatom azt a cigány- zenekart, amelyet még odakint ajánlottak nekem. Lehetséges, hogy ennek a filmnek a külső felvételeit Budapesten fogjuk elkészíteni.
— Apropó, nincs szándékukban itt Magyarországon filmet gyártani, elnök úr? A djuk fel szinte egyszerre a kérdést.
— Ezzel a kérdéssel már sokan fordultak hozzám. Sajnos azonban, mindenkinek nemmel kellett felelnem. Nem gyártunk filmet, mert nem lehet. Megakadályozza ezt az óriási távolság, a nyelvi és felfogásbeli különbség, amelybe nehezen tudnának a mi színészeink, rendezőink behelyezkedni. Egy- varziós magyar filmet viszont azért nem gyárthatunk, mert mi nem tudunk százezer pengőből filmet csinálni, mint ezt az itteni gyártók teszik és ennél nagyobb költséget nem lehet egy ilyen kis országban behozni. Pedig igazán örülnék, ha ez a kérdés valamilyen formában megoldható lenne.
— Kellemes meglepetésül szolgál nekem a magyar filmgyártás fellendülése. Fíallom, hogy ebben az évben mintegy negyven filmet készítenek. Mondhatom, ez még világviszonylatban is gyönyörű eredmény. Ebből is látszik, hogy milyen kiváló művésznemzet vagyunk.
Zukor Adolf amerikai állampolgár, de ezzel a kijelentésével akaratlanul is bebizonyította, hogy szívben, lélekben még mindig jó magyar.
— A napokban meglátogattam a Hunnia filmgyárat és őszintén mondhatom., hogy amit ott láttam, bátran lehet hollywoodinak is mondani, olyan tökéletes.
— A színesfilmgyártás kérdéséről valamit.
- - Állandó munka folyik kint Hollywoodban és egvre jobban közeledünk a kitűzött cél felé, egyelőre azonban még le kell mondanunk arról, hogy rendszeres színes filmgyártásba kezdjünk. Ha olyan léptekkel halad ez a munka, mint eddig, akkor néhány éven belül, remélem, komoly eredményeket lehet majd felmutatni.
A magyar filmekre visszatérve, megkérdezem:
— Az Amerikában bemutatásra kerülő itteni képeket meg szokta nézni, elnök úr?
— Azok bizony Hollywoodig nemigen jutnak el, hacsak valamilyen célzattal oda nem kérjük őket.
— M ilyen célja lehet ennek?— Állandóan figyelemmel kísérjük a
világ filmtermelését és ha tudomásunkra jut, hogy egy filmnek a tárgya, valamelyik színész, rendezése, vagy technikai megoldása olyan, hogy esetleg felhasználhatjuk, természetszerűleg megnézzük és nem egy ember köszönheti ennek pályafutását. Igaz, m egtörtént már olyan eset is, hogy egészen mást fedeztünk fel, mint aki, vagy ami miatt megnéztük a filmet.
— És magyar filmmel kapcsolatosan történt már ilyen felfedezés?
— Hollywoodban több magyar író dolgozik a filmnél, mint valamennyi többi nemzetiségű együttvéve.
— Európai körútja során szerződtetett valakit?
— Utazásom teljesen magánjellegű és azzal a céllal szálltam hajóra, hogy néhány hétig nem gondolok semmire, ami a filmmel kapcsolatos. Már ameny- nyire ezt egy olyan ember megteheti, aki 40 éve folyton filmmel dolgozitc.
— Témát sem vásárolt?— Nem. 'Mondom, kizárólag magán
jellegű ez az utazásom.Pedig hányán siettek őt felkeresni,
hogy bemutassák neki a világ „legjobb“ filmtémáját vagy a „legtehetségesebb“ sztár jelölt jét.
Szegényeknek, kár volt még a harmincfilléres szigeti belépőért is.
M A G Y A R K ULTUJRFILM - B E M U T A T Ó B E L G R Á D B A N
Szeptember lő-án nagyarányú magyar ku.túrfilmbemutató színhelye volt az egyik belgrádi mozgófénykép- színház, a Corso-mozi. Az előadáson, amelynek védnökségét A líh Valdemár báró magyar követ vállalta, négy magyar kulturfilm került bemutatásra, úgymint: 1. Budapest fürdőváros, 2 . A magyar szarvasmarhatenyésztés, 3 . Egy magyar falu vasárnapja, 4 . A magyar lótenyésztés.
Az előadáson, amelyen elsőízben kerültek magyar kulturfilmek bemutatásra, resztvettek a magyar és jugoszláv képviselők, a Belgrádban tartózkodó miniszterek, a jugoszláv gazdasági élet képviselői és a diplomáciai testület számos tagja.
A filmeket a díszelőadás után is műsoron tartották és napi két előadásban vetítették le az érdeklődő közönségnek.
(A belgrádi bemutatónak nagy kulturális és erkölcsi jelentősége volt. Föltétien szellemi közeledést jelent a két ország között, némi enyhülést az eddigi légkörben. A bemutató nem volt propagandacélú előadás, de tény az, hogy jugoszláv körökben a tiim révén is értesültek Magyarország gazdasági és kulturális haladásáról, az ország élni- akarásáról. És ma ez is nagy haladás!)
K O V Á C S ÉS FALUDIFILMGYÁR ÉS LABORATÓRIUM
B U D A P E S T , XIV., G Y A R M A T -U . 35 .T E L E F O N : 2 9 7 - 8 5 5 .
Magyarország legnagyobb és legm odernebb gépekkel felszerelt l a b o r a t ó r i u m a
K é s z í t : hangosfilmeket és kópiákat, filmfeliratokat, pedagóg ia i-, kultur-, reklám-
és rajztrükk-filmeket
8
A N E M E T F IL M IP A Raz utóbbi időben nagyrészt ismert színdarabok, regények és operettek filmesí- tését határozta el. Amíg régebben igen gyakran előfordult, hogy írók megnem- jclent munkáit filmesítették meg, addig úgylátszik most ettől a rendszertől eltérnek. Magyarországon is gyakran kifogásolják, hogy miért nem íilmesíte- nek meg magyar gyártók olyan filmtémákat, amelyek egyrészt ismeretlen írótól erednek, másrészt nyomtatásban nem jelentek meg.
Ugylátszik a producerek mindenütt félnek attól, hogy ismeretlen emberek munkáit filmre vigyék. A most készülő német filmeknek több mint a felét irodalmi müvekből forgatják. így a berlini Filmkurier összeállítása szerint német film készül
25 regényből 14 vígjátékból 10 további színdarabból 6 operettből3 megjelent novellából és 1 operából.
Hasonló a hejly'zet Amerikában is<; ahol az utóbbi 12 hónapban a holly- woddi filmek 58%-a készült csak eredeti kéziratok alapján, míg 33%-a amerikai regényekből és 8%% színdarabokból.
(Ugylátszik, a gyártók és a nagy mozik mindenütt egyformán gondolkodnak: Ez- idősMrint csak az ismert és nyomtatásban megjelent vagy bemutatott irásmun- kákat viszik filmre és a bizonytalan film- piacon nem akarnak ismeretlen emberek munkáival próbálkozni.)
Az életnek nemcsak bajai és szenvedései,hanem örömei és szépségei is vannak, melyeket egyszerű eszközökkel is el lehet érni. Szorgalom, munka, takarékosság azonban nem elég ezek eléréséhez, hanem gondtalanság és vagyon kell hozzá. Ez pedig gyorsan, váratlanul csak egy nagy nyeremény által érhető el. Most itt a lehetőség és alkalom! Október íl6-án kezdődik az új 39. sorsjáték, venni kell egy sorsjegyet, mellyel számos középnyereményen kívül 70.000, 100.000,300.000, 40.000 pengő is nyerhető. A sorsjegyek ára az összes hivatalos főárusítóknál: egész 28 P, fél 14 P, negyed 7 P, nyolcad3.50 pengő
GARYCOOPERm onum entális film je
A lázadók kapitányaR endező :
Henry Hathaway,
C I T Y — O M N I A
P A M A M O Ü N l F IL M -F O R G A L M I 13. - T.
VII., Rákóczi-uí 59. sz. Tel.: 134-437, 140-522.
j A M Ű T E R E M j
CA H unnia filmgyár műtermeiben ' \ szeptember első napjaiban befejezték a a szerelem javára című H & T-film utolsó fölvételeit Vaszary János rendezésében. Ezek a munkálatok azonban m ár csak néhány napig tartottak, m ert közben már kezdték építeni az egyik műteremben a Noszty fiú esete Tóth Mariztai című Pictura- íilm díszleteit, m íg a másikban a K árpát-film új filmjének a 300.000 pengő az uccán című vígjáték díszleteit állították. A Pictura kétváltozatos filmje az utóbbi esztendők legnagyobb film- műtermi teljesítménye. H egedűs Ferenc igazgatása alatt nagyszabású m unkát végeztek a P ictura művészi és technikai m unkatársai. A hónap első napjaiban az új műteremben egy vidéki búcsú fölvételei folytak napokon keresztül, amelyen Kalocsa vidékéről körülelül ioo Gyöngyösbokrétás volt. jelen. A filmgyár udvarán egy békebeli laktanyát varázsoltak elő és snájdig közös huszárok vágtattak az akadályokon keresztül. A kétverziós film óriási m unkát adott a két művészi együttesnek és a vezérkarnak. A m agyar verzió főszereplői: Jávor Pál, Szörényi Éva, Rajnay Gábor, Bilicsi Tivadar, Gózon Gyula, K öpeczi Boócz Lajos és sokan a budapesti művészvilág jelesei közül. A német verzió főszereplői: Schneider Magda, Lucie Englisch, E rika von Thellmann (aki a m agyar változatban is játszik, mert tökéletesen beszél m agyarul), továbbá Anton Pointner, Anton Edthofer, Anna Rosar, Ottó Stöckel és mások. Étben István, a legjelesebb m agyar filmoperatőr emberfölötti m unkát végzett, amikor teljes művészi tudását és meglátását helyezte a két verzióba. Mellette Lohr Ferenc kitűnő hangfölvételi m unkát végzett, m íg Vincze M árton a remek díszletek megtervezésével alkotott maradandó emlékű munkát. A m agyar változatban Ta
kács Antal, a németben Willy Reiber volt a fölvételvezető, míg az egész művészi irányítás a magyar filmnél Székely István, a németnél pedig Hiir bért Marischka kezében volt. Hegedűs Ferenc négy hét óta minden percnyi idejét és energiáját a film sikere céljaira fordította. A N oszty fiú fölvételei október tizediké körül fejeződnek be és ezzel egy négyhetes gyártási korszak zárul a Hunniában.
Szeptember első felében párhuzamosan a Nosztyval a régi műteremben folytak a 300.000 pengő az uccán című Kárpát-filrn fölvételei dr. Erdélyi István gyártási vezetésével és Balogh Béla rendezésében. Orsy Mária írta a forgatókönyvet, és Balogh Béla avatott kezű rendezésében a magyar színjátszás ismert alakjain kívül vezetőszerephez ju tott Bárcsy Kató, a fiatal kitűnő primadonna. A többi főszereplő: Kabos Gyula, Uray Tivadar, Vízvári Mariska, Kovács Terus, Pártos Erzsi és a kis Adám Klári, a filmszakma kedvelt Sutyija. A díszleteket B. K okas K lári és Mátyus Béla tervezték, a fölvételeket Gergelits Fe renc, a fiatal operatőr-nemzedék kitűnő felkészültségű operatőrje készítette, m íg a hangfölvételek Lázár István mérnök tehetségét dicsérik.
Alig fejezték be a fölvételeket és rombolták le a díszleteket, új produkció vonult be a műterembe Trebitsch Gyula vezetésével: az Objektív-film- vállalat megkezdte a Tokaji rapszódia című filmjének a fölvételeit. Izzó hangulatú, magyaros film kerül ki rövidesen a műteremből, olyan film, amely méltó testvére lesz az egykori Magyar Rapszódiának. A film eredeti szövegkönyvét Szilágyi László írta, Vas záry Gábor írta át filmre, míg Vaszary János vállalta a rendezést. Főszereplők: Donáth Ági, Lehotay Árpád, Pataky Jenő, Vaszary P iri, Sombathelyi Blanka, Rózsahegyi Kálmán, Boross Gézg. és mások. A fölvételeket Gergelits Ferenc készítette. A kosztümöket H . Lehel Mária, a kiváló fiatal festő-
10
művésznő tervezte sok tehetséggel, a hangfölvétel Lázár István kezében volt. Díszletek: Vincze M árton. Akülső fölvételek a Balatonnál, Tokaj környékén, a Velencei tónál és a Kecskemét felé vezető úton készültek. A fölvételek október közepén fejeződnek be.
Szeptemberben kezdték meg a Falú rossza című film külső fölvételeit Pásztor Béla rendezésében. Sződ és Göd környékén folytak a nehéz munkálatok. A film belső fölvételei október közepén kezdődnek a H unnia m űtermeiben. A film főszereplői: Ölvady Zsóka, Greguss Zoltán, Dajka M argit, Csórtos Gyula. A filmet Vidor Andor, az Eiben-iskola másik tehetséges tagja forgatja. A filmet az Uni- tas-film hozza forgalomba.
Októberben igen változatos lesz a Hunnia-film gyár gyártási programja. A már megkezdett programmon kivü] megkezdik a Budapest F ilm rt. harmadik filmjét, a Marikát Gertler Viktor rendezésében a legkitűnőbb művészek közreműködésével. Valószínűleg még októberben kezdik a Müvészfilm második filmjét, Zilahy Lajos Urilány cimű darabját, a FI & T-filmvállalai új filmjének a fölvételeit, a Fekete gyémántokat és pedig egy változatban Vajda László rendezésében. Végül október első felében kezdik meg a Hajdu- Daróczy-fitmtársaság új filmjének, az Ember néha téved című film fölvételeit. Ennek a darabnak a szöveg- és forgatókönyvét Vadnai László írta, Gaál Béla rendezi. A szereposztás szeptember végén még folyamatban van.
Még egy terv merült föl. Október 5-én és 6-án K un M agda és Gyergyay István főszereplésével a Budapest részére készülne egy produkciónkivüli film, Mihály István egyik rendkívül mulatságos és ötletes filmkönyve alapján. A film cime: Leány a másodikemeleten lenne.. Eiben István forgatja. Egyéb részletek azonban még ismeretlenek.
A Magyar Film Iroda műtermében szeptember első napjaiban a K ét fo goly c. Rex-film utolsó munkálatait fejezték be. Székely István rendezőnek még volt néhány napi ideje, hogy a filmet tető alá hozza, m ert utána nyomban át kellett mennie a Hunnia- filmgyárba. Bajor Gizi első budapesti m agyar filmje hír serint igen jól sikerült és kétségtelenül emelni fogja az idei m agyar filmprodukció színvonalát.
A Film iroda műtermébe ezután kb. 18 napos szünet állott be, m ert Jávor Pál „N oszty“-beli elfoglaltsága miatt nem kezdhette meg a „N em válók el“ c. új R ex-film felvételeti. Ezeket a munkálatokat szeptember 28-án kezdték meg Gaál Béla rendezésében és kb. október közepén fejeződnek be. A „N em válók el“ c. film szövegkönyvét N óti Károly írta és rendkívül mulat- ságis és fordulatokban gazdag témát dolgozott fel. Főszereplői: Ágay Irén, Jávor Pál, Kabos Gyula, K iss Manyi és Hajmássy Miklós. Zenéjét Márkus Alfréd szerezte, a díszleteket Pán József tervezi, a képfelvételekt K urz- mayer Károly, a hangflvételeket pedig Pulvári Károly végzi. A produkció Gál E rnő avatottkezü vezetése alatt áll.
A „N em válók el“ után októberben a Filmirodában megkezdik a „H arapós férj“ c. film forgatását, amely Gál E rnő produkciójában a Kino-film részére készül.. Az egykor nagysikerű színdarabot N óti Károly írja át filmre. A szereposztás tekintetében azonban csak októberben döntenek véglegesen.
tv 938 FILMMŰVÉSZETI ÉVKÖNYVXIX . évfo lyam n o v e m b e r b e n j e le n ik m e g .
Küldje be idejében cimét, vállalatának adatait, hirdetését.Szerkesztőség és k iadóhivatal:
X IV * , T h ö k ö ly - U t 7 5 . T e le f o n : 2 9 7 -0 7 6 .
11
A
H Í R A D Ó J AA kormányzó — mint értesülünk — dr.
Taubinger Zoltánnak, a Magyar Filmiroda igazgatójának a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Taubinger Zoltán dr. mintegy tíz éve áll a Magyar Filmiroda élén, amelyet rátermettségével, nagy munkabírással párosult szorgalmával és lelkesedésével nemcsak fontos magyar nemzeti intézménnyé, hanem világviszonylatban is jelentős vállalattá épített ki. Kitüntetésének a híre az egész filmszakmában nagy örömet keltett.
A kormányzó Czanyó László okleveles gépészmérnöknek, kaposvári közüzemi igazgatónak, az ottani Városi és Apolló mozgóképszínházak igazgatójának a közélet terén több mint másfél évtizeden át kifejtett közhasznú és eredményes munkásságának elismeréséül a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta. Czanyó László évek óta vidéki tagelnöke a Moziegyesületnek, érdemes munkásságot fejt ki a vidéki mozitársadalom érdekében és így kitüntetését a szakmában is nagy örömmel fogadták.
Báró Villani Lajos követség! tanácsos, a külügyminisztérium kulturosztályának a vezetője, szeptember 16-án érdekes előadást tartott a magyar rádióban: A jövő évadnagy filmjei a velencei nemzetközi bemutatón címmel. Miután beszélt a filmbemutató szervezetének vezető szempontjairól és a kiosztásra kerülő díjakról, rátért a bénulta, tott filmeknek nemzetek szerint való taglalására. Éles megfigyelést!, mindvégig tárgyilagos bírálatának befejezéséül a magyar filmek ezidei sikeres szereplését említette fel.
Briickner János oki. gépészmérnököt, a Filmkultúra tehetséges és sokoldalú filmtechnikai munkatársát kinevezték a m. kir. állami mechanikai és elektromosipari szakiskola előadó tanárává. Brückner János mérnök-tanár elfoglalta Zombory László, a MMOE egykori szakértő mérnökének árván maradt katedráját. A kinevezéssel valóban arra érdemes és kitünően képzett íilmtech- nikai tanerő került az elektromosipari szakiskola tanári karába.
A Fox Film részvénytársaságnál Gell I. Harry igazgatósági tagsága megszűnt és helyébe Miggins Benjámin igazgatósági tagot jegyezték be.
A Pátria filmszínház teljesen átalakítva és modernizálva október 5-én este díszelőadás keretében nyílik meg. A Pátria a főváros egyik legszebb filmszínháza lesz.
A Kovács és Faludi filmlaboratórium a Brückner János távozásával megüresedett mérnöki állásra Winkler Jenő szigorló mérnököt hívta meg, aki különböző technikai találmányaival szakkörökben már régóta igen ismert.
Österreicher Árpád, a magyar filmszakma régi tagja utazói minőségben belépett a Mozgóképüzemi rt. Unitas-fiímosztályába.
A Magyar Mozgóképüzeinengedélyesek Országos Egyesülete november 9-én tartja ezidei rendes közgyűlését. A közgyűlést előkészítő választmányi ülést októberben tartják meg. Ezen megállapítják a napirendet és megejtik a jelöléseket.
A keretmegállapodás ügyében a két tagegyesület között semmiféle tárgyalás nein indult meg. Az OMME azt szeretné, hogyha a MMOE-vel együtt az elsőhetesek is tárgyalnának, ami tudvalévőén azért lehetetlenség, mert az elsőhetesek nem tagjai a MMOE- nek. A kérdés egyelőre elintézetlen marad, legalább is addig, amig a két egyesület között egy semleges testület vagy személy nem egyengeti a megegyezés lehetőségét.
Budapest legújabb mozgóképszínháza, a Lloyd-íümszínház előreláthatólag október elején nyílik meg fényes ünnepségek között. Az új filmszínház, amely utánjátszó mozgóképszínház lesz, 550 személyes, modern berendezésű filmpalota, amely Budapest egyik legszebb mozijának ígérkezik. Az< új mozi igazgatója Szegő Sándor, aki éveken keresztül tevékeny munkásía P/olt a magyar oktatófilm-ügynek, amikor még a Magyar Hollandi Kifiturgazdasági r. t. rendezte az iskolai oktatófilm előadásokat.
A kecskeméti új Otthon-Mozit szeptember 18-án nyitották meg a nagyközönség élénk érdeklődése mellett. A megnyitón az Édes a bosszú című Ufa— Objektiv film szerepelt.
A budapesti Kertmozi, amely kb. tizenötéves múltra tekinthet vissza, már ezen a nyáron nem tartott előadást. Az első budapesti kertmozi! teljesen megszűnt, jövőre már bérház épül helyére.
A Magyar Filmgyárosok nemrégiben elhatározta, hogy 20 vidéki városban csakis ametás alapon adja ki a magyar filmeket. Ezzel a kérdéssel legutóbb behatóan foglalkoztak a MMOE kebelében is, ahol annak a felfogásnak van nagy többsége, amely szerint ez a 20 magyar város csak annyi magyar filmet kössön és játsszon, amennyit a miniszteri rendelet értelmében az arányszámnak megfelelően kötníök kell. A műsorok többi részét pedig külföldi filmekből állítanák össze. Félő, hogy ebből az állás- foglalásból komoly bajok keletkeznek. A MMOE vezetősége ebben a kérdésben el fog járni az illetékes minisztériumokban és ott akarja dűlőre juttatni a hónapok óta húzódó kérdést.
• :B U D A P E S T E R F I L M M A R K T |
♦ ♦
im Monat September erschienen:
Budapest-Film: M ám i, Radius-Filmtheater. Jf. (Ung.)
Cinema-Film: M ädchenjahre einer Königin, Átrium-Filmtheater, Omnia-Kino. Jf.
Elit-Film: Marchand d'amour, Forum-Filmtheater. Jv.
Fox-Film: Seventh H eaven, Décsi und Om- nia-Kino. Jf.
— Café M etropole, Corso-Filmtheater u. Radius-Filmtheater. Jf.
—1 Borneo, Omnia-Kino. Jf.Harmonia-Film: Der Herrscher, Corso-Film
theater. Jf.Hirsch & Tsuk-Film: Prem iere, Atrium-Film
theater, Kammerlichtspiele, Décsi-Ki- no. Jf.
Metro-Film: M aytim e, Royal Apollo, jf .—• A day at the Races, Metro-Filmpalast,
Corso-Kino. Jf.— The Good old Soak, City-Kino. Jf.
Paramount-Film: I m et you in Paris, Corso-Kino. Jf.
Patria-Film: Junges M ädchen sucht m öbliertes Z im m er, Metro-Filmpalast u. Forum-Filmtheater. Jf. (Ung.)
Reflector-Film: N itschevo, Omnia, C ity-K ino. Jf.
-— D ie M änner sind alle verrückt, Royal Apollo. Jf. (Ung.)
Rex-Film:Z>te B raut von Torockó (ung.), Décsi-Kino, Atrium-Filmtheater, Kammerlichtspiele. Jf.
Ufa-Film: Die sieben O hrfeigen, Urania- Filmtheater. Jf.
— Süss is t die Rache, Urania-Filmtheater, Atrium- Filmth. u. City-Kino. Jf.
Unitas-Film: T he E lefantboy, City-Kino und Casino-Filmtheater. Jf.
Warner Bros-Film: T he Prince and the P auper, Forum-Filmtheater. Jf.
ÉrtesítésTiszteletiéi értesitem az i. t. filmszakmát,
hogy az Ócsai Kultur-filmszinház teljesen ömálló vezetésével K o vács Is tv á n urat biztam meg, am iért is kérem, hogy mindennemű megkeresést és postai küldeményt nevezett ur címéreBudapest, IX ., Sobieski János u. 38. sí.
alá küldeni szíveskedjenek.T isztelettel:
Marion Ferenc engedélyes.
M E G J E L E N É S I STATISZTIKA E R S C H E I N U N G S S T A T I S T I K
Szeptem ber hónap (M onat Septem ber) 1937Magyar (ungarischer) film 5Amerikai (amerikanischer) film 7Német (deutscher) film 3Francia (französischer) film 2Osztrák (österreichischer) film 1Angol (englischer) film 2
összesen (Zusammen) 20 film
E D D I G M E G J E L E N T E K :
1937 január 1-től:Magyar (ungarischer) film 21Magyarországon készült német (in
Ungarn gedrehter deutscher) film 4Német (deutscher) film_ 22Amerikai (amerikanischer) film 72Osztrák (österreichischer) film 7Francia (französischer) film 9Angol (englischer) film 6Cseh (tschechischer) film 3Lengyel (polnischer) film 2Svájci (schweizerischer) film 1Olasz (italienischer) film 1
összesen (Zusammen) 148 film
1937 augusztus 1-től:Magyar (ungarischer) film 8Magyarországon gyártott idegen
nyelvű film ) (in Ungarn gedrehter fremdsprachiger Film) 1
Amerikai (amerikanischer) film 15Német (deutscher) film 5Francia (französischer) film 3Osztrák (österreichischer) film 1Angol (englischer) film 2
összesen (Zusammen) 86 film
V Á L T O Z Á S O K A M O Z IE N G E D É L Y E S E K K Ö R É B E N
Uj engedélyek:Nógrádverőce: Pálm ai János kismarosi la
kosnak Nógrádverőce községben az Árpád u. 60. sz. alatti helyiségre.
Kaba: Juhász Gyula kabai lakosnak Kaba község területére a ref. egyház kultúrháza helyiségére.
Csepreg: Sebestyén Ferencné szül. Tanner Márta Valéria budapesti (II., Gül Babau. 30. sz. alatti) lakosnak, Csepreg községben a 582. sz. házra.
Lemondás:Taksony: A z Iskolánkívüli N épm űvelési B i
zo ttság lemondott arról az engedélyről, amelyet még 1925-ben kapott.
A
A z - O K T A T Ó F I L M
KINEVEZTÉK AZ OKTATÓFILM KIRENDELTSÉG MELLÉ A PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐKET
vallás- és közoktatásügyi miniszter a vezetése alatt álió minisztérium
kebelében létesített Oktatófilm Kirendeltség mellé pedagógiai szakértőkkéni 3 évi időtartam ra — az 1939/40. tanév végéig — Baransky E. László képző- művészeti főiskolai tanárt, dr. Bánkuti Dezső ág. h. ev. leánygimnáziumi igazgatót, dr. Bérezi Gusztáv iskolaorvos, egészségtan tanárt, dr. Szegedi Tasziló kát. leánygimnáziumi igazgató, bencés gimnáziumi tanárt, dr. Brisits Frigyes c. gimnáziumi igazgató, ciszterci rendi gimnáziumi tanárt, Deák Gyula ny. polgári iskolai igazgatót, dr. Édes Jenő c. áll. gimnáziumi igazgatót, vitéz Esztergomi Ferenc áll. gimnáziumi igazgatót, vitéz Fraknóy József áll. gimnáziumi igazgatót, dr. Gim esi Nándor egyetemi c. ny. rk. tanárt, ciszterci rendi gimnáziumi tanárt, Grabovszky Kamill áll. gimnáziumi tanárt, dr. Hé- zser Aurél egyetemi magántanárt szfőv. felső kereskedelmi iskolai igazgatót, dr. Horváth Károly szfőv. felső mezőgazdasági iskolai igazgatót, dr. Kanszky M árton kegyesrendi gimná
ziumi tanárt, Kiss József tanügyi tanácsos, áll. tanítóképző-intézeti igazgatót, dr. Marczeil Ágost áll. gimnáziumi ta nárt, Martzy János áll. polgári iskolai igazgatóhelyettest, dr. Méhes Gyula áll. gimnáziumi igazgató, egyetemi magántanárt, dr. vitéz Páify János c. áll. gimnáziumi igazgatót, egyetemi magántanárt, dr. Petrich Béla c. áll. gimnáziumi igazgató, gyakorló gimnáziumi tanárt, dr. Pitroff Pál gyakorló gimnáziumi tanárt, dr. Skrop Ferenc egyetemi adjunktus, egyetemi magántanárt, Szabó Gábor ny. főiskolai tanárt, vitéz Szabó Zoltán áll. testnevelő tanárt, dr. Jirka Alajos gyakorló gimnáziumi tanárt, Bodrossl Lajos áll. leány gimnáziumi tanárt, dr. Messik Béla gyakorló gimnáziumi tanárt és dr. Alszeghy Zsolt c. gimnáziumi igazgató, gyakorló gimnáziumi tanár, egyetemi magántanárt nevezte ki. Egyben megbizta dr. Gimesi Nándor egyetemi c. ny. rk. tanár, ciszterci rendi gimnáziumi tanárt a pedagógiai szakértői értekezlet elnöki teendőinek ellátásával.
Nemzetközi kuiturfilmhét Hamburgban. Aham burgi U rán ia kultu rfilm színpad október első felében jubileum i ku ltu rfilm hetet rendez. N ém etországon kívül kilenc európai állam vesz részt ezen a ku ltu rfilm héten és pedig A nglia, A usztria, F ranciaország , Svájc, H ollandia, Svédország, O laszország és J a pán. Ezek az államok ku ltu rfilm eket küldenek H am burgba, ahol azokat bem utatják .
Megnövekedett a Paramount filmszínházállománya. Tudvalévőén a P aram oun t 1935- ben nagyobb átszervezésen m ent keresztül és az egész vállalatot új alapokra fektették. A zóta a P aram oun t film színház-állom ánya 400 ú j m ozival szaporodott. A Param ount- nak 1935 július 1-én 1036 m ozgószínháza volt és ezidőszerint 1400-ra szökött fel. A P aram ount m a A m erika egyik legnagyobb m ozgóképszínház-tulajdonosa.
14
N A G Y K U L T U R F I L M V E R S E N Y C O M Ó B A N
Tavaly szeptem berben nyílt meg az első nemzetközi keskenyfilm verseny Comóban, az északolaszországi tavak m entén. A tavalyi sikereken felbuzdulva ezidén szeptem ber 11 -éré hívták össze a m ásodik film versenyt, amely 10 napig ta r t, vagyis szeptem ber 11—21-ig. A nem zetközi versenyen különböző oktató- és ku ltu rfilm eket m utatnak be. N ém etország ezen a versenyen 22 filmmel vesz részt. A többi külföldi állam is számos film m el vesz részt, úgyhogy az idei ccmol kulturfilm bem utató , amelyen 15 nem zet m u ta tja be ku ltu rfilm je in , ugyancsak ta nulságos és érdekes eseménye vo lt a film szakmának.
A comói nem zetközi ku lturfilm verseny vezetősége ezidén elhatározta, hogy a comói versenyeket á llandósítja és m ár a jövő évi versenyt k ibővítte ti és m egnagyobbítja. A vezetőség reméli, hogy az olasz korm ány nagyobb film színház építéséhez fog hozzájárulni, am elyben a bem utatásra kerülő film eket ak a rják lejátszani.
A comói m ásodik nemzeközi ku lturfilm - verseny jelentőségét és érdekességét növelte az a tény, hogy ugyanazokban a napokban nemzetközi orvoskongresszust is ta rto ttak Com óban és a kongresszus résztvevőinek tu dományos és orvosi film eket m uta ttak be. N agy sikerük volt a k iküldött keskenyfilm e- seknek és az olasz G. U. F .-diákok részéről bem utatott am atőrfilm eknek is.
A bírálóbizottság szeptem ber 22-én hozta meg a döntést, amely igen érdekes eredmény. H ét serleg közül hárm at kapott N ém etország, k e ttő t O laszország, egyet Svájc és egyet F ranciaország. A Luce és az U fa külön-serleget kaptak. E zek a d íjak a no rm álfilm ekre vonatkoznak, m íg a keskeny- film ek terén egy d íja t egy holland film és 5 d íja t egy-egy olasz film kapott.
(A comói verseny állandósítása kétségtelenül jelentős eseménye a nemzetközi film- életnek. Az olasz filmgyártás egyre magasabban ívelő pályafutása, valamint az olasz kormány hathatós erkölcs,i és anyagi támogatása révén a filmnek úgylátszik igen tekintélyes társadalmi állása alakul ki a mai Olaszországban. Velence és Como a két jelentős állomása a nemzetközi filméletnek, amelyek jelentősége egyre növekszik. A kettő között természetesen nem lehet párhuzamot vonni, mindegyiknek megvan a maga társadalmi és filmipari jelentősége. Velence a nagy társadalmi élet központja, ahova a világ minden tájáról sereglenek a film nagyjai és vezetői,, Como a turisták zarándokhelye és olyanok keresik lei szívesen szeptemberben, akik szabadságukat ítz őszi hónapokban veszik ki és kedvelik
az olyan kellemes vidéket, mint amilyen Como és környéke. A comói csönd és nyugalom szinte kifejezi azt a célkitűzést és feladatot, amit a kulturfilm maga elé tűzött.)
Svéd-dán filmgyártási összműködés. Akét évvel ezelőtt lé tre jö tt m eglehetősen laza svéd-dán film gyártási összműködés legutóbb szorosabbra fűződött. O laf A ndersson a svéd Svensk F ilm industrie igazgató ja , aki a svéd film gyártás egyik legtekintélyesebb vezetője, most belépett a kopenhágai N ordisk F ilm elnökségébe és egyben nagyobb pénzügyi hozzájárulással lehetővé te tte a szorosabb dán-svéd közös film gyártást. Az utóbbi esztendőben a svéd film a dán film fölé került, úgyhogy ez a m ostani összeállás a dán film előnyére válik. A k é t film gyár nemcsak a já tékfilm terén, hanem a ku ltu rfilm ek terén is együtt kíván dolgozni. A közös működés folytán term észetesen lehetővé válik a két ország közötti film csere is, amennyiben a két gyárban készült film eket a két o rszágban jelentetik meg.
Az oktatófilm Amerikában. Az am erikai kultuszm inisztérium közlése szerin t >az utolsó évben az oktatófilm ek és kisvetítőgépek használata az északam erikai iskolákban nagym értékben kiszélesedett.
Az alábbi h ivatalos közlés szerint az iskolák rendelkezésére á ll:D iapozitív-vetítő —- — _ - — 17-040 drbÁ llókép-vetítő — — —• — — 3-O07 „K örfilm -vetítő — —• — — — 2.738 „Ki-sformátum (Leica stb.) vetítő 2.073 ,,Á rnyképvetítő —• — —- —■ — 2,720 „16 m m -es film vetítőgép — -— 6.074 ,,16 mm -es hangos film vetítő — 458 „35 m m -es vetítőgép — — —1 3.230 „.35 mm-es hangos film vetítő — 335 „
Dr Leonhard Fiirst: Jahrbuch dér Reichs- film kam m er 1:937. V erlag: M ax Hesse, B erlin Schöneborg. Á ra Rm 4.75.
Szép, ízléses kötésben jelent meg a N ém etbirodalm i F ilm kam ara első évkönyve abból az alkalomból, hogy a berlin i film ka- m ara első évi közgyűlését m eg tarto tta . Az Évkönyv összefoglalja a birodalm i F ilm kam ara gyűlésén tö rtén t eseményeket és előadói beszédeket. A nagygyűlésen elhangzott beszédek való jában a ném et film ipar keresztm etszetét ad ja vissza és így az Évkönyv is tulajdonképen nem egyéb, m int -a m ai német film ipar tükörképe. A film politika m inden ágazatát m egtaláljuk ebben a, könyvben,
amely tarta lm ilag rendkívül m agas színvo- lon áll és érdekes, tanulságos olvasmány,
15
A SVÉD OKTATÓFILM HELYZETE
Ruben Wagensoon miniszteri tanácsos, a svéd oktatásügy egyik ve
zető embere nemrégiben tanulmányutat tett az európai kontinensen és en
nek során főleg az oktatófilm helyzetét tanulmányozta a különböző államokban. Stockholmi jelentés szerint Wagensson meglátogatta Németországot, Ausztriát, Csehországot, Magyar országot és Franciaországot. Kijelentése szerint az oktatófilmügy terén Németország vezet, azonban a többi országban is igen érdekes megfigyeléseket te tt és ezeket a svéd film javára tudja értékesíteni. Svédországban az iskolákban 16 mm-es keskenyfilm leadógépekkel dolgoznak nemcsak a fővárosban, Stockholmban, hanem a többi nagyvárosban is. Az oktatófilm iránt az új iskolaév elején óriási érdeklődés nyilvánult meg, úgyhogy al
kalmasint megszaporodik a svéd isko Iákban az oktatófilm-leadógépek száma). Svédország ezidőszerint npm vett részt a velencei filmművészeti ki állításon, azonban egyes svéd kiküldöttek mégis nagy figyelemmel kisérték azokat az oktató- és kulturfilmeket, amelyeket Velencében bemutattak.
Hogy milyen nagy az érdeklődés Svédországban az oktatófilm iránt, bizonyítja az is, hogy az upsalai egyetem rektora, Eric Bjelfvemstam hosz- szabb tanulmányutat te tt Angliában és résztvett az angol tanerők részére ren dezett nyári oktatófilm-kurzuson és innen a legjobb benyomásokkal és ta pasztalatokkal tért vissza hazájába.
A svéd oktatófilm egyik előmozdítója a Svensk Filmindustri oktatófilmosztálya, amely nemcsak hazai, hanem külföldi oktatófilmeket is beszerez.
A LENGYEL KULTURFILM FEJLŐDÉSE
kultúrfilm Lengyelországban az utóbbi időben igen fejlődött. ,zf
időszerint kb. hetven lengyel kultúrfil- met forgatnak, míg a kultúrfilm-gyár- tók száma kb. 50 . A kormány és különböző hatóságok a legmesszebbmenőbb módon támogatják a lengyel kultúrfilm ügyét. Az utóbbi két esztendőben különösen súlyt helyeznek a lengyel kul- túrfilmek minőségének a javítására, úgyhogy e téren valóban lényeges javulás mutatkozott. A lengyel kultúr- fitalgyártók még 1033-ban egyesületbe tömörültek és ez az egyesület legutóbb sikeres megállapodást kötött az érde
keltekkel a lengyel kultúrfilmek hathatósabb kihasználása érdekében. Ennek a megállapodásnak köszönhető, hogy a lengyel kultúrfilmgyártók magasabb részesedést kapnak a mozgószínházakban és emiatt természetesen jövedelmező foglalkozássá vált a lengyel kultúrfilm készítése. A lengyel egyesületen belül minősítési bizottság működik, amely a cenzúrától függetlenül megállapítja az elkészült lengyel kultúrfilmek minőségét. Az állam nemcsak különböző megrendelésekkel támogatja a lengyel kultúrfilm ügyét, hanem anyagi támogatásban is részesíti.
Nagybritannia csatlakozott a nemzetközi oktatófilm-egyezményhez. A N épszövetség hatodik b izottságának legutóbbi ülésén lord Cranborne jelentette, hogy A nglia csatlakozik az oktatófilm -cserét előm ozdító nem zetközi egyezményhez.
A Becs melletti Weidling község díszpolgárává választo tta H örb iger P ált, a budapesti szárm azású ném et film színészt és a község egyik uccáját P au l H örbiger-A llénak nevezte el.
16
»TECHNIKAA KETHANGSZOROS RENDSZER MEGJAVÍTJA
A FILMEK HANGLEADÁSÁT
CÁ német Kmotechnikai Társaság egyik legutóbbi összejövetelén az
egyik mérnök ismertette az ujabb erősítőket. Számadatokkal, diagramokkal bizonyította, hogy milyen kiváló készülékek, veszteségmentes berendezések ezek az erősítők. Mindenki élénk figyelemmel hallgatta a fejtegetést és a bem utatott adatokat. As ismertető végeztével megelégedett csend állott be. És ekkor valaki azt kérdezte: „Hát akkor miért nem tökéletes a leadás'?“ Mert. hogy nem az — n a gyon kevés kivétellel —• azt őszintén meg kell vallanunk, sőt bizony még sok moziban nem is jó. A kérdésre nem hangzott el válasz. Pedig a válasz nagyon egyszerű és egyértelmű: a hangszóró miatt.
A fennálló nehézségeket leginkább egy zenei hasonlattal lehetne megvilágítani: Nincs az a hangszer, amelyik a a használatban előforduló összes hangokat tudná játszani a legmélyebbtől a legmagasabbig, Vagy, vegyük az emberi hangot: egy szoprántól hiába kívánjuk, hogy mély hangokat énekeljen, vagy a baritontól, hogy magasakat. Mert egyszerűen fizikai adottságoknál fogva nem tudja megtenni. (Már most hogyan várhatjuk el ezek után a hangszórótól, hogy egyformán jól adjon le minden hangot, magasat, mélyet? Hiába is várjuk el, nem is teszi meg, vagy csak nagyon rosszul.
A kérdés megoldása pedig kézenfekvő, csak alkalmazni kell a zenei ha
sonlatot: meg kell osztani a leadandó hangmagasság-körzetet több hangszóróra. Kettő már elég is. A magas hangokat nyilván egy töícséres hangszórónak, a mélyeket egy kónuszos hangszórónak juttatjuk.
Ezt a megosztást szószerint kell venni. Ahogy a zenében sem adunk partitúrát az egyes zenészek kezébe (ahol az öszses hangszerek hangja rajta van), hanem csak szólamot. Ugyanígy gondoskodni kell arról, hogy a töicséres hangszóróba csak a magas hangoknak megfelelő rezgési áramok kerüljenek bele az erősítőből, a kónuszos hangszóróba pedig csak a mélyek. Ezt két elektromos szűrőlánccal végeztetjük el.
Kétségtelen, ez az eljárás rendkívül egyszerű. Meg kell azért említenünk, hogy a tökéletes leadásnak van persze még néhány egyéb fetétele is: egyenletes film-mozgás az adapterben, kellő erősítés és a színházterem jó akusztikája. Ezek tapasztalat szerint általában megvannak, talán néha az akusztika körül van baj, hiszen a legjobb akusztikajavítóanyag a nagyszámú közönség . . .
A leadóberendezés tökéletesítésére tehát igazán nem kell nagy átalakítás. De hogy mennyire érdemes a mozinak ezt a feljavítását megcsinálni, azt az amerikai mozik kitűnő statisztikája mutatja. Azt hisszük, nálunk is megbecsüli a közönség a jó leadást, sőt méltányolja is.
AZ E L S Ő T Á V O L B A L Á T Ó M O Z I
ondonban október végén nyilik meg Ld) a világ legelső távolbalátó mozija. A Leicester Squaron levő Odeon- filmszínházat alakítják át távolbalátó képek leadására olyképen, hogy a rendes filmek és varietészám ok bem utatásán kiviil 3X4 m nagyságú vetítési felületen távolbalátó előadásokat és filmeket fognak bem utatni. A z Odeon a B. B. C. vezetőségével k ö tö tt erre vonatkozóan m egállapodást, amely szerint a B. B. C. délutánonként és este három szor köteles filmeket és közvetlen leadásokat közvetíteni. M űsorukon szerepelnek m ajd zenés rövidfilmek, riportázsok és időszerű eset- mények.
(A londoni példa alighanem ragadós lesz és alighanem súlyos következményekkel fog járni az egész világ filmpiacára nézve. Egyik jelensége az, hogy a nagyobb londoni fdmpaloták vezetői és tulajdonosai szintén foglalkoznak a televízió jelentősé' gével és természetesen attól tartanak, hogy az Odeon versenye súlyosan fogja érinteni iizletnieneteliiket. Bár hivatalosan úgy állítják be a dolgot, hogy a távolbalátás nem fogja érinteni a mozgóképszínházak fenntartását, a londoni eset bizonytíja, hogy ez- uel a kérdéssel is kell foglalkozni.)
Negyvenéves filmoperatőri jubileum. T a lán a világ egyik legrégibb film operatőrje Guido Seeber, a ném et k inem atografia egyik m egalapító ja és ú ttö rő je , Seeber 1897 szeptem ber l-én m u ta tta be az első film eket Chemnitzben, sa já t m ozgószínházában éspedig azokat a felvételeket, am elyeket ő maga készített. Lassacskán teljesen a felvétel- technikának szentelte m agát, úgyhogy hosz- szú évtizedeken keresztül a legelső ném et film operatőrök élén állott. Guido Seeber 40 éves film operatőri jub ileum át m ost ünnepelte az egész ném et film ipar és ennek során a D eutsche K inotechnisch Gesellschaft tiszteletbeli tagjává vá laszto tta Seebert.
A FILM KULTÚRAmai szám ának boríték lapját
■— F elloftr -nnyomták!
K IS SZ Á M O KF IL M -A M E R IK Á B Ó L
A m ost m e g je len t M otion P ic tu res A lm an ach közli:
A világ összes m ozgóképszínházait évente kb. 245 millió em ber lá togatja , amelyből 88— 88 m illió esik az U SA -ra.
Az E gyesült Á llam ok m ozijainak az évi b ru ttó bevétele 900'm illiótól egy m illiárd körül mozog. Az átlagos beléptidíj az am erikai m ozikban 22 cent.
Az egész világ film iparába befektetett tőkét 2,650.000.000 dollárra becsülik, amelyből egyedül az U S A -ra esik 2 m illióid dollár. A z am erikai m űterm ekbe fek tetett tőkék m eghaladják a 400 m illió dollárt.
A világ film gyártási költségeit 1936—37- ben 135 millió dollárra becsülik, amelyből Vr esik az am erikai film gyárakra.
A m erikában 1929—4937-ig 424,944.000 dollárt fektettek m oziépítkezésbe és renevá lásba.
A m erikában 48.818 film színház működik, amelyek férőhelyeinek szám a 11,470.899.
Az am erikai film iparban foglalkoztatott személyek szám a 282.009 ember.
A m erikában 1— 1 film ből 50 —250 kópiát készítenek. E gy-egy kópiát legfel jebb 200 előadásban vetítenek, m ert a gyors lebonyolítás folytán a kópiák a 200-ik vetítés u táh úgyszólván használhatatalanokká válnak.
E gy-egy am erikai film et legalább 2000 m oziban játszanak, de előfordul, hogy 1—1 film et 10.000 mozi részére is lekötnek.
A film vállalatok szám a Kb 600 és ezekben 12.500 munkás és 4250 tisztviselő dolgozik.
Speciális filmszállitások
a világ minden részébe.
leggyorsabbvámkezelés a Nyugati és Keleti pá lya
udvarokon, a fővámhivatalban és a hajóállomásokon
„HEBEL“nem zetközi szállítmányozási és elvámolási válla lat,
IV., V Á C I - U T 1.T e l e f o n : 1 1 5 -9 4 7 .
18
%c - 1 F I L M T E C ^
írja: Brückner János oki. gépészmérnök.
A jó hangleadásrólÁltalában az a vélemény terjedt el, hogy
a jó hangleadáshoz elegendő a jó frequen- cia hűséggel rendelkező erősítő. Tehát, ha a filmszínház erősítője a mély és magas frequenciákaí egyenlően;, helyesen adja vissza, akkor már minden előfeltétele megvan a tökéletes leadásnak. A helyzet korántsem ilyen egyszerű, mert ezenkívül még két fontos tényező van, amelyek tekintélyes befolyást gyakorolnak. Az egyik a hangszóró, a másik a nézőtér. A hangszórónak és a teremnek is van frequencia diagrammja, amelyeknek menete erősen leronthatja az erősítő kitűnő formájú frequencia görbéjét. A hangszórók közül vannak egyesek, amelyek csak bizonyos frequencia sávot adnak vissza helyesen és a terem belső formája, berendezése, falai, hangszigetelése is egy hasonló frequencia sávot képvisel, amelyen belül a terem helyesen teszi az egyes fűequenciákat ülhetve egyebeket jobban vagy kevésbé elnyel vagy visszaver. Tehát a teremfrequencia diagrammjának alakja is torzíthatja a leadást. Következik tehát, hogy a tökéletes leadás megítélésénél úgy a hangszórót, mint a teremfrequencia diagrammját vagyis ezeknek az egyes frequencihkkaí szemben való viselkedését is tekintetbe kell venni.
Jó levegőt a nézőtéren!Erről a témáról is érdemes talán néhány
szót szólni! Jó levegőt a nézőtérre, mert ez a kellemes, tiszta, friss levegő a nézőt kevésbé fárasztja és nem csapja meg orrát az uccáról bejövét az áporodott. nehéz, rossz szag. Hány filmszínház van, ahol vasárnap délutáni vagy esti előadás alatt valósággal vágni lehetne a levegőt, annyira telítve van porral, párával, szénsavval! A levegő legmérgezőbb tisztátlansága a szénsav. Ez okozza a fejfájást, túlságos felmelegedést és nagymértékű elfáradást. Minden egyes néző óránként 12— 15 liter szénsavat lélekzik ki magából. Nem is beszélünk arról a rengeteg mikroorganizmusról, baktériumról, amelyek különböző fertőző betegségek csiráit olthatják belénk. Gondoljunk épen ezért a minél intenzívebb és állandó szellőzésre! Ezzel kapcsolatban két dologra ügyeljünk. Először is, ha csak ventillátort helyezünk el, amely a teremből, nézőtérról elszívja a
levegőt, ezzel még nem oldottuk meg a kérdést. Gondolnunk kell nyílásokról, ahonnan friss levegőt kapunk ventillátor által eltávolított helyére. Másodszor pedig nézzük meg, hogy honnan jön ez a friss levegő! Ha valami kazán, kémény vagy konyha közeléből, akkor ez a friss levegő semmit sem ér, mert tele lesz szennyeződéssel. Lehetőleg por, füst, szagmentes környezetet kell választanunk, ahonnan a friss levegő beáram- lik. Ne hanyagoljuk el a szellőzés szempontjait, mert ez is egy eszköz arra, hogy néző- közönségünk a színházban jól érezze magát. Ha jól érzi magát, akkor máskor is eljön!
A színesfilm fénymennyiségeA különböző rendszerű színesfilmek vetí
tése különböző féuymennyiségeket kívánnak meg. Vannak bizonyos fajták, amelyek igen sok fényt követelnek és vannak, amelyek enné! jóval kevesebbel is megelégszenek. Az alábbiakban felsoroljuk néhány filmtypus fénymennyiség szükségletét. Az egyes színes íilmtypusok bőséges ismertetését lapunk korábbi számaiban találjuk meg. Az úgynevezett subtraktív eljárású filmek (technicolor) kb. kétszeres fénymennyíséggel vetí- tendők a fekete-fehér filmhez képest, az additív-színrácsos filmek háromszoros fénymennyiséggel (Kodak) és végül az additív- lemezrácsos filmek (opticolor) 10— 12—20- szoros fénymennyiséggel vetítendők.
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS
FOLYÓIRAT
ELŐFIZETÉSI ÁR:
1 évre 10 pengő. — % évre 5 pengő.
Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75.
Te'efon: 297 -076.
Párizsi szerkesztőség:A rtú r V itner,
Paris, 3, rue Ernest Psichari.
Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
A ^ / V W W W V S A A 'V W W S A A A / W V W N
Nyomatott:
OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50.
Telefon: 187 -267.
BUDAPESTI FILPIÁC. Filmmegjelenések 1937. szeptember hónapban.JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. — H. = Hossza. — F. = Felírás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező, t - C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli
B u dapesti F i lm r f.E rzsébet-körú t 8.
Tel.: 132-888.IX 2
1Mdmi. —■ M egj.: R adius. — H .: 2262 m. — M.: V ígjáték . — Fősz.: Fedáfc Sári, Szepes L ia, T örzs Jenő, P a tak y Jenő. — R .: V aszary J. *— C.: A.
C IN E M A F IL M ,E rzsébet-körút 8. T elefon: 137-570.
IX. 10
V id o r ia három vőlegénye. — M egj.: Á trium , Om- nia. — H .: 2250 m. — M.: O perett. — Fősz.: JennyJugo , O tto T ess le r. — F .: Siklóssi Iván. -— R .: E m il Engel. —. C.: A.
E L IT -F IL M K FT .E rzsebet-köru t 24. Tel.: 140-644.
IX. 28
F érfiso rs .— M egj.: Fórum . — H .: 2230 m. — M .: Színm ű. — Fősz.: Jean G alland, F rancoise Rosay, Rosine D eréau. — F . : Siklóssi I. —• R .: Edm ond T . Grevilles. — C .: F .
FO X F IL M r.-I.,R ákóczi-út 19. T e l . : 139-437 és 131-658.
IX. 16H eted ik m ennyország. — M egj.: Décsi, Omnia.
— H .: 2605 m. —• M .: D rám a. — Fősz.: Sim oné Simon, Jam es Sterand. — F .: P ász to r József. — R.: H enry Ibing. — C.: A.
IX. 21
Cafe M etropole. — M egj.: Corso, Radius. — H .: 2190 m. — M .: V ígjáték . — Fősz.: L oreta Young, T yrone Pow er. — F .: Serényiné. — R .: E. H . G riffith . — C.: A.
IX. 22 , Borneo. — M egj.: O m nia. — H .: 2200 m. — M.: Expediciós. — C .: A.
H A R M O N IA -F IL MA kácfa-u. 7.Tel.: 135-287.
IX 15N aplem ente előtt. — M egj.: Corso. — H .: 2450 m. — M .: Színm ű. — Fősz.: Em il Jannings, Ma- rianne Hoppé. — C .: A.
H IR SC H é s TSUK,R ákóczi-út 14.
Tel.: 143-835.IX. 4
P rem ier (M erénylet a prem ieren). — M egj.: Átrium, K am ara, Décsi. — H .: 2150 m. — M.: B űnügyi történet. — Fősz.: Z. Leander, Theo L in- gen, A. H örbiger. —- R .: B olváry G. — C.: A.
M E TR O GOLDW Y NV III., S ándor-tér 3. Tel.> 144-424 és 25.
IX. 9O rgonavirágzás. — M egj.: R oyal Apollo. — H .: 2880 m. — M .: Film rom ánc. — F ősz.: J. Mac D onald, Nelson Eddy. — F .: E rb . —^ R .: R óbert Leonard. ■— C.: A.
IX. 28
B otrány a turfon. — M egj.: M etró, Corso. — H .:, 3070 m. — M .: V ígjáték . — Fősz.: Gaucso—- Csikó— H arpo . — F .: R adó. — R .: Sam W ood. — C.: A.
IX. 30.A család szégyene. — M egj.: City. — H . 2239 m.— M .: T ársadalam i. — Fősz.: W allace Beery.— F.: E rb . — R .: W alter Ruben. — C.: A.
P A R A M O U N T F IL M F O R G A L M I R. T „VII., R ákóczi-út 59. T e l : 134-437 és
140-522.
IX. 2
P árizsban szerettem beléd. — M egj.: Corso. — H .: 2372 m. — M .: V ígjáték . — Fősz.: C laudette Colbert. — F . : Fodor Sándor. — R .: W essley Ruggles. — C.: A.
P Á T R IA -F IL MErzsébet-körut 8. Tel.: 140-625.
XI. 14
U rilány szobát keres. — M egj.: M etró, Fórum . — H .: 2240 m. — M .: Vígjáték. — Fősz.: Zilahy Irén , Somló. K abos, K iss M anyi. — R .: Balogh Béla. — C.: A.
20
REFLEKTOR FILMSándor-tér 4.
Telefon: 142-529.
IX. 2
H ősök a tenger alatt (N icsevo). —■ M egj.: Om- nia, City. — H .: 2412 m. — M .: D rám a. — Fősz.: H a rry B aur, M arcelle Chantel. — F .: Pacséry L. — C.: A.
IX. 29
A fér f i m ind őrüli. — M egj.: R oyal Apollo. — H .: 2627 m. —- M .: Zenés v ig j. — Fősz.: L ázár M ária, Jávo r Pál, P áger A ntal, V aszary P ir i, D énes György. — R.: G ertler V iktor. — C .: A.
REX-FILMNépszínház u. 12. Tel.: 139-978.
XI. 23
Torockói m enyasszony. — M egj.: Décsi, Á trium , K am ara. — 11.: 2464 m. — M.: Színm ű. — Fősz.: K abos Gyula, D ajk a M argit, Jávor Pál, Sziklai Szerén. — R.: K eleti M árton. — C .: A.
UFA-F1LM RT.,XI. 2
H ét pofon. — M egj.: U ránia. — H .: 2525 m. — M .: V ígj. — Fősz.: L ilian H arvey, W . Fritsch, A lfréd Ábel. —- F .: L ándor T ivadar. — R .: M artin Pál. — C.: A.
Kossuth Laios-u. 13.Tel.: 183-858.
XI. 16Édes a bosszú. — M egj.: U ránia, Á trium , City.— H .: 2295 m. — M .: V ígj. — Fősz.: Erdélyi Mici, P áger A ntal, R áday Im re, K om ár Júlia.— R.: V aszary János. — C .: A.
Unitas film forgalm i és filmkölcsönző kft.
Erzsébet körút 45.Tel.: 144-487 és 88.
IX. 23
E lefdntboy. — M egj.: City, Casion. — H .: 2200 m. — M : D zsungelfilm . — Fősz.: Sabu, hindu fiú.
— F .: Pacséry László. — R .: K orda Zoltán. — C.: A.
WARNER BROSJózsef-körút 32. Telefon: 132-590.
IX. 21K oldus és kirá lyfi. —- M egj.: Fórum . — H .: 2090 m — M .: Regényes történet. — Fősz.: E rrő l Flynn, Bobby Manch, B illiy Manch. — F . : Váczi Dezső. — C.: A.
az 1938. évi (19. évfolyam)
A
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
VI.,Thököly-ut75. Küldie be idejébenTelefon: 297-076. cim ét, vállalatának
adatait, hirdetését.
Hogyan lehet nyerni Oaz osztáiysorsjátékon IEzen fokán törték már a fejüket és töprengenek állandóan; feltétlen b i z o n y o s s á g nincs, kiszámítás, tudás nem lehet,
de van szerencse, esély , valószínűség és jó leső rem ény!T a n a C S O S most az első osztálynál megvenni a sorsjegyeket, mert egy
későbbi osztályhoz való vásárlásnál az előző, lejátszott osztályok árait úgyis m eg k e li fize tn i mindenkinek. '
Az I. oszt» sorsjegyek hivatalos á r a :
Az I. osztá ly húzása | Epész 2 8 penpo | fél 14 iienai |, Hegyed 7 1 Nyolcad 3 x/2 penoőOktóber 1 6 -an Mindenki viszonyaihoz mérten vehet részi a sorsjátékon! Nincs különb- k e z d ő d i k , ség a so rsjegy tk között, mert minden egyes sorsjegynek egyforma
a nverest e sé lye !
AZ AGFA-POSIT1Va le g jo b b és a legtartósabb
kóp iaanyag
VEZÉRKÉPVISELÖM agyarország részére :
Lajta ÁndorBUDAPEST
XIV., T h ö k ö l y - u t 75. T e l e f o n : 297 076 .
S U P ER P A N Ís~a P A INI K I NIE »H«A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPNEGATIVOK
D U P - N E G A T I Y , H A N G - N E G A T I V T f 4 D U P - P O Z I T I Y , H A N G - P O Z I T 1 Y H A N G N E G A T I Y S P E Z I A L
16 és 32 m ilim éteres k e s k e n y f i l m e k
N yom ato tt: O tthon-nyom da (Kis Iván) B udapest, IX , Lónyay ucca 50. — T e le fo n : 1S7-287 és 187-577.