Download - MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
1
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN
1
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
2
Tartalomjegyzék
• A minőség és a minőségügy értelmezése 7-54minőségügyi bevezető 7-25megfelelőség 26-30minőség 31-54
• A minőségügyi szabályozási rendszer 55-96minőségügy 56-61szabványosítás 62-72nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer 73-96
2
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
3
Tartalomjegyzék (folytatás/1)
• Élelmiszerbiztonság 95-123GMP, GAP 100-103HACCP 104-119Termék nyomon-követhetősége 120-123EUREPGAP 154-160ISO 22000 161-170
• Ember-ember kapcsolatú szolgáltatás 124-153szolgáltatások 128-138 az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői 139-145az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje 146-153
3
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
4
Tartalomjegyzék (folytatás/2)
• ISO 9001 szabvány 171-189ISO 9001 171-175audit 176-189
• TQM 190-243TQM értelmezése 191-209TQM jellemzése 210-219folytonos tökéletesítés 220-232a kiválóság mérése 233-243
• Milyen a jó élelmiszeripari minőségmenedzsment-rendszer? 244-253
4
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
5
Tartalomjegyzék (folytatás/3)
• Környezet irányítási rendszer (KIR) 254-302ISO 14000 szabványsorozat 258-267Példa: a vizek védelme 268-279Szennyezések nyomon-követése 280-292EMAS 293-302
5
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
6
BevezetésA minőségügy jelentősége a növényvédelemben• Az élelmiszertermelés során a növénytermelési
technológiákba szorosan beépül a termesztett növények védelme a különböző kórokozóktól, kártevőktől.
• Az alkalmazható technológiák közötti választás felelőssége a szakemberé, amelyet legjobb tudása szerint kell elvégeznie.
• A minőség fogalma szorosan kötődik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek tevékenységéhez, úgy a munkafolyamatok szervezésénél, végrehajtásánál, mind a vevők és más érdekeltek igényeinek kielégítésénél.
• A növényvédő szakemberek számára fontos, hogy munkájuk során ügyeljenek a természeti környezet védelmére is.
6
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
7
A MINŐSÉG ÉS A MINŐSÉGÜGY
7
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
8
Minőségügy
Minőségügy - történeti áttekintés
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
9
• „Kell hogy egy rendszernek célja• legyen, valamilyen értéket kell• létrehoznia, más szóval eredményeket.• A rendszer vezetése számára szükséges,• hogy tudással rendelkezzenek a• rendszerben dolgozó emberekről és a• rendszeralkotók közötti kapcsolatokról. „
• W. Edwards Deming
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
10
A minőségügy kialakulása
• Az emberrel egyidős• Áldozat az isteneknek?• Asszir birodalom – termékfelelősség• Ókor – mérések, jelölések• Biblia – hamis mérés• Céhek – mestermunka, felszabadítás• Tanúsítványok
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
11
A minőségügy kialakulása (folytatás)
• Tömegtermelés• „minőség-ellenőrzés” különválása• „statisztikai folyamatszabályozás”• Újkori termékfelelősség, fogyasztóvédelem• USA-FDA• Minőségmenedzsment-rendszer szabványok• Minőségi díjak
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
12
Néhány Minőség Guru minőségképe
• A célnak vagy használatnak való megfelelés, alkalmasság. (JURAN)• A minőség nem más, mint egy erre alkalmas piacon a termék vagy
szolgáltatás egyenletességének és megbízhatóságainak kis költséggel elérhető és előre megjósolható mértéke. (DEMING)
• A minőség a követelményeknek való megfelelés, és nem pedig megfelelés a jó színvonalnak. (P. B. CROSBY)
• A termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak összessége a marketing, az irányítás, gyártás, műszaki tervezés, fenntartás révén, amelyek a használat során kielégítik a vevő elvárásait. (FEIGENBAUM)
• Egy termék minősége annál jobb, minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége. (TAGUCHI)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
13
• A japán Shoji Shiba (1989) minőségmodellje értelmezésében igyekszik a korábbi, jól
ismert minőség- értelmezések szintézisére:
• Shoji Shiba japán professzor tevékenységének hatására új megvilágításba került a minőségi szemlélet.
• A tudós szerint a minőségnek négy fokozata van:• A szabványnak való megfelelés,• A használatra való alkalmasság,• A vevő ismert igényeinek való megfelelés,• A várható (látens) igényeknek való megfelelés.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
14
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
15
A minőség szerepe a vállalatirányításban
• A minőségügy folyamatszemléletével összefüggésben egy vállalkozás úgy jellemezhető, mint egy tevékenységekbe és folyamatokba szervezett erőforrásokból álló egység/ entitás, mely termékek és folyamatok kombinációjából álló technológiát alkalmaz,
hogy a vevő számára értékes javakat és szolgáltatásokat állítson elő.
• A vevő annyi értéket tulajdonít a terméknek és a
szolgáltatásoknak, amennyire követelményei, igényei és kívánságai elfogadható költségszinten teljesülnek vagy
túlteljesülnek.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
16
• A minőségügy térhódításának megfelelően a minőségrendszerek törekvése is változott:
• az előírásoknak való megfeleléstől indult, majd az lett a célja, hogy növelje a vevői elégedettséget (ISO 9001:2000), átfogó vállalati teljesítmény és képességek fejlesztése (ISO 9004:2000) útján.
• Ezzel egyidejűleg a minőségügyi mérnökök szerepe is fejlődött: az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésétől „magának a folyamatnak és a gyártott javak minőségének maximálásáig”
David Lyth: Quality Engineering
A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
17
• A versenyképes működés iránti igény arra késztette a minőségszakembereket, hogy először minőségszabályozó-rendszereket, majd fokozatosan minőségirányítási rendszereket (QMS) fejlesszenek ki és valósítsanak meg, beépítve a folyamatszabályozást, a belső auditfolyamatokat és a fenntartható, folyamatos fejlődés kezdeményeit.
• A minőségügyi rendszerek célja napjainkban átértékelődött, és mivel a minőséget szervezeti szinten értelmezik, ezért a vállalatvezetésnek elkötelezettséget kell vállalnia a minőség minden folyamatban és szinten történő megvalósulásáért.
A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
18
• A XX. század minőségüggyel foglalkozó nemzetközi szakemberei, „gurui” szinte kivétel nélkül vezetési kultúraként, a vállalati stratégia alappilléreként is értelmezték a minőségtudományt, és annak sokszínű eszközrendszerét.
• A vállalat vezetése célként jelöli meg a vevői igények kielégítését, amelyre utal E. Deming is híres 14 pontjában, amely egyszerűsítve közli azon tényezőket, amelyek a vállalat minőségorientált vezetését biztosítják:
A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
19
Deming 14 pontja:
• 1. Legyen tartós cél és állandó feladat a termékek és szolgáltatások folyamatos javítása!
• 2. A termék, a szolgáltatás legyen elsőre jó!• 3. A minőség nem az ellenőrzéstől, hanem a rendszer helyes
megtervezésétől és működtetésétől várható.• 4. Az üzleti kapcsolatok kiépítésénél nem elég az árból
kiindulni.• 5. Állandóan fejlesszük, javítsuk az egész rendszert!• 6. Állandóan tanuljunk!• 7. Vezetők, nem pedig menedzserek kellenek!
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
20
• 8. Szűnjön meg az állandó félelem!• 9. Döntsük le a funkcionális korlátokat!• 10. Ne jelszavakkal, állandó figyelmeztetéssel
ösztönözzünk!• 11. A számokkal való ellenőrzés veszélyes!• 12. Állítsuk vissza a jó munka becsületét!• 13. Bátorítsuk a tanulást, becsüljük meg a tudást!• 14. Ne csak beszéljünk, cselekedjünk is!
Deming 14 pontja (folytatás):
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
21
A 14 pontot megalapozó általános vezetési filozófia:
• 1. Vevőorientáltság• 2. Folyamatos javítás• 3. A minőség a vállalati rendszer
egészétől függ.
• A vezetőség fontos feladata a minőség iránti elkötelezettség kinyilvánításán kívül a dolgozók motiválása és a felkészültségének fejlesztése.
• A vezetőség további feladata, hogy sikerre vigye a szervezetet. • A siker külső és belső formában jelentkezhet: előbbi piaci• eredményként és társadalmi elismerésként, utóbbi a szervezeti és
egyéni célok összehangolásaként.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
22
A vevői- fokusz, a vevői megelégedettség szerepet játszik a vállalat stratégiájának kialakításában.
Cassidy szerint a szállító és a vevő megelégedettsége öt lépcsőn keresztül érhető el:- Meg kell határozni a vevő igényeit.- Ezeket az igényeket megfelelő tervekre és specifikációkra kell lefordítani.- Megfelelő fejlesztés- vizsgálatokkal biztosítani kell, hogy azon termékek, amelyek megfelelnek a specifikációknak a vevő igényeivel is találkozzanak.- Biztosítani kell, hogy a gyártásért felelősek, egyértelmű és mindenre kiterjedő utasításokat kapjanak.
A vevők és vásárlók kapcsolata az előlállítóval és szolgáltatóval.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
23
A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben
• A fogyasztói kultúra a XXI. században új kihívások elé állítja a szolgáltatókat és a termék-előállítókat.
• A vevők és a fogyasztók igényei egyre jobban specializálódnak. • A fogyasztási folyamat résztvevői tudatosan választanak vagy
elvetnek egy terméket/ szolgáltatást annak érték-tartalma alapján.
• Korunkban a termékhez hozzáadott, többletérték a• keresett, a termékhez kapcsolódó szolgáltatások jellemzőek. • A felgyorsult változás a fogyasztói habitusokban megköveteli a
termelő- és szolgáltató szervezetek fokozott figyelmét és gyors reakcióját.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
24
• A fogyasztói minőségkép fejlődése egyrészt • segít a hatékonykommunikációban, és információszerzésben
az igényfelmérés, tulajdonságtervezés során,• másrészt a termékeket/ szolgáltatásokat jellemző
alapfunkciók, látens igények kifejeződése veszít hangsúlyosságából és meg is változhat.
• A fogyasztó számára a jó minőség azt jelenti, hogy az objektum a saját, személyes igényeket kielégíti és ezen felül a termék/ szolgáltatás tulajdonsága valamilyen egyéb értéket is hordoz, így nagyfokú elégedettséghez is vezet a fogyasztási folyamat.
A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben (folytatás)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
25
RÉSZLETES MINŐSÉGÜGY
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
26
Alapfogalmak
• Megfelelőség• Minőség• Élelmiszer biztonság
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
27
A MEGFELELŐSÉG
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
28
A megfelelőség
A minőségügyben a minőség mellett értelmezzük az objektumok (termékek, folyamatok, személyek, rendszerek stb.) – adott követelményrendszerre vonatkozó – megfelelőségét (conformity). Nem azt mondjuk, hogy egy objektum megfelelő, hanem azt mondjuk, hogy egy objektum egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
29
A megfelelőség-megállapítás folyamata
Megfelelőség-tulajdonságok kiválasztása
Megfelelőség-vizsgálat
Megfelelőség-megállapítás
objektum
megfelelőség-tulajdonságok
meghatározott tulajdonságértékek
az objektum adott követelményrendszerre vonatkozó megfelelősége
Vizsgálati szempontok
Vizsgálatimódszer
Megfelelőségkövetelmény-
rendszer
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
30
A megfelelőség-megállapítás főbb típusai
Vizsgálattesting
Átvizsgálásaudit, inspection
Vizsgáztatásexamination
Megfelelőség-megállapítás
conformity assessment
az objektum megfelelősége
termék (anyag)folyamat, szolgáltatás,minőségügyi rendszer
személy
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
31
A MINŐSÉG
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
32
A minőség általános filozófiai értelmezése
A minőség általános (naturális) filozófiai értelmezése szerint adott dolog (objektum) minősége, pontosabban „mineműsége” a dolog azon tulajdonságainak az összessége, amelyek azzá teszik az adott dolgot, ami.
jellemző
funkcionális
és
leíró
tulajdonságok
Objektum
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
33
A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése
O B
JEKTU
M
Lényegestulajdonság (1)
Tulajdonságérték (1)
Vizsgálati szempont
Mérés
Lényegestulajdonság (n)
Tulajdonságérték (n)
Vizsgálati szempont
Mérés
Minőség
.
.
.értékrend
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
34
A minőség korszerű értelmezése
A korszerű minőségügy értelmezése szerint a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége a termelési és a fogyasztási folyamatokban érdekeltek,
azazelsősorban a fogyasztók, a termelők és a társadalom értékítélete arra vonatkozóan, hogy a termelési és a fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, azaz az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. A minőség tehát átadott érték.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
35
A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése
A minőségirányításISO 9001:2000
Élelmiszerbiztonság Irányítása
Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás
HACCP, Folyamatszabályozás
BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
36
A termelési folyamat minőségszabályozása
MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS
MEGFELELŐSÉGSZABÁLYOZÁS
FOLYAMATSZABÁLYOZÁS
TERMELÉS FOGYASZTÁStermék
minőségügyi jogszabályok
beavatkozótermelőiminőség
mért megfelelőségfogyasztóiminőség
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
37
Adott termék fogyasztói minőségének és megfelelőségének összehasonlítása
Jellemző Minőség Megfelelőség
Fogalma elsődlegesen
szubjektív Objektív
Dimenziója Érték Naturális
Tulajdonságtípusa Funkcionális Leíró
Mérhetősége Nehezen Könnyen
jelentősége alapvető másodlagos
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
38
A piaci igénykielégítési folyamat
TERMELÉS FOGYASZTÁS
igénykielégítés igény
termék/érték
csereérték
értékrend értékrend
termelőfogyasztó
PIAC
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
39
Mi a minőségügy?
A minőségügya termelési és a fogyasztási folyamatok minőségéneka nemzeti szintűés a vállalati szintűszabályozásával foglalkozik.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
40
A minőség szabályozása
Nemzeti szinten: jogszabályok, ajánlások, serkentéstermékfelelősség, fogyasztóvédelem, CE jel, ….
Vállalati szinten: minőségmenedzsment-rendszer ISO 9004, GMP,Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszer, ….
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
41
A minőségügy nemzeti jelentősége
termelő fogyasztó társadalom
nyereség,hírnév
igénykielégítés,biztonság
gyarapodás,biztonság
gazdaságifejlődés
az életminőség javulása
A termelés (gyártás és szolgáltatás) magas színvonalú minősége
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
42
A minőségügy vállalati jelentősége
a vállalati rendszertökéletesítése
a dolgozóielégedettségnövekedése
az üzletieredményeknövekedése
a termelésminőségénektökéletesítése
a fogyasztóielégedettségnövekedése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
43
AZ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
44
Az igénykielégítési folyamat értelmezése
TERMELÉSIFOLYAMAT
termelő
FOGYASZTÁSIFOLYAMAT
fogyasztó
igénykielégítés igény
termékérték
csereérték
PIACértékrend értékrend
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
45
Piacok
• Szabadpiac– A szabadpiacot a kereslet és a kínálat
szabályozza, az árak a kereslettől és a kínálattól függnek. A vevő akkor „Király”, ha kínálati piac van, ekkor ő dönti el, hogy mit, hol vásárol.
• Közpiac– A közpiacon általában nem a fogyasztó
fizeti a csereértéket (az árut), hanem a közösség, az állam, vagy a közösségért felelősséget érző támogató.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
46
A teljes igénykielégítési folyamat
TELJESFOGYASZTÁSI
FOLYAMAT
TELJESTERMELÉSIFOLYAMAT
IGÉNY
TERMÉK Fogyasztás
Fogyasztás-szolgálat
Piackutatás
Termelési rendszerlétesítése
Termék és termelési rendszer
tervezése
Fogyasztói igény
megjelenése
Termelés
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
47
A mezőgazdasági igénykielégítési lánc
TALAJ-MŰVELÉS
NÖVÉNY-NEMESÍTÉS
NÖVÉNY-TERMESZ-
TÉS
TAKARMÁNY-KÉSZÍTÉS
ÉLELMISZER-TERMELÉS
ÉLELMISZER- FOGYASZ-
TÁS
ÁLLAT-TENYÉSZ-
TÉS
ÁLLAT-NEMESÍTÉS
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
48
Az igénykielégítési folyamat érdekeltjei
Az igénykielégítési folyamat alapvetőérdekeltjei (stakeholders, interested parties), érintettjei, partnerei, társai, tág értelemben vett „vevői”a fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók,a termelési folyamatban érdekelt termelőkés a termelők beszállítóivalamint a társadalom.Megjegyzés: érdekeltek – akik a lóversenyen egy lóra tettek.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
49
Az igénykielégítési folyamat minősége
a termelési és a fogyasztásifolyamatok minősége
a társadalomértékítélete
a termelőértékítélete
a fogyasztóértékítélete
Termelésifolyamat
Fogyasztásifolyamat
termék
nyereségsiker
igénykielégítésbiztonság
serkentés biztonság
KÖRNYEZET
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
50
A minőség összetevői
• adott időpontbeli minőség• a minőség időbelisége – a megbízhatóság• a minőség veszélytelensége – a biztonság
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
51
Az igénykielégítési folyamat minőségének időbelisége:
A megbízhatóság
Megbízhatóság: hibamentes működés• Fenntartás/karbantartás nélkül értelmezett
megbízhatóság (reliability)• Fenntartással/karbantartással értelmezett
megbízhatóság (dependability)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
52
A termelési illetve a fogyasztási folyamat biztonsága
A biztonság azt jelenti, hogy az igénykielégítési folyamat által okozott károsodás kockázatának szintje elfogadható.A folyamatok (rendszerek) biztonságával a biztonságtudomány (Safety Science) foglalkozik,
melynek lényege, hogy a veszély mértékét védelemmel elfogadható szintűre kell csökkenteni.
A biztonság szempontjából kiemelt szerepe van az ún. kritikus folyamatoknak, rendszereknek, melyek meghibásodása nagy veszélyt jelent, így megfelelő védelmük biztosítása elengedhetetlen.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
53
ÉLELMISZERBIZTONSÁG
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
54
A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve.
Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelete
tette kötelezővé.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
55
A MINŐSÉGÜGY
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
56
A minőségügy tartalma
A minőségügy része:A műszaki szabályozás (technical regulation), a biztonságtechnika, az élet-, egészség-, munka-, személy-, erkölcs-, a vagyon- és tűzvédelem, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos környezetvédelem.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
57
A minőségügy tartalma (folytatás)
A minőségelemzés alapvető eszköze az értékelemzés, szerves része egyrészt az ergonómia,másrészt a forma, az esztétikum, a formatervezés, a design. A minőségügy része a termékazonosítás, a termékjelölés és az eredetjelölés. A minőségügyhöz szorosan kapcsolódó területa védjegy témaköre. A minőség és a minőségbiztosítás a franchising elválaszthatatlan része.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
58
A minőségügy terjedelme
• nyereségérdekeltségű gyártás• nyereségérdekeltségű szolgáltatás• közszolgáltatás• közigazgatás• államigazgatás
minden piaci igénykielégítési folyamat
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
59
A minőség kétszintű szabályozási rendszere
Vállalat
VállalatiMinőségszabályozási
Rendszer
Nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer
Minőségügyi szabályozási rendszer
Vállalat
VállalatiMinőségszabályozási
Rendszer
Vállalat
VállalatiMinőségszabályozási
Rendszer
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
60
A piac minőségügyi szabályozása
• A kapitalista gazdaság a nyereségmaximalizálássalcsak a szabadpiacot szabályozza!
• A közpiac magánosítása nem oldja meg a problémákat!• A közpiac
a minőség mint közérdek alapján szabályozható, de ehhez közösségi értékrend szükséges!
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
61
A minőségügy és az erkölcs kapcsolata
A minőségügy számos guruja megállapította, hogy erkölcs nélkül nincs minőség!
Az erkölcsi hozzáállástól függ • az igények, • a munkatársak vezetése, • a munkatársak egymáshoz való viszonya, • a termelés minősége, • a termelő és a fogyasztó kapcsolata, • az ügyfelekkel való bánásmód.A minőség szempontjából ezért meghatározó • a vállalati kultúra, • az értékrend, etikai kódex.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
62
A SZABVÁNYOSÍTÁS
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
63
A szabvány értelmezése
standard (angol)szokásos követelménydokumentált előírásviszonyításul szolgáló anyag, módszer, ….
a szabvány (magyar)ismétlődő (műszaki) feladatokegységes, kedvező megoldásának közzétett leírása
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
64
A szabványok és a jog
a szabványok használataönkéntes, nem kötelező
jogszabály (nemzeti) szabványhasználatát kötelezővé teheti az adott országban
az EU-ban minden tagállam köteles honosítani az EU szabványokat
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
65
A szabványok lényege
egységesítéscserélhetőségösszekapcsolhatóság
követelményszintbiztonság biztosításaösszehasonlíthatóság
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
66
A szabványosítás
minden érdekelt fél bevonásávalgyártók, felhasználók, társadalom
megfelelő eljárásrenddel a szabványosító szervezet tagjai szavazással
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
67
A szabványok főbb típusaia szabványosító szervezet alapján
szabvány vállalati szabvány nemzeti szabvány európai szabvány „nemzetközi” szabvány
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
68
Ismertebb szabványosító szervezetek
nemzetiMAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLETBSI, …..
európai (EU és EFTA)CEN Európai Szabványügyi BizottságCENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi BizottságETSI Európai Távközlési Szabványügyi Intézet…… kapcsolódó szervezetek
„nemzetközi”ISOIEC…..
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
69
A szabványjel
MSZ EN ISO IEC …..Például:
ISO 9004:2000 MSZ EN ISO 9004:2001
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
70
A szabványosító és a szabványjel
MSZT MSZ BSI BS CEN, CENELEC EN ISO ISO IEC IEC ISO és IEC ISO/IEC
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
71
A szabványosítás kapcsolatrendszere
"NEMZETKÖZI"SZABVÁNYOSÍTÁS
EURÓPAISZABVÁNYOSÍTÁS
NEMZETISZABVÁNYOSÍTÁS
"nemzetközi" szabványok
európai szabványok
tagországnak kötelező
nemzeti szabvány
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
72
A szabvány használata
megegyezés alapján vállalaton belül piaci szereplők között
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
73
A NEMZETI MINŐSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
74
A nemzeti minőségügyi szabályozó rendszer
a minőségügyi helyzet figyelésepiacfelügyelet
a minőségügyi helyzet értékelése a nemzeti minőségpolitika megalkotása a minőségügyi jogszabályok, ajánlások alkotása hatásértékelés!
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
75
A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek
A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszereka fogyasztói érdekek védelmea termelői érdekek védelme (iparvédelem)a piac védelme
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
76
A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek
A műszaki szabályozási rendszerekönkéntes (piaci)
megfelelőség-vizsgálat, -tanúsítás, akkreditáláshatósági szakterületi védelmi
egészségügyi, élelmiszer, gyógyszer, ….hatósági általános védelmi
munka-, környezet-, ….
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
77
A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek
A minőségügyi serkentő rendszerek• minőségügyi program, mozgalom• minőségi díjak, elismerések• minőségügyi jelek, védjegyek• minőségügyi tájékoztatási, oktatási rendszerek• minőségügyi támogatási rendszerek• minőségügyi közvetett támogatási rendszerek
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
78
A minőségügyi igazságszolgáltatásivégrehajtó rendszer
a fogyasztói érdekek védelme a termelői érdekek védelme (iparvédelem) a piac védelme
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
79
A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer
A fogyasztói érdekek védelmetermékfelelősség *termékbiztonságfogyasztóvédelem *a fogyasztóvédelmi törvénya fogyasztók büntetőjogi védelmea szerződés hibás teljesítésének szankcióia vásárlók minőségi kifogásainak kezelésea gazdasági reklámtevékenység
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
80
Termékfelelősség
termék: minden ingó (tapintható) dolog és az elektromos áram
termékfelelősség:a gyártó felela termék hibája általokozott kárért
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
81
A fogyasztók alapvető jogai
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:
- az alapvető szükségletekhezolyan fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz, amelyek a
túlélést biztosítják (megfelelő élelmiszer, ruházat, lakás, egészségügyi ellátás, oktatás, higiénia);- a biztonsághoz
az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga;
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
82
A fogyasztók alapvető jogai(folytatás/1)
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:
- a tájékoztatáshoza tisztességtelen és félrevezető hirdetés és címkézés elleni
védelemhez, valamint a tények ismertetéséhez és a feltétlen tájékoztatáshoz való jog;- a választáshoz
versenyképes fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz való jog, a megfelelő minőség biztosításával;
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
83
A fogyasztók alapvető jogai(folytatás/2 )
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:
- a képviseletheza fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati
politika tervezésében és végrehajtásában;- a kártérítéshez
a rossz minőségű fogyasztási cikkek és a nem megfelelő szolgáltatások ellentételezéséhez való jog;
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
84
A fogyasztók alapvető jogai(folytatás/3)
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:
- a fogyasztók oktatásáhoza megfelelő tudás és gyakorlat megszerzéséhez való jog a
tájékozott fogyasztóvá váláshoz;- az egészséges környezethez
a félelem- és veszélymentes környezethez való jog, amely a méltóságot és a jólétet biztosítja.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
85
A fogyasztói érdekek védelme
A minőség büntetőjogi védelme
visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel a rossz minőségű termék forgalomba hozatala a minőség (megfelelőség) hamis tanúsítása az áru hamis jelölése a fogyasztó megtévesztése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
86
A gazdasági reklámtevékenységről
Reklám: versenyeszköz hirdetés jellegű tájékoztatás
áruk vásárlásárao jogok igénybevételeo célok, nézetek megismerése, befolyásolás
népszerűsítéso áru tulajdonságao szervezet
Tilos reklámátevékenységek megtévesztésre alkalmas
túlzó, félrevezető,mást ócsárol
közerkölcsöt sérti jogszabályba ütközik indokolatlan összehasonlítás egészségre, környezetre ártalmasMegjegyzés: csomagküldő szolgálat
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
87
A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer
A termelői érdekek védelme (iparvédelem)
A találmányok szabadalmi oltalmáról A használati minta oltalmáról A mikroelektronikai félvezető termékek
topográfiájának oltalmáról A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról a szerzői jogról
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
88
A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer
A piac védelmea tisztességtelen piaci magatartás tilalma*szerződésjog*felelősség szerződésen kívül okozott kárért*
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
89
A SZERZŐDÉSJOG
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
90
Szerződés
Szerződés: a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
Akaratnyilatkozat:szóbanírásbanráutaló magatartással
(a formátlanság szabálya!)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
91
A szerződés hibás teljesítése
Szavatosság
Típusai:kellékszavatosságjogszavatosság
A vevő kötelezett a bizonyításra:a termék eladáskor hibás volt
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
92
A szerződés hibás teljesítése(folytatás)
Jótállás
Az eladó kötelezett a bizonyításra: a termék eladáskor hibátlan volt
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
93
Felelősségszerződésen kívül okozott kárért
Aki másnak jogellenesen kárt okozott, köteles azt megtéríteni.
Feltételek:jogellenes magatartás (pl. vagyoni károkozás)a kár (vagyoni, nem vagyoni)összefüggés a magatartás és a kár közöttvétkesség (szándékosság, gondatlanság mindegy)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
94
Felelősségszerződésen kívül okozott kárért
(folytatás)
Kártérítési felelősségveszélyes üzem működésétől eredő kár (járművek, gázművek, vízművek, mérgező anyagok stb.)alkalmazott károkozásaszövetkezeti tag károkozásaállamigazgatási jogkörben okozott kára megbízott károkozásaa képviselő károkozása
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
95
ÉLELMISZERBIZTONSÁG
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
96
A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve.
Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes
rendelete tette kötelezővé.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
97
Az elvárható gondosság követelményrendszere
Olyan követelményrendszer, amely minden „ésszerű megelőző intézkedés” és a meghatározott dokumentációs elemeinek betartásával az élelmiszer-előállító képes csökkenteni a hibás termék okozta kockázatot illetve fokozza a termék-biztonságot.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
98
Általánosságban az élelmiszer-előállítónak meg kell tudni mutatnia, hogy:
• az előállításra használt épületei, gépei-berendezései megfelenek az Élelmiszertörvény előírásainak (Élelmiszeripari gépek higiéniai minősítése, Food Safety Act 1990.)
• kielégítő veszélyelemzéssel rendelkezik• jóhírű beszállítóktól vásárol a társaság• a terméket megfelelő hőmérsékleten tárolta• készletgazdálkodási rendszert mûködtet• a munkavállalók a tevékenységnek megfelelő
élelmiszerhigiéniai képzést kaptak
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
99
Az elvárható gondosság írásos dokumentumai a következők lehetnek:
• beszállítók ellenőrzésének dokumentumai• veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok (HACCP)• tárolási hőmérsékletek napi ellenőrzése• takarítás-fertőtlenítés elvégzésének dokumentumai• nyomonkövethető (Lot-kód),termelési dokumentumok• rágcsáló és rovarmonitorozás (pest control) dokumentumai• alkalmazottak élelmiszerhigiéniai képzése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
100
GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási
Gyakorlat
A Jó Gyártási Gyakorlat követelményrendszer (azokat a követelményeket foglalja magába, amelyekkel biztosítható, hogy a termékek megbízható ellenőrzés alatt készülnek.
Továbbá mindazon technológiai, szervezési, műszaki eljárások, amelyek elvégzését a szakma képviselői a tudományos, gazdasági ismeretek alapján szükségesnek tartanak arra, hogy a vevők által megkövetelt egyenletes minőségű és biztonságos terméket állítsanak elő.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
101
GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási Gyakorlat (folytatás)
A GMP szabályozás megköveteli, hogy a gyártók, az előállítók, a csomagolók, a gyógyszergyártásban, az orvosi eszközöknél, és néhány élelmiszerterméknél valamint a vérkészítményeknél tegyenek olyan megelőző lépéseket, hogy biztosítsák termékeik biztonságát, tisztaságát és hatásosságát.
GMP szabályozás minőségügyi szemléletet kíván a termelésben, ami lehetővé teszi, hogy a társaság a minimális szintre csökkentse vagy megszüntesse a szennyeződés és keresztszennyeződés lehetőségét és a hibákat. Ezáltal védi a fogyasztót a veszélyes vagy nem kellően hatásos termékek vásárlásával szemben.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
102
GAP (Good Agricultural Practice)Jó Mezőgazdasági Gyakorlat
Közösségi Agrárpolitika részeként önkéntesen alkalmazható helyes és szakszerű mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával biztosítható az elsődleges mezőgazdasági termékek biztonságos előállítása, valamint a termékfelelősségi törvény kiterjesztése a termelőkre.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
103
GAP (Good Agricultural Practice)Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (folytatás)
A gyakorlati ajánlások a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés) következő területeire vonatkoznak:
• termőföld használata• komposztálás és trágyakezelés• vízhasználat• növény védőszerek használata• betakarítás és egyéb kézi munkák• a betakarítás eszközei
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
104
A VESZÉLYELEMZÉS ÉS KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (HACCP)
RENDSZER
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
105
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV
Codex Alimentarius Hungaricus
1-2-18/1993 számú előírás
A Veszélyelemzés, Kritikus SzabályozásiPontok (HACCP) rendszerénekalkalmazása
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
106
A HACCP rendszer alapelvei
• 1. alapelv A veszélyelemzés végzése
• 2. alapelv A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása
• 3. alapelv A kritikus határérték(ek) megállapítása
• 4. alapelv A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
107
A HACCP rendszer alapelvei (folytatás)
• 5. alapelv Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt
• 6. alapelv Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan működik
• 7. alapelv Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
108
A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy
példája
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
109
A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy példája
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
110
A HACCP-munkalap egy példája
1. Írják le a terméket
2. Készítsenek folyamatábrát
Nyilván-tartáso-
kat
Helyes-bítő
tevékeny- ség(ek)et
felügyelő
módszer-(eke)t
kritikus határér-ték(ek)et
CCP(k)-tSzabá-lyozó
intézke-dés(eke)t
Veszély-(eke)t
műveletet
(lépést)
3. Sorolják fel a
4. Igazolás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
111
Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer
• Termék minőség: a termék mineműsége; annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, a termékre vonatkozó elvárt követelmények és képességek összessége
• A bor minősége: szubjektív az élvezeti érték; íz, zamat, összbenyomás alapján, érzékszervi minősítéssel könnyen, azonnal megállapítható, alapvető jelentőségű
• A bor megfelelősége: hosszadalmas, összetett, kémiai-analitikai módszerekkel meghatározott
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
112
Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer (folyt.)
• Élelmiszer biztonság: annak a biztosítéka, hogy az élelmiszer nem okoz ártalmat fogyasztójának, amikor azt felhasználásának megfelelően elkészítik / vagy elfogyasztják
• Irányítási rendszer: egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége, politika és célok megfogalmazásához, valamint célok eléréséhez
• Élelmiszer lánc: az elsődleges élelmiszer előállítástól a végső fogyasztásig terjedő teljes folyamat szereplőinek láncolata
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
113
A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése
A minőségirányításISO 9001:2000
Élelmiszerbiztonság Irányítása
Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás
HACCP, Folyamatszabályozás
BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
114
A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők
• 2003/LXXXII. Élelmiszertörvény követelmény (minőségbiztosítási, élelmiszerbiztonsági rendszerek alkalmazása)
• RECOMMENDED INTERNATIONAL CODE OF PRACTICEGENERAL PRINCIPLES OF FOOD HYGIENECAC/RCP 1-1969, Rev. 3-1997, Amd. (1999) AJÁNLOTT NEMZETKÖZI GYAKORLATI SZABÁLYZATAZ ÉLELMISZERHIGIÉNIA ÁLTALÁNOS ALAPELVEI
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
115
A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők (folyt.)
• Fokozódó vevői követelmény a minőség- illetve élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek működtetése, tanúsítottsága
• Az élelmiszerláncok-sajátmárkás termékek beszállítási feltétele• Korrekt adatszolgáltatási kötelezettség a hatósági ellenőrzéseknél• Hatósági ellenőrzések-fokozódó szankciók • Fokozódó EU piaci verseny a külföldi beszállítókkal• Nyomonkövethetőség, termékvisszahívás• Termékfelelősségi, fogyasztóvédelmi perek, élelmiszer botrányok
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
116
Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei
Független szervezetek általi igazolás, tanúsítás, nemzetközi elismertség-piaci értékVersenyelőny a hazai szállítókkal- egyenlő esélyek a külföldi beszállítókkal szembenModern alapokra helyezett működés (kézi vezérlés-irányítás)Önellenőrzés elsődleges szerepe a hatósági ellenőrzésekkel szembenKorrekt adatszolgáltatás a hatósági ellenőrzéseknél
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
117
Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei (folyt.)
Megteremti a folyamatos fejlődés és eredményes működés lehetőségét, a minőséget állítja a központbaCsökken a termékfelelősségi kockázatTeljeskörű legalitás, jogszabályi megfelelőségÁttekinthetőség, rendezett dokumentációs környezet, rendelkezésre álló bizonyítékok az előállítás körülményeiről Nyomonkövethetőség
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
118
Az irányítási rendszerek hátrányai• Kiépítésük költséges• A rossz évjáratok ellen nem védenek• Többféle rendszert követelnek az egyes vevők, nincs
egységes, minden vevőnek egyaránt megfelelő rendszer• Működtetésük a szervezet méretével arányosan több energiát
és munkaerőt igényel• Nincs jogszabályi kötelezettség• Tanúsíttatásuk költséges• Dokumentálással jár a működtetésük• Nem a tökéletes minőséget garantálják, csak a folyamatos
javítást illetve helyesbítést teszik lehetővé
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
119
Átjárhatóság a rendszerek között
• Minden irányítási és biztosítási rendszer alapja a folyamatok azonosítása és szabályozása
• HACCP alapok alkalmazása• Az egyes rendszerek egymásba integrálhatóak, elegendő
egyetlen kézikönyvet készíteni• Az eltérő rendszerek speciális követelményei egymásba
felvehetőek
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
120
A TERMÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE(borászat)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
121
láncszem
Beszállítás
TermékTermelő-Gyártó
Termelési környezet
Lot
Beszállítás
Termék beépülés-teljes igénykielégítási lánc
A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon
Beszállítás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
122
A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon
• A beszállítói lánc szereplőinek törzsadatokat illetve az aktuális beszállításhoz kötődő adatokat (Lot-kód) kell szolgáltatnia a felette álló lánctagnak. A beszállítói adatoknak az aktuális beszállítást és a terméket azonosító adatnak (gyártásazonosító) vagy kódnak (Lot) kell lennie.
• A gyártásazonosító Lot-kód használatának a nyomonkövethetőség kapcsolódási pontokon nagy jelentősége van
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
123
Egy palack bor lehívása termékútlevél (lot) lehívás
vevői visszajelzések, lehívások
KÖZPONTI ADATTÁR VEVÔ
Termékelőállítás folyamata Termék (Lot)-Disztribútor
Jelentés-Visszacsatolás
Beszállítói adatok
Folyamat-szabályozás adatok
Termék-szabályozás adatok
Nyomonkövethetôség (traceability)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
124
AZ EMBER-EMBER KAPCSOLATÚ SZOLGÁLTATÁSOK
MINŐSÉGMENEDZSMENTJE
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
125
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
• A szolgáltatások értelmezése• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb
jellemzői• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások
minőségmenedzsmentje
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
126
A szolgáltatások értelmezése
• A termelés: gyártás és szolgáltatás• A szolgáltatások csoportosítása• A szolgáltatások értelmezése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
127
A termelés két alaptípusa
TERMELÉS TERMÉK FOGYASZTÁS
gyártás gyártmánygyártmányhasználata
felhasználása
szolgáltatás szolgáltatmányszolgáltatás/
szolgáltatmányigénybevétele
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
128
A szolgáltatások csoportosítása (önkényes!)
• Természetvédelmi szolgáltatások• Rendszert létesítő szolgáltatások (projekt)• Új ismeretet létrehozó szolgáltatások (projekt)• Közellátó szolgáltatások (rendszerek)• Társadalmi szolgáltatások• Fogyasztási szolgáltatások• Személyi szolgáltatások
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
129
Szolgáltatások – példák (1)
Természetvédelmi szolgáltatásokvadgazdálkodáserdőgazdálkodástermészetvédelemparkok fenntartásavízkészlet-gazdálkodáshalgazdálkodás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
130
Szolgáltatások – példák (2)Létesítés (projektek)
Rendszert létesítő szolgáltatásokinfrastruktúra-beruházásút, csatorna, ház, gyár, …. létesítése
Új ismeretet létrehozó szolgáltatásokkutatás-fejlesztés
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
131
Szolgáltatások – példák (3)
Ellátó rendszert működtető szolgáltatásokvíz, gáz, villanycsatorna, szeméttávközlés, hírközlés, postaközlekedés: közúti, vasúti, légi, vízi
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
132
Szolgáltatások – példák (4)Társadalmi szolgáltatás
Igazgatásállamigazgatás, közigazgatásnemzet-, rend-, tűz-, élet-, vagyonvédelem, …bíróság, ügyészség
Társadalmi (köz)szolgáltatásegészségügyi oktatásitemetési kulturálisszociális, jóléti vallásisport média
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
133
Szolgáltatások – példák (5)Fogyasztói szolgáltatások
Fogyasztási szolgáltatásnagy- és kiskereskedelemszállítás, raktározásfogyasztási cikkek karbantartása
szerviz, tisztítás kölcsönzésÁltalános szolgáltatás
bank, pénzügy, könyvelésbiztosítás, jogi, szakértői tanácsadás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
134
Szolgáltatások – példák (6)Személyi szolgáltatások
háztartásvezetés, takarítás, gyermekfelügyeletőrzővédelemétterem, szálloda, üdülés, utazásfodrász, kozmetika, masszázs, …munkaközvetítés
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
135
A szolgáltatások értelmezéseNevezéktani problémák
„termelés” nem egyértelműtermelés = gyártás és szolgáltatás( ……… = termelés és szolgáltatás)( ……… = ipar és szolgáltatás)
szolgáltatás = a nem gyártó termelés
Megjegyzés: a bányászat és a mezőgazdaság gyártás!
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
136
A szolgáltatások értelmezése
A termelés főbb típusai
• rendszeres, ismétlődő gyártmányelőállítás = gyártás• rendszerműködtetés (I): természetvédelmi szolgáltatás• rendszerműködtetés (II): közellátó szolgáltató rendszerek
működtetése• (egyedi, egyszeri) létesítmény-létrehozás = projekt
(szolgáltatás?)• (egyedi, egyszeri) ember-ember kapcsolatú szolgáltatás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
137
tevékenység termelés és fogyasztás térben és
időben
termék cél
gyártás független tömegszerű áru
létesítés független egyedi létesítmény (áru)
közellátó szolgáltatás
összefüggő folyamatos áru
ember-ember kapcsolatú szolgáltatás
összefüggő egy
rendszerben
egyedi folyamat
állapot-változás
természet-védelem
összefüggőegy
rendszerben
egyedi folyamat
állapot-változás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
138
A szolgáltatások különleges típusa:az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások
Példák:tanítás-tanulásgyógyítás-gyógyulástanácsadás-tanácskérésügyintézés-ügyintézés-kérés
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
139
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
A termelési (szolgáltatást nyújtó) és afogyasztási (szolgáltatást befogadó)folyamatok
egy rendszerbentérben ugyanottegyidőben
zajlanak le (adott tér és idő) (Inseparability/Simultaneously)A folyamatok általában egyediek (Heterogeneity), csak közelítően tekinthetők ismételhetőnek.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
140
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
• A termék, azaz a szolgáltatmány– folyamatában észlelhető– a keletkezés pillanatában átadásra kerül
– nem megfogható (Intangibility)– nem tárolható, nem szállítható (Perishability)– előre nem készíthető el
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
141
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások szolgáltatmányának jellemzői
Heterogeneity – ingadozásIntangibility – megfoghatatlanságPerishability – tárolhatatlanságInseparability – elválaszthatatlanság
„HIPI”
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
142
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok, azaz az igénykielégítési folyamat minőségét befolyásolja:• a rendszer• a szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok• a termelő és a fogyasztó• a környezet, helyiség• az eszközök• az időtartomány
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
143
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatokegyrendszerbelisége, egyidejűsége és egyhelyűségemiatt• a termelési folyamat minőségét a fogyasztó is befolyásolja• a fogyasztási folyamat minőségét a termelő is befolyásolja
a jó minőség szükséges feltétele atermelő és a fogyasztó segítő együttműködése!
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
144
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások esetén az igénykielégítési folyamat minőségét alapvetően meghatározza a szolgáltatást nyújtó (termelő) egyén/szervezetképessége, tevékenysége.
a személyzet kiválasztásairányítása, felügyeletetovábbképzéseértékelése meghatározó!
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
145
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb jellemzői
A szolgáltatást adó és befogadó kapcsolatrendszere
a kapcsolat típusa
szolgáltatást adó
szolgáltatástbefogadó
szakmai képzettség, képesség
tájékoztatás, oktatás
emberi
jogi (szerződésbeli)
szakmaifelelősség
felelősség,de kötelesség is!
együttműködés
empátia
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
146
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások folyamatszabályozása
• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások megfelelőségszabályozása
• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségszabályozása
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
147
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
folyamatszabályozás
• Mivel ember-függő, így a folyamat pontosan nem szabályozható
• Számos esetben jogszabály rögzíti az alapelveket (közoktatás, felsőoktatás, egészségügy….)
• Számos esetben jogszabály rögzíti a folyamatokat (pénzügy, közigazgatás, ….)
• Minél bonyolultabb a folyamat, annál képzettebbnek kell végrehajtania (GMP elv!)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
148
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
Megfelelőségszabályozás
• A termék megfelelősége általában nem értelmezhető!• A szolgáltatást adó megfelelősége általában nehezen értelmezhető!• A szolgáltató folyamat megfelelősége általában nehezen
értelmezhető!Közvetett megfelelőségszabályozás:• A szolgáltatást adó megfelelősége az induláskor és a folyamat során • A szolgáltatást befogadó megfelelősége az induláskor és a folyamat
során• A szolgáltatást befogadó megfelelősége a folyamat végén• A szolgáltató folyamat megfelelősége a folyamat során
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
149
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
A megnemfelelőség kezelése• A megnemfordítható (irreverzibilis) folyamatok
esetén a megnemfelelőség adott, nem kezelhető (sebészet, ….)
• A megfordítható (reverzibilis) folyamatok esetén a megnemfelelőség helyesbítő (korrigáló) folyamat segítségével kezelhető (fodrászat, tanfolyami oktatás, házasságkötés, ….?)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
150
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
Az emberi szolgáltatási folyamatok minősége
Az emberi szolgáltatási folyamatok általában kétfokozatú igénykielégítési folyamatok, ezért
az emberi szolgáltatási folyamatok minősége csak a szolgáltatási folyamatot követő, a szolgáltatmányt hasznosító folyamattal együtt értelmezhető!
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
151
1. fokozat 2. fokozat
szolgáltatási folyamat szolgáltatmány-hasznosítási folyamat
tanítás-tanulás tudáshasznosítás
gyógyítás-gyógyulás egészséges élet
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
152
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
Az emberi szolgáltatási folyamatok minőségének becslése
A minőség fogyasztói becsléseA panasz/reklamáció, illetve az elégedettség• általában nem a kétfokozatú igénykielégítési folyamatra, • általában nem a szolgáltatmányra (termékre) vonatkozik,hanem a szolgáltatást adó emberi kapcsolataira, illetve a szolgáltatást befogadó állapotára.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
153
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
Az emberi szolgáltatási folyamatok minőségszabályozása
Bár a minőség fogyasztói becslése általában torz, az emberi szolgáltatási folyamatok minőség-tökéletesítésének minden befolyásoló tényező gondos mérlegelésével a minőség fogyasztói becslésén kell alapulnia.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
154
EUREPGAP
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
155
EUREPGAP
• Definíció : - EUREPGAP „ Globális partnerség a biztonságos és
fenntartható mezőgazdaságért”
- A globális minőségbiztosítási rendszer, amelynek referenciája a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat,
- A frissen fogyasztható, illetve a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek nemzetközi tanúsításának szabványa,
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
156
Az EUREPGAP alapelve
• A termelő gazdaságban az elérhető legjobb technológiák alkalmazása és a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek megfelelő élelmiszer előállítás.
Hosszú távon az a mezőgazdasági termelés tartható fenn, amelynek célja:
• megfelelő mennyiségű, magas minőségű élelmiszer és rostanyag előállítása,gazdaságilag fenntartható, életképes termelés biztosítása,természetvédelem,
• a természeti, a helyi adottságoknak megfelelő legjobb technológiáknak a hagyományos gazdálkodási eljárásokkal történő együttes alkalmazása,
• a termelő gazdák, vidéki közösségek életkörülményeinek javítása.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
157
Az EUREPGAP rendszerek
• Az EUREPGAP szabványokat jelenleg a zöldség és gyümölcstermesztésre, virág és dísznövénytermesztésre, szántóföldi növényekre és állattenyésztésre (integrált farmgazdálkodás), haltenyésztésre és kávécserje termesztésére dolgozták ki.
Az EUREPGAP rendszert az európai kiskereskedők (üzletláncok csoportja) és termelők hozták létre. A rendszert a világ több mint 45 országában alkalmazzák.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
158
Az EUREPGAP feladata
• válaszolni a fogyasztók élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi és a dolgozók egészségét, biztonságát és jólétét érintő aggályokra,
• támogatni a kereskedelmi szempontból életképes farmbiztosítási rendszerek elfogadását, amelyek előnybe részesítik a minimális agrokémiai anyagok használatát Európában és világszerte,
• a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat rendszerének kifejlesztésével keretet adni a már meglévő termesztésbiztonsági rendszerekre és a nyomonkövetést magukba foglaló szabványok benchmark alkalmazására,
• útmutatást adni a legjobb gyakorlatok megértésének fejlesztésére és folyamatos javítására,
• nyitott konzultáció és párbeszéd a fogyasztókkal és fontos partnerekkel, beleértve a termelőket, exportőröket és importőröket.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
159
Az EUREPGAP célja
• élelmiszerbiztonsági követelmények betartása: a HACCP rendszer alkalmazása,
• környezet védelmi követelmények betartása: a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása, amelynek célja csökkenteni a mezőgazdasági termelés negatív hatásait a környezetre,
• a dolgozók egészségi, biztonsági és jóléti feltételeinek biztosítása: a szabvány a gazdaságokban globális szintű foglalkoztatási, egészségi és biztonsági kritériumokat fogalmaz meg, valamint a szociális kérdésekkel szembeni tudatosságot és felelősséget,
• állatjóléti (ahol alkalmazható) követelmények betartása: a szabvány egy globális szintű állatjóléti kritériumot állapít meg az állattenyésztők számára,
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
160
Az EUREPGAP működésének feltételei
Az EUREPGAP rendszer alkalmazásához a vállalkozónak be kell tartania: - az EUREP GAP általános szabályait, - az EUREPGAP ellenőrzési pontjait és megfelelőségi kritériumait, - az EUREPGAP ellenőrző lista követelményeit. Tanúsítani lehet a termelőket (pl. egyéni termelő, Bt., Kft., Rt,), termelői csoportokat (termelői csoportok, TÉSZ-ek, integrátorok), valamint már hasonló céllal működő minőségbiztosítási rendszert, amelyet az EUREPGAP a benchmark rendszerében elfogad.
A tanúsítást a tanúsító szervezet az EUREPGAP ellenőrzési pontok szerint végzi.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
161
ISO 22000
SZABVÁNYCSALÁD
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
162
ISO 22000 kialakulása
• A Global Food Safety Initiative/CIES – The Business Forum, melyet 2000 áprilisában nemzetközi kereskedelmi láncok vezetői alkották, öt kritériumaiknak megfelelő szabványt ismert el (2004.):
• BRC- Global Food Standard• Dán HACCP szabvány (DS 3027)• EFSIS szabvány (egybeolvad 2005.07.01-től
a BRC-vel)• International Food Standard (IFS)• SQF 2000 szabvány (főleg amerikai láncok
szabványa)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
163
Beszállítói szabványok
• IFS(International Fodd Standard=Nemzetközi Élelmiszer Szabvány), amelynek csak a neve „nemzetközi”, azonban a német kiskereskedelmi szövetség (HDE) hozta létre. Pl.: Spar, Cora…
• BRC(Brit Kereskedelmi Konzorcium) a brit kiskereskedelmi láncok saját márkaneve alatt forgalmazott áruk beszállítóival szemben támasztott, élelmiszer-biztonsági és minőségügyi követelmények c. szabvány. Pl.: Tesco…
• A nagyobb áruházláncok már megkezdték e beszállítói szabványok számonkérését, illetve nyilatkozatokat kértek be az élelmiszer előállítóktól, hogy mikorra várható a tanúsított rendszerek működtetése, (pl.: a SPAR 2005. jan. 1.-től tette kötelezővé a saját márkás beszállítóiknak, ill. a Tesco saját csoportja auditálja beszállítóit BRC szerint).
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
164
EU higéniai csomag
• Új EU higiéniai csomag lépett hatályba 2006.január 1-től, mely a teljes élelmiszerlánc szemléletet tükrözi, valódi kockázatokkal arányos intézkedéseket irányoz elő.
• A szabályozás 2004. április 30-án jelent meg az Official Journal L-139-es számában.
• A korábbi horizontális direktívát és a 17 db termékre vonatkozó ún. vertikális direktívát 4 elemből álló jogszabálycsomag váltotta ki az alábbiak szerint:
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
165
A jogszabály csomag:
• 852/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjéről;• 853/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjének speciális szabályairól;• 854/2004 EC Regulation az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű élelmiszerek hatósági ellenőrzésének speciális szabályairól;• 200/68 EC Directive bizonyos élő állatok közösségbe történő importjának és tranzit átszállításának állategészségügyi szabályairól
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
166
A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai
• A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai elsősorban a kereskedelmi (saját) márkás termékekre vonatkoznak.
• Az önkéntes szabványok sok területen többet követelnek, mint a jogszabályban előírt minimum.
• Az alapvető szakmai tartalomban nincs lényeges különbség. • Az eltérések a nem-megfelelőségek megfogalmazásában, az
értékelés módjában, az alkalmazást megkövetelő cégek földrajzi elhelyezkedésében vannak.
• A szakmailag helyesen kialakított és hatékonyan működtetett rendszer mindegyik szabványnak megfelel
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
167
Az ISO 22000-es szabványcsalád
• ISO 22001:Ez váltotta az ISO 15161:2001 szabványt. (Magyar nyelvű megfelelője: MSZ ISO 15161:2002 Irányelvek az ISO 9001:2000 alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban
• ISO 22002:Az ISO 9001 mezőgazdaságban való alkalmazásához nyújt útmutatást.
• ISO 22003: Az élelmiszer-biztonsági rendszerek auditálását és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények.
• ISO 22004:Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Útmutató az ISO 22000 alkalmazásához.A dokumentum az ISO/DIS 22000-es A mellékletének javított, továbbfejlesztett változata.
• ISO 22005:Az ISO/CD 22519 Nyomon követhetőség a takarmány- és az élelmiszerláncban. Általános alapelvek és útmutató a rendszer tervezéséhez és kialakításához című bizottsági tervezet bekerül a 22000-es sorozatba.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
168
MINŐSÉG PIRAMIS AZ ÉLELMISZERIPARBAN
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
169
ISO 22000 rendszer kiépítésének, tanúsíttatásának folyamata:
• Az ISO 22000 szabvány szerinti működésre felkészítő szervezet kiválasztása,
• Szervezet átvilágítása, információ gyűjtés, szabvány ismertetés• Folyamatok szabályozása, minőségirányítási eljárások kidolgozása• ISO 22000 szabvány szerinti komplett rendszer kialakítása,• Dokumentáció elkészítése, oktatás, szabvány szerinti működés
bevezetése, • Belső audit megtartása, rendszer működésének belső ellenőrzése,• Független tanúsító szervezet kiválasztása, megbízása a tanúsítás
lefolytatására • Audit lefolytatása ,• ISO 22000 tanúsítvány kiadása
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
170
Az ISO 22000 szabvány alkalmazásának előnyei:
• Az ISO 220000 nemzetközi szinten elfogadott, tanúsítható szabvány• Az ISO 22000 tanúsíthatóvá teszik az ISO 22000 részeként a HACCP-t• Az ISO 220000 hatékonyabbá teszi az élelmiszerlánc szereplőinek az
együttműködését ,• Az ISO 220000 kiépítésével egységes, dokumentált irányítási rendszer áll
rendelkezésre, • Az ISO 220000 felelősségi és hatáskörök tisztázásra kerülnek,• Az ISO 220000 szabvány tartalmazza az ISO 9001 szabvány
követelményeinek legfontosabb részét, tehát egyidejűleg biztosítja a vezetési, az élelmiszerbiztonsági és a HACCP felkészültséget, gyakorlatot
• Az ISO 220000 a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelés bizonyítéka,
• Az ISO 22000 szabvány szerint tanúsított cég értéke növekszik, mindenképpen versenyelőnyt jelent,
• Az ISO 220000 szerkezeti felépítése miatt jól integrálható más ISO szabvány szerinti irányítási rendszerekbe.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
171
MSZ EN ISO 9001:2009
SZABVÁNY ALAPÚ
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
172
Borászat
„Minőségügyi rendszerépítés”
Követelmények: • Megrendelő • MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány• Dokumentációs rendszer• Bevezetés• Belső audit• Vezetőségi átvizsgálás• Felkészülés a tanúsításra
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
173
Az „alapelvek”
• Vevőközpontúság• Vezetés elkötelezettsége• A munkatársak bevonása• Folyamatszerű megközelítés• Rendszerszemléletű irányítás• Folyamatos tökéletesítés• Tények alapján történő döntéshozatal• Kölcsönösen előnyös partner kapcsolatok
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
174
Minőségirányítás:• Koordinált tevékenység egy szervezetnek a minőség
szempontjából történő vezetésére és ellenőrzésére
Minőségirányítási kézikönyv tartalmazza:• A minőségpolitikát,• A minőségcélok megfogalmazását,• A minőségtervezést,• A minőségszabályozást,• A minőségbiztosítást,• A minőség folyamatos fejlesztését.
A minőségirányítási rendszer
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
175
A rendszerépítés menete
A folyamatok meghatározása
Szabályzatok elkészítése
Engedélyek beszerzése
Munkaköri leírások elkészítése
Munkautasítások elkészítése
A dolgozók oktatása, képzése
Felkészülés a tanúsításra
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
176
AUDITÁLÁS
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
177
Felülvizsgálati ciklus
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
178
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
179
Az Audit(definíció)
Rendszeres, független és dokumentált eljárás audit bizonyítékok megszerzésére és tárgyilagos kiértékelésére annak meghatározásához, hogy az audit kritériumok milyen mértékben teljesültek.
ISO/DIS 19011:2001
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
180
Audit kritérium
A referenciaként felhasznált politikák, eljárások és követelmények összesége.
Audit bizonyítékAz audit kritériumokra vonatkozó, igazolható
feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
181
Az audit megállapításaiAz összegyűjtött audit bizonyítékok és az audit
kritériumok összehasonlító kiértékelésének eredménye.
Az audit következtetéseiAz auditnak az auditteam által az audit céljainak és az
audit valamennyi megállapításának figyelembevételével összeállított végeredménye
Audit jelentésAz auditor vagy az auditteam által készített, az audit
megállapításait és következtetéseit rögzítő dokumentum. Az audit jelentés készítéséért a vezető auditor felel.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
182
AuditorAz a személy, akinek megvan a felkészültsége audit
végzésére.
AuditteamEgy vagy több auditor, aki auditot végez, akit adott
esetben szakértő támogat.(Vezető auditor, betanuló auditor)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
183
Az audit típusai
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
184
Az audit típusai
Az auditfajtája
Milyen célokérdekében
végzik
Milyen auditor
végzi
Ki az auditormegbízója
Belsőaudit
Belső, válla-lati célok
Saját belsőmunkatárs
A szervezetvezetése
Beszállítóiaudit
A vevőcéljai
A vevőauditora
A vevővezetése
Tanusítóaudit
Külső, piacicélok
A tanusítószervezetauditora
A tanusítószervezet
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
185
Rendszeraudit
• A teljes minőségirányítási rendszer felülvizsgálata.• Kiterjed a rendszerrel kapcsolatos kritériumoknak
való megfelelőség megállapítására.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
186
Folyamat – eljárás audit
• Egy folyamat vagy eljárás vizsgálata abból a szempontból, hogy a vizsgált folyamatra vagy eljárásra vonatkozó kritériumok milyen mértékben teljesülnek.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
187
Termékaudit
Az adott termékkel szemben támasztott követelményeknek történő megfelelőség mértékének megállapítása.
Célja:1. a termék minőségi szintjének semleges megítélése,2. A termékminőség javítási lehetőségeinek
felkutatása,3. A vizsgálóhely alkalmasságának megítélése,4. „vevőszemes” vizsgálat
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
188
Személyaudit
Az adott személy tudásának, képességének, tulajdonságainak a vonatkozó előírásoknak, követelményeknek való megfelelőség meghatározása.
(vizsgáztatás – álláskeresés – HR tevékenység)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
189
Ellenőrzőlista
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
190
A TELJESKÖRŰ MINŐSÉGMENEDZSMENT
TQM
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
191
A teljeskörű minőségmenedzsment
A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése TQM jellemzése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
192
A TQM 3 alappilléreA TQM 3 alappillére A minőségirányítás alapelvei
Vevőközpontú szemlélet 1. Vevőközpontúság
2. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal
Teljes körű részvétel és elkötelezettség 3. Vezetés
4. A munkatársak bevonása
A szervezet egész működésének folyamatos javítása
5. Folyamatszemléletű megközelítés
6. Rendszerszemlélet az irányításban 7. Folyamatos fejlesztés
8. Tényeken alapuló döntéshozatal
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
193
A teljeskörű minőségmenedzsment (tqm)ISO 8402:1994
„A teljeskörű minőségmenedzsment a szervezet olyan menedzsment módszere, amely minőségközpontú mindenki részvételén alapul célja a fogyasztó/vevő megelégedettsége által a szervezet hosszútávú sikeressége, amely a szervezet minden tagjának és a társadalomnak hasznára szolgál.”
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
194
Az (üzleti) kiválóság(Nemzeti Minőségi Díj)
A vezetésmegalapozott üzletpolitikával és stratégiával,
a dolgozók ésaz erőforrások
hatékony menedzselésével ésa folyamatok szabályozásávalvevői ésdolgozói elégedettséget éspozitív társadalmi hatást ér el, amely
kiváló (üzleti) eredményhez vezet.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
195
A teljeskörű minőség 10 alapvető jellemzője
1. A minőség az egész vállalatra kiterjed.2. A minőség az, amit a fogyasztó annak tekint.3. A minőség és a költség összegeződik, nem különbség.4. A minőség megköveteli mind a személyek, mind a csoportok
megszállottságát.5. A minőség a vezetés egy módja.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
196
A teljeskörű minőség 10 alapvető jellemzője(folytatás)
6. A minőség és az innováció kölcsönösen összefüggenek.7. A minőség erkölcs.8. A minőség folytonos fejlesztést követel.9. A minőség a termelékenység leginkább költség-hatékony és
legkevésbé tőkeigényes útja.10. A minőség olyan teljes rendszerrel valósítható meg, amely a
fogyasztókkal és a beszállítókkal is össze van kötve.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
197
A teljesítmény tökéletesítéseminőségügyi tevékenységekkel
Vevőközpontúság a vevő által definiált minőség új marketing szemlélet:
– a vevői vélemények visszacsatolása – a belső vevők felismerése
Csapatszellemű vezetés Folytonos minőségtökéletesítés
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
198
A teljesítmény tökéletesítése minőségügyi tevékenységekkel (folytatás)
A dolgozók bevonása– felhatalmazás– képzés
Nyitott vállalati kultúra– az információ megosztása– a formális és informális korlátok eltávolítása– innovációs szemlélet– magas alkalmazotti erkölcs
Tényeken alapuló döntéshozatal Társkapcsolat a beszállítókkal
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
199
Teljeskörű minőségügyi erőfeszítések „SYSTEM”
Alp Esin (M&M, 1997, 39-42)
Sincere őszintékYours magukénak érezzékSerious komolyakTeamwork csapatmunka ösztönzéseEnthusiasm lelkesedésselMotivation motiválással
SYS nélkül a TEM nem valósítható meg!
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
200
Teljeskörű minőségmenedzsment(TQM)
Szabványok
BS 7850:1992Total Quality Management
ISO 9004-4 (1993)Continuous Quality Improvement
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
201
Total Quality Management BS 7850:1992
Part 1: Guide to management principles(A menedzsment elvek útmutatója)
Part 2: Guide to quality improvement methods(A minőségtökéletesítési módszerek útmutatója)
A teljeskörű minőségmenedzsmentolyan menedzsment filozófia és vállalati gyakorlat,amelynek célja …… a szervezetcéljainak elérése érdekébenaz emberi és az anyagi erőforrásainak a leghatékonyabb módon történő hasznosítása.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
202
Total Quality ManagementBS 7850:1992 folytatás
A szervezet termékeinek, szolgáltatásainak és más kimeneteineka minőségeegyrészt a fogyasztók elégedettsége, akik használják azokat,másrészt az azokat előállító folyamatok hatékonysága és hatásossága.
A minőségtökéletesítés a folyamatok tökéletesítésével valósítható meg.
A minőségtökéletesítés folytonos tevékenység.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
203
Total Quality ManagementBS 7850:1992
Alapfogalmak folyamat küldetésnyilatkozat folyamatgazda fogyasztó beszállító szervezet
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
204
Total Quality ManagementBS 7850:1992
Alapelvek a vezetés elkötelezettsége a fogyasztói elégedettség minőség-veszteségek mindenki részvétele a folyamatok mérése folytonos tökéletesítés probléma-meghatározás a vállalati célok és az egyéni magatartás összehangolása a személyek felelőssége és hatásköre a személyek fejlesztése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
205
Total Quality ManagementBS 7850:1992 folytatás
A minőségtökéletesítés környezete
A vezetés felelőssége és csapatvezetés Értékek, viselkedés és magatartásformák A minőségtökéletesítés céljai Kommunikáció és csapatmunka Elismerési rendszer Oktatás és képzés A minőségveszteségek csökkentése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
206
Total Quality ManagementBS 7850:1992
A TQM megvalósítása
megfelelő szervezeti felépítés kialakítása a folyamat-kezelés megvalósítása a teljesítmény mérése tökéletesítés-tervezési módszerek bevezetése oktatás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
207
Total Quality ManagementBS 7850:1992
A támogató módszerek szerepe
minőségügyi-rendszer minőség-tökéletesítés elemző és állapotbecslő eszközök
„minőségügyi” eszközök
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
208
Total Quality Management BS 7850:1992
A TQM tipikus folyamata
1. A szervezet politikája és stratégiájaküldetésvezetés és elkötelezettséga célok lebontása
2. A szervezet menedzsmentjeszervezeti felépítésmenedzsment rendszerinformációs rendszerkommunikáció
3. A szervezet tökéletesítésemunkakörnyezetteljesítményméréstökéletesítési céloktökéletesítési tervekfigyelemmel kísérés és felügyelet
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
209
A kiválósági modellek alkalmazása a nem kiválókra
„A kiválóság szó… használataaz olyan minőségdíjak esetén helyes,amikor … a minden tekintetben legjobb szervezetek azonosítását használják….minden más alkalmazása veszélyes és …. gyakran hibás.”
T.Conti, MM 2004/3, 138-145
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
210
A teljeskörű minőségmenedzsment (tqm)Jellemzői
minőségszabályozása minőség tervezésealapfolyamatok, érdekeltekkritikus folyamatok, folyamatgazdafolyamatszabályozásmegfelelőségszabályozásteljesítménymutatók, minőségmutatókminőségszabályozásértéknövekedésminőségköltségek, -gazdaságosság
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
211
A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) jellemzői (folytatás/1)
folytonos minőségtökéletesítésváltozásmenedzsmentinnovációmenedzsmentaz üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR)színvonalösszehasonlítás (Benchmarking)folytonos minőségtökéletesítésminőségügyi eszközök
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
212
A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)Jellemzői (folytatás/2)
minden értékre kiterjedő minőségkörnyezetvédelemmunka- és biztonságvédeleminformáció- és adatvédelemvagyonvédelem
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
213
A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)Jellemzői (folytatás/3)
minden tevékenységre kiterjedő menedzsment teljes igénykielégítési folyamatteljes igénykielégítési láncfogyasztás menedzsmentje beszállítók menedzsmentje
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
214
A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)Jellemzői (folytatás/4)
külső társkapcsolatoka fogyasztókkala beszállítókkala versenytársakkala társadalommal
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
215
A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)jellemzői (folytatás/5)
hatékony erőforrás-gazdálkodásinformációs rendszerek (BIIS, MIS)anyagi erőforrástervezés (MRP)megfelelő időben (Just in Time)teljeskörű hatékony karbantartás(TPM)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
216
A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)Jellemzői (folytatás/6)
emberközpontúságemberiességhatékony emberi erőforrás-menedzsmentbelső társkapcsolatokkommunikáció nyitottság, bizalomképessé tétel (empowerment)önmegvalósításkreativitás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
217
A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)Jellemzői (folytatás/7)
mindenki aktív részvétele (total employ involvement, TEI)megbízás, felhatalmazásérdekeltség, motiválás, elismerés, jutalmazásközösségi szemlélet, szocializációegyüttműködés, kommunikációcsapatmunkamegszállottság, fanatizmus
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
218
A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)Jellemzői (folytatás/8)
a vállalati kultúra ápolása és fejlesztésefolytonos tanulás (Life Long Learning, LLL)tanulószervezet (Learning Organization, LO)tökéletesedő szervezettudásmenedzsmentaz erkölcs fejlesztése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
219
A teljeskörű minőségmenedzsment
A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
220
Folytonos tökéletesítés
Kisléptékűaz alapfolyamat lényege változatlan
Nagyléptékű, ugrásszerűaz alapfolyamat lényege változikpl. az üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
221
A folytonos tökéletesítés főbb típusai
KISLÉPTÉKŰ UGRÁSSZERŰvizsgálat tárgya folyamat folyamatok és szerkezet
döntés szintje helyi vállalativáltoztatás kismértékű folytonos
(evolúció)jelentős ugrásszerű (revolúció)
időbeliség folyamatosan időszakosaninformatizálás nem szükségszerű szükségszerűmenedzsere munkahelyi projektcsapatmunkában résztvevők
munkahelyi munkahelyi és külső
eredménye javított folyamat új folyamatokúj szerkezet
hatása helyi vállalati
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
222
KAIZEN = folyamatos tökéletesítés
Kétféle tökéletesítés:KAIRYO – jelentős, ugrásszerű, tőkeigényesKAIZEN – kis lépésekkel, nem tőkeigényesideálisan: KAIRYO, KAIZEN, KAIRYO, KAIZEN, ….
KAIZENfolyamatcentrikus vezetésfolyamatorientált gondolkodáseredmény: a folyamat fejlesztése
A KAIZEN megvalósításacélok és eszközökjavaslat és megvalósításoktatás, képzésösztönzés és elismerésterjesztésfelügyelet és értékelésfejlesztés, javítás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
223
Az üzleti folyamatok újjáalakítása(Business Process Reengineering, BPR)
A fejlesztendő folyamatazonosítása
A fejlesztést elősegítő tényezőkazonosítása
Az elképzelt folyamatfejlesztése
A jelenlegi folyamat megértése
Az új folyamat tervezése, aprototípus elkészítése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
224
Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése.„Hogyan lehetne másképpen csinálni?”
HOGYAN FOG MŰKÖDNI?
MILYEN JÓL FOG MŰKÖDNI?
a folyamat alapvető jellemzői
a teljesítmény-mértékek és -célok
kezdeti elképzelés a teljes folyamat
áramkimenetteljesítményszervezettechnológia
költségminőségciklusidőérzékenység
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
225
Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése„Hogyan lehetne másképpen csinálni?” (folytatás)
MINEK KELL JÓL MŰKÖDNI?
MIÉRT NEM FOG JÓLMŰKÖDNI?
kritikus sikertényezők
a megvalósítás lehetséges korlátjai
embertechnológiatermék
erőforrás-elosztásszervezeti kultúraműszaki tényezőktermék-jellemzőkpiaci környezet
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
226
A teljeskörű minőségmenedzsment
A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
227
Mérés, vizsgálat, megállapítás, értékelésAlapfogalmak
measurementmérés (tulajdonság)
testing, auditint, …vizsgálat (állapot-mérés)
assessmentmegállapítás, felmérés (állapot-viszonyítás), értékelés
rankingrangsorolás
scoring pontozás
evaluationértékelés (értékrend alapján
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
228
Az objektumok pontozásos mérése
színvonalösszehasonlítás (benchmarking) kiegyensúlyozott mutatószámrendszer
(Balenced Scorecard, BSC) (nemzeti minőségi) díjrendszer
a kiválóság mérése a fogyasztói elégedettségi mutató
(Customer Satisfaction Index, CSI) Európai Alkalmazotti Mutató
(European Employee Index, EEI) Servqual, stb.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
229
A becsült mutatók jellemzői
pontosság (precision) valódiság (validity) megbízhatóság (reliability) (zajérzéketlenség) előrebecslő képesség (predictive power) (ismételhetőség) terjedelem (coverage) (mit fed le) egyszerűség (simplicity) állapotbecslő-képesség (diagnostics) összehasonlíthatóság (comparability)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
230
A minőségtökéletesítés szabályozása (PDCA) színvonalösszehasonlítás alapján (benchmarking)
A tökéletesítendő/fejlesztendő (összehasonlítandó) terület kijelölése
A színvonalösszehasonlítás tervezése A színvonalösszehasonlítás elvégzése A színvonaleltérés elemzése A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal kijelölése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
231
A minőségtökéletesítés szabályozása (PDCA) színvonalösszehasonlítás alapján (benchmarking)
(folytatás)
A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal eléréséhez szükséges célok kijelölése
A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal eléréséhez szükséges célok eléréséhez szükséges tevékenységek kijelölése
A kijelölt tevékenységek végrehajtása Visszatérés az elejére:
A színvonalösszehasonlítás tervezése és elvégzése
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
232
Önmegállapítás, önfelmérés (önértékelés)Self Assessment
A szervezet főbb állapotjellemzőinek (ön)becslésefontos, szükséges
Az önmegállapítás modellfüggő!Típusai: ISO 9004 alapú
NMD alapú
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
233
A kiválóság mérése
TQM = kiválóságTQM összetevő: minőségügyi rendszer
folyamatokeredmények
Az összetevők közötti ok-okozati kapcsolat (Conti, 1992):
minőségügyi rendszer és folyamatok nélkülnincs kiválóság!
MINŐSÉGÜGYI RENDSZER
FOLYAMATOK EREDMÉNYEK
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
234
A kiválóság mérése
MINŐSÉGI DÍJAK
„Nemzeti minőségi díjak”Malcolm Baldrige National Quality AwardEuropean Quality Award („EFQM”)Magyar Nemzeti Minőségi Díjstb…
„Egyéb” minőségi díjakDeming díjIIASA-Shiba díjstb. …
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
235
A kiválóság mérése
A Nemzeti Minőségi DíjAz (Üzleti) Kiválóság „Modellje”
a vezetés a megalapozott üzletpolitikával és stratégiával a dolgozók és az erőforrások hatékony menedzselésével és a folyamatok szabályozásával vevői és dolgozói elégedettséget és pozitív társadalmi hatást ér el, amely kiváló (üzleti) eredményhez vezet.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
236
A kiválóság mérése
A Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszere
A vállalkozás minőségképessége (adottságok)1. a vezetés2. politika és stratégia3. emberi erőforrások 4. partnerkapcsolatok és erőforrások 5. folyamatok
A vállalkozás által elért minőség (eredmények)6. a vevői elégedettség7. a dolgozói elégedettség8. a társadalmi hatások9. kulcsfontosságú eredmények
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
237
Az EFQM elismerési rendszere
Elkötelezett a kiválóságértCommitted to Exellence, C2E9 kritérium szerinti önértékelés250-400 pont
Elismerés a kiválóságértRecognised for Excellence, R4E32 alkritérium szerinti önértékelés400-650 pont
Európai Kiválósági DíjEuropean Excellence Price32 alkritérium szerinti önértékelés650-700 pontlegalább egy alapelvben kiemelkedő
Európai Kiválósági FődíjEuropean Excellence Award32 alkritérium szerinti önértékelés700 pont felett
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
238
EFQM alapelvek
vevőközpontúság customer focus
vezetés és a célok állandóságaleadership and constancy of purpose
eredményorientáltságresults orientation
a munkatársak fejlődése és bevonásapeople development and involvement
a vállalat társadalmi felelősségecorporate social responsibility
folyamatokon és tényeken alapuló vezetésmanagement by processes and facts
folyamatos tanulás, innováció és fejlesztéscontinouos learning, innovation and improvement
partnerkapcsolatok fejlesztésepartnership development
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
239
A Nemzeti Minőségi Díj alapú Kiválósági Modellek
Közigazgatás Kiválósági Modell (CAF) Közoktatási Kiválósági Modell Felsőoktatási Kiválósági Modell Regionális Minőségi Díj IIASA-Shiba Díj Vállalati kiválósági díjak:
PQA-Philips Quality AwardMÓL…
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
240
A kiválósági modellek alkalmazása a nem kiválókra
Ha nincsenek a folyamatok szabályozva,ha nincs minőségmenedzsmentrendszer,akkor teljesen torz eredmények!
Kihagyások A súlyozás megváltoztatása
torz, félrevezető
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
241
Common Assessment Framework (CAF)
Egységes Felmérési Rendszer„Közigazgatási Kiválósági Modell”
Az Európai Minőségi Díj (EFQM) modellalkalmazása a közigazgatásra
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
242
Teljeskörű biztonságmenedzsmentTotal Security Management, TSM
(EOTC)
EFQM modell ésbiztonságkörnyezetvédelemetika
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
243
A fogyasztói elégedettség főbb összetevői
ÉSZLELT
MINŐSÉG
ÉSZLELT
ÉRTÉKFOGYASZTÓI
ELÉGEDETTSÉG
FOGYASZTÓI
IGÉNYEK
FOGYASZTÓI PANASZOK
FOGYASZTÓI HŰSÉG
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
244
A JOGSZABÁLYOK ÉS AZ AJÁNLÁSOK
DZSUNGELÉBEN
avagyMilyen a jó élelmiszeripari
minőségmenedzsment-rendszer?(Példa)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
245
Témakörök
• Minőségügy az élelmiszergazdaságban• Good . . . Practice• Jogszabályok• Szabványok• Általános minőségmenedzsment szabványok• A „jó” minőségmenedzsment rendszer jellemzői• Iparági minőségmenedzsment-szabványok
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
246
Minőségügy az élelmiszergazdaságban
• Alapanyagtermelők ( kis és középvállalkozók őstermelők)
• élelmiszerbiztonság• nyomott árak• forrásokkal gyengén ellátott
ágazat• a jogszabályok betartása
• a szabványok betartása – választás a szabványok között?
• piacmegtartó képesség (értékesítési lehetőségek)
• az élelemtermelési lánc további szereplőinek tevékenysége
• Vevők(fogyasztók élelmiszerfeldolgozók)
• élelmiszerbiztonság• olcsó termékek
• a jogszabályok betartatása• minőségi élelemtermelés• a szabványok betartása
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
247
Good … Practice
• GAP (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek
nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében)
• GAEC (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) 4/2004. (I. 13.)
FVM rendelet Korm. rendelet (Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatásra jogosult az a terület, amelyet „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartanak.
• GFP (Helyes Gazdálkodási Gyakorlat) 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. számú melléklet tartalmazza a GAP előírásokat.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
248
Jogszabályok
• 2003. évi LXXXII. sz. élelmiszertörvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletek,• 178/2002/EK élelmiszerbiztonságra vonatkozó EU rendelet,• HACCP előírások,
• 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről• 2002. évi XXXVI. törvény a termékfelelősségi törvény módosításáról• 1997. évi CLX. törvény a fogyasztóvédelemről• 2002. évi XXXVI. törvény a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról• 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
249
Szabványok
• Vállalati szabványok - FSIS, - IFS, - BRC, - EUREPGAP
• „Nemzetközi” szabványok - ISO 9000 szabványcsalád, - ISO 22000 szabványcsalád, - ISO 15161:2001 szabvány
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
250
Mit nyújtanak a termelőknek az általános menedzsment szabványok ?
• Az ISO 9001:2000 szabvány előnyei
- jó kiindulási alap, - egyértelműen biztosítja a folyamatszemléletet, - biztosítja a minőségszabályozást.
• Az ISO 9004:2000 szabvány előnyei
- nemcsak a vevők, hanem az összes érdekelt fél igényét és elégedettségét figyelembe veszi.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
251
Milyen elveken alapul a jó minőségmenedzsment-rendszer?
• folyamatszemlélet, (folyamatirányítás – GMP-ből)
• emberközpontúság, (TQM-ből)
• érdekelt irányultság, ISO 9004:2000-ből és NMD-ból
• értékteremtés, (Vezetéstudomány)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
252
Mit nyújtanak a termelőknek az iparági szabványok ?
• Az ISO 15161:2001 szabvány előnyei kiegészíti az ISO 9001 szabványt az alábbi területeken: - a jogszabályi előírások, - az élelmiszerlánc, - a HACCP gyakorlati alkalmazása
• Az EN ISO 22000:2004 szabvány előnyei - fogadókészség esetén felválthatja a vállalati szabványokat, - a rendszer kiépítése összhangban van az ISO 9000 szabványcsaláddal, - az élelmiszeripar és a mezőgazdaság sajátosságait veszi figyelembe, - tanusítható
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
253
Mit nyújt nekünk a minőségmenedzsment rendszer?
• Alapanyagtermelők: - Bizalmat kelt (piacon)
- Dokumentált termelés, Termék utánkövetés - Könnyebb piacrajutás - Szélesebb értékesítési kör
• Vevők: - Megbízhatóságot (élelmiszerbiztonság)
- Termék utánkövethetőség - Könnyebb elérhetőség - Javuló minőség/ár arány
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
254
A KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK
(KIR)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
255
A hatékonyan működő KIR segíti a vállalatot abban, hogy tevékenységének környezeti hatásait mérje, kézbentartsa és javítsa.
A rendszer segíti a kötelező előírásoknak és önkéntesen vállalt kötelezettségeknek való megfelelést, így hosszú távon nemcsak költségcsökkentő tényező, de a piaci versenyfontos szempontja is.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
256
A KIR kiépítése
• a vezetőség elkötelezettségének kialakítása,• az előzetes felmérés, • a környezeti politika kialakítása,• a megfelelő szervezeti struktúra kialakítása és a felelősségi
körök meghatározása,• ki kell jelölni a rendszer kialakításával megbízott dolgozókat,• biztosítani kell a munkájukhoz szükséges technikai és anyagi
feltételeket.• fel kell mérni a tevékenység környezeti hatásait és a vonatkozó
törvényeket, előírásokat.• a rövid- és hosszútávú környezeti célok meghatározása,• irányítási (menedzsment) program kidolgozása, • rendszeres ellenőrzés és továbbfejlesztés.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
257
ISO 14000 szabványcsalád előzmények
• A környezeti problémák előtérbe kerülésével és a szervezetek -elsősorban termelővállalatok - környezeti felelősségének felismerésével ezt a megközelítést alkalmazták a működés káros környezeti hatásainak nyomonkövetésére és csökkentésére.
• KIR első széles körben elterjedt formája: a Brit BS 7750 szabvány.
• Ma nemzetközi szinten a két legfontosabb etalon az ISO 14000 szabványsorozat első két tagja (14001 és 14004) és az Európai Unió EMAS (Council Regulation /EEC/ No 1836/93: Eco-Management and Audit Scheme) rendelete.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
258
ISO14000 szabványsorozat
A szabvány betartása lehetővé teszi, hogy
• tisztább, biztonságosabb, egészségesebb világban élhessünk,
• a szervezetek környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységüket egy nemzetközileg elfogadott követelményrendszer szerint végezzék.
• a globális piacon csak egy tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkező gazdálkodó szervezet lehet igazán versenyképes.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
259
ISO14000 szabványsorozat
• Ez a szabványsorozat bármilyen méretű és tevékenységet folytató szervezetre alkalmazható.
• A folyamatos fejlesztés és a kötelezően alkalmazandó nemzeti jogszabályok követelményein túlmenően az ISO 14001 szabvány nem tartalmaz abszolút előírásokat a környezeti teljesítéssel kapcsolatosan.
• Hasonló tevékenységet folytató szervezetek egymástól nagyon különböző irányítási rendszereket működtethetnek úgy, hogy ezek mindegyike megfelel az ISO 14001 szabvány előírásainak.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
260
Az ISO 14000 szabványsorozat • ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek –
Követelmények és alkalmazási irányelvek • ISO 14004 Környezetközpontú irányítási rendszerek - Az elvek, a
rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei
• ISO 14010 Irányelvek környezeti audithoz - Általános elvek• lSO 14011/1 Irányelvek környezeti audithoz - Auditeljárások –
Környezetközpontú irányítási rendszerek auditja • ISO 14012 Irányelvek környezeti audithoz - Környezeti auditorok
képzettségi kritériumai • ISO 14031 Az Irányítási Rendszer Környezeti teljesítményének és a
környezettel való kapcsolatának értékelése • ISO 14040 Környezetközpontú irányítási rendszerek - Élettartam
elemzés - Általános elvek és irányelvek• ISO 14060 Termékszabványok Környezetvédelmi vonatkozásai
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
261
Az ISO 14000 szabványsorozatmegvalósításának előnyei
• versenyelőny a piacon, • a szervezet meg tudja határozni és el tudja érni a környezet
védelmével kapcsolatos céljait, • biztosítani tudja a hazai és nemzetközi követelmények
folyamatos teljesítését, • segít a szervezetnek a környezet minőségének fenntartásában
és javításában, • hozzájárul az emberek egészségének megóvásához,
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
262
Az ISO 14000 szabványsorozatmegvalósításának előnyei (folytatás)
• a KIR bevezetése a szervezet partnereiben, az érdekelt felekben bizalmat kelt,
• a KIR rendet és összehangoltságot teremt a szervezetnél a környezeti problémák kezelhetősége és megoldása érdekében,
• hatékonyabb irányítás és munkavégzés, • javul a belső működés hatékonysága, szervezettsége, • ösztönző hatást gyakorol a beszállítói körre, • kialakul a folyamatos fejlődés igénye.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
263
A KIR kiépítésének lépései
• Előkészítés • A környezetközpontú irányítási dokumentumrendszer
kidolgozása • A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése • A tanúsítás
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
264
A KIR kiépítése (folytatás)Előkészítés
• A vállalkozás tevékenységi folyamatainak, eljárásainak, ügymenetének felmérése,
• Szervezeti átvilágítás, • A szervezet által előidézett környezeti hatások azonosítása,
vizsgálata és értékelése, • A rendelkezésre álló dokumentáció átvizsgálása, • Tréning a társaság vezetői, a kijelölt környezetvédelmi
megbízott, valamint a rendszer kiépítésében közreműködő dolgozók számára,
• A működőképes környezetközpontú irányítási rendszer kiépítéséhez szükséges erőforrások meghatározása.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
265
A KIR kiépítése (folytatás)
A dokumentumrendszer kidolgozása
• Környezeti politika és célok, • Környezetközpontú irányítási kézikönyv, • Eljárási utasítások, • Program a környezetvédelmi célok és tervek megvalósítására, • Munka- és vizsgálati utasítások, • Bizonylatok, formanyomtatványok, űrlapok.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
266
A KIR kiépítése (folytatás)
A rendszer bevezetése
• Tréningek, • Belső auditok, • A szükséges helyesbítő intézkedések meghatározása,
végrehajtása.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
267
A Tanusítás folyamata
• Előaudit • Dokumentáció vizsgálat, • Helyszíni audit, • Auditjelentés készítése (pozitív esetben javaslat a
tanúsítvány odaitélésére).
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
268
Környezetirányítás alapjaia mezőgazdaságban
(példa)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
269
49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet
a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni
védelméről
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
270
49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/1)
• A rendelet célja• 1. § A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű
nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése.
• A rendelet hatálya• 2. § A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre (a
továbbiakban együttesen: vizek), valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
271
49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/2)
• 3. § Fogalommeghatározások• 4. § Nitrátérzékeny területek kijelölésének és
felülvizsgálatának szempontjai• 5. § Nitrátérzékeny területek• 6. § A vizek védelmét szolgáló intézkedések• 7. § egységes, összehangolt akcióprogramot kell megvalósítani
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
272
49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/3)
• 8. § A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell betartania
• 9. § A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. (3. számú melléklet)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
273
49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/4)
• 10. § Az előírások megtartását a termőföldön folytatott tevékenységek vonatkozásában a talajvédelmi hatóság, egyéb területeken a vizek nitrátszennyezésével járó tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.
• 11. § (1) A vizekben a nitrátszennyezettséget, továbbá a felszíni vizek eutrofizációs állapotát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott gyakorisággal ellenőrizni kell.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
274
49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/5)
• 12. § (1) A 4. § szerinti szempontok és a 11. § szerinti vizsgálati eredmények alapján a nitrátérzékeny területek kijelölését legalább négyévente felül kell vizsgálni.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
275
49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/6) Tájékoztatás az Európai Unió felé
• 13. § (1) Az Európai Bizottság részére történő tájékoztatás során meg kell adni:
• a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásait, • térképen feltüntetve a nitrátérzékeny területeket és azok
változását, megjelölve a kijelölés és felülvizsgálat szempontjait, • a 11. § szerinti ellenőrzés eredményeit, • az akcióprogramról szóló összefoglalót, amely tartalmazza a 6-0.
és 12. §-ok szerinti előírások alkalmazását, • a vizek állapotának - az akcióprogram intézkedéseinek hatására
kialakuló - várható változását.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
276
49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/7)Záró rendelkezések
• 14. § (1) A rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
• (2) A rendelet 13. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
• 15. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
277
3. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez
A mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap
MINTA
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
278
1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai
Név
Egységes statisztikai számjel
Adószám vagy adóazonosító
Székhely
Kapcsolattartó személy neve, telefonszáma
2. Az állattartó telep adatai
Az állattartó telep neve
Az állattartó telep címe
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
279
2.1. Az állatállomány az állattartás típusa szerint december 31-én
Állatfaj Állattartás típusa Állatlétszám
megnevezés kód megnevezés kód darab
2.2. Az év folyamán keletkezett és a december 31-én tárolt trágya mennyisége
Keletkezett hígtrágya
Tárolt hígtrágya
Keletkezett istállótrágya
Tárolt istállótrágya
Tárolt N műtrágya
m3 m3 kód tonna tonn
a
kód hatóanyag, kg
kód
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
280
Borászat
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉLELMISZER-SZENNYEZÉSEK
NYOMONKÖVETÉSE
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
281
Élelmiszer szennyezési források
1. Környezetszennyezés
2. Veszélyforrások
3. Üzemtelepítések
4. Környezeti elemek kölcsönhatása
5. Természeti katasztrófák
6. Javaslatok
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
282
1. Környezetszennyezés
A biztonságos élelmiszer előállítását – az élelmi láncon keresztül – a környezeti elemek állapota nagymértékben befolyásolja.
A környezetszennyezés potenciális vagy aktuális veszély jelent a lakosság számára.
A környezetben lévő káros anyagok 70 %-a az élelemmel, 20 %-a vízzel és 10 %-a a levegővel kerül szervezetünkbe.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
283
2. Veszélyforrások
Az élelmiszer-biztonság megteremtése, az egészségügyi kockázat minimalizálása érdekében egyik legfontosabb feladat a veszélyforrások felkutatása és megszüntetése.A levegő, a víz, a talaj folyamatos elszennyeződése miatt indokolt időszakosan a szennyezettséget okozó gócok feltérképezése.Átfogó állapotfelmérés szükséges a takarmány- és élelmiszer-előállító és feldolgozó üzemek környezetében.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
284
3. Üzemtelepítések
A működési engedély megadásához a szakhatóságok ellenőrzik a környezet állapotát: szennyező ipari létesítmények, talaj (szénhidrogén, szennyvíz, nehézfém), illetve víz (arzén, nitrát) szennyezettségét.Az időközben bekövetkezett változások miatt szükséges ellenőrzések: szennyvíz, hígtrágya kihelyezés, olajvezeték, benzinkút, erőmű, vegyi üzem telepítése, gépkocsiforgalom növekedése.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
285
4. Környezeti elemek kölcsönhatása
A levegő, víz, talaj szennyezettségének csökkentésére használt technikáktól függően új (koncentrált) szennyezések keletkeznek, többnyire egy másik környezeti elembe átkerülve: víz- és levegőtisztítás.
A talajba elhelyezés (deponálás) vagy az elégetés (incinerálás) sem jelent végső megoldást.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
286
5. Természeti katasztrófák
A földrengések, árvizek, aszályok sújtotta területek veszélyeztetettsége miatt indokolt a térségben elhelyezkedő üzemek feltérképezése és a szükség-állapotra felkészítése.
Az ember okozta katasztrófák (tűzesetek, nukleáris erőműi balesetek, háborúk) súlyos helyzetet teremtenek az élelmiszer-ellátásban, melynek megelő-zésére tervet kell készíteni.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
287
6. Javaslatok
A takarmány- és élelmiszer-termelésben is törekedni kell az ún. tiszta technológiákra, mind a termőföld, mind a víz felhasználásánál. Az élelmi lánc egyes elemeiben csökkenthető a szennyezés mértéke, ugyanakkor gondoskodni kell a melléktermékek és hulladékok szakszerű elhelyezéséről vagy megsemmisítéséről.Az élelmiszerek gyűjtő vagy fogyasztói csomagolása védi a terméket és a felhasználót, viszont gondoskodni kell a használt csomagolóanyagok újrafelhasz-nálásáról (3 R).
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
288
EMAS
Eco-Management and Audit Scheme rendelet (EMAS)
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
289
Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki az Eco-Management and Audit Scheme rendeletet, röviden
EMAS-t. (EC1836/93).
• Az EMAS arra szolgál, hogy segítsen a szervezeteknek környezetvédelmi teljesítményük kezelésében és javításában.
• Ennek az útmutatásnak az a célja, hogy segítséget nyújtson a szervezeteknek a 761/2001/ek rendelet alapján működő program által előírt környezetvédelmi nyilatkozat összeállításában, és meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket a III. Melléklettel összhangban lévő nyilatkozat elkészítése során figyelembe kell venni.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
290
EMAS (folytatás/1)
• Az emas hiteles külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában.
• Az emas rendelet alkalmazása hasonlóan az iso 14001-es szabványhoz, a vállalatok számára nem kötelező.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
291
EMAS (folytatás/2)
• Az emas rugalmassága folytán lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy a vonatkozó tájékoztatást meghatározott közönségnek címezzék, ugyanakkor biztosítja, hogy az összes információ rendelkezésre álljon azok számára, akik azokra igényt tartanak.
• Át kell gondolni, hogy hogyan lehet a legcélzottabban terjeszteni a tájékoztatást, egyetlen jelentés formájában, vagy az érvényesített tájékoztatás szövegéből vett kivonatként.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
292
EMAS (folytatás/3)
• Az emas rendelet, hasonlóan az iso 14001-es szabványhoz módszert kínál a szervezetek számára környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, publikálásához és ezen keresztül egy környezettudatos vállalati működés megvalósításához.
• Abban az esetben, ha egy szervezet megfelel a rendeletben foglalt valamennyi előírásnak, külső hitelesítő fél bevonásával igazolást kaphat az emas rendszer szerinti működéséről.
• A sikeres felülvizsgálatot követően jogosult a szervezet az emas logó használatára.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
293
RÉSZVÉTEL AZ EMAS-BAN
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
294
A részvétel feltételei
• Az emas-ban részt vehet bármely szervezet, amely környezeti teljesítményét kívánja javítani.
• Az emas-ban való nyilvántartásba vételhez a szervezet környezeti állapotfelmérést végez az emas rendelet vii. Melléklete szerint a vi. Melléklet szerinti tényezőkre vonatkozóan.
• Az emas-ban való nyilvántartás fenntartásához a szervezet évente ellenőrizteti a rendszert, a környezetvédelmi programot és évente elküldi a jóváhagyott adatokat az illetékes hatóságnak.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
295
A részvétel feltételei (folytatás/1)
• Azoknak a szervezeteknek, amelyek tanúsított iso 14001 rendszerrel rendelkeznek, nem kell hivatalos környezeti állapotfelmérést lefolyatniuk, ha :
- a környezeti tényezők azonosításához és értékeléséhez szükséges tájékoztatást az igazolt környezetvédelmi vezetési rendszer megadta.
• - Megvalósítja a rendelet i. Melléklete szerinti környezetirányítási rendszert.
• - Betartja a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
296
A részvétel feltételei (folytatás/2)
• Azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vesznek az emas nyilvántartási rendszerében be kell tartani az alábbi szabályokat:
• - környezetvédelmi nyilatkozatukat évente frissíteni szükséges.
• - Háromévenként hitelesíttetni és nyilvánosságra is kell azokat hozni.
A kis- és középvállalkozásokat segítő egyik intézkedés lehetővé teszi a rendelet által szabályozott módon, előírt feltételek teljesülése esetén az évenkénti frissítések kötelezettségétől való eltérést.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
297
A részvétel feltételei (folytatás/3)
• A háromévenkénti megújítás alapvető kötelezettség minden nyilvántartásban önkéntesen részt venni kívánó szervezet számára.
• Az emas-nyilvántartásban szereplő szervezetnek bizonyítania kell, hogy elérte környezetvédelmi céljait és megfelelő indikátorok alkalmazásával a folyamatos fejlődését környezetvédelmi nyilatkozatban dokumentálta.
• A regisztrált szervezet státusának megújítása és felülvizsgálata a nyilvántartásba vételi eljáráshoz képest azonos módon történik, kivéve a jogszabályi megfelelés ellenőrzését.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
298
AZ ECO-MANAGEMENT AND AUDIT SCHEME RENDELET (EMAS) ALKALMAZÁSÁVAL JÁRÓ
ELŐNYÖK
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
299
• Mivel az emas szerint működő szervezetek környezeti teljesítményüket környezeti nyilatkozatban is megjelenítik, így a partnereik és környezetük felé a bizalmat, az átláthatóságot és a környezettudatosságot képviselik.
• A környezetvédelem jelentőségének folyamatos fejlődésével a környezet védelmét szem előtt tartó vállalatok kitűnnek a tömegből, mivel a környezetre gyakorolt hatásuk nyilvános.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
300
Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak:
• Belgium:A vallon regionális környezetvédelmi minisztérium a támogatások megítélését az emas kötelező megvalósításához kötötte lerakók, vízkezelő üzemek és égetők esetében.
• Dánia:Az emas környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves
környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
301
Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak (folytatás/1):
• Olaszország:Az ippc-vel, hulladékkezeléssel, víz- és légszennyezés-megelőzéssel kapcsolatos engedélyek megújításakor az emas-nyilvántartásba vett vállalatok az engedélymegújítási kérelmet kiválthatják a hatóságnak nyújtott, az emas tanúsítványt is tartalmazó tájékoztatással.
• Hollandia:Az emas környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el.Új engedély esetén rövidebb eljárás (mivel áttekinthetőbb a szervezet és jobb az adatszolgáltatás). Kevesebb ellenőrzés, helyszíni szemle (mivel jobban megbíznak a szervezetben, és inkább ott töltenek több időt, ahol nincs jó irányítási rendszer).
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
302
Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak (folytatás/2):
• Norvégia:Kevésbé gyakori felülvizsgálat az emas-t bevezető szervezeteknél.A környezeti audit és felülvizsgálat díja kedvezőbb, csak 50%.
• Magyarország: Kevesebb ellenőrzés, jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
303
FELHASZNÁLT IRODALOM
A MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR, 2. ÁTDOLGOZOTT KIADÁS
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 2003 A NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ KÖVETELMÉNYRENDSZERE
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS (WWW.MIK.HU) GELEI ANDREA (2009): SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSI LÁNCÁNAK SPECIÁLIS MENEDZSMENT JELLEMZŐI
114. SZ. MŰHELYTANULMÁNY HU ISSN 1786-3031BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET
FÖLDESI TAMÁS (2000): AZ ISO 9000 ÉS A SZOLGÁLTATÁSOKMINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG, 2000/5, 253-257.
HUSZAY GÁBOR ET AL (2000): FOGYASZTÓVÉDELEM
KERESKEDELMI SAJTÓÜGYNÖKSÉG, BUDAPEST, 2000. KALAPÁCS JÁNOS (2000): MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS/IRÁNYÍTÁS A KÖZSZOLGÁLTATÁSBAN
KÖZOKTATÁS, KÖZIGAZGATÁS, X-LEVEL
KOVÁCS ZOLTÁN (SZERK.)(1997): A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA TDQM SOROZAT, KÉZIRAT, VESZPRÉM.
PARÁNYI GYÖRGY (2003): A SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYA ÉS MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI I. RÉSZ. MIT TEKINTÜNK SZOLGÁLTATÁSNAK? CEO, IV. ÉVF., 2003/3, 15-18.
PARÁNYI GYÖRGY (2003): A SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYA ÉS MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI II. RÉSZ. A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGJELLEMZŐI CEO, IV. ÉVF., 2003/4, 38-42.
TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012
304
RÓTH ANDRÁS (2000): ISO 9000:2000 MINŐSÉGÜGYI RENDSZERDASHÖFER KIADÓ, BUDAPEST, 2000-TŐL FOLYAMATOS
SOMOGYI S. – KAJÁRI K. – SZABÓ I. L. – DOMJÁN P. (2007): MINŐSÉGMENEDZSMENT VEZETŐK RÉSZÉRE. FORUM KÖNYVKIADÓ, ÚJVIDÉK. 15.P.
SZABÓ IMRE LÁSZLÓ, LUKÁCS GÁBOR, VERESS GÁBOR (2006): A JOGSZABÁLYOK ÉS AZ AJÁNLÁSOK DZSUNGELÉBEN, AVAGY MILYEN A JÓ ÉLELMISZER-IPARI MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZER? A MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG 2006. 4. EOQ MNB, BUDAPEST
VERESS GÁBOR, BIRHER NÁNDOR, NYILAS MIHÁLY (2005): A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS FILOZÓFIÁJA JEL KIADÓ, BUDAPEST
VERESS GÁBOR (2009): PIACI MINŐSÉG, TÁRSADALMI MINŐSÉG, ÉLETMINŐSÉG (2009):ELŐADÁS, MTESZ, 2009.NOVEMBER 25.MINŐSÉG ÉS ERKÖLCS - A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA KONFERENCIA
VERES ZOLTÁN (1995): MINŐSÉGI ÉRTÉKÍTÉLET-KUTATÁS A PROJEKT-TÍPUSÚ IPARI SZOLGÁLTATÁSOKBANMINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG, 1995/4, 37-40.
304