Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 1
Ellenőrző kérdések
2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz
5. fejezet
5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont
1. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)?
A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) — ha van — szürke színű.
2. Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha igen, akkor milyen
színű az?
Nem minden központi állítású váltónak van kézi állító készüléke (ellensúlya), ha van szürke színű.
6. fejezet
6.3.10.6. pont
3. Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely előtti 100
m-en belül?
Ha a tolatás irányítása rádión történik, akkor a mozdonyvezető részére az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 4.1.17.2.
pontjában előírt közleményeket kell adni. Ha bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása rádión
történik, akkor a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül fokozott figyelemmel kell végezni a mozgást
és a mozdonyvezető részére adott minden egyes közleménynél a megállás helyétől való távolságot kell
közölni a mozdonyvezetővel. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet
tisztázásáig a tolatást meg kell állítani.
4. Mivel történik a bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása, akkor, ha a tervezett megállási hely
előtti 100 m-en belül adott közleményekkel végzik?
A tolatás irányítása rádión történik.
5. Mi a teendő a rádióval történő tolatás közben a rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása
esetén?
A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell
állítani.
7. fejezet
7.1.2. és 7.1.4.1. pont
6. Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa, ha
annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt-nél rendszeresített zárjelző tárcsával?
Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton.
7. Hogyan kell a motorkocsit tolatási mozgások esetén megjelölni?
Amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az azonos magasságban
elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell megjelölni. Ha lehetséges, akkor a jármű,
illetve szerelvény mindkét végét meg kell jelölni.
7.2.2.1. és 7.2.2.3. pont
8. Hol és hogyan kell elhelyezni a zárjelző tárcsát a vonaton?
A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges
helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely jelzést adó
alkatrészét még részben se takarja.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 2
3. sz. módosítás az F.2. sz. Forgalmi Utasításhoz
1. fejezet
1.1.4. pont
9. A forgalmi utasítás előírásai szerint kell-e tartalmazni a Végrehajtási Utasításoknak a szolgálatban lévő
dolgozók egészségvédelmét és testi épségének megóvását szolgáló, eltérő és kiegészítő biztonsági
előírásokat? Nem kell tartalmaznia.
1.1.5. pont
10. Kik jogosultak ellenőrizni a felügyeletük alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének
javítottságát?
A szolgálati főnök, állomásfőnök évenként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni, hogy a felügyelete
alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteménye, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításai
javítottak-e.
11. Ki köteles évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni a felügyelete alá tartozó szolgálati hely
utasításgyűjteményének, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát?
A szolgálati főnök, állomásfőnök.
12. Évenként legalább hány alkalommal köteles ellenőrizni a szolgálati főnök, állomásfőnök az irányítása
alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát?
Évenként legalább egy alkalommal.
13. Mely szolgálati helyeken kell a forgalmi jellegű utasítások, szabályzatok, segédkönyvek, VU-k,
rendeletek és szolgálati menetrendek hivatalos gyűjteményét, szolgálat közben hozzáférhető helyen tartani?
PVÜ szervezeti egységein, valamennyi forgalmi irodában, forgalmi vonalirányító helyiségében és megálló-
rakodóhelyen.
1.2.6. pont
14. Az Utasítás értelmezése szempontjából kik tartoznak az állomási személyzet gyűjtőelnevezésébe?
A szolgálati helyeken a - vonatszemélyzet kivételével — forgalmi tevékenységet végző dolgozók
gyűjtőelnevezése.
15. Válassza ki az „Állomási személyzet” fogalom helyes meghatározását?
A szolgálati helyeken a - vonatszemélyzet kivételével — forgalmi tevékenységet végző dolgozók
gyűjtőelnevezése.
16. Van-e átmenő fővágánya a megálló - rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló
váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon)
át csatlakozik a nyílt vonalhoz?
Nincs.
17. Mennyi átmenő fővágánya van a megálló – rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba
álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón
(váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz?
Egy sem.
1.2.14. pont
18. Válassza ki a „Csökkentett üzemvitel” fogalom helyes meghatározását?
Az elegyfeldolgozási tevékenységnek csökkentett létszámmal és eszközzel történő végrehajtása. Részletes
előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 3
19. Milyen utasításban kell szabályozni az elegyfeldolgozási tevékenység mikénti végrehajtására
vonatkozó részletes előírásokat csökkentett üzemvitel esetén?
Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.
1.2.28. pont
20. Milyen kg/folyóméter rendszerű sínekhez alkalmas féksarut szabad alkalmazni a forgalmi utasítás
előírásai szerint?
A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat sárgára, az 54 kg/folyóméter rendszerű
síneknél alkalmazott féksarukat világoskékre, a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat
vörösre kell festeni.
21. Milyen színűre kell a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat festeni?
Vörösre.
1.2.30. pont
22. Milyen szolgálati hely a Forgalmi kitérő?
Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi szolgáltatásra meg nem
nyitott szolgálati hely.
23. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek az egyvágányú pályán lévő forgalmi
kitérőkre forgalomszabályozási szempontból?
Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból az állomásokra vonatkozó
előírások érvényesek.
24. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek a kétvágányú, illetve párhuzamos
egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalomi kitérőkre
forgalomszabályozási szempontból?
Kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem
rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen vágány,
illetve a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között, melyekre forgalomszabályozási szempontból a
pályaelágazásokra vonatkozó előírások érvényesek.
1.2.31. pont
25. Mely tevékenységek gyűjtő elnevezése a Forgalmi szolgálat?
A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése.
26. Forgalmi tevékenységnek minősül-e a következő meghatározás? A személy- és áruszállításhoz
szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása.
Igen.
27. Mely munkavállaló végezhet forgalmi tevékenységeket?
A felsorolt forgalmi tevékenységeket csak az utasítás 1.3.1. pontjában előírt minden feltételnek megfelelő
munkavállaló végezheti.
1.3.1. Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki:
— rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal,
— munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel,
készséggel, jártassággal rendelkezik,
— az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti
foglalkoztatásnak eleget tett,
— a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások
szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik.
Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 4
1.2.32. pont
28. Hol rendszeresíthető forgalmi szolgálattevő vonat- és utasforgalmi ok miatt?
Vonat- és utasforgalmi ok miatt forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt állomásra,
forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megálló-rakodóhelyre, megállóhelyre és rakodóhelyre.
1.2.32.a) Forgalomszabályozást végző szolgálati hely Egy vasútvonal, valamint a központi forgalomirányításra berendezett, továbbá a távkezelt, távvezérelt vonal,
vonalszakasz forgalomszabályozási feladatait végző munkavállaló szolgálati helye.
1.2.34. pont
29. Mit nevezünk fővágánynak?
A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya.
1.2.36. pont
30. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső, Kőbánya felső – Rákos fenti pálya és Bp. Déli
– Kelenföld között a kezdő, vagy végpont felé tekintve helyes és helytelen vágánynak?
Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között a kezdő vagy
végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány.
1.2.55. pont
31. Válassza ki a „Különvonat” fogalom helyes meghatározását!
Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút
által forgalomba helyezett vonat.
32. Mely vonatot nevezzük „Különvonat”-nak?
Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút
által forgalomba helyezett vonat.
1.2.59. pont
33. Milyen szolgálati helynek tekintjük a megálló – rakodóhelyet?
Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be nem rendezett nyíltvonali szolgálati
hely, ahol a fővágányon kívül egy vagy több mellékvágány is van.
1.2.60. pont
34. Mely vágányt nevezzük „Mellékvágány”-nak?
A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya. Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük
határozza meg.
1.2.64. pont
35. Mely vonatot nevezzük „Motorvonat”-nak?
Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, vagy motorkocsi(k)ból és hozzákapcsolt személyszállító
kocsi(k)ból áll.
A zárt motorvonat a vonat mindkét végéről vezérelhető.
1.2.65. pont
36. Hány mozdonynak kell tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és
tolatás közben?
Egy.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 5
37. Mely esetben kell egy mozdonynak tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat?
A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben egy mozdonynak kell
tekinteni.
1.2.65.a) pont
38. Milyen mozdony a rádió-távirányítású mozdony?
Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású üzemmódban a mozdonyvezető a rádió-
távirányító segítségével a mozdonytól távolabbi helyről is irányíthat.
39. Milyen üzemmódba kell a mozdonynak lenni, hogy a tolatás közben a mozdonyvezető a mozdonyt
távolabbi helyről is irányítani tudja?
Rádió-távirányítású üzemmódban.
40. Mikor tudja a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani rádió-távirányító
segítségével?
Rádió-távirányítású üzemmódban.
1.2.65.b) pont
41. Válassza ki a „Mozdonyvonat” helyes fogalmát!
A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást és árufuvarozást nem végző jármű
közlekedése céljából forgalomba helyezett vonat.
1.2.72. pont
42. Milyen vonatnak minősül a „Próbavonat”?
A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás
utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának
vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.
43. Milyen célból helyezhető forgalomba a „Próbavonat”?
A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás
utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának
vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.
1.2.84. pont
44. Válassza ki a „Rendelkező állomás” fogalom helyes meghatározását!
Általában egy vasútvonal kezdő- és végpontjainak állomása. Hosszabb vonalakat a Forgalmi Főosztály több
rendelkezési szakaszra is oszthat.
1.2.90. pont
45. Milyen rögzítősarut kell használni a 48, 54, 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél?
A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter és a 60kg/folyóméter rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/
folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.
46. Milyen rögzítősarut kell a járművek megfutamodásának megakadályozása céljából a 60 kg/folyóméter
rendszerű síneknél használni?
54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell
festeni.
47. Milyen színezésűre kell festeni a 48, 54 és 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használható
rögzítősarukat?
A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 6
1.2.92. pont
48. Milyen vasúti forgalom lebonyolítására szolgáló vágány a sajátcélú vasúti pályahálózat?
Állomásból vagy nyílt vonalból kiágazó, egyes fuvarozó és fuvaroztató felek vasúti forgalmának
lebonyolítására szolgáló vágány vagy vágányzat.
1.2.95.a) pont
49. Válassza ki a „Szerelvényvonat” fogalom helyes meghatározását!
Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi, vontató+vontatott járművek)
közlekedése céljából forgalomba helyezett, de személyszállításra meg nem hirdetett vonat.
1.2.97. pont
50. Mely szervezeti egységek minősülnek szolgálati felsőbbségnek?
A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.
51. Mely szervezeti egységek tartoznak a szolgálati felsőbbség fogalmába?
A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.
1.2.100. pont
52. Mely vonatokat nevezzük szolgálati vonatnak?
Az üzemi vonat és a vállalkozó vasúti társaságok működtetése érdekében forgalomba helyezett,
személyszállítást és árufuvarozást nem végző vizsga-, munka-, kémszemle-, mérő-, értesítő vonat.
53. Mely vonatok nem minősülnek szolgálati vonatnak?
Nem minősül szolgálati vonatnak a mozdony-, szerelvény- és próbavonat.
1.2.108. pont
54. Mely munkavállalók gyűjtőelnevezése a „Tolatószemélyzet” a forgalmi utasítás fogalom
meghatározásában előírtak szerint?
A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és
útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.
55. Mely munkavállalók tartoznak a „Tolatószemélyzet” fogalmába munkaköri megnevezésük, vagy
tolatásban végzett tevékenységük alapján?
A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és
útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.
1.2.108.a) pont
56. Mely dolgozók gyűjtő elnevezése a tolatócsapat?
A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) vagy a vonali tolatásvezető és vonali
kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése.
57. Milyen körülményekre vonatkozóan és milyen utasításban kell meghatározni a tolatócsapat létszámát?
A tolatócsapat létszámát a normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az ÁVU-ban (VU-ban)
kell meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és Függelékeiben előírtakat is.
1.2.116.a) pont
58. Mi az „Üzemi vonat”?
A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt
közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást
nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 7
59. Milyen esetben közlekedtethető „Üzemi vonat”?
A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt
közlekedő szolgálati vonat.
60. Milyen fuvarozási tevékenységet végező szolgálati vonat az „Üzemi vonat”?
Vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző
szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.
1.2.129.a) pont
61. Mit nevezünk „Vonatfeloszlatás”-nak?
Közlekedő teher- vagy kivételes esetekben személyszállító vonatnak a mozdony lekapcsolásával járó
leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.
1.2.135. pont
62. A „Vonatkísérő személyzet” fogalomba tartoznak-e a sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti
kiszolgálást végző vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező?
Igen.
1.2.136. pont
63. Válassza ki a meghatározások közül a „Vonatszemélyzet” helyes fogalmát!
A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet gyűjtőelnevezése.
1.2.137. pont
64. Hol bonyolítható le vonatkeresztezés?
Lebonyolítható állomáson és egyvágányú pályák forgalmi kitérőin.
65. Mit nevezünk „Vonattalálkozás”-nak a forgalmi utasítás előírása alapján?
Közlekedő vonatoknak a szolgálati hely más-más vágányán történő találkozása.
1.2.139. pont
66. Mit jelent „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés, ha az Írásbeli rendelkezést elektronikus úton
továbbították?
Elektronikus úton továbbított Írásbeli rendelkezést nem kell élőszóval közölni. Ha az Írásbeli rendelkezés a
mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, akkor azt nem szabad elektronikus úton
továbbítani.
67. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kézbesítése „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés
értelmében, ha a rendelkezés tartalma a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti?
Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdonyvezetővel és a vonatnál szolgálatot
teljesítő vonali tolatásvezetővel, vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezésen írásban és a nyomtatvány
kézbesítésekor, élőszóval is közölni kell.
68. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn
kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, …
akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani.
69. Mit kell érteni „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen?
„a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen kell érteni, hogy a bejegyzést a
rendelkezésre álló (elektronikus vagy hagyományos papíralapú) Fejrovatos előjegyzési naplóba kell
megtenni (Függelék 7.2. pont).
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 8
1.2.141. pont
70. Válassza ki a „Kémszemlevonat” helyes fogalmát!
Rendkívüli esemény, időjárási, műszaki vagy bármely vis major esetében a nyílt vonal (pálya) és
berendezéseinek állapotát, közlekedésre való alkalmasságát vizsgáló szolgálati vonat.
1.2.142. pont
71. Mi a Páros féksaru?
Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére merőlegesen a sínszálakra felhelyezhető
féksarukból és az azokat összekötő rúdból álló szerkezet.
1.3.1. pont
72. Mikor osztható be egészségi alkalmassági szempontból a dolgozó önálló szolgálattételre?
Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki:
— rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal,
— munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel,
készséggel, jártassággal rendelkezik,
— az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti
foglalkoztatásnak eleget tett,
— a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások
szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik.
Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.
1.3.2. pont
73. Mikor viselhetnek szolgálati jelvényt a forgalmi szolgálattevő jelöltek?
A forgalmi szolgálattevő jelöltek csak a felügyeletet ellátó forgalmi szolgálattevő személyes jelenlétében
viselhetnek szolgálati jelvényt.
74. Mikor végezhetnek gyakorlati munkát a forgalmi szolgálattevő jelöltek?
Az állomásfőnök által írásban megbízott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és ellenőrzése mellett
végezhetnek gyakorlati munkát.
1.3.5. pont
75. Mi tartalmazza a forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a
kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket?
A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre,
oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti társaság
Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza.
76. Mit tartalmaz a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása?
A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre,
oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza.
1.3.5.1. pont
77. Mi tartalmazza a végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos vizsgák újabb
letételére vonatkozó előírásokat a forgalmi utasítás előírásai szerint?
A szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelet alapján a vasúti társaság Oktatási (Képzési)
Utasítása tartalmazza.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 9
1.4.2.4 pont
78. Mikor kell a dolgozónak azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok
elhaladását úgy bevárni?
Az állomás (szolgálati hely) területén a dolgozóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy
egyidőben két mozgásban lévő vonat, tolatási mozgás közé ne kerüljenek. Az a dolgozó, akit két vágány
között az elsodrási határon belül egyszerre két irányból érkező vonat közrefog, köteles azonnal a két
vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni.
1.4.4. pont
79. Mi a teendője mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén segélyt nyújtó dolgozóknak?
A járművet, mozdonyt, vonatot megfutamodás ellen biztosítani és a történteket a forgalmi vonalirányítónak
jelenteni kell.
1.4.9. pont
80. Ki jogosult a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket az érintett dolgozókkal
Parancskönyvben közölni?
A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket — legfeljebb
kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni.
81. Hogyan kell Parancskönyvet évente kezdeni a kiadott Parancskönyvi rendelkezések alapján?
A Parancskönyvet évente 1-es sorszámmal kell kezdeni.
82. Hogyan kell eljárni, ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt és még a tárgyévben újabb
Parancskönyvi rendelkezést kell kiadni?
Ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt, az érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv
első rendeletében át kell vezetni a rendeletek számának felsorolásával.
83. Ki köteles a Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit érvényteleníteni?
A Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit a szolgálati főnök, állomásfőnök vagy megbízottja
áthúzással, a dátum feltüntetésével és aláírásával köteles érvényteleníteni.
1.4.10.1. pont
84. Mit köteles a vonali tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni?
A vonali tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni.
85. Mit köteles a tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni?
A tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni.
86. Mit köteles a vonali kocsirendező szolgálati jelvényként viselni?
A vonali kocsirendező sárga színű védősisakot köteles viselni.
1.4.12. pont
87. Tartalmaz-e előírást a forgalmi utasítás a vezető jegyvizsgáló és a többi vonatkísérő szolgálattételre
való jelentkezését illetően? Nem tartalmaz.
1.5.2. pont
88. Hol köteles az állomási és pályaszemélyzet a vágányzaton, váltókon, az értekező, hírközlő, jelző-,
biztosító-, és védelmi berendezéseken megállapított hibákat és működési zavarokat előjegyezni?
Az állomási és pályaszemélyzet köteles a vágányzaton, váltókon, az értekező, hírközlő, jelző-, biztosító- és
védelmi stb. berendezéseken az általuk megállapított, továbbá a velük (pl. mozdonyvezető által) közölt
hiányosságokat, hibákat és működési zavarokat a Hibaelőjegyzési könyvbe, vagy Hibanaplóba előjegyezni.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 10
4. fejezet
4.1.3. pont
89. Hogyan engedélyezhető a tolatás?
Élőszóval, Írásbeli rendelkezéssel és élőszóval.
4.1.3.1. pont
90. Mikor kell a tolatást élőszóval engedélyezni?
Élőszóval kell a tolatást engedélyezni:
állomáson az állomási személyzet közül kijelölt, tolatás vezetésével megbízott dolgozó részére,
a szolgálati helyre érvényes vizsgákkal rendelkező tolatásvezető részére,
a sajátcélú vasúti pályahálózatot tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére,
más szolgálati ágak vágányzatán forgalmi személyzettel végzendő tolatás alkalmával.
91. Hogyan kell a tolatást a sajátcélú vasúti pályahálózatot a tolatási művelettel kiszolgáló menet
tolatásvezetője részére engedélyezni?
Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:
állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,
állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,
nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető
részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,
a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt
vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.
4.1.3.2. pont
92. Mikor kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni?
Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:
állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,
állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,
nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető
részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,
a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt
vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.
93. Hogyan kell az állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére a tolatást
engedélyezni?
Írásbeli rendelkezésen és élőszóval.
94. Hogyan kell a nyílt vonalon, vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali
tolatásvezető részére a tolatást engedélyezni?
Írásbeli rendelkezésen és élőszóval.
4.1.5.2. pont
95. Mely esetben vezetheti a tolatást mozdonyvezető?
Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával
rendelkező mozdonyvezető.
96. Mikor vezetheti a tolatást mozdonyvezető?
Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával
rendelkező mozdonyvezető.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 11
97. Mely esetekben vezetheti a tolatást a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező
mozdonyvezető?
Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával
rendelkező mozdonyvezető.
4.1.6.2. pont
98. Ki a felelős a tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért?
A tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért a váltók állításával
megbízott munkavállaló a felelős.
4.1.6.3. pont
99. A Forgalmi Utasítás mely szabályai érvényesek a tolatásvezetői vizsgával rendelkező
mozdonyvezetőre, a Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával?
Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával
rendelkező mozdonyvezetőre az F.2. sz. Forgalmi Utasításban a mozdonyvezetőre és a tolatásvezetőre
(vonali tolatásvezetőre), valamint a tolatás végrehajtására vonatkozó szabályok egyaránt érvényesek, de a
tolatást vezető mozdonyvezető önmagának engedélyt, jelzést nem ad, önmagát nem értesíti, nem hatalmazza
fel, nem utasítja.
4.1.12. pont
100. Mely esetben köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a
személyeket távozásra utasítani tolatás alkalmával?
Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között
tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem
vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a
személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.).
101. Milyen tolatás alkalmával köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó
haladni és a személyeket távozásra utasítani?
Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között
tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem
vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a
személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.).
4.1.14.1. pont
102. Hogyan köteles a munkavezető a szerelvény fedezését biztosítani, ha az engedélyezett javítási,
tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik?
Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka
megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka
megkezdését írásban köteles engedélyezni. A szerelvény fedezését a munkavezető a szerelvény vagy jármű
végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel köteles biztosítani. Amennyiben a szerelvény vége
és a Biztonsági határjelző között nincs 50 m távolság, akkor a Megállj! jelzőt a Biztonsági határjelzőnél kell
a sínszálak közé tűzni.
103. Mikor végezhető a szerelvény fedezésének biztosítása, a szerelvény, vagy jármű végeitől 50 m-re a
sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel, engedélyezett javítási, tisztítási munkák esetén?
Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka
megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka
megkezdését írásban köteles engedélyezni.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 12
104. Ki köteles az állomási személyzet értesítéséről gondoskodni és a váltók védőállásba állítására
intézkedni, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik?
Az állomási személyzet értesítéséről a forgalmi szolgálattevő köteles gondoskodni, és a váltók védőállásba
állítására is intézkedni.
4.1.17.2. pont
105. Mit kell a tolatásvezetőnek a mozdonyvezetővel a tolatási mozgás megkezdése előtt a tolató
vágányútra és az érintett váltókra vonatkozóan közölnie?
A tolatásvezető a mozdonyvezetőt a mozgás megkezdése előtt köteles felhatalmazni a mozgásra és utasítani
annak mikénti végrehajtására, melynek során közölni kell a mozdonyvezetővel, hogy a tervezett mozgást:
honnan, mely vágányról, mely váltókon (amelyek egy vágányutat meghatároznak és a tolatási
mozgás során a vágányútban érintett legutolsó váltó száma), vágányúton keresztül, mely tolatási,
gurítási mozgást szabályozó jelzők és azok milyen jelzési képe mellett,
milyen sebességgel,
hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra, foglalt vágány esetén a járható
vágányrész hosszának közlésével végzik.
A mozdonyvezető felhatalmazása a mozgásra történhet élőszóval, előzetes szóbeli felhatalmazást követően
jelzésadással vagy a biztosított tolatásjelző jelzésével (4.1.3.3. p.).
6.3. pont 106. Kik kötelesek a kocsivizsgálók műszaki vizsgálatától függetlenül a vonatba sorozott kocsikat
megvizsgálni azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak?
Vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vonatkísérők a kiindulási állomáson, illetve ahol a tartózkodás lehetővé
teszi, továbbá azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak, kötelesek — a kocsivizsgálók
műszaki vizsgálatától függetlenül — a vonatba sorozott kocsikat megvizsgálni.
7.1. pont
107. Milyen vonókészülékkel történhet a járművek összekapcsolása?
A járművek összekapcsolása történhet, középütközős önműködő kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal,
kombinált ütköző- és vonókészülékkel, középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel (3.sz. Függelék),
merev kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel.
7.2. pont
108. Kik kötelesek középütközős önműködő kapcsolókészüléktől eltérő más rendszerű középütközős,
különlegesnek minősülő kapcsolásokat a járműveknél elvégezni?
Más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a vállalkozó vasúti társaságok arra
kiképzett dolgozói a vonatkozó előírások alapján kötelesek elvégezni.
7.2.1.1. pont
109. Hogyan kell meggyőződni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze-,
illetve szétkapcsolt állapotáról?
A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső
részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a
vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll.
110. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező
járművek szétkapcsolt állapotban vannak?
A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső
részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a
vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 13
111. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező
járművek összekapcsolt állapotban vannak?
A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső
részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a
vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll.
112. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek
szétkapcsolt állapotban vannak?
A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső
részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a
vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen áll.
113. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek
összekapcsolt állapotban vannak?
A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső
részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a
vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll.
114. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze-
illetve szétkapcsolt állapotban vannak?
A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső
részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a
vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll.
7.2.1.2. pont
115. Mikor szabad kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint
hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolást elvégezni?
A kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos
csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolás (össze-, illetve szétkapcsolás) csak akkor
végezhető, ha a járművek álló helyzetben vannak és a kapcsolandó járművek ütközői összeérnek.
116. Hogyan köteles a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel,
valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti kapcsolást végző munkavállaló a
járművek közé menni, illetve onnan kijönni?
A járműkapcsolás elvégzése céljából a kapcsolást végző munkavállaló minden esetben az oldalütközőkkel és
hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű ütközői alatt lehajolva, a jármű mellgerendáján lévő
fogantyúba megkapaszkodva köteles a járművek közé menni, illetve onnan kijönni. A járműkapcsolás során
be kell tartani a 7.3. pont előírásait is.
7.3. pont
117. Ki köteles a rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését elvégezni?
A rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését az állomásfőnök vagy megbízottja köteles elvégezni.
118. Hol kell rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket szabályozni?
Részletes rendelkezéseket az ÁVU-ban kell szabályozni.
119. Mikor kell a mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését elvégezni a Forgalmi
Utasítás előírásai szerint?
A mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését a vállalkozó vasúti társaság saját
hatáskörben szabályozza.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 14
120. Mi tartalmazza a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadására és rögzítősaruk kiadására,
visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az állomási személyzet részére?
A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő
vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2.
pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:
a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,
a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,
a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,
a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,
a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk
esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),
a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején.
Sérült rögzítősarut használni tilos!
121. Hol kell részletes rendelkezésekkel szabályozni a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején, illetve
a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról a forgalmi utasítás előírásai szerint?
A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő
vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2.
pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:
a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,
a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,
a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,
a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,
a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk
esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),
a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején.
Sérült rögzítősarut használni tilos!
7.3.7. pont
122. Hogyan kell kapcsolni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járműveket csavarkapoccsal
történő kapcsolásakor?
Szorosan kell kapcsolni:
— a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel;
— élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel;
— egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőkocsijukkal;
— az utánfutó járművet a jelzőkocsival;
— 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással,
— kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor.
123. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Szorosan kell kapcsolni: ….
Szorosan kell kapcsolni:
— a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel;
— élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel;
— egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőko-csijukkal;
— az utánfutó járművet a jelzőkocsival;
— 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással,
— kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 15
7.4.2. pont
124. Ki köteles a járműveket merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni?
A járműveket mindenkor az erre kiképzett dolgozó köteles merev kapcsolórúddal össze- illetve
szétkapcsolni, a D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével.
125. Merev kapcsolórúddal történő össze- illetve szétkapcsolást mely Utasítás vonatkozó előírásainak
figyelembe vételével kell végezni?
A D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni.
7.7. pont
126. Kinek kell a szolgálatképtelenné vált motorvonatot segély-vonókészülékkel a segélymozdonnyal
összekapcsolni?
Középütközős önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt motorvonat, motorkocsi szolgálatképtelensége
esetén, ha segély-vonókészülék alkalmazása válik szükségessé, akkor azt a segélymozdonnyal ún. segély-
vonókészülékkel az arra kiképzett dolgozónak, vagy a mozdonyvezetőnek kell összekapcsolni.
7.10. pont
127. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével történő össze- illetve
szétkapcsolásáról gondoskodnia?
A vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével, a továbbított járműveknek egymással
történő össze- illetve szétkapcsolásáról a menetvonal tulajdonosa köteles gondoskodni.
128. Mit kell meghatározni a Menetrendi segédkönyv 7. sz. táblázatában a járművek kapcsolására
vonatkozóan?
A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely
időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló.
129. Hol kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra
kötelezett pályavasúti munkavállaló?
A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni.
130. Ki köteles a zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással össze- illetve
szétkapcsolni?
A zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással az arra kiképzett munkavállalók
kötelesek össze- illetve szétkapcsolni.
131. Ki köteles a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, az átjáróhidakat, az átjáró védőkorlátokat,
illetve a védőfalakat össze- illetve szétkapcsolni?
Minden esetben az arra kiképzett munkavállaló köteles össze- illetve szétkapcsolni:
a) a gőzfűtési tömlőket,
b) villamos fűtőberendezés vezetékét,
c) a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét,
d) az átjáróhidakat,
e) az átjáró védőkorlátokat illetve a védőfalakat.
Az ilyen berendezések kapcsolását elsősorban a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti
társaság erre kiképzett munkavállalója köteles össze- illetve szétkapcsolni. Pályavasút által nyújtott tolatási
szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a
kapcsolások elvégzésére.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 16
132. Mikor kötelezhető villamos fűtőberendezés vezeték, az átjáróhidak, gőzfűtési tömlők össze- illetve
szétkapcsolására a kiképzett pályavasúti munkavállaló?
Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti
munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére.
8.1. pont 133. Mikor szabad egy vonatnál a vonómozdonyon kívül legfeljebb 1 előfogati és 1 tolómozdonyt
alkalmazni?
Ha egy vonómozdony a vonat továbbítására nem elegendő.
8.2.2. pont
134. Kinek az engedélye szükséges ahhoz, hogy a vonat mozdonya ne elől legyen?
A pályahálózat működtetőjének engedélye.
135. Kinek az engedélyével szabad eltérni attól a szabálytól, hogy a vonat mozdonya elől legyen?
A pályahálózat működtetőjének engedélyével.
8.2.4. pont
136. Mi alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni?
Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott végrehajtási utasítás alapján szabad vonatot
közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni.
8.2.6. pont
137. Mi alapján szabad a vonatot továbbító két motorkocsi közé járműveket sorozni?
A vonatot továbbító két motorkocsi, közé csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott Végrehajtási
Utasítás alapján szabad járműveket sorozni. Nem szükséges ilyen engedély akkor, ha a két motorkocsi egy
vezetőállásról vezérelhető (távvezérlés).
8.2.7. pont
138. Milyen mozdony sorozható be a személyszállító vonat végére?
Személyszállító vonat végére kísért hideg mozdony is besorozható, illetve ingavonat szolgálatképtelenné
vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható a vonat végén.
8.3.1. pont
139. Milyen módon szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31
sorozató mozdonyt továbbítani?
Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos,
használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad
továbbítani.
140. Hogyan szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú
mozdonyt továbbítani?
Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos,
használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad
továbbítani.
9.1. pont
141. Mit nevezünk rendes vonatterhelésnek a forgalmi utasítás előírásai szerint?
Megszűnt a rendes vonatterhelés és az azokhoz kapcsolódó előírások. Csak vonatterhelésről beszélünk.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 17
142. Mi az alábbi meghatározás? A mozdonnyal (vontatójárművel) továbbítható elegytömeg tonnákban
kifejezve.
A vonatterhelés.
143. Mikor szabad a Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A. és 2.B. táblázataiban a mozdony sorozatokra
megengedhető legnagyobb vonatterheléseket túllépni? Nem szabad túllépni.
9.2. pont
144. Ki köteles a vonatok menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokat a pályakapacitás-elosztó
szervezet részére szolgáltatni?
A vállalakozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a menetvonal-igényt a tervezett
vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési
adatai, sebesség) együtt köteles beadni. A pályakapacitás-elosztó szervezet ezen adatok, valamint a Műszaki
Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat menetrendjét.
145. Hogyan kell a vállalkozó vasúti társaságnak a menetvonal-igényt a vasúti pályakapacitás-elosztó
szervezet felé beadni?
A vállalakozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a menetvonal-igényt a tervezett
vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési
adatai, sebesség) együtt köteles beadni.
146. Milyen adatok alapján határozza meg a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet a vonat menetrendjét?
A tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű
típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt köteles beadni. A pályakapacitás-elosztó szervezet ezen adatok,
valamint a Műszaki Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat
menetrendjét.
9.3. pont
147. Mikor kell a vonókészülék teherbíró képessége szempontjából megállapított legnagyobb terheléseket a
vonatterhelés megállapításakor figyelembe venni?
Mivel az utasításból a vonókészülék teherbíró képességére vonatkozó előírás törlésre került, így nincs mit
figyelembe venni.
9.5. pont
148. Mikor szabad a vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani?
A vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani nem szabad.
149. Hogyan kell eljárni, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül
befolyásoló változás történik?
Amennyiben a menetvonal-igényben foglalt adatokban a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül
befolyásoló változás történik, új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti
pályakapacitás-elosztóhoz beadni.
150. Mi a vállalkozó vasúti társaság teendője, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti
közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik?
Akkor új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitás-
elosztóhoz beadni a vállalkozó vasúti társaságnak.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 18
10.2.3. pont
151. Kiket köteles az üzemirányított vonalon a forgalmi vonalirányító külön közleménnyel értesíteni a
túlhosszú vonat közlekedésekor?
Túlhosszú vonat közlekedésekor az üzemirányított vonalon a forgalmi vonalirányító köteles a rendelkezési
szakasz érdekelt állomásainak forgalmi szolgálattevőit külön közleménnyel értesíteni. A túlhosszú vonat
személyzetét a vonatról és annak hosszáról Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell.
11.1.1. pont
152. Milyen előírásokat kell a vonat szerelvényének összeállításakor figyelembe venni?
A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb
utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést;
b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket;
c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két
fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék;
A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti
sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.
153. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül!
A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb
utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést;
b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket;
c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két
fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék;
A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti
sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.
11.6. pont
154. Milyen sorrendbe és csoportosítással kell besorozni a kocsikat a tehervonatokba a forgalmi utasítás
előírásai szerint?
Tehervonatokba a kocsikat a vállalkozó vasúti társaságok által előírt sorrendben és csoportosítással kell
besorozni. Különleges járművek és rakományok besorozásakor figyelembe kell venni az Utasítást és az
esetleg külön kiadott rendelkezéseket is.
A vonatszámcserével közlekedő vonat vonat-összeállító állomásán úgy kell a vonatot összeállítani, hogy a
besorozott kocsik mennyisége, a fékes kocsik elosztása, a kocsik vonatnemváltóinak állása, a vonat hossza
és terhelése megfeleljen a vonatszámcsere utáni vonatra előírt értékeknek is.
11.7. pont
155. Mely vonatokba kell poggyászkocsit besorozni a Forgalmi Utasítás előírásai alapján?
Törölve, nincs olyan vonat, amelybe be lehetne sorozni.
11.9. pont
156. A személyszállító- illetve szerelvényvonat mely kocsijának kell jól működő kézifékkel, légfékkel és
vészfékváltóval felszereltnek lenni?
A személyszállító- illetve szerelvényvonat első, valamint utolsó kocsijának jól működő kézifékkel, légfékkel
és vészfékváltóval felszereltnek kell lenni.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 19
11.12. pont
157. Milyen vonatokkal szabad a robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes bárcával ellátott rakott
kocsikat továbbítani?
Robbanásveszélyes valamint tűzveszélyes bárcával ellátott rakott kocsikat, továbbá az üres edény- és
tartálykocsikat csak tehervonatokkal szabad továbbítani. A besorozásukra vonatkozó részletes szabályokat a
13.sz. Függelék tartalmazza.
11.14. pont
158. Hogyan továbbíthatók a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsik?
Merev kapcsolórúddal vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat legfeljebb 50 km/h sebességgel
közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani.
159. Milyen vonatokkal szabad a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat
továbbítani?
Legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani.
11.15.2. pont
160. Ki köteles a kisiklott rakott kocsi külön menetben történő továbbításának feltételeiről gondoskodni?
A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell
gondoskodnia.
161. Hogyan szabad a kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe továbbítani?
Kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe külön menetként is szabad
továbbítani. A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos,
bérlő) kell gondoskodnia.
11.17. pont
162. Mikor szabad olyan kocsit vonattal továbbítani, amelynél csapágymelegedés van?
Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek
minősíti, a kocsit a továbbítási útvonalon fokozott figyelemmel kell kísérni és a kocsivizsgálóval rendelkező
szolgálati helyen történő tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni.
11.19. pont
163. Hogyan szabad hóekét továbbítani a forgalmi utasítás szabályai alapján?
7.8. Élével előreálló helyzetben szállított hóekét a vonat utolsó járművéhez merev kapcsolórúddal, a dolgozó
hóekét pedig a hóeke csavarkapcsával kell a mozdonyhoz kapcsolni.
11.19. pont, törlésre került.
11.19.1. A hóeke szállításáról a vonatindító vagy rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője köteles a
rendelkezési szakasz valamennyi állomását és megálló-rakodóhelyét értesíteni.
11.19.2. A forgalmi szolgálattevők a hóeke szállításáról kötelesek az állomási és a pályaszemélyzetet
értesíteni.
13.1. pont
164. Mely vonatok részére kell menetrendet készíteni, ha az nem vágányzárolt vonalrészen, vagy építés
alatt lévő vágányon közlekedik?
Minden vonat részére menetrendet kell készíteni, és a vonatközlekedést a menetrend betartásával kell
lebonyolítani.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 20
165. Mely vonatok képezhetnek kivételt a forgalmi utasítás azon előírása alól, hogy minden vonat részére
menetrendet kell készíteni?
A vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon, két szomszéd állomás között, vagy a nyílt vonal
meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatérő munkavonatok, munkagépek, valamint a
segélymozdonyok és segélyvonatok.
13.2. pont
166. Milyen célból készülnek a szolgálati menetrendek?
A szolgálati menetrendek a vonatforgalom lebonyolításában résztvevő munkavállalók részére készülnek.
167. Mire szolgálnak a Közforgalmú menetrendkönyvek?
Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok tájékoztatására szolgálnak.
168. Milyen formában kell a többszöri alkalommal közlekedő különvonatok menetrendjét a forgalmi
utasítás előírásai szerint a Forgalmi Főosztálynak kiadnia?
A szolgálati menetrendkönyv mellékleteként a „Megőrzendő” forma megszűnt, így minden vonat részére
külön-külön menetrendet kell készíteni.
13.3. pont
169. Hogyan kell a szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonos részére kiadni?
A szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonosok részére a kapacitás-elosztó rendszerben, illetve
nyomtatott formában kell kiadni.
170. Hogyan kell a szolgálati menetrendet a forgalmi személyzet részére kiadni?
A pályavasúti informatikai rendszereken illetve nyomtatott formában kell kiadni.
13.3.1. pont
171. Hol kell kiadni a menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat?
A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat a kapacitás-elosztó rendszerben és a pályavasúti
informatikai rendszerekben kell kiadni.
172. Milyen menetrendi módosításokat kell a kapacitás-elosztó rendszerben és pályavasúti informatikai
rendszerekben kiadni?
A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat.
13.4. pont
173. Mely vonatok közlekedésére vonatkozó adatait tartalmazza a Menetrendjegyzék?
A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri,
sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza
valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait.
174. Hogyan tartalmazza a Menetrendjegyzék a vonatok közlekedésére vonatkozó adatokat?
A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri,
sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza
valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait. Ezek: a vonatok száma, sebességi csoportja, előző
állomásról való indulási idő, adott szolgálati helyre történő érkezési idő (áthaladási idő), tartózkodás,
indulási idő, érkezési-indulási vágány száma, a következő állomásra történő érkezési idő, egyéb kiegészítő
jellegű információk (közlekedési korlátozások, helytelen vágányon történő közlekedés stb.).
175. Mely szolgálati helyeken kell a Menetrendjegyzéket kifüggeszteni?
Valamennyi forgalmi irodában (ahol a forgalom lebonyolítására kötelezett személyzet teljesít szolgálatot),
továbbá vonatfogadásra kötelezett állomási és nyíltvonali dolgozó szolgálati helyiségében kell kifüggeszteni.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 21
13.5. pont
176. Milyen előírásokat tartalmaz a forgalmi utasítás az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények
elhelyezésére vonatkozóan?
Állomásokon, megálló-rakodóhelyeken, továbbá megállóhelyeken az utasok tájékoztatására szolgáló
hirdetmények elhelyezését külön utasítás szabályozza.
177. Melyik szervezeti egység kötelessége a Menetrendanyag szétosztása és kezelése a forgalmi utasítás
előírásai alapján?
A forgalmi utasítás nem szabályozza, tehát meg sem nevezi a szervezeti egységet.
14.1. pont
178. Hogyan történik a közlekedő vonatok kijelölése, forgalomba helyezése?
A vonatok forgalomba helyezése a menetrendváltozást megelőzően a kapacitás-elosztó és a pályavasúti
informatikai rendszereken történik. A vonatok forgalomba helyezése illetve lemondása a fenti rendszereken
keresztül, folyamatosan történik.
179. Milyen eszközök igénybevételével történik a vonatok lemondása?
A vonatok lemondása a kapacitás-elosztó és a pályavasúti informatikai rendszereken folyamatosan történik.
180. Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal rendelkező szolgálati
helyeket éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén?
A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal kiutalás és módosításai)
alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő automatikus betöltéssel.
181. Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező
szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet az éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő
menetrendváltozás esetén a vonatokról és az időközben bekövetkezett változásokról?
Az éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai
rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet a
vonatokról és az időközben bekövetkezett változásokról a Menetrendjegyzék elkészítésével vagy annak
módosításával kell értesíteni.
15.1.6. pont
182. Mikor közlekedtethetők a vonatok előzetes értesítés nélkül a másik pályán?
A vonatok nem közlekedhetnek előzetes értesítés nélkül.
A vonatokat azon a pályán, vágányon, pályaudvarra kell közlekedtetni, amelyikre a menetrendjük készült.
Egyéb esetekben a másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell.
183. Hogyan kell közlekedtetni a vonatokat több pályával rendelkező vonalrészen, a másik pályán?
A másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 22
15.1.10. pont
184. Válassza ki az alábbi mondat helyesnek tartott befejező részét! Menet közben sohasem szabad túllépni:
a) a pályára és a vonatban levő járművekre engedélyezett legnagyobb sebességet;
b) a jelzések, valamint az Utasítás rendelkezései alapján alkalmazható sebességet;
c) a Szolgálati menetrendben előírt legnagyobb sebességet;
d) a vonat tényleges féksúlyszázalékának megfelelő sebességet;
e) a sebességkorlátozásoknak megfelelő sebességet;
f) jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre kötelezett dolgozóval
történő közlekedéskor — a 120 km/h sebességet;
g) a szolgálati helyek nem átmenő fővágányain közlekedő vonatoknál a bármely irányból odavezető váltó
kitérő irányára engedélyezett — Műszaki Táblázatok II. kötet 7.C. sz. táblázatában meghatározott — és a
vonatkozó biztosított főjelzők jelzési képével is kifejezett sebességet.
h) a váltón kitérő irányban haladó Ro-La vonatnál a 30 km/h sebességet, kivéve, ha a vonatkozó főjelző
jelzési képével kifejezett parancs 40 km/h-nál nagyobb sebességet engedélyez. Ebben az esetben a vonat
kitérő irányban is a vonatkozó főjelző jelzési képe alapján alkalmazható legnagyobb sebességgel
közlekedhet.
185. Mikor nem szabad menet közben a 120 km/h sebességet túllépni a vonatok sebességére vonatkozó
előírások alapján?
Jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre kötelezett dolgozóval történő
közlekedéskor — a 120 km/h sebességet;
15.1.10.1. pont
186. Hány km/h sebességgel közlekedhetnek a vonatok tolómozdonnyal a forgalmi utasítás előírásai
szerint?
Nincs a sebesség meghatározva.
15.16.1. pont
187. Hogyan kell a vonatszemélyzettel a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket
közölni?
A mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel vagy vezető jegyvizsgálóval, vonatkísérő nélkül közlekedő
vonatnál pedig a mozdonyvezetővel, a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket:
a) Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon írásban és a kézbesítéskor élőszóval,
b) elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen,
c) ha az utasítás a megfelelő helyen azt kifejezetten engedélyezi, csak élőszóval kell közölni.
188. Mivel kapcsolatos rendelkezéseket kell a mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel, vagy vezető
jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon közölni?
A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket.
189. Milyen rendelkezéseket kell a vonatszemélyzettel elektronikus formában (úton) adott Írásbeli
rendelkezésen közölni?
A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket.
15.16.1.2. pont
190. Kik kézbesíthetik az Írásbeli rendelkezést a rendelkezés kiállítására jogosultakon kívül vonatindító
állomásokon?
Vonatindító állomásokon az Írásbeli rendelkezést kézbesíthetik a 15.16.1.1. pontban felhatalmazott
dolgozók, valamint a vezető jegyvizsgáló illetve a vonali tolatásvezető saját vonata részére.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 23
191. Mely vonatok részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést a vezető jegyvizsgáló vonatindító
állomásokon?
Vonatindító állomásokon saját vonata részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést.
192. Mely vonatok részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést a vonali tolatásvezető vonatindító
állomásokon?
Vonatindító állomásokon saját vonata részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést.
193. Milyen állomásokon kézbesíthet a Forgalmi Utasítás előírásai szerint Írásbeli rendelkezést a vezető
jegyvizsgáló, vagy vonali tolatásvezető a saját vonata részére?
Vonatindító állomásokon kézbesíthetik saját vonataik részére.
15.16.2.5. pont
194. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kiállítása?
Az Írásbeli rendelkezés kiállítása történhet:
— a nyomtatványra kéziratilag vagy informatikai rendszer felhasználásával írt szöveggel,
— a nyomtatványra ragasztott fedvénnyel,
— a nyomtatványra tett bélyegző lenyomattal.
195. Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha a pályavasúti informatikai
rendszerben történt az előállítása?
A pályavasúti informatikai rendszerben előállított Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét
elektronikus úton fel kell tüntetni.
196. Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha annak előállítása nem a
pályavasúti informatikai rendszerben történt?
Akkor az előállított Írásbeli rendelkezést állomási névbélyegzővel kell ellátni.
197. Hol kell előjegyezni a forgalmi utasítás előírásai alapján az értesítés felkérőjének állomását, nevét, a
felkérés időpontját, továbbá az értesítés időpontját és az értesítést vevő nevét, az Írásbeli rendelkezésen?
A forgalmi utasítás ennek helyét nem határozza meg, így előjegyzése nem kötelező.
198. Hogyan kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha annak kiállítása fedvény
alkalmazásával történik?
A fedvény szövegének elkészítésére csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar
abc-nek megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes betűk írására is
alkalmasak. Az így elkészített fedvény mérete nem haladhatja meg az „Írásbeli rendelkezés” nyomtatványon
az Írásbeli rendelkezés szövegének fenntartott, bekeretezett területet. Abban az esetben, ha a fedvény
szövegezése meghaladja az előbbiekben említett kijelölt szövegterületet, akkor egy vonat részére több
Írásbeli rendelkezést kell kiállítani és kézbesíteni. Szigorúan tilos a fedvény formájában elkészített Írásbeli
rendelkezést a nyomtatvány hátoldalán elhelyezni.
199. Milyen sorrendben kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha a kiállítása
elektronikus eszköz alkalmazásával történik?
A rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra a haladás irányának megfelelő sorrendben kell írni.
200. Milyen technikai eszközöket lehet alkalmazni az „Írásbeli rendelkezés” szövegének elkészítésére, ha
az Írásbeli rendelkezés kiállítása nyomtatványra ragasztott fedvénnyel történik?
A fedvény szövegének elkészítésére csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar
abc-nek megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes betűk írására is
alkalmasak.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 24
201. Hogyan kell Írásbeli rendelkezést kiállítani és kézbesíteni, ha a fedvény szövegezése meghaladja a
rendelkezés szövegének fenntartott bekeretezett szövegterületet?
Abban az esetben, ha a fedvény szövegezése meghaladja az előbbiekben említett kijelölt szövegterületet,
akkor egy vonat részére több Írásbeli rendelkezést kell kiállítani és kézbesíteni.
16. fejezet
16.2.10. pont
202. Kinek köteles a sérült pályarészről a Pályafenntartási Alosztály jelentést tenni?
Az értesített pályamester illetve a Pályafenntartási Alosztály köteles a sebességkorlátozásról a PL
Pályalétesítményi Főosztály illetékes alosztályának az Utasításban előírt módon jelentést tenni és
gondoskodni a szükséges jelzők kitűzéséről.
16.6.1. pont
203. Kik jogosultak a mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán a szolgálatot végző
dolgozókon kívül utazni?
Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az
alább felsoroltak jogosultak utazni:
a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján;
b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek;
c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk
(Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján;
d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói;
e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai;
f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó;
g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai;
h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján.
204. A mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül kik jogosultak ott
utazni?
Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az
alább felsoroltak jogosultak utazni:
a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján;
b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek;
c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk
(Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján;
d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói;
e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai;
f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó;
g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai;
h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján.
17.1. pont
205. Mi szolgáltat egyidejűleg adatokat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a vonatközlekedés tényleges
lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli eseményekről, tovább az anyagvételezésről?
A menetokmány adatokat szolgáltat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a vonatközlekedés tényleges
lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli eseményekről, továbbá az anyagvételezésről.
17.2. pont
206. Kik kötelezettek menetokmány vezetésére?
A menetvonal tulajdonosok menetokmány vezetésére kötelezettek.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 25
207. Mikor köteles a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt vezetni?
A vonatok közlekedése során a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt köteles vezetni.
17.3. pont
208. Mi tartozik a menetokmány mellékleteihez?
A menetokmányok mellékletei a tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, valamennyi kézbesített Írásbeli
rendelkezés mozdonyvezetői példánya és a Fékpróba-bárca.
209. Milyen mellékletei vannak a menetokmánynak?
A tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, valamennyi kézbesített Írásbeli rendelkezés mozdonyvezetői
példánya és a Fékpróba-bárca.
210. Mikor kell Menetlevél nyomtatványt használni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint?
A Forgalmi Utasítás előírásai szerint menetokmányt kell használni.
20.1.2. pont
211. Válassza ki, hogy a Balesetről a jelentést vevő dolgozó kit köteles az értesíteni?
A jelentést vevő dolgozó köteles az eseményről mindazokat a szolgálati helyeket illetve dolgozókat (forgalmi
vonalirányítót, hatóságot, gépészeti telephelyet, Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt, távközlési-
és blokkmesteri szakaszt, az érdekelt rendelkező állomásokat stb.) értesíteni, akiknek közreműködésére az akadály
elhárítása szempontjából szükség van, és ezekkel együtt intézkedni az akadály megszüntetésére illetve a közlekedés
zavartalanságának biztosítására.
20.4.1. pont
212. Milyen intézkedések megtételére jogosult a hálózati főüzemirányító hosszabb ideig tartó üzemzavar
esetén?
Hosszabb ideig tartó üzemzavar esetén a hálózati főüzemirányító a vonatforgalmat szüneteltetheti, a kiutalt
menetvonalakat visszavonhatja, melyről a hálózat érdekelt dolgozóit, valamint az idegen vasutakat és az
érintett vasútvállalatokat is értesíteni kell.
213. Mi a kötelessége a hosszabb ideig tartó üzemzavarról értesített vállalkozó vasúti társaságoknak az
üzemzavarról történt értesítést követően?
Az értesítést követően az érintett vállalkozó vasúti társaságok kötelesek a szükséges intézkedéseket
megtenni.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 26
2. sz. módosítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei
2. sz. Függelék
2.1.27. pont
214. Milyen Utasításokkal van kiegészítve a Kiegészítő Utasítások jegyzéke?
O.1.sz. Oktatási (Képzési) Utasítás, E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére.
2.2.6. pont
215. Mivel került kiegészítésre a forgalmi utasítás Segédkönyvek jegyzéke?
Útvonalkönyv
A következőkben felsoroltak közül mely jegyzékben található az Útvonalkönyv? Segédkönyvek
Jegyzékében.
12. sz. Függelék
12.2.1. pont
216. Minek minősülnek az olyan kocsik, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű
árudarabot tartalmaznak?
Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek.
217. Milyen bárcával kell ellátni elegyrendezés szempontjából az olyan kocsikat, amelyeknél a küldemény
100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz?
Az ilyen kocsikat „Gurítódombra vinni tilos!” bárcával kell ellátni.
218. Hogyan szabad gurítani, szalasztani az olyan kocsit, amelynél a küldemény 100 tonnánál nagyobb
tömegű árudarabot tartalmaz?
Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek.
219. Hány tonna tömegű árudarabot tartalmaz az olyan kocsi küldeménye, amelyet már a gurítódombra sem
szabad felhúzni?
100 tonna.
12.2.2. pont
220. Hogyan gurítható szalasztható az ikermotorkocsi?
Nem gurítható és nem szalasztható.
221. Gurítható, szalasztható-e olyan küldeménnyel rakott kocsik, amelynek rakománya a padlószinttől
számítva 2 méternél magasabb?
Nem gurítható és nem szalasztható.
12.3.2. pont
222. Hogyan gurítható szalasztható a 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik? Óvatosan
guríthatók és óvatosan szalaszthatók.
223. A következőkben felsoroltak közül melyek az Óvatosan gurítható és óvatosan szalasztható kocsik?
A 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 27
15. sz. Függelék
15.2. pont
224. Hol található a szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen
kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot?
A Menetrendi segédkönyv 7. táblázatában.
225. Milyen adatokat tartalmaz a Menetrendi segédkönyv 7. táblázata a szolgálati helyen kapcsolásra
kötelezhető pályavasúti munkavállalókra vonatkozóan?
A szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen kapcsolásra
kötelezhető pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot.
15.3. pont
226. A Szolgálati menetrend mely táblázata tartalmazza a Rendkívüli vonatok operatív számcsoportjait?
Egyik sem, mert, megszűnt az operatív számcsoport és az 5. táblázat így megszüntetésre került.
227. Mit tartalmaz a Szolgálati menetrend 5. táblázata?
Semmit, megszűnt.
228. Mivel kell az operatív vonat számát irányváltozás esetén ellátni a Szolgálati menetrend 5. táblázatának
előírásai alapján?
Semmivel, mert megszűnt az operatív vonatszám.
229. Melyik táblázat tartalmazza a Szolgálati menetrendben a személyszállító vonat rendes terhelését?
Egyik sem, mert megszűnt a rendes terhelés.
230. Hogyan tartalmazza a Szolgálati menetrend 8. táblázata a vonatok rendes terhelését?
Sehogy sem, mert törlésre került a vonatok rendes terhelésének megszűnése miatt.
16. sz. függelék
231. A forgalmi utasítás 16. sz. függelékének előírása alapján, hogyan közlekedtethetők a vonatok a több
egyvágányú pályával rendelkező, ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt vonalrészeken (pl.:
Bp. Kelenföld – Tárnok), ha az a Szolgálati menetrendben megjelölt vonat? Sehogyan sem. Törlésre került a
függeléknek ezen része.
232. Hogyan járathatók be a menetrendjüktől eltérően Siófok állomás másik pályaudvarára (négyzet átlósan
áthúzva) módon megjelölt nem személyszállító vonatok?
Külön értesítés nélkül bejárathatók.
17. sz. függelék
17.1.1. pont
233. Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben?
A számrendszerben 5 főcsoport van.
234. Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer?
— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig,
— fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig;
— fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig;
— mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig;
— tehervonatok 40000 — 99999-ig.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 28
235. Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben?
— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig,
— fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig;
— fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig;
— mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig;
— tehervonatok 40000 — 99999-ig.
236. Mely számtartományba sorolt vonatok tartoznak a fővonali személyszállító vonatok
számcsoportjába?
— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig,
237. Mely vonatok tartoznak a 20000 - 29999-ig számtartományba a vonat számozási számrendszerben?
Fővonali egyéb vonatok.
238. Milyen számtartomány tartozik a fővonali tartalék vonatszám számcsoportjába?
14000 — 14999-ig.
239. Mi tartozik a mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok
számcsoportjába?
30000 ― 39999-ig;
17.1.4. pont
240. Melyik utasítás, vagy Segédkönyv tartalmazza a vonatok számtani sorrend szerinti elosztását?
Menetrendi Utasítás.
241. Hol található a vonatok számtani sorrend szerinti elosztása?
Menetrendi Utasításban.
27. sz. függelék
27.1.1.
242. Mit nevezünk rendkívüli küldeménynek?
Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb
tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot
működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki
és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg.
243. Mikor kell a küldeményt rendkívüli küldeménynek minősíteni?
Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb
tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot
működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki
és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg.
27. függelék 27.2.1.
244. Hogyan vállalhatja el a rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaság? Rendkívüli
küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság
által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el.
245. Mikor vállalhatják el a vállalkozó vasúti társaságok a rendkívüli küldemények fuvarozását? Rendkívüli
küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság
által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el.
246. Hogyan jeleníti meg az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ?
Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszerben
jeleníti meg. Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 29
27. függelék 27.2.2.
247. Mi a teendő az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén a küldemény tényleges
berakását (átvételét) követően?
Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén az átvételi engedélyen kívül a küldemény
tényleges berakását (átvételét) követően az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyt ad ki.
248. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott egyedi engedéllyel
továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően?
Az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyének kiadása.
249. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott általános érvényű
engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét)
követően?
Semmilyen, mert az átvételi engedély egyben továbbítási engedély is.
250. Mely szervezet adja ki a továbbítási engedélyt, ha a rendkívüli küldemény csak egyedi engedéllyel
továbbítható?
Az Üzemirányító Központ.
27. függelék 27.2.3.
251. Kinek a kérésére ki és hogyan adja ki az egyedi engedélyt?
Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a
rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi
szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak.
252. Mikor és hogyan kerül kiadásra az egyedi továbbítási engedély?
Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a
rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi
szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak.
253. Az egyedi továbbítási engedélyt ki juttatja el a vállalkozó vasúti társaság részére?
Az Üzemirányító Központ juttatja el.
254. Hogyan értesül a vállalkozó vasúti társaság az egyedi továbbítási engedély kiadásáról?
Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja.
255. Az egyedi továbbítási engedélyt mikor és hol kell nyilvántartani?
Az egyedi továbbítási engedélyekről külön erre a célra felfektetett nyilvántartást kell vezetni azokon az
állomásokon, ahol pályavasúti informatikai rendszer nem áll rendelkezésre.
256. Mit kell tenni az egyedi továbbítási engedélyek külön erre a célra felfektetett nyilvántartásban lévő
adatokkal a küldemény tényleges továbbítása után?
A küldemény tényleges továbbítása után a nyilvántartásban a vonatkozó adatokat érvényteleníteni kell.
257. Mikor szabad az egyedi továbbítási engedélyekről vezetett nyilvántartásban az engedélyre vonatkozó
adatokat érvényteleníteni?
A küldemény tényleges továbbítása után.
27. függelék 27.3.1.
258. A rendkívüli küldeményt személyszállító vonattal lehet-e továbbítani?
Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — személyszállító vonattal nem
továbbítható.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 30
259. Milyen vonattal szabad rendkívüli küldeményt továbbítani a Forgalmi Utasítás függelékében előírtak
szerint?
Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — tehervonattal továbbítható.
27. függelék 27.3.3.
260. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő külön
honvédségi kísérővel továbbított szállítmányoknak?
A külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányok bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a
vonatba;
261. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő, az
engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsiknak, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges? Az
engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba,
ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges.
27. függelék 27.3.4.
262. Milyen sebességgel lehet tolatni rendkívüli küldeménnyel rakott kocsikat?
A rendkívüli küldeménnyel csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy az esetleges akadályt jelentő
eszközök, épületek, műtárgyak előtt meg lehessen állni.
27. függelék 27.3.5.
263. Hogyan történik az értesítés az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény
tényleges vonatba sorozása után?
Általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba
sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás
forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni
a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező állomást.
264. Hogyan történik az értesítés az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény tényleges
vonatba sorozása után?
Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba sorozása
után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi
szolgálattevője köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni a
továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati helyet.
265. Mely szolgálati helyeket köteles értesíteni az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt
továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője?
A továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati helyet.
266. Milyen módon köteles az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító
vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő rendelkező
állomásokat?
Általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba
sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás
forgalmi szolgálattevője a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül köteles értesíteni
a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező állomást.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 31
27. függelék 27.3.5.1.
267. Hogyan és hol kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett
értesítést, ha az állomás rendelkezik megfelelő pályavasúti informatikai rendszerrel?
Az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési
naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást erről vezetni nem kell, az értesítésekhez a hozzáférést a
pályavasúti informatikai rendszerben kell biztosítani. Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel
nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem kell.
268. Kell-e nyilvántartást vezetni az általános engedéllyel továbbított küldeményről kapott értesítésről, ha
szolgálati helyen nincs pályavasúti informatikai rendszer?
Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem
kell.
269. Hogyan kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést,
ha az állomás nem rendelkezik pályavasúti informatikai rendszerrel?
Az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési
naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást erről vezetni nem kell.
27. függelék 27.3.5.2.
270. Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő kit köteles értesíteni?
Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az értesítést köteles
előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba. Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles az egyedi engedély
alapján közlekedő vonatról értesíteni:
a (kommunikációs) körzetéhez tartozó, pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező
állomások forgalmi szolgálattevőit, akik a 27.2.3. pontban foglalt nyilvántartást kötelesek
kiegészíteni a vonatazonosítóval (vonatszám, közlekedési dátum),
az állomási személyzetet,
a vonatfogadásra kötelezett pályaszemélyzetet az ÁVU-ban (VU-ban) előírtak szerint. Az adott
értesítésben közölni kell a forgalombiztonsági feltételeket is.
271. Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő mi alapján köteles
értesíteni az érdekelteket?
Az értesített forgalmi szolgálattevő a közlekedő vonatról az egyedi engedély alapján köteles értesíteni az
érdekelteket.
272. Mikor nem kell egyedi engedély alapján közlekedő vonatról kapott értesítést a forgalmi
szolgálattevőnek előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba?
Amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a pályavasúti informatikai rendszer biztosítja, a
Fejrovatos előjegyzési naplóban az értesítést előjegyezni nem kell.
273. Mikor köteles az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő a kapott
értesítést előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba?
Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az értesítést köteles
előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba, amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a
pályavasúti informatikai rendszer nem biztosítja.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 32
27. függelék 27.3.6.
274. Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az
indító állomás forgalmi szolgálattevője kit köteles értesíteni?
Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás
forgalmi szolgálattevője köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót. Az értesítéseket lehetőség
szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell megtenni.
Amennyiben a rendkívüli küldemény továbbításánál az állomásokon vagy a nyílt vonalon pályafenntartási műszaki
munkavállaló jelenléte is szükséges a H.6. sz. Utasításban előírt feltétel vagy előírás szerint, akkor a forgalmi
vonalirányító a rendkívüli küldeményt továbbító vonat várható közlekedésének időpontjáról értesíti a területi
pályagazdálkodási diszpécsert, aki köteles intézkedni a pályafenntartási műszaki munkavállaló folyamatos
biztosításáról.
275. A forgalmi vonalirányítót miről kell a forgalmi szolgálattevőnek értesíteni az egyedi engedéllyel
továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedése esetén?
Az értesítéseknek tartalmazniuk kell a szállítás napját, az engedély számát, a korlátozási kódot, és a továbbító vonat
számát, valamint a pályafenntartási műszaki munkavállaló és a felsővezetéki korlátozások szükségességét.
276. Kit köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges
közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni, ha az több vonalirányítói szakaszon át
közlekedik?
Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás
forgalmi szolgálattevője köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót. Ha a küldemény továbbítási
útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a forgalmi vonalirányítók kötelesek a szomszédos forgalmi
vonalirányítókat értesíteni. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell
megtenni.
277. Hogyan köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges
közlekedéséről értesített forgalmi vonalirányító eljárni, ha a vonat több vonalirányítói szakaszt érint?
Ha a küldemény továbbítási útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a forgalmi vonalirányítók kötelesek a
szomszédos forgalmi vonalirányítókat értesíteni. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai
rendszeren keresztül kell megtenni.
27. függelék 27.3.7. 27.3.8.
278. A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi
szolgálattevője a vonat személyzetét mikor köteles értesíteni a rendkívüli küldeményről? A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője a
vonat személyzetét a rendkívüli küldeményről csak akkor köteles az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.16.2. pontjában
foglaltak szerint Írásbeli rendelkezésen értesíteni, ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges
forgalombiztonsági intézkedéseket követel (sebességkorlátozás, vonattalálkozás tilalma, kísérés stb.) Amennyiben a
rendkívüli küldemény továbbítása villamosított vonalakon történik és a H.6. sz. Utasításban előírt felsővezeték
feszültségmentesítése szükséges, akkor a forgalmi szolgálattevő köteles ezt a körülményt (a rendkívüli küldeményt
továbbító vonat várható közlekedésének időpontját, Rk-sorszámát és az engedélyben foglalt korlátozását) előre
bejelenteni a villamos üzemi diszpécsernek, aki köteles intézkedni a felsővezeték feszültségmentesítéséről,
földeléséről, illetve a továbbítási engedélyben kiadott feltételek biztosításáról.
279. Mely állomás forgalmi szolgálattevője értesíti a rendkívüli küldeményt továbbító vonatszemélyzetet,
ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges forgalombiztonsági intézkedéseket követel?
A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi
szolgálattevője.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 33
27. függelék 27.4.2.
280. Mit kell közölni az engedélyben, ha az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó
küldeményeket tartalmaz?
Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a betartandó
különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás
kódot tartalmazza. Az általános érvényű engedéllyel továbbítható rakszelvényen túlérő típusküldemények
méreteit és azok jelölését a H.6. sz. Utasítás tartalmazza. Az egyes típusméretekhez tartozó korlátozó
előírások a H.6. sz. Utasításban állomások, vonalak, illetve rendelkezési szakaszok szerint vannak
kidolgozva.
281. Mikor tartalmazhatja csak a küldeményre vonatkozó korlátozás kódot az átvételi engedéllyel
továbbítható küldemények esetében az engedély?
Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében.
282. Mit kell az engedélynek tartalmaznia általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények
esetében?
Az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a
rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza.
27. függelék 27.4.3.
283. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb
küldemények esetén a (00) kód megjelölés?
Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni
(00).
284. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb
küldemények (06) kód megjelölése?
Saját kerekein továbbított jármű, melynek futásjóságát Futási Bizonylattal kell igazolni (06).
285. Mit jelent az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (07) kód megjelölése?
Nem rakszelvényen túlérő egyéb küldemény (pl. hosszú) (07).
286. Milyen általános érvényű engedéllyel továbbítható, egyéb küldeményt kell (08) kóddal megjelölni?
A nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (08). (Műszaki Táblázatok II. 6.sz.Táblázat szerint
engedélyezett)
287. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (65) kód megjelölése?
Nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (65). (Műszaki Táblázatok II 6.sz. Táblázat vonalosztály
oszlopában megadott határértékig, csak 2 és 4 tengelyes vasúti kocsikra).
288. Hogyan, milyen kóddal kell megjelölni azokat az általános érvényű engedéllyel továbbítható
nemzetközi küldeményeket, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni?
Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni
(00).
27. függelék 27.4.5.
289. Honnan kötelesek az egyes típusméretekre vonatkozó korlátozásokat a forgalmi szolgálattevők
megállapítani?
A forgalmi szolgálattevők az egyes típusméreteknél, valamint a 27.4.3. sz. pontban felsorolt egyéb
küldeményekre vonatkozó korlátozásokat az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.
Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 34
27. függelék 27.4.6.
290. Mit kell tartalmazni az engedélynek egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények
esetében?
Az egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a rá vonatkozó korlátozás
kódot, valamint a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételeket tartalmazza. A forgalmi
szolgálattevők a továbbítási engedélyben rögzített állomási vágánycsoportra vonatkozó korlátozást az ÁVU-
ból kötelesek megállapítani.
27. függelék 27.4.7.
291. Mely utasításba, segédkönyvbe kell bedolgozni az állomási vágányok rendkívüli küldemények
továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K, A, B, C, D, E, F) megjelölést?
Valamennyi ÁVU-ba be kell dolgozni a H. 6. sz. Utasítás állomási vágányok rendkívüli küldemények
továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K,A,B,C,D,E,F) megjelölést.
27. függelék 27.4.12.
292. Mi tartalmazza a pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek
kezelésére vonatkozó előírásokat?
A pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó
előírásokat külön utasítás tartalmazza.
33. függelék 33.1.1.
293. Mit tartalmaz a forgalmi utasítás függeléke a közúti tehergépkocsik vasúton történő fuvarozására
vonatkozóan?
A függelék tartalmazza a közúti tehergépkocsik vasúton történő fuvarozásának, (a továbbiakban: RO-LA
forgalom) valamely vasútvonalon történő bevezetésének feltételét.
33. függelék 33.2.4.
294. Hogyan szabad a RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolását végrehajtani?
Az alacsony rakfelületű RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolásakor sohasem szabad a kocsik közé lépni.
A kapcsolást csak a rakfelületről szabad elvégezni a kocsik összetolása után, azok álló helyzetében.