minŐsÉgbiztosÍtÁs a nÖvÉnyvÉdelemben

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

1

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN

1

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

2

Tartalomjegyzék

• A minőség és a minőségügy értelmezése 7-54minőségügyi bevezető 7-25megfelelőség 26-30minőség 31-54

• A minőségügyi szabályozási rendszer 55-96minőségügy 56-61szabványosítás 62-72nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer 73-96

2

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

3

Tartalomjegyzék (folytatás/1)

• Élelmiszerbiztonság 95-123GMP, GAP 100-103HACCP 104-119Termék nyomon-követhetősége 120-123EUREPGAP 154-160ISO 22000 161-170

• Ember-ember kapcsolatú szolgáltatás 124-153szolgáltatások 128-138 az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői 139-145az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje 146-153

3

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

4


• ISO 9001 szabvány 171-189ISO 9001 171-175audit 176-189

• TQM 190-243TQM értelmezése 191-209TQM jellemzése 210-219folytonos tökéletesítés 220-232a kiválóság mérése 233-243

• Milyen a jó élelmiszeripari minőségmenedzsment-rendszer? 244-253

4

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

5


• Környezet irányítási rendszer (KIR) 254-302ISO 14000 szabványsorozat 258-267Példa: a vizek védelme 268-279Szennyezések nyomon-követése 280-292EMAS 293-302

5

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

6

BevezetésA minőségügy jelentősége a növényvédelemben• Az élelmiszertermelés során a növénytermelési

technológiákba szorosan beépül a termesztett növények védelme a különböző kórokozóktól, kártevőktől.

• Az alkalmazható technológiák közötti választás felelőssége a szakemberé, amelyet legjobb tudása szerint kell elvégeznie.

• A minőség fogalma szorosan kötődik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek tevékenységéhez, úgy a munkafolyamatok szervezésénél, végrehajtásánál, mind a vevők és más érdekeltek igényeinek kielégítésénél.

• A növényvédő szakemberek számára fontos, hogy munkájuk során ügyeljenek a természeti környezet védelmére is.

6

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

7

A MINŐSÉG ÉS A MINŐSÉGÜGY

7

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

8

Minőségügy

Minőségügy - történeti áttekintés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

9

• „Kell hogy egy rendszernek célja• legyen, valamilyen értéket kell• létrehoznia, más szóval eredményeket.• A rendszer vezetése számára szükséges,• hogy tudással rendelkezzenek a• rendszerben dolgozó emberekről és a• rendszeralkotók közötti kapcsolatokról. „

• W. Edwards Deming

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

10

A minőségügy kialakulása

• Az emberrel egyidős• Áldozat az isteneknek?• Asszir birodalom – termékfelelősség• Ókor – mérések, jelölések• Biblia – hamis mérés• Céhek – mestermunka, felszabadítás• Tanúsítványok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

11

A minőségügy kialakulása (folytatás)

• Tömegtermelés• „minőség-ellenőrzés” különválása• „statisztikai folyamatszabályozás”• Újkori termékfelelősség, fogyasztóvédelem• USA-FDA• Minőségmenedzsment-rendszer szabványok• Minőségi díjak

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

12

Néhány Minőség Guru minőségképe

• A célnak vagy használatnak való megfelelés, alkalmasság. (JURAN)• A minőség nem más, mint egy erre alkalmas piacon a termék vagy

szolgáltatás egyenletességének és megbízhatóságainak kis költséggel elérhető és előre megjósolható mértéke. (DEMING)

• A minőség a követelményeknek való megfelelés, és nem pedig megfelelés a jó színvonalnak. (P. B. CROSBY)

• A termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak összessége a marketing, az irányítás, gyártás, műszaki tervezés, fenntartás révén, amelyek a használat során kielégítik a vevő elvárásait. (FEIGENBAUM)

• Egy termék minősége annál jobb, minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége. (TAGUCHI)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

13

• A japán Shoji Shiba (1989) minőségmodellje értelmezésében igyekszik a korábbi, jól

ismert minőség- értelmezések szintézisére:

• Shoji Shiba japán professzor tevékenységének hatására új megvilágításba került a minőségi szemlélet.

• A tudós szerint a minőségnek négy fokozata van:• A szabványnak való megfelelés,• A használatra való alkalmasság,• A vevő ismert igényeinek való megfelelés,• A várható (látens) igényeknek való megfelelés.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

14

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

15

A minőség szerepe a vállalatirányításban

• A minőségügy folyamatszemléletével összefüggésben egy vállalkozás úgy jellemezhető, mint egy tevékenységekbe és folyamatokba szervezett erőforrásokból álló egység/ entitás, mely termékek és folyamatok kombinációjából álló technológiát alkalmaz,

hogy a vevő számára értékes javakat és szolgáltatásokat állítson elő.

• A vevő annyi értéket tulajdonít a terméknek és a

szolgáltatásoknak, amennyire követelményei, igényei és kívánságai elfogadható költségszinten teljesülnek vagy

túlteljesülnek.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

16

• A minőségügy térhódításának megfelelően a minőségrendszerek törekvése is változott:

• az előírásoknak való megfeleléstől indult, majd az lett a célja, hogy növelje a vevői elégedettséget (ISO 9001:2000), átfogó vállalati teljesítmény és képességek fejlesztése (ISO 9004:2000) útján.

• Ezzel egyidejűleg a minőségügyi mérnökök szerepe is fejlődött: az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésétől „magának a folyamatnak és a gyártott javak minőségének maximálásáig”

David Lyth: Quality Engineering

A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

17

• A versenyképes működés iránti igény arra késztette a minőségszakembereket, hogy először minőségszabályozó-rendszereket, majd fokozatosan minőségirányítási rendszereket (QMS) fejlesszenek ki és valósítsanak meg, beépítve a folyamatszabályozást, a belső auditfolyamatokat és a fenntartható, folyamatos fejlődés kezdeményeit.

• A minőségügyi rendszerek célja napjainkban átértékelődött, és mivel a minőséget szervezeti szinten értelmezik, ezért a vállalatvezetésnek elkötelezettséget kell vállalnia a minőség minden folyamatban és szinten történő megvalósulásáért.


TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

18

• A XX. század minőségüggyel foglalkozó nemzetközi szakemberei, „gurui” szinte kivétel nélkül vezetési kultúraként, a vállalati stratégia alappilléreként is értelmezték a minőségtudományt, és annak sokszínű eszközrendszerét.

• A vállalat vezetése célként jelöli meg a vevői igények kielégítését, amelyre utal E. Deming is híres 14 pontjában, amely egyszerűsítve közli azon tényezőket, amelyek a vállalat minőségorientált vezetését biztosítják:


TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

19

Deming 14 pontja:

• 1. Legyen tartós cél és állandó feladat a termékek és szolgáltatások folyamatos javítása!

• 2. A termék, a szolgáltatás legyen elsőre jó!• 3. A minőség nem az ellenőrzéstől, hanem a rendszer helyes

megtervezésétől és működtetésétől várható.• 4. Az üzleti kapcsolatok kiépítésénél nem elég az árból

kiindulni.• 5. Állandóan fejlesszük, javítsuk az egész rendszert!• 6. Állandóan tanuljunk!• 7. Vezetők, nem pedig menedzserek kellenek!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

20

• 8. Szűnjön meg az állandó félelem!• 9. Döntsük le a funkcionális korlátokat!• 10. Ne jelszavakkal, állandó figyelmeztetéssel

ösztönözzünk!• 11. A számokkal való ellenőrzés veszélyes!• 12. Állítsuk vissza a jó munka becsületét!• 13. Bátorítsuk a tanulást, becsüljük meg a tudást!• 14. Ne csak beszéljünk, cselekedjünk is!

Deming 14 pontja (folytatás):

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

21

A 14 pontot megalapozó általános vezetési filozófia:

• 1. Vevőorientáltság• 2. Folyamatos javítás• 3. A minőség a vállalati rendszer

egészétől függ.

• A vezetőség fontos feladata a minőség iránti elkötelezettség kinyilvánításán kívül a dolgozók motiválása és a felkészültségének fejlesztése.

• A vezetőség további feladata, hogy sikerre vigye a szervezetet. • A siker külső és belső formában jelentkezhet: előbbi piaci• eredményként és társadalmi elismerésként, utóbbi a szervezeti és

egyéni célok összehangolásaként.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

22

A vevői- fokusz, a vevői megelégedettség szerepet játszik a vállalat stratégiájának kialakításában.

Cassidy szerint a szállító és a vevő megelégedettsége öt lépcsőn keresztül érhető el:- Meg kell határozni a vevő igényeit.- Ezeket az igényeket megfelelő tervekre és specifikációkra kell lefordítani.- Megfelelő fejlesztés- vizsgálatokkal biztosítani kell, hogy azon termékek, amelyek megfelelnek a specifikációknak a vevő igényeivel is találkozzanak.- Biztosítani kell, hogy a gyártásért felelősek, egyértelmű és mindenre kiterjedő utasításokat kapjanak.

A vevők és vásárlók kapcsolata az előlállítóval és szolgáltatóval.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

23

A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben

• A fogyasztói kultúra a XXI. században új kihívások elé állítja a szolgáltatókat és a termék-előállítókat.

• A vevők és a fogyasztók igényei egyre jobban specializálódnak. • A fogyasztási folyamat résztvevői tudatosan választanak vagy

elvetnek egy terméket/ szolgáltatást annak érték-tartalma alapján.

• Korunkban a termékhez hozzáadott, többletérték a• keresett, a termékhez kapcsolódó szolgáltatások jellemzőek. • A felgyorsult változás a fogyasztói habitusokban megköveteli a

termelő- és szolgáltató szervezetek fokozott figyelmét és gyors reakcióját.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

24

• A fogyasztói minőségkép fejlődése egyrészt • segít a hatékonykommunikációban, és információszerzésben

az igényfelmérés, tulajdonságtervezés során,• másrészt a termékeket/ szolgáltatásokat jellemző

alapfunkciók, látens igények kifejeződése veszít hangsúlyosságából és meg is változhat.

• A fogyasztó számára a jó minőség azt jelenti, hogy az objektum a saját, személyes igényeket kielégíti és ezen felül a termék/ szolgáltatás tulajdonsága valamilyen egyéb értéket is hordoz, így nagyfokú elégedettséghez is vezet a fogyasztási folyamat.

A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben (folytatás)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

25

RÉSZLETES MINŐSÉGÜGY

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

26

Alapfogalmak

• Megfelelőség• Minőség• Élelmiszer biztonság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

27

A MEGFELELŐSÉG

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

28

A megfelelőség

A minőségügyben a minőség mellett értelmezzük az objektumok (termékek, folyamatok, személyek, rendszerek stb.) – adott követelményrendszerre vonatkozó – megfelelőségét (conformity). Nem azt mondjuk, hogy egy objektum megfelelő, hanem azt mondjuk, hogy egy objektum egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

29

A megfelelőség-megállapítás folyamata

Megfelelőség-tulajdonságok kiválasztása

Megfelelőség-vizsgálat

Megfelelőség-megállapítás

objektum

megfelelőség-tulajdonságok

meghatározott tulajdonságértékek

az objektum adott követelményrendszerre vonatkozó megfelelősége

Vizsgálati szempontok

Vizsgálatimódszer

Megfelelőségkövetelmény-

rendszer

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

30

A megfelelőség-megállapítás főbb típusai

Vizsgálattesting

Átvizsgálásaudit, inspection

Vizsgáztatásexamination

Megfelelőség-megállapítás

conformity assessment

az objektum megfelelősége

termék (anyag)folyamat, szolgáltatás,minőségügyi rendszer

személy

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

31

A MINŐSÉG

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

32

A minőség általános filozófiai értelmezése

A minőség általános (naturális) filozófiai értelmezése szerint adott dolog (objektum) minősége, pontosabban „mineműsége” a dolog azon tulajdonságainak az összessége, amelyek azzá teszik az adott dolgot, ami.

jellemző

funkcionális

és

leíró

tulajdonságok

Objektum

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

33

A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése

O B

JEKTU

M

Lényegestulajdonság (1)

Tulajdonságérték (1)

Vizsgálati szempont

Mérés

Lényegestulajdonság (n)

Tulajdonságérték (n)

Vizsgálati szempont

Mérés

Minőség

.

.

.értékrend

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

34

A minőség korszerű értelmezése

A korszerű minőségügy értelmezése szerint a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége a termelési és a fogyasztási folyamatokban érdekeltek,

azazelsősorban a fogyasztók, a termelők és a társadalom értékítélete arra vonatkozóan, hogy a termelési és a fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, azaz az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. A minőség tehát átadott érték.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

35

A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése

A minőségirányításISO 9001:2000

Élelmiszerbiztonság Irányítása

Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás

HACCP, Folyamatszabályozás

BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

36

A termelési folyamat minőségszabályozása

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS

MEGFELELŐSÉGSZABÁLYOZÁS

FOLYAMATSZABÁLYOZÁS

TERMELÉS FOGYASZTÁStermék

minőségügyi jogszabályok

beavatkozótermelőiminőség

mért megfelelőségfogyasztóiminőség

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

37

Adott termék fogyasztói minőségének és megfelelőségének összehasonlítása

Jellemző Minőség Megfelelőség

Fogalma elsődlegesen

szubjektív Objektív

Dimenziója Érték Naturális

Tulajdonságtípusa Funkcionális Leíró

Mérhetősége Nehezen Könnyen

jelentősége alapvető másodlagos

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

38

A piaci igénykielégítési folyamat

TERMELÉS FOGYASZTÁS

igénykielégítés igény

termék/érték

csereérték

értékrend értékrend

termelőfogyasztó

PIAC

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

39

Mi a minőségügy?

A minőségügya termelési és a fogyasztási folyamatok minőségéneka nemzeti szintűés a vállalati szintűszabályozásával foglalkozik.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

40

A minőség szabályozása

Nemzeti szinten: jogszabályok, ajánlások, serkentéstermékfelelősség, fogyasztóvédelem, CE jel, ….

Vállalati szinten: minőségmenedzsment-rendszer ISO 9004, GMP,Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszer, ….

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

41

A minőségügy nemzeti jelentősége

termelő fogyasztó társadalom

nyereség,hírnév

igénykielégítés,biztonság

gyarapodás,biztonság

gazdaságifejlődés

az életminőség javulása

A termelés (gyártás és szolgáltatás) magas színvonalú minősége

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

42

A minőségügy vállalati jelentősége

a vállalati rendszertökéletesítése

a dolgozóielégedettségnövekedése

az üzletieredményeknövekedése

a termelésminőségénektökéletesítése

a fogyasztóielégedettségnövekedése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

43

AZ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

44

Az igénykielégítési folyamat értelmezése

TERMELÉSIFOLYAMAT

termelő

FOGYASZTÁSIFOLYAMAT

fogyasztó

igénykielégítés igény

termékérték

csereérték

PIACértékrend értékrend

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

45

Piacok

• Szabadpiac– A szabadpiacot a kereslet és a kínálat

szabályozza, az árak a kereslettől és a kínálattól függnek. A vevő akkor „Király”, ha kínálati piac van, ekkor ő dönti el, hogy mit, hol vásárol.

• Közpiac– A közpiacon általában nem a fogyasztó

fizeti a csereértéket (az árut), hanem a közösség, az állam, vagy a közösségért felelősséget érző támogató.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

46

A teljes igénykielégítési folyamat

TELJESFOGYASZTÁSI

FOLYAMAT

TELJESTERMELÉSIFOLYAMAT

IGÉNY

TERMÉK Fogyasztás

Fogyasztás-szolgálat

Piackutatás

Termelési rendszerlétesítése

Termék és termelési rendszer

tervezése

Fogyasztói igény

megjelenése

Termelés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

47

A mezőgazdasági igénykielégítési lánc

TALAJ-MŰVELÉS

NÖVÉNY-NEMESÍTÉS

NÖVÉNY-TERMESZ-

TÉS

TAKARMÁNY-KÉSZÍTÉS

ÉLELMISZER-TERMELÉS

ÉLELMISZER- FOGYASZ-

TÁS

ÁLLAT-TENYÉSZ-

TÉS

ÁLLAT-NEMESÍTÉS

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

48

Az igénykielégítési folyamat érdekeltjei

Az igénykielégítési folyamat alapvetőérdekeltjei (stakeholders, interested parties), érintettjei, partnerei, társai, tág értelemben vett „vevői”a fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók,a termelési folyamatban érdekelt termelőkés a termelők beszállítóivalamint a társadalom.Megjegyzés: érdekeltek – akik a lóversenyen egy lóra tettek.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

49

Az igénykielégítési folyamat minősége

a termelési és a fogyasztásifolyamatok minősége

a társadalomértékítélete

a termelőértékítélete

a fogyasztóértékítélete

Termelésifolyamat

Fogyasztásifolyamat

termék

nyereségsiker

igénykielégítésbiztonság

serkentés biztonság

KÖRNYEZET

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

50

A minőség összetevői

• adott időpontbeli minőség• a minőség időbelisége – a megbízhatóság• a minőség veszélytelensége – a biztonság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

51

Az igénykielégítési folyamat minőségének időbelisége:

A megbízhatóság

Megbízhatóság: hibamentes működés• Fenntartás/karbantartás nélkül értelmezett

megbízhatóság (reliability)• Fenntartással/karbantartással értelmezett

megbízhatóság (dependability)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

52

A termelési illetve a fogyasztási folyamat biztonsága

A biztonság azt jelenti, hogy az igénykielégítési folyamat által okozott károsodás kockázatának szintje elfogadható.A folyamatok (rendszerek) biztonságával a biztonságtudomány (Safety Science) foglalkozik,

melynek lényege, hogy a veszély mértékét védelemmel elfogadható szintűre kell csökkenteni.

A biztonság szempontjából kiemelt szerepe van az ún. kritikus folyamatoknak, rendszereknek, melyek meghibásodása nagy veszélyt jelent, így megfelelő védelmük biztosítása elengedhetetlen.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

53

ÉLELMISZERBIZTONSÁG

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

54

A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve.

Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelete

tette kötelezővé.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

55

A MINŐSÉGÜGY

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

56

A minőségügy tartalma

A minőségügy része:A műszaki szabályozás (technical regulation), a biztonságtechnika, az élet-, egészség-, munka-, személy-, erkölcs-, a vagyon- és tűzvédelem, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos környezetvédelem.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

57

A minőségügy tartalma (folytatás)

A minőségelemzés alapvető eszköze az értékelemzés, szerves része egyrészt az ergonómia,másrészt a forma, az esztétikum, a formatervezés, a design. A minőségügy része a termékazonosítás, a termékjelölés és az eredetjelölés. A minőségügyhöz szorosan kapcsolódó területa védjegy témaköre. A minőség és a minőségbiztosítás a franchising elválaszthatatlan része.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

58

A minőségügy terjedelme

• nyereségérdekeltségű gyártás• nyereségérdekeltségű szolgáltatás• közszolgáltatás• közigazgatás• államigazgatás

minden piaci igénykielégítési folyamat

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

59

A minőség kétszintű szabályozási rendszere

Vállalat

VállalatiMinőségszabályozási

Rendszer

Nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer

Minőségügyi szabályozási rendszer

Vállalat


Rendszer

Vállalat


Rendszer

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

60

A piac minőségügyi szabályozása

• A kapitalista gazdaság a nyereségmaximalizálássalcsak a szabadpiacot szabályozza!

• A közpiac magánosítása nem oldja meg a problémákat!• A közpiac

a minőség mint közérdek alapján szabályozható, de ehhez közösségi értékrend szükséges!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

61

A minőségügy és az erkölcs kapcsolata

A minőségügy számos guruja megállapította, hogy erkölcs nélkül nincs minőség!

Az erkölcsi hozzáállástól függ • az igények, • a munkatársak vezetése, • a munkatársak egymáshoz való viszonya, • a termelés minősége, • a termelő és a fogyasztó kapcsolata, • az ügyfelekkel való bánásmód.A minőség szempontjából ezért meghatározó • a vállalati kultúra, • az értékrend, etikai kódex.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

62

A SZABVÁNYOSÍTÁS

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

63

A szabvány értelmezése

standard (angol)szokásos követelménydokumentált előírásviszonyításul szolgáló anyag, módszer, ….

a szabvány (magyar)ismétlődő (műszaki) feladatokegységes, kedvező megoldásának közzétett leírása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

64

A szabványok és a jog

a szabványok használataönkéntes, nem kötelező

jogszabály (nemzeti) szabványhasználatát kötelezővé teheti az adott országban

az EU-ban minden tagállam köteles honosítani az EU szabványokat

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

65

A szabványok lényege

egységesítéscserélhetőségösszekapcsolhatóság

követelményszintbiztonság biztosításaösszehasonlíthatóság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

66

A szabványosítás

minden érdekelt fél bevonásávalgyártók, felhasználók, társadalom

megfelelő eljárásrenddel a szabványosító szervezet tagjai szavazással

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

67

A szabványok főbb típusaia szabványosító szervezet alapján

szabvány vállalati szabvány nemzeti szabvány európai szabvány „nemzetközi” szabvány

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

68

Ismertebb szabványosító szervezetek

nemzetiMAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLETBSI, …..

európai (EU és EFTA)CEN Európai Szabványügyi BizottságCENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi BizottságETSI Európai Távközlési Szabványügyi Intézet…… kapcsolódó szervezetek

„nemzetközi”ISOIEC…..

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

69

A szabványjel

MSZ EN ISO IEC …..Például:

ISO 9004:2000 MSZ EN ISO 9004:2001

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

70

A szabványosító és a szabványjel

MSZT MSZ BSI BS CEN, CENELEC EN ISO ISO IEC IEC ISO és IEC ISO/IEC

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

71

A szabványosítás kapcsolatrendszere

"NEMZETKÖZI"SZABVÁNYOSÍTÁS

EURÓPAISZABVÁNYOSÍTÁS

NEMZETISZABVÁNYOSÍTÁS

"nemzetközi" szabványok

európai szabványok

tagországnak kötelező

nemzeti szabvány

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

72

A szabvány használata

megegyezés alapján vállalaton belül piaci szereplők között

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

73

A NEMZETI MINŐSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

74

A nemzeti minőségügyi szabályozó rendszer

a minőségügyi helyzet figyelésepiacfelügyelet

a minőségügyi helyzet értékelése a nemzeti minőségpolitika megalkotása a minőségügyi jogszabályok, ajánlások alkotása hatásértékelés!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

75

A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek

A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszereka fogyasztói érdekek védelmea termelői érdekek védelme (iparvédelem)a piac védelme

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

76


A műszaki szabályozási rendszerekönkéntes (piaci)

megfelelőség-vizsgálat, -tanúsítás, akkreditáláshatósági szakterületi védelmi

egészségügyi, élelmiszer, gyógyszer, ….hatósági általános védelmi

munka-, környezet-, ….

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

77


A minőségügyi serkentő rendszerek• minőségügyi program, mozgalom• minőségi díjak, elismerések• minőségügyi jelek, védjegyek• minőségügyi tájékoztatási, oktatási rendszerek• minőségügyi támogatási rendszerek• minőségügyi közvetett támogatási rendszerek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

78

A minőségügyi igazságszolgáltatásivégrehajtó rendszer

a fogyasztói érdekek védelme a termelői érdekek védelme (iparvédelem) a piac védelme

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

79

A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer

A fogyasztói érdekek védelmetermékfelelősség *termékbiztonságfogyasztóvédelem *a fogyasztóvédelmi törvénya fogyasztók büntetőjogi védelmea szerződés hibás teljesítésének szankcióia vásárlók minőségi kifogásainak kezelésea gazdasági reklámtevékenység

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

80

Termékfelelősség

termék: minden ingó (tapintható) dolog és az elektromos áram

termékfelelősség:a gyártó felela termék hibája általokozott kárért

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

81

A fogyasztók alapvető jogai

Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:

- az alapvető szükségletekhezolyan fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz, amelyek a

túlélést biztosítják (megfelelő élelmiszer, ruházat, lakás, egészségügyi ellátás, oktatás, higiénia);- a biztonsághoz

az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga;

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

82

A fogyasztók alapvető jogai(folytatás/1)


- a tájékoztatáshoza tisztességtelen és félrevezető hirdetés és címkézés elleni

védelemhez, valamint a tények ismertetéséhez és a feltétlen tájékoztatáshoz való jog;- a választáshoz

versenyképes fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz való jog, a megfelelő minőség biztosításával;

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

83

A fogyasztók alapvető jogai(folytatás/2 )


- a képviseletheza fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati

politika tervezésében és végrehajtásában;- a kártérítéshez

a rossz minőségű fogyasztási cikkek és a nem megfelelő szolgáltatások ellentételezéséhez való jog;

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

84

A fogyasztók alapvető jogai(folytatás/3)


- a fogyasztók oktatásáhoza megfelelő tudás és gyakorlat megszerzéséhez való jog a

tájékozott fogyasztóvá váláshoz;- az egészséges környezethez

a félelem- és veszélymentes környezethez való jog, amely a méltóságot és a jólétet biztosítja.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

85

A fogyasztói érdekek védelme

A minőség büntetőjogi védelme

visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel a rossz minőségű termék forgalomba hozatala a minőség (megfelelőség) hamis tanúsítása az áru hamis jelölése a fogyasztó megtévesztése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

86

A gazdasági reklámtevékenységről

Reklám: versenyeszköz hirdetés jellegű tájékoztatás

áruk vásárlásárao jogok igénybevételeo célok, nézetek megismerése, befolyásolás

népszerűsítéso áru tulajdonságao szervezet

Tilos reklámátevékenységek megtévesztésre alkalmas

túlzó, félrevezető,mást ócsárol

közerkölcsöt sérti jogszabályba ütközik indokolatlan összehasonlítás egészségre, környezetre ártalmasMegjegyzés: csomagküldő szolgálat

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

87


A termelői érdekek védelme (iparvédelem)

A találmányok szabadalmi oltalmáról A használati minta oltalmáról A mikroelektronikai félvezető termékek

topográfiájának oltalmáról A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról a szerzői jogról

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

88


A piac védelmea tisztességtelen piaci magatartás tilalma*szerződésjog*felelősség szerződésen kívül okozott kárért*

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

89

A SZERZŐDÉSJOG

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

90

Szerződés

Szerződés: a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

Akaratnyilatkozat:szóbanírásbanráutaló magatartással

(a formátlanság szabálya!)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

91

A szerződés hibás teljesítése

Szavatosság

Típusai:kellékszavatosságjogszavatosság

A vevő kötelezett a bizonyításra:a termék eladáskor hibás volt

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

92

A szerződés hibás teljesítése(folytatás)

Jótállás

Az eladó kötelezett a bizonyításra: a termék eladáskor hibátlan volt

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

93

Felelősségszerződésen kívül okozott kárért

Aki másnak jogellenesen kárt okozott, köteles azt megtéríteni.

Feltételek:jogellenes magatartás (pl. vagyoni károkozás)a kár (vagyoni, nem vagyoni)összefüggés a magatartás és a kár közöttvétkesség (szándékosság, gondatlanság mindegy)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

94

Felelősségszerződésen kívül okozott kárért

(folytatás)

Kártérítési felelősségveszélyes üzem működésétől eredő kár (járművek, gázművek, vízművek, mérgező anyagok stb.)alkalmazott károkozásaszövetkezeti tag károkozásaállamigazgatási jogkörben okozott kára megbízott károkozásaa képviselő károkozása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

95

ÉLELMISZERBIZTONSÁG

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

96

A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve.

Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes

rendelete tette kötelezővé.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

97

Az elvárható gondosság követelményrendszere

Olyan követelményrendszer, amely minden „ésszerű megelőző intézkedés” és a meghatározott dokumentációs elemeinek betartásával az élelmiszer-előállító képes csökkenteni a hibás termék okozta kockázatot illetve fokozza a termék-biztonságot.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

98

Általánosságban az élelmiszer-előállítónak meg kell tudni mutatnia, hogy:

• az előállításra használt épületei, gépei-berendezései megfelenek az Élelmiszertörvény előírásainak (Élelmiszeripari gépek higiéniai minősítése, Food Safety Act 1990.)

• kielégítő veszélyelemzéssel rendelkezik• jóhírű beszállítóktól vásárol a társaság• a terméket megfelelő hőmérsékleten tárolta• készletgazdálkodási rendszert mûködtet• a munkavállalók a tevékenységnek megfelelő

élelmiszerhigiéniai képzést kaptak

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

99

Az elvárható gondosság írásos dokumentumai a következők lehetnek:

• beszállítók ellenőrzésének dokumentumai• veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok (HACCP)• tárolási hőmérsékletek napi ellenőrzése• takarítás-fertőtlenítés elvégzésének dokumentumai• nyomonkövethető (Lot-kód),termelési dokumentumok• rágcsáló és rovarmonitorozás (pest control) dokumentumai• alkalmazottak élelmiszerhigiéniai képzése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

100

GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási

Gyakorlat

A Jó Gyártási Gyakorlat követelményrendszer (azokat a követelményeket foglalja magába, amelyekkel biztosítható, hogy a termékek megbízható ellenőrzés alatt készülnek.

Továbbá mindazon technológiai, szervezési, műszaki eljárások, amelyek elvégzését a szakma képviselői a tudományos, gazdasági ismeretek alapján szükségesnek tartanak arra, hogy a vevők által megkövetelt egyenletes minőségű és biztonságos terméket állítsanak elő.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

101

GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási Gyakorlat (folytatás)

A GMP szabályozás megköveteli, hogy a gyártók, az előállítók, a csomagolók, a gyógyszergyártásban, az orvosi eszközöknél, és néhány élelmiszerterméknél valamint a vérkészítményeknél tegyenek olyan megelőző lépéseket, hogy biztosítsák termékeik biztonságát, tisztaságát és hatásosságát.

GMP szabályozás minőségügyi szemléletet kíván a termelésben, ami lehetővé teszi, hogy a társaság a minimális szintre csökkentse vagy megszüntesse a szennyeződés és keresztszennyeződés lehetőségét és a hibákat. Ezáltal védi a fogyasztót a veszélyes vagy nem kellően hatásos termékek vásárlásával szemben.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

102

GAP (Good Agricultural Practice)Jó Mezőgazdasági Gyakorlat

Közösségi Agrárpolitika részeként önkéntesen alkalmazható helyes és szakszerű mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával biztosítható az elsődleges mezőgazdasági termékek biztonságos előállítása, valamint a termékfelelősségi törvény kiterjesztése a termelőkre.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

103

GAP (Good Agricultural Practice)Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (folytatás)

A gyakorlati ajánlások a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés) következő területeire vonatkoznak:

• termőföld használata• komposztálás és trágyakezelés• vízhasználat• növény védőszerek használata• betakarítás és egyéb kézi munkák• a betakarítás eszközei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

104

A VESZÉLYELEMZÉS ÉS KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (HACCP)

RENDSZER

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

105

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV

Codex Alimentarius Hungaricus

1-2-18/1993 számú előírás

A Veszélyelemzés, Kritikus SzabályozásiPontok (HACCP) rendszerénekalkalmazása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

106

A HACCP rendszer alapelvei

• 1. alapelv A veszélyelemzés végzése

• 2. alapelv A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása

• 3. alapelv A kritikus határérték(ek) megállapítása

• 4. alapelv A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

107

A HACCP rendszer alapelvei (folytatás)

• 5. alapelv Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt

• 6. alapelv Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan működik

• 7. alapelv Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

108

A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy

példája

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

109

A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy példája

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

110

A HACCP-munkalap egy példája

1. Írják le a terméket

2. Készítsenek folyamatábrát

Nyilván-tartáso-

kat

Helyes-bítő

tevékeny- ség(ek)et

felügyelő

módszer-(eke)t

kritikus határér-ték(ek)et

CCP(k)-tSzabá-lyozó

intézke-dés(eke)t

Veszély-(eke)t

műveletet

(lépést)

3. Sorolják fel a

4. Igazolás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

111

Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer

• Termék minőség: a termék mineműsége; annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, a termékre vonatkozó elvárt követelmények és képességek összessége

• A bor minősége: szubjektív az élvezeti érték; íz, zamat, összbenyomás alapján, érzékszervi minősítéssel könnyen, azonnal megállapítható, alapvető jelentőségű

• A bor megfelelősége: hosszadalmas, összetett, kémiai-analitikai módszerekkel meghatározott

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

112

Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer (folyt.)

• Élelmiszer biztonság: annak a biztosítéka, hogy az élelmiszer nem okoz ártalmat fogyasztójának, amikor azt felhasználásának megfelelően elkészítik / vagy elfogyasztják

• Irányítási rendszer: egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége, politika és célok megfogalmazásához, valamint célok eléréséhez

• Élelmiszer lánc: az elsődleges élelmiszer előállítástól a végső fogyasztásig terjedő teljes folyamat szereplőinek láncolata

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

113

A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése

A minőségirányításISO 9001:2000

Élelmiszerbiztonság Irányítása

Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás

HACCP, Folyamatszabályozás

BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

114

A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők

• 2003/LXXXII. Élelmiszertörvény követelmény (minőségbiztosítási, élelmiszerbiztonsági rendszerek alkalmazása)

• RECOMMENDED INTERNATIONAL CODE OF PRACTICEGENERAL PRINCIPLES OF FOOD HYGIENECAC/RCP 1-1969, Rev. 3-1997, Amd. (1999) AJÁNLOTT NEMZETKÖZI GYAKORLATI SZABÁLYZATAZ ÉLELMISZERHIGIÉNIA ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

115

A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők (folyt.)

• Fokozódó vevői követelmény a minőség- illetve élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek működtetése, tanúsítottsága

• Az élelmiszerláncok-sajátmárkás termékek beszállítási feltétele• Korrekt adatszolgáltatási kötelezettség a hatósági ellenőrzéseknél• Hatósági ellenőrzések-fokozódó szankciók • Fokozódó EU piaci verseny a külföldi beszállítókkal• Nyomonkövethetőség, termékvisszahívás• Termékfelelősségi, fogyasztóvédelmi perek, élelmiszer botrányok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

116

Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei

Független szervezetek általi igazolás, tanúsítás, nemzetközi elismertség-piaci értékVersenyelőny a hazai szállítókkal- egyenlő esélyek a külföldi beszállítókkal szembenModern alapokra helyezett működés (kézi vezérlés-irányítás)Önellenőrzés elsődleges szerepe a hatósági ellenőrzésekkel szembenKorrekt adatszolgáltatás a hatósági ellenőrzéseknél

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

117

Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei (folyt.)

Megteremti a folyamatos fejlődés és eredményes működés lehetőségét, a minőséget állítja a központbaCsökken a termékfelelősségi kockázatTeljeskörű legalitás, jogszabályi megfelelőségÁttekinthetőség, rendezett dokumentációs környezet, rendelkezésre álló bizonyítékok az előállítás körülményeiről Nyomonkövethetőség

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

118

Az irányítási rendszerek hátrányai• Kiépítésük költséges• A rossz évjáratok ellen nem védenek• Többféle rendszert követelnek az egyes vevők, nincs

egységes, minden vevőnek egyaránt megfelelő rendszer• Működtetésük a szervezet méretével arányosan több energiát

és munkaerőt igényel• Nincs jogszabályi kötelezettség• Tanúsíttatásuk költséges• Dokumentálással jár a működtetésük• Nem a tökéletes minőséget garantálják, csak a folyamatos

javítást illetve helyesbítést teszik lehetővé

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

119

Átjárhatóság a rendszerek között

• Minden irányítási és biztosítási rendszer alapja a folyamatok azonosítása és szabályozása

• HACCP alapok alkalmazása• Az egyes rendszerek egymásba integrálhatóak, elegendő

egyetlen kézikönyvet készíteni• Az eltérő rendszerek speciális követelményei egymásba

felvehetőek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

120

A TERMÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE(borászat)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

121

láncszem

Beszállítás

TermékTermelő-Gyártó

Termelési környezet

Lot

Beszállítás

Termék beépülés-teljes igénykielégítási lánc

A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon

Beszállítás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

122

A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon

• A beszállítói lánc szereplőinek törzsadatokat illetve az aktuális beszállításhoz kötődő adatokat (Lot-kód) kell szolgáltatnia a felette álló lánctagnak. A beszállítói adatoknak az aktuális beszállítást és a terméket azonosító adatnak (gyártásazonosító) vagy kódnak (Lot) kell lennie.

• A gyártásazonosító Lot-kód használatának a nyomonkövethetőség kapcsolódási pontokon nagy jelentősége van

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

123

Egy palack bor lehívása termékútlevél (lot) lehívás

vevői visszajelzések, lehívások

KÖZPONTI ADATTÁR VEVÔ

Termékelőállítás folyamata Termék (Lot)-Disztribútor

Jelentés-Visszacsatolás

Beszállítói adatok

Folyamat-szabályozás adatok

Termék-szabályozás adatok

Nyomonkövethetôség (traceability)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

124

AZ EMBER-EMBER KAPCSOLATÚ SZOLGÁLTATÁSOK

MINŐSÉGMENEDZSMENTJE

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

125

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje

• A szolgáltatások értelmezése• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb

jellemzői• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások

minőségmenedzsmentje

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

126

A szolgáltatások értelmezése

• A termelés: gyártás és szolgáltatás• A szolgáltatások csoportosítása• A szolgáltatások értelmezése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

127

A termelés két alaptípusa

TERMELÉS TERMÉK FOGYASZTÁS

gyártás gyártmánygyártmányhasználata

felhasználása

szolgáltatás szolgáltatmányszolgáltatás/

szolgáltatmányigénybevétele

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

128

A szolgáltatások csoportosítása (önkényes!)

• Természetvédelmi szolgáltatások• Rendszert létesítő szolgáltatások (projekt)• Új ismeretet létrehozó szolgáltatások (projekt)• Közellátó szolgáltatások (rendszerek)• Társadalmi szolgáltatások• Fogyasztási szolgáltatások• Személyi szolgáltatások

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

129

Szolgáltatások – példák (1)

Természetvédelmi szolgáltatásokvadgazdálkodáserdőgazdálkodástermészetvédelemparkok fenntartásavízkészlet-gazdálkodáshalgazdálkodás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

130

Szolgáltatások – példák (2)Létesítés (projektek)

Rendszert létesítő szolgáltatásokinfrastruktúra-beruházásút, csatorna, ház, gyár, …. létesítése

Új ismeretet létrehozó szolgáltatásokkutatás-fejlesztés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

131

Szolgáltatások – példák (3)

Ellátó rendszert működtető szolgáltatásokvíz, gáz, villanycsatorna, szeméttávközlés, hírközlés, postaközlekedés: közúti, vasúti, légi, vízi

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

132

Szolgáltatások – példák (4)Társadalmi szolgáltatás

Igazgatásállamigazgatás, közigazgatásnemzet-, rend-, tűz-, élet-, vagyonvédelem, …bíróság, ügyészség

Társadalmi (köz)szolgáltatásegészségügyi oktatásitemetési kulturálisszociális, jóléti vallásisport média

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

133

Szolgáltatások – példák (5)Fogyasztói szolgáltatások

Fogyasztási szolgáltatásnagy- és kiskereskedelemszállítás, raktározásfogyasztási cikkek karbantartása

szerviz, tisztítás kölcsönzésÁltalános szolgáltatás

bank, pénzügy, könyvelésbiztosítás, jogi, szakértői tanácsadás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

134

Szolgáltatások – példák (6)Személyi szolgáltatások

háztartásvezetés, takarítás, gyermekfelügyeletőrzővédelemétterem, szálloda, üdülés, utazásfodrász, kozmetika, masszázs, …munkaközvetítés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

135

A szolgáltatások értelmezéseNevezéktani problémák

„termelés” nem egyértelműtermelés = gyártás és szolgáltatás( ……… = termelés és szolgáltatás)( ……… = ipar és szolgáltatás)

szolgáltatás = a nem gyártó termelés

Megjegyzés: a bányászat és a mezőgazdaság gyártás!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

136

A szolgáltatások értelmezése

A termelés főbb típusai

• rendszeres, ismétlődő gyártmányelőállítás = gyártás• rendszerműködtetés (I): természetvédelmi szolgáltatás• rendszerműködtetés (II): közellátó szolgáltató rendszerek

működtetése• (egyedi, egyszeri) létesítmény-létrehozás = projekt

(szolgáltatás?)• (egyedi, egyszeri) ember-ember kapcsolatú szolgáltatás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

137

tevékenység termelés és fogyasztás térben és

időben

termék cél

gyártás független tömegszerű áru

létesítés független egyedi létesítmény (áru)

közellátó szolgáltatás

összefüggő folyamatos áru

ember-ember kapcsolatú szolgáltatás

összefüggő egy

rendszerben

egyedi folyamat

állapot-változás

természet-védelem

összefüggőegy

rendszerben

egyedi folyamat

állapot-változás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

138

A szolgáltatások különleges típusa:az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások

Példák:tanítás-tanulásgyógyítás-gyógyulástanácsadás-tanácskérésügyintézés-ügyintézés-kérés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

139

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői

A termelési (szolgáltatást nyújtó) és afogyasztási (szolgáltatást befogadó)folyamatok

egy rendszerbentérben ugyanottegyidőben

zajlanak le (adott tér és idő) (Inseparability/Simultaneously)A folyamatok általában egyediek (Heterogeneity), csak közelítően tekinthetők ismételhetőnek.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

140


• A termék, azaz a szolgáltatmány– folyamatában észlelhető– a keletkezés pillanatában átadásra kerül

– nem megfogható (Intangibility)– nem tárolható, nem szállítható (Perishability)– előre nem készíthető el

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

141

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások szolgáltatmányának jellemzői

Heterogeneity – ingadozásIntangibility – megfoghatatlanságPerishability – tárolhatatlanságInseparability – elválaszthatatlanság

„HIPI”

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

142


A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok, azaz az igénykielégítési folyamat minőségét befolyásolja:• a rendszer• a szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok• a termelő és a fogyasztó• a környezet, helyiség• az eszközök• az időtartomány

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

143


A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatokegyrendszerbelisége, egyidejűsége és egyhelyűségemiatt• a termelési folyamat minőségét a fogyasztó is befolyásolja• a fogyasztási folyamat minőségét a termelő is befolyásolja

a jó minőség szükséges feltétele atermelő és a fogyasztó segítő együttműködése!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

144


Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások esetén az igénykielégítési folyamat minőségét alapvetően meghatározza a szolgáltatást nyújtó (termelő) egyén/szervezetképessége, tevékenysége.

a személyzet kiválasztásairányítása, felügyeletetovábbképzéseértékelése meghatározó!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

145

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb jellemzői

A szolgáltatást adó és befogadó kapcsolatrendszere

a kapcsolat típusa

szolgáltatást adó

szolgáltatástbefogadó

szakmai képzettség, képesség

tájékoztatás, oktatás

emberi

jogi (szerződésbeli)

szakmaifelelősség

felelősség,de kötelesség is!

együttműködés

empátia

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

146


• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások folyamatszabályozása

• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások megfelelőségszabályozása

• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségszabályozása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

147


folyamatszabályozás

• Mivel ember-függő, így a folyamat pontosan nem szabályozható

• Számos esetben jogszabály rögzíti az alapelveket (közoktatás, felsőoktatás, egészségügy….)

• Számos esetben jogszabály rögzíti a folyamatokat (pénzügy, közigazgatás, ….)

• Minél bonyolultabb a folyamat, annál képzettebbnek kell végrehajtania (GMP elv!)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

148


Megfelelőségszabályozás

• A termék megfelelősége általában nem értelmezhető!• A szolgáltatást adó megfelelősége általában nehezen értelmezhető!• A szolgáltató folyamat megfelelősége általában nehezen

értelmezhető!Közvetett megfelelőségszabályozás:• A szolgáltatást adó megfelelősége az induláskor és a folyamat során • A szolgáltatást befogadó megfelelősége az induláskor és a folyamat

során• A szolgáltatást befogadó megfelelősége a folyamat végén• A szolgáltató folyamat megfelelősége a folyamat során

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

149


A megnemfelelőség kezelése• A megnemfordítható (irreverzibilis) folyamatok

esetén a megnemfelelőség adott, nem kezelhető (sebészet, ….)

• A megfordítható (reverzibilis) folyamatok esetén a megnemfelelőség helyesbítő (korrigáló) folyamat segítségével kezelhető (fodrászat, tanfolyami oktatás, házasságkötés, ….?)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

150


Az emberi szolgáltatási folyamatok minősége

Az emberi szolgáltatási folyamatok általában kétfokozatú igénykielégítési folyamatok, ezért

az emberi szolgáltatási folyamatok minősége csak a szolgáltatási folyamatot követő, a szolgáltatmányt hasznosító folyamattal együtt értelmezhető!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

151

1. fokozat 2. fokozat

szolgáltatási folyamat szolgáltatmány-hasznosítási folyamat

tanítás-tanulás tudáshasznosítás

gyógyítás-gyógyulás egészséges élet

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

152


Az emberi szolgáltatási folyamatok minőségének becslése

A minőség fogyasztói becsléseA panasz/reklamáció, illetve az elégedettség• általában nem a kétfokozatú igénykielégítési folyamatra, • általában nem a szolgáltatmányra (termékre) vonatkozik,hanem a szolgáltatást adó emberi kapcsolataira, illetve a szolgáltatást befogadó állapotára.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

153


Az emberi szolgáltatási folyamatok minőségszabályozása

Bár a minőség fogyasztói becslése általában torz, az emberi szolgáltatási folyamatok minőség-tökéletesítésének minden befolyásoló tényező gondos mérlegelésével a minőség fogyasztói becslésén kell alapulnia.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

154

EUREPGAP

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

155

EUREPGAP

• Definíció : - EUREPGAP „ Globális partnerség a biztonságos és

fenntartható mezőgazdaságért”

- A globális minőségbiztosítási rendszer, amelynek referenciája a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat,

- A frissen fogyasztható, illetve a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek nemzetközi tanúsításának szabványa,

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

156

Az EUREPGAP alapelve

• A termelő gazdaságban az elérhető legjobb technológiák alkalmazása és a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek megfelelő élelmiszer előállítás.

Hosszú távon az a mezőgazdasági termelés tartható fenn, amelynek célja:

• megfelelő mennyiségű, magas minőségű élelmiszer és rostanyag előállítása,gazdaságilag fenntartható, életképes termelés biztosítása,természetvédelem,

• a természeti, a helyi adottságoknak megfelelő legjobb technológiáknak a hagyományos gazdálkodási eljárásokkal történő együttes alkalmazása,

• a termelő gazdák, vidéki közösségek életkörülményeinek javítása.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

157

Az EUREPGAP rendszerek

• Az EUREPGAP szabványokat jelenleg a zöldség és gyümölcstermesztésre, virág és dísznövénytermesztésre, szántóföldi növényekre és állattenyésztésre (integrált farmgazdálkodás), haltenyésztésre és kávécserje termesztésére dolgozták ki.

Az EUREPGAP rendszert az európai kiskereskedők (üzletláncok csoportja) és termelők hozták létre. A rendszert a világ több mint 45 országában alkalmazzák.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

158

Az EUREPGAP feladata

• válaszolni a fogyasztók élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi és a dolgozók egészségét, biztonságát és jólétét érintő aggályokra,

• támogatni a kereskedelmi szempontból életképes farmbiztosítási rendszerek elfogadását, amelyek előnybe részesítik a minimális agrokémiai anyagok használatát Európában és világszerte,

• a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat rendszerének kifejlesztésével keretet adni a már meglévő termesztésbiztonsági rendszerekre és a nyomonkövetést magukba foglaló szabványok benchmark alkalmazására,

• útmutatást adni a legjobb gyakorlatok megértésének fejlesztésére és folyamatos javítására,

• nyitott konzultáció és párbeszéd a fogyasztókkal és fontos partnerekkel, beleértve a termelőket, exportőröket és importőröket.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

159

Az EUREPGAP célja

• élelmiszerbiztonsági követelmények betartása: a HACCP rendszer alkalmazása,

• környezet védelmi követelmények betartása: a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása, amelynek célja csökkenteni a mezőgazdasági termelés negatív hatásait a környezetre,

• a dolgozók egészségi, biztonsági és jóléti feltételeinek biztosítása: a szabvány a gazdaságokban globális szintű foglalkoztatási, egészségi és biztonsági kritériumokat fogalmaz meg, valamint a szociális kérdésekkel szembeni tudatosságot és felelősséget,

• állatjóléti (ahol alkalmazható) követelmények betartása: a szabvány egy globális szintű állatjóléti kritériumot állapít meg az állattenyésztők számára,

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

160

Az EUREPGAP működésének feltételei

Az EUREPGAP rendszer alkalmazásához a vállalkozónak be kell tartania: - az EUREP GAP általános szabályait, - az EUREPGAP ellenőrzési pontjait és megfelelőségi kritériumait, - az EUREPGAP ellenőrző lista követelményeit. Tanúsítani lehet a termelőket (pl. egyéni termelő, Bt., Kft., Rt,), termelői csoportokat (termelői csoportok, TÉSZ-ek, integrátorok), valamint már hasonló céllal működő minőségbiztosítási rendszert, amelyet az EUREPGAP a benchmark rendszerében elfogad.

A tanúsítást a tanúsító szervezet az EUREPGAP ellenőrzési pontok szerint végzi.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

161

ISO 22000

SZABVÁNYCSALÁD

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

162

ISO 22000 kialakulása

• A Global Food Safety Initiative/CIES – The Business Forum, melyet 2000 áprilisában nemzetközi kereskedelmi láncok vezetői alkották, öt kritériumaiknak megfelelő szabványt ismert el (2004.):

• BRC- Global Food Standard• Dán HACCP szabvány (DS 3027)• EFSIS szabvány (egybeolvad 2005.07.01-től

a BRC-vel)• International Food Standard (IFS)• SQF 2000 szabvány (főleg amerikai láncok

szabványa)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

163

Beszállítói szabványok

• IFS(International Fodd Standard=Nemzetközi Élelmiszer Szabvány), amelynek csak a neve „nemzetközi”, azonban a német kiskereskedelmi szövetség (HDE) hozta létre. Pl.: Spar, Cora…

• BRC(Brit Kereskedelmi Konzorcium) a brit kiskereskedelmi láncok saját márkaneve alatt forgalmazott áruk beszállítóival szemben támasztott, élelmiszer-biztonsági és minőségügyi követelmények c. szabvány. Pl.: Tesco…

• A nagyobb áruházláncok már megkezdték e beszállítói szabványok számonkérését, illetve nyilatkozatokat kértek be az élelmiszer előállítóktól, hogy mikorra várható a tanúsított rendszerek működtetése, (pl.: a SPAR 2005. jan. 1.-től tette kötelezővé a saját márkás beszállítóiknak, ill. a Tesco saját csoportja auditálja beszállítóit BRC szerint).

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

164

EU higéniai csomag

• Új EU higiéniai csomag lépett hatályba 2006.január 1-től, mely a teljes élelmiszerlánc szemléletet tükrözi, valódi kockázatokkal arányos intézkedéseket irányoz elő.

• A szabályozás 2004. április 30-án jelent meg az Official Journal L-139-es számában.

• A korábbi horizontális direktívát és a 17 db termékre vonatkozó ún. vertikális direktívát 4 elemből álló jogszabálycsomag váltotta ki az alábbiak szerint:

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

165

A jogszabály csomag:

• 852/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjéről;• 853/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjének speciális szabályairól;• 854/2004 EC Regulation az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű élelmiszerek hatósági ellenőrzésének speciális szabályairól;• 200/68 EC Directive bizonyos élő állatok közösségbe történő importjának és tranzit átszállításának állategészségügyi szabályairól

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

166

A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai

• A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai elsősorban a kereskedelmi (saját) márkás termékekre vonatkoznak.

• Az önkéntes szabványok sok területen többet követelnek, mint a jogszabályban előírt minimum.

• Az alapvető szakmai tartalomban nincs lényeges különbség. • Az eltérések a nem-megfelelőségek megfogalmazásában, az

értékelés módjában, az alkalmazást megkövetelő cégek földrajzi elhelyezkedésében vannak.

• A szakmailag helyesen kialakított és hatékonyan működtetett rendszer mindegyik szabványnak megfelel

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

167

Az ISO 22000-es szabványcsalád

• ISO 22001:Ez váltotta az ISO 15161:2001 szabványt. (Magyar nyelvű megfelelője: MSZ ISO 15161:2002 Irányelvek az ISO 9001:2000 alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban

• ISO 22002:Az ISO 9001 mezőgazdaságban való alkalmazásához nyújt útmutatást.

• ISO 22003: Az élelmiszer-biztonsági rendszerek auditálását és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények.

• ISO 22004:Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Útmutató az ISO 22000 alkalmazásához.A dokumentum az ISO/DIS 22000-es A mellékletének javított, továbbfejlesztett változata.

• ISO 22005:Az ISO/CD 22519 Nyomon követhetőség a takarmány- és az élelmiszerláncban. Általános alapelvek és útmutató a rendszer tervezéséhez és kialakításához című bizottsági tervezet bekerül a 22000-es sorozatba.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

168

MINŐSÉG PIRAMIS AZ ÉLELMISZERIPARBAN

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

169

ISO 22000 rendszer kiépítésének, tanúsíttatásának folyamata:

• Az ISO 22000 szabvány szerinti működésre felkészítő szervezet kiválasztása,

• Szervezet átvilágítása, információ gyűjtés, szabvány ismertetés• Folyamatok szabályozása, minőségirányítási eljárások kidolgozása• ISO 22000 szabvány szerinti komplett rendszer kialakítása,• Dokumentáció elkészítése, oktatás, szabvány szerinti működés

bevezetése, • Belső audit megtartása, rendszer működésének belső ellenőrzése,• Független tanúsító szervezet kiválasztása, megbízása a tanúsítás

lefolytatására • Audit lefolytatása ,• ISO 22000 tanúsítvány kiadása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

170

Az ISO 22000 szabvány alkalmazásának előnyei:

• Az ISO 220000 nemzetközi szinten elfogadott, tanúsítható szabvány• Az ISO 22000 tanúsíthatóvá teszik az ISO 22000 részeként a HACCP-t• Az ISO 220000 hatékonyabbá teszi az élelmiszerlánc szereplőinek az

együttműködését ,• Az ISO 220000 kiépítésével egységes, dokumentált irányítási rendszer áll

rendelkezésre, • Az ISO 220000 felelősségi és hatáskörök tisztázásra kerülnek,• Az ISO 220000 szabvány tartalmazza az ISO 9001 szabvány

követelményeinek legfontosabb részét, tehát egyidejűleg biztosítja a vezetési, az élelmiszerbiztonsági és a HACCP felkészültséget, gyakorlatot

• Az ISO 220000 a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelés bizonyítéka,

• Az ISO 22000 szabvány szerint tanúsított cég értéke növekszik, mindenképpen versenyelőnyt jelent,

• Az ISO 220000 szerkezeti felépítése miatt jól integrálható más ISO szabvány szerinti irányítási rendszerekbe.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

171

MSZ EN ISO 9001:2009

SZABVÁNY ALAPÚ

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

172

Borászat

„Minőségügyi rendszerépítés”

Követelmények: • Megrendelő • MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány• Dokumentációs rendszer• Bevezetés• Belső audit• Vezetőségi átvizsgálás• Felkészülés a tanúsításra

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

173

Az „alapelvek”

• Vevőközpontúság• Vezetés elkötelezettsége• A munkatársak bevonása• Folyamatszerű megközelítés• Rendszerszemléletű irányítás• Folyamatos tökéletesítés• Tények alapján történő döntéshozatal• Kölcsönösen előnyös partner kapcsolatok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

174

Minőségirányítás:• Koordinált tevékenység egy szervezetnek a minőség

szempontjából történő vezetésére és ellenőrzésére

Minőségirányítási kézikönyv tartalmazza:• A minőségpolitikát,• A minőségcélok megfogalmazását,• A minőségtervezést,• A minőségszabályozást,• A minőségbiztosítást,• A minőség folyamatos fejlesztését.

A minőségirányítási rendszer

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

175

A rendszerépítés menete

A folyamatok meghatározása

Szabályzatok elkészítése

Engedélyek beszerzése

Munkaköri leírások elkészítése

Munkautasítások elkészítése

A dolgozók oktatása, képzése

Felkészülés a tanúsításra

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

176

AUDITÁLÁS

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

177

Felülvizsgálati ciklus

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

178

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

179

Az Audit(definíció)

Rendszeres, független és dokumentált eljárás audit bizonyítékok megszerzésére és tárgyilagos kiértékelésére annak meghatározásához, hogy az audit kritériumok milyen mértékben teljesültek.

ISO/DIS 19011:2001

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

180

Audit kritérium

A referenciaként felhasznált politikák, eljárások és követelmények összesége.

Audit bizonyítékAz audit kritériumokra vonatkozó, igazolható

feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

181

Az audit megállapításaiAz összegyűjtött audit bizonyítékok és az audit

kritériumok összehasonlító kiértékelésének eredménye.

Az audit következtetéseiAz auditnak az auditteam által az audit céljainak és az

audit valamennyi megállapításának figyelembevételével összeállított végeredménye

Audit jelentésAz auditor vagy az auditteam által készített, az audit

megállapításait és következtetéseit rögzítő dokumentum. Az audit jelentés készítéséért a vezető auditor felel.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

182

AuditorAz a személy, akinek megvan a felkészültsége audit

végzésére.

AuditteamEgy vagy több auditor, aki auditot végez, akit adott

esetben szakértő támogat.(Vezető auditor, betanuló auditor)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

183

Az audit típusai

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

184

Az audit típusai

Az auditfajtája

Milyen célokérdekében

végzik

Milyen auditor

végzi

Ki az auditormegbízója

Belsőaudit

Belső, válla-lati célok

Saját belsőmunkatárs

A szervezetvezetése

Beszállítóiaudit

A vevőcéljai

A vevőauditora

A vevővezetése

Tanusítóaudit

Külső, piacicélok

A tanusítószervezetauditora

A tanusítószervezet

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

185

Rendszeraudit

• A teljes minőségirányítási rendszer felülvizsgálata.• Kiterjed a rendszerrel kapcsolatos kritériumoknak

való megfelelőség megállapítására.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

186

Folyamat – eljárás audit

• Egy folyamat vagy eljárás vizsgálata abból a szempontból, hogy a vizsgált folyamatra vagy eljárásra vonatkozó kritériumok milyen mértékben teljesülnek.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

187

Termékaudit

Az adott termékkel szemben támasztott követelményeknek történő megfelelőség mértékének megállapítása.

Célja:1. a termék minőségi szintjének semleges megítélése,2. A termékminőség javítási lehetőségeinek

felkutatása,3. A vizsgálóhely alkalmasságának megítélése,4. „vevőszemes” vizsgálat

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

188

Személyaudit

Az adott személy tudásának, képességének, tulajdonságainak a vonatkozó előírásoknak, követelményeknek való megfelelőség meghatározása.

(vizsgáztatás – álláskeresés – HR tevékenység)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

189

Ellenőrzőlista

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

190

A TELJESKÖRŰ MINŐSÉGMENEDZSMENT

TQM

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

191

A teljeskörű minőségmenedzsment

A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése TQM jellemzése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

192

A TQM 3 alappilléreA TQM 3 alappillére A minőségirányítás alapelvei

Vevőközpontú szemlélet 1. Vevőközpontúság

2. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal

Teljes körű részvétel és elkötelezettség 3. Vezetés

4. A munkatársak bevonása

A szervezet egész működésének folyamatos javítása

5. Folyamatszemléletű megközelítés

6. Rendszerszemlélet az irányításban 7. Folyamatos fejlesztés

8. Tényeken alapuló döntéshozatal

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

193

A teljeskörű minőségmenedzsment (tqm)ISO 8402:1994

„A teljeskörű minőségmenedzsment a szervezet olyan menedzsment módszere, amely minőségközpontú mindenki részvételén alapul célja a fogyasztó/vevő megelégedettsége által a szervezet hosszútávú sikeressége, amely a szervezet minden tagjának és a társadalomnak hasznára szolgál.”

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

194

Az (üzleti) kiválóság(Nemzeti Minőségi Díj)

A vezetésmegalapozott üzletpolitikával és stratégiával,

a dolgozók ésaz erőforrások

hatékony menedzselésével ésa folyamatok szabályozásávalvevői ésdolgozói elégedettséget éspozitív társadalmi hatást ér el, amely

kiváló (üzleti) eredményhez vezet.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

195

A teljeskörű minőség 10 alapvető jellemzője

1. A minőség az egész vállalatra kiterjed.2. A minőség az, amit a fogyasztó annak tekint.3. A minőség és a költség összegeződik, nem különbség.4. A minőség megköveteli mind a személyek, mind a csoportok

megszállottságát.5. A minőség a vezetés egy módja.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

196

A teljeskörű minőség 10 alapvető jellemzője(folytatás)

6. A minőség és az innováció kölcsönösen összefüggenek.7. A minőség erkölcs.8. A minőség folytonos fejlesztést követel.9. A minőség a termelékenység leginkább költség-hatékony és

legkevésbé tőkeigényes útja.10. A minőség olyan teljes rendszerrel valósítható meg, amely a

fogyasztókkal és a beszállítókkal is össze van kötve.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

197

A teljesítmény tökéletesítéseminőségügyi tevékenységekkel

Vevőközpontúság a vevő által definiált minőség új marketing szemlélet:

– a vevői vélemények visszacsatolása – a belső vevők felismerése

Csapatszellemű vezetés Folytonos minőségtökéletesítés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

198

A teljesítmény tökéletesítése minőségügyi tevékenységekkel (folytatás)

A dolgozók bevonása– felhatalmazás– képzés

Nyitott vállalati kultúra– az információ megosztása– a formális és informális korlátok eltávolítása– innovációs szemlélet– magas alkalmazotti erkölcs

Tényeken alapuló döntéshozatal Társkapcsolat a beszállítókkal

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

199

Teljeskörű minőségügyi erőfeszítések „SYSTEM”

Alp Esin (M&M, 1997, 39-42)

Sincere őszintékYours magukénak érezzékSerious komolyakTeamwork csapatmunka ösztönzéseEnthusiasm lelkesedésselMotivation motiválással

SYS nélkül a TEM nem valósítható meg!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

200

Teljeskörű minőségmenedzsment(TQM)

Szabványok

BS 7850:1992Total Quality Management

ISO 9004-4 (1993)Continuous Quality Improvement

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

201

Total Quality Management BS 7850:1992

Part 1: Guide to management principles(A menedzsment elvek útmutatója)

Part 2: Guide to quality improvement methods(A minőségtökéletesítési módszerek útmutatója)

A teljeskörű minőségmenedzsmentolyan menedzsment filozófia és vállalati gyakorlat,amelynek célja …… a szervezetcéljainak elérése érdekébenaz emberi és az anyagi erőforrásainak a leghatékonyabb módon történő hasznosítása.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

202

Total Quality ManagementBS 7850:1992 folytatás

A szervezet termékeinek, szolgáltatásainak és más kimeneteineka minőségeegyrészt a fogyasztók elégedettsége, akik használják azokat,másrészt az azokat előállító folyamatok hatékonysága és hatásossága.

A minőségtökéletesítés a folyamatok tökéletesítésével valósítható meg.

A minőségtökéletesítés folytonos tevékenység.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

203

Total Quality ManagementBS 7850:1992

Alapfogalmak folyamat küldetésnyilatkozat folyamatgazda fogyasztó beszállító szervezet

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

204


Alapelvek a vezetés elkötelezettsége a fogyasztói elégedettség minőség-veszteségek mindenki részvétele a folyamatok mérése folytonos tökéletesítés probléma-meghatározás a vállalati célok és az egyéni magatartás összehangolása a személyek felelőssége és hatásköre a személyek fejlesztése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

205

Total Quality ManagementBS 7850:1992 folytatás

A minőségtökéletesítés környezete

A vezetés felelőssége és csapatvezetés Értékek, viselkedés és magatartásformák A minőségtökéletesítés céljai Kommunikáció és csapatmunka Elismerési rendszer Oktatás és képzés A minőségveszteségek csökkentése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

206


A TQM megvalósítása

megfelelő szervezeti felépítés kialakítása a folyamat-kezelés megvalósítása a teljesítmény mérése tökéletesítés-tervezési módszerek bevezetése oktatás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

207


A támogató módszerek szerepe

minőségügyi-rendszer minőség-tökéletesítés elemző és állapotbecslő eszközök

„minőségügyi” eszközök

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

208

Total Quality Management BS 7850:1992

A TQM tipikus folyamata

1. A szervezet politikája és stratégiájaküldetésvezetés és elkötelezettséga célok lebontása

2. A szervezet menedzsmentjeszervezeti felépítésmenedzsment rendszerinformációs rendszerkommunikáció

3. A szervezet tökéletesítésemunkakörnyezetteljesítményméréstökéletesítési céloktökéletesítési tervekfigyelemmel kísérés és felügyelet

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

209

A kiválósági modellek alkalmazása a nem kiválókra

„A kiválóság szó… használataaz olyan minőségdíjak esetén helyes,amikor … a minden tekintetben legjobb szervezetek azonosítását használják….minden más alkalmazása veszélyes és …. gyakran hibás.”

T.Conti, MM 2004/3, 138-145

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

210

A teljeskörű minőségmenedzsment (tqm)Jellemzői

minőségszabályozása minőség tervezésealapfolyamatok, érdekeltekkritikus folyamatok, folyamatgazdafolyamatszabályozásmegfelelőségszabályozásteljesítménymutatók, minőségmutatókminőségszabályozásértéknövekedésminőségköltségek, -gazdaságosság

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

211

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) jellemzői (folytatás/1)

folytonos minőségtökéletesítésváltozásmenedzsmentinnovációmenedzsmentaz üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR)színvonalösszehasonlítás (Benchmarking)folytonos minőségtökéletesítésminőségügyi eszközök

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

212

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)Jellemzői (folytatás/2)

minden értékre kiterjedő minőségkörnyezetvédelemmunka- és biztonságvédeleminformáció- és adatvédelemvagyonvédelem

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

213


minden tevékenységre kiterjedő menedzsment teljes igénykielégítési folyamatteljes igénykielégítési láncfogyasztás menedzsmentje beszállítók menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

214


külső társkapcsolatoka fogyasztókkala beszállítókkala versenytársakkala társadalommal

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

215

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM)jellemzői (folytatás/5)

hatékony erőforrás-gazdálkodásinformációs rendszerek (BIIS, MIS)anyagi erőforrástervezés (MRP)megfelelő időben (Just in Time)teljeskörű hatékony karbantartás(TPM)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

216


emberközpontúságemberiességhatékony emberi erőforrás-menedzsmentbelső társkapcsolatokkommunikáció nyitottság, bizalomképessé tétel (empowerment)önmegvalósításkreativitás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

217


mindenki aktív részvétele (total employ involvement, TEI)megbízás, felhatalmazásérdekeltség, motiválás, elismerés, jutalmazásközösségi szemlélet, szocializációegyüttműködés, kommunikációcsapatmunkamegszállottság, fanatizmus

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

218


a vállalati kultúra ápolása és fejlesztésefolytonos tanulás (Life Long Learning, LLL)tanulószervezet (Learning Organization, LO)tökéletesedő szervezettudásmenedzsmentaz erkölcs fejlesztése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

219


A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

220

Folytonos tökéletesítés

Kisléptékűaz alapfolyamat lényege változatlan

Nagyléptékű, ugrásszerűaz alapfolyamat lényege változikpl. az üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

221

A folytonos tökéletesítés főbb típusai

KISLÉPTÉKŰ UGRÁSSZERŰvizsgálat tárgya folyamat folyamatok és szerkezet

döntés szintje helyi vállalativáltoztatás kismértékű folytonos

(evolúció)jelentős ugrásszerű (revolúció)

időbeliség folyamatosan időszakosaninformatizálás nem szükségszerű szükségszerűmenedzsere munkahelyi projektcsapatmunkában résztvevők

munkahelyi munkahelyi és külső

eredménye javított folyamat új folyamatokúj szerkezet

hatása helyi vállalati

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

222

KAIZEN = folyamatos tökéletesítés

Kétféle tökéletesítés:KAIRYO – jelentős, ugrásszerű, tőkeigényesKAIZEN – kis lépésekkel, nem tőkeigényesideálisan: KAIRYO, KAIZEN, KAIRYO, KAIZEN, ….

KAIZENfolyamatcentrikus vezetésfolyamatorientált gondolkodáseredmény: a folyamat fejlesztése

A KAIZEN megvalósításacélok és eszközökjavaslat és megvalósításoktatás, képzésösztönzés és elismerésterjesztésfelügyelet és értékelésfejlesztés, javítás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

223

Az üzleti folyamatok újjáalakítása(Business Process Reengineering, BPR)

A fejlesztendő folyamatazonosítása

A fejlesztést elősegítő tényezőkazonosítása

Az elképzelt folyamatfejlesztése

A jelenlegi folyamat megértése

Az új folyamat tervezése, aprototípus elkészítése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

224

Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése.„Hogyan lehetne másképpen csinálni?”

HOGYAN FOG MŰKÖDNI?

MILYEN JÓL FOG MŰKÖDNI?

a folyamat alapvető jellemzői

a teljesítmény-mértékek és -célok

kezdeti elképzelés a teljes folyamat

áramkimenetteljesítményszervezettechnológia

költségminőségciklusidőérzékenység

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

225

Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése„Hogyan lehetne másképpen csinálni?” (folytatás)

MINEK KELL JÓL MŰKÖDNI?

MIÉRT NEM FOG JÓLMŰKÖDNI?

kritikus sikertényezők

a megvalósítás lehetséges korlátjai

embertechnológiatermék

erőforrás-elosztásszervezeti kultúraműszaki tényezőktermék-jellemzőkpiaci környezet

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

226


A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

227

Mérés, vizsgálat, megállapítás, értékelésAlapfogalmak

measurementmérés (tulajdonság)

testing, auditint, …vizsgálat (állapot-mérés)

assessmentmegállapítás, felmérés (állapot-viszonyítás), értékelés

rankingrangsorolás

scoring pontozás

evaluationértékelés (értékrend alapján

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

228

Az objektumok pontozásos mérése

színvonalösszehasonlítás (benchmarking) kiegyensúlyozott mutatószámrendszer

(Balenced Scorecard, BSC) (nemzeti minőségi) díjrendszer

a kiválóság mérése a fogyasztói elégedettségi mutató

(Customer Satisfaction Index, CSI) Európai Alkalmazotti Mutató

(European Employee Index, EEI) Servqual, stb.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

229

A becsült mutatók jellemzői

pontosság (precision) valódiság (validity) megbízhatóság (reliability) (zajérzéketlenség) előrebecslő képesség (predictive power) (ismételhetőség) terjedelem (coverage) (mit fed le) egyszerűség (simplicity) állapotbecslő-képesség (diagnostics) összehasonlíthatóság (comparability)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

230

A minőségtökéletesítés szabályozása (PDCA) színvonalösszehasonlítás alapján (benchmarking)

A tökéletesítendő/fejlesztendő (összehasonlítandó) terület kijelölése

A színvonalösszehasonlítás tervezése A színvonalösszehasonlítás elvégzése A színvonaleltérés elemzése A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal kijelölése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

231

A minőségtökéletesítés szabályozása (PDCA) színvonalösszehasonlítás alapján (benchmarking)

(folytatás)

A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal eléréséhez szükséges célok kijelölése

A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal eléréséhez szükséges célok eléréséhez szükséges tevékenységek kijelölése

A kijelölt tevékenységek végrehajtása Visszatérés az elejére:

A színvonalösszehasonlítás tervezése és elvégzése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

232

Önmegállapítás, önfelmérés (önértékelés)Self Assessment

A szervezet főbb állapotjellemzőinek (ön)becslésefontos, szükséges

Az önmegállapítás modellfüggő!Típusai: ISO 9004 alapú

NMD alapú

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

233

A kiválóság mérése

TQM = kiválóságTQM összetevő: minőségügyi rendszer

folyamatokeredmények

Az összetevők közötti ok-okozati kapcsolat (Conti, 1992):

minőségügyi rendszer és folyamatok nélkülnincs kiválóság!

MINŐSÉGÜGYI RENDSZER

FOLYAMATOK EREDMÉNYEK

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

234


MINŐSÉGI DÍJAK

„Nemzeti minőségi díjak”Malcolm Baldrige National Quality AwardEuropean Quality Award („EFQM”)Magyar Nemzeti Minőségi Díjstb…

„Egyéb” minőségi díjakDeming díjIIASA-Shiba díjstb. …

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

235


A Nemzeti Minőségi DíjAz (Üzleti) Kiválóság „Modellje”

a vezetés a megalapozott üzletpolitikával és stratégiával a dolgozók és az erőforrások hatékony menedzselésével és a folyamatok szabályozásával vevői és dolgozói elégedettséget és pozitív társadalmi hatást ér el, amely kiváló (üzleti) eredményhez vezet.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

236


A Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszere

A vállalkozás minőségképessége (adottságok)1. a vezetés2. politika és stratégia3. emberi erőforrások 4. partnerkapcsolatok és erőforrások 5. folyamatok

A vállalkozás által elért minőség (eredmények)6. a vevői elégedettség7. a dolgozói elégedettség8. a társadalmi hatások9. kulcsfontosságú eredmények

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

237

Az EFQM elismerési rendszere

Elkötelezett a kiválóságértCommitted to Exellence, C2E9 kritérium szerinti önértékelés250-400 pont

Elismerés a kiválóságértRecognised for Excellence, R4E32 alkritérium szerinti önértékelés400-650 pont

Európai Kiválósági DíjEuropean Excellence Price32 alkritérium szerinti önértékelés650-700 pontlegalább egy alapelvben kiemelkedő

Európai Kiválósági FődíjEuropean Excellence Award32 alkritérium szerinti önértékelés700 pont felett

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

238

EFQM alapelvek

vevőközpontúság customer focus

vezetés és a célok állandóságaleadership and constancy of purpose

eredményorientáltságresults orientation

a munkatársak fejlődése és bevonásapeople development and involvement

a vállalat társadalmi felelősségecorporate social responsibility

folyamatokon és tényeken alapuló vezetésmanagement by processes and facts

folyamatos tanulás, innováció és fejlesztéscontinouos learning, innovation and improvement

partnerkapcsolatok fejlesztésepartnership development

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

239

A Nemzeti Minőségi Díj alapú Kiválósági Modellek

Közigazgatás Kiválósági Modell (CAF) Közoktatási Kiválósági Modell Felsőoktatási Kiválósági Modell Regionális Minőségi Díj IIASA-Shiba Díj Vállalati kiválósági díjak:

PQA-Philips Quality AwardMÓL…

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

240

A kiválósági modellek alkalmazása a nem kiválókra

Ha nincsenek a folyamatok szabályozva,ha nincs minőségmenedzsmentrendszer,akkor teljesen torz eredmények!

Kihagyások A súlyozás megváltoztatása

torz, félrevezető

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

241

Common Assessment Framework (CAF)

Egységes Felmérési Rendszer„Közigazgatási Kiválósági Modell”

Az Európai Minőségi Díj (EFQM) modellalkalmazása a közigazgatásra

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

242

Teljeskörű biztonságmenedzsmentTotal Security Management, TSM

(EOTC)

EFQM modell ésbiztonságkörnyezetvédelemetika

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

243

A fogyasztói elégedettség főbb összetevői

ÉSZLELT

MINŐSÉG

ÉSZLELT

ÉRTÉKFOGYASZTÓI

ELÉGEDETTSÉG

FOGYASZTÓI

IGÉNYEK

FOGYASZTÓI PANASZOK

FOGYASZTÓI HŰSÉG

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

244

A JOGSZABÁLYOK ÉS AZ AJÁNLÁSOK

DZSUNGELÉBEN

avagyMilyen a jó élelmiszeripari

minőségmenedzsment-rendszer?(Példa)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

245

Témakörök

• Minőségügy az élelmiszergazdaságban• Good . . . Practice• Jogszabályok• Szabványok• Általános minőségmenedzsment szabványok• A „jó” minőségmenedzsment rendszer jellemzői• Iparági minőségmenedzsment-szabványok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

246

Minőségügy az élelmiszergazdaságban

• Alapanyagtermelők ( kis és középvállalkozók őstermelők)

• élelmiszerbiztonság• nyomott árak• forrásokkal gyengén ellátott

ágazat• a jogszabályok betartása

• a szabványok betartása – választás a szabványok között?

• piacmegtartó képesség (értékesítési lehetőségek)

• az élelemtermelési lánc további szereplőinek tevékenysége

• Vevők(fogyasztók élelmiszerfeldolgozók)

• élelmiszerbiztonság• olcsó termékek

• a jogszabályok betartatása• minőségi élelemtermelés• a szabványok betartása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

247

Good … Practice

• GAP (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek

nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében)

• GAEC (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) 4/2004. (I. 13.)

FVM rendelet Korm. rendelet (Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatásra jogosult az a terület, amelyet „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartanak.

• GFP (Helyes Gazdálkodási Gyakorlat) 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. számú melléklet tartalmazza a GAP előírásokat.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

248

Jogszabályok

• 2003. évi LXXXII. sz. élelmiszertörvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletek,• 178/2002/EK élelmiszerbiztonságra vonatkozó EU rendelet,• HACCP előírások,

• 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről• 2002. évi XXXVI. törvény a termékfelelősségi törvény módosításáról• 1997. évi CLX. törvény a fogyasztóvédelemről• 2002. évi XXXVI. törvény a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról• 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

249

Szabványok

• Vállalati szabványok - FSIS, - IFS, - BRC, - EUREPGAP

• „Nemzetközi” szabványok - ISO 9000 szabványcsalád, - ISO 22000 szabványcsalád, - ISO 15161:2001 szabvány

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

250

Mit nyújtanak a termelőknek az általános menedzsment szabványok ?

• Az ISO 9001:2000 szabvány előnyei

- jó kiindulási alap, - egyértelműen biztosítja a folyamatszemléletet, - biztosítja a minőségszabályozást.

• Az ISO 9004:2000 szabvány előnyei

- nemcsak a vevők, hanem az összes érdekelt fél igényét és elégedettségét figyelembe veszi.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

251

Milyen elveken alapul a jó minőségmenedzsment-rendszer?

• folyamatszemlélet, (folyamatirányítás – GMP-ből)

• emberközpontúság, (TQM-ből)

• érdekelt irányultság, ISO 9004:2000-ből és NMD-ból

• értékteremtés, (Vezetéstudomány)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

252

Mit nyújtanak a termelőknek az iparági szabványok ?

• Az ISO 15161:2001 szabvány előnyei kiegészíti az ISO 9001 szabványt az alábbi területeken: - a jogszabályi előírások, - az élelmiszerlánc, - a HACCP gyakorlati alkalmazása

• Az EN ISO 22000:2004 szabvány előnyei - fogadókészség esetén felválthatja a vállalati szabványokat, - a rendszer kiépítése összhangban van az ISO 9000 szabványcsaláddal, - az élelmiszeripar és a mezőgazdaság sajátosságait veszi figyelembe, - tanusítható

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

253

Mit nyújt nekünk a minőségmenedzsment rendszer?

• Alapanyagtermelők: - Bizalmat kelt (piacon)

- Dokumentált termelés, Termék utánkövetés - Könnyebb piacrajutás - Szélesebb értékesítési kör

• Vevők: - Megbízhatóságot (élelmiszerbiztonság)

- Termék utánkövethetőség - Könnyebb elérhetőség - Javuló minőség/ár arány

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

254

A KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK

(KIR)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

255

A hatékonyan működő KIR segíti a vállalatot abban, hogy tevékenységének környezeti hatásait mérje, kézbentartsa és javítsa.

A rendszer segíti a kötelező előírásoknak és önkéntesen vállalt kötelezettségeknek való megfelelést, így hosszú távon nemcsak költségcsökkentő tényező, de a piaci versenyfontos szempontja is.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

256

A KIR kiépítése

• a vezetőség elkötelezettségének kialakítása,• az előzetes felmérés, • a környezeti politika kialakítása,• a megfelelő szervezeti struktúra kialakítása és a felelősségi

körök meghatározása,• ki kell jelölni a rendszer kialakításával megbízott dolgozókat,• biztosítani kell a munkájukhoz szükséges technikai és anyagi

feltételeket.• fel kell mérni a tevékenység környezeti hatásait és a vonatkozó

törvényeket, előírásokat.• a rövid- és hosszútávú környezeti célok meghatározása,• irányítási (menedzsment) program kidolgozása, • rendszeres ellenőrzés és továbbfejlesztés.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

257

ISO 14000 szabványcsalád előzmények

• A környezeti problémák előtérbe kerülésével és a szervezetek -elsősorban termelővállalatok - környezeti felelősségének felismerésével ezt a megközelítést alkalmazták a működés káros környezeti hatásainak nyomonkövetésére és csökkentésére.

• KIR első széles körben elterjedt formája: a Brit BS 7750 szabvány.

• Ma nemzetközi szinten a két legfontosabb etalon az ISO 14000 szabványsorozat első két tagja (14001 és 14004) és az Európai Unió EMAS (Council Regulation /EEC/ No 1836/93: Eco-Management and Audit Scheme) rendelete.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

258

ISO14000 szabványsorozat

A szabvány betartása lehetővé teszi, hogy

• tisztább, biztonságosabb, egészségesebb világban élhessünk,

• a szervezetek környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységüket egy nemzetközileg elfogadott követelményrendszer szerint végezzék.

• a globális piacon csak egy tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkező gazdálkodó szervezet lehet igazán versenyképes.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

259

ISO14000 szabványsorozat

• Ez a szabványsorozat bármilyen méretű és tevékenységet folytató szervezetre alkalmazható.

• A folyamatos fejlesztés és a kötelezően alkalmazandó nemzeti jogszabályok követelményein túlmenően az ISO 14001 szabvány nem tartalmaz abszolút előírásokat a környezeti teljesítéssel kapcsolatosan.

• Hasonló tevékenységet folytató szervezetek egymástól nagyon különböző irányítási rendszereket működtethetnek úgy, hogy ezek mindegyike megfelel az ISO 14001 szabvány előírásainak.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

260

Az ISO 14000 szabványsorozat • ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek –

Követelmények és alkalmazási irányelvek • ISO 14004 Környezetközpontú irányítási rendszerek - Az elvek, a

rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei

• ISO 14010 Irányelvek környezeti audithoz - Általános elvek• lSO 14011/1 Irányelvek környezeti audithoz - Auditeljárások –

Környezetközpontú irányítási rendszerek auditja • ISO 14012 Irányelvek környezeti audithoz - Környezeti auditorok

képzettségi kritériumai • ISO 14031 Az Irányítási Rendszer Környezeti teljesítményének és a

környezettel való kapcsolatának értékelése • ISO 14040 Környezetközpontú irányítási rendszerek - Élettartam

elemzés - Általános elvek és irányelvek• ISO 14060 Termékszabványok Környezetvédelmi vonatkozásai

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

261

Az ISO 14000 szabványsorozatmegvalósításának előnyei

• versenyelőny a piacon, • a szervezet meg tudja határozni és el tudja érni a környezet

védelmével kapcsolatos céljait, • biztosítani tudja a hazai és nemzetközi követelmények

folyamatos teljesítését, • segít a szervezetnek a környezet minőségének fenntartásában

és javításában, • hozzájárul az emberek egészségének megóvásához,

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

262

Az ISO 14000 szabványsorozatmegvalósításának előnyei (folytatás)

• a KIR bevezetése a szervezet partnereiben, az érdekelt felekben bizalmat kelt,

• a KIR rendet és összehangoltságot teremt a szervezetnél a környezeti problémák kezelhetősége és megoldása érdekében,

• hatékonyabb irányítás és munkavégzés, • javul a belső működés hatékonysága, szervezettsége, • ösztönző hatást gyakorol a beszállítói körre, • kialakul a folyamatos fejlődés igénye.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

263

A KIR kiépítésének lépései

• Előkészítés • A környezetközpontú irányítási dokumentumrendszer

kidolgozása • A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése • A tanúsítás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

264

A KIR kiépítése (folytatás)Előkészítés

• A vállalkozás tevékenységi folyamatainak, eljárásainak, ügymenetének felmérése,

• Szervezeti átvilágítás, • A szervezet által előidézett környezeti hatások azonosítása,

vizsgálata és értékelése, • A rendelkezésre álló dokumentáció átvizsgálása, • Tréning a társaság vezetői, a kijelölt környezetvédelmi

megbízott, valamint a rendszer kiépítésében közreműködő dolgozók számára,

• A működőképes környezetközpontú irányítási rendszer kiépítéséhez szükséges erőforrások meghatározása.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

265

A KIR kiépítése (folytatás)

A dokumentumrendszer kidolgozása

• Környezeti politika és célok, • Környezetközpontú irányítási kézikönyv, • Eljárási utasítások, • Program a környezetvédelmi célok és tervek megvalósítására, • Munka- és vizsgálati utasítások, • Bizonylatok, formanyomtatványok, űrlapok.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

266

A KIR kiépítése (folytatás)

A rendszer bevezetése

• Tréningek, • Belső auditok, • A szükséges helyesbítő intézkedések meghatározása,

végrehajtása.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

267

A Tanusítás folyamata

• Előaudit • Dokumentáció vizsgálat, • Helyszíni audit, • Auditjelentés készítése (pozitív esetben javaslat a

tanúsítvány odaitélésére).

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

268

Környezetirányítás alapjaia mezőgazdaságban

(példa)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

269

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni

védelméről

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

270

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/1)

• A rendelet célja• 1. § A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű

nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése.

• A rendelet hatálya• 2. § A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre (a

továbbiakban együttesen: vizek), valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

271


• 3. § Fogalommeghatározások• 4. § Nitrátérzékeny területek kijelölésének és

felülvizsgálatának szempontjai• 5. § Nitrátérzékeny területek• 6. § A vizek védelmét szolgáló intézkedések• 7. § egységes, összehangolt akcióprogramot kell megvalósítani

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

272


• 8. § A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell betartania

• 9. § A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. (3. számú melléklet)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

273


• 10. § Az előírások megtartását a termőföldön folytatott tevékenységek vonatkozásában a talajvédelmi hatóság, egyéb területeken a vizek nitrátszennyezésével járó tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.

• 11. § (1) A vizekben a nitrátszennyezettséget, továbbá a felszíni vizek eutrofizációs állapotát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott gyakorisággal ellenőrizni kell.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

274


• 12. § (1) A 4. § szerinti szempontok és a 11. § szerinti vizsgálati eredmények alapján a nitrátérzékeny területek kijelölését legalább négyévente felül kell vizsgálni.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

275

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/6) Tájékoztatás az Európai Unió felé

• 13. § (1) Az Európai Bizottság részére történő tájékoztatás során meg kell adni:

• a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásait, • térképen feltüntetve a nitrátérzékeny területeket és azok

változását, megjelölve a kijelölés és felülvizsgálat szempontjait, • a 11. § szerinti ellenőrzés eredményeit, • az akcióprogramról szóló összefoglalót, amely tartalmazza a 6-0.

és 12. §-ok szerinti előírások alkalmazását, • a vizek állapotának - az akcióprogram intézkedéseinek hatására

kialakuló - várható változását.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

276

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/7)Záró rendelkezések

• 14. § (1) A rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.

• (2) A rendelet 13. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

• 15. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

277

3. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

A mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap

MINTA

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

278

1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai

Név

Egységes statisztikai számjel

Adószám vagy adóazonosító

Székhely

Kapcsolattartó személy neve, telefonszáma

2. Az állattartó telep adatai

Az állattartó telep neve

Az állattartó telep címe

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

279

2.1. Az állatállomány az állattartás típusa szerint december 31-én

Állatfaj Állattartás típusa Állatlétszám

megnevezés kód megnevezés kód darab

2.2. Az év folyamán keletkezett és a december 31-én tárolt trágya mennyisége

Keletkezett hígtrágya

Tárolt hígtrágya

Keletkezett istállótrágya

Tárolt istállótrágya

Tárolt N műtrágya

m3 m3 kód tonna tonn

a

kód hatóanyag, kg

kód

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

280

Borászat

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉLELMISZER-SZENNYEZÉSEK

NYOMONKÖVETÉSE

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

281

Élelmiszer szennyezési források

1. Környezetszennyezés

2. Veszélyforrások

3. Üzemtelepítések

4. Környezeti elemek kölcsönhatása

5. Természeti katasztrófák

6. Javaslatok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

282

1. Környezetszennyezés

A biztonságos élelmiszer előállítását – az élelmi láncon keresztül – a környezeti elemek állapota nagymértékben befolyásolja.

A környezetszennyezés potenciális vagy aktuális veszély jelent a lakosság számára.

A környezetben lévő káros anyagok 70 %-a az élelemmel, 20 %-a vízzel és 10 %-a a levegővel kerül szervezetünkbe.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

283

2. Veszélyforrások

Az élelmiszer-biztonság megteremtése, az egészségügyi kockázat minimalizálása érdekében egyik legfontosabb feladat a veszélyforrások felkutatása és megszüntetése.A levegő, a víz, a talaj folyamatos elszennyeződése miatt indokolt időszakosan a szennyezettséget okozó gócok feltérképezése.Átfogó állapotfelmérés szükséges a takarmány- és élelmiszer-előállító és feldolgozó üzemek környezetében.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

284

3. Üzemtelepítések

A működési engedély megadásához a szakhatóságok ellenőrzik a környezet állapotát: szennyező ipari létesítmények, talaj (szénhidrogén, szennyvíz, nehézfém), illetve víz (arzén, nitrát) szennyezettségét.Az időközben bekövetkezett változások miatt szükséges ellenőrzések: szennyvíz, hígtrágya kihelyezés, olajvezeték, benzinkút, erőmű, vegyi üzem telepítése, gépkocsiforgalom növekedése.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

285

4. Környezeti elemek kölcsönhatása

A levegő, víz, talaj szennyezettségének csökkentésére használt technikáktól függően új (koncentrált) szennyezések keletkeznek, többnyire egy másik környezeti elembe átkerülve: víz- és levegőtisztítás.

A talajba elhelyezés (deponálás) vagy az elégetés (incinerálás) sem jelent végső megoldást.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

286

5. Természeti katasztrófák

A földrengések, árvizek, aszályok sújtotta területek veszélyeztetettsége miatt indokolt a térségben elhelyezkedő üzemek feltérképezése és a szükség-állapotra felkészítése.

Az ember okozta katasztrófák (tűzesetek, nukleáris erőműi balesetek, háborúk) súlyos helyzetet teremtenek az élelmiszer-ellátásban, melynek megelő-zésére tervet kell készíteni.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

287

6. Javaslatok

A takarmány- és élelmiszer-termelésben is törekedni kell az ún. tiszta technológiákra, mind a termőföld, mind a víz felhasználásánál. Az élelmi lánc egyes elemeiben csökkenthető a szennyezés mértéke, ugyanakkor gondoskodni kell a melléktermékek és hulladékok szakszerű elhelyezéséről vagy megsemmisítéséről.Az élelmiszerek gyűjtő vagy fogyasztói csomagolása védi a terméket és a felhasználót, viszont gondoskodni kell a használt csomagolóanyagok újrafelhasz-nálásáról (3 R).

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

288

EMAS

Eco-Management and Audit Scheme rendelet (EMAS)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

289

Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki az Eco-Management and Audit Scheme rendeletet, röviden

EMAS-t. (EC1836/93).

• Az EMAS arra szolgál, hogy segítsen a szervezeteknek környezetvédelmi teljesítményük kezelésében és javításában.

• Ennek az útmutatásnak az a célja, hogy segítséget nyújtson a szervezeteknek a 761/2001/ek rendelet alapján működő program által előírt környezetvédelmi nyilatkozat összeállításában, és meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket a III. Melléklettel összhangban lévő nyilatkozat elkészítése során figyelembe kell venni.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

290

EMAS (folytatás/1)

• Az emas hiteles külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában.

• Az emas rendelet alkalmazása hasonlóan az iso 14001-es szabványhoz, a vállalatok számára nem kötelező.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

291

EMAS (folytatás/2)

• Az emas rugalmassága folytán lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy a vonatkozó tájékoztatást meghatározott közönségnek címezzék, ugyanakkor biztosítja, hogy az összes információ rendelkezésre álljon azok számára, akik azokra igényt tartanak.

• Át kell gondolni, hogy hogyan lehet a legcélzottabban terjeszteni a tájékoztatást, egyetlen jelentés formájában, vagy az érvényesített tájékoztatás szövegéből vett kivonatként.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

292

EMAS (folytatás/3)

• Az emas rendelet, hasonlóan az iso 14001-es szabványhoz módszert kínál a szervezetek számára környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, publikálásához és ezen keresztül egy környezettudatos vállalati működés megvalósításához.

• Abban az esetben, ha egy szervezet megfelel a rendeletben foglalt valamennyi előírásnak, külső hitelesítő fél bevonásával igazolást kaphat az emas rendszer szerinti működéséről.

• A sikeres felülvizsgálatot követően jogosult a szervezet az emas logó használatára.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

293

RÉSZVÉTEL AZ EMAS-BAN

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

294

A részvétel feltételei

• Az emas-ban részt vehet bármely szervezet, amely környezeti teljesítményét kívánja javítani.

• Az emas-ban való nyilvántartásba vételhez a szervezet környezeti állapotfelmérést végez az emas rendelet vii. Melléklete szerint a vi. Melléklet szerinti tényezőkre vonatkozóan.

• Az emas-ban való nyilvántartás fenntartásához a szervezet évente ellenőrizteti a rendszert, a környezetvédelmi programot és évente elküldi a jóváhagyott adatokat az illetékes hatóságnak.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

295

A részvétel feltételei (folytatás/1)

• Azoknak a szervezeteknek, amelyek tanúsított iso 14001 rendszerrel rendelkeznek, nem kell hivatalos környezeti állapotfelmérést lefolyatniuk, ha :

- a környezeti tényezők azonosításához és értékeléséhez szükséges tájékoztatást az igazolt környezetvédelmi vezetési rendszer megadta.

• - Megvalósítja a rendelet i. Melléklete szerinti környezetirányítási rendszert.

• - Betartja a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

296


• Azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vesznek az emas nyilvántartási rendszerében be kell tartani az alábbi szabályokat:

• - környezetvédelmi nyilatkozatukat évente frissíteni szükséges.

• - Háromévenként hitelesíttetni és nyilvánosságra is kell azokat hozni.

A kis- és középvállalkozásokat segítő egyik intézkedés lehetővé teszi a rendelet által szabályozott módon, előírt feltételek teljesülése esetén az évenkénti frissítések kötelezettségétől való eltérést.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

297


• A háromévenkénti megújítás alapvető kötelezettség minden nyilvántartásban önkéntesen részt venni kívánó szervezet számára.

• Az emas-nyilvántartásban szereplő szervezetnek bizonyítania kell, hogy elérte környezetvédelmi céljait és megfelelő indikátorok alkalmazásával a folyamatos fejlődését környezetvédelmi nyilatkozatban dokumentálta.

• A regisztrált szervezet státusának megújítása és felülvizsgálata a nyilvántartásba vételi eljáráshoz képest azonos módon történik, kivéve a jogszabályi megfelelés ellenőrzését.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

298

AZ ECO-MANAGEMENT AND AUDIT SCHEME RENDELET (EMAS) ALKALMAZÁSÁVAL JÁRÓ

ELŐNYÖK

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

299

• Mivel az emas szerint működő szervezetek környezeti teljesítményüket környezeti nyilatkozatban is megjelenítik, így a partnereik és környezetük felé a bizalmat, az átláthatóságot és a környezettudatosságot képviselik.

• A környezetvédelem jelentőségének folyamatos fejlődésével a környezet védelmét szem előtt tartó vállalatok kitűnnek a tömegből, mivel a környezetre gyakorolt hatásuk nyilvános.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

300

Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak:

• Belgium:A vallon regionális környezetvédelmi minisztérium a támogatások megítélését az emas kötelező megvalósításához kötötte lerakók, vízkezelő üzemek és égetők esetében.

• Dánia:Az emas környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves

környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

301

Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak (folytatás/1):

• Olaszország:Az ippc-vel, hulladékkezeléssel, víz- és légszennyezés-megelőzéssel kapcsolatos engedélyek megújításakor az emas-nyilvántartásba vett vállalatok az engedélymegújítási kérelmet kiválthatják a hatóságnak nyújtott, az emas tanúsítványt is tartalmazó tájékoztatással.

• Hollandia:Az emas környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el.Új engedély esetén rövidebb eljárás (mivel áttekinthetőbb a szervezet és jobb az adatszolgáltatás). Kevesebb ellenőrzés, helyszíni szemle (mivel jobban megbíznak a szervezetben, és inkább ott töltenek több időt, ahol nincs jó irányítási rendszer).

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

302

Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak (folytatás/2):

• Norvégia:Kevésbé gyakori felülvizsgálat az emas-t bevezető szervezeteknél.A környezeti audit és felülvizsgálat díja kedvezőbb, csak 50%.

• Magyarország: Kevesebb ellenőrzés, jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

303

FELHASZNÁLT IRODALOM

A MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR, 2. ÁTDOLGOZOTT KIADÁS

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 2003 A NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ KÖVETELMÉNYRENDSZERE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS (WWW.MIK.HU) GELEI ANDREA (2009): SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSI LÁNCÁNAK SPECIÁLIS MENEDZSMENT JELLEMZŐI

114. SZ. MŰHELYTANULMÁNY HU ISSN 1786-3031BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET

FÖLDESI TAMÁS (2000): AZ ISO 9000 ÉS A SZOLGÁLTATÁSOKMINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG, 2000/5, 253-257.

HUSZAY GÁBOR ET AL (2000): FOGYASZTÓVÉDELEM

KERESKEDELMI SAJTÓÜGYNÖKSÉG, BUDAPEST, 2000. KALAPÁCS JÁNOS (2000): MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS/IRÁNYÍTÁS A KÖZSZOLGÁLTATÁSBAN

KÖZOKTATÁS, KÖZIGAZGATÁS, X-LEVEL

KOVÁCS ZOLTÁN (SZERK.)(1997): A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA TDQM SOROZAT, KÉZIRAT, VESZPRÉM.

PARÁNYI GYÖRGY (2003): A SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYA ÉS MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI I. RÉSZ. MIT TEKINTÜNK SZOLGÁLTATÁSNAK? CEO, IV. ÉVF., 2003/3, 15-18.

PARÁNYI GYÖRGY (2003): A SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYA ÉS MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI II. RÉSZ. A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGJELLEMZŐI CEO, IV. ÉVF., 2003/4, 38-42.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012

304

RÓTH ANDRÁS (2000): ISO 9000:2000 MINŐSÉGÜGYI RENDSZERDASHÖFER KIADÓ, BUDAPEST, 2000-TŐL FOLYAMATOS

SOMOGYI S. – KAJÁRI K. – SZABÓ I. L. – DOMJÁN P. (2007): MINŐSÉGMENEDZSMENT VEZETŐK RÉSZÉRE. FORUM KÖNYVKIADÓ, ÚJVIDÉK. 15.P.

SZABÓ IMRE LÁSZLÓ, LUKÁCS GÁBOR, VERESS GÁBOR (2006): A JOGSZABÁLYOK ÉS AZ AJÁNLÁSOK DZSUNGELÉBEN, AVAGY MILYEN A JÓ ÉLELMISZER-IPARI MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZER? A MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG 2006. 4. EOQ MNB, BUDAPEST

VERESS GÁBOR, BIRHER NÁNDOR, NYILAS MIHÁLY (2005): A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS FILOZÓFIÁJA JEL KIADÓ, BUDAPEST

VERESS GÁBOR (2009): PIACI MINŐSÉG, TÁRSADALMI MINŐSÉG, ÉLETMINŐSÉG (2009):ELŐADÁS, MTESZ, 2009.NOVEMBER 25.MINŐSÉG ÉS ERKÖLCS - A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA KONFERENCIA

VERES ZOLTÁN (1995): MINŐSÉGI ÉRTÉKÍTÉLET-KUTATÁS A PROJEKT-TÍPUSÚ IPARI SZOLGÁLTATÁSOKBANMINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG, 1995/4, 37-40.

304

minŐsÉgbiztosÍtÁs a nÖvÉnyvÉdelemben

Documents