Következik a 187. oldal.
187
a díszkiadás képei
Magyarország Alaptörvénye jelen díszkiadásának szövegét a magyar történelem, illetve a történelmi
emlékezet többnyire jeles, olykor pedig tragi-kus pillanatait megidéző, négy nagy csoport-ba osztható képek kísérik. Az első csoportba a kötet borítója és az első hat oldal képei so-rolhatók – ezek a magyar történeti emlékezet kiemelkedő elemeit idézik fel. A könyv tábláját a magyar koronázási palást öleli körül, ahogy egykor a trónra lépő uralkodókat. A szkíta aranyszarvas a csodaszarvas legendáját idézi, a Képes krónika lapja a honfoglalást, a szent Korona az évezredes magyar államiságot, a nagyszentmiklósi kincs aranykorsója Emese álmát, Hunyadi Mátyás trónkárpitja pedig az ezeréves állam egyik legfényesebb korszakát szimbolizálja.
A második csoport ötven képe az 1900-ban Budapesten megjelent, Nemzeti dicsőségünk című díszmű képeit, illetve azok részleteit rep-rodukálja. Az album lapjain a kor legjobb írói a magyar történelem félszáz kiemelkedő epizód-ját idézték fel, a magyar historizmus, a törté-nelmi festészet legszebb 19. századi darabjainak úgynevezett fénynyomatú, fotomechanikai el-járással készült reprodukciói kíséretében. Az ötven metszet ősi erény címmel önálló al-bumban is megjelent. A két pompás kiadvány lenyomata, egyben alakítója is volt a magyar történelmi tudatnak, olyan sikerrel, ami má-ig érvényessé teszi a gyűjteményt. A Magyar
Alaptörvény jelen díszkiadása mind az ötven képből egy-egy karakteres részletet kiemelve közli újra a képsorozatot.
A harmadik csoport képei, tovább kísérve az Alaptörvény szövegét, kifejezetten e kiadvány számára készültek. A magyar történelem nem ért véget a millenniummal, felemelő és tragikus eseményekben bővelkedik azóta is. A képek so-rozatát is folytatni kellett tehát, kortárs magyar festők megfogalmazásában. A kötet szerkesz-tői – tudva jól, hogy mások más listát is össze-állíthattak volna – tizenöt eseményt választot-tak a millennium óta eltelt bő évszázadból, és azok megfestésére tizenhat alkotót kértek fel. Alkotásaik a 116.-tól a 144. oldalig találhatók, kiegészítve a jövő generációjának alkotóerejét mintegy megelőlegező gyermekrajzzal. E rajz kíséretében az Alaptörvény szövege is véget ér.
A képek negyedik csoportja az Alaptörvény szövegét követő, A magyar alkotmány előz-ményei című fejezet illusztrációjául szolgál. Magyarország új Alaptörvénye ugyanis nem légüres térben született, hanem – amint szöve-gében maga is utal rá – évezredes közjogi ha-gyomány szerves folytatója. A kötet szerkesztői ennek a hagyománynak a legjelesebb elemeit választották. A fejezet képei a magyar közjog jeles alkotásaihoz kapcsolódnak, azok tárgyi emlékeit és korabeli dokumentumait idézik. A kötetet képjegyzék zárja, ahol megtalálható va-lamennyi kép kisméretű, de teljes reprodukció-ja, valamint lényeges adataik.
188
1. Than Mór: Attila lakomája2. Vágó Pál: A magyarok Kijev előtt3. Kovács Mihály: árpád pajzsra emeltetése4. Munkácsy Mihály: A magyar honfoglalás5. Lotz Károly: A kereszténység hirdetése6. Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése7. Lotz Károly: szent istván kora8. Pállya celesztin: A cserhalmi ütközet9. Weber Xavér Ferenc: szent Lászlónak
felajánlják a keresztes hadak fővezérségét10. Lotz Károly: Kálmán király kora11. Than Mór: imre király elfogja pártütő
Endre öccsét12. Liezen-Mayer sándor: Magyarországi
szent Erzsébet13. iványi-Grünwald Béla: A tatárjárás
14. Than Mór: Kun László és Habsburg rudolf találkozása a morvamezei csatatéren
15. Orlay Petrich soma: zách Felicián16. Molnár József: Dezső hősi önfeláldozása
királyáért, róbert Károlyért17. Lotz Károly: Nagy Lajos kora18. Jan Matejko: A várnai csata19. Bihari sándor: zsigmond a nagyváradi
székesegyházban ulászló lengyel királyt fogadja
20. székely Bertalan: V. László udvara21. Wagner sándor: Dugovics Titusz22. Tornai Gyula: Hunyadi János halála23. Gyárfás Jenő: V. László esküje a Hunyadi-
háznak24. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja
1. A zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas2. A magyarok bejövetele Pannóniába – Képes
krónika3. A szent Korona
4. Mátyás király trónkárpitja5. A Parlament kupolája alulnézetből6. A koronázási palást
1. A magyar királyok koronázási palástja 2. Az ősi erény című kiadvány előzékének reprodukciója
ii. A BEVEzETő rÉsz
i. A KöTET BOríTóJA És Az ELőzÉK
iii. A MiLLENNiuMi KiADVáNy KÉPEi KOrABELi FÉNyNyOMATOK ALAPJáN,
És A 2011-BEN KÉszüLT FEsTMÉNyEK szíNEs rEPrODuKciói
a MillenniuMi kiadvány képei
189
25. Madarász Viktor: Hunyadi László ravatala26. Wagner sándor: Mátyás viadala a cseh
Holubárral27. Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt28. Ligeti Antal és Wagner sándor: Mátyás
király hazatér a vadászatból Hunyadvárába29. Lotz Károly: Mátyás király kora30. székely Bertalan: A mohácsi vész31. székely Bertalan: ii. Lajos holttestének
feltalálása a csele pataknál32. Madarász Viktor: Martinuzzi bemutatja a
gyermek-királyt a töröknek33. Wagner sándor: izabella búcsúja Erdélytől34. székely Bertalan: Dobozy35. Than Mór: Nyáry és Pekry elfogatása a
török által36. székely Bertalan: Az egri nők37. székely Bertalan: zrínyi Miklós,
kirohanása szigetvárából38. Lotz Károly: A hitújítás
39. Körösfői-Kriesch Aladár: A tordai or szág gyűlésen kimondják a vallásszabadságot
40. Madarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között
41. Lotz Károly: zrínyi Miklós a költő42. Madarász Viktor: zrínyi és Frangepán
a bécsújhelyi börtönben43. Madarász Viktor: zrínyi ilona Munkács
várában44. székely Bertalan: Thököly imre
menekülése45. Dudits Andor: Az ónodi országgyűlés46. Than Mór: Mária Terézia kora47. Holló Barnabás: Az akadémia
megalakítása48. Than Mór: széchenyi, Kossuth, Deák49. zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák
Ferenc ravatalánál50. Pataky László: A király a szegedi árvíznél
a 2011-ben készült festMények
51. szinte Gábor: A dualizmus kora (1867–1918)52. somogyi Győző:
Az első világháború (1914–1918)53. Filep sándor: A tanácsköztársaság (1919)54. Kiss Tibor: Trianon (1920)55. incze Mózes:
Horthy Miklós kora (1919–1944)56. Bráda Tibor:
A második világháború (1938–1945)57. Gyémánt László: A holokauszt (1944–1945)58. László Dániel:
rákosi Mátyás kora (1949-1953)59. Kocsis imre:
Forradalom és szabadságharc (1956)
60. rényi Krisztina: Kádár János kora (1956–1989)
61. Galambos Tamás: Nagy imre újratemetése (1989)
62. Atlasz Gábor: Nemzeti színház (1837–2002)
63. Korényi János: Lovasroham (2006)64. szentgyörgyi József:
A vörös iszap (2010–2011)65. szkok iván: új alkotmány születik
(2011. április 25.)66. Barta réka (14 éves):
Egy család Magyarországon
190
Hunor és Magor űzi a csodaszarvast – iniciálé a Képes krónikából
iV. A BEFEJEző rÉsz
1. A Himnusz kottája Erkel Ferenc kézírásával2. A Magyar Királyság középcímere3. Honfoglalás kori tarsolylemez4. Honfoglalás kori hajfonatkorong5. szent istván a koronázási paláston6. zára késő középkori képe7. Aranyból készült pecsét, azaz bulla
ii. András 1224-ben kelt oklevelén8. Képek egy 17. századi erdélyi viseletkódexből9. A corpus Juris Hungarici 1751. évi kiadásá-
nak címlapja10. Dávid Ferenc: rövid Magyarázat11. ii. rákóczi Ferenc
12. Mária Terézia magyar koronázási díszben13. Egy kunsági paraszt14. A Nemzeti dal első lenyomata15. Deák Ferenc korabeli ábrázolása16. A Tanácsköztársaság kikiáltása17. Horthy Miklós kormányzói esküje18. rákosi Mátyás beterjeszti az Alkotmányt19. A Nemzeti Kerekasztal ülése20. schmitt Pál köztársasági elnök aláírja
az Alaptörvényt21. Az égberagadási jelenet (Emese álma)
a nagyszentmiklósi kincs 7. korsóján22. Hunor és Magor a Képes krónikában
191
képek jegyzéke
A cíMOLDALAK KÉPEi
borító koronázási palást
Eredetileg miseruha. Latin nyelvű felirata magyar
fordításban: „Ez a casula szűz Máriának Fejérváron
levő egyháza számára készült és adatott Krisztus
megtestesülésének 1031. évében, a XiV. indikcióban, istván
király és Gizella királyné által.”
Gallérja 12. század végi kiegészítés, feltehetően ettől az
időtől fogva használták koronázási palástként.
Legkorábbi írásos említése ii. (Kis) Károly (uralkodott
1385–1386) koronázásával kapcsolatos.
őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
előzék végtelenített díszítő MotívuM
a Magyar cíMer eleMeinek felhasználásával
reprodukció az 1900-ban megjelent
ősi erény című kiadványból
192
1. oldal a zöldhaloMpusztai szkíta aranyszarvas
A zöldhalompusztai (Borsod-Abaúj-zemplén megye) szkíta
fejedelmi sír 1928-ban került elő, benne a leroskadó, fejét
hátrafelé fordító, aranylemezből domborított 37 cm-es
szarvasalak. A hiányzó középső rész a feltáráskor veszett
el. A szarvas készítése a 6–7. századra tehető, eredetileg
valószínűleg fejedelmi pajzsdíszként szolgált.
őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2. oldal a Magyarok bejövetele pannóniába
A 75 pergamenlap (150 oldal) terjedelmű Képes krónika
minden bizonnyal Nagy Lajos király megbízásából
készült 1360 körül. A Kálti Márk által írt szöveget
147 miniatúra díszíti. Az egyik legszebb oldal a 21., amelyen
felül a magyarok Pannóniába érkezése látható, a két
iniciáléban pedig valószínűleg álmos és árpád. A piros
színű fejezetkezdő szöveg magyar fordítása: „Kezdődik az
előszó a magyarok második bejöveteléhez, a velük történt
szerencsés és kedvezőtlen eseményekhez.”
őrzési helye: Országos széchényi Könyvtár, Budapest
3. oldal Magyar szent korona
A magyar szent Korona a középkor óta a koronázási
jelvények (korona, palást, jogar, országalma, kard, korábban
lándzsa, kesztyű, lábbeli) kitüntetett darabja. Az azzal
való megkoronázás nélkül az uralkodókat nem tekintették
legitimnek, mert a magyar közjog magát a szent Koronát
tekintette az uralkodói jogok birtokosának. A királyra ez a
birtoklás a koronázás aktusával háramlott át.
őrzési helye: Magyar Országgyűlés
193
4. oldal Mátyás király trónkárpitja
Aranybrokát, zöld bársonykontúrokkal. Firenzében
szőtték Francesco Malocchi műhelyében, tervét Antonio
Pollaiuolo készítette. Hossza: 252 cm, szélessége: 162 cm.
6. oldal a Magyar országház
steind imre tervei alapján 1885 és 1904 között, kizárólag
hazai anyagokból épült fel a magyar Országház, amely közel
tizennyolcezer négyzetméter alapterületével Magyarország
legnagyobb épülete. Ma is meglévő két ülésterme eredetileg
a kétkamarás parlament képviselőházának és felsőházának
adott otthont, több mint kétszáz irodájában az Országgyűlés
és a Miniszterelnökség hivatalai találhatók.
Fotó © Naatsita (Dreamstime.com)
194
A MiLLENNiuMi DíszALBuM KÉPEi
12. oldal alkotó: Than Mór (1828–1899)
cíM: Attila lakomája
készítés dátuMa: 1870
technika: olaj, vászon
Méret: 176×255
Falkép a Pesti Vigadó csemegetárában;
a második világháborúban elpusztult.
14. oldal alkotó: Vágó Pál (1853–1928)
cíM: A magyarok Kijev előtt
készítés dátuMa: 1885
technika: olaj, vászon
Méret: 152×251,5 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
16. oldal alkotó: Kovács Mihály (1818–1892)
cíM: árpád pajzsra emeltetése
készítés dátuMa: 1854
technika: olaj, vászon
Méret: 67×100 cm
Egykor a szépművészeti Múzeumban,
a második világháború során megsemmisült.
18. oldal alkotó: Munkácsy Mihály (1844–1900)
cíM: A magyar honfoglalás – részlet
készítés dátuMa: 1893
technika: olaj, vászon
Méret: 459×1355 cm
tulajdonos: Magyar Nemzeti Galéria
őrzési helye: Magyar Országház
20. oldal alkotó: Lotz Károly (1833–1904)
cíM: A kereszténység hirdetése
készítés dátuMa: 1874
Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest
195
22. oldal alkotó: Benczúr Gyula (1844–1920)
cíM: Vajk megkeresztelése
készítés dátuMa: 1875
technika: olaj, vászon
Méret: 358×247 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
24. oldal alkotó: Lotz Károly (1833–1904)
cíM: szent istván kora
készítés dátuMa: 1888
Falkép a Magyar Tudományos Akadémia
dísztermében, Budapest
26. oldal alkotó: Pállya celesztin (1864–1948)
cíM: A cserhalmi ütközet
készítés dátuMa: nem ismert
technika: nem ismert
Méret: nem ismert
őrzési helye: nem ismert
28. oldal alkotó: Weber Xavér Ferenc (1829–1887)
cíM: szent Lászlónak felajánlják
a keresztes hadak fővezérségét
készítés dátuMa: 1873
technika: olaj, vászon
Méret: 85×115 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
30. oldal alkotó: Lotz Károly (1833–1904)
cím: Kálmán király kora
készítés dátuMa: 1888
Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében,
Budapest
196
32. oldal alkotó: Than Mór (1828–1899)
cíM: imre király elfogja pártütő Endre öccsét
készítés dátuMa: 1857
technika: olaj, vászon
Méret: 132×198 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
34. oldal alkotó: Liezen-Mayer sándor (1839–1898)
cíM: Magyarországi szent Erzsébet
készítés dátuMa: 1882
technika: olaj, vászon
Méret: 262×186 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
36. oldal alkotó: iványi-Grünwald Béla (1867–1940)
cíM: A tatárjárás
készítés dátuMa: 1896
technika: olaj, vászon
Méret: 262×186 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
38. oldal alkotó: Than Mór (1828–1899)
cíM: Kun László és Habsburg rudolf találkozása
a morvamezei csatatéren
készítés dátuMa: 1873
technika: olaj, vászon
Méret: 255×421,5 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
40. oldal alkotó: Orlay Petrich soma (1822–1880)
cíM: zách Felicián
készítés dátuMa: 1860
technika: olaj, vászon
Méret: 157×221,5 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
197
42. oldal alkotó: Molnár József (1821–1899)
cíM: Dezső hősi önfeláldozása királyáért, róbert Károlyért
készítés dátuMa: 1855
technika: olaj, vászon
Méret: 153×187 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
44. oldal alkotó: Lotz Károly (1833–1904)
cíM: Nagy Lajos kora
készítés dátuMa: 1888
Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében,
Budapest
46. oldal alkotó: Jan Matejko (1833–1893)
cíM: A várnai csata
készítés dátuMa: 1879
technika: olaj, fa
Méret: 58×91 cm
őrzési helye: szépművészeti Múzeum, Budapest
48. oldal alkotó: Bihari sándor (1855–1906)
cíM: zsigmond a nagyváradi székesegyházban
ulászló lengyel királyt fogadja
készítés dátuMa: 1898
technika: olaj, vászon
Méret: nem ismert
őrzési helye: Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad
50. oldal alkotó: székely Bertalan (1835–1910)
cíM: V. László udvara
készítés dátuMa: 1870
technika: olaj, vászon
Méret: 122×222 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
198
52. oldal alkotó: Wagner sándor (1838–1919)
cíM: Dugovics Titusz
készítés dátuMa: 1859
technika: olaj, vászon
Méret: 168×147 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
54. oldal alkotó: Tornai Gyula (1861–1928)
cíM: Hunyadi János halála
készítés dátuMa: 1897
technika: olaj, vászon
Méret: 311×488,5 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
56. oldal alkotó: Gyárfás Jenő (1857–1925)
cíM: V. László esküje a Hunyadi-háznak
készítés dátuMa: 1895
technika: olaj, vászon
Méret: 220×300 cm
őrzési helye: Temesvári szépművészeti Múzeum, Temesvár
58. oldal alkotó: Benczúr Gyula (1844–1920)
cíM: Hunyadi László búcsúja
készítés dátuMa: 1866
technika: olaj, vászon
Méret: 146×120 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
60. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830–1917)
cíM: Hunyadi László ravatala
készítés dátuMa: 1859
technika: olaj, vászon
Méret: 243×312 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
199
62. oldal alkotó: Wagner sándor (1838–1919)
cíM: Mátyás viadala a cseh Holubárral
készítés dátuMa: 1865
Falkép a Pesti Vigadó csemegetárában;
a második világháborúban elpusztult
64. oldal alkotó: Koroknyai Ottó (1859–1898)
cíM: Mátyás Bécs előtt
készítés dátuMa: (1896)
technika: olaj, vászon
Méret: körülbelül 5×3 méter
őrzési helye: Püspöki palota, Nagyvárad
66. oldal alkotó: Ligeti Antal (1823–1890)
és Wagner sándor (1838–1919)
cíM: Mátyás király hazatér a vadászatból Hunyadvárába
készítés dátuMa:
technika: olaj, vászon
Méret: 152×223 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
68. oldal alkotó: Lotz Károly (1833–1904)
cíM: Mátyás király kora
készítés dátuMa: 1891
Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében,
Budapest
70. oldal alkotó: székely Bertalan (1835–1910)
cíM: A mohácsi vész
készítés dátuMa: 1866
technika: olaj, vászon
Méret: 174×285 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
200
72. oldal alkotó: székely Bertalan (1835–1910)
cíM: ii. Lajos holttestének feltalálása a csele pataknál
készítés dátuMa: 1860
technika: olaj, vászon
Méret: 140×182 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
74. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830–1917)
cíM: Martinuzzi bemutatja a gyermek-királyt a töröknek
készítés dátuMa: 1879
technika: olaj, vászon
Méret: 195×253 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
76. oldal alkotó: Wagner sándor (1838–1919)
cíM: izabella búcsúja Erdélytől
készítés dátuMa: 1863
technika: olaj, vászon
Méret: 128×167 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
78. oldal alkotó: székely Bertalan (1835–1910)
cíM: Dobozy
készítés dátuMa: 1861
technika: olaj, vászon
Méret: 133×155 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
80. oldal alkotó: Than Mór (1828–1899)
cíM: Nyáry és Pekry elfogatása a török által
készítés dátuMa: 1853
technika: olaj, vászon
Méret: 138×215 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
201
82. oldal alkotó: székely Bertalan (1935–1910)
cíM: Az egri nők
készítés dátuMa: 1867
technika: olaj, vászon
Méret: 227×176 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
84. oldal alkotó: székely Bertalan (1935–1910)
cíM: zrínyi Miklós kirohanása szigetvárából
készítés dátuMa: 1885
technika: olaj, vászon
Méret: 197×350 cm
őrzési helye: Déri Múzeum, Debrecen
86. oldal alkotó: Lotz Károly (1833–1904)
cíM: A hitújítás
készítés dátuMa: 1891
Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében,
Budapest
88. oldal alkotó: Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920)
cíM: A tordai országgyűlésen kimondják a vallásszabadságot
Körösfői-Krieschnek van egy ilyen témájú, gyakran
reprodukált képe, amely Tordán található, de az
ősi erény fénymetszete egy másik képről készült,
amelynek holléte, adatai ismeretlenek.
90. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830–1917)
cíM: Bethlen Gábor tudósai között
készítés dátuMa: 1870
technika: olaj, vászon
Méret: 73×106 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
202
92. oldal alkotó: Lotz Károly (1833–1904)
cíM: zrínyi Miklós a költő
készítés dátuMa: 1891
Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében,
Budapest
94. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830–1917)
cíM: zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben
készítés dátuMa: 1864
technika: olaj, vászon
Méret: 176×236 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
96. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830–1917)
cíM: zrínyi ilona Munkács várában
készítés dátuMa: 1859
technika: olaj, vászon
Méret: 147×185 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
98. oldal alkotó: székely Bertalan (1835–1910)
cíM: Thököly imre menekülése
készítés dátuMa: 1873
technika: olaj, vászon
Méret: 159×222 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
100. oldal alkotó: Dudits Andor (1866–1944)
cíM: Az ónodi országgyűlés
készítés dátuMa: 1895
technika: Olaj, vászon
Méret: 130×200 cm
őrzési helye: Hadtörténeti Múzeum és intézet, Budapest
203
102. oldal alkotó: Than Mór (1828–1899)
cíM: Mária Terézia kora
készítés dátuMa: 1873–1876
Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest
104. oldal alkotó: Holló Barnabás (1865–1917)
cíM: Az akadémia megalakítása
készítés dátuMa: 1893
technika: bronz relief
Méret: 170×440 cm
dombormű a Magyar Tudományos Akadémia
Akadémia utcai homlokzatán, Budapest
106. oldal alkotó: Than Mór (1828–1899)
cíM: széchenyi, Kossuth, Deák
készítés dátuMa: 1873–1876
Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest
108. oldal alkotó: zichy Mihály (1827–1906)
cíM: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál
készítés dátuMa: 1877
technika: olaj, vászon
Méret: 450×347 cm
őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
(feltekerve, restaurálásra vár)
110. oldal alkotó: Pataky László (1857–1912)
cíM: A király a szegedi árvíznél
készítés dátuMa: 1896
technika: Olaj, vászon
Méret: 131×220 cm
őrzési helye: Móra Ferenc Múzeum, szeged
204
A 2011-BEN szüLETETT TörTÉNELMi TárGyú FEsTMÉNyEK JEGyzÉKE (Fehér Katalin reprodukciói)
112. oldal alkotó: szinte Gábor
cíM: A dualizmus kora (1867–1918)
technika: olaj; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
114. oldal alkotó: somogyi Győző
cíM: Az első világháború (1914–1918)
technika: tojástempera; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
116. oldal alkotó: Filep sándor
cíM: A Tanácsköztársaság (1919)
technika: ezüstvessző, grafit, akril; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
118. oldal alkotó: Kiss Tibor
cíM: Trianon (1920)
technika: olaj; falemez
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
205
120. oldal alkotó: incze Mózes:
cíM: Horthy Miklós kora (1919–1944)
technika: olaj; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
122. oldal alkotó: Bráda Tibor:
cíM: A második világháború (1939–1945)
technika: pasztel; rétegelt lemezen papír
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
124. oldal alkotó: Gyémánt László
cíM: A holokauszt (1944–1945)
technika: olaj; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
126. oldal alkotó: László Dániel
cíM: rákosi Mátyás kora (1949–1956)
technika: olaj; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
206
128. oldal alkotó: Kocsis imre
cíM: Forradalom és szabadságharc (1956)
technika: vegyes
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
130. oldal alkotó: rényi Krisztina
cíM: Kádár János kora (1956–1989)
technika: kréta, olaj; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
132. oldal alkotó: Galambos Tamás
cíM: Nagy imre újratemetése (1989)
technika: olaj; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
134. oldal alkotó: Atlasz Gábor
cíM: Nemzeti színház (1837–2002)
technika: akriltempera; rétegelt lemez
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
207
136. oldal alkotó: Korényi János
cíM: Lovasroham (2006. október 23.)
technika: Olaj-lüszter; fémfólia vásznon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
138. oldal alkotó: szentgyörgyi József
cíM: A vörös iszap (2010–2011)
technika: akril, kréta; farostlemez
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
140. oldal alkotó: szkok iván
cíM: új alkotmány születik (2011 április 25.)
technika: olaj; vászon
Méret: 150×108 cm
őrzési helye: Országház
142. oldal alkotó: Barta réka (14 éves)
cíM: Egy család Magyarországon
technika: olajpasztel
Méret: 29×42 cm
felkészítő tanár: Murányi József
iskola: Mezőkövesd , MáAMiPsz Mező Ferenc Tagiskola
őrzési helye: Országház
208
A HiMNusz KÉzirATA
144. oldal hiMnusz
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményéhez írott dallam
kottája, Erkel Ferenc kézírásával.
őrzési helye: Országos széchényi Könyvtár, Budapest
Az Országos széchényi Könyvtár hozzájárulásával.
A MAGyAr ALKOTMáNy ELőKÉPEi cíMű FEJEzET áBráiNAK JEGyzÉKE
147. oldal a Magyar királyság középcíMere
A magyar állam címere hosszú fejlődés során, számos
változaton át alakult. Az angyalos középcímer
az 1868-as horvát kiegyezés után jött létre, 1874-ben
kibővült Fiume jelképével, végleges formáját pedig
az 1896-os címerrendelettel nyerte el.
Alkotóelemei: középen Magyarország korona nélküli
kis címere, bal oldalon Dalmácia és szlavónia, jobb
oldalon Horvátország és Erdély, legalul Fiume.
148. oldal tarsolyleMez galgócról
(Nyitra megye), életfadíszítéssel. Előkerült 1868-ban.
készítési ideje: a 10. század eleje.
Mérete 13×11,2 cm
anyaga: aranyozott ezüst.
őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulásával.
209
150. oldal hajfonatkorong ibrányból
(szabolcs-szatmár-Bereg megye), előkerült 1984-ben.
készítési ideje: 10–11. század.
átMérője: 7,3 cm
anyaga: aranyozott ezüst.
őrzési helye: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
A Nyíregyházi Jósa András Múzeum hozzájárulásával.
152. oldal szent istván kortárs ábrázolása a koronázási paláston
A palást ismertetését lásd a Képek jegyzéke 1. alatt.
A Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulásával.
154. oldal zára késő középkori képe
zára (ma zadar) képe sebastian Münster
cosmographiájából, 1580-ból. A félsziget valójában
nyugati irányban áll. zárában található a magyar–
horvát közös múlt egyik legnagyszerűbb alkotása,
az aranyozott ezüst szent simon-koporsó, rajta
gyönyörű domborművek, mások mellett a magyar
király párról. A műalkotást 1380-ban ajándékozta Nagy
Lajos felesége, Kotromanics Erzsébet a városnak.
156. oldal a nagybetűvel írt aranybulla
eredetileg hét példányban készült, mára azonban egy eredeti
sem maradt fenn. A szöveget későbbi oklevelek őrizték meg.
Maga az aranyból készült pecsét sem maradt fenn, helyette
ii. András egy két évvel később, 1224-ben kibocsátott
oklevelének a korábbihoz minden bizonnyal nagyon hasonló
aranypecsétjét, azaz bulláját reprodukálják – ez függ az
alkotmánybírók díszláncán is.
A Magyar Országos Levéltár hozzájárulásával.
210
158. oldal erdély népei a 17. században
részletek egy 1690 előtt, Apafi Mihály fejedelem
uralkodásának végén keletkezett viseletkódexből, eredetije
az Országos széchényi Könyvtárban, jelzete Quart. Germ.
892. Közreadta: Oborni-Tompos-Bencsik: A régi Erdély
népeinek képeskönyve, Budapest, 2009.
Föntről lefelé, balról jobbra haladva: magyar
grófné, székely leány ünneplőben, szász falusi
iskolamester, román marhapásztor.
160. oldal a corpus juris hungarici
1751-ben, Nagyszombatban megjelent kiadásának címlapja.
162. oldal dávid ferenc: rövid Magyarázat,
miképpen az Antikrisztus az igaz istenről való
tudományt meghomályosította. Gyulafehérvár, 1588.
164. oldal ii. rákóczi ferenc
Mányoki ádám portréja, 1724.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
166. oldal Mária terézia Magyar koronázási díszben
reprodukció Martin Meytens egykorú festménye nyomán,
Marczali Henrik Magyarország története III. Károlytól
a bécsi congressusig című kötetéből. Budapest, 1898.
211
168. oldal egy kunsági paraszt
Bikkessy Heinbucher József: A Magyar és Horváth országi
Leg nevezetesebb Nemzeti öltözetek
Bécs, 1816
170. oldal a talpra Magyar első nyoMtatott példánya,
Petőfi sándor kézírásával.
Eredetije az Országos széchényi Könyvtárban.
Az Országos széchényi Könyvtár hozzájárulásával
172. oldal deák ferenc 1861-ben
Grimm Vince kőnyomata.
174. oldal a tanácsköztársaság kikiáltása
1919. március 21-én Garbai sándor, a Forradalmi
Kormányzótanács elnöke és Kun Béla külügyi népbiztos
kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Korabeli fényképfelvétel.
176. oldal horthy Miklós leteszi a korMányzói esküt
a magyar Parlamentben 1920. március 1-jén.
212
178. oldal rákosi Mátyás beterjeszti az alkotMányt
1949. augusztus 17-én.
180. oldal neMzeti kerekasztal, 1989. június 13.
A politikai egyeztető tárgyalás résztvevői a Parlament
Vadásztermében. Háttal az elnökség, balra a Magyar
szocialista Munkáspárt (MszMP) képviselői, szemben
a társadalmi szervezetek delegációja, jobbra az
Ellenzéki Kerekasztal küldöttsége foglalnak helyett.
182. oldal az új alaptörvény
schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én
a sándor-palotában aláírja Magyarország
Alaptörvényét. Az MTi felvétele.
184. oldal az égberagadási jelenet a nagyszentMiklósi kincs
7. száMú korsójáról
A nagyszentmiklósi kincs a Kárpát-medence egyik
leggazdagabb középkori kincslelete. Legvalószínűbb
készítési ideje a 8. század vége, néhányan azonban a
honfoglaló magyarsághoz kötik. A 7. számú korsón egy
asszonyt égbe ragadó sas (turul) látható, ami Emese álma
képi megfogalmazásának is tekinthető.
őrzési helye: Kunsthistorisches Museum, Bécs
190. oldal hunor és Magor űzi a csodaszarvast
A-iniciálé a Képes krónika 5. oldaláról.
a kötetben közölt idézetek forrásai
1827. évi 9. törvénycikk – lásd corpus Juris Hungarici
1848. évi iii. törvénycikk – lásd corpus Juris Hungarici
1923. évi XXXiii. Törvénycikk, közli http://www.1000ev.hu (2011. november 3.)
acsádi ignác: Magyarország három részre oszlásának története. A szilágyi sándor szer-kesztette, A magyar nemzet története című tízkötetes sorozat V. kötete, Budapest, 1897.
anonymus: Gesta Hungarorum. A mű 1200 körül keletkezett. Az idézett kiadás Budapest, 1977. Latinból fordította Pais Dezső.
von apolda, Dietrich: szent Erzsébet élete. A mű 1289-ben keletkezett. Az idézett kiadás: árpád-kori legendák és intelmek ii., Budapest, 2001. Latinból fordította Bellus ibolya.
Bonfini, Antonio: A magyar történelem tize-dei. A mű kódex alakban 1496-ban készült el, nyomtatásban az első részlet 1543-ban, a tel-jes könyv először 1568-ban jelent meg. Az idé-zett kiadás Budapest, 1995. Latinból fordította Kulcsár Péter.
Brodarics istván: igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról. Elő-ször megjelent: 1527-ben. Az idézett kiadás Bu-dapest, 1983. Latinból fordította Kardos Tibor.
Corpus Juris Hungarici – Magyar Törvény-tár. Először megjelent: 1584-ben. A többek ál-tal fordított millenniumi kiadás alapján a szö-veget átdolgozta és közreadta Bencsik Gábor, Budapest, 2006.
Döbrentei Gábor: Dugovics Titus, ki magát, csak hogy Nemzete győzzön, halálra szánta. Tudományos Gyűjtemény, 1824. évfolyam, 8. füzet.
Frangepán Ferenc búcsúlevele feleségének. Olaszból fordította és közli Thallóczy Lajos, Történelmi Tár, 1896.
Hármaskönyv, bővebb címén Nemes Ma-gyarország szokásjogának Hármaskönyve, melyet Werbőczy istván készített. Először megjelent: latinul 1517-ben, magyarul 1556-ban, horvátul 1574-ben, németül 1599-ben. A kötetben a corpus Juris Hungarici (lásd ott) alapján idézzük.
Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dol-gairól. Első kiadás Kolozsvár, 1575. Az idézett kiadás Budapest, 1981.
Hérodotosz: A görög–perzsa háború. Az idé-zett kiadás Budapest, 2004. Görögből fordítot-ta Muraközi Gyula.
Horváth Mihály: Magyarország történelme. Pest, 1871.
213
214
Horváth Mihály: A magyarok története rövid előadásban. Először megjelent 1866-ban. Az idézett kiadás Budapest, 1887.
istván király nagyobb legendája. A mű 1080 körül keletkezett. Az idézett kiadás árpád-kori legendák és intelmek i. Budapest, 1999. Latin-ból fordította Kurcz ágnes.
istvánffy Miklós Magyarok dolgairól írt latin nyelvű históriája Tállyai Pál XVii. századi for-dításában. A szerző Bonfinit folytatja 1606-ig, nyomtatásban először 1622-ben jelent meg. Az idézett mű Budapest, 2001.
Jordanes (iordanes): Getica. A 6. században élt itáliai gót történetíró művében maradt fenn Priszkosz rétor leírása a hunoknál tett látoga-tásáról. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Gö-rögből fordította szilágyi sándor.
Keserűi Dajka János: Bethlen Gábor nemzet-sége, jelleme és tettei. A mű, eredetileg Patreus Dávid heidelbergi professzornak írott levél 1618-ban keletkezett. Közli: Makkai László szerk: Bethlen Gábor krónikásai, Budapest, 1980.
Képes krónika. A mű 1360 körül keletkezett. Az idézet kiadás Budapest, 1987. Latinból for-dította Bellus ibolya.
Kézai simon krónikája. A mű 1280. körül keletkezett. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Latinból fordította császár Mihály.
Kisfaludy Károly Mohács című verse először 1824-ben jelent meg, a 19. század második fele óta iskolai tananyag, az újraközlése folyamatos.
Küküllei János: Lajos király krónikája, készült 1365 körül. Az idézett kiadás Budapest, 2000. Latinból fordította Kristó Gyula
Mária terézia hitlevele – lásd corpus Juris Hungarici
Marzio, Galeotto: Mátyás királynak kivá-ló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Az idézett kiadás Budapest, 1979. La-tinból fordította Kardos Tibor.
Mikszáth Kálmán: Királyi ajándék – cikk a szegedi Naplóban, 1879. április 17.
Ónodi országgyűlés határozata – közli: http://mek.niif.hu/05800/05832/html/2kotet/images/67-032b.jpg (2011. november 5.)
pacta Conventa – szeberényi Gábor: A Pacta conventa és a középkori horvát társadalom. Középkortörténeti Tanulmányok 5. szeged, 2007.
piccolomini, Enea sylvius (a későbbi ii. Piusz pápa): Historia Friderici imperatoris. Az idé-zett kiadás Budapest, XXXX. Latinból fordí-totta szilágyi sándor
pragmatica sanctio – közli:http://www.1000ev.hu (2011. november 3.)
priszkosz rétor – lásd Jordanes
rákóczi Ferenc: Emlékiratok. rákóczi az em-lékiratait eredetileg magyarul írta, ez elveszett, a franciaországi emigrációban ezért újra meg-írta franciául. A mű először Franciaországban jelent meg, 1739-ben. A hivatkozott kiadás Bu-dapest, 1979. Franciából fordította Vas istván.
215
ransanus, Petrus: Epithoma rerum Hun ga-ri carum (A magyarok történetének rövid fog-lalata). Készült 1490 körül. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Latinból fordította Blazovich László és sz. Galántai Erzsébet.
redemptio – Mária Terézia diplomája 1745-ben kelt, magyar fordítása dr. Kele József: A Jász-Kunság megváltása című könyvében, Budapest, 1903.
schmitt Pál köztársasági elnök beszéde, közli http://www.keh.hu (2011. november 3.)
sylvester János: új testamentum. Először megjelent 1541-ben, hasonmása 1960., Buda-pest (Bibliotheca Hungarica Antiqua i.).
tanácsköztársaság – A Magyarországi szo-cialista szövetséges Tanácsköztársaság alkot-mánya. Közli: http://hu.wikisource.org (2011. november 3.)
temesvári János deák: A Béla királyról, mint jöttenek be a tatárok és elpusztították mind egész Magyarországot. Először megjelent Heltai Gáspár Cancionalejában, 1574-ben.
thököly imre levele Teleki Mihályhoz. Közli Deák Farkas: Gróf Thököly imre levelei. Bu-dapest, 1882.
thuróczy János: A magyarok krónikája. Elő-ször nyomtatásban megjelent 1488-ban, lati-nul. Az idézett kiadás Budapest, 2001. Latinból fordította Bellus ibolya.
tinódi Lantos sebestyén versei Cronica: Tinodi Sebestien szoerzese cím alatt jelentek meg elő-ször 1554-ben Kolozsváron, majd Heltai Gás-pár (lásd ott) Cancionalejában 1575-ben. Mind-kettő hasonmás kiadása megjelent a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatban, Budapest, 1959. és 1962.
tordai országgyűlés. Az idézett részletet köz-readja az Erdélyi Múzeum, 56. kötet, Kolozs-vár, 1994. 3–4. füzet.
tripartitum – lásd Hármaskönyv
vasárnapi Újság – képes hetilap, megjelent 1854–1922. között Budapesten.
verancsics Antal: De situ Transsylvaniae, Moldaviae et Transalpinae. A részletet közli Nagy Gábor szerk: Magyar História, Debre-cen, é.n. 93–94.
zrínyi ilona levele Franciaországba. Köz-li Angyal Dávid: Magyarország története ii. Mátyástól iii. Ferdinánd haláláig. A magyar nemzet története 1–10. szerk szilágyi sándor, Budapest, 1897, Vi. kötet.
zrínyi Miklós verseinek válogatása, köztük a szigeti veszedelem először 1651-ben jelent meg Bécsben, Adriai tengernek Syrenaia cím alatt. Ennek hasonmása 1981., Budapest. A Tö-rök áfium első kiadása (Symbolum illustrissimi Domini Comitis Nicolai Zrinyi) 1705. Bártfa, a második (Ne bántsd a magyart) 1790. Maros-vásárhely, ennek hasonmása és szövegkiadása 2009., Budapest.
Hazádnak rendületlenűlLégy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;áldjon vagy verjen sors keze:
itt élned, halnod kell.
Vörösmarty Mihály: szózat