következik a 187. oldal.reprodukció az 1900-ban megjelent ősi erény című kiadványból 192 1....

Következik a 187. oldal.

187

a díszkiadás képei

Magyarország Alaptörvénye jelen díszkiadásának szövegét a magyar történelem, illetve a történelmi

emlékezet többnyire jeles, olykor pedig tragi-kus pillanatait megidéző, négy nagy csoport-ba osztható képek kísérik. Az első csoportba a kötet borítója és az első hat oldal képei so-rolhatók – ezek a magyar történeti emlékezet kiemelkedő elemeit idézik fel. A könyv tábláját a magyar koronázási palást öleli körül, ahogy egykor a trónra lépő uralkodókat. A szkíta aranyszarvas a csodaszarvas legendáját idézi, a Képes krónika lapja a honfoglalást, a szent Korona az évezredes magyar államiságot, a nagyszentmiklósi kincs aranykorsója Emese álmát, Hunyadi Mátyás trónkárpitja pedig az ezeréves állam egyik legfényesebb korszakát szimbolizálja.

A második csoport ötven képe az 1900-ban Budapesten megjelent, Nemzeti dicsőségünk című díszmű képeit, illetve azok részleteit rep-rodukálja. Az album lapjain a kor legjobb írói a magyar történelem félszáz kiemelkedő epizód-ját idézték fel, a magyar historizmus, a törté-nelmi festészet legszebb 19. századi darabjainak úgynevezett fénynyomatú, fotomechanikai el-járással készült reprodukciói kíséretében. Az ötven metszet ősi erény címmel önálló al-bumban is megjelent. A két pompás kiadvány lenyomata, egyben alakítója is volt a magyar történelmi tudatnak, olyan sikerrel, ami má-ig érvényessé teszi a gyűjteményt. A Magyar

Alaptörvény jelen díszkiadása mind az ötven képből egy-egy karakteres részletet kiemelve közli újra a képsorozatot.

A harmadik csoport képei, tovább kísérve az Alaptörvény szövegét, kifejezetten e kiadvány számára készültek. A magyar történelem nem ért véget a millenniummal, felemelő és tragikus eseményekben bővelkedik azóta is. A képek so-rozatát is folytatni kellett tehát, kortárs magyar festők megfogalmazásában. A kötet szerkesz-tői – tudva jól, hogy mások más listát is össze-állíthattak volna – tizenöt eseményt választot-tak a millennium óta eltelt bő évszázadból, és azok megfestésére tizenhat alkotót kértek fel. Alkotásaik a 116.-tól a 144. oldalig találhatók, kiegészítve a jövő generációjának alkotóerejét mintegy megelőlegező gyermekrajzzal. E rajz kíséretében az Alaptörvény szövege is véget ér.

A képek negyedik csoportja az Alaptörvény szövegét követő, A magyar alkotmány előz-ményei című fejezet illusztrációjául szolgál. Magyarország új Alaptörvénye ugyanis nem légüres térben született, hanem – amint szöve-gében maga is utal rá – évezredes közjogi ha-gyomány szerves folytatója. A kötet szerkesztői ennek a hagyománynak a legjelesebb elemeit választották. A fejezet képei a magyar közjog jeles alkotásaihoz kapcsolódnak, azok tárgyi emlékeit és korabeli dokumentumait idézik. A kötetet képjegyzék zárja, ahol megtalálható va-lamennyi kép kisméretű, de teljes reprodukció-ja, valamint lényeges adataik.

188

1. Than Mór: Attila lakomája2. Vágó Pál: A magyarok Kijev előtt3. Kovács Mihály: árpád pajzsra emeltetése4. Munkácsy Mihály: A magyar honfoglalás5. Lotz Károly: A kereszténység hirdetése6. Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése7. Lotz Károly: szent istván kora8. Pállya celesztin: A cserhalmi ütközet9. Weber Xavér Ferenc: szent Lászlónak

felajánlják a keresztes hadak fővezérségét10. Lotz Károly: Kálmán király kora11. Than Mór: imre király elfogja pártütő

Endre öccsét12. Liezen-Mayer sándor: Magyarországi

szent Erzsébet13. iványi-Grünwald Béla: A tatárjárás

14. Than Mór: Kun László és Habsburg rudolf találkozása a morvamezei csatatéren

15. Orlay Petrich soma: zách Felicián16. Molnár József: Dezső hősi önfeláldozása

királyáért, róbert Károlyért17. Lotz Károly: Nagy Lajos kora18. Jan Matejko: A várnai csata19. Bihari sándor: zsigmond a nagyváradi

székesegyházban ulászló lengyel királyt fogadja

20. székely Bertalan: V. László udvara21. Wagner sándor: Dugovics Titusz22. Tornai Gyula: Hunyadi János halála23. Gyárfás Jenő: V. László esküje a Hunyadi-

háznak24. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

1. A zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas2. A magyarok bejövetele Pannóniába – Képes

krónika3. A szent Korona

4. Mátyás király trónkárpitja5. A Parlament kupolája alulnézetből6. A koronázási palást

1. A magyar királyok koronázási palástja 2. Az ősi erény című kiadvány előzékének reprodukciója

ii. A BEVEzETő rÉsz

i. A KöTET BOríTóJA És Az ELőzÉK

iii. A MiLLENNiuMi KiADVáNy KÉPEi KOrABELi FÉNyNyOMATOK ALAPJáN,

És A 2011-BEN KÉszüLT FEsTMÉNyEK szíNEs rEPrODuKciói

a MillenniuMi kiadvány képei

189

25. Madarász Viktor: Hunyadi László ravatala26. Wagner sándor: Mátyás viadala a cseh

Holubárral27. Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt28. Ligeti Antal és Wagner sándor: Mátyás

király hazatér a vadászatból Hunyadvárába29. Lotz Károly: Mátyás király kora30. székely Bertalan: A mohácsi vész31. székely Bertalan: ii. Lajos holttestének

feltalálása a csele pataknál32. Madarász Viktor: Martinuzzi bemutatja a

gyermek-királyt a töröknek33. Wagner sándor: izabella búcsúja Erdélytől34. székely Bertalan: Dobozy35. Than Mór: Nyáry és Pekry elfogatása a

török által36. székely Bertalan: Az egri nők37. székely Bertalan: zrínyi Miklós,

kirohanása szigetvárából38. Lotz Károly: A hitújítás

39. Körösfői-Kriesch Aladár: A tordai or szág gyűlésen kimondják a vallásszabadságot

40. Madarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között

41. Lotz Károly: zrínyi Miklós a költő42. Madarász Viktor: zrínyi és Frangepán

a bécsújhelyi börtönben43. Madarász Viktor: zrínyi ilona Munkács

várában44. székely Bertalan: Thököly imre

menekülése45. Dudits Andor: Az ónodi országgyűlés46. Than Mór: Mária Terézia kora47. Holló Barnabás: Az akadémia

megalakítása48. Than Mór: széchenyi, Kossuth, Deák49. zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák

Ferenc ravatalánál50. Pataky László: A király a szegedi árvíznél

a 2011-ben készült festMények

51. szinte Gábor: A dualizmus kora (1867–1918)52. somogyi Győző:

Az első világháború (1914–1918)53. Filep sándor: A tanácsköztársaság (1919)54. Kiss Tibor: Trianon (1920)55. incze Mózes:

Horthy Miklós kora (1919–1944)56. Bráda Tibor:

A második világháború (1938–1945)57. Gyémánt László: A holokauszt (1944–1945)58. László Dániel:

rákosi Mátyás kora (1949-1953)59. Kocsis imre:

Forradalom és szabadságharc (1956)

60. rényi Krisztina: Kádár János kora (1956–1989)

61. Galambos Tamás: Nagy imre újratemetése (1989)

62. Atlasz Gábor: Nemzeti színház (1837–2002)

63. Korényi János: Lovasroham (2006)64. szentgyörgyi József:

A vörös iszap (2010–2011)65. szkok iván: új alkotmány születik

(2011. április 25.)66. Barta réka (14 éves):

Egy család Magyarországon

190

Hunor és Magor űzi a csodaszarvast – iniciálé a Képes krónikából

iV. A BEFEJEző rÉsz

1. A Himnusz kottája Erkel Ferenc kézírásával2. A Magyar Királyság középcímere3. Honfoglalás kori tarsolylemez4. Honfoglalás kori hajfonatkorong5. szent istván a koronázási paláston6. zára késő középkori képe7. Aranyból készült pecsét, azaz bulla

ii. András 1224-ben kelt oklevelén8. Képek egy 17. századi erdélyi viseletkódexből9. A corpus Juris Hungarici 1751. évi kiadásá-

nak címlapja10. Dávid Ferenc: rövid Magyarázat11. ii. rákóczi Ferenc

12. Mária Terézia magyar koronázási díszben13. Egy kunsági paraszt14. A Nemzeti dal első lenyomata15. Deák Ferenc korabeli ábrázolása16. A Tanácsköztársaság kikiáltása17. Horthy Miklós kormányzói esküje18. rákosi Mátyás beterjeszti az Alkotmányt19. A Nemzeti Kerekasztal ülése20. schmitt Pál köztársasági elnök aláírja

az Alaptörvényt21. Az égberagadási jelenet (Emese álma)

a nagyszentmiklósi kincs 7. korsóján22. Hunor és Magor a Képes krónikában

191

képek jegyzéke

A cíMOLDALAK KÉPEi

borító koronázási palást

Eredetileg miseruha. Latin nyelvű felirata magyar

fordításban: „Ez a casula szűz Máriának Fejérváron

levő egyháza számára készült és adatott Krisztus

megtestesülésének 1031. évében, a XiV. indikcióban, istván

király és Gizella királyné által.”

Gallérja 12. század végi kiegészítés, feltehetően ettől az

időtől fogva használták koronázási palástként.

Legkorábbi írásos említése ii. (Kis) Károly (uralkodott

1385–1386) koronázásával kapcsolatos.

őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

előzék végtelenített díszítő MotívuM

a Magyar cíMer eleMeinek felhasználásával

reprodukció az 1900-ban megjelent

ősi erény című kiadványból

192

1. oldal a zöldhaloMpusztai szkíta aranyszarvas

A zöldhalompusztai (Borsod-Abaúj-zemplén megye) szkíta

fejedelmi sír 1928-ban került elő, benne a leroskadó, fejét

hátrafelé fordító, aranylemezből domborított 37 cm-es

szarvasalak. A hiányzó középső rész a feltáráskor veszett

el. A szarvas készítése a 6–7. századra tehető, eredetileg

valószínűleg fejedelmi pajzsdíszként szolgált.

őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

2. oldal a Magyarok bejövetele pannóniába

A 75 pergamenlap (150 oldal) terjedelmű Képes krónika

minden bizonnyal Nagy Lajos király megbízásából

készült 1360 körül. A Kálti Márk által írt szöveget

147 miniatúra díszíti. Az egyik legszebb oldal a 21., amelyen

felül a magyarok Pannóniába érkezése látható, a két

iniciáléban pedig valószínűleg álmos és árpád. A piros

színű fejezetkezdő szöveg magyar fordítása: „Kezdődik az

előszó a magyarok második bejöveteléhez, a velük történt

szerencsés és kedvezőtlen eseményekhez.”

őrzési helye: Országos széchényi Könyvtár, Budapest

3. oldal Magyar szent korona

A magyar szent Korona a középkor óta a koronázási

jelvények (korona, palást, jogar, országalma, kard, korábban

lándzsa, kesztyű, lábbeli) kitüntetett darabja. Az azzal

való megkoronázás nélkül az uralkodókat nem tekintették

legitimnek, mert a magyar közjog magát a szent Koronát

tekintette az uralkodói jogok birtokosának. A királyra ez a

birtoklás a koronázás aktusával háramlott át.

őrzési helye: Magyar Országgyűlés

193

4. oldal Mátyás király trónkárpitja

Aranybrokát, zöld bársonykontúrokkal. Firenzében

szőtték Francesco Malocchi műhelyében, tervét Antonio

Pollaiuolo készítette. Hossza: 252 cm, szélessége: 162 cm.

6. oldal a Magyar országház

steind imre tervei alapján 1885 és 1904 között, kizárólag

hazai anyagokból épült fel a magyar Országház, amely közel

tizennyolcezer négyzetméter alapterületével Magyarország

legnagyobb épülete. Ma is meglévő két ülésterme eredetileg

a kétkamarás parlament képviselőházának és felsőházának

adott otthont, több mint kétszáz irodájában az Országgyűlés

és a Miniszterelnökség hivatalai találhatók.

Fotó © Naatsita (Dreamstime.com)

194

A MiLLENNiuMi DíszALBuM KÉPEi

12. oldal alkotó: Than Mór (1828–1899)

cíM: Attila lakomája

készítés dátuMa: 1870

technika: olaj, vászon

Méret: 176×255

Falkép a Pesti Vigadó csemegetárában;

a második világháborúban elpusztult.

14. oldal alkotó: Vágó Pál (1853–1928)

cíM: A magyarok Kijev előtt



Méret: 152×251,5 cm

őrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

16. oldal alkotó: Kovács Mihály (1818–1892)

cíM: árpád pajzsra emeltetése



Méret: 67×100 cm

Egykor a szépművészeti Múzeumban,

a második világháború során megsemmisült.

18. oldal alkotó: Munkácsy Mihály (1844–1900)

cíM: A magyar honfoglalás – részlet



Méret: 459×1355 cm

tulajdonos: Magyar Nemzeti Galéria

őrzési helye: Magyar Országház

20. oldal alkotó: Lotz Károly (1833–1904)

cíM: A kereszténység hirdetése


Mennyezetfreskó a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapest

195

22. oldal alkotó: Benczúr Gyula (1844–1920)

cíM: Vajk megkeresztelése



Méret: 358×247 cm



cíM: szent istván kora


Falkép a Magyar Tudományos Akadémia

dísztermében, Budapest

26. oldal alkotó: Pállya celesztin (1864–1948)

cíM: A cserhalmi ütközet

készítés dátuMa: nem ismert

technika: nem ismert

Méret: nem ismert

őrzési helye: nem ismert

28. oldal alkotó: Weber Xavér Ferenc (1829–1887)

cíM: szent Lászlónak felajánlják

a keresztes hadak fővezérségét



Méret: 85×115 cm



cím: Kálmán király kora


Falkép a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében,

Budapest

196


cíM: imre király elfogja pártütő Endre öccsét



Méret: 132×198 cm


34. oldal alkotó: Liezen-Mayer sándor (1839–1898)

cíM: Magyarországi szent Erzsébet



Méret: 262×186 cm


36. oldal alkotó: iványi-Grünwald Béla (1867–1940)

cíM: A tatárjárás



Méret: 262×186 cm



cíM: Kun László és Habsburg rudolf találkozása

a morvamezei csatatéren



Méret: 255×421,5 cm


40. oldal alkotó: Orlay Petrich soma (1822–1880)

cíM: zách Felicián



Méret: 157×221,5 cm


197

42. oldal alkotó: Molnár József (1821–1899)

cíM: Dezső hősi önfeláldozása királyáért, róbert Károlyért



Méret: 153×187 cm



cíM: Nagy Lajos kora



Budapest

46. oldal alkotó: Jan Matejko (1833–1893)

cíM: A várnai csata


technika: olaj, fa

Méret: 58×91 cm

őrzési helye: szépművészeti Múzeum, Budapest

48. oldal alkotó: Bihari sándor (1855–1906)

cíM: zsigmond a nagyváradi székesegyházban

ulászló lengyel királyt fogadja



Méret: nem ismert

őrzési helye: Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad

50. oldal alkotó: székely Bertalan (1835–1910)

cíM: V. László udvara



Méret: 122×222 cm


198

52. oldal alkotó: Wagner sándor (1838–1919)

cíM: Dugovics Titusz



Méret: 168×147 cm


54. oldal alkotó: Tornai Gyula (1861–1928)

cíM: Hunyadi János halála



Méret: 311×488,5 cm


56. oldal alkotó: Gyárfás Jenő (1857–1925)

cíM: V. László esküje a Hunyadi-háznak



Méret: 220×300 cm

őrzési helye: Temesvári szépművészeti Múzeum, Temesvár

58. oldal alkotó: Benczúr Gyula (1844–1920)

cíM: Hunyadi László búcsúja



Méret: 146×120 cm


60. oldal alkotó: Madarász Viktor (1830–1917)

cíM: Hunyadi László ravatala



Méret: 243×312 cm


199


cíM: Mátyás viadala a cseh Holubárral


Falkép a Pesti Vigadó csemegetárában;

a második világháborúban elpusztult

64. oldal alkotó: Koroknyai Ottó (1859–1898)

cíM: Mátyás Bécs előtt

készítés dátuMa: (1896)


Méret: körülbelül 5×3 méter

őrzési helye: Püspöki palota, Nagyvárad

66. oldal alkotó: Ligeti Antal (1823–1890)

és Wagner sándor (1838–1919)

cíM: Mátyás király hazatér a vadászatból Hunyadvárába

készítés dátuMa:


Méret: 152×223 cm



cíM: Mátyás király kora



Budapest


cíM: A mohácsi vész



Méret: 174×285 cm


200


cíM: ii. Lajos holttestének feltalálása a csele pataknál



Méret: 140×182 cm



cíM: Martinuzzi bemutatja a gyermek-királyt a töröknek



Méret: 195×253 cm



cíM: izabella búcsúja Erdélytől



Méret: 128×167 cm



cíM: Dobozy



Méret: 133×155 cm



cíM: Nyáry és Pekry elfogatása a török által



Méret: 138×215 cm


201


cíM: Az egri nők



Méret: 227×176 cm



cíM: zrínyi Miklós kirohanása szigetvárából



Méret: 197×350 cm

őrzési helye: Déri Múzeum, Debrecen


cíM: A hitújítás



Budapest

88. oldal alkotó: Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920)

cíM: A tordai országgyűlésen kimondják a vallásszabadságot

Körösfői-Krieschnek van egy ilyen témájú, gyakran

reprodukált képe, amely Tordán található, de az

ősi erény fénymetszete egy másik képről készült,

amelynek holléte, adatai ismeretlenek.


cíM: Bethlen Gábor tudósai között



Méret: 73×106 cm


202


cíM: zrínyi Miklós a költő



Budapest


cíM: zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben



Méret: 176×236 cm



cíM: zrínyi ilona Munkács várában



Méret: 147×185 cm



cíM: Thököly imre menekülése



Méret: 159×222 cm


100. oldal alkotó: Dudits Andor (1866–1944)

cíM: Az ónodi országgyűlés


technika: Olaj, vászon

Méret: 130×200 cm

őrzési helye: Hadtörténeti Múzeum és intézet, Budapest

203


cíM: Mária Terézia kora

készítés dátuMa: 1873–1876


104. oldal alkotó: Holló Barnabás (1865–1917)

cíM: Az akadémia megalakítása


technika: bronz relief

Méret: 170×440 cm

dombormű a Magyar Tudományos Akadémia

Akadémia utcai homlokzatán, Budapest


cíM: széchenyi, Kossuth, Deák

készítés dátuMa: 1873–1876


108. oldal alkotó: zichy Mihály (1827–1906)

cíM: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál



Méret: 450×347 cm


(feltekerve, restaurálásra vár)

110. oldal alkotó: Pataky László (1857–1912)

cíM: A király a szegedi árvíznél


technika: Olaj, vászon

Méret: 131×220 cm

őrzési helye: Móra Ferenc Múzeum, szeged

204

A 2011-BEN szüLETETT TörTÉNELMi TárGyú FEsTMÉNyEK JEGyzÉKE (Fehér Katalin reprodukciói)

112. oldal alkotó: szinte Gábor

cíM: A dualizmus kora (1867–1918)

technika: olaj; vászon

Méret: 150×108 cm

őrzési helye: Országház

114. oldal alkotó: somogyi Győző

cíM: Az első világháború (1914–1918)

technika: tojástempera; vászon

Méret: 150×108 cm


116. oldal alkotó: Filep sándor

cíM: A Tanácsköztársaság (1919)

technika: ezüstvessző, grafit, akril; vászon

Méret: 150×108 cm


118. oldal alkotó: Kiss Tibor

cíM: Trianon (1920)

technika: olaj; falemez

Méret: 150×108 cm


205

120. oldal alkotó: incze Mózes:

cíM: Horthy Miklós kora (1919–1944)


Méret: 150×108 cm


122. oldal alkotó: Bráda Tibor:

cíM: A második világháború (1939–1945)

technika: pasztel; rétegelt lemezen papír

Méret: 150×108 cm


124. oldal alkotó: Gyémánt László

cíM: A holokauszt (1944–1945)


Méret: 150×108 cm


126. oldal alkotó: László Dániel

cíM: rákosi Mátyás kora (1949–1956)


Méret: 150×108 cm


206

128. oldal alkotó: Kocsis imre

cíM: Forradalom és szabadságharc (1956)

technika: vegyes

Méret: 150×108 cm


130. oldal alkotó: rényi Krisztina

cíM: Kádár János kora (1956–1989)

technika: kréta, olaj; vászon

Méret: 150×108 cm


132. oldal alkotó: Galambos Tamás

cíM: Nagy imre újratemetése (1989)


Méret: 150×108 cm


134. oldal alkotó: Atlasz Gábor

cíM: Nemzeti színház (1837–2002)

technika: akriltempera; rétegelt lemez

Méret: 150×108 cm


207

136. oldal alkotó: Korényi János

cíM: Lovasroham (2006. október 23.)

technika: Olaj-lüszter; fémfólia vásznon

Méret: 150×108 cm


138. oldal alkotó: szentgyörgyi József

cíM: A vörös iszap (2010–2011)

technika: akril, kréta; farostlemez

Méret: 150×108 cm


140. oldal alkotó: szkok iván

cíM: új alkotmány születik (2011 április 25.)


Méret: 150×108 cm


142. oldal alkotó: Barta réka (14 éves)

cíM: Egy család Magyarországon

technika: olajpasztel

Méret: 29×42 cm

felkészítő tanár: Murányi József

iskola: Mezőkövesd , MáAMiPsz Mező Ferenc Tagiskola


208

A HiMNusz KÉzirATA

144. oldal hiMnusz

Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményéhez írott dallam

kottája, Erkel Ferenc kézírásával.

őrzési helye: Országos széchényi Könyvtár, Budapest

Az Országos széchényi Könyvtár hozzájárulásával.

A MAGyAr ALKOTMáNy ELőKÉPEi cíMű FEJEzET áBráiNAK JEGyzÉKE

147. oldal a Magyar királyság középcíMere

A magyar állam címere hosszú fejlődés során, számos

változaton át alakult. Az angyalos középcímer

az 1868-as horvát kiegyezés után jött létre, 1874-ben

kibővült Fiume jelképével, végleges formáját pedig

az 1896-os címerrendelettel nyerte el.

Alkotóelemei: középen Magyarország korona nélküli

kis címere, bal oldalon Dalmácia és szlavónia, jobb

oldalon Horvátország és Erdély, legalul Fiume.

148. oldal tarsolyleMez galgócról

(Nyitra megye), életfadíszítéssel. Előkerült 1868-ban.

készítési ideje: a 10. század eleje.

Mérete 13×11,2 cm

anyaga: aranyozott ezüst.

őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulásával.

209

150. oldal hajfonatkorong ibrányból

(szabolcs-szatmár-Bereg megye), előkerült 1984-ben.

készítési ideje: 10–11. század.

átMérője: 7,3 cm

anyaga: aranyozott ezüst.

őrzési helye: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza

A Nyíregyházi Jósa András Múzeum hozzájárulásával.

152. oldal szent istván kortárs ábrázolása a koronázási paláston

A palást ismertetését lásd a Képek jegyzéke 1. alatt.

A Magyar Nemzeti Múzeum hozzájárulásával.

154. oldal zára késő középkori képe

zára (ma zadar) képe sebastian Münster

cosmographiájából, 1580-ból. A félsziget valójában

nyugati irányban áll. zárában található a magyar–

horvát közös múlt egyik legnagyszerűbb alkotása,

az aranyozott ezüst szent simon-koporsó, rajta

gyönyörű domborművek, mások mellett a magyar

király párról. A műalkotást 1380-ban ajándékozta Nagy

Lajos felesége, Kotromanics Erzsébet a városnak.

156. oldal a nagybetűvel írt aranybulla

eredetileg hét példányban készült, mára azonban egy eredeti

sem maradt fenn. A szöveget későbbi oklevelek őrizték meg.

Maga az aranyból készült pecsét sem maradt fenn, helyette

ii. András egy két évvel később, 1224-ben kibocsátott

oklevelének a korábbihoz minden bizonnyal nagyon hasonló

aranypecsétjét, azaz bulláját reprodukálják – ez függ az

alkotmánybírók díszláncán is.

A Magyar Országos Levéltár hozzájárulásával.

210

158. oldal erdély népei a 17. században

részletek egy 1690 előtt, Apafi Mihály fejedelem

uralkodásának végén keletkezett viseletkódexből, eredetije

az Országos széchényi Könyvtárban, jelzete Quart. Germ.

892. Közreadta: Oborni-Tompos-Bencsik: A régi Erdély

népeinek képeskönyve, Budapest, 2009.

Föntről lefelé, balról jobbra haladva: magyar

grófné, székely leány ünneplőben, szász falusi

iskolamester, román marhapásztor.

160. oldal a corpus juris hungarici

1751-ben, Nagyszombatban megjelent kiadásának címlapja.

162. oldal dávid ferenc: rövid Magyarázat,

miképpen az Antikrisztus az igaz istenről való

tudományt meghomályosította. Gyulafehérvár, 1588.

164. oldal ii. rákóczi ferenc

Mányoki ádám portréja, 1724.

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

166. oldal Mária terézia Magyar koronázási díszben

reprodukció Martin Meytens egykorú festménye nyomán,

Marczali Henrik Magyarország története III. Károlytól

a bécsi congressusig című kötetéből. Budapest, 1898.

211

168. oldal egy kunsági paraszt

Bikkessy Heinbucher József: A Magyar és Horváth országi

Leg nevezetesebb Nemzeti öltözetek

Bécs, 1816

170. oldal a talpra Magyar első nyoMtatott példánya,

Petőfi sándor kézírásával.

Eredetije az Országos széchényi Könyvtárban.

Az Országos széchényi Könyvtár hozzájárulásával

172. oldal deák ferenc 1861-ben

Grimm Vince kőnyomata.

174. oldal a tanácsköztársaság kikiáltása

1919. március 21-én Garbai sándor, a Forradalmi

Kormányzótanács elnöke és Kun Béla külügyi népbiztos

kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Korabeli fényképfelvétel.

176. oldal horthy Miklós leteszi a korMányzói esküt

a magyar Parlamentben 1920. március 1-jén.

212

178. oldal rákosi Mátyás beterjeszti az alkotMányt

1949. augusztus 17-én.

180. oldal neMzeti kerekasztal, 1989. június 13.

A politikai egyeztető tárgyalás résztvevői a Parlament

Vadásztermében. Háttal az elnökség, balra a Magyar

szocialista Munkáspárt (MszMP) képviselői, szemben

a társadalmi szervezetek delegációja, jobbra az

Ellenzéki Kerekasztal küldöttsége foglalnak helyett.

182. oldal az új alaptörvény

schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én

a sándor-palotában aláírja Magyarország

Alaptörvényét. Az MTi felvétele.

184. oldal az égberagadási jelenet a nagyszentMiklósi kincs

7. száMú korsójáról

A nagyszentmiklósi kincs a Kárpát-medence egyik

leggazdagabb középkori kincslelete. Legvalószínűbb

készítési ideje a 8. század vége, néhányan azonban a

honfoglaló magyarsághoz kötik. A 7. számú korsón egy

asszonyt égbe ragadó sas (turul) látható, ami Emese álma

képi megfogalmazásának is tekinthető.

őrzési helye: Kunsthistorisches Museum, Bécs

190. oldal hunor és Magor űzi a csodaszarvast

A-iniciálé a Képes krónika 5. oldaláról.

a kötetben közölt idézetek forrásai

1827. évi 9. törvénycikk – lásd corpus Juris Hungarici

1848. évi iii. törvénycikk – lásd corpus Juris Hungarici

1923. évi XXXiii. Törvénycikk, közli http://www.1000ev.hu (2011. november 3.)

acsádi ignác: Magyarország három részre oszlásának története. A szilágyi sándor szer-kesztette, A magyar nemzet története című tízkötetes sorozat V. kötete, Budapest, 1897.

anonymus: Gesta Hungarorum. A mű 1200 körül keletkezett. Az idézett kiadás Budapest, 1977. Latinból fordította Pais Dezső.

von apolda, Dietrich: szent Erzsébet élete. A mű 1289-ben keletkezett. Az idézett kiadás: árpád-kori legendák és intelmek ii., Budapest, 2001. Latinból fordította Bellus ibolya.

Bonfini, Antonio: A magyar történelem tize-dei. A mű kódex alakban 1496-ban készült el, nyomtatásban az első részlet 1543-ban, a tel-jes könyv először 1568-ban jelent meg. Az idé-zett kiadás Budapest, 1995. Latinból fordította Kulcsár Péter.

Brodarics istván: igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról. Elő-ször megjelent: 1527-ben. Az idézett kiadás Bu-dapest, 1983. Latinból fordította Kardos Tibor.

Corpus Juris Hungarici – Magyar Törvény-tár. Először megjelent: 1584-ben. A többek ál-tal fordított millenniumi kiadás alapján a szö-veget átdolgozta és közreadta Bencsik Gábor, Budapest, 2006.

Döbrentei Gábor: Dugovics Titus, ki magát, csak hogy Nemzete győzzön, halálra szánta. Tudományos Gyűjtemény, 1824. évfolyam, 8. füzet.

Frangepán Ferenc búcsúlevele feleségének. Olaszból fordította és közli Thallóczy Lajos, Történelmi Tár, 1896.

Hármaskönyv, bővebb címén Nemes Ma-gyarország szokásjogának Hármaskönyve, melyet Werbőczy istván készített. Először megjelent: latinul 1517-ben, magyarul 1556-ban, horvátul 1574-ben, németül 1599-ben. A kötetben a corpus Juris Hungarici (lásd ott) alapján idézzük.

Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dol-gairól. Első kiadás Kolozsvár, 1575. Az idézett kiadás Budapest, 1981.

Hérodotosz: A görög–perzsa háború. Az idé-zett kiadás Budapest, 2004. Görögből fordítot-ta Muraközi Gyula.

Horváth Mihály: Magyarország történelme. Pest, 1871.

213

214

Horváth Mihály: A magyarok története rövid előadásban. Először megjelent 1866-ban. Az idézett kiadás Budapest, 1887.

istván király nagyobb legendája. A mű 1080 körül keletkezett. Az idézett kiadás árpád-kori legendák és intelmek i. Budapest, 1999. Latin-ból fordította Kurcz ágnes.

istvánffy Miklós Magyarok dolgairól írt latin nyelvű históriája Tállyai Pál XVii. századi for-dításában. A szerző Bonfinit folytatja 1606-ig, nyomtatásban először 1622-ben jelent meg. Az idézett mű Budapest, 2001.

Jordanes (iordanes): Getica. A 6. században élt itáliai gót történetíró művében maradt fenn Priszkosz rétor leírása a hunoknál tett látoga-tásáról. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Gö-rögből fordította szilágyi sándor.

Keserűi Dajka János: Bethlen Gábor nemzet-sége, jelleme és tettei. A mű, eredetileg Patreus Dávid heidelbergi professzornak írott levél 1618-ban keletkezett. Közli: Makkai László szerk: Bethlen Gábor krónikásai, Budapest, 1980.

Képes krónika. A mű 1360 körül keletkezett. Az idézet kiadás Budapest, 1987. Latinból for-dította Bellus ibolya.

Kézai simon krónikája. A mű 1280. körül keletkezett. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Latinból fordította császár Mihály.

Kisfaludy Károly Mohács című verse először 1824-ben jelent meg, a 19. század második fele óta iskolai tananyag, az újraközlése folyamatos.

Küküllei János: Lajos király krónikája, készült 1365 körül. Az idézett kiadás Budapest, 2000. Latinból fordította Kristó Gyula

Mária terézia hitlevele – lásd corpus Juris Hungarici

Marzio, Galeotto: Mátyás királynak kivá-ló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Az idézett kiadás Budapest, 1979. La-tinból fordította Kardos Tibor.

Mikszáth Kálmán: Királyi ajándék – cikk a szegedi Naplóban, 1879. április 17.

Ónodi országgyűlés határozata – közli: http://mek.niif.hu/05800/05832/html/2kotet/images/67-032b.jpg (2011. november 5.)

pacta Conventa – szeberényi Gábor: A Pacta conventa és a középkori horvát társadalom. Középkortörténeti Tanulmányok 5. szeged, 2007.

piccolomini, Enea sylvius (a későbbi ii. Piusz pápa): Historia Friderici imperatoris. Az idé-zett kiadás Budapest, XXXX. Latinból fordí-totta szilágyi sándor

pragmatica sanctio – közli:http://www.1000ev.hu (2011. november 3.)

priszkosz rétor – lásd Jordanes

rákóczi Ferenc: Emlékiratok. rákóczi az em-lékiratait eredetileg magyarul írta, ez elveszett, a franciaországi emigrációban ezért újra meg-írta franciául. A mű először Franciaországban jelent meg, 1739-ben. A hivatkozott kiadás Bu-dapest, 1979. Franciából fordította Vas istván.

215

ransanus, Petrus: Epithoma rerum Hun ga-ri carum (A magyarok történetének rövid fog-lalata). Készült 1490 körül. Az idézett kiadás Budapest, 1999. Latinból fordította Blazovich László és sz. Galántai Erzsébet.

redemptio – Mária Terézia diplomája 1745-ben kelt, magyar fordítása dr. Kele József: A Jász-Kunság megváltása című könyvében, Budapest, 1903.

schmitt Pál köztársasági elnök beszéde, közli http://www.keh.hu (2011. november 3.)

sylvester János: új testamentum. Először megjelent 1541-ben, hasonmása 1960., Buda-pest (Bibliotheca Hungarica Antiqua i.).

tanácsköztársaság – A Magyarországi szo-cialista szövetséges Tanácsköztársaság alkot-mánya. Közli: http://hu.wikisource.org (2011. november 3.)

temesvári János deák: A Béla királyról, mint jöttenek be a tatárok és elpusztították mind egész Magyarországot. Először megjelent Heltai Gáspár Cancionalejában, 1574-ben.

thököly imre levele Teleki Mihályhoz. Közli Deák Farkas: Gróf Thököly imre levelei. Bu-dapest, 1882.

thuróczy János: A magyarok krónikája. Elő-ször nyomtatásban megjelent 1488-ban, lati-nul. Az idézett kiadás Budapest, 2001. Latinból fordította Bellus ibolya.

tinódi Lantos sebestyén versei Cronica: Tinodi Sebestien szoerzese cím alatt jelentek meg elő-ször 1554-ben Kolozsváron, majd Heltai Gás-pár (lásd ott) Cancionalejában 1575-ben. Mind-kettő hasonmás kiadása megjelent a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatban, Budapest, 1959. és 1962.

tordai országgyűlés. Az idézett részletet köz-readja az Erdélyi Múzeum, 56. kötet, Kolozs-vár, 1994. 3–4. füzet.

tripartitum – lásd Hármaskönyv

vasárnapi Újság – képes hetilap, megjelent 1854–1922. között Budapesten.

verancsics Antal: De situ Transsylvaniae, Moldaviae et Transalpinae. A részletet közli Nagy Gábor szerk: Magyar História, Debre-cen, é.n. 93–94.

zrínyi ilona levele Franciaországba. Köz-li Angyal Dávid: Magyarország története ii. Mátyástól iii. Ferdinánd haláláig. A magyar nemzet története 1–10. szerk szilágyi sándor, Budapest, 1897, Vi. kötet.

zrínyi Miklós verseinek válogatása, köztük a szigeti veszedelem először 1651-ben jelent meg Bécsben, Adriai tengernek Syrenaia cím alatt. Ennek hasonmása 1981., Budapest. A Tö-rök áfium első kiadása (Symbolum illustrissimi Domini Comitis Nicolai Zrinyi) 1705. Bártfa, a második (Ne bántsd a magyart) 1790. Maros-vásárhely, ennek hasonmása és szövegkiadása 2009., Budapest.

Hazádnak rendületlenűlLégy híve, oh magyar;

Bölcsőd az s majdan sírod is,Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívűl

Nincsen számodra hely;áldjon vagy verjen sors keze:

itt élned, halnod kell.

Vörösmarty Mihály: szózat

következik a 187. oldal.reprodukció az 1900-ban megjelent ősi erény című kiadványból 192 1....

Documents