C Z A N Y Ó L Á S Z L Ó ,A K A PO SV Á RI VÁROSI M O Z I IG A Z G A T Ó JA ,

A M O Z IE G Y E S Ü L E T TÁ R SE L N Ö K E .AKINEK A KORM Á N Y ZÓ M O ST A M AGYAR ÉR D EM ­

R EN D LO V A G K E R E S Z T JÉ T A D O M Á N Y O ZTA

X, É V F O L Y A M 10. S Z . ♦ S Z E R K E S Z T I : L A J T A A N D O R ♦ 1937, O K T Ó B E R 1.

Sopron szab. kir. város mozgófényképszinház

Sopron, 1937. szept. 14.

T .

BUDAPEST FILM RT.

B u d a p e s t.

Ti sztelettel m e l l é k e l e m a film amóta j á t s z á­

sára vonatkozó pénztári kimutatá s u n k a t és kérem

az elszámolás után a számlát cimünkre megküldeni ,

hogy a kölcsöndijat átutalhassuk.

Nem m u l a s z t h a t o m el annak a megállapitását,

hogy első filmjük a legteljesebb anyagi és erkölcsi

siker mellett futott Sopronbanl K ö z önségünk á l­

landó k a c a g á s s a l és remek jókedvvel élvezte a

„ M á m i “-t amelynek számos jelenete nyiltszini

tapsot v á l t o t t k i , a f i l m a l e g n a g y o b b m a g y a r f i l m­

sikerhez hasonló anyagi és erkölcsi eredményt

produkálta , úgyhogy ezen első filmjük va lóbanmin-

denkit, mozist és közönséget egyaránt kielégített.

Biztosra veszem, hogy a f ilm mindenüt t a m i e n k ó h e z

hasonló sikerrel kerül bemutatásra, amit őszinte

szivvel k í v á n o k Önöknek és remélem, hogy a k ö v e t­

kező f i l m j e i k a z elsőhöz hasonló eredménnyel v é g­

ződjenek.

Teljes tisztelettel: SOPRON VÁROS

M O Z G Ó K É P S Z I N H Á Z A

Friedrich Károly igazga t ó .

flLVKULTURA■ FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

X. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM. 1937. OKTÓBER 1.

HANGOS

MAGYAR VILAGIIHAHO

Hetenként 19 példányban számol be a hazai és külföldi

eseményekről.

Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszínházakban.

K iadja a

M A G Y Á R F I L M I R O D A R. T.Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz.

Telefon : 1-463-46.

H a ng o s és n é m a f i lm fe lv é te le k , trü k k f i lm k é s z ité s k ó p iá k és f i lm fe l ir a to k , k e s k e n y film m u n k á k ,

u tó s z in k ro n iz á lá s .

HANGOS HÍRADÓversenyen kívül áll.

À 300 m agyar mozgószin-

ház 75%-a l e k ö t ö t t e .

KÖZGYŰLÉSA Magyar M ozgóképszínházi és

Filmipari Tisztviselők Országos Egye­sülete szeptember 19-én tarto tta ezidei rendes közgyűlését, amelyen teljesen új tisztikart választott. Az Egyesület 1937— 1938 évi új tisztikara a követ­kező:

Elnök: dr Bingert János. Társelnö­kök: dr Nagy Sándor, Lakos Kálmán. Ügyvezető alelnök: Rennard Béla. El­lenőrök: iCzauppe.r Miklós, Papp Sán­dor, Takács Simon. Háznagy: Ta-mássy József. Titkár: Karla Béla.Pénztáros: Beregi Ernő. Számvizsgáló bizottság: Antal Gyula, Márkus Vik­tor, Trutzer Ernő. Póttag: Sásonyi Jó­zsef. Fegyelmi és társ. bizottság: Eln.: Gelb Sándor. Tagok: dr Erdélyi Ist­ván, Pártos József, Román Sándor. Póttagok: Balla Sándor, Friedrich Ká­roly, Lakner Artúr, Tamássy József. Járulékkivető bizottság: Jász Endre,Katscher Ervin, Schenkengel Rezső. TVálasztmány: Pethő József, Balla Sán­dor, dr Erdélyi István, Friedrich Ká­roly, Gelb Sándor, Győrbiró Endre, Jász Endre, Lakner Artúr, Lohr Fe­renc, Novák János, Pártos József, Ro­mán Sándor, dr Salamon Miklós, Szabó Ferenc, dr Szemerjay Dénes, Ungár Sándor, Virágh Gyula, Zoltán Árpád. Póttagok: Fehér Endre, Fenyő László, G üttler Antal, Katscher Er­vin, Koncz Antal, Madl J. Géza, Oeh- ler Károly.

A közgyűlés elhatározta, hogy az Egyesületnek meglehetősen hosszú cí­m ét Magyar Film tisztviselők Egyesü­letére, változtatja át.

1

B O R N E M IS S Z A G ABOR,a M o ziegyesü let e lnöke :

A BÉKE UTJÁN

ét évvel ezelőtt ádáz har-

K cok közepette választot­tak meg a Moziegyesü­let elnökévé. Személyi és tárgyi ellentétek halma- zata dúlta fel a mozisok közületét. Az elnökség

vállalásakor főcélomul a béke megte­remtését tűztem ki és az elmúlt két év alatt úgy én, mint munkatársaim mindent elkövettünk a kitűzött cél el­érése érdekében. Hatósági intézkedé­sek, gazdasági változások, a békés egyesületi politika és főleg minden vi- szálykodás legfőbb gyógyszere: azidő — segítették elő törekvéseinket és ma — két év után —- úgy érzem, ki vannak küszöbölve a legsúlyosabb tár­gyi ellentétek, elfeledve a személyi har­cok.

Talán egy gátló körülmény maradt még fenn, amely a mozisok egységét és egyetértését hátráltatja: a gyanak­vás.

Az egyesület közgyűlése előtt még- egyszer szükségesnek látom felhívni az egyesületen ezidő szerint még kívül­álló mozisokat tartózkodásuk megvál­toztatására. Ügy érziem, eddigi mű­ködésem biztosítékot nyújt arra, hogy az igazságot és a békét akarom és sohasem fogom tűrni, hogy azok, akik ebben a reményben csatlakoznak az egyesület táborához, magukat valaha is félrevezetetteknek érezhessék.

Az az érzésem, hogy a teljes béké­nek és egymás közötti egyességnek sohasem volt ilyen kevés akadálya, mint most. Félek attól, hogyha ezt az alkalmat elmulasztjuk, egy belülről erős Moziegyesület megszervezésére,

soha vissza nem térő alkalmat mulasz­tunk el és a későbbi esetleges egye­netlenkedésekkel kínálni fogjuk az al­kalmat a hatóságoknak külső beavat­kozásra.

Ügy hiszem, mindenki érzi a kü­lönbséget a két lehetőség között: hogy

mi m agunk tartsunk-e rendet asa já t portánkon, vagy laikusok

rendelkezzenek felettünk!Egy erős Moziegyesület könnyen lé­

tesíthet keretmegállapodást a filmköl­csönzőkkel és könnyen tarthatja fenn a szakmai rendet. Tudom, a kívülálló nagymozisokat nem igen érdekli a ke­ret megállapodásnak a filmesekkel szemben elérhető vívmányai, hiszen ők amúgy is meg tudják védeni érdekei­ket a filmesekkel szemben, de egészen bizonyosan ők is átérzik a szakmai rend fenntartásának fontosságát és egé­szen bizonyos, hogy a legagyobbak is súlyosan érezni fogják, ha a Mozi- egyesület nem tud rendet tartani a hely­árak és hely árkedvezmények frontján.

Ez azonban csak kiragadott példa, sohasem tudhatjuk, hogy a rohamosan és gyakran meglepetésszerűen változó kül- és belpolitikai és gazdasági viszo­nyok milyen súlyos kérdések elé állít­hatják szakmánkat. Egyet azonban bi­zonyosan tudunk; hogy a felmerülhető kérdések megoldását egységes szerve­zet, egységes állásfoglalás mindenkor meg fogják könnyíteni.

A közgyűlés előtt utoljára felhívom tehát kívülálló kartársaim at a csatla­kozásra, a bizalmi válság megszünteté­sére. Kívánom, hogy az 1937. évi köz­gyűlés a mozisok egységének mérföld­köve legyen!

9

L

LAJTA AND O R :

JUGOSZLÁVIA FILMKULTÚRÁJA

I.BELGRÁD

úsz évvel ezelőtt Belgrád 70.000 lakosú városka volt. Igaz, m ár a háború előtt is élénk politikai és társadalmi életet élt, amihez meg is voltak az előfeltételek. Belgrád egy

lüktető életű, nagyravágyó ország fő­városa volt. Ám kevés európai ország fővárosa tüntet fel olyan amerikai ízű és hatalmas ívelésű fejlődést, mint az új Belgrád, amelynek lakosságát két év óta nem tudják pontosan meg­állapítani. K ét évvel ezelőtt kb. 300 ezer lakosa volt, azóta egyre áramlik ide a tömeg, úgyhogy most m ár kö­zeledik a félmillióhoz. A fejlődésnagy irama azonban nem a lakosság számának a megnövekedésben jut ki­fejezésre, hanem az állandó, szünet- nélküli , építkezésben. Százszámrapusztulnak el a régi, földszintes vis­kók a város közepén és helyükbe 6—■ 7—8-emeletes paloták keletkeznek, de a város külső részén is, ahol még egy évtized előtt mocsarak, legelők, rétek és elhanyagolt területek voltak, ma már túlmodern épületekkel tarkított gyönyörű új utak és uccasorok épül­tek ki. A város központjára támasz­kodó úi városrészek Berlint és P á ­rizst utánzó része új életet, új fejlő­dési irányt v itt be a városba, amely­nek film - és m ozikultúrája természe­tesen igyekszik ehhez igazodni.

A jugoszláv fővárosnak 14 mozgó­képszínháza van, majdnem valameny- nyi komoly, hivatást teljesítő, a kul­túra legmagasabb fokán álló szóra­koztató intézmény. A belgrádi „mo­zik“ már eltűntek, ma már mind szá­mottevő kultúrintézményei a város­nak.

A 14 belgrádi filmszínház a követ­kező:

AvalaBalkan,CasinoKolaracKolosseumKorzoLuxor

MetropolNovakovicSlavijaTrglavUraniaVracar

és a még név nélküli Szkupstina- mozi.

Nézzük meg közelebbről ezeket a filmszínházakat, amelyek Belgrád társadadlmi életében ma jelentős sze­repet játszanak.

Uránia: A város kellős közepén, a K ralj Alberta ulicában működik, a Riunione-palotában, Belgrád egyik legmodernebb épületében. A filmszín­ház a belgrádi eliteközönség talál­kozó helye. Befogadóképessége 660 ülőhely és a legújabb típusú Zeiss— Ikon-leadógépet szerelték föl. Belső berendezése nagyvárosi, modern, ké­nyelmes ülőhelyekkel és ugyancsak kényelmes páholyokkal. A leadás tö­kéletes, a technikai vezetés elsőrendű. Az egyetlen belgrádi mozi, ahol szá­mozott helyek vannak! Naponta négy előadást tart, a helyárak 1.5, 2, és 2.5 pengő. Természetesen elsőhetes film­színház, a jugoszláv filmpiac egyik számottevő bevételi forrása. A film­vállalatok számításaiban első helyen áll. A mozi frontja előtt bonyolódik le Belgrád hatalmas korzója, előtte a sarki étterem és büffé asztalait állí­tották fel és a közönség az előadás megkezdéséig itt tölti el idejét. Innen megy be a moziba. A város társadal­mának színe-java itt találkozik. Igaz­gatója V íg Ádám, akit a m agyar film­szakmában is igen jól ismernek, ko­moly, becsületes és tisztességes szak­mai múltjából. Ma a jugoszláv film­élet egyik vezetőembere, aki reggel 7-től, éjjel 12 óráig csak a hivatásá­

3

nak él. Nagyszerű kapcsolatai van­nak a legmagasabb körökhöz, ahol sokszor veszik igénybe nagy tudását, szakmai hozzáértését, de főleg becsü­letes és jóindulatú szakmai állásfog­lalását. A premier-filmieket .legalább 7 napig játssza, vannak azonban m ű­sorok, amelyek 3 hétig is futnak. A nagy melegre való tekintettel a tulaj­donképpeni idényét csak október 3-án kezdi a Mr. Deeds-szel.

L uxor: A város központjában fek­szik, közel a Terraziához. Igen érde­kes filmszínház. K ét terme van, de nem egymás mellett, hanem egymás fölött. Az alsó a tulajdonképpeni film­színház, itt adják a nagy filmeket, a felső teremben pedig más m űsort ját­szanak. Ez tavaly még színházhelyi­ség volt, most azonban m ár filmeket m utatnak be. Az alsó helyiség 700 személyes, a felső 800 személyes. E b­ben kétemeletnyi erkélysorok állnak a közönség rendelkezésére. A filmszín­ház, amelynek berendezése igen szép és nívós, a zágrábi Avala-filmvállalat belgrádi bérlete, hogy filmjeit itt ki­helyezhesse. Az alsót most nyitotta meg a Nicsevoval, majd a Prem ier­rel folytatta. A felsőben Micky-filme- ket játszik híradókkal keverve.

Kolctrac: Érdekes intézmény, amely nálunk teljesen ismeretlen. Elől szín­ház, ezerszemélyes befogadóképesség- séggel, hátul kerti étterem, ugyancsak ezer személyre való mozirendezéssel. Délután elől játszik a zárt helyiség­ben és este féltízkor játszik a kerthe­lyiség. Mindegyikben asztalokat állí­tottak fel, ahol ételeket, italokat szol­gálnak fel előadás alatt is. A közönség itt nem kényes. Szellemi és testi táp­lálékát egyszerre fogyasztja el. Do­hányozni természetesen mindkét he­lyiségben szabad. Ez a két mozi felel meg a legjobban a belgrádi közfelfo­gásnak. Tetszik nekik, hogy lehet szórakozni és vacsorázni is egyszerre. A szórakozásért természetesen külön kell fizetni, de csak egyfajta jegy van, másfél pengőnek megfelelő 15 dinárt

kell beléptidíj fejében fizetni és ott ül le, ahol akar. Este a külső „étterem­mozi“ rendszerint zsúfolt.

Vracar: Tulajdonosa a Kolarae bérlője, de csak délután játszik pre­mier-műsorokat. A Kolaraccal pend­lizik. Este varieté-színház. A két elő­adás között másfél órai szünet van, úgyhogy a termet át lehet „állítani“ a színpadi előadásokat kedvelő kö­zönség részére. A kár filmeket, akár varieté-számokat m utatnak be, terí­tett asztalok mellett szórakozik itt is a közönség. Befogadóképessége kb. 500 ülőhely.

Kolosseum : Belgrád egyik legré­gibb mozija. Még a háború előtti időkből m aradt itt, azonban természe­tesen 'alaposan átalakították, moder­nizálták, m ert küllnben nem vehetné föl a versenyt a divatos és technikai­lag fölötte álló filmszínházakkal. M ű­sorában előszeretettel szerepelnek a Grand Guignol-filmek, de olykor sza­lonfilmeket is játszik. Befogadóké­pessége 660 ülőhely.

K orsó: A Knyez Mihajlova, a fő­út egyik mellékuccájában épült, arról is nevezetes, hogy az első belgrádi nemzetközi vásár alkalmával itt mu­tatták be a m agyar kultúrfilmeket. Játszik elsőhetes műsorokat, de sok­szor előfordul, hogy ugyanazt a fil­met többször tűzi műsorra. Helyárai elég olcsóak. Rendkívül érdekes tör­ténete van ennek a mozinak. Az épü­letet még a háború előtt krem atórium ­nak építette egy belgrádi orvos, azon­ban a hatóság nem adta meg a nyi­tási engedélyt. így azután bérbevette a helyiséget Novakovic Koszta mozi­tulajdonos, aki azután mozivá alakí­totta át a krem atórium nak szánt épü­letet.

Novakovic: A Korzó-filmszínháztulajdonosáé, akinek a Terrazián még egy filmszínháza van a saját neve alatt. Ezerszemélyes helyiség, a korzó imbolygó tömege szívesen látogatja, m ert vegyes műsorokat játszik. N o­vakovic úr úgylátszik szereti a váltó-

jzatosságot és a történelmi érdekessé­get, mert nemrégiben vette át a há­ború előtti legelső szkupstina-épüle- tet, ahol valamikor nagy politikai vi­harok dúltak. Azóta kihasználatlan a régi parlament. Közben két új ország­ház is épült Belgrádban, míg Nova- kovic úrnak eszébe jutott, hogy ott, ahol valamikor politikusok m arták egymást, miért ne m arják egymást a film-intrikusok is? Á talakította mozi­vá. Az átalakítási munkálatok még mindig folynak és az emberek, akik átélték Szerbia Sturm und Drang- korszakát, most csöndesen mosolyog­nak az új vállalkozáson. Előrelátható­lag ezer személyes filmszínház lesz. Külsejét nem volt szabad átalakítani, csak tűzrendészed szabályokat kellett figyelembe venni. Az új mozinak, amely októberben nyílik meg, még nincsen neve.

Avala: Az Iparosok egyesületének a házában kapott helyiséget, körülbe­lül 500 ember fér el benne. Főleg kis­polgárok látogatják, rendszerint az egyesület kötelékébe tartozó, emberek. Egyébként rendszerint reprizeket já t­szik, vagyis olyan műsorokat, ame­lyeket más belgrádi mozi m ár leját­szott. Helyárai igen olcsók.

Metropol: V íg Ádám, az U ránia kitűnő igazgatójának a tulajdona. A Terrazián van a helyisége, amely ezer ember befogadására alkalmas. Külön­leges ' m űsort játszik: cowboy, geng­szter és grand guignol-filmeket an­nak a közönségnek, amely szívesen nézi ezeket a filmeket. Egy-egy m ű­sora három: óráig tart, 3—5 és 7 di­náros beléptidíjak mellett. Az előadá­sok itt folytatólagosak. Belgrád egyik legnagyobb mozija, amely az „őrmes­tertől lefelé“-közönség kedvelt talál­kozó helye.

Balkán: M űsorpolitikája és közön­sége olyan, mint a Metropolé. M ajd­nem ugyanaz a közönség látogatja, hogy ugyancsak hasonló filmeket lát­hasson. Befogadóképessége 600 ülő­hely.

Triglav: A vasúti állomás közelé­ben épült és az új városrész közönsé­ge látogatja. Modern berendezésű filmszínház, 500 ülőhellyel, amely finom filmeket játszik, mert közön­sége főleg az állami hivatalnokok tö­megéből kerül ki. M űsorán rendsze­rint repriz-filmek szerepelnek.

Casino: Hónapok óta renoválják, átépítik. Most a Kolarac tulajdonosa vette át különös feltétellel. Kolarac 13 éves szerződést kapott, de kötelez­ték őt, hogy 2 és félmillió dinárt fek­tessen be az átalakítási munkálatok­ija. Ebből a szép összegből a modern berendezésű mozin kívül kávéház,<M és bárt kell berendeznie és magát az épületet átalakítani. Állítólag 1200 sze­mély befogadású és így Belgrád leg­nagyobb mozija lesz. Október végén nyílik meg mint premier-színház.

Slavija: Belgrád reprizmozija,amely a város egyik legforgalmasabb részében, a Vracarban épült. Férő­helye 500 személyes. Szeptember i-ig reprizfilmeket játszott, azóta azonban tekintettel a nagy távolságra, az U rá­niával pendlizik. A középosztály na­gyon szereti a modernül és szépen be­rendezett mozit, amelynek vezetése szakszerű és minden igényt kielégítő.

A jugoszláv, de főleg a belgrádi mozik általában egyslágeres műsoro­kat játszanak, vannak azonban esetek, amikor reprizfilmeket is iktatnak a műsorba. Ezévi május 27-én életbelé­pett az új zeneszerzői jogvédelemről szóló törvény, azóta élet-halálharc fo­lyik a Szövetkezet és a mozitulajdo­nosok között. A legtöbben bíróság elé viszik az ügyeket, mások azonban bé­kességben megegyeztek és talán job­ban is jártak.

Belgrádban alig működik néhány filmkölcsönző cég, e tekintetben Zág­rábé a vezetőszerep. Nemrégiben Tesla-film név alatt új cég alakult, amely azonban csakis német filmeket hoz forgalomba.

A moziberendezés terén vezető­szerepe van a Philips-rádiónak. Az

5

egész országban hitelbe és részlet- fizetésre rengeteg mozit rendezett be. Sok esetben a berendezéssel együtt a műsorellátást is vállalja. Belgrádban a 14 mozi közül négyben helyezett el Philips-leadógépeket. A műsorkötés m iatt közte és egyes filmvállalatok között ellentétek támadtak, amelyek súlyosabb bajokra is vezettek.

A Tesla ez idén átvette az új és a tavalyi Universal-produkciót is, azon­kívül Zágrábban megszerezte az Edi- son-mozit is.

Az Erős-filmvállalat kizárólag fran­cia filmeket hoz forgalomba.

Ugyancsak francia filmeket jelen­tet meg a F rm ju g nevű vállalat.

A Rosa-filmvállalat kisebb amerikai produkciókat képvisel, azonban a ki­helyezés igen nehezen megy.

A nagy amerikai filmvállalatoknak Zágrábban vannak a fiókjai és onnan küldik Belgrádba is a műsorokat.

Az Artistáé nevű filmvállalalat ez­előtt filmkölcsönző vállalat volt, most azonban csakis laboratóriumi m unká­latokat vállal. M agaszerkesztette gé­pével kisebb híradókat és rövidfilme­ket készít.

Orosz film eket a tavalyi idényben még lehetett behozni, ezidőszerint ál­talános elvi okoknál fogva nem enged­nek be orosz filmeket.

A film- és moziügyek legfőbb inté­zője a belügyminisztériumban Lázié államtitkár, igen jóindulatú, előzékeny úr. Ö egyben a filmcenzúra elnöke is. A filmcenzúra két részből áll: a 12 tagú elsőfokú bizottságból és 6 tagú fellebviteli bizottságból. Az utóbbiban csakis m agasrangú minisztériumi tisztviselők foglalnak helyet.

Az úgynevezett Állami Filmközpont vezetője Tomasic úr, akinek a hatás­körébe tartoznak az összes moziügyek nyilvántartása, a cenzúra ügyeinek az intézése és egyéb adminisztratív jel­legű ügyek.

A mozik nyitásához nem kell sem- r.iféle engedély, csak helyhatósági és

tűzrendészed hozzájárulás kell. Mozit bárki és bárhol nyithat.

A kormány sajtóosztályának külön filmpropaganda alosztálya van, ennek az élén áll Jócó Popovic, egy rendkí­vül agilis, sokoldalú, rokonszenves fiatalember, aki rajong a jugoszláv filmgyártás fölépítéséért. Élénk ösz- szeköttetésben áll a M agyar Film iro­dával és sok érdeklődést tanúsít a m agyar filmviszonyok iránt is, ame­lyekről mindenkor jól van informálva.

Kétségtelen, hogy jóindulatú embe­rek kezében van a jugoszláv film- és moziügy és ez a jóindulat és az élet­hez való alkalmazkodás teszi lehetővé a jugoszláv filmélet állandó feilődését és a modern viszonyokhoz való alkal­mazkodását.w w w v w w v w w w w w v w w v

A Művészfilm-kölesönző vállalat, amely dr Horovitz Ernő és társa alcímmel több mint 2<!> év óta dolgozik a magyar filmpia- con, most átalakult! korflátolt felelősségű társasággá. A vállalat törzstőkéje 25.000 pengő, ügyvezetője Horovitz Richárd, aki a céget önállóan képviseli és jegyzi.

Deák Jenőné és társa b. t. név alatt Deák Jenő, a magyar filmszakma régi tagja, aki legutóbb a Stylus film r. t. igazgatója volt, új céget alapított, amelynek beltagja Deák Jenőné sz. Bassa Ilona, aki a céget önállóan akként jegyzi, hogy a cégszöveg alá a Deákné nevet írja. Deák Jenő cégvezetői minőségben jegyzi a céget ppa. toldattal. Az új vállalat székhelye: Búdápest, V., Po ­zsonyi út 25.

A Nova film kft. budapesti filmkölcsönzö cégnél bejegyezték Horváth Jenő pestszent­lőrinci lakos ügyvezető cégjegyzési jogo­sultságát, ezzel egyidejűleg azonban meg­szűnt a cégnél Káínai Imréné szül. Erdélyi Ilona cégjegyzői jogosultsága.

Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos EgyesületeBudapest, VII., Wesselényi ucca 73.

Te le fon : 337-598.

Hivatalos órák : 2— 5-ig.A munkaügyeket W e i s z He n r i k a Rex-

mozgó gépésze intézi.Hivatalos ( rán kívül hívható d. e. 10—12-ig 14 57 11, e ste ped ig 6—I2-ig az 13 21-75, telefonszám alatt.

6

KASZNÁR ZOLTÁN :

BESZÉLGETÉSEM ZUKOR ADOLFFAL AMERIKÁRÓL ÉS A FEJLŐDŐ MAGYAR FILMGYÁRTÁSRÓL

egyven évvel ezelőtt indult el egy kis magyar falu­ból, mint reményekben gazdag, de anyagiakban annál szegényebb fiatal­ember, és most, mint egy hatalmas vagyon és mér­

hetetlen hatalom ura jö tt vissza kö­zénk.

Legutóbb öt esztendővel ezelőtt volt Budapesten és most csodálkozva me­séli, mennyire meglepte ennek a város­nak a fejlődése,

— „Szinte még Amerikát is elhagy­ják ezzel a tempóval“, — mondja ne­vetve, aztán magasra emeli poharát, amelvben a világhírű „báráck“ arány­lik.

— Amióta itt vagyok, kedvenc ita­lommá avattam, — jegyzi meg.

Lassan a filmre terelődik a szó.Először Gaal Franciskáról beszél.— Nálunk Hollywoodban, ahhoz,

hogy valaki érvényesüljön, nem elég, hogy jó színész legyen az illető, mert amikor mi meghallgatunk valakit, akkor bizonyos típus kifejezőjét keres­sük benne. Azért van az, hogy sokan itt Európában jó színészek, színésznők és kint nem tudják megállni a helyü­ket. Miss Gaalnak nagy előnye, hogy benne megvan ez a bizonyos típust ki­fejező tulajdonság.

— Mindenesetre azt hiszem, a pesti közönség alig fogja megismerni őt. So­ványabb és még szebb lett. Igaz, ebben nagy részük van a szépségmestereknek is.

— Első filmjében, amelyben Frederich March a partnere, egy holland leányt játszik. Én még nem láttam a filmet, de a hozzám eljutott hírek szerint, vá­rakozáson felül, jól sikerült. Második filmje magyaros miliőben fog leját­szódni és „Budapest“ lesz a címe. Ter­

mészetesen szerepel ebben a filmben cigányzene is. Éppen most gondoltam arra, hogy meghallgatom azt a cigány- zenekart, amelyet még odakint aján­lottak nekem. Lehetséges, hogy ennek a filmnek a külső felvételeit Budapes­ten fogjuk elkészíteni.

— Apropó, nincs szándékukban itt Magyarországon filmet gyártani, elnök úr? A djuk fel szinte egyszerre a kér­dést.

— Ezzel a kérdéssel már sokan for­dultak hozzám. Sajnos azonban, min­denkinek nemmel kellett felelnem. Nem gyártunk filmet, mert nem lehet. Megakadályozza ezt az óriási távolság, a nyelvi és felfogásbeli különbség, amelybe nehezen tudnának a mi színé­szeink, rendezőink behelyezkedni. Egy- varziós magyar filmet viszont azért nem gyárthatunk, mert mi nem tudunk százezer pengőből filmet csinálni, mint ezt az itteni gyártók teszik és ennél na­gyobb költséget nem lehet egy ilyen kis országban behozni. Pedig igazán örülnék, ha ez a kérdés valamilyen for­mában megoldható lenne.

— Kellemes meglepetésül szolgál ne­kem a magyar filmgyártás fellendülése. Fíallom, hogy ebben az évben mintegy negyven filmet készítenek. Mondha­tom, ez még világviszonylatban is gyö­nyörű eredmény. Ebből is látszik, hogy milyen kiváló művésznemzet vagyunk.

Zukor Adolf amerikai állampolgár, de ezzel a kijelentésével akaratlanul is bebizonyította, hogy szívben, lélekben még mindig jó magyar.

— A napokban meglátogattam a Hunnia filmgyárat és őszintén mondha­tom., hogy amit ott láttam, bátran le­het hollywoodinak is mondani, olyan tökéletes.

— A színesfilmgyártás kérdéséről va­lamit.

- - Állandó munka folyik kint Holly­woodban és egvre jobban közeledünk a kitűzött cél felé, egyelőre azonban még le kell mondanunk arról, hogy rendszeres színes filmgyártásba kezd­jünk. Ha olyan léptekkel halad ez a munka, mint eddig, akkor néhány éven belül, remélem, komoly eredményeket lehet majd felmutatni.

A magyar filmekre visszatérve, meg­kérdezem:

— Az Amerikában bemutatásra ke­rülő itteni képeket meg szokta nézni, elnök úr?

— Azok bizony Hollywoodig nem­igen jutnak el, hacsak valamilyen cél­zattal oda nem kérjük őket.

— M ilyen célja lehet ennek?— Állandóan figyelemmel kísérjük a

világ filmtermelését és ha tudomásunk­ra jut, hogy egy filmnek a tárgya, vala­melyik színész, rendezése, vagy tech­nikai megoldása olyan, hogy esetleg felhasználhatjuk, természetszerűleg megnézzük és nem egy ember köszön­heti ennek pályafutását. Igaz, m egtör­tént már olyan eset is, hogy egészen mást fedeztünk fel, mint aki, vagy ami miatt megnéztük a filmet.

— És magyar filmmel kapcsolatosan történt már ilyen felfedezés?

— Hollywoodban több magyar író dolgozik a filmnél, mint valamennyi többi nemzetiségű együttvéve.

— Európai körútja során szerződte­tett valakit?

— Utazásom teljesen magánjellegű és azzal a céllal szálltam hajóra, hogy néhány hétig nem gondolok semmire, ami a filmmel kapcsolatos. Már ameny- nyire ezt egy olyan ember megteheti, aki 40 éve folyton filmmel dolgozitc.

— Témát sem vásárolt?— Nem. 'Mondom, kizárólag magán­

jellegű ez az utazásom.Pedig hányán siettek őt felkeresni,

hogy bemutassák neki a világ „leg­jobb“ filmtémáját vagy a „legtehetsége­sebb“ sztár jelölt jét.

Szegényeknek, kár volt még a har­mincfilléres szigeti belépőért is.

M A G Y A R K ULTUJRFILM - B E M U T A T Ó B E L G R Á D B A N

Szeptember lő-án nagyarányú ma­gyar ku.túrfilmbemutató színhelye volt az egyik belgrádi mozgófénykép- színház, a Corso-mozi. Az előadáson, amelynek védnökségét A líh Valdemár báró magyar követ vállalta, négy ma­gyar kulturfilm került bemutatásra, úgymint: 1. Budapest fürdőváros, 2 . A magyar szarvasmarhatenyésztés, 3 . Egy magyar falu vasárnapja, 4 . A magyar lótenyésztés.

Az előadáson, amelyen elsőízben ke­rültek magyar kulturfilmek bemutatás­ra, resztvettek a magyar és jugoszláv képviselők, a Belgrádban tartózkodó miniszterek, a jugoszláv gazdasági élet képviselői és a diplomáciai testület számos tagja.

A filmeket a díszelőadás után is mű­soron tartották és napi két előadásban vetítették le az érdeklődő közönségnek.

(A belgrádi bemutatónak nagy kulturális és erkölcsi jelentősége volt. Föltétien szel­lemi közeledést jelent a két ország között, némi enyhülést az eddigi légkörben. A be­mutató nem volt propagandacélú előadás, de tény az, hogy jugoszláv körökben a tiim révén is értesültek Magyarország gazdasági és kulturális haladásáról, az ország élni- akarásáról. És ma ez is nagy haladás!)

K O V Á C S ÉS FALUDIFILMGYÁR ÉS LABORATÓRIUM

B U D A P E S T , XIV., G Y A R M A T -U . 35 .T E L E F O N : 2 9 7 - 8 5 5 .

Magyarország legnagyobb és legm odernebb gépekkel felszerelt l a b o r a t ó r i u m a

K é s z í t : hangosfilmeket és kópiákat, film­feliratokat, pedagóg ia i-, kultur-, reklám-

és rajztrükk-filmeket

8

A N E M E T F IL M IP A Raz utóbbi időben nagyrészt ismert szín­darabok, regények és operettek filmesí- tését határozta el. Amíg régebben igen gyakran előfordult, hogy írók megnem- jclent munkáit filmesítették meg, addig úgylátszik most ettől a rendszertől el­térnek. Magyarországon is gyakran ki­fogásolják, hogy miért nem íilmesíte- nek meg magyar gyártók olyan filmté­mákat, amelyek egyrészt ismeretlen író­tól erednek, másrészt nyomtatásban nem jelentek meg.

Ugylátszik a producerek mindenütt félnek attól, hogy ismeretlen emberek munkáit filmre vigyék. A most készülő német filmeknek több mint a felét iro­dalmi müvekből forgatják. így a ber­lini Filmkurier összeállítása szerint német film készül

25 regényből 14 vígjátékból 10 további színdarabból 6 operettből3 megjelent novellából és 1 operából.

Hasonló a hejly'zet Amerikában is<; ahol az utóbbi 12 hónapban a holly- woddi filmek 58%-a készült csak ere­deti kéziratok alapján, míg 33%-a ame­rikai regényekből és 8%% színdara­bokból.

(Ugylátszik, a gyártók és a nagy mozik mindenütt egyformán gondolkodnak: Ez- idősMrint csak az ismert és nyomtatás­ban megjelent vagy bemutatott irásmun- kákat viszik filmre és a bizonytalan film- piacon nem akarnak ismeretlen emberek munkáival próbálkozni.)

Az életnek nemcsak bajai és szenvedései,hanem örömei és szépségei is vannak, me­lyeket egyszerű eszközökkel is el lehet érni. Szorgalom, munka, takarékosság azonban nem elég ezek eléréséhez, hanem gondtalan­ság és vagyon kell hozzá. Ez pedig gyorsan, váratlanul csak egy nagy nyeremény által érhető el. Most itt a lehetőség és alkalom! Október íl6-án kezdődik az új 39. sorsjáték, venni kell egy sorsjegyet, mellyel számos középnyereményen kívül 70.000, 100.000,300.000, 40.000 pengő is nyerhető. A sors­jegyek ára az összes hivatalos főárusítóknál: egész 28 P, fél 14 P, negyed 7 P, nyolcad3.50 pengő

GARYCOOPERm onum entális film je

A lázadók kapitányaR endező :

Henry Hathaway,

C I T Y — O M N I A

P A M A M O Ü N l F IL M -F O R G A L M I 13. - T.

VII., Rákóczi-uí 59. sz. Tel.: 134-437, 140-522.

j A M Ű T E R E M j

CA H unnia filmgyár műtermeiben ' \ szeptember első napjaiban befe­jezték a a szerelem javára című H & T-film utolsó fölvételeit Vaszary János rendezésében. Ezek a munkála­tok azonban m ár csak néhány napig tartottak, m ert közben már kezdték építeni az egyik műteremben a Noszty fiú esete Tóth Mariztai című Pictura- íilm díszleteit, m íg a másikban a K ár­pát-film új filmjének a 300.000 pengő az uccán című vígjáték díszleteit állí­tották. A Pictura kétváltozatos filmje az utóbbi esztendők legnagyobb film- műtermi teljesítménye. H egedűs Fe­renc igazgatása alatt nagyszabású m unkát végeztek a P ictura művészi és technikai m unkatársai. A hónap első napjaiban az új műteremben egy vidéki búcsú fölvételei folytak napo­kon keresztül, amelyen Kalocsa vidé­kéről körülelül ioo Gyöngyösbokrétás volt. jelen. A filmgyár udvarán egy békebeli laktanyát varázsoltak elő és snájdig közös huszárok vágtattak az akadályokon keresztül. A kétverziós film óriási m unkát adott a két művé­szi együttesnek és a vezérkarnak. A m agyar verzió főszereplői: Jávor Pál, Szörényi Éva, Rajnay Gábor, Bilicsi Tivadar, Gózon Gyula, K öpeczi Boócz Lajos és sokan a budapesti művész­világ jelesei közül. A német verzió főszereplői: Schneider Magda, Lucie Englisch, E rika von Thellmann (aki a m agyar változatban is játszik, mert tökéletesen beszél m agyarul), továbbá Anton Pointner, Anton Edthofer, Anna Rosar, Ottó Stöckel és mások. Étben István, a legjelesebb m agyar filmoperatőr emberfölötti m unkát vég­zett, amikor teljes művészi tudását és meglátását helyezte a két verzióba. Mellette Lohr Ferenc kitűnő hangföl­vételi m unkát végzett, m íg Vincze M árton a remek díszletek megterve­zésével alkotott maradandó emlékű munkát. A m agyar változatban Ta­

kács Antal, a németben Willy Reiber volt a fölvételvezető, míg az egész művészi irányítás a magyar filmnél Székely István, a németnél pedig Hiir bért Marischka kezében volt. Hegedűs Ferenc négy hét óta minden percnyi idejét és energiáját a film sikere cél­jaira fordította. A N oszty fiú fölvé­telei október tizediké körül fejeződnek be és ezzel egy négyhetes gyártási korszak zárul a Hunniában.

Szeptember első felében párhuza­mosan a Nosztyval a régi műteremben folytak a 300.000 pengő az uccán című Kárpát-filrn fölvételei dr. Er­délyi István gyártási vezetésével és Balogh Béla rendezésében. Orsy Má­ria írta a forgatókönyvet, és Balogh Béla avatott kezű rendezésében a ma­gyar színjátszás ismert alakjain kívül vezetőszerephez ju tott Bárcsy Kató, a fiatal kitűnő primadonna. A többi fő­szereplő: Kabos Gyula, Uray Tiva­dar, Vízvári Mariska, Kovács Terus, Pártos Erzsi és a kis Adám Klári, a filmszakma kedvelt Sutyija. A díszle­teket B. K okas K lári és Mátyus Béla tervezték, a fölvételeket Gergelits Fe renc, a fiatal operatőr-nemzedék ki­tűnő felkészültségű operatőrje készí­tette, m íg a hangfölvételek Lázár Ist­ván mérnök tehetségét dicsérik.

Alig fejezték be a fölvételeket és rombolták le a díszleteket, új produk­ció vonult be a műterembe Trebitsch Gyula vezetésével: az Objektív-film- vállalat megkezdte a Tokaji rapszódia című filmjének a fölvételeit. Izzó han­gulatú, magyaros film kerül ki rövi­desen a műteremből, olyan film, amely méltó testvére lesz az egykori Magyar Rapszódiának. A film eredeti szöveg­könyvét Szilágyi László írta, Vas záry Gábor írta át filmre, míg Vaszary Já­nos vállalta a rendezést. Főszereplők: Donáth Ági, Lehotay Árpád, Pataky Jenő, Vaszary P iri, Sombathelyi Blanka, Rózsahegyi Kálmán, Boross Gézg. és mások. A fölvételeket Gerge­lits Ferenc készítette. A kosztümöket H . Lehel Mária, a kiváló fiatal festő-

10

művésznő tervezte sok tehetséggel, a hangfölvétel Lázár István kezében volt. Díszletek: Vincze M árton. Akülső fölvételek a Balatonnál, Tokaj környékén, a Velencei tónál és a Kecs­kemét felé vezető úton készültek. A fölvételek október közepén fejeződ­nek be.

Szeptemberben kezdték meg a Falú rossza című film külső fölvételeit Pásztor Béla rendezésében. Sződ és Göd környékén folytak a nehéz mun­kálatok. A film belső fölvételei októ­ber közepén kezdődnek a H unnia m ű­termeiben. A film főszereplői: Ölvady Zsóka, Greguss Zoltán, Dajka M ar­git, Csórtos Gyula. A filmet Vidor Andor, az Eiben-iskola másik tehet­séges tagja forgatja. A filmet az Uni- tas-film hozza forgalomba.

Októberben igen változatos lesz a Hunnia-film gyár gyártási programja. A már megkezdett programmon kivü] megkezdik a Budapest F ilm rt. har­madik filmjét, a Marikát Gertler Vik­tor rendezésében a legkitűnőbb művé­szek közreműködésével. Valószínűleg még októberben kezdik a Müvészfilm második filmjét, Zilahy Lajos Urilány cimű darabját, a FI & T-filmvállalai új filmjének a fölvételeit, a Fekete gyémántokat és pedig egy változatban Vajda László rendezésében. Végül ok­tóber első felében kezdik meg a Hajdu- Daróczy-fitmtársaság új filmjének, az Ember néha téved című film fölvéte­leit. Ennek a darabnak a szöveg- és forgatókönyvét Vadnai László írta, Gaál Béla rendezi. A szereposztás szeptember végén még folyamatban van.

Még egy terv merült föl. Október 5-én és 6-án K un M agda és Gyergyay István főszereplésével a Budapest ré­szére készülne egy produkciónkivüli film, Mihály István egyik rendkívül mulatságos és ötletes filmkönyve alap­ján. A film cime: Leány a másodikemeleten lenne.. Eiben István forgatja. Egyéb részletek azonban még isme­retlenek.

A Magyar Film Iroda műtermében szeptember első napjaiban a K ét fo ­goly c. Rex-film utolsó munkálatait fejezték be. Székely István rendező­nek még volt néhány napi ideje, hogy a filmet tető alá hozza, m ert utána nyomban át kellett mennie a Hunnia- filmgyárba. Bajor Gizi első budapesti m agyar filmje hír serint igen jól si­került és kétségtelenül emelni fogja az idei m agyar filmprodukció színvo­nalát.

A Film iroda műtermébe ezután kb. 18 napos szünet állott be, m ert Jávor Pál „N oszty“-beli elfoglaltsága miatt nem kezdhette meg a „N em válók el“ c. új R ex-film felvételeti. Ezeket a munkálatokat szeptember 28-án kezd­ték meg Gaál Béla rendezésében és kb. október közepén fejeződnek be. A „N em válók el“ c. film szövegkönyvét N óti Károly írta és rendkívül mulat- ságis és fordulatokban gazdag témát dolgozott fel. Főszereplői: Ágay Irén, Jávor Pál, Kabos Gyula, K iss Manyi és Hajmássy Miklós. Zenéjét Márkus Alfréd szerezte, a díszleteket Pán Jó­zsef tervezi, a képfelvételekt K urz- mayer Károly, a hangflvételeket pedig Pulvári Károly végzi. A produkció Gál E rnő avatottkezü vezetése alatt áll.

A „N em válók el“ után októberben a Filmirodában megkezdik a „H ara­pós férj“ c. film forgatását, amely Gál E rnő produkciójában a Kino-film részére készül.. Az egykor nagysikerű színdarabot N óti Károly írja át film­re. A szereposztás tekintetében azon­ban csak októberben döntenek végle­gesen.

tv 938 FILMMŰVÉSZETI ÉVKÖNYVXIX . évfo lyam n o v e m b e r b e n j e le n ik m e g .

Küldje be idejében cimét, vállalatának adatait, hirdetését.Szerkesztőség és k iadóhivatal:

X IV * , T h ö k ö ly - U t 7 5 . T e le f o n : 2 9 7 -0 7 6 .

11

A

H Í R A D Ó J AA kormányzó — mint értesülünk — dr.

Taubinger Zoltánnak, a Magyar Filmiroda igazgatójának a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Taubinger Zoltán dr. mintegy tíz éve áll a Magyar Filmiroda élén, amelyet rátermettségével, nagy munkabírással páro­sult szorgalmával és lelkesedésével nemcsak fontos magyar nemzeti intézménnyé, hanem világviszonylatban is jelentős vállalattá épí­tett ki. Kitüntetésének a híre az egész film­szakmában nagy örömet keltett.

A kormányzó Czanyó László okleveles gépészmérnöknek, kaposvári közüzemi igaz­gatónak, az ottani Városi és Apolló mozgó­képszínházak igazgatójának a közélet terén több mint másfél évtizeden át kifejtett köz­hasznú és eredményes munkásságának elis­meréséül a Magyar Érdemrend lovagke­resztjét adományozta. Czanyó László évek óta vidéki tagelnöke a Moziegyesületnek, érdemes munkásságot fejt ki a vidéki mo­zitársadalom érdekében és így kitüntetését a szakmában is nagy örömmel fogadták.

Báró Villani Lajos követség! tanácsos, a külügyminisztérium kulturosztályának a vezetője, szeptember 16-án érdekes előadást tartott a magyar rádióban: A jövő évadnagy filmjei a velencei nemzetközi bemu­tatón címmel. Miután beszélt a filmbemutató szervezetének vezető szempontjairól és a ki­osztásra kerülő díjakról, rátért a bénulta, tott filmeknek nemzetek szerint való tag­lalására. Éles megfigyelést!, mindvégig tár­gyilagos bírálatának befejezéséül a magyar filmek ezidei sikeres szereplését említette fel.

Briickner János oki. gépészmérnököt, a Filmkultúra tehetséges és sokoldalú film­technikai munkatársát kinevezték a m. kir. állami mechanikai és elektromosipari szak­iskola előadó tanárává. Brückner János mérnök-tanár elfoglalta Zombory László, a MMOE egykori szakértő mérnökének árván maradt katedráját. A kinevezéssel valóban arra érdemes és kitünően képzett íilmtech- nikai tanerő került az elektromosipari szak­iskola tanári karába.

A Fox Film részvénytársaságnál Gell I. Harry igazgatósági tagsága megszűnt és helyébe Miggins Benjámin igazgatósági ta­got jegyezték be.

A Pátria filmszínház teljesen átalakítva és modernizálva október 5-én este díszelőadás keretében nyílik meg. A Pátria a főváros egyik legszebb filmszínháza lesz.

A Kovács és Faludi filmlaboratórium a Brückner János távozásával megüresedett mérnöki állásra Winkler Jenő szigorló mér­nököt hívta meg, aki különböző technikai találmányaival szakkörökben már régóta igen ismert.

Österreicher Árpád, a magyar filmszakma régi tagja utazói minőségben belépett a Mozgóképüzemi rt. Unitas-fiímosztályába.

A Magyar Mozgóképüzeinengedélyesek Or­szágos Egyesülete november 9-én tartja ez­idei rendes közgyűlését. A közgyűlést elő­készítő választmányi ülést októberben tart­ják meg. Ezen megállapítják a napirendet és megejtik a jelöléseket.

A keretmegállapodás ügyében a két tag­egyesület között semmiféle tárgyalás nein indult meg. Az OMME azt szeretné, hogyha a MMOE-vel együtt az elsőhetesek is tár­gyalnának, ami tudvalévőén azért lehetetlen­ség, mert az elsőhetesek nem tagjai a MMOE- nek. A kérdés egyelőre elintézetlen marad, legalább is addig, amig a két egyesület kö­zött egy semleges testület vagy személy nem egyengeti a megegyezés lehetőségét.

Budapest legújabb mozgóképszínháza, a Lloyd-íümszínház előreláthatólag október elején nyílik meg fényes ünnepségek kö­zött. Az új filmszínház, amely utánjátszó mozgóképszínház lesz, 550 személyes, mo­dern berendezésű filmpalota, amely Buda­pest egyik legszebb mozijának ígérkezik. Az< új mozi igazgatója Szegő Sándor, aki éve­ken keresztül tevékeny munkásía P/olt a magyar oktatófilm-ügynek, amikor még a Magyar Hollandi Kifiturgazdasági r. t. ren­dezte az iskolai oktatófilm előadásokat.

A kecskeméti új Otthon-Mozit szeptember 18-án nyitották meg a nagyközönség élénk érdeklődése mellett. A megnyitón az Édes a bosszú című Ufa— Objektiv film szerepelt.

A budapesti Kertmozi, amely kb. tizenöt­éves múltra tekinthet vissza, már ezen a nyáron nem tartott előadást. Az első buda­pesti kertmozi! teljesen megszűnt, jövőre már bérház épül helyére.

A Magyar Filmgyárosok nemrégiben el­határozta, hogy 20 vidéki városban csakis ametás alapon adja ki a magyar filmeket. Ezzel a kérdéssel legutóbb behatóan foglal­koztak a MMOE kebelében is, ahol annak a felfogásnak van nagy többsége, amely sze­rint ez a 20 magyar város csak annyi ma­gyar filmet kössön és játsszon, amennyit a miniszteri rendelet értelmében az arány­számnak megfelelően kötníök kell. A mű­sorok többi részét pedig külföldi filmekből állítanák össze. Félő, hogy ebből az állás- foglalásból komoly bajok keletkeznek. A MMOE vezetősége ebben a kérdésben el fog járni az illetékes minisztériumokban és ott akarja dűlőre juttatni a hónapok óta húzódó kérdést.

• :B U D A P E S T E R F I L M M A R K T |

♦ ♦

im Monat September erschienen:

Budapest-Film: M ám i, Radius-Filmtheater. Jf. (Ung.)

Cinema-Film: M ädchenjahre einer Königin, Átrium-Filmtheater, Omnia-Kino. Jf.

Elit-Film: Marchand d'amour, Forum-Film­theater. Jv.

Fox-Film: Seventh H eaven, Décsi und Om- nia-Kino. Jf.

— Café M etropole, Corso-Filmtheater u. Radius-Filmtheater. Jf.

—1 Borneo, Omnia-Kino. Jf.Harmonia-Film: Der Herrscher, Corso-Film­

theater. Jf.Hirsch & Tsuk-Film: Prem iere, Atrium-Film­

theater, Kammerlichtspiele, Décsi-Ki- no. Jf.

Metro-Film: M aytim e, Royal Apollo, jf .—• A day at the Races, Metro-Filmpalast,

Corso-Kino. Jf.— The Good old Soak, City-Kino. Jf.

Paramount-Film: I m et you in Paris, Corso-Kino. Jf.

Patria-Film: Junges M ädchen sucht m öblier­tes Z im m er, Metro-Filmpalast u. Fo­rum-Filmtheater. Jf. (Ung.)

Reflector-Film: N itschevo, Omnia, C ity-K i­no. Jf.

-— D ie M änner sind alle verrückt, Royal Apollo. Jf. (Ung.)

Rex-Film:Z>te B raut von Torockó (ung.), Décsi-Kino, Atrium-Filmtheater, Kam­merlichtspiele. Jf.

Ufa-Film: Die sieben O hrfeigen, Urania- Filmtheater. Jf.

— Süss is t die Rache, Urania-Filmthea­ter, Atrium- Filmth. u. City-Kino. Jf.

Unitas-Film: T he E lefantboy, City-Kino und Casino-Filmtheater. Jf.

Warner Bros-Film: T he Prince and the P au­per, Forum-Filmtheater. Jf.

ÉrtesítésTiszteletiéi értesitem az i. t. filmszakmát,

hogy az Ócsai Kultur-filmszinház teljesen ömálló vezetésével K o vács Is tv á n urat biztam meg, am iért is kérem, hogy minden­nemű megkeresést és postai küldeményt nevezett ur címéreBudapest, IX ., Sobieski János u. 38. sí.

alá küldeni szíveskedjenek.T isztelettel:

Marion Ferenc engedélyes.

M E G J E L E N É S I STATISZTIKA E R S C H E I N U N G S S T A T I S T I K

Szeptem ber hónap (M onat Septem ber) 1937Magyar (ungarischer) film 5Amerikai (amerikanischer) film 7Német (deutscher) film 3Francia (französischer) film 2Osztrák (österreichischer) film 1Angol (englischer) film 2

összesen (Zusammen) 20 film

E D D I G M E G J E L E N T E K :

1937 január 1-től:Magyar (ungarischer) film 21Magyarországon készült német (in

Ungarn gedrehter deutscher) film 4Német (deutscher) film_ 22Amerikai (amerikanischer) film 72Osztrák (österreichischer) film 7Francia (französischer) film 9Angol (englischer) film 6Cseh (tschechischer) film 3Lengyel (polnischer) film 2Svájci (schweizerischer) film 1Olasz (italienischer) film 1

összesen (Zusammen) 148 film

1937 augusztus 1-től:Magyar (ungarischer) film 8Magyarországon gyártott idegen­

nyelvű film ) (in Ungarn gedreh­ter fremdsprachiger Film) 1

Amerikai (amerikanischer) film 15Német (deutscher) film 5Francia (französischer) film 3Osztrák (österreichischer) film 1Angol (englischer) film 2

összesen (Zusammen) 86 film

V Á L T O Z Á S O K A M O Z I­E N G E D É L Y E S E K K Ö R É B E N

Uj engedélyek:Nógrádverőce: Pálm ai János kismarosi la­

kosnak Nógrádverőce községben az Árpád u. 60. sz. alatti helyiségre.

Kaba: Juhász Gyula kabai lakosnak Kaba község területére a ref. egyház kultúrháza helyiségére.

Csepreg: Sebestyén Ferencné szül. Tanner Márta Valéria budapesti (II., Gül Babau. 30. sz. alatti) lakosnak, Csepreg köz­ségben a 582. sz. házra.

Lemondás:Taksony: A z Iskolánkívüli N épm űvelési B i­

zo ttság lemondott arról az engedélyről, amelyet még 1925-ben kapott.

A

A z - O K T A T Ó F I L M

KINEVEZTÉK AZ OKTATÓFILM KIRENDELTSÉG MELLÉ A PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐKET

vallás- és közoktatásügyi miniszter a vezetése alatt álió minisztérium

kebelében létesített Oktatófilm Kiren­deltség mellé pedagógiai szakértőkkéni 3 évi időtartam ra — az 1939/40. tanév végéig — Baransky E. László képző- művészeti főiskolai tanárt, dr. Bánkuti Dezső ág. h. ev. leánygimnáziumi igaz­gatót, dr. Bérezi Gusztáv iskolaorvos, egészségtan tanárt, dr. Szegedi Tasziló kát. leánygimnáziumi igazgató, bencés gimnáziumi tanárt, dr. Brisits Frigyes c. gimnáziumi igazgató, ciszterci rendi gimnáziumi tanárt, Deák Gyula ny. polgári iskolai igazgatót, dr. Édes Jenő c. áll. gimnáziumi igazgatót, vitéz Esz­tergomi Ferenc áll. gimnáziumi igaz­gatót, vitéz Fraknóy József áll. gimná­ziumi igazgatót, dr. Gim esi Nándor egyetemi c. ny. rk. tanárt, ciszterci rendi gimnáziumi tanárt, Grabovszky Kamill áll. gimnáziumi tanárt, dr. Hé- zser Aurél egyetemi magántanárt szfőv. felső kereskedelmi iskolai igaz­gatót, dr. Horváth Károly szfőv. felső mezőgazdasági iskolai igazgatót, dr. Kanszky M árton kegyesrendi gimná­

ziumi tanárt, Kiss József tanügyi taná­csos, áll. tanítóképző-intézeti igazgatót, dr. Marczeil Ágost áll. gimnáziumi ta ­nárt, Martzy János áll. polgári iskolai igazgatóhelyettest, dr. Méhes Gyula áll. gimnáziumi igazgató, egyetemi magán­tanárt, dr. vitéz Páify János c. áll. gim­náziumi igazgatót, egyetemi magánta­nárt, dr. Petrich Béla c. áll. gimnáziumi igazgató, gyakorló gimnáziumi tanárt, dr. Pitroff Pál gyakorló gimnáziumi ta­nárt, dr. Skrop Ferenc egyetemi adjunk­tus, egyetemi magántanárt, Szabó Gá­bor ny. főiskolai tanárt, vitéz Szabó Zoltán áll. testnevelő tanárt, dr. Jirka Alajos gyakorló gimnáziumi tanárt, Bodrossl Lajos áll. leány gimnáziumi ta­nárt, dr. Messik Béla gyakorló gimná­ziumi tanárt és dr. Alszeghy Zsolt c. gimnáziumi igazgató, gyakorló gimná­ziumi tanár, egyetemi magántanárt ne­vezte ki. Egyben megbizta dr. Gimesi Nándor egyetemi c. ny. rk. tanár, cisz­terci rendi gimnáziumi tanárt a peda­gógiai szakértői értekezlet elnöki teen­dőinek ellátásával.

Nemzetközi kuiturfilmhét Hamburgban. Aham burgi U rán ia kultu rfilm színpad október első felében jubileum i ku ltu rfilm hetet ren­dez. N ém etországon kívül kilenc európai ál­lam vesz részt ezen a ku ltu rfilm héten és pedig A nglia, A usztria, F ranciaország , Svájc, H ollandia, Svédország, O laszország és J a ­pán. Ezek az államok ku ltu rfilm eket külde­nek H am burgba, ahol azokat bem utatják .

Megnövekedett a Paramount filmszínház­állománya. Tudvalévőén a P aram oun t 1935- ben nagyobb átszervezésen m ent keresztül és az egész vállalatot új alapokra fektették. A zóta a P aram oun t film színház-állom ánya 400 ú j m ozival szaporodott. A Param ount- nak 1935 július 1-én 1036 m ozgószínháza volt és ezidőszerint 1400-ra szökött fel. A P aram ount m a A m erika egyik legnagyobb m ozgóképszínház-tulajdonosa.

14

N A G Y K U L T U R F I L M V E R S E N Y C O M Ó B A N

Tavaly szeptem berben nyílt meg az első nemzetközi keskenyfilm verseny Comóban, az északolaszországi tavak m entén. A tavalyi sikereken felbuzdulva ezidén szeptem ber 11 -éré hívták össze a m ásodik film versenyt, amely 10 napig ta r t, vagyis szeptem ber 11—21-ig. A nem zetközi versenyen külön­böző oktató- és ku ltu rfilm eket m utatnak be. N ém etország ezen a versenyen 22 filmmel vesz részt. A többi külföldi állam is szá­mos film m el vesz részt, úgyhogy az idei ccmol kulturfilm bem utató , amelyen 15 nem ­zet m u ta tja be ku ltu rfilm je in , ugyancsak ta ­nulságos és érdekes eseménye vo lt a film ­szakmának.

A comói nem zetközi ku lturfilm verseny ve­zetősége ezidén elhatározta, hogy a comói versenyeket á llandósítja és m ár a jövő évi versenyt k ibővítte ti és m egnagyobbítja. A vezetőség reméli, hogy az olasz korm ány na­gyobb film színház építéséhez fog hozzájá­rulni, am elyben a bem utatásra kerülő film e­ket ak a rják lejátszani.

A comói m ásodik nemzeközi ku lturfilm - verseny jelentőségét és érdekességét növelte az a tény, hogy ugyanazokban a napokban nemzetközi orvoskongresszust is ta rto ttak Com óban és a kongresszus résztvevőinek tu ­dományos és orvosi film eket m uta ttak be. N agy sikerük volt a k iküldött keskenyfilm e- seknek és az olasz G. U. F .-diákok részéről bem utatott am atőrfilm eknek is.

A bírálóbizottság szeptem ber 22-én hozta meg a döntést, amely igen érdekes ered­mény. H ét serleg közül hárm at kapott N é­m etország, k e ttő t O laszország, egyet Svájc és egyet F ranciaország. A Luce és az U fa külön-serleget kaptak. E zek a d íjak a no r­m álfilm ekre vonatkoznak, m íg a keskeny- film ek terén egy d íja t egy holland film és 5 d íja t egy-egy olasz film kapott.

(A comói verseny állandósítása kétségte­lenül jelentős eseménye a nemzetközi film- életnek. Az olasz filmgyártás egyre maga­sabban ívelő pályafutása, valamint az olasz kormány hathatós erkölcs,i és anyagi tá­mogatása révén a filmnek úgylátszik igen tekintélyes társadalmi állása alakul ki a mai Olaszországban. Velence és Como a két jelentős állomása a nemzetközi filméletnek, amelyek jelentősége egyre növekszik. A kettő között természetesen nem lehet pár­huzamot vonni, mindegyiknek megvan a maga társadalmi és filmipari jelentősége. Velence a nagy társadalmi élet központja, ahova a világ minden tájáról sereglenek a film nagyjai és vezetői,, Como a turisták zarándokhelye és olyanok keresik lei szí­vesen szeptemberben, akik szabadságukat ítz őszi hónapokban veszik ki és kedvelik

az olyan kellemes vidéket, mint amilyen Como és környéke. A comói csönd és nyu­galom szinte kifejezi azt a célkitűzést és feladatot, amit a kulturfilm maga elé tűzött.)

Svéd-dán filmgyártási összműködés. Akét évvel ezelőtt lé tre jö tt m eglehetősen laza svéd-dán film gyártási összműködés legutóbb szorosabbra fűződött. O laf A ndersson a svéd Svensk F ilm industrie igazgató ja , aki a svéd film gyártás egyik legtekintélyesebb vezetője, most belépett a kopenhágai N ordisk F ilm elnökségébe és egyben nagyobb pénzügyi hozzájárulással lehetővé te tte a szorosabb dán-svéd közös film gyártást. Az utóbbi esz­tendőben a svéd film a dán film fölé került, úgyhogy ez a m ostani összeállás a dán film előnyére válik. A k é t film gyár nemcsak a já ­tékfilm terén, hanem a ku ltu rfilm ek terén is együtt kíván dolgozni. A közös működés folytán term észetesen lehetővé válik a két ország közötti film csere is, amennyiben a két gyárban készült film eket a két o rszág­ban jelentetik meg.

Az oktatófilm Amerikában. Az am erikai kultuszm inisztérium közlése szerin t >az utolsó évben az oktatófilm ek és kisvetítőgépek hasz­nálata az északam erikai iskolákban nagy­m értékben kiszélesedett.

Az alábbi h ivatalos közlés szerint az isko­lák rendelkezésére á ll:D iapozitív-vetítő —- — _ - — 17-040 drbÁ llókép-vetítő — — —• — — 3-O07 „K örfilm -vetítő — —• — — — 2.738 „Ki-sformátum (Leica stb.) vetítő 2.073 ,,Á rnyképvetítő —• — —- —■ — 2,720 „16 m m -es film vetítőgép — -— 6.074 ,,16 mm -es hangos film vetítő — 458 „35 m m -es vetítőgép — — —1 3.230 „.35 mm-es hangos film vetítő — 335 „

Dr Leonhard Fiirst: Jahrbuch dér Reichs- film kam m er 1:937. V erlag: M ax Hesse, B er­lin Schöneborg. Á ra Rm 4.75.

Szép, ízléses kötésben jelent meg a N é­m etbirodalm i F ilm kam ara első évkönyve ab­ból az alkalomból, hogy a berlin i film ka- m ara első évi közgyűlését m eg tarto tta . Az Évkönyv összefoglalja a birodalm i F ilm ­kam ara gyűlésén tö rtén t eseményeket és elő­adói beszédeket. A nagygyűlésen elhangzott beszédek való jában a ném et film ipar ke­resztm etszetét ad ja vissza és így az Évkönyv is tulajdonképen nem egyéb, m int -a m ai né­met film ipar tükörképe. A film politika m in­den ágazatát m egtaláljuk ebben a, könyvben,

amely tarta lm ilag rendkívül m agas színvo- lon áll és érdekes, tanulságos olvasmány,

15

A SVÉD OKTATÓFILM HELYZETE

Ruben Wagensoon miniszteri taná­csos, a svéd oktatásügy egyik ve­

zető embere nemrégiben tanulmány­utat tett az európai kontinensen és en­

nek során főleg az oktatófilm helyze­tét tanulmányozta a különböző álla­mokban. Stockholmi jelentés szerint Wagensson meglátogatta Németorszá­got, Ausztriát, Csehországot, Magyar országot és Franciaországot. Kijelen­tése szerint az oktatófilmügy terén Németország vezet, azonban a többi országban is igen érdekes megfigyelé­seket te tt és ezeket a svéd film javára tudja értékesíteni. Svédországban az iskolákban 16 mm-es keskenyfilm le­adógépekkel dolgoznak nemcsak a fő­városban, Stockholmban, hanem a többi nagyvárosban is. Az oktatófilm iránt az új iskolaév elején óriási ér­deklődés nyilvánult meg, úgyhogy al­

kalmasint megszaporodik a svéd isko Iákban az oktatófilm-leadógépek szá­ma). Svédország ezidőszerint npm vett részt a velencei filmművészeti ki állításon, azonban egyes svéd kiküldöt­tek mégis nagy figyelemmel kisérték azokat az oktató- és kulturfilmeket, amelyeket Velencében bemutattak.

Hogy milyen nagy az érdeklődés Svédországban az oktatófilm iránt, bi­zonyítja az is, hogy az upsalai egye­tem rektora, Eric Bjelfvemstam hosz- szabb tanulmányutat te tt Angliában és résztvett az angol tanerők részére ren dezett nyári oktatófilm-kurzuson és innen a legjobb benyomásokkal és ta ­pasztalatokkal tért vissza hazájába.

A svéd oktatófilm egyik előmozdí­tója a Svensk Filmindustri oktatófilm­osztálya, amely nemcsak hazai, hanem külföldi oktatófilmeket is beszerez.

A LENGYEL KULTURFILM FEJLŐDÉSE

kultúrfilm Lengyelországban az utóbbi időben igen fejlődött. ,zf

időszerint kb. hetven lengyel kultúrfil- met forgatnak, míg a kultúrfilm-gyár- tók száma kb. 50 . A kormány és külön­böző hatóságok a legmesszebbmenőbb módon támogatják a lengyel kultúrfilm ügyét. Az utóbbi két esztendőben kü­lönösen súlyt helyeznek a lengyel kul- túrfilmek minőségének a javítására, úgyhogy e téren valóban lényeges ja­vulás mutatkozott. A lengyel kultúr- fitalgyártók még 1033-ban egyesületbe tömörültek és ez az egyesület legutóbb sikeres megállapodást kötött az érde­

keltekkel a lengyel kultúrfilmek hatha­tósabb kihasználása érdekében. Ennek a megállapodásnak köszönhető, hogy a lengyel kultúrfilmgyártók magasabb ré­szesedést kapnak a mozgószínházakban és emiatt természetesen jövedelmező foglalkozássá vált a lengyel kultúrfilm készítése. A lengyel egyesületen belül minősítési bizottság működik, amely a cenzúrától függetlenül megállapítja az elkészült lengyel kultúrfilmek minősé­gét. Az állam nemcsak különböző meg­rendelésekkel támogatja a lengyel kul­túrfilm ügyét, hanem anyagi támogatás­ban is részesíti.

Nagybritannia csatlakozott a nemzetközi oktatófilm-egyezményhez. A N épszövetség hatodik b izottságának legutóbbi ülésén lord Cranborne jelentette, hogy A nglia csatlako­zik az oktatófilm -cserét előm ozdító nem zet­közi egyezményhez.

A Becs melletti Weidling község díszpol­gárává választo tta H örb iger P ált, a buda­pesti szárm azású ném et film színészt és a község egyik uccáját P au l H örbiger-A llénak nevezte el.

16

»TECHNIKAA KETHANGSZOROS RENDSZER MEGJAVÍTJA

A FILMEK HANGLEADÁSÁT

CÁ német Kmotechnikai Társaság egyik legutóbbi összejövetelén az

egyik mérnök ismertette az ujabb erő­sítőket. Számadatokkal, diagramok­kal bizonyította, hogy milyen kiváló készülékek, veszteségmentes berende­zések ezek az erősítők. Mindenki élénk figyelemmel hallgatta a fejtege­tést és a bem utatott adatokat. As is­mertető végeztével megelégedett csend állott be. És ekkor valaki azt kérdez­te: „Hát akkor miért nem tökéletes a leadás'?“ Mert. hogy nem az — n a ­gyon kevés kivétellel —• azt őszintén meg kell vallanunk, sőt bizony még sok moziban nem is jó. A kérdésre nem hangzott el válasz. Pedig a válasz nagyon egyszerű és egyértelmű: a hangszóró miatt.

A fennálló nehézségeket leginkább egy zenei hasonlattal lehetne megvilá­gítani: Nincs az a hangszer, amelyik a a használatban előforduló összes han­gokat tudná játszani a legmélyebbtől a legmagasabbig, Vagy, vegyük az em­beri hangot: egy szoprántól hiába kí­vánjuk, hogy mély hangokat énekel­jen, vagy a baritontól, hogy magasa­kat. Mert egyszerűen fizikai adottsá­goknál fogva nem tudja megtenni. (Már most hogyan várhatjuk el ezek után a hangszórótól, hogy egyformán jól ad­jon le minden hangot, magasat, mé­lyet? Hiába is várjuk el, nem is teszi meg, vagy csak nagyon rosszul.

A kérdés megoldása pedig kézen­fekvő, csak alkalmazni kell a zenei ha­

sonlatot: meg kell osztani a leadandó hangmagasság-körzetet több hangszó­róra. Kettő már elég is. A magas han­gokat nyilván egy töícséres hangszó­rónak, a mélyeket egy kónuszos hang­szórónak juttatjuk.

Ezt a megosztást szószerint kell venni. Ahogy a zenében sem adunk partitúrát az egyes zenészek kezébe (ahol az öszses hangszerek hangja rajta van), hanem csak szólamot. Ugyanígy gondoskodni kell arról, hogy a töicséres hangszóróba csak a magas hangoknak megfelelő rezgési áramok kerüljenek bele az erősítőből, a kónu­szos hangszóróba pedig csak a mélyek. Ezt két elektromos szűrőlánccal vé­geztetjük el.

Kétségtelen, ez az eljárás rendkívül egyszerű. Meg kell azért említenünk, hogy a tökéletes leadásnak van persze még néhány egyéb fetétele is: egyen­letes film-mozgás az adapterben, kellő erősítés és a színházterem jó akuszti­kája. Ezek tapasztalat szerint általá­ban megvannak, talán néha az akusz­tika körül van baj, hiszen a legjobb akusztikajavítóanyag a nagyszámú kö­zönség . . .

A leadóberendezés tökéletesítésére tehát igazán nem kell nagy átalakí­tás. De hogy mennyire érdemes a mo­zinak ezt a feljavítását megcsinálni, azt az amerikai mozik kitűnő statisz­tikája mutatja. Azt hisszük, nálunk is megbecsüli a közönség a jó leadást, sőt méltányolja is.

AZ E L S Ő T Á V O L B A L Á T Ó M O Z I

ondonban október végén nyilik meg Ld) a világ legelső távolbalátó mozi­ja. A Leicester Squaron levő Odeon- filmszínházat alakítják át távolbalátó képek leadására olyképen, hogy a ren­des filmek és varietészám ok bem uta­tásán kiviil 3X4 m nagyságú vetítési felületen távolbalátó előadásokat és filmeket fognak bem utatni. A z Odeon a B. B. C. vezetőségével k ö tö tt erre vonatkozóan m egállapodást, amely szerint a B. B. C. délutánonként és este három szor köteles filmeket és közvetlen leadásokat közvetíteni. M ű­sorukon szerepelnek m ajd zenés rö­vidfilmek, riportázsok és időszerű eset- mények.

(A londoni példa alighanem ragadós lesz és alighanem súlyos következményekkel fog járni az egész világ filmpiacára nézve. Egyik jelensége az, hogy a nagyobb lon­doni fdmpaloták vezetői és tulajdonosai szintén foglalkoznak a televízió jelentősé' gével és természetesen attól tartanak, hogy az Odeon versenye súlyosan fogja érinteni iizletnieneteliiket. Bár hivatalosan úgy állít­ják be a dolgot, hogy a távolbalátás nem fogja érinteni a mozgóképszínházak fenn­tartását, a londoni eset bizonytíja, hogy ez- uel a kérdéssel is kell foglalkozni.)

Negyvenéves filmoperatőri jubileum. T a ­lán a világ egyik legrégibb film operatőrje Guido Seeber, a ném et k inem atografia egyik m egalapító ja és ú ttö rő je , Seeber 1897 szep­tem ber l-én m u ta tta be az első film eket Chemnitzben, sa já t m ozgószínházában éspe­dig azokat a felvételeket, am elyeket ő maga készített. Lassacskán teljesen a felvétel- technikának szentelte m agát, úgyhogy hosz- szú évtizedeken keresztül a legelső ném et film operatőrök élén állott. Guido Seeber 40 éves film operatőri jub ileum át m ost ünne­pelte az egész ném et film ipar és ennek so­rán a D eutsche K inotechnisch Gesellschaft tiszteletbeli tagjává vá laszto tta Seebert.

A FILM KULTÚRAmai szám ának boríték lapját

■— F elloftr -nnyomták!

K IS SZ Á M O KF IL M -A M E R IK Á B Ó L

A m ost m e g je len t M otion P ic tu res A lm an ach közli:

A világ összes m ozgóképszínházait évente kb. 245 millió em ber lá togatja , amelyből 88— 88 m illió esik az U SA -ra.

Az E gyesült Á llam ok m ozijainak az évi b ru ttó bevétele 900'm illiótól egy m illiárd kö­rül mozog. Az átlagos beléptidíj az am eri­kai m ozikban 22 cent.

Az egész világ film iparába befektetett tő­két 2,650.000.000 dollárra becsülik, amelyből egyedül az U S A -ra esik 2 m illióid dollár. A z am erikai m űterm ekbe fek tetett tőkék m eghaladják a 400 m illió dollárt.

A világ film gyártási költségeit 1936—37- ben 135 millió dollárra becsülik, amelyből Vr esik az am erikai film gyárakra.

A m erikában 1929—4937-ig 424,944.000 dol­lárt fektettek m oziépítkezésbe és renevá lásba.

A m erikában 48.818 film színház működik, amelyek férőhelyeinek szám a 11,470.899.

Az am erikai film iparban foglalkoztatott személyek szám a 282.009 ember.

A m erikában 1— 1 film ből 50 —250 kópiát készítenek. E gy-egy kópiát legfel jebb 200 elő­adásban vetítenek, m ert a gyors lebonyolítás folytán a kópiák a 200-ik vetítés u táh úgy­szólván használhatatalanokká válnak.

E gy-egy am erikai film et legalább 2000 m oziban játszanak, de előfordul, hogy 1—1 film et 10.000 mozi részére is lekötnek.

A film vállalatok szám a Kb 600 és ezek­ben 12.500 munkás és 4250 tisztviselő dol­gozik.

Speciális filmszállitások

a világ minden részébe.

leggyorsabbvámkezelés a Nyugati és Keleti pá lya­

udvarokon, a fővámhivatalban és a hajóállomásokon

„HEBEL“nem zetközi szállítmányozási és elvámolási válla lat,

IV., V Á C I - U T 1.T e l e f o n : 1 1 5 -9 4 7 .

18

%c - 1 F I L M T E C ^

írja: Brückner János oki. gépészmérnök.

A jó hangleadásrólÁltalában az a vélemény terjedt el, hogy

a jó hangleadáshoz elegendő a jó frequen- cia hűséggel rendelkező erősítő. Tehát, ha a filmszínház erősítője a mély és magas frequenciákaí egyenlően;, helyesen adja vissza, akkor már minden előfeltétele meg­van a tökéletes leadásnak. A helyzet ko­rántsem ilyen egyszerű, mert ezenkívül még két fontos tényező van, amelyek tekinté­lyes befolyást gyakorolnak. Az egyik a hangszóró, a másik a nézőtér. A hangszóró­nak és a teremnek is van frequencia diag­rammja, amelyeknek menete erősen leront­hatja az erősítő kitűnő formájú frequencia görbéjét. A hangszórók közül vannak egye­sek, amelyek csak bizonyos frequencia sá­vot adnak vissza helyesen és a terem belső formája, berendezése, falai, hangszigetelése is egy hasonló frequencia sávot képvi­sel, amelyen belül a terem helyesen teszi az egyes fűequenciákat ülhetve egyebeket jobban vagy kevésbé elnyel vagy visszaver. Tehát a teremfrequencia diagrammjának alakja is torzíthatja a leadást. Következik tehát, hogy a tökéletes leadás megítélésé­nél úgy a hangszórót, mint a teremfrequen­cia diagrammját vagyis ezeknek az egyes frequencihkkaí szemben való viselkedését is tekintetbe kell venni.

Jó levegőt a nézőtéren!Erről a témáról is érdemes talán néhány

szót szólni! Jó levegőt a nézőtérre, mert ez a kellemes, tiszta, friss levegő a nézőt ke­vésbé fárasztja és nem csapja meg orrát az uccáról bejövét az áporodott. nehéz, rossz szag. Hány filmszínház van, ahol vasárnap délutáni vagy esti előadás alatt valósággal vágni lehetne a levegőt, annyira telítve van porral, párával, szénsavval! A levegő leg­mérgezőbb tisztátlansága a szénsav. Ez okozza a fejfájást, túlságos felmelegedést és nagymértékű elfáradást. Minden egyes néző óránként 12— 15 liter szénsavat lélek­zik ki magából. Nem is beszélünk arról a rengeteg mikroorganizmusról, baktériumról, amelyek különböző fertőző betegségek csi­ráit olthatják belénk. Gondoljunk épen ezért a minél intenzívebb és állandó szellőzésre! Ezzel kapcsolatban két dologra ügyeljünk. Először is, ha csak ventillátort helyezünk el, amely a teremből, nézőtérról elszívja a

levegőt, ezzel még nem oldottuk meg a kér­dést. Gondolnunk kell nyílásokról, ahonnan friss levegőt kapunk ventillátor által eltá­volított helyére. Másodszor pedig nézzük meg, hogy honnan jön ez a friss levegő! Ha valami kazán, kémény vagy konyha közelé­ből, akkor ez a friss levegő semmit sem ér, mert tele lesz szennyeződéssel. Lehetőleg por, füst, szagmentes környezetet kell vá­lasztanunk, ahonnan a friss levegő beáram- lik. Ne hanyagoljuk el a szellőzés szempont­jait, mert ez is egy eszköz arra, hogy néző- közönségünk a színházban jól érezze magát. Ha jól érzi magát, akkor máskor is eljön!

A színesfilm fénymennyiségeA különböző rendszerű színesfilmek vetí­

tése különböző féuymennyiségeket kívánnak meg. Vannak bizonyos fajták, amelyek igen sok fényt követelnek és vannak, amelyek enné! jóval kevesebbel is megelégszenek. Az alábbiakban felsoroljuk néhány filmtypus fénymennyiség szükségletét. Az egyes színes íilmtypusok bőséges ismertetését lapunk korábbi számaiban találjuk meg. Az úgy­nevezett subtraktív eljárású filmek (techni­color) kb. kétszeres fénymennyíséggel vetí- tendők a fekete-fehér filmhez képest, az additív-színrácsos filmek háromszoros fény­mennyiséggel (Kodak) és végül az additív- lemezrácsos filmek (opticolor) 10— 12—20- szoros fénymennyiséggel vetítendők.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS

FOLYÓIRAT

ELŐFIZETÉSI ÁR:

1 évre 10 pengő. — % évre 5 pengő.

Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75.

Te'efon: 297 -076.

Párizsi szerkesztőség:A rtú r V itner,

Paris, 3, rue Ernest Psichari.

Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

A ^ / V W W W V S A A 'V W W S A A A / W V W N

Nyomatott:

OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50.

Telefon: 187 -267.

BUDAPESTI FILPIÁC. Filmmegjelenések 1937. szeptember hónapban.JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. — H. = Hossza. — F. = Felírás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező, t - C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli

B u dapesti F i lm r f.E rzsébet-körú t 8.

Tel.: 132-888.IX 2

1Mdmi. —■ M egj.: R adius. — H .: 2262 m. — M.: V ígjáték . — Fősz.: Fedáfc Sári, Szepes L ia, T örzs Jenő, P a tak y Jenő. — R .: V aszary J. *— C.: A.

C IN E M A F IL M ,E rzsébet-körút 8. T elefon: 137-570.

IX. 10

V id o r ia három vőlegénye. — M egj.: Á trium , Om- nia. — H .: 2250 m. — M.: O perett. — Fősz.: JennyJugo , O tto T ess le r. — F .: Siklóssi Iván. -— R .: E m il Engel. —. C.: A.

E L IT -F IL M K FT .E rzsebet-köru t 24. Tel.: 140-644.

IX. 28

F érfiso rs .— M egj.: Fórum . — H .: 2230 m. — M .: Színm ű. — Fősz.: Jean G alland, F rancoise Rosay, Rosine D eréau. — F . : Siklóssi I. —• R .: Edm ond T . Grevilles. — C .: F .

FO X F IL M r.-I.,R ákóczi-út 19. T e l . : 139-437 és 131-658.

IX. 16H eted ik m ennyország. — M egj.: Décsi, Omnia.

— H .: 2605 m. —• M .: D rám a. — Fősz.: Sim oné Simon, Jam es Sterand. — F .: P ász to r József. — R.: H enry Ibing. — C.: A.

IX. 21

Cafe M etropole. — M egj.: Corso, Radius. — H .: 2190 m. — M .: V ígjáték . — Fősz.: L oreta Young, T yrone Pow er. — F .: Serényiné. — R .: E. H . G riffith . — C.: A.

IX. 22 , Borneo. — M egj.: O m nia. — H .: 2200 m. — M.: Expediciós. — C .: A.

H A R M O N IA -F IL MA kácfa-u. 7.Tel.: 135-287.

IX 15N aplem ente előtt. — M egj.: Corso. — H .: 2450 m. — M .: Színm ű. — Fősz.: Em il Jannings, Ma- rianne Hoppé. — C .: A.

H IR SC H é s TSUK,R ákóczi-út 14.

Tel.: 143-835.IX. 4

P rem ier (M erénylet a prem ieren). — M egj.: Át­rium, K am ara, Décsi. — H .: 2150 m. — M.: B űnügyi történet. — Fősz.: Z. Leander, Theo L in- gen, A. H örbiger. —- R .: B olváry G. — C.: A.

M E TR O GOLDW Y NV III., S ándor-tér 3. Tel.> 144-424 és 25.

IX. 9O rgonavirágzás. — M egj.: R oyal Apollo. — H .: 2880 m. — M .: Film rom ánc. — F ősz.: J. Mac D onald, Nelson Eddy. — F .: E rb . —^ R .: R óbert Leonard. ■— C.: A.

IX. 28

B otrány a turfon. — M egj.: M etró, Corso. — H .:, 3070 m. — M .: V ígjáték . — Fősz.: Gaucso—- Csikó— H arpo . — F .: R adó. — R .: Sam W ood. — C.: A.

IX. 30.A család szégyene. — M egj.: City. — H . 2239 m.— M .: T ársadalam i. — Fősz.: W allace Beery.— F.: E rb . — R .: W alter Ruben. — C.: A.

P A R A M O U N T F IL M F O R G A L M I R. T „VII., R ákóczi-út 59. T e l : 134-437 és

140-522.

IX. 2

P árizsban szerettem beléd. — M egj.: Corso. — H .: 2372 m. — M .: V ígjáték . — Fősz.: C laudette Colbert. — F . : Fodor Sándor. — R .: W essley Ruggles. — C.: A.

P Á T R IA -F IL MErzsébet-körut 8. Tel.: 140-625.

XI. 14

U rilány szobát keres. — M egj.: M etró, Fórum . — H .: 2240 m. — M .: Vígjáték. — Fősz.: Zilahy Irén , Somló. K abos, K iss M anyi. — R .: Balogh Béla. — C.: A.

20

REFLEKTOR FILMSándor-tér 4.

Telefon: 142-529.

IX. 2

H ősök a tenger alatt (N icsevo). —■ M egj.: Om- nia, City. — H .: 2412 m. — M .: D rám a. — Fősz.: H a rry B aur, M arcelle Chantel. — F .: Pacséry L. — C.: A.

IX. 29

A fér f i m ind őrüli. — M egj.: R oyal Apollo. — H .: 2627 m. —- M .: Zenés v ig j. — Fősz.: L ázár M ária, Jávo r Pál, P áger A ntal, V aszary P ir i, D é­nes György. — R.: G ertler V iktor. — C .: A.

REX-FILMNépszínház u. 12. Tel.: 139-978.

XI. 23

Torockói m enyasszony. — M egj.: Décsi, Á trium , K am ara. — 11.: 2464 m. — M.: Színm ű. — Fősz.: K abos Gyula, D ajk a M argit, Jávor Pál, Sziklai Szerén. — R.: K eleti M árton. — C .: A.

UFA-F1LM RT.,XI. 2

H ét pofon. — M egj.: U ránia. — H .: 2525 m. — M .: V ígj. — Fősz.: L ilian H arvey, W . Fritsch, A lfréd Ábel. —- F .: L ándor T ivadar. — R .: M ar­tin Pál. — C.: A.

Kossuth Laios-u. 13.Tel.: 183-858.

XI. 16Édes a bosszú. — M egj.: U ránia, Á trium , City.— H .: 2295 m. — M .: V ígj. — Fősz.: Erdélyi Mici, P áger A ntal, R áday Im re, K om ár Júlia.— R.: V aszary János. — C .: A.

Unitas film forgalm i és filmkölcsönző kft.

Erzsébet körút 45.Tel.: 144-487 és 88.

IX. 23

E lefdntboy. — M egj.: City, Casion. — H .: 2200 m. — M : D zsungelfilm . — Fősz.: Sabu, hindu fiú.

— F .: Pacséry László. — R .: K orda Zoltán. — C.: A.

WARNER BROSJózsef-körút 32. Telefon: 132-590.

IX. 21K oldus és kirá lyfi. —- M egj.: Fórum . — H .: 2090 m — M .: Regényes történet. — Fősz.: E rrő l Flynn, Bobby Manch, B illiy Manch. — F . : Váczi Dezső. — C.: A.

az 1938. évi (19. évfolyam)

A

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VI.,Thököly-ut75. Küldie be idejébenTelefon: 297-076. cim ét, vállalatának

adatait, hirdetését.

Hogyan lehet nyerni Oaz osztáiysorsjátékon IEzen fokán törték már a fejüket és töprengenek állandóan; feltétlen b i z o n y o s s á g nincs, kiszámítás, tudás nem lehet,

de van szerencse, esély , valószínűség és jó leső rem ény!T a n a C S O S most az első osztálynál megvenni a sorsjegyeket, mert egy

későbbi osztályhoz való vásárlásnál az előző, lejátszott osz­tályok árait úgyis m eg k e li fize tn i mindenkinek. '

Az I. oszt» sorsjegyek hivatalos á r a :

Az I. osztá ly húzása | Epész 2 8 penpo | fél 14 iienai |, Hegyed 7 1 Nyolcad 3 x/2 penoőOktóber 1 6 -an Mindenki viszonyaihoz mérten vehet részi a sorsjátékon! Nincs különb- k e z d ő d i k , ség a so rsjegy tk között, mert minden egyes sorsjegynek egyforma

a nverest e sé lye !

AZ AGFA-POSIT1Va le g jo b b és a legtartósabb

kóp iaanyag

VEZÉRKÉPVISELÖM agyarország részére :

Lajta ÁndorBUDAPEST

XIV., T h ö k ö l y - u t 75. T e l e f o n : 297 076 .

S U P ER P A N Ís~a P A INI K I NIE »H«A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPNEGATIVOK

D U P - N E G A T I Y , H A N G - N E G A T I V T f 4 D U P - P O Z I T I Y , H A N G - P O Z I T 1 Y H A N G N E G A T I Y S P E Z I A L

16 és 32 m ilim éteres k e s k e n y f i l m e k

N yom ato tt: O tthon-nyom da (Kis Iván) B udapest, IX , Lónyay ucca 50. — T e le fo n : 1S7-287 és 187-577.